hazugság

Miért fontos beszélni róla?

• TOP 3
• Személyészlelésünk pontatlansága – társadalmi norma
• Cesare Lombroso: orvos, kriminológus: hazugság-pulzusszám
• John Larson, 1921: poligráf pulzus,vérnyomás, légzés = stressz
• Goffman, 1974 hazugság (lie) helyett a kitaláció (fabrication) fogalma
• Sartre: Lehetséges jóhiszeműen tévedni, ám nem lehet „jóhiszeműen
hazudni”. Ugyanis a hazugsághoz ismerni kell az igazságot, így ha valamiről
nincs tudásunk, úgy az ember nem képes hazudni. A hazugság definíciója
nem más, mint valótlant állítani úgy, hogy ismerjük az igazságot.
feladat
• Az emberbérlés különböző formái világszerte népszerűek. Kínában például
hatalmas biznisz, hogy a legnagyobb helyi ünnepnek számító holdújévkor,
amikor a városba szakadt szingli fiatalok hazalátogatnak vidéki (vagy más
városban élő) családjukhoz, a rend kedvéért bérelnek maguknak egy barátot
vagy barátnőt, hogy legalább részben tompítsák a magyarországi szokáshoz
hasonlóan folyton a házasság és a gyerek érkezésének időpontja felől
érdeklődő rokonság panaszcunamiját.
• De bizonyos bevásárlóközpontokban már 30 percre is lehet csávót bérelni, aki
segít ruhát választani, cipeli a megvásárolt cuccokat, és az ilyenkor kötelező
szelfizésben is biodíszletként funkcionál. Ahogy nyugaton sem ismeretlen az
emberbérlés, és kamuközönség-vásárlástól a bejárónőn át az eszkortokig elég
sok formája van.
• Ez a cég adott már kölcsönbe csecsemőt, hogy a haldokló nagypapa
még halála előtt láthassa “unokáját”, aki valójában még nem született
meg.
• Volt olyan hatvanas férfi, aki elhunyt felesége élő mását rendelte
meg – és az ügynökség eleget is tett a kérésnek.
• Van olyan idős asszony, aki kisunokát bérel a bevásárláshoz, de
rendeznek teljes kamu esküvőket, ahol a menyasszonyon és családján
kívül mindenki bérelt színész.
• És előfordul olyan is, amikor valaki kifejezetten társadalmi
kirekesztettsége miatt akar embert bérelni
A hazugság
és az igazság
is csak szó
videó
https://www.ted.com/talks/jeff_hancock_the_future_of_lying

-10.32
Mi kell a hazugsághoz?
Austin 1962: beszédcselekvés-elmélete

A beszéd két meghatározó eleme:

• Intencionalitás: belső hiedelmek, mentális állapotok, elképzelések,
melyeket beszéden keresztül fejezünk ki
• Konvencionalitás: szociális szabályok

Rájöhetünk, hogy becsapnak minket? (Sztaniszlavszkij módszere)

David Buller- Judie Burgoon 1996 Interperszonális
megtévesztés elmélet (Arizona Egyetem)
Kísérlet:
1. Meghamisítás (fiktív helyzet)
2. Elhallgatás (titkolózás)
3. Mellébeszélés (a téma megkerülése)
Def. megtévesztés

olyan üzenet,
melynél a közlő tudatosan arra törekszik,
hogy a befogadóban
hamis képzeteket és téves
következtetéseket alakítson ki
megállapítások
• A statikus megközelítés nem jó, dinamikus, interakció
• Hiányzott a befogadói reakció és annak hatásának a vizsgálata
• Mindkét féltől aktív részvétel, egyidőben zajló folyamatok (multimodális)
• Leleplezés nehézsége

• A megtévesztés az információ manipulálásával jön létre – kiszivárgás

• Megtévesztés – leleplezés jelei (Ekman) fontos: TÉT-je legyen
• Érzések: félelem, bűntudat, öröm
Def. kiszivárgás

azon spontán megnyilvánuló

nonverbális jelek, melyek a belső
állapotról árulkodnak
• Megsérti a társadalmi szabályokat

• A szociális előírások elleni vétés a fogadó mentális állapotában változást hoz létre: megnövekedett
kognitív erőfeszítés

• Véletlen kiszivárgó jelek

• Az elmélet feltételezi ilyen jelen meglétét

Stratégia
• Bizonytalanság, határozatlanság (semmi konkrétum, szenvedő
szerkezet)
• Távolságtartás, visszahúzódás (elfordul, szünet, jelenről múltra vált)
• Elhatárolódás (felelősség eltolása)
• Énkép- és kapcsolatvédelmező viselkedés (mosolyog, bólogat, enged
beszélni)
Tervszerű viselkedés
• Jól ismerik egymást
• Fognak még találkozni
• Fokozottan tart a lelepleződéstől
• Érdekek vezérlik

https://www.ted.com/talks/pamela_meyer_how_to_spot_a_liar
6.36-14.19
 Az elhangzottakkal nem összefüggő kézmozgás

Sűrű pislogás, kitágult pupillák

Gyakori beszédtévesztések, nyelvtani hibák, elszólások

Akadozott beszéd (hmm, öööö)

Árulkodó Emelkedett hangmagasság

formák Ellentmondások

Összhang hiánya

DE mindez azon áll, a partner mennyire gyanakvó (jóhiszeműség)

Igazmondás feltételezése - társ.-i szerződés a szoc-s káosz ellen

kritika

Továbbfejleszteni – A
Túl egyszerű
megtévesztés eredménye függ:

• A feladó-címzett valós időben és

helyen együtt van-e
• Monológ vagy dialóg
• Ismerős – ismeretlen címzett
(korábbi kép)
• A feladó jártas a hazugságban
• Biland: nehezedik, ha több
embernek kell hazudni
Hazudj, ha tudsz • Ekman-Frieser kódrendszere
Ekman
• 2x23 arcizom
• ?: Az adott érzelmi reakció milyen változásokat vált ki az arcon, az adott arckifejezés
visszavezethető-e magára az érzelemre
• Tét nélkül hazudni (nem olyan nagy számban vannak jelek)

• A lebukástól való félelem növeli ezeket (szégyen, bűntudat). A poligráf a stresszt

mutatja ki. A leggyakoribb érzelem: a FÉLELEM
• Közelállónak hazudik: részletek kidolgozottabbak, felkészült, sok stratégia –
időigényes (? Megéri)
• Valóságelemek
Ekman fogalmi különbségtétele

• Kiszivárgás = azok a jelek, melyek felfedik a

hazugságot
• Megtévesztés jelei = melyek arra utalnak, hogy a
beszélő hazudik (vmi nincs rendben)

A két fogalom nem cserélhető fel

Szupportív kommunikáció
Támogató kommunikáció
Def. A támogató kommunikáció vizsgálata olyan verbális és nem
verbális magatartásformák köré szerveződik, melyeket a másik személy
pszichológiai állapotának javítására irányulóan hajtanak végre

• 1980-as évek – konstruktivisták Delia, O’Keeffe, Burleson, MacGeorge

• Személyközpontú elmélet - Lelki egészséghez járul hozzá
• Komfort szavunk: con-fortis
• Segítő kompetenciák, fejlesztés
Miért kell ugyanolyan komolyan venni az érzelmi fájdalmat, mint
a fizikai fájdalmat?
2018. február 13. / Guy Winch
• Szükségünk van egy nyíltabb párbeszédre arról, hogy a
szívfájdalom milyen súlyosan befolyásolja érzelmeinket és
működésünket.
• Vakság a bánatra
• Nem legitim az érzelmi fájdalom

• A vállalatoknak/iskolának biztosítania kellene az

alkalmazottaknak/diákoknak az érzelmi fájdalomtól való
meggyógyuláshoz szükséges időt
Feladat – kiscsoportos
megbeszélés

Társalgási nárcizmus
Miért kellene mindannyian abbahagynunk a „pontosan
tudom, hogy érzed magad” szófordulatot? -
Celeste Headlee
Ügyesen leplezhetjük a fókusz áthelyezésére tett
próbálkozásainkat - lehet, hogy támogató
megjegyzéssel kezdünk egy mondatot, majd
utánunk következik egy önmagunkról szóló
megjegyzés.
Eltereli a hangsúlyt valakiről, aki csak azt szeretné,
hogy meghallgassák
4 terület
• Személyészlelés
• Üzenetalkotás
• Üzenetvétel
• Interakciós összehangolás, vigasztalás
Személyészlelés, konstruktumok
konstruktumok

• Kognitív rendszerré szerveződő mentális sablonok

• konstrukciók = kulturális kategóriák
• társadalmi környezetünk értelmezésében segítenek
• eligazítanak bennünket, alakítják nézőpontunkat
• implicit (gyakran nem tudatosult) ún. naiv-elméletek
• Az egyén személyes konstrukciók rendszerén keresztül nézi a világot
Az embereket olyanoknak látjuk, amilyenek az elvárásaink velük
kapcsolatban
Milyen ember Joe?

„Joe kinyitotta egy étterem ajtaját, és mielőtt belépett volna, maga elé engedett egy há zaspárt. Az
étterembe lépve udvariasan megkérdezte az egyik pincérnőt, hogy melyik asztalnál ülhet le. Nem
sokkal azután, hogy helyet foglalt, megérkezett partnere. Gyorsan felállt, lesegítette partnernője
kabátját, és felakasztotta a fogasra. Leülésnél udvariasan fogta partnernője székét.”
• Véleményed szerint milyen ember Joe?
Milyen ember Joe?
Az alábbi ötfokú skála segítségével határozd meg, hogy a következő
tulajdonságok milyen mértékben jellemzőek Joe-ra:
intelligens, kedves, melegszívű, udvarias, domináns (másokon uralkodó),
elbűvölő, extrovertált (érdeklődésével a külvilág felé forduló), jó külsejű,
határozott, népszerű.
1 = Joe egyáltalán nem ilyen
2 = Nem nagyon jellemző Joe-ra
3 = Nem tudom eldönteni
4 = Kicsit jellemző Joe-ra
5 = Nagyon jellemző Joe-ra
Szerepkategorizációs kérdőívek
• célja, hogy kimutassa a rendelkezésünkre álló interperszonális
elképzeléseket
• oppozíciós párokba rendez: jó-rossz, gyors-lassú, becsületes-becstelen
• érzéseink osztályozására használjuk,mások magatartásaira reflektálva

• Kelly 1955
• W. Crockett 1965 Role Category Questionnaire
• az emberek társadalmi életről, emberekről való tudása
konstruktumokba ágyazott
Walter Crockett: szerepkategorizációs
kérdőív 1965
• az egyéni konstrukciók szerkezetét, összetettségét vizsgálja
Tétel:
• Akik magasabb szintű kognitív komplexitással rendelkeznek jobban
képesek elboldogulni más személyekkel és különböző társadalmi
helyzetekkel.
• A differenciáltan észlelők kommunikációs előnyökkel rendelkeznek
azokkal szemben, akiknek kevésbé fejlettek a mentális struktúrái
• Hatékony üzenettermelők, komplex információk feldolgozása, mások
segítése céljaik elérésében
Interperszonális konstruktumok komplexitása
1. Megkülönbözetés
2. Absztrakció
3. Integráció

Burleson az izmokhoz hasonlítja, melyek mozgást lehetővé tevő rugalmas

struktúrák
Szilárdság – rugalmasság – ellenállóképesség

Mindhárom magas: kognitív komplexitás, retorikai tervező gondolkodás

-ez a köznyelvben: az EQ
Konstruktumok jellemzői
• 3-45
• Átlag 20-25
• A kognitív komplexivitás arányosan fejlődik az életkorral
• az individuális különbségek idővel stabilizálódnak
• független az intelligenciától, íráskészségtől, extrovertáltságtól
• azokat a konstrukciórendszereket, melyek differenciáltabbak,
elvontabbak, és integráltabbak bonyolultabbnak tekintjük
üzenetvétel
• Arra kérték a résztvevőket, hogy értékeljék a támogató üzeneteket
1. Alkalmasság
2. Hatás
3. Eredmények tekintetében

Hipotézis: a támogató üzenetek célja a nehéz érzések és tartalmak

feldolgozása, ezért ezek az üzenetek elsősorban az érzelmekre hatnak.
2 funkció:
4. Törődés és együttérzés kifejezése
5. A negatív érzések enyhítése
Eredmények
• Az érzelmi támogatás átvétele összefügg a problémák újraértékelésével
(Burleson et al 2011)
• Eredménye: jobb érzelmi állapot, megnövekedett küzdőszellem,
csökkenő stressz, egészség, szorosabb kötődés
• Erősödő kommunikációs és érzelmi kapcsolat a támogató és a támogatott
között
A címzettek jobban reagálnak a támogatásra, ha
- Vkit szeretnek
- Magukhoz hasonlónak tekintenek
- Vagy hitelesnek tartanak (Burleson 2009)
Kritika - Pasupathi (2001)
• Kevés kutatás foglalkozik azzal, hogy a hallgatók miként befolyásolják
a beszélgetés témájának az alakulását
• Csak azt nézik
- Miként internalizálják a hallgatók a külső információkat
- Milyen magatartásformálódást eredményez bennük
Interakciós összehangolás, vigasztalás
A kognitív változás 5 lépése
1. tudatosítás (elhiszem, hogy problémám van) – kifejezni az empátiát
2. szemlélődés (igen, valami nem helyes) – tapasztalatok feltárása
3. előkészítés (azt hiszem tennem kell vmit) – fogadni az ellenállást
4. cselekvési terv (ezt fogom tenni) – előmozdítani az önhatékonyságot
5. tényleges végrehajtás (megcsinálom)

A személykpú támogatás e lépések mentén halad.

A segítő megkönnyíti, de nem erősíti és nem oldja meg a problémákat
(kényeztetős pl)
 aktív passzív

konstruktív személykp-ú, izgalmat, nem tesznek fel kérdéseket,

lelkesedést mutat a jó hír nem tesz megjegyzéseket
miatt, nyitott kérdéseket
tartalmaznak válaszai, arra
ösztönzi a másikat, hogy
fogalmazza meg az esemény
következményeit

destruktív aktív és figyelmes minimálisra csökkenti az

hallgatónak bizonyul, de esemény pozitívumait,
mindig az esemény negatív elutasítja a + érzelmeket,
oldalára mutat rá azonnal témát vált, terel. Ha
mondhatna pozitívumot
akkor is keveset mond
Aktív meghallgatás + Visszajelzés
1. hangsúlyozhatja, hogy részletesen számoljon be az eseményről
2. a segítő segítheti az elaborációt, kérdéseket tesz fel a helyzetről,
reakcióról (Ühüm. Igen. És akkor mi történt?)
3. kérdezhet kifejezetten a másiktól, gondolatait, érzéseit segít feltárni
4. ösztönözhet, hogy kifejezze az érzéseit, legitimálhatja,
megerősítheti a tapasztalt érzéseket
5. állíthatja, hogy megérti ezeket az érzéseket (Burleson 2003 580)
Burleson készség-tréningje
1. Tegyen szert különböző típusú emberekkel társadalmi kapcsolatra.
Figyelje meg sokszínűségüket.
2. Fókuszáljon mások belső állapotaira (gondolatok, érzések,
motívumok). Próbálja kitalálni: mit és miért akarnak, miért csinálják
úgy a dolgokat, mi történne, ha megkapnák, amit akarnak. Beszéljen
másokkal erről
3. Próbálja megérteni mások érzéseit. A körülményekhez mindig
érzelmi reakciók társulnak. Válassza el a körülményt és a hozzá
társuló érzelmi reakció, hogy megértse, miért lesz különböző
embereknek nagyon eltérő érzelmi reakciója hasonló helyzetekben.
4. Töltsön minél több időt hatékony kommunikátorok társaságában.
Kérjen tanácsot tőlük kihívást jelentő kommunikációs problémáiban.
5. Gondolkozzon mielőtt beszél. Gondolja át mit érez, és hogy mások
mit szeretnének érezni. Próbálja elképzelni a másik hogyan fog reagálni.
6.Hozzon létre alternatív értelmezéseket. Gondolja, milyen kritériumok
kellenek, hogy egyik vagy másik értelmezés releváns legyen
7. Internalizálja a sikeres üzeneteket. Gondolja végig, miért voltak
hatékonyak ezek.
érzelemkutatás
https://www.ted.com/talks/tiffany_watt_smith_the_history_of_human
_emotions?referrer=playlist-what_are_emotions#t-171658
0.1-14.11