17.A „nehéz eset” fogalma (45-48. o.) Mi a különbség a tévedés és a véleményeltérés között?

Mit
példáz a R. v. Dudley and Stephens eset? Honnan ered az ezen esetet eldöntő végső érv? Mi a „casus
normalis”? Mikor jelent meg a nehéz eset lehetősége? Milyen elméleti háttéren értelmezhető az eset
nehézsége? Mi a „non liquet” tilalma, s mi köze a nehéz esetekhez?

A "nehéz eset" fogalma

Ha egy kérdés kapcsán nincs bizonyosság. Vagyis nincs vagy elérhetetlen egy vitathatatlan megoldás
abban az esetben "nehéz eset"-ről van szó.

Mit példáz a R. v. Dudley and Stepens eset?

Azt hogy a jogszabályok nem alkothatóak meg minden esetre igazságos módon. A szabályok egyes
esetekben erkölcsileg megkérdőjelezhetők.

Mi a "casus normalis"?
Ez a könnyű eset.

Mikor könnyű eset és mikor nehéz eset?

Könnyű eset ha:

-a jogszabály nyilvánvalóan arra az esetre vonatkozik
-vagy ha nyilvánvalóan nem arra az esetre vonatkozik
Tehát ugye alkalmazható a felső tétel és alsó tétel. Simán beilleszthető a tényállásunk.

Nehéz eset ha:

-A szabályok nem felelnek meg a valóságban történtnek.
-És logikailag nem dedukálható(levezethető) egyértelműen.
-Azért mondjuk, hogy nehéz mert választ kell adnunk, és választ a jogszabályra hivatkozással
kell megtennünk.

Mi a "non liquet" tilalma?

Ugye ez a bírákra vonatkozik. Ugye a non liquet az a döntés megtagadása, arra hivatkozással hogy az
eset nem viágos számára. Na most ilyet tilos a bíráknak tenni.

18.Az eset nehézségének természete (48-52. o.) Mikor „könnyű” egy eset? Milyen jellegűek a
nehézségek? Miért nehéz a tények és a normák megállapítása? Hogyan bújhatunk el a nehézségek
elől? Lehetnek-e morális nehézségek egy eset megítélésekor? Lehetséges-e „könnyű eset”?

Mikor "könnyű" egy eset?

1.
-Nem merül fel kétely a tények osztályba sorolásával
-vagy az adott szabály értelmezésével kapcsolatban
Hiszen így már az irányadó szabály megtalálása nem lesz nehéz feladat.
Pl gyorshajtás.

2.
-Nem tett egyik fél sem vitató állítást a tényekkel kapcsolatban

3.
-Vagy ha mégis tettek ilyen vitató állítást azt a bíróság kizárta, elvetette.
Milyen jellegűek a nehézségek?
Ugye ha nem könnyű az eset akkor nehéz lesz. Tehát a könnyű jellemzői közül valamelyik nem valósul
majd meg:

1.
-tények osztályba sorolásával kapcsolatban kétely
-szabály értelmezésével kapcsolatban kétely

2.
Vmelyik fél vitató állítást tesz a tényekkel kapcsolatban.
Szerintük máshogy történt. Vagy ők az adott szabályt másképpen értelmezték.

3.
Ez eltér egy kicsit. Ez az ún. morális nehézség.
Akkor is nehéznek ítéljük meg, amennyiben a tényállás és a jogszabály egyértelmű, viszont morálisan
megkérdőjelezhető lenne az ítélet.

Lehetséges-e egyeltalán "könnyű eset" a jogban?

Nem minden eset nehéz, de bármely eset lehet az. Ez azt jelenti, hogy minden esetben ha elég
élénken vizsgáljuk akkor találunk nehéz elemet.

19.Az „egyetlen helyes válasz” doktrínájának lényege (52-54. o.) Milyen világkép sugallja, hogy mindig
van helyes válasz? Melyik tudásfajta körében lehetséges egyetlen helyes válasz? Milyen vitát zár le a
jogerő intézménye? Mi késztet az egyetlen helyes válasz doktrínájának fenntartására? Mi köze van a
„nehéz eset” és a „helyes válasz” tanának egymáshoz? Mi köze van a „helyes válasz” tanának a jog
fogalmához?

Az "egyetlen helyes válasz" doktrínája

Ugye ez azt tételezi fel, hogy létezik egyedüli helyes válasz, ezt csak megkell találni. Vélhetnénk úgy,
hogy a jog, jogforrásaink minden kérdésre adnak válaszokat. Ezek közül megkell találni az egyetlen
helyes választ.

Milyen világkép sugallja, hogy mindig van helyes válasz?

A világunkban mindig a rendet és a kiszámíthatóságot látjuk és várjuk el.
Ez az oka, hogy a jogban is keresünk egyetlen helyes választ minden esetben.

Melyik tudásfajta körében lehetséges egyetlen helyes válasz?

Két tudásfajtát különböztetünk meg:
-I.elméleti tudást
-II.gyakorlati tudást

Az I.elméleti tudás esetében

Elméleti kérdésről van szó. Pl Milyen magas ez a ház?
Ebben az esetben hihető hogy van egyetlen megoldás.
Ezt már csak megkell találnunk.
Ebben az esetben lehetséges az egyetlen helyes válasz.

A II.Gyakorlati tudás esetében

Gyakorlati kérdésről van szó. Pl Hova menjünk kirándulni?
Itt nincs válasz amit megtudunk találni. Itt megkell alkotnunk egy jó, helyes választ.
Milyen vitát zár le a jogerő intézménye?
A jog ha működőképes akar maradni, akkor nem a "helyes" hanem a "végleges" választ igényli.
Ha a helyes választ kutatnánk akkor egy-egy ügy soha sem zárulna le, nem születne jogerős ítélet.

Mi késztet az egyetlen helyes válasz doktrinájának a fenntartására?

A jog racionalitásába vetett hit, a jogbiztonság, valamint a jog kalkulálhatósága iránti igény.
Vagyis csak úgy hihetjük azt, hogy racionális döntés születik, jogbiztonságnak megfelelő döntés
születik, és kiszámítható a jog ha hisszük azt, hogy van egyetlen helyes válasz.

Mi köze van a "nehéz eset" és a "helyes válasz" tanának egymáshoz?

Ugye Dworkin azt mondja, hogy minden döntési helyzet poláris. Vagyis bármilyen döntésről is legyen
szó vagy igen vagy nem. Vagy igaz, vagy hamis. Egy állítás vagy igaz, vagy nem.
A bírónak dönteni kell, attól függetlenül, hogy tudja mi az egyetlen helyes válasz.

Mi köze van a "nehéz esetnek" a "helyes válasz"-hoz?

Ha könnyű esetről van szó, akkor az attól könnyű, hogy vitathatatlanul kínálkozik az egyetlen helyes
válasz.

Attól nehéz eset, hogy több megoldás van, és ezek egyformán helyesnek, vagy helytelennek
látszódnak.

Mi köze van a "helyes válasz" tanának a jog fogalmához?

A helyes válasz létezése vagy nem létezése egészen a jog fogalmáig gyökerezik. Ha mindent lefed a
jog vagyis ha a jog fogalma leírható szabályok hézagmentes rendszere-ként, akkor nincs
szabályozatlan eset. Ergo minden esetre van egy szabály, ergo minden eset könnyű eset csak odáig
elkell jutni, és mindenre van egy helyes megoldás.
Ha a jog fogalma nem írható le szabályok hézagmentes rendszere-ként, vagyis van olyan amit nem
szabályoz a jog, akkor joghézag állapítható meg. Ergo van nehéz eset, és nincs egyetlen helyes válasz.

20.Az „egyetlen helyes válasz” doktrínájával szemben lehetséges ellenvetések (54-59. o.) Ki foglalja
össze ezeket az ellenvetéseket? Milyen típusaik vannak? A logika melyik törvényét vitatja a
„harmadik megoldás tétele”? Mi lehet a harmadik megoldás a p és p logikai alternatívája mellett?
Milyen példa hozható az „átmenetek” tételére? Milyen változatai vannak az „átmenetek” tételének?
Hogyan reagál a pozitivizmus az egyetlen helyes válasz hiányára? Miért nem ekvivalens L( p) és
L(p)? Mi egy állítás vitathatóságának viszonya az igazságához és a hamisságához? Miért
ragaszkodik Dworkin a végsőkig az egyetlen helyes válasz lehetőségéhez?

Az "Egyetlen helyes válasz" doktrinájával szemben lehetséges ellenvetések

A jogi kérdések nem minden esetben divalensek(azaz vagy-vagy típusúak)

1."harmadik megoldás" tétele

Tehát nem igaz vagy hamis közül kell választanunk, lehetséges egy harmadik válasz is.
Pl nem öreg vagy fiatal valaki, lehet középkorú is.

2."Átmenetek" tétele
Ha elfogadjuk, a válaszok bivalenciáját(kétértékűségét), akkor lehetséges a két válasz közötti átmenet
is. Pl Valaki idős vagy fiatal? -Középkorú.
Az átmeneteknek mellett 3 érv szól.
I."Homályosság" érv. Vagyis a jogszabályok által használt nyelv egyes kifejezései homályosak.
nincs mindennek kézzel fogható, pontos definíciója. Mi az hogy arányos a büntetés, mi az
ésszerű hatáidő? mi a kellő körültekintés?
 II.Pozitivizmus érve
Csak akkor lenne bivalens egy kérdés, ha azt jogszabály szabályozná. Tehát ha minden esetre
pozitív döntés állna rendelkezésünkre. A való életben azonban vannak olyan esetek
amelyekre joghézag vonatkozik.
Dworkin erre azt a választ adja, hogy itt is megtartható a bivalencia, hiszen ha van jogi
szabályozás akkor pozív, ha nincs jogi szabályozás az esetre akkor negatív.

III."vitathatóság" "demonstrálhatatlanság" érve

Ha nem tudjuk egyértelműen demonstrálni, hogy az állítás igaz akkor nem igaz.
Ha nem tudjuk egyértelműen demonstrálni, hogy az állítás hamis akkor nem hamis.
Ha egyik sem demonstrálható akkor mind a kettő vitatható.

Ki foglalja össze ezeket az ellenvetéseket?

Dworkin

Dworkin szerint a jogkérdés az elméleti kérdés

-Tehát épp olyanok mint pl milyen magas a ház?
-Vagyis megválaszolható
-Azonban az általa kínált válasz nem számol a döntések értékalapjával és ezek viszonylagosságával.
Szerinte 3 lehetőséggel kell számolni:
1.Valamely következtetés indokai többet nyomnak a lantban, mint az ellenérvek
2.Az ellenérvek súlyosabbak
3.az indok és az ellenérvek azonos súlyúak

Azonban van egy 4. is amivel Dworkin nem számol:

4.Az indokok és az ellenérvek összemérhetetlenek
!Ez a 4. viszont már gyakorlati kérdéssé teheti az ügyet!

Az egyetlen helyes válasz doktrinája körüli vita oka:

Több ok is táplálja a vitát. Ami miatt egyesek a helyes válasz mellett vagy ellen érvelnek.

1.Hatalommegosztás elve
Ugye a törvényhozó hatalom és a bírói hatalom elválasztása történik.
Ugye a jogalkotás egyik szerv, vagy személy kezébe kerül, hatalmának és akaratának megfelelően
megtörténik a szabály megalkotása.
A jogalkalmazás pedig a megalkotott normák értelmezésén alapul. Itt alkalmazni kell a jogot. Ez
viszont kreativitást igényel. Ami átcsap akarati döntésbe (hiszen így is értelmezhetem, meg így is),
ami jogalkotássá válik ezáltal.

2.Jogbiztonság kérdése
Jogbiztonság követelményének felel meg, hogy minden kérdésre csupán egy egyetlen helyes válasz
adható. Mert ha nem akkor a jogbiztonság, azon belül az egyenlőség és az igazságosság sérelmet
szenved.

3.Ezen doktrína (tehát, hogy létezik egyetlen helyes válasz) elfogadása vagy elvetése meghatározza
a jogi okfejtés módját.

Ha elfogadjuk, akkor a jogi okfejtés módja: Felső tétel, tényállás, alsó tétel.
Ha elvetjük, vagyis nem létezik, vagy nem mindig létezik egyetlen helyes válasz akkor más módszer
kell. Be kell érnünk a lehető leghelyesebb válaszra való törekvést.