Stilisztika és

retorika
1. BEVEZETÉS: A RETORIKA FOGALMA, TÁRGYA.
ÓKORI RETORIKÁK, STÍLUSELMÉLETEK 1.
Alapinfók

Tematika: moodle, honlapom

http://www.dercsilla.hu/karoli/
Jelszó: Szintaxis
Email: csillader@gmail.com, der.csilla@kre.hu
Egy hasznos oldal

http://enciklopedia.fazekas.hu/index2.htm
Zh és érvelő esszé

Zh anyaga: az órai diasorok anyaga

Jellege: fogalomdefiníciók, rövidebb elméleti kérdések
Érvelő esszé:
 4+1 oldal (szokásos paraméterek: 1,5-es sorköz, TNR 12-es,
2,5-es margók, bekezdések között nincs sor)
 csak elektronikusan elküldeni
Ajánlott témák az érvelő
esszéhez
Bármilyen téma választható, tudományos is
 Szavazati jog – korlátozható-e?
 Reklámok: hol legyenek, hol ne
 Kötelező iskolai egyenruha?
 Állatkertek – kínzás vagy szükséges?
 Hibrid/Online oktatás
 Telefonhasználat az oktatásban
 Munkamegosztás a családban
 Munka egyetem mellett – egyetem munka mellett
 Áldozathibáztatás
Ihlet híján…

 https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_elja
ras/kozponti_feladatsorok?printMode=true
 Magyaros feladatsor + pótfelvételi feladatsor – az utolsó
feladat mindig érvelő esszé
Az ókori retorika fogalma

gör. rhétor (l. Arisztophanész)

lat. orator, eloquens
m. szónok
etimológia: ‘szólni’, ‘beszélni’, ‘kimondani’ (gör. eiró, lat. oro,
eloquor)
retorika: tekhné rhétoriké, ars rhetorica, ars oratoria,
eloquentia
szónoklattan, szónoki mesterség/művészet, az ékesszólás
művészete
Az ókori retorika fogalma
Platón: „a lelkek irányítása beszédek révén” (In: Phaidrosz)
 a lényeg tehát a MEGGYŐZÉSBEN van (a meggyőzés
művészete lenne a retorika)
 kritika: a rosszról is meg lehet győzni (Platón), a hatalom is
ezt teszi, retorika az IGAZSÁGOT tárja fel és hirdesse
(Locke: az igazság egyszerű stílusban is elmondható, az
alakzatok, szóképek túlzásba vitele eleve gyanús…)
 A MEGGYŐZÉS TANULMÁNYOZÁSA, tudományos
kutatása a retorika lényege (Arisztotelész)
 Quintilianus (római rétor, isz. 35-100): meggyőzni pénzzel,
szépséggel stb. is lehet, és a rétor sem mindig meggyőzésre
törekszik, így a retorika egyetlen célja nem lehet a
meggyőzés
Az ókori retorika fogalma
Quintilianus végül ezt a definíciót fogadja el:
„a retorika a jó beszélés tudománya” (Kleanthész def.)
a meggyőz helyett visszajött a beszél
a retorika „rehabilitálása”:
nem a cikornyás nyelvi ügyeskedés, hanem a tisztességes és tárgyszerű
beszéd tudománya, ami az igazságot akarja feltárni, így szónok csak
becsületes ember lehet (+bölcs, erkölcsös, tehetséges)
Az ókori retorika fogalma
Ma is zajló viták:
 a retorika művészet vagy tudomány?
 csak a meggyőzésre korlátozódik vagy másra is?
Quintilianus: tudomány, célja nemcsak meggyőzni, de tájékoztatni,
leírni
(bár művészet és tudomány között az ókorban nem mindenki tett markáns
különbséget: azonos tárgy, különböző módszer)
tekhné: ‘művészet/mesterség’
episztémé: ‘tudomány’
Az ókori retorika fogalma

Ma: a retorika tudomány

Wacha Imre (2000) szerint a retorika egyszerre:
 műfajismeret
 a meggyőző nyilvános (szónoki) beszéd tana
 a prózai ékesszólás, az elegáns, választékos szónoki stílus
tana
 szerkesztéstan
Az ókori retorika fogalma
Összefoglalva: a retorika
 szűken értve a meggyőzés tudománya vagy művészete
 tágabban: nem pusztán a meggyőzésre szolgál, hanem az igazság
felderítésére, ezenkívül leír, tájékoztat is
 legtágabban: Wacha-def.
Az ókori retorika története

 az anyanyelv tanítása a görögöknél a kezdetektől

fogva, tudományos vizsgálata
 a retorika fejlődése összefügg a görög politikai és
társadalmi élet kialakulásával: a szabad polgár
személyesen intézi ügyeit a népgyűlésen vagy a
bíróságokon
 az élőszó fontossága: a korai görög társadalmi
életben minden a szóbeli közlésen alapult (l.
Homérosz műveinek hagyományozása, később is
csak a későbbi felolvasás céljából írták le a
műveket; hangos olvasás egyedül is)
Az ókori retorika története

a beszéd tanítása ezért lett fontos (vö. Íliász: a

fegyverforgatás mellett az ékesszólás, az érvek
csatájában való helytállás is lényeges)
szónoki versenyek: kezdetben csak uralkodóknak,
arisztokratáknak tartottak oktatást és versenyt
az Íliászban remek szónoki beszédek vannak, pl.
Akhilleusz visszacsábítása a harcba a 9. énekben (3
különböző beszéd, 3 különböző válasz rá A-tól)
ekkor a retorika kifejezést még nem ismerték
‘szónoklattan‘ jelentésben; helyette:
peithó ‘rábeszélés, meggyőzés’
Követség Akhilleuszhoz

Odüsszeusz
Phoinix
Aiász
Mindhárom más módszert alkalmaz:
 O. a közös érdekeket hangsúlyozza,
 Phoinix a nevelőapa jogán beszél A-hoz,
 Aiász indulatosan indít („hagyjuk itt”).
Aiász beszéde
„Isteni sarj, Láertiadész, leleményes Odüsszeusz,
menjünk; úgy látom, végét sosem érjük a szónak,
hogyha ez úton járunk; ám Akhileusz üzenetjét,
még ha ilyen rossz is, gyorsan kell tudtukul adnunk,
mert ők ott ülnek s várnak ránk; csakhogy Akhilleusz
ádáz és dölyfös vad lelket hord kebelében,
és a barátságunk, gonoszul, fel sem veszi, mellyel
őt a hajók mellett másoknál többre becsültük:
irgalmatlan! más, ha megölték bár a fivérét,
vagy ha fiát, vérdíját mégis fölveszi annak:
és az ölő ott él azután is, mert lefizette,
néki pedig szive és haragos hős lelke megenyhül
vérdíj vételekor; de neked kebeledbe kegyetlen,
vad szivet adtak az istenek és mindezt csak egyetlen
lányért: hisz hét válogatottat adunk ma helyette,
s még sok mást is e kívül. Lágyítsd már meg a lelked:
tiszteld tenlakodat: fedeled fogad, íme, be minket
most az akháj sokaságból, s vágyunk, hogy teelőtted
legszeretettebbek mi legyünk mind közt a leginkább.”
A retorika születése, a szofisták

I. sz. 5. sz.: a tirannusok elűzése után demokrácia, megnő az igény a

szónoki beszédre
Szofisták: görög vándortanítók, a közéleti szereplést vállalókat tanították
ki mesterként
A korabeli bírósági gyakorlat:
 a bírói testület jogilag képzetlenekből állt (vö. esküdtszék), bíró
olyan férfi lehetett, akinek a szülei athéniak voltak és elmúlt 30 éves
(min. testület: 101 fő!)
 a vádlott és a védő a peres fél, nem volt ügyvéd (nőket a férj vagy
közeli férfirokon képviselte, ő a küriosz, nő nem is tanúskodhatott),
szabott idejük volt (vízóra), a vád- és védőbeszéden volt a hangsúly
(érzelmi hatás, logikailag remek érvelés stb.); rossz szónoknak
hivatásos rétor írt szöveget, amit a lehető legjobban elő kellett adnia
 a tanúvallomások felvétele korábban zajlott, ezeket felolvasták
 max. egynapos tárgyalás, titkos szavazás
A retorika születése, a szofisták

Politikai és gazdasági ügyek intézése:

 évente választott hivatalnokok
 törvényhozás: több ezer felnőtt férfi polgár a népgyűlésen
(ekklészia), ahol bárki felszólalhatott, de tipikusan a politikai
szónokok (rétorok), illetve a demagógok (egyéni hatalomszerzés
céljából tartottak beszédet a néphangulatot kihasználva)
 sürgős ügyek, anyagok előkészítése: bulé (egy kisebb tanács)
A retorika születése, a szofisták

Drága órák a szofista mestereknél.

Gorgiasz: saját beszédeit könyv nélkül kellett a tanítványoknak
tudniuk (ez szokásos volt, a mintán volt a hangsúly)
Prótagorasz általános érvekről (közhelyek) vitatkozott velük, majd
ezeket használták konkrét esetekben.
Szövegrészeket kaptak (bevezetések, befejezések).
Kézikönyvek (nem maradtak fenn): a szicíliai Korax, és tanítványa,
Teisziasz munkái.
 Korax: a 4. beszédrész, a bizonyítás
 Teisziasz: a törvényszéki beszéd leírása
 T. nem fizette ki a tandíjat K-nak, érve a perben: ha győz a
perben, úgysem kell fizetnie, ha veszít, mestere rosszul tanította,
ezért nem kell fizetnie.
A retorika születése, a szofisták

I. e. 5-4. sz.: virágzó szónoklás, a szicíliaiak új tudománya

meghódítja Hellászt.
A „tíz attikai szónok” működésének ideje.
GORGIASZ (Teisziasz tanítványa)
 a fő cél a meggyőzés
 Platón nem rajongott retorikafilozófiájukért:

„belátták, hogy többre kell becsülni a valószínűt az igaznál, s

akik a szó hatalma által a kicsit nagynak, a nagyot meg
kicsinek tüntetik fel, az újat archaizálva, a régit modernizálva
adják elő”.
 a szó = hangalak + jelentés, mindkettő hatni tud, mindkettőt ki
kell aknázni, pl. alakzatok révén (pl. antitézis)
A retorika születése, a szofisták

Gorgiasz sikerének két oka: éles logika és az illendőség

megtartása (az alkalomhoz valóság), így tette
mondanivalóját valószínűvé.
Példa: Szép Heléna védelme, akit Párisz elszöktetett.
Miért szökhetett el?
Vagy a Sors akaratából, vagy az istenek szándékából, vagy
a Szükség döntése, vagy erőszaktól elragadva, vagy
beszédtől meggyőzetve (és a gyenge nő egyikkel szemben
sem tehetett semmit, tehát erőszaknak engedelmeskedett).
Ezek szerint a meggyőző beszédnek ugyanúgy nem lehet
ellenállni, mint a fizikai erőfölénynek vagy az istenek
akaratának. 
A tudományos retorika
I. e. 4. sz eleje: ellenszenv a szofistákkal szemben, velük vitázva
kialakul a tudományos retorika (tekhné rhétoriké)
3 fő alakja: Szókratész, Platón, Arisztotelész
PLATÓN (i. e. 427-347)
a retorika a téma Gorgiasz és Phaidrosz c. művében
Gorgiasz:
 a retorikában az igazság lényeges, az igazságos élet (ezért
szerepel a műben hosszan az erkölcs, az etika.
 a dolog háttere: Szókratész halálra ítélése, visszaélés a szó
hatalmával, ami az igazság védelmére való
 Platón tehát erősen elítéli a korabeli retorikai gyakorlatot.
Szókratész pere

Akit a történet érdekel:

 https://jet.sze.hu/images/Sz%C3%B3krat%C3%A9sz%20pe
re.pdf
Amivel vádolták: „Szókratész vétkes, mivel föld alatti dolgokat
és égi jelenségeket kutat, a silány ügyet jónak tünteti fel, és
másokat is erre tanít.” - rosszra neveli a fiatalokat
Vád/ok: vallástalanság - halálbüntetés
természetfilozófus és szofista
Valódi ok: személye, politikai ok (30 zsarnok: oligarchikus
rezsim emléke + athéni csőcselék)
A tudományos retorika

Phaidrosz: a jó szónoknak többek között világosan

látnia kell az igazságot abban a kérdésben, amiről
szólni akar
ARISZTOTELÉSZ (ie. 384-322): Rétorika (3 könyv)
 az első igazi tudományos retorika, a későbbiek ezt
bővítették, egészítették ki
 a retorika a dialektika párja, önálló tekhné, sajátos
módszertannak
 a korábbi retorikák hiányosak voltak, nem írtak az
enthümémáról, a törvényszéki beszédre
koncentráltak jobbára, vagyis nem tudományos
alapokon művelték azt
A tudományos retorika

Arisztotelész a retorika feladata nem a meggyőzés,

hanem feltárni minden téren a meggyőzés
lehetséges módjait.
I. könyv:
inventio (feltárás); retorikán kívüli (tanúk, bűnjelek)
és belüli bizonyítékok (a szónok jellemében, az
éthoszban, a hallgatóságra tett hatásban, ahogyan hat
érzelmeikre (pathosz), és a beszédben rejlő
bizonyítékok, ilyen a példa és az enthüméma.
Miért fontos a pathosz?
„Mert nem ugyanúgy ítélünk, ha bosszúsak vagy
vidámak vagyunk, ha szeretünk vagy gyűlölünk”.
A tudományos retorika
Példa: sok hasonló esettel bizonyítani egyvalamit.
Enthüméma: a logikai szillogizmus retorikai változata
szillogizmus:
két előzmény (premissza) egy zárótétel (konklúzió)
Példa:
P1: Minden ember halandó.
P2: Szókratész ember.
K: Szókratész halandó.
A tudományos retorika

A különbség: az enthüméma csonka (rövidített érv), egy

vagy mindkét premisszája hiányzik. Miért? Mert a
szónok feltételezi a hallgatóságról, hogy ismeri a
premisszákat.
Példa:
P1: Csupán az a jó, amelyet senki sem használhat gonosz
célra.
P2: Az erényt senki sem használhatja gonosz célra.
K: Az erény jó dolog.
Enthümémaként: Jó dolog az erény, amelyet senki sem
használhat gonosz célra. (K + P2)
A tudományos retorika

A szónoki beszéd három dologból áll össze:

 a beszélő,
 amiről beszél,
 akihez beszél (erre irányul)
A szónoki beszéd három válfaja (aszerint, ki ítél:
eljövendő eseményeket a népgyűlés tagjai, elmúltakat
a bíró, szónoki képességet, a jelent az egyszerű
közönség):
 tanácsadó (célja a hasznos vagy káros)
 törvényszéki (a jogos vagy jogtalan)
 bemutató beszéd (a szép vagy a rút)
A tudományos retorika
II. könyv: a bizonyítás
 érvelések (érzelmiek és logikaiak)
 ismerni kell az emberi jellemeket,
 az érveket, példákat, velős mondásokat (gnómák), az általános érveket
III. könyv: stílus és felépítés
 az első tudományos prózastílus-elmélet
 a stílus egyetlen erénye az illő világosság (de A. szerint a világos
stílus egyben ékes, kellemes, szellemes!)
Az ókori retorika rendszere
I. A szónoki beszéd részei:
1. bevezetés: a hallgatóság megnyerése, jóindulatra és befogadásra
hangolása
2. elbeszélés: a tényállás rövid, világos, illendő ismertetése, a helyszínek, a
személyek társadalmi helyzetének, az időpontok megvilágítása
3. tétel: a tényállással kapcsolatban a rétor miben ért egyet ellenfelével,
miben nem, hogyan fogja álláspontját kifejteni
4. bizonyítás: a rétor álláspontját támogató érvek és bizonyítékok logikus
előadása
5. cáfolás: az ellenkező vélemények és álláspontok helytelenségének
bebizonyítása (4-5 párhuzamosan is mehet:)
6. befejezés: a beszéd művészi lezárása, összegzi a bizonyítás fő pontjait,
érzelmi elfogadtatás (ez kötelező)
Külön rész: kitérő, bármelyikben helyet kaphat (célja: a hallgatóság
pihentetése, az ellenfél lejárása, helyszínek, tárgyak sajátos vonásainak
Az ókori retorika rendszere
II. A szónok feladatai:
1. feltárás (inventio): anyaggyűjtés a konkrét üggyel kapcsolatban, az
indítékok feltárása, a megoldás megtalálása
2. elrendezés (dispositio): az esettel kapcsolatos anyag logikus
elrendezése, az elmondandó beszéd vázlata, struktúrája
3. megfogalmazás, stílus (elocutio): az elrendezett anyag formába
öntése, nyelvi megfogalmazása; a stílus erényei (világosság, illőség,
nyelvhelyesség ékesség: alakzatok, szóképek) és nemei (egyszerű,
közepes, fennkölt)
4. előadás (pronuntiatio): a kész beszéd előadásmódjának kidolgozása
(hogyan adjuk elő: hangerő, beszédtempó, hangnem, gesztusok)
5. emlékezetbe vésés (memoria): a beszéd kívülről való megtanulása
Az ókori retorika rendszere

III. A szónoki beszéd fajai

1. bemutató (demonstrativum): vmely személy
dicsérete vagy elmarasztalása (tisztségre jelölés,
kitüntetés, ünneplés alkalmával)
2. tanácsadó (deliberativum): rábeszélés vmire vagy
lebeszélés vmiről (gazdasági, politikai vagy
magánügyekben), a helyesnek vélt megoldás mellett
érvel
3. törvényszéki (iudiciale): a vád vagy védelem
képviselete peres eljárásban
I. és II. kidolgozása a beszédfajtától függött.
Arisztotelész stíluselmélete
 a tudományos stilisztika alapjainak lerakása a Rétorika III. könyvében
vö. a retorika tartalmazta tkp. a mai retorikát, stilisztikát, szövegtant
Mikor jó a stílus?
 ha világos (közhasználatú igék és névszókkal érhető el, de az
ünnepélyesség, „idegenszerűség” felé is el kell tolni: metaforával – a
metafora ugyanis világos, kellemes és különleges)
 ha illő („ha megfelel az érzelmeknek és a jellemnek, és arányos a
tárggyal”)
 arányos: fenséges tárgyról nem beszélünk hevenyészetten,
egyszerű dologról sem ünnepélyesen
 érzelemkifejezés: sértésről a haragos ember nyelvén szólni,
szánalmat keltőkről a szánakozók hangján
 jellemnek való megfelelés: jelekkel kifejezésre juttatni, hogy
stílusunk összhangban van az emberek egyes osztályaival és
állapotával
Arisztotelész stíluselmélete
 a körmondat (periodosz): kétféle szöveg létezik,
amelyikben van, és amelyikben nincs
 a körmondat olyan mondat, „amelynek kezdete van,
önmagában befejezett és terjedelme jól áttekinthető”, az
áttekinthetőséget a ritmus biztosítja, a ritmusos szöveg jól
megjegyezhető
 !!! az írásmű a pontosságra, a beszédmű az
előadhatóságra törekszik, ezért helyénvaló a gyakori
kötőszóelhagyás és szóismétlés a szabad előadásban (a
beszélt és az írott nyelv lényeges különbségei)
 minden beszédfajtának más a stílusa, pl. a törvényszéki
részletes, pontos, mert a bírákat alaposan kell tájékoztatni
A hellenisztikus kor
stíluselmélete
Quintus CORNIFICIUS (?-ie. 41.):
A C. Herenniusnak ajánlott rétorika (Rhetorica ad
Herennium)
 jókora részeket görögből fordított a szerző, ezeket nem
tekinti saját munkájának
 4 könyv:
1-3.: inventio, dispositio, pronuntiatio, memoria
4.: elocutio (stílus) – ami saját: a stílusjelenségek szemléltetése
római példákkal
A hellenisztikus kor
stíluselmélete
A stílus (def.): „az adott tárgynak megfelelő szavak és
mondatok megtalálása” (ez tkp. az illőség)
A stílusnemek (formák):
1. egyszerű stílus: „leereszkedik a legáltalánosabban
használt tiszta köznyelvig” (!!!) – tanításra való
2. közepes stílus: alacsonyabb, de nem a legalacsonyabb és
leghétköznapibb szavakból áll - gyönyörködtetésre,
megnyerésre való
3. fennkölt stílus: „magasztos szavak csiszolt és ékes
szövevényéből áll” (de nem lehet dagályos!) – a
törvényszéki beszédhez illik, célja a megindítás és a
meggyőzés
Példa: TK. pp. 82-84.
A hellenisztikus kor
stíluselmélete
A stíluserények:
 választékosság (elegantia): világosság, helyes latinosság
(nyelvhelyesség)
 szerkesztettség (compositio): csiszolt, míves szófűzés
(hosszú körmondatok, ismétlések kerülése stb.)
 fennség (dignitas): szó- és gondolatalakzatok alkalmazása
 [+ az illőség (aptum)– már korábban leírták]
Marcus Tullius CICERO (ie. 106-
43)
De inventione (‘A feltárásról’) - korai
ie. 46:
Brutus – a római retorika története a kezdetektől C. koráig
Orator (‘Szónok’)– a tökéletes szónok megrajzolása, itt fejtette
ki stíluselméletét is (vö. a stilisztika még a retorika része)
De oratore (‘A szónokról’)
Cicero

Orator:
 Mi teszi tökéletessé a szónokot? Az ékesszólás, a
világos beszéd kevés.
 Mindhárom stílusnemben (egyszerű, közepes,
fennkölt) hatékonyan tud beszélni.
 A jó szónok bizonyít (egyszerű sn.), gyönyörködtet
(közepes) és megindít (fennkölt). A győzelmet az
utóbbi garantálja.
A szónok feladatainak és a stílusnemeknek az
összekapcsolásával C. továbbfejlesztette a görög
retorikaelméletet (később az illőséggel kötötte
össze).
Cicero

 a három stílusnem részletes leírása (csak szónokról

beszél, nem sn-ekről)
„Mert az ékesen szóló kis ügyekben egyszerűen, nagy
ügyekben méltósággal, középszerűekben
mértéktartóan képes beszélni.”
Példái (saját művei közül):
egyszerű (Cacina védelmében)
közepes (Manilius törvényjavaslata érdekében)
fennkölt: Gaius Rabirius érdekében mondott védőbeszéd
 nagyon fontos a prózaritmus ismerete (akár az
időmértékesé, akár a szórenden és alakzatokon
alapuló)
A tudományos retorika

Marcus Fabius QUINTILIANUS (isz. 35-100):

Institutio oratoria (Szónoklattan) – 12 könyv
 az ókori retorika csúcsát jelenti ez a munka
 a rétor nevelése bölcsőtől a nyugalomba vonulásig,
nevelési folyamatba ágyazza a retorika rendszerét
 a rétornak tisztességesnek kell lennie
 aktívan épít a görög és latin elődökre és
szépirodalomra
 a retorikához tartozó tanulmányok, melyek
alapvetőek: írás, olvasás, grammatika, zene,
geometria stb.
Quintilianus stíluselmélete

8-11. könyv
a szóválasztást a 4 stíluserény (világosság, illőség,
ékesség, nyelvhelyesség) szabja meg,
a szófűzést a nyelvhelyesség, az illő elrendezés és az
alakzatok.
szóképek (troposz – Ciceró szava) és alakzatok
megkülönböztetése (fontos: nem mindenki
különböztette meg, van, aki a szóképeket
szóalakzatoknak tartja)
szókép: vmely szónak előnyös átvitele saját jelentéséből
más jelentésbe
alakzat: formailag tér el