1.A „dogma” szó jelentése (11-12. o.) Melyik igéből ered a „dogma”? Mi a „doxa?

"Dogma" szó jelentése:

A Dogma görög eredetű szó, jelentése (tan)tétel

Melyik igéből ered a "dogma"?

A dokein igéből. Ennek kettős jelentése van: Egyrész arra utal, hogy valaki vél, gondol. Másrészt arra
ami helyesnek látszik.

Mi a "doxa"?
Vélekedést jelenti.

2.A dogmatika a medicinában (12-14. o.) Kik voltak a „dogmatikusok”? Milyen iskolák versengtek?
Melyiknek volt tagja Hippokratész? Miért nehéz a „prognózis” felállítása? Mire lehet mégis alapítani?
Miért van szükség tekintélyre az orvoslásban?

Kik voltak a "dogmatikusok"?

A dogmákra támaszkodó gondolkodás és tudomány hívei.

Milyen iskolák voltak?

1.Medicina
2.Teológia
3.Jogtudomány

1.Medicinán belül milyen iskolák versengtek?

I.Teoretikusok = Vannak általános tételek, és általános elvek a betegség meghatározásakor, és a
gyógyítás módjának meghatározásakor. Ezeket felállítjuk, majd deduktív módon következtetéseket
vonunk le.
II.Praktikusok = Minden eset egyedi, éppen ezért nincs általános tétel, nincs általános elv. Egyedi
esetnél egyedi megoldást kell találni.

Ebből az ellentétből született a "dogmatikusok" iskolája. Mind a két iskolából átvettek valamit.
Vannak esetek között hasonlóságok, ezeket felismerték. Ugyanakkor tudomásul vették, hogy nem
minden betegség ugyanolyan, vannak egyedi betegségek ahol a általános tételek felállítása nem fog
segíteni. Ilyen egyedi esetekre dogmákat állítottak fel, ezek nyújtanak segítséget kétség esetében.
Dogmákra csak akkor szorulunk ha bizonyosság nem áll rendelkezésünkre.

Melyiknek volt tagja Hippokratész?

A 1.Medicina-nak a tagja. Ő nevéhez fűződik a nedvkórtan felállítása.
Miért nehéz a "prognózis" felállítása?

A medicina jól példázza a dogmatikai alaphelyzetet:

Van egy orvosi eset, amellyel kapcsolatban egy adott időn belül döntést kell hozni, azaz terápiát kell
javasolni. Nem lehet örökké, határidő nélkül morfondírozni a válaszon.
3elemre tudjuk bontani az orvosi vizsgálatot:
I.Anamnézis – Ez a beteg panaszainak megismerését jelenti.
II.Diagnózis – Nyilatkozat a beteg eü állapotáról.
III.Prognózis és terápia. – Ugye a prognózis azt jelenti, hogy vmely adatok alapján elvégzett
előzetes számítás. Tehát az eü állapota alapján számításokat végzünk, és ennek tudatában
határozzuk meg mi legyen a terápia.
Ez a eljárás nagyszerűen működik egyszerű, rutin esetekben. Azonban vannak nehéz esetek amikor
nem lesz egyértelmű sem az I.Anamnézis, sem a II.Diagnózis, ha viszont ez a kettő nem egyértelmű
akkor a III.Prognózis sem lesz az, és a terápia kapcsán nem tudjuk majd mi lesz a hatásos.
Ilyen esetekben segít a Medicina területén a dogma. Ez egyfajta támaszt jelent majd. Ilyen "támasz" a
Hippokratész dogmája a nedvtan.

Miért van szükség tekintélyre az orvoslásban?

Minden döntés mögött vagy egy "igazság" áll vagy egy "vélekedés". Azért cselekszünk úgy ahogy,
mert tudjuk, hogy így kell, vagy azért mert így vélekedünk. Ha nincs "igazság" akkor használjuk a
"vélekedésünket". A dogmában rögzített tételek nem igazságok, hanem vélekedések. Ha "vélekedés"
alapján cselekszünk, akkor a cselekvőnek kell tekintély. Ha igazság alapján cselekszünk abban senki
sem kételkedik, mindenki tudja, hogy az úgy van, tehát megfelelően cselekszünk. Igazság hiányában
azonban a döntésben kételkedhetnek. Ezt orvosolja a tekintély megléte.

3.A dogmatika a teológiában (14-16. o.) Milyen alternatív megnevezései vannak a dogmának a
teológiában? Miért kerülték sokáig a „dogma” szó használatát? Mióta használják? Mi itt a dogma
mögötti tekintély forrása? A teológiai normák az „igazság”, vagy a „törvény” státuszára tartanak
igényt?

A dogmatika a teológiában
Ugye megbeszéltük, hogy 3 iskola volt:
1.Medicina
2.Teológia
3.Jogtudomány

Miért kerülték sokáig a "dogma" szó használatát?

Ugye azért mert a "dogmatika" alapvetően a tapasztalatból meríthető véleményeket foglalta össze.
Na most a vallásban a szent iratok, isteni kinyilatkozások örök és univerzális igazságot jelentenek.
Nincs helye emberi véleménynek, és valószinűségnek.
Philón használta először a dogma kifejezést, arra utalva, hogy az Ótestamentum tanításairól van szó.

Milyen alternatív megnevezései vannak a dogmának a teológiában?

-Feltétlen autoritású törvény

Mióta használják?
Mi itt a dogma mögötti tekintély forrása?
Egyedül a Szentírás lehet.

A teológiai normák az "igazság" vagy a "törvény" státuszára tartanak igényt?

Itt két eset van:
Ha az "igazság" státuszára tart igényt akkor:
-Akkor a dogmatika egy leíró tudomány.
-Azaz megmondja a dogma melyik tételek igazak vagy hamisak.

Ha a "törvény" státuszára tartanak igény akkor:

-A vallás egy nyelvhez hasonlít.
-A dogma nem más mint nyelvtani szabályok összessége.
-Ugye egy-egy nyelvtani szabály csak az adott településen, közösségen belül érvényes, más
területeken másképpen fejezik ki magukat.
-Ezt tekintik elsődlegesnek.
-Ebben az esetben a dogma "igazsága" nem a valóságnak való megfeleléstől függ, hanem
"rendszerfüggő". Azaz Akkor lesz "igaz" ha illeszkedik a meglévő rendszerhez (a tanításokhoz) és a
rendszer alapjához (a Szentíráshoz).

4.A dogmatika a jogtudományban (16-18. o.) Mi a jogi dogmák tapasztalati alapja? Mi a formális
igazságosság szerepe a jogdogmatika kialakulásában? Miben hasonlít és miben különbözik a
jogdogmatika a medicina és a teológia dogmatikájától?

A dogmatika a jogtudományban
Ugye megbeszéltük 3 iskola volt:
1.Medicina
2.Teológia
3.Jogtudomány

Mi a jogi dogmák tapasztalati alapja?

Ugye minden tudománynak, még a jogtudománynak is kell valami kiindulópont, ún. tapasztalati alap.
Amiből kiindulva tehet megállapításokat, és amire alapozhatja a tudást. És kell ún evidencia. Az
evidencia lesz az amely egy eljárási módot kínál.
Ez az evidencia lesz hasonlóság alapján eljárni.
Három lehetséges megoldásból választott a jogtudomány.
Az első lehetséges megoldás az volt, hogy a tapasztalati alap az egyes esetek(történeti tényállás)
lesznek.
A második, hogy a törvények(törvényi tényállás) lesz.
A harmadik, hogy törvény szerint meghatározott döntések (bírói ítéletek) lesznek.
Ezt a harmadikat választották tapasztalati alapként.

Miért olyan nagy szó ez?

Azért mert a tanait nem a valóságból merített tapasztalatokból összegzi. Hanem szabályokat
rekonstruál amely szerint ezeket a konkrét valóságos eseteket elbíráltál.
Miben hasonlít és miben különbözik a jogdogmatika a medicina és a teológia dogmatikájától?
Medicinához képest – Tanait nem az empirikus valóságból merített tapasztalatókból összegzi, hanem
szabályokat rekonstruál.

Miben hasonlít és miben különbözik a jogdogmatika a teológia dogmatikától?

A teológia dogmatikája mint már mondtuk "törvény" státuszú. A dogma itt ugye egy rendszerbe kell,
hogy illeszkedjen. Feleljen meg a többi tételnek és a Szentírásnak. Határokat képzünk.
A Jogtudományok dogmatikája abban az értelemben hasonlít a teológia dogmatikájához, hogy itt is
határok vannak. Itt egyrészt a törvény az egyik és a bölcsek vélekedése.

Ugye más tudománynál a dogmatika a empirikus valóságból merített tapasztalatokat összegzi.

Ezeknél a tudományoknál a dogmatikában foglaltak igazsága ellenőrizhető. Ezzel szemben a
jogtudományban a dogmatika mivel nem az empirikus valóságból merített tapasztalatokat összegzi
megkérdőjelezhető az igazsága. Ugye szabályok rekonstruálását végzi. Ezt egyrészt a bölcsek
kijelentései alapján teszi és a törvények alapján teszi. Itt két tekintély van: a bölcs tekintélye és a
törvény tekintélye.

5. A „vélekedés” mozzanata a dogmákban (18-20. o.) Mi a tudás, s a vélekedés különbsége? Mi a

tekhné elméleti és gyakorlati összetevője? Mi a tapasztalat és a vélekedés közötti kapcsolat? Mi az
egyetértés és a vélekedés közötti kapcsolat?

A "vélekedés" mozzanata a dogmatikában

4 fontos fogalom:
1.Vélekedés
2.helyesség
3.tanítás
4.tekintély
A dogmatikai gondolkodás megszületése hívta fel hogy a tekintély szerepe is nagy fontosságú.

Mikor van szükség a dogmára?

Ugye akkor van szükség rá, ha cselekvésbe torkolló döntést kell hoznunk. !És nincs
bizonyosság/igazság ami segítene nekünk! Ugye ilyenkor jönnek jól a dogmák, és a dogmákat
rendszerbe foglaló dogmatika.

Mi a tudás, s a vélekedés különbsége?

Mi a vélekedés?
Ez csak a tudáshoz képest értelmezhető. A tudás a bizonyosság elérését hirdeti magáról, a vélekedés
csak a bizonyosság eléréséhez való törekvést hirdeti magáról. Másként fogalmazva a igazságról való
meggyőződést.
Ezzel a meghatározással megengedi a tévhiteket és az alternatívákat is.

Amúgy mi az igaz? -Csak az igaz ami időtlenül és egyetemesen igaz.

Mi a tekhné elméleti és gyakorlati összetevője?

A dogmatika vagy vélekedést hasonlítsuk össze a ún. "önmagában vett tudással"/"tiszta tudással.

I.Gyakorlati összetevő: Az "önmagában vett tudásnak" nincs célja, az csak úgy van. Ezzel szemben a
dogmatikának van célja. Pl. beteg gyógyítása. Ha egy dogmának nincs célja, vagy alkalmatlan arra
akkor elvesztené létalapját.
II.Elméleti összetevő: Igaz és helyes.
Egyrészt igaz leíró értelemben, a valóság összefüggéseit igaz módon leírja.
Másrészt helyes, hiszen a helyes cselekvést előírja.

Ugye a dogmatika fogalmát a helyesség a törvény fogalma felé tolja el.

Ugye a dogmatika fogalmát az igaz pedig a vélemény fogalma felé tolja el.

Eddig véleményről volt szó. Ahhoz hogy egy vélemény dogma legyen, ahhoz kikell emelkedni a többi
vélemény közül. 3 féle módon lehet kiemelkedni:
1.tapasztalat alapján
2.egyetértés alapján
3.tekintély alapján

Tapasztalat
Ez azt mondja, ha egy kérdésben nem elérhető az abszolút és objektív tudás, akkor érjük be azzal
amit a tapasztalat igazol, vagyis ami eddig bevált.

Egyetértés
Ez valamilyen módon kiemel egy véleményt a többi közül. Na de hogyan? Hát úgy, hogy azt részesíti
előnyben amelyet mindenki, vagy sok ember elfogad, azzal egyetért. Ha egy egyetértés létrejön a
témában akkor annak eredményét dogmában rögzítik. (Pl orvosok egyetértenek valamilyen módszer
sikerességében)

Tekintély
(Majd később lesz)