Az érv felépítése

1. Tétel, (állítás, premissza): egy következtetés megfogalmazása. (Ártatlan.)

2. Bizonyíték, példa: A következtetés előzményei, magyarázatai. (Nem csinált rosszat, az egész
osztály szeme előtt volt.)
3. Összekötő elem tétel és bizonyíték között: Logikai összekötő kapocs. Ha egyértelmű a tétel és
bizonyíték közötti összefüggés, akkor el is hagyható. Ekkor az érv csak kéttagú. (Az egész osztály
előtt nem rosszalkodna.)

Az érvek fajtái
1. A definícióból levezetett érvek: valamely bizonyított tételt, definíciót használjuk
2. Az ok-okozati összefüggésből származó érvek: alapja az okfejtés
3. A körülményekből levezethető érvek: pl.: Édes Anna elkövette a gyilkosságot, mert kegyetlenül bántak
vele a gazdái.
4. Az összehasonlításon alapuló érvek: az analógia igen hatásos érvelési mód: az érvek szemléletesebbé
tételére, megerősítésére használjuk fel őket (formájuk gyakran metafora vagy hasonlat).
5. A bizonyítékokból származtatott érvek: tények, statisztikai adatok, kutatási eredmények, jelentések,
beszámolók stb. A bizonyítékoknak mindig megbízható, hiteles (megnevezett) forrásból kell származniuk.
6. Az ellentéten alapuló érvek: bizonyítjuk, hogy az ellenkezője hamis.
7. Valószínűségen alapuló érvek: alapja olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit mindenki
elfogad. Pl.: Vörös az ég alja, valószínűleg fel fog támadni a szél, hamarosan nagy vihar lesz.
8. Tekintélyre vonatkozó érvek: egy tekintélyes ember szavaira hivatkozik.

Az érvelés módszerei

1. A dedukció (levezetni lat.) módszerével először az általános tételt fogalmazzuk meg, abból vonjuk le
az egyedi esetekre vonatkozó következtetéseinket.
általános  egyes (Minden ember halandó. Szókratész ember. Szókratész halandó.)
egész  rész (Ez a vers nagyon zenei, mert szimultán verselésű, sok benne az alliteráció és a figura
etimologica, rímei tiszták.)

2. Az indukció (bevezetni lat.) az egyedi jelenségekből, egyedi tényekből indulunk ki, és azokból
általánosítunk, azokból vonjuk le a következtetést.
egyes  általános (Caesar meghalt, Brutus meghalt, Szókratész meghalt. Minden ember halandó.)
rész  egész (Ez a vers szimultán verselésű, sok benne az alliteráció és a figura etimologica, rímei
tiszták, tehát a vers nagy zeneiséggel bír.)

Az érvelő esszé: „a negyedik műnem”: tudományos téma irodalmi igényű megfogalmazásban.

Az érvelő szöveg szerkezete:

 Bevezetés: problémafelvetés, témamegjelölés
 Tárgyalás:
o a vélemény megfogalmazása
o a fontosabb fogalmak értelmezése
o a vélemény bizonyítása példával, példákkal, többféle érvvel
 irodalmi példák (a feladat elvárásaihoz igazítva)
 kitérők: személyes példák
o (a saját vélemény megerősítése, átfogalmazása)
o az ellenvélemény cáfolata
o a saját vélemény megerősítése
 Befejezés: összegezés, a téma továbbgondolása, esetleg érzelmi zárás (idézet, kérdés, felhívás,
humor stb.)

A jó érvelés: világos, meggyőző, a gondolatmenet tagolt és koherens; a hangvétel egyenletes.