10. A „lege artis” eljárás (27-29. o.) Miért van szükség a „szakma szabályaira”?

Mi a „communis
opinio”? Mi a jogászi mesterség sajátossága a többihez képest? Mi a „természeti törvény” és az
„emberi törvény” közötti különbség?

A "Lege artis" eljárás

Egy mesterség művelőjének a megítélése azon alapul, hogy mestersége szabályai szerint, azaz "lege
artis" szerint járt-r el.
Bővebben, tehát, egy adott mesterségnek megvannak a rögzített szabályai.
Ez egyrészt vezérli a mesterember tevékenységét, másrészt egy alapot jelent ami alapján lehet
értékelni a mesterember tevékenységét.

Mi a communis opinio?
Mindenki által elfogadott. Ez a mesterember felelősségét alapozza meg. Ha ugyanis hibásan döntött,
és olyan kérdésben hibázott, ahol a helyes álláspont mindenki által ismert és követett úgy viseli a
választott állásfoglalás helyességének a kockázatát. Ha követte a communis opinio-t, tehát úgy
döntött ahogy a köz is döntött volna akkor mentesül a döntésének kockázata viselése alól.

Egy döntés kapcsán hogyan tudjuk megkülönböztetni mi helyes és mi helytelen?

Szabályokat kell felállítanunk és alkalmaznunk. Aki a szabályoknak megfelelően döntött az helyesen
cselekedett. Aki nem az helytelenül. A szabályokat szokásosan törvény elnevezéssel illetjük.
Mi a természeti törvény?
A törvények között különbséget teszünk. A természeti törvény független a belátásunktól vagy az
akaratunktól. Ilyen pl a gravitáció törvénye.

Mi az emberi törvény?
Ezeket maga az ember állítja fel önmaga számára. Érvényesüléséről magának az embernek kell
gondoskodni.

11. A játék szabályai (29-31. o.) Mi a játék szerepe az emberi kultúrában? Mi a játék lényege? Mi
a „konstitutív szabály”? Mi a „regulatív szabály”? Mi a „stratégiai szabály”?

Ugye a szabályokról volt szó. Ebben a tételben a szabályok mibenlétét és természetét vizsgáljuk meg.

A játék szabályai:
Itt az emberre mint játszó lényre tekintünk. Ebben az esetben nem játékra nem mint metaforára vagy
analógiára tekintünk. A játékban olyan modell mutatkozik meg ami a társadalmi-kulturális jelenségek
szerkezetét és működését is megalapozza.
Ugye a játék az tiszta szabály-alkotó és szabály-alkalmazó emberi tevékenység.
Ez a szabály originális és ideális. Originális hiszen semmi másra nem vonatkozik a szabály csak a
játékra. És ideális mert a játék maga a szabályok alkotása és szabályok követése.
Ugye példa a sakk.
Mi a konstitutív szabály?
Megkérdezhetnénk hogy mitől sakk a sakk? Mitől lesz a játék amit játszunk sakk? Akkor lesz sakk ha
a sakk szabályai szerint játszunk. Ha egyel kevesebb bábut használunk, vagy a futó nem átlóba lép
akkor már egy másik játékról van szó.
Ezt nevezzük konstitutív szabálynak. Vagyis azokat a szabályokat amelyek meghatározzák és
megteremtik egy jelenség önazonosságát.
Vagyis arra a kérdésre válaszol hogy "mi a sakk?"
A jog világában ezen módszer szerint akkor olyan szabályokat kell keresnünk ami válaszol arra, hogy
"mi a jog?"

Ugye a "Mi a sakk?" kérdésre azokat a szabályokat hozzuk fel amiket elismernek. A "Mi a jog?"
kérdésre is azokat a szabályokat kell felhozni amelyeket elismernek.

Ugye a konstituál jelentése 'elismerik'. Honnan tudjuk melyik szabályok tartoznak a jog konstitutív
szabályai közé? Onnan hogy azt jogon belül 'lépésként' konstituálják/elismerik. Pl egy kézfogás egy
lépés, viszont ezt elismerik jogügylet megkötő mozdulatként. Ha nem ismernék el, akkor nem lenne
'lépés'.

Mi a regulatív szabály?
Ezek az elsődleges szabályok. Megmondják hogy mi kötelező, mi tilos, vagy mi megengedett. Ezen a
kereten belül lehet 'lépni'.

Mi a stratégiai szabály?
Ez jelöli ki a játék célját és értelmét. Sakk esetében pl az a cél, hogy sakk-mattot adjunk az
ellenfelünknek. Ez nem része a szabályoknak, de része a játéknak.
Sakkot nem azért játszunk, hogy alkalmazzuk a szabályokat, hanem hogy győzzünk.
A stratégiai szabály lépések preferált sorrendjét írják elő, amely a győzelemhez vezet.

12.A nyelv szabályai (31-33. o.) Mi a strukturalista nyelvészeti iskola nézőpontjának sajátossága?
Melyek egy nyelv szabályainak szintjei? Mi Wittgenstein szerepe a nyelvészetben? Szabálykövetés-e a
nyelv használata? Mi a nyelvjáték?

Nyelv szabályai
A nyelv szabályai vizsgálatánál a nyelv formáját azaz felépülési módját vizsgáljuk. Ezt a tartalomtól
(vagyis a szavaktól) elvonatkoztatva vizsgáljuk.

Strukturalista nyelvészeti iskola

-Egy adott időpillanatban kimerevített nyelvet vizsgáljuk. Az akkori szabályokat, az akkori
szókészletet.

Kétféle felfogás van:

I.Hagyományos nyelvfelfogás
A nyelv nem más mint szabálykövetés.
nyelv nem más mint a valóság letükrözése. A nyelv és a valóság között közvetlen megfelelés van,
mint ahogy a valóság és azt ábrázolandó fénykép között is.
Ha elfogadjuk, hogy a nyelv a valóság letükrözésére szolgál, akkor elvárjuk tőle, hogy minél
pontosabb képet adjon. (Mint ahogy egy fényképnél is elvárjuk).
A köznapi nyelv viszont pontatlan, fogyatékos, és félrevezető.
Filozófia feladata a pontatlanságok kijavítása, vagy a köznapi nyelv felváltása egy pontos nyelvre.

Nyelv szabályainak szintjei:

 Ugye a nyelv szabályainak 3 szintje van:
-fonológia szabályai
-morfológia szabályai
-szintaxis szabályai
Ezeket szükséges tudni és még az adott nyelv szókészletét.

A sakk esetében ugye azt mondtuk, hogy attól sakk a játék, hogy a sakk szabályait alkalmazzuk.
Akkor is sakk az adott játék ha nem figurával, hanem babszemekkel, meg gombszemekkel
játsszuk. A nyelv esetében sincs ez másként, a szabályok betartásával tetszőleges szavakat
tudunk ragozni. ('I have been just asztaling, when…)

Ez ugye azt jelenti, hogy a nyelvben nem történik más, csak rekonstruálható szabályok
alkalmazása tetszőleges tárgyakra. Legalább is ezt mondja a hagyományos nyelvfelfogás.

II.Hagyományos nyelvfelfogással szakító megközelítés

A nyelv az nem egyszerűen szabálykövetés. Hiszen a szabálykövetés olyan mint parancsot
követni. Egy adott parancsra az egyik így a másik meg úgy reagál. A szabályok valamennyire
behatárolják azt, hogy hogyan reagáljunk, azonban nem teljes mértékben. Bármilyen nyelv
szabályairől is beszélünk rések és hiányosságok vannak. Éppen ezért lehetséges hogy egy
adott parancsra másként reagál az egyik és másként a másik.
Ugye a tudást a bizonyossággal, tévedhetetlenséggel azonosítjuk úgy hogy miközben esendőek
vagyunk.
Azért szakít ez a megközelítés az előzővel, mert szerinte nem a sakk szabályaihoz hasonlít a
nyelvhasználat.

Mi Wittgenstein szerepe a nyelvészetben?

Ő használja a nyelvjáték fogalmát.
Egy nyelvet beszélni egy tevékenység vagy egy életforma része.
Wittgenstein szerint a nyelv olyan mint egy játék.
Vannak szabályok, ezek azonban csak példákon keresztül közelíthetőek meg.
És nem rögzítik az összes lehetséges alkalmazásukat.
Valamint folyamatos változásnak vannak kitéve.

13. A jog szabályai (33-34. o.) Mi a különbség a játék és a jog szabályai között? Miben közösek a jog
és a nyelv szabályai? Miért nem lehetséges „ítélkező automata”

A jog szabályai
Az előzőekben kifejtettük, hogy a nyelv nem értelmezhető egyszerű szabályalkalmazásként. Ugyanez
igaz a jogra is. A jog nem értelmezhető egyszerű szabályalkalmazásként.
Na de miért nem? Mert nincs egy végső mérce ami eldöntené a szabályalkalmazás helyességét.
!A szabály alkalmazása nem puszta megállapodás kérdése! Ugyanis nem válik valami "szabályossá"
pusztán azáltal, hogy abban mindannyian egyetértünk.

A jogot és a nyelvet az acélhoz hasonlíthatjuk. Ami kemény, de rugalmas.

A világ önmagában kaotikus, nem kínál rendet a jog és a nyelv számára.
Épp ellenkezőleg, a nyelv és a jog teremti meg a rendet a világban.

Ítélkező automata megteremtése miért nem lehetséges?

Azért mert a jog nem csak szabályok összessége. Ettől sokkal több, sokkal bonyolultabb dologról van
szó. Ha a jog teljes mértékben definiálható lenne szabályokkal akkor semmi akadálya sem lenne egy
Leibniz által megálmodott "ítélkező automata" megalkotására.

A szabályokat nem lehetséges úgy megalkotni, hogy minden létező eshetőséget lefedjenek. Pl 'Aki
mást megöl, bűntettet követ el…' Ez a szabály esetről esetre felveti a kérdést, hogy "ki az aki?" mi az
hogy "mást"? Mi az hogy "megöl?"
A szabály és az eset közötti közvetítésre jogdogmatikára van szükségünk!