Szálkáné Gyapay Márta Gyakorlati Retorika

SZÁLKÁNÉ GYAPAY MÁRTA
GYAKORLATI
RETORIKA
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönetet szeretnék mondani Holló Dorottyának, az ELTE tanárának, aki felkeltette
érdeklődését a téma iránt, Miles Graham GAP önkéntesnek, aki beindította a Debating
Society-t iskolánkban, Liz Lórántnak és Böszörményi Nagy Katalinnak, akik felkértek
Holló Dorottyával együtt a disputa továbbképzések kidolgozására, Tamáska Jánosné
kolleganőmnek, akivel sok anyagot kipróbáltunk, férjemnek Szálka Miklósnak, aki
szakmai tapasztalataival a szimulációban segített, Sonnevend Mártának, aki nagy
segítségemre volt az Országos Széchenyi Könyvtárban, egykori vezetőtanáromnak
Jobbágyné András Katalinnak, aki sokkal több volt, mint lektor, a mai közélet jól
felkészült fiatal szereplőinek, akik meggyőztek arról, hogy az ifjúság retorikai
képzettsége az ország javát szolgálhatja, és végül de nem utolsó sorban diákjainknak a
Budapesti Evangélikus Gimnáziumban, akik olyan lelkesen vettek részt a disputa
foglalkozásokon.
BEVEZETÉS
A retorika a rendszeres gondolkodás és önkifejezés, valamint a kulturált és tisztességes

érvelés, vitatkozás tudománya. A bölcsője Görögországban és a Római Birodalomban volt.
A retorika megszületésétől a legújabb kor hajnaláig az iskolai képzés egyik alapja volt. A
római iskolarendszer legmagasabb fokát az úgynevezett retorikai iskolák jelentették, ahol
a hivatali vagy politikai életben érvényesülni vágyó ifjak szónoki képzést kaphattak. A
középkori egyetemek fontos oktatási formája volt a disputa, ahol különböző tudományos
vagy teológiai tételeket megvitatva sajátították el a diákok a gondolkodás tudományát. A
reformáció idején Luther Márton a híres 95 tételét is ilyen tudományos disputa céljából
függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára. Az angolszász iskolákban máig élő
hagyomány az iskolai vitakör (Debating Society), ahol állító és tagadó csapatok előre
kitűzött tételeket bizonyos szabályok szerint vitatnak meg egymással versenykörülmények
között.
A retorikai képzésnek a magyar iskolarendszerben is megvoltak a hagyományai. Sokáig a
mai irodalmi képzést is helyettesítette. Emellett a kötelező latin tanulás során a diákok
tanulmányozták a latin auktorok, például Cicero, Quintilianus, Tacitus műveit, akik maguk
is sokat írtak a retorikáról. De ha más műveiket tanulmányozták, közvetett módon akkor is
elsajátították a retorika tudományát, hiszen az ókori szerzők a retorika szabályainak
ismeretében írták műveiket. Az önképző körök is teret adtak a szónoklattan gyakorlásának.
Legnagyobb magyar íróink, költőink és politikai szónokaink műveiből máig kiérezni a
retorikai iskolázottság jegyeit.
A retorikát azokban a társadalmakban becsülik igazán, ahol az emberi szabadságnak és
azon belül a szólásszabadságnak nagy fontosságot tulajdonítanak, hiszen a közszónoklat és
a nyilvános viták az eszmék szabad ütköztetése nyomán a közjót segítik elő. Nem véletlen
tehát az sem, hogy a retorika iránti érdeklődés napjainkban újra megélénkült, hiszen a
Magyarországon felnövekvő új generációnak ismét szüksége lehet arra, hogy felkészüljön
a kulturált és színvonalas nyilvános szereplésre a közélet számtalan területén.
A gyakorlati retorikai tanulmányok fejlesztik rendszeres és logikus gondolkodásotokat.
Mivel az érvelés során a jelenségeket több oldalról racionálisan kell megközelíteni, a
kritikai gondolkodásotok is fejlődik. A vitákban csak akkor lehet sikereket elérnetek, ha
megtanultok a másik ember mondanivalójára előítélet-mentesen odafigyelni. A viták
fejlesztik a kifejező képességeteket és a kommunikációs készségeteket általában.
Megtanuljátok, hogyan kell egyszerre beszélni és gondolkodni. A retorikai felkészültség az
élet nagyon sok területén segítséget jelent. Végül, de nem utolsó sorban a retorika és a
disputa hallatlanul szórakoztató szellemi sport is.
Retorikai tanulmányaitok a rendszeres gondolkodást és az anyanyelven való önkifejezést
hivatott elsősorban fejleszteni. A NAT új felfogása lehetővé teszi, hogy az anyanyelvi órán
nem csupán a nyelvről tanuljatok, hanem a nyelvet is tanuljátok a használaton keresztül. Ez
a könyv tevékenységközpontú, tehát elsősorban nem megtanulnivalókat tartalmaz, hanem
megérteni valókat, amiket aztán a gyakorlatban változatos formákban lehet alkalmazni.
A RETORIKA HAGYOMÁNYA
M I A RETORIKA ?
ARISZTOTELÉSZ: RÉTORIKA, RÉSZLET A BEVEZETÉSBŐL
" A rétorika a dialektika (a logikus vitatkozás tudománya) párja: mindkettő olyan
kérdésekkel foglalkozik, amelyeket valamiképpen minden ember egyaránt megismerhet,
és nem tartoznak egy külön tudományhoz. Ezért többé-kevésbé mindenkinek köze van
mindkettőhöz, hiszen bizonyos fokig mindenki megpróbál kijelentéseket bírálni és
indokolni, védekezni és vádolni. A hétköznapi emberek egy része ezt ösztönösen teszi,
más része gyakorlással szerzett készségből. Mivel mindkét út járható, nyilvánvaló, hogy
e tárgyat lehet módszeresen művelni; mert feltárható az oka annak, miért érnek el
sikereket egyesek gyakorlással, mások ösztönösen."
(Adamik Tamás fordítása)
ÉRTELMEZŐ KÉRDÉSEK
1. Velünk született képesség-e a logikus vitatkozás tudománya, vagy elsajátítható
gyakorlással?
2. Kinek van szüksége retorikai tanulmányokra Arisztotelész szerint?
A RETORIKA ÉS AZ IGAZSÁG
" A retorika hasznos, mert az igazság és a jog természettől fogva erősebb ellenkezőinél,
úgyhogy ha az ítéletek nem olyanok, amilyeneknek lenniük kellene, szükségszerűen a
szónok a hibás és méltó az elmarasztalásra. Továbbá: még ha tudományos ismereteink
legrészletesebbek is, ezzel nem egykönnyen tudunk meggyőzni embereket, a
tudományos előadás ugyanis oktatás és erre az képtelen. Bizonyítékainkat és érveinket
közismert dolgokból kell venni... a tömegekkel való tárgyalással kapcsolatban. Továbbá
az ellenkező véleményt is tudnunk kell bizonyítani, úgy mint a szillogizmusokban, nem
azért, hogy mindkettőt alkalmazzuk (hiszen nem kell rábeszélni senkit a rosszra), hanem
hogy ne maradjon rejtve előttünk, hogyan történik, és ha valaki rossz szándékból
alkalmazza, a magunk részéről megcáfolhassuk. Semmilyen más művészet nem von le
ellentétes következtetéseket; csak a rétorika és a dialektika teszi ezt, mivel mindkettő
egyaránt felöleli az ellentéteket. Mindazonáltal a kiindulásul szolgáló dolgok nem
egyenlő esélyűek, mert ami igaz és jobb - hogy egyszerűen fogalmazzunk -, azt
természettől fogva könnyebb bizonyítani és elhitetni...
Az a tény, hogy sok kárt tehet az, aki igazságtalanul él a beszéd eme képességével, az
erény kivételével mindenről elmondható, különösen a leghasznosabbakról, például az
erőről, az egészségről, a gazdagságról, a hadvezéri tehetségről. Ha valaki jog szerint
használja fel ezeket a lehető legtöbbet használ, ha viszont jogtalanul, a lehető legtöbbet
árt."
1. Milyen magyar közmondást juttat eszünkbe a fenti idézet első mondata?
2. Mit gondol Arisztotelész az igazág erejéről? Egyetértesz-e vele?
3. Miért nem elég, ha csak tudományos ismereteink vannak?
4. Nem veszélyes-e, ha retorikában megtanuljuk, hogy mindent és mindennek az
ellenkezőjét is tudjuk bizonyítani? Mit mond Arisztotelész erről? Mit gondoltok
ti magatok?
5. Mikor élünk helyesen a retorika tudományával?
6. Hogyan foglalnád össze, mi a retorika viszonya az igazághoz?
A RETORIKA ÉS AZ ÁLOKOSKODÁS
A szofisták Szókratész korában nagy tekintélynek örvendő nevelők voltak, akik
fizetség ellenében tanítványaikat a szabad görög férfi legnagyobb tiszteletnek
örvendő tudományára, a politikára képezték. Tekintettel arra, hogy a szofista
tanítványát gyakran kritikus politikai helyzetekben való helytállásra készítette fel,
ezért olyan érvelési technikákat is tanított, amelyek a logika szempontjából
csúsztatásokat is tartalmaztak. Némely szofisták azzal dicsekedtek, hogy
tanítványaiknak megtanítják, hogyan lehet mindent és mindennek az ellenkezőjét is
bebizonyítani. Volt, hogy a tanítvány a mestertől tanult eszközt fordította mestere
ellen:
Protagórasz híres görög szofistának volt egy tanítványa, aki megígérte mesterének, hogy
a szónoki leckék díjait megfizeti neki, amint az első pörét megnyeri. Protagórasz
azonban hiába várta a pénzt, tanítványa nem fizetett. Ekkor Protagórasz perrel
fenyegetőzött, és a következőként érvelt:
- Ha bebizonyítod a bíróknak, hogy nem tartozol nekem, megnyerted az első pörödet,
tehát fizetned kell.
Ha nem tudod bebizonyítani, elítélnek, tehát fizetned kell.
A tanítvány azonban így kerülte ki a dilemmát:
- Ha a bírók elítélnek, elveszítem a pört, tehát nem kell fizetnem.
Ha igazat adnak nekem, végzésüknek engedelmeskedem, tehát nem fizetek.
FELADAT
Mi a logikai trükk az érvelésben?
A RETORIKA KÉTÉLŰ FEGYVER
QUINTILIANUS: SZÓNOKLATTAN
"A szónok csak derék férfiú lehet. És pedig nem csupán annyiban, amennyiben ha ezzel
a szónoki tehetséggel a gonoszság vértezné fel magát, akkor nem volna nagyobb átka a
nyilvános- és magánéletnek, mint a az ékesszólás, hanem mi magunk is, kik erőnktől
telhetőleg igyekszünk az ékesszólás ügyét egy kissé előbbre vinni, nagyon rossz
szolgálatot tennénk az emberiségnek, ha ezt a fegyvert nem a katonáknak, hanem az
útonállóknak szolgáltatnánk a kezébe."
(Prácser Albert fordítása)
1. Saját tapasztalatotok szerint vissza lehet-e élni az ékesszólás fegyvereivel?
2. Tanulmányaitok alapján mondjatok példát arra, hogy egy híres szónoklat jó vagy
rossz fordulatot eredményezett fontos közügyekben.
A SZÓNOKLAT FAJTÁI AZ ÓKORBAN
ARISZTOTELÉSZ: RÉTORIKA I.3

„ A rétorikának számszerint három válfaja van, mert a hallgatóság is háromféle. A
beszéd három dologból tevődik össze: a beszélőből, amiről beszél, és akihez beszél; a
beszéd célja az utóbbira irányul, azaz a hallgatóra. A hallgató szükségszerűen az ítélő:
mégpedig vagy elmúlt események megítélője vagy eljövendőké. Eljövendő események
megítélője pl. a népgyűlés tagjai, elmúltaké pl. a bíró (a szónoki képességé az egyszerű
közönség). Következésképpen szükségszerűen három válfaja van a szónoki beszédnek:
tanácsadó, törvényszéki és bemutató. A tanács lehet vagy rábeszélés vagy lebeszélés;
mert akár magánemberként adnak tanácsot, akár közügyekben beszélnek a népgyűlés
előtt, e kettő valamelyikét teszik. A törvényszéki lehet vádbeszéd és védőbeszéd, mert a
peres feleknek vagy vádolniuk kell vagy védekezniük. A bemutató beszéd tárgya dicséret
vagy feddés.
Mindegyik beszédfajtának megvan a sajátos ideje: a tanácsadóé a jövő (aki valamire
rábeszél vagy lebeszél, az a jövendővel kapcsolatban ad tanácsot); a törvényszékié a múlt
(ugyanis mindig valamilyen megtörtént eseménnyel kapcsolatban vádolnak vagy
védekeznek); a bemutatóé többnyire a jelen, hiszen létező dolgokat magasztalnak vagy
feddnek; de gyakran igénybeveszik a múltat is, felidézve azt, és a jövőt, feltételezve azt.
Mindegyiknek külön sajátos célja van: ahogy háromféle beszéd van, úgy van három cél
is. A tanácsadó célja a hasznos vagy káros ( a rábeszélő ugyanis a jobbat tanácsolja, a
lebeszélő a rosszabbtól térít el), ehhez veszi hozzá a többit: az igazságost vagy az
igazságtalant, a szépet vagy a rútat. A törvényszékié a jogos és a jogtalan; és ehhez veszi
hozzá a többit. A dicsérőé és a feddőé a szép és a rút, de ezeket is kiegészíti a többivel."
1. Rendszerezzétek az olvasottakat egy táblázatban:
Tanácsadó Törvényszéki Bemutató

beszéd beszéd beszéd
Beszédfajta
Válfaja
Ideje
Célja
2. Léteznek-e ma is ezek a beszédfajták?

Hogyan módosulhattak az idők során?
Keressetek példákat mindegyikre a könyvtárban.
E THOSZ - P ATHOSZ - L OGOSZ

ARISZTOTELÉSZ: RÉTORIKA II. 1
" Mivel döntés végett van a rétorika (hiszen tanácsokról is döntenek és a bírói ítélet is
döntés), nemcsak az érvelésre kell vigyázni, hogy bizonyító erejű és meggyőző legyen,
hanem arra is, hogy magunk milyenek legyünk, és miképpen befolyásoljuk a bírót.
Ugyanis egyáltalán nem közömbös a meggyőzés szempontjából, különösen a tanácsadó
beszédben - de a törvényszékiben sem -, hogy a szónok milyen jelleműnek mutatja
magát, s hogyan tudja éreztetni a hallgatósággal, hogyan viszonyul hozzájuk, illetve azok
őhozzá. ... Mert nem látják egyformán ugyanazt azok, akik szeretnek és akik gyűlölnek,
sem a haragvók és a jóindulatúak, hanem vagy teljesen, vagy fontosságát tekintve
másnak. Aki a vádlottat szereti, az nem tekinti bűnösnek, vagy csak kis mértékben; aki
gyűlöli, az ennek az ellenkezőjét teszi. A vágyakozónak és a sóvárgónak a jövendő
szépnek, és ami bekövetkezik, kellemesnek tűnik, a közömbösnek és reményt
vesztettnek éppen fordítva.
Ami a szónokokat illeti, három okból kelthetnek bizalmat; ugyanis a
bizonyítékokon kívül egyedül ezek képesek meggyőzni: bölcsesség, erény és
jóakarat. Ha a szónokok valamiről beszélve vagy valamit tanácsolva helytelent
állítanak, vagy e három dolog miatt teszik vagy valamelyikük miatt. Mert vagy
ostobaságuk folytán tévednek, vagy nem tévednek ugyan, de gyarlók s nem mondják ki
azt, amit gondolnak, vagy bölcsek és becsületesek ugyan, de nem jóakaratúak, és éppen
ezért lehetséges, hogy nem tanácsolják a legjobbat, pedig ismerik....
Az a szónok, aki éreztetni tudja, hogy mindezeknek birtokában van, szükségszerűen
megnyeri a hallgatóság bizalmát. Azt, amitől bölcsnek és tiszteletreméltónak látszunk,
az erény fajainak ismeretéből kell meríteni. Mert ezekkel lehet másokat is, de magunkat
is ilyennek feltüntetni. A jóakaratról és a barátságról az érzelmekkel kapcsolatban kell
beszélnünk.
Az érzelmek azok a tényezők, amelyek megváltoztatják az embernek ítéleteit;
következményeik pedig a fájdalom és a gyönyör, mint pl. a harag és a szánalom meg a
félelem és más efféle érzelmek, valamint az ellenkezőik. Mindegyikkel kapcsolatban
három dolgot kell megkülönböztetni, például a haraggal kapcsolatban, hogyan lesz
valaki haragossá, milyen emberek szoktak haragudni és mi miatt. Ha e három tényező
közül egyet vagy kettőt ismerünk és nem valamennyit, akkor esetleg nem leszünk
képesek haragot kelteni."
FELADAT
1. Látjuk, hogy Arisztotelész szerint a szónok meggyőző ereje három fontos
jellemvonásától függ: a szónok erkölcsi tartásától (ethosz), a szónok azon
tehetségétől, hogy a hallgatóság érzelmeire képes hatni (pathosz), illetve a szónok
bölcsességétől, amivel az igazságot a hallgatóság elé tudja állítani (logosz).
2. Magyarázzátok el a szöveg alapján saját szavaitokkal, hogyan függ össze az
ethosz, pathosz és a logosz a szónoklat sikerével.
A RETORIKA , A KÖZSZOLGÁLAT ÉS A SZABADSÁG
KÖLCSEY FERENC: PARAINESIS KÖLCSEY KÁLMÁNHOZ

" Eljön az idő, s társaid körében neked is fel kell állanod, s a köztanácskozásokban
élőszóval részt venned; s érezni fogod, miképpen az ékesszólás, s mindaz, ami erre
megkívántatik, oly szükség, mi nélkül közdolgokban résztvevő polgár közvetlen nem
hat. Ez okon már az ifjúság küszöbén ismerkedjél hazánk dolgaival, állásával,
törvényeivel s történeteivel; s ismerkedjél mindazon tudományokkal, miket az emberi
elme régibb és újabb korban a nemzetek kormányzására s boldogabbá tételére feltalált.
De ismerkedjél a régi és újabb kor nevezetes szónokaival, s mindenekfelett ama kettővel,
kiknek egyikét Athene, s másikat Róma nevezé magáénak, Demosthenessel és
Ciceróval....
A szónokság szabad nép körében támad, s szabad nép életéhez tartozik. Ének hangja
szelidíté meg a vad csoportokat; a mívelt nemzet tömegét szónoklat vezérli, s ennélfogva
nem hiú gond az, melyet ékesszólás elérésére szentelünk. Szó szavat húz maga után; élő
tanácskozásban fejlik ki, s tartatik fenn a szabadság szelleme; s jaj a nemzetnek, mely
írott parancsokat némán olvas, s vakon engedelmeskedik! Add hozzá, hogy a szónokság
sok és mély tudományt, sok és lélekemelő gyakorlást, sok és szívrázó erőt kíván, s
mondhatod-e haszontalannak a fáradságot, mely annak megnyerésére éveken kereszttűl
fordíttatik?"
1. Milyen tanácsokat ad Kölcsey Ferenc unokaöccsének, Kölcsey Kálmánnak a
közéletre való felkészüléshez? ( Ma szükséges-e a retorika a közéletben?)
2. Milyen összefüggés van a szónoklat és a közjó között?
3. Milyen összefüggés van a szónoklat és a szabadság között?
4. Milyen egyéni haszna származhat az embernek abból, ha a szónoklat
tudományával foglalatoskodik?
A RETORIKA ÉS A TÜRELEM
"Idegen véleményt tűrni kevés tud; pedig ki tűrni nem tud, hogyan kívánhat tűretni? Csak
a gonoszt ne tűrd, egyébként az ellenkező véleményt, hol kell, ostromold, de azt, vagy
érte birtokosát gyűlölnöd, igazságtalan. Mert nem megtörténhetik-e, hogy két ellenkező
közt igazad neked nincs? s feltéve, hogy igazad van, mit vét az, ki gonoszság nélkül,
meggyőződés után ilyen vagy olyan véleményt lát valónak?
Tűretlenség a lehető megegyezést eleve kizárja. Mit is okozhatna jót olyan indúlat, mely
önhittségből s kevély szeretetlenségből származik?
Keresd a valót! ez intés vizsgálatra int, s a vizsgálat szelleme tisztelettel járúl minden
véleményhez, mely gonoszság bélyegét magán nem hordja.
Ki valót keres, annak lehetséges önhibáját elismerni, s mástól tanulni. Emberek közt ritka
kincs, de a kincsek közt nem utolsó.
Fogadd el a jót mástól, de vizsgálva; s ten meggyőződésed könnyen ne változtasd.
Változékonyság és fejeskedés egyformán nagy hibák."
(Kölcsey Ferenc: Parainesis, részlet)
1. Milyen veszélyei vannak annak, ha mások véleményével szemben türelmetlenek
vagyunk?
2. Milyen kivételes esetben nem kell türelmesnek lennünk az ellenvéleménnyel
szemben?
3. Milyen általános emberi hiba a mások véleményével szembeni türelmetlenség
gyökere?
4. Hogyan vezethet a valóság tisztelete önmagunk tökéletesítéséhez?
5. Milyen két szélsőség között kell megtalálnunk a helyes utat a
véleményalkotásban?
A RETORIKA ÉS A GONDOLKODÁS
BABITS MIHÁLY: IRODALMI NEVELÉS
" Sokat beszélnek az irodalmi nevelésről és sokszor ellenséges hangokon. E tanulmány
célja megmutatni, miért lett az irodalmi nevelés, s miért maradt az emberi szellem
minden nevelésének tengelye.
A stilisztikáról és a retorikáról lesz szó: arról a két stúdiumról, melyet a klasszikus ókor
egynek tekintett, és egy néven retorikának nevezett. Egy stúdium ez most is, csakhogy
két oldala van: gondolataink összegyűjtése és kifejezése. Egy oldalról gondolni, más
oldalról beszélni tanít, a szó legtágabb értelmében. Az olvasás is gondolkodás, s az írás
is beszéd.
Gondolkodni és beszélni: nem lehetne rövidebben és mégis teljesebben megjelölni
egész középiskolai tanításunk célját. Nem tanítunk mesterségeket, és nem képesítünk
semmi mesterségre. Nem tanítunk ismereteket vagy a feledésnek. Nem tanítunk
tudományt: a tudomány nem tíz-tizennyolc éveseknek való. Aki tudományt akar tanulni,
annak már nagyon jól kell gondolkodni tudnia. Művészetet sem tanítunk: azt nem lehet
tanulni. Gondolkodni és beszélni tanítunk.
S ha ilyen szempontból nézzük a dolgot, akkor megértjük, miért volt a művelt ókor
szellemi nevelésének egyik fő tárgya a retorika, s be fogjuk látni, hogy ami a lényeget
illeti, manapság sincs ez másképp. Egész iskolád retorikai, s minden tárgy igazában csak
retorika ma is. Minden nyelvtan és minden irodalom gondolkodni tanít és beszélni. A
nagy írók művei stilisztikai és retorikai példatárak, s az idegen nyelvekből még jobban
megérted a gondolkozás és a kifejezés bonyolult masináját, mint a magadéból, melyet
már megszoktál. A számtan levezetéseivel a retorika egy része: a dedukciók tana. A
természetrajz megfigyelésre, a fizika az induktív következtetésre tanít. ha felelsz tanárod
váratlan kérdésére, gondolkodni tanulsz; ha összefoglalod, amit tanultál, beszélni.
Gondolkodni és beszélni: voltaképpen egy. Gondolkodás nem képzelhető el beszéd
nélkül és megfordítva. Logosz: ez a görög szó észt jelent és szavat, s ész és szó nem
különböző dolgok. " A gondolat hangtalan beszéd, a szó megtestesült gondolat" - mondja
egy híres nyelvtudós. Ezért a retorika, mely gondolkodni, a stilisztika, mely beszélni
tanít, voltaképpen egy tudomány."
1. Hogyan függ össze az írás, olvasás, gondolkodás és a beszéd egymással?
2. Babits szerint mi az iskolai tanulás legfőbb célja?
3. Mit nem tanít az iskola?
4. A különböző tantárgyakban a retorika milyen részeit sajátítjuk el?
5. Hogyan függ össze a stilisztika és a retorika?
A KORSZERŰ RETORIKA
A világ kétarcú az ember számára, amiként kétarcú az ember magatartása a világban.
Az ember magatartása kétarcú, amiként kettő az alapszó, amit kimondani képes.
Az alapszók nem szavak, hanem szópárok.
Az egyik alapszó az Én -Te szópár.
A másik alapszó az Én -Az szópár, ahol az Az helyett Ő is állhat, anélkül, hogy az alapszó
megváltoznék.
Így hát az ember énje is kétarcú.
Hiszen az Én -Te alapszó Én-je más, mint az Én -Az alapszó Én-je.
***
(Martin Buber: Én és Te, Bíró Dániel fordítása)
A hagyományos retorikai képzés célja az volt, hogy jó szónokot képezzen, aki jó

ember és a közélet megbecsült tagja. A retorika figyelme elsősorban a szónokra és a
szónoklatra összpontosult. A modern retorika nagyobb figyelmet szentel a szónok és
a megszólítottak kapcsolatának. Ahhoz, hogy a korszerű felfogást megértsük, két
irányból kell elindulnunk. Az egyik, hogy mit tudunk a kommunikációról, a másik,
hogy mit tudunk arról, hogyan szerezzük ismereteinket.
Kezdjük a kommunikációval!
A mai felfogás szerint mindenféle szöveg (legyen az írott vagy hangzó szöveg),
valamilyen szándéknak a megvalósulása, nem pedig a szerző gondolatainak a
leképezése, ahogyan ezt régebben gondolták. (Ezért van az, hogy az irodalmi
elemzésekben például gondosan megkülönböztetjük a költőt a vers beszélőjétől, a
költői éntől.) A modern kommunikáció-kutatásokból tudjuk, hogy a szöveg felépítési
módja, ahogyan a részek összeállnak egésszé, a szöveg céljától és műfajától függ.
Egy hirdetésnek éppen úgy megvannak a szerkesztési szabályai, mint egy
újságcikknek, és ezek a szerkesztési szabályok szoros összefüggésben vannak a
hirdetés felhívó funkciójával, vagy az újságcikk tájékoztató funkciójával. A szöveg
megformálásának szándékát viszont nagymértékben befolyásolja a befogadó
(hallgató, néző, olvasó), akinek a szöveget címezzük. A korszerű retorikát egyaránt
érdekli:
 a szerző szándéka
 a szöveg célja és műfaja
 a szerző és a szöveg hatása a befogadóra
 a befogadó visszahatása a szerzőre és a szövegre
 a szöveg formálásának módszerei
 a körülmények hatása a szövegre.
A korszerű retorikában a szónokról és a szónoklatról tehát átirányult a figyelem a
kommunikáció egészére.
Most induljunk el a második úton is!
Azt is tudjuk, hogy hagyományosan a retorika az érvelés, a meggyőzés tudománya.
A modern ismeretelmélet ( a filozófiának az az ága, amely az ismeretszerzéssel
foglalkozik) egyre inkább azon az állásponton van, hogy az ember legfontosabb
módszere, amivel megítél dolgokat, az érvelés és a vita. Állandó dialógust folytatunk
embertársainkkal, de dialógust folytatunk különböző szövegekkel is, sőt saját
magunkkal is. Az ismeretszerzésben, mielőtt eldöntjük, hogy valamit el tudunk-e
fogadni igazságnak vagy nem, bírósági tárgyalásszerű folyamatokon megyünk
keresztül, ahol "vádbeszédek" és "védőbeszédek" vitája segít a döntésben. Gyakran
előfordul, hogy nem tudunk dönteni a dialógusban kifejezett állítások igazsága
között. Ilyenkor nem is döntünk, hanem megállunk a dialógusnál. (Tipikusan
eldönthetetlen kérdések például az anyag és szellem kettőssége, a világ véges vagy
végtelen mivolta stb.) A retorikai iskolázottság tehát magát a megismerést is segíti.
A retorikailag képzett befogadó a szöveget - legyen az filozófiai, szónoki, költői vagy
mindennapi funkcionális szöveg - az "érvelés fényében" értelmezi. Modern felfogás
szerint tehát a retorika nem csak elmélet, nem csak technika, hanem minden emberi
diskurzus szerves része.
A RETORIKAI HELYZET
A retorika a hatásos beszéd és írás művészete, és a retorikai ismeretek segítségetekre
lehetnek minden olyan helyzetben, amikor valamilyen kommunikációs problémát
kell megoldanotok. Ezek lehetnek egészen egyszerűek és mindennapiak, például
használati utasítást kell írnotok kerékpár szereléshez, vagy egy kérvényt kell írnotok,
hogy elhalaszthassatok egy vizsgát, és lehetnek bonyolultabbak, például tájékoztató
anyagot kell szerkesztenetek a régiótokról, hogy segítsétek az idegenforgalmat, vagy
szakértői javaslatokat kell írnotok az önkormányzat számára. Ahhoz, hogy ezeket a
feladatokat sikeresen végre tudjátok hajtani néhány fontos kérdést kell tisztáznotok:
1. Miről és miért akarjátok meggyőzni a hallgatóságot vagy az olvasót?
2. Mit tudtok a hallgatóságotokról, vagy olvasóitokról?
3. Milyennek akartok mutatkozni?
4. Milyen érveket és bizonyítékokat akartok felhasználni?
A MEGGYŐZÉS CÉLJA
RETORIKAI
AZ ELŐADÓ HELYZET A HALLGATÓ/OLVASÓ/NÉZŐ
AZ ÉRVEK
A retorikai helyzet kommunikációs helyzet, ezért a fenti négy kérdés egy

kommunikációs modell keretei között is értelmezhető, hiszen a szónok az üzenet
küldője, a hallgatóság az üzenet vevője, aki azonban maga is küldhet verbális és nem
verbális jeleket a szónoknak. Amiről a szónok beszél, az a valóság egy része, és a
módszerek, amelyeket a meggyőzésben felhasznál, a kommunikációs stratégia
eszközei.
M ILYENNEK MUTATKOZZUNK ?
Első pillanatra az lenne a természetes válasz, hogy legjobb, ha az ember "magát

adja". Ez azonban nem ilyen egyszerű, hiszen egy embernek párhuzamosan sok
szerepe lehet. Ugyanaz az ember az egyik közösségben férj vagy feleség, szülő vagy
gyerek, a másikban főnök vagy beosztott, a harmadikban esetleg barát. Egy adott
helyzetben betöltött szerepetek meghatározza, hogy mit hogyan adhattok elő.
Másképpen beszél egy tanár, ha el akar érni valamit a diákjainál, és másképp egy
diák, ha a tanárát akarja rávenni valamire. Részben az ösztönös megérzésre lehet
támaszkodni, részben viszont gondosan végig kell gondolni, mennyit akartok
felfedni szándékaitokból, érzéseitekből, gondolataitokból egy bizonyos helyzetben.
Ha például valami felháborít, érdemes-e kimutatni személyes érintettségeteket, vagy
okosabb higgadtnak és tárgyilagosnak maradni, netán az irónia eszközével érdemes
élni. Azt is el kell dönteni, hogy feszült, komoly helyzeteket megpróbálunk-e
humorral feloldani vagy fontosabb megőrizni az esemény komolyságát.
FELADATOK
1.
AZ EMBER IDENTITÁSKÖREI
A. Tartsatok ötletbörzét arról, milyen közös nézeteitek vannak azokkal az

emberekkel, akik:
egy utcában laknak,
egy iskolában élnek,
egy baráti körhöz tartoznak
egy családhoz taroznak,
egy régióban élnek,
egy nyelvet beszélnek,
egy országban élnek,
azonos foglalkozásuk van,
azonos neműek,
egy valláshoz taroznak,
egy korosztályhoz taroznak stb.
B. Beszéljétek meg, hogy számotokra melyek a legfontosabb közösségek, amelyek
személyiségeteket meghatározzák! Vizsgáljátok meg saját identitásaitokat, és
figyeljétek meg, hogyan függnek ezek össze különböző szerepeitekkel!
C. Írjatok egy 1-2 oldalas esszét saját identitásotok és szerepeitek összefüggéséről .
2. Írjatok tételmondatot vagy rövid összefoglalást, az alábbi témákban a beszéd vagy
írásmű céljának megfogalmazására. Milyen szerepben adnátok elő ezeket a
szövegeket?
A. Egy iskolai közvélemény-kutatás ismertetése a tanulók TV nézési
szokásairól vagy szabadidős elfoglaltságairól, vagy időmérlegéről.
B. Egy népesedési konferenciára készülő előadás magyar hallgatóság számára.
Ugyanez nemzetközi konferencián.
C. Válaszlevél egy napilapban megjelent olvasói levélre, amelyben valaki az
ifjúság felelőtlen viselkedését kifogásolja.
D. Ösztöndíj kérvény külföldi tanulmányútra.
E. Köszöntő beszéd a huszadik érettségi találkozótokon
F. Felszólalás az Európa Tanácsban
E GYÉNISÉG ÉS MEGGYŐZŐDÉS : ETHOSZ
Arisztotelész az ethoszt a szónok által használt "bizonyítéknak" tekintette, ami a

szónok jelleméből, illetve erényeiből fakadó meggyőző erőben nyilvánult meg.
Tehát ha a szónok erényes és tisztességes jellem volt, ez hitelt adott a
mondanivalójának. A mi szövegösszefüggésünkben az egyéniség és a meggyőződés
együtt alkotja az ethoszt.
Mindenki fel tud idézni magában beszélgetéseket barátokkal, családtagokkal,
tanáraival, amikor azt érezte, hogy beszélgetőpartnere hatással van rá, nemcsak azért,
amit mond, hanem azért is, ahogyan mondja. A sikeres kommunikációban nagyon
fontos képesség a hallgatóságra való ráhangolódás, a hallgatósággal való azonosulás
képessége.
Az ethosz azonban több a közönséggel való puszta kapcsolatteremtésnél. Gondoljuk
el, micsoda különbség, ha panaszt teszünk valamilyen személyes ügyben, vagy ha
egy nagy közösség nevében beszélünk például alkotmányos sérelmeinkről. Az egyik
esetben magánemberek vagyunk, a másikban szónokok. A felelősség a második
esetben összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint az elsőben. Kell, hogy a szónoknak
határozott és megalapozott meggyőződése legyen általában a világ dolgairól és
sajátosan az adott tárgyról. Egy nagy szónok ethoszában tehát együtt van a nagy
egyéniség és a szilárd meggyőződés, a jellem és az erény.
FELADATOK
1. Tanulmányozzátok Deák Ferenc beszédét a Felirati javaslatról, és próbáljátok
megfogalmazni a szónok ethoszának lényegét.
2. Hasonlítsátok össze az ethosz szempontjából Deák beszédét Kossuthéval A haderő
megajánlásáról.
A HALLGATÓSÁG
Mielőtt egy egy beszéd megírásához, vagy egy dolgozat megtervezéséhez fogunk,
végig kell gondolni, hogy kiket is fogunk megszólítani, mit hogyan kell
megfogalmaznunk, hogy elérjük a célunkat. A mindennapi érintkezésben ösztönösen
mérlegeljük, kinek mit lehet vagy kell mondani, írni. Izgalmasabb feladatot jelent
azonban, ha nagyobb vagy ismeretlen közönség elé lépünk. Ilyenkor az elemzésnél
abból kell kiindulnunk, amit tudunk a közönségünkről. Végig kell gondolnunk, hogy
milyen társadalmi hátterük lehet, milyen műveltségük, milyen értékrendjük van, mi
az átlagos életkor, milyen foglalkozási csoportok lehetnek képviselve köztük, milyen
politikai vagy vallási nézeteket vallanak. Az elemzés alapján dönthetjük el, mit
veszünk bele a beszédünkbe, mit hagyunk ki belőle, milyen hangnemet ütünk meg,
milyen szavakat használunk.
Érdemes megszoknunk, hogy le is írjuk, amit tudunk vagy feltételezünk a
hallgatóságunkról. Ez ugyanis arra kényszerít minket, hogy elképzeljük azokat az
embereket, akikhez szólunk. Így kevésbé van meg a veszélye annak, hogy
elfelejtkezünk a közönségünkről, és "magunknak írunk". A másik fontos előny az
lehet, hogy nem ismételünk olyan dolgokat, amelyek egy bizonyos hallgatóság
számára köztudottak.
FELADATOK
1. Milyen feltételezésekből indulnak ki az alábbi szövegek szerzői a hallgatóságukat
illetően?
Lásd fénymásolt mellékletek, amik majd ide kerülnek, mint illusztrációk.
A SZÓNOKLAT HATÁSA : PATHOSZ

Nincs bosszantóbb, mint amikor okokkal és magyarázatokkal érvelünk valaki ellen,
s minden erőnket összeszedjük, hogy meggyőzzük, míg aztán végre felfedezzük, hogy
nem akar bennünket megérteni; hogy az akaratával van dolgunk.
(Schopenhauer: A világ, mint akarat és képzet)
A retorika iránti gyanakvásnak évszázadokon át az volt a forrása, hogy az emberek
jól tudták, az érzelmekkel könnyű visszaélni, és az akaratot könnyű manipulálni. Az
igazi autonóm felnőtt módjára történő meggyőzés soha nem kerülheti ki az értelmet.
Éppen Schopenhauer tapasztalata mutatja azonban, hogy az akaratra és az
érzelmekre gyakorolt hatás is fontos eleme a meggyőzésnek, hiszen képtelenség
lenne elvárni, hogy azok, akik valakit meg akarnak győzni, ne vennék figyelembe,
hogy mit érez és mit akar a hallgatóság.
Mindannyian tapasztaltuk már, hogy ellenséges beállítottságú embereket majdnem
lehetetlen meggyőzni, hasonló gondolkodású emberekkel pedig milyen egyszerűen
megérthetjük egymást. Schopenhauer például azt állítja, hogy amikor az emberek
vitatkoznak, valójában nem az eszükkel, hanem az akaratukkal vesznek részt a
vitákban. Ezért tapasztaljuk sokszor, hogy észérvekkel az emberek alapbeállítódásán
olyan nehéz változtatni. Egy jó beszédben vagy írásban a meggyőzés céljának
megfelelő egyensúly van az ethosz, logosz és a pathosz között.
Az érzelmek a retorika nyersanyagának tekinthetők. A leggyakrabban felkeltett
érzelmeink a harag, a sajnálat, a büszkeség, a szégyen, a szeretet, a gyűlölet, a
félelem, a remény, az irigység, a kapzsiság, az agresszió, a bosszú, a méltatlankodás,
a csodálat, a féltékenység, a nagylelkűség stb. Ha jól megfigyeljük, ezek
ellentétpárokat is alkotnak: szeretet/gyűlölet, félelem/bátorság,
kapzsiság/nagylelkűség stb. Az ellentétek közötti feszültséget is jól ki lehet
használni.
Érzelmeink részben egyetemesek, tehát nagyjából minden emberben megtalálhatók,
részben társadalmilag tanuljuk őket, tehát különböző kultúrákban más és más válfajai
vannak, a kultúra értékrendjétől függően. Az egyetemes érzelmeink közé tartoznak
azok, amelyek az élet nagy állomásaival (születés, szerelem, halál) kapcsolatosak. A
tanult érzelmeink koronként is változnak. A klasszicizmus korában például inkább
az ésszerűség számított értéknek, míg a romantika korára az érzelmek túlsúlya volt
jellemző.
Éppen ezért különböző korokban és különböző társadalmi viszonyok között élő
emberek másképp és másképp reagálnak egy-egy szónoklatra. Amikor beszédet vagy
más szöveget írtok, érdemes számba venni, milyen érzelmeket akartok felkelteni.
FELADATOK
Keressetek olyan irodalmi szövegeket, ahol felfedezhetitek, milyen érzelmekre
próbál hatni az író.
Feltételezhetően milyen érzelmekre és hogyan fog hatni a következő szöveg:
A. Ellenzéki képviselő beszéde az adócsökkentés szükségességéről.
B. A Vöröskereszt segélykérő felhívása.
C. Egy befektetési alap hirdetése.
D. Utazási hirdetés a Kanári szigetekre.
E. Iskolaigazgató évzáró beszéde.
F. Megemlékezés egy nemzeti ünnepünkről.
G. Egy ügyész vádbeszéde és egy ügyvéd védőbeszéde.
3. A Deák beszéd hogyan kezeli a hallgatóság érzelmeit?
A Z ELŐADÁS MÓDJA
A GESZTUSNYELV ÉS A HANGHORDOZÁS
"A szónoklás mikéntje két dologtól függ: az előadás módjától és az ékesszólástól. Az
előadásmód ugyanis mintegy a test ékesszólása, mivel a hang és a taglejtések
alkotják együttesen. A hangnak annyi árnyalata van, ahányféle az érzelemnek;
ezeket főként a hang idézi föl. Amikor tehát a tökéletes szónok azt kívánja, hogy
érzelmektől áthevültnek lássék, s ezzel felszítsa a hallgatóság szenvedélyét is, ennek
megfelelően szabályozza majd hangja zengését.
Az a szónok tehát, aki az ékesszólás babérjaira vágyik, mennydörgő hangon
szónokol, amikor ostoroz, lágyan, ha szelíden szól, hangját letompítva, hogy
komolynak lássék; megható hangszínezettel, hogy részvétet ébresszen.
Mert hiszen csodálatos valami az emberi hang természete; mindössze három
hangszínből: a hajlékonyan változóból, az élesből és a tompából áll elő oly nagy
hatalmú, oly elbűvölő sokfélesége, mely az énekben jut a tökéletesség fokára...
A tökéletes szónoknak taglejtésével is úgy kell takarékoskodnia, hogy egyetlen
fölösleges mozdulatot se tegyen. Egyenesen és méltóságos testtartással álljon; csak
ritkán járkáljon fel-alá. Ne lógassa a fejét ernyedten. Ami az arckifejezést illeti, ez a
leglényegesebb a hang után; mennyi méltóságot, mennyi bájt önthet a szónoki
beszédbe! Részint arra kell ügyelned, hogy a mesterkéltséget, az arcfintorokat
elkerüld; részint arra, hogy szemjátékod nagyon is mértékletes legyen. Mert ahogyan
az arc a lélek tükre, a szem a lélek lámpása: felragyogásának és elborulásának
váltakozó mértékét azok a dolgok szabályozzák, amelyekről szó lesz."
(Cicero: A szónok, Kárpáty Csilla fordítása)
A korszerű kommunikációkutatás sokat foglalkozik a beszédet kísérő taglejtés,
arcjáték, hanglejtés által továbbított üzenetekkel. Az elmúlt évtizedek kutatásai
kiderítették, hogy az emberi kommunikáció során az egymásnak küldött üzenetek
nagyobbik része a hanghordozáson a gesztusokon és az arcjátékon keresztül
jut el a címzetthez. A beszédet elsősorban információ átadására, a nem-verbális
csatornákat pedig az egymás iránti magatartás kifejezésére használjuk. Jó
emberismerettel rendelkező, gyakorlott ember pusztán a gesztusokból következtetni
tud arra, mi is történik a szavak szintjén. A jó előadó vagy a jó tanár a hallgatóság
mozdulataiból, tekintetéből következtetni tud szavai fogadtatására. Ha hallgatósága
az ablakon bámul vagy leszegett fejjel a padlót nézi, akkor észreveszi, hogy a
közönséggel való kapcsolata lazul, és szavait, hanghordozását, gesztusait ösztönösen
is úgy módosítja, hogy újra visszahódítsa a hallgatóság figyelmét.
Nagyon fontos az állandó tekintetváltás a közönség minden egyes tagjával.
Tudatosan figyeljünk arra, hogy ne csak néhány emberhez beszéljünk, ne állapodjon
meg a tekintetünk egyvalakin, hanem mindenkivel tartsuk a kapcsolatot. Ha valakire
ránézünk, amikor beszélünk, az úgy érzi személyesen szólítottuk őt meg, ezért
jobban fog figyelni.
A magabiztos természetes fellépésnek az egyik legfontosabb feltétele a jó
felkészültség. Alaposan gondoljátok végig, esetleg írjátok le, amit mondani
szándékozunk, de bármilyen furcsának is tűnik, ne olvassátok fel a beszédeteket,
hanem szabadon adjátok elő. Segítségül legfeljebb egy kis cédulára felírt
vázlatpontokat használjatok. Első pillanatra ijesztőnek tűnik, ha nem
támaszkodhattok a leírt szó biztonságára, de legalább két komoly okotok van, arra,
hogy így tegyetek. Ha előadásotokat felolvassátok, nem tudjátok tartani a
szemkapcsolatot a hallgatósággal, és nem tudtok kellően alkalmazkodni a
figyelmükhöz. Másfelől az előadás élőbeszéd, az élőbeszédnek pedig megvannak
azok a mondatszerkesztési és stiláris sajátosságai, amelyek közvetlenséget és erőt
kölcsönöznek neki. Ha előre megírt szöveget olvastok fel, ez a varázs elvész.
A gesztusok mellett a hanghordozás is fontos információkat közvetít az előadó
szándékairól, érzéseiről, egyéniségéről. Ha a gesztusok és a hanghordozás
összhangban vannak a beszéddel, akkor a meggyőzőerő növekszik, ha azonban nem,
akkor árulkodó jele az őszintétlenségnek. A kutatások azt mutatják, hogy a nem-
verbális jelzéseknek ötször akkora súlyuk van, mint a szavaknak. Ha a szavaink és a
gesztusaink ellentmondanak egymásnak, a hallgatóság inkább a gesztusainknak ad
hitelt. Ez abból az ösztönös tapasztalatból következik, hogy szavainkon jobban
tudunk uralkodni, mint a gesztusainkon, hanghordozásunkon vagy arcjátékunkon,
tehát ezek jobban elárulják igazi szándékainkat. Azt pedig senki sem szereti, ha vizet
prédikálunk és bort iszunk.
FELADATOK
1. Nézzetek meg egy filmrészletet vagy élő adást videón hang nélkül, és próbáljátok
kitalálni, mi történik, mit mondhatnak a szereplők egymásnak, milyen érzésekkel
viseltetnek egymás iránt! Ellenőrizzétek, jól gondoltátok-e!
2. Nézzetek meg részleteket egy gyenge minőségű, szinkronizált szappanoperából!
Figyeljétek meg, mikor mond egymásnak ellent a szöveg és az arcjáték!
Figyeljétek meg a szöveg és a színészi játék összhangját magas művészi
színvonalú filmek esetén!
3. Gyakoroljátok, hogy adott témáról néhány vázlatpont alapján 4-5 percig
folyamatosan beszéltek! Kérjétek meg társaitokat, hogy figyeljék, hogyan
használtátok a taglejtéseteket, arcjátékotokat, hanghordozásotokat!
A SZAVAK MŰVÉSZETE
A NYELVHASZNÁLAT KORLÁTAI
"A szavak gyakran korlátoznak engem", panaszkodott René Descartes a Második
elmélkedésében. Valójában mindenki tapasztalhatja, hogy vannak kimondhatatlan
gondolatok, megfogalmazhatatlan érzések. A valóság, amit tapasztalunk, a
gondotataink és a nyelv, amit használunk egyáltalán nem pontosan fedik egymást.
Egy-egy jelenség, amelyet mi külön szóval illetünk, mint például az "égitest",
végtelenül összetett, időben állandóan változó sokféleségére vonatkozik a
valóságnak. Egy élet nem lenne elég ezeknek a jelenségeknek a pontos
számbavételéhez. Ha egymással beszélni akarunk az égitestekről, kénytelenek
vagyunk lemondani a teljességről, és olyan szavakat használni, amelyek nem
azonosak a valósággal, valójában a valóság leegyszerűsítését jelentik. A nyelv
ilymódon segít abban, hogy beszélni tudjunk valamiről, de akadályoz is minket
abban, hogy közelebb jussunk a valóság megismeréséhez.
A nyelv egyik nagy nehézsége, hogy mindig általánosít. Nem adhatunk külön nevet
minden jelenségnek, amit tapasztalunk, minden érzésnek, ami átsuhan az agyunkon.
Ahhoz, hogy a világ felfogható legyen a számunkra, kénytelenek vagyunk a
jelenségeket csoportosítani, osztályokba sorolni. Minden négy lábú, bundás, ugatós,
háziasított, ragadozó emlőst kutyának hívunk, annak ellenére, hogy nem létezik két
egyforma kutya. A szavak tehát kényelmesen használható "gondolatkapszulák",
amelyek megmondják nekünk, hogy egy osztályhoz tartozó elemek milyen közös
tulajdonságokkal rendelkeznek, de semmit nem mondanak nekünk arról, kogy egy
bizonyos elem (jelen esetben kutya), miben különbözik a többitől. A nyelvnek ez az
általánosító tendenciája állandóan megnehezíti számunkra, hogy a sajátosan egyedi
élményeinkről beszéljünk. Ha nem akarjuk azt, hogy olyan általánosítások szintjén
maradunk, amelyek a másik embernek nem mondanak semmit, állandó
erőfeszítéseket kell tennünk, hogy nyelvileg megkíséreljük kifejezni a sajátosat az
élményünkben. Nem elég azt mondanunk, hogy rettentő jól éreztük magunkat,
érzékeltetni kell a másikkal, miért éreztük magunkat jól. Nem elég azt mondani, hogy
mindenen veszekedtünk, legalább példákkal illusztrálni kell, mi mindenen
veszekedtünk.
A nyelvhasználat másik nagy nehézsége, amivel tisztában kell lennünk, hogy nagyon
szubjektív. Amikor egy szót kimondunk, a saját tapasztalataink töltik ki a szó által
jelölt fogalmat jelentéssel. Ha például a kutya szót kimondjuk, egy általunk ismert
kutya vagy kutyák jelennek meg a lelki szemeink előtt, a saját kutyákkal kapcsolatos
élményeink peregnek le a szemünk előtt. Ezek szükségképpen mások, mint a
beszélgetőpartnerünk élményei, tehát szükségképpen nem ugyanarról fogunk
beszélni akkor sem, ha ugyanazokat a szavakat használjuk. A kommunikáció
részrvevői tehát sohasem értelmezhetik a beszédük tárgyát egészen pontosan
egyformán, csak jól-rosszul megközelítőleg.
ELVONT ÉS KONKRÉT FOGALMAK

"Az ember azt érti meg igazán, amit érzékeivel tapasztal."
John Locke
Az elvont szavak minőségeket, eszméket, attitűdöket fejeznek ki, olyan fogalmakat,

amelyeket elgondolhatunk, de érzékszerveinkkel nem tapasztalhatunk. A hűség, a
szeretet, a nyomorúság, a filozófia például elvont fogalmak. A konkrét szavak olyan
élőlényeket, tárgyakat, tevékenységeket jelölnek, amelyeket az érzékszerveinkkel
tapasztalhatunk. Az úszás, a futás, a kék, a zöld, a hangos például konkrét fogalmak.
Természetesen a konkrét és az elvont ilyenfajta megkülönböztetése leegyszerűsítés.
A valóságban a konkrét és az elvont mint két végpont között számtalan átmenet van.
A betegség például konkrét dolog, de az influenza még konkrétabb. A filozófia
elvontabb, mint az egzisztencializmus. A szavak tehát különböző absztrakciós
szinteken állhatnak. Például:
5. művészet
4. irodalom
3. romantikus költészet
2. Kölcsey Ferenc versei
1. Zrínyi második éneke
Bár a hallgatóságnak alapvető igénye, hogy konkrétak legyünk, az elvontabb
kifejezésekre mindenképpen szükségünk van, ha nem akarunk megrekedni olyan
mindennapi témáknál, mint az időjárás vagy a főzés. Amint értékekről,
meggyőződésről, elvekről, eszmékről beszélünk, elkerülhetetlenné válnak az elvont
kifejezések. Nagy általánosságban az is igaz, hogy minél nagyobb a tudásunk, annál
összetettebbé válik a gondolkodásunk, és annál magasabb absztrakciós szintekre van
szükségünk. Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy az elvontság önmagában a
műveltség vagy a magas színvonal jele. A jó előadó egyaránt hat a gondolkodásra és
próbálja érzékletessé tenni mondanivalóját konkrét példák segítségével.
Figyeljük meg, hogy az alábbiakban Konrad Lorenz hogyan támasztja alá elméleti
fejtegetését konkrét példával! Nézzük meg, mennyit értünk meg, ha csupán az
elméleti részt olvassuk el (1), és mennyiben segít a példa (2):
1. "Egy rendszer olyan egység, amely különböző, egymással kölcsönhatásban álló
részekből áll, amelyek közül, ha fenn akarjuk tartani a rendszer karakterét, egy sem
hiányozhat. A tudományban és a kutatásban minden rendszer megértésének útjában
ugyanazok a nehézségek állnak. Ezeket egy általános példával szeretném illusztrálni.
2. Ha semmilyen ismerettel nem rendelkező személynek kell elmagyaráznunk a
benzinmotor működését, tetszés szerint bárhol elkezdhetjük. Mondhatjuk például: A
leereszkedő dugattyú robbanó keveréket szív a porlasztóból - jóllehet tudjuk, hogy a
magyarázat befogadója elképzelni sem tudja, mit jelentenek e szavak. Azt reméljük,
hogy fenntart magában üres tereket, amelyeket majd egy később kialakuló fogalomnak
kell kitöltenie...Azt, hogy a dugattyú miképpen jut energiához, amely képessé teszi a
szívóhatás kifejtésére, a tanuló végül is csak akkor érti meg, ha már felfogta valamennyi
részfunkciót, amelyek a lendítőkerékkel a szükséges energiát közlik."
(Konrad Lorenz: A gondolat ösvényein, Kőrös László fordítása)
Amikor mondanivalónkat tervezzük, érdemes megvizsgálni:
Milyen konkrét példákkal illusztrálhatjuk elvi mondanivalónkat?
Milyen elvi következtetést vonhatunk le konkrét példákból?
Arra kell törekednünk, hogy mondanivalónkat konkrét formában is
megfogalmazzuk, mert ilyenkor válik érzékletes élménnyé, amit mondunk, de
általános fogalmak szintjén is tárgyaljuk, hiszen így illeszkedik be tágabb
összefüggések rendszerébe, és így vonhatunk le általánosabb következtetéseket.
FELADATOK
1. Rendezzétek az alábbi fogalmakat absztrakciós szintek szerint:
 emlős, háziállat, ragadozó, spániel, kölyökkutya
 művészet, lakóház, építészet, képzőművészet, eklektika
2. Hogyan fejtenétek ki konkrétumok felhasználásával az alábbi tételeket:
 Ha az egyetemi tanulmányok a család anyagi helyzetétől függnek, az
egész társadalom a kárát vallja.
 A túladóztatás akár csökkentheti is az állam adóbevételeit.
 A tömegközlekedés fejlesztése sok pénzt megtakaríthat a
költségvetésnek.
ERŐS ÉRZELMI TÖLTÉSSEL RENDELKEZŐ SZAVAK (KONNOTÁCIÓ)

Az előzőekben arról beszéltünk, hogyan lehet a gondolkodásra és az érzékszervekre
hatni, ebben a részben azt tárgyaljuk, milyen nyelvi eszközöket választhatunk akkor,
ha a hallgatóságot az érzelmein keresztül akarjuk meggyőzni.
Egy szó konnotációja az az érzelmi töltés, többletjelentés, amivel a szó rendelkezik.
A konnotáció a gondolattársításokon keresztül működik. Erős érzelmi töltésű szavak
fontos élményeket juttatnak eszünkbe, gyakran egy nagyobb közösség közös
élményeit.
Nézzük meg például a szabadság szót. Az értelmező szótárakban sokféle érzelmi
töltés nélküli úgynevezett denotatív jelentést találunk e szóra vonatkozóan. Ha
azonban összehasonlítjuk, mit jelent a szó egy magyar, egy lengyel vagy egy
amerikai számára, akkor nyilvánvaló, hogy a különböző történelmi tapasztalataik
alapján más és más érzelmi töltése van mindegyikőjük számára. Egy amerikainak
nagy valószínűséggel a függetlenségi háború, a nagy lehetőségek, az emberi jogok,
Amerika, mint a nagy olvasztótégely jut az eszébe. Ha egy magyar vagy egy lengyel
használja ezt a fogalmat, sokkal inkább az elnyomatásaival szembeni
szabadágharcaira gondol. Ha egy magyar, egy lengyel és egy amerikai egymással
beszélgetnek, mindhárman más érzelmi töltést tulajdonítanak a szónak, fogalmaik
nem fedik egymást pontosan. Ha igazán meg akarják egymást érteni, tisztázni kell a
fogalmaikat.
Ha egy kifejezéssel a hallgatóság érzelmeire akarunk hatni, tisztába kell lennünk a
kifejezés érzelmi töltésével. Minél nagyobb hallgatósághoz beszél valaki, annál
inkább számításba kell vennie, mik a hallgatóság közös élményei, tapasztalatai,
milyen értékekben hisznek, mik a szükségleteik. Nézzük meg például Kossuth Lajos
beszédét a haderő megajánlása ügyében. (oldalszám) Egy kiélezett történelmi
helyzetben az egész ország sorsát befolyásoló döntésre akarja rábeszélni honfitársait.
Olyan kifejezéseket használ, olyan tapasztalatokra utal, amelyek mozgósító erejűek
mindenki számára. Annak ellenére, hogy azt állítja, higgadtan akar szólni, már
beszéde elején is rengeteg nagy érzelmi töltésű kifejezést használ: megmenteni a
hazát, határozni élet és halál felett, a haza szeretete, a haza becsülete, utolsó csepp
vérünkig, felvirrad a szabadság napja stb. A beszéd szépségét részben az a feszültség
adja, ami a higgadtságra való törekvés és az erős érzelmi töltés között kialakul.
Kossuth nagyon jól tudja, hogy pusztán érzelmi alapon ilyen súlyú kérdéseket nem
lehet eldönteni, ezért a beszéd további részében logikusan alátámasztott érvekkel is
indokolja véleményét.
Ha egy beszéd csak az érzelmekre hat, fennáll a demagógia veszélye, ha viszont
csak az intellektusra, akkor szárazzá és érdektelenné válhat. Ahogy a gondolat és az
érzékletesség között meg kell találni a kényes egyensúlyt, az érzelmi és az
értelmi ráhatás között is helyes arányokra kell törekedni.
FELADATOK
1. Próbáljuk feltérképezni a következő szócsoportok konnotációit. Pozitívak?
Semlegesek? Negatívak?
 lelkes, ügybuzgó, túlfűtött,
 különc, egyéniség, csodabogár, extravagáns
 önérzetes, rátarti, magabiztos, büszke, beképzelt
 haladás, fejlődés, előrelépés, felvirágzás,
 katasztrófa, tragédia, csőd, bukás, mélypont, baj, nehézség,
megpróbáltatás, balsors
 szabadság, felszabadulás, megszabadulás, függetlenség
2.
A. Olvassátok el Németh László híres beszédének egy részletét, amelyet 1943-ban
Szárszón a református egyház ifjúsági szervezete, a Soli Deo Glória Szövetség és a
Magyar Élet könyvkiadó által rendezett nyári táborozásán és tanácskozásán mondott
el. A beszéd elhangzása idején egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a tengelyhatalmak
elvesztik a háborút, és a szárszói konferencia azt tűzte ki célul, hogy mindenféle
beállítottságú értelmiségiek együtt vitassák meg Magyarország lehetséges útját a
jövőben.
B. Állapítsátok meg, hogy Németh László miről akarja meggyőzni hallgatóságát
beszéde bevezetőjében.
C. Ezután újra olvassátok el a szöveget, és húzzátok alá az erős konnotációval
rendelkező szavakat. Elemezzétek, milyen asszociációs köre van ezeknek a
szavaknak a ti számotokra, és milyen tapasztalataitokon alapulnak. Próbáljátok
osztályozni őket olyan szempontból, hogy pozitív vagy negatív érzelmi töltésük van-
e.
D. Írjatok egy rövid fogalmazást arról, mi a szöveg célja, és hogyan használja
Németh László a konnotációkat célja elérése érdekében. A fogalmazás végén
értékeljétek, hogyan hatnak konnotációi az olvasóra! (Csak a legjellegzetesebb
kifejezéseket válasszátok ki!)
NÉMETH LÁSZLÓ: SZÁRSZÓI BESZÉD

(részlet)
Aki a magyarság újkori történetét megírja, arra kell felelnie, hogy süllyedt
"bennszülötté" ez a nagy középkori nemzet tulajdon országában. Ha a színesekre
gondolnak, tudják, mit értek bennszülöttön. Állami életét idegenek vezetik; ha vannak is
véreiből való nagyjai, azok csak maharadzsák; gazdaságilag kizsákmányolják; idegen
civilizációk selejtje ellen nincs védelme; erkölcsében és testében nyomorodóban van.
Újkori történelmünket tanulságos e folyamat előrehaladta szerint osztani korokra.
A mohácsi vésszel csak állami életünk felsőbb irányítását vesztettük el; a helyi
kormányzat mindenütt magyar maradt. Erdélyben az állam is, nép és urai nem csak közös
gondolkodásmódban tartoztak össze: akkor kapcsolja őket egy új kultúrmozgalomba a
közös prédikátor. A szatmári békével a magyarság szorosabb gyámságba kerül. Országa
idegen népeknek és idegen birtokosoknak lesz települési területe. A privilegizált
jövevényekkel szemben ellenőrzött elem. Vallásában nyomják; erkölcsében rontják.
Előmenetel és hűtlenség lassan egyet jelent. A vidékre szorult magyar úrirend és a nép
közt azonban még megvan a patriarkális kultúrcsere.; a közhittel ellentétben a
főnemességet is csak 1795-tel veszítjük el egészen. A Ferenc-kor a legnagyobb zökkenő
lefele; ekkor kezdődik meg az alsóbb nemesség elnémetesedése is. Nyelvünk most
rúgódik el a népnyelvtől; a műveltek és a műveletlenek közt most lép fel az az
átbeszélhetetlen űr, amelyet Mórics Zsigmond olyan szépen éreztet a Rózsa Sándorában.
De a kulturális szakadék fölött a korszak végén még gyönyörű hidat vernek a demokrata
elvek, az irodalom nép felé fordulása. A Bach-korszakkal egy vadidegen rendszer nő
bele minden eddiginél mélyebben a nemzet testébe; iparunk most lesz idegen
monopólium. S a magyarrá cégezett Habsburg-királyság csak leplezi, de nem állítja meg
a folyamatot. Mint a többi Habsburg-országban, nálunk is egy magát magyarnak nevező
felületes nemzetköziség veszi át a gyarmatosítók szerepét. Míg a magyarság elhúzódik,
dacoskodik és kivándorol: ő szerzi meg az iparosítás előjogát; néhány maharadzsa égisze
alatt ő kormányozza az új hivatalnok államot; ő csinál kultúrát, tudományt neki, ő vezeti
az országot az új világháborús sokk felé. A magyarság bennszülött jellege ebben a
korszakban már nyilvánvaló: műveltség, hatalom, gazdagság mind ellene van.
A kihagyott fényes történeti nevek és órák is azt bizonyítják, hogy a magyarság nem
egykönnyen adta meg magát ennek a bennszülött sorsnak. Újkori története s különösen
irodalomtörténete azért olyan gyönyörű, mert a legmostohább körülmények között is
összeszedte magát, s a semmiből szinte, hatalmas mozgalmakat hozott létra, hogy magát
teljes nemzetté egészítse ki. A reformációból Pázmányékon, Zrínyi körén, a Wesselényi
összeesküvés résztvevőin át párhuzamos főúri és népi mozgalom visz föl Rákóczi
Ferencig, újkori történelmünk legszebb alakjáig. A tizennyolcadik század nyomása alól
tüneményes gazdagsággal tört fel a magyar felvilágosodás, amelynek Ferenc császár a
Vérmezőn fejét vette. A reform három nemzedéke: Széchenyi, Kossuth, Petőfi: három
meredek lépcsőfoka a szabadulásnak. S a kiegyezés utáni Magyarország mélységeiből is
felért - hulla hulla hátán, - a fényre Adyval az az irány, amelyet az irodalomtörténet a
magyar regeneráció mozgalmának nevezett el. Senki sem mondhatja, hogy a magyarság
rest volt megváltani magát. Inkább egy különös fajta végzet függött fölötte, amely
sohasem engedte, hogy, amit a maga javára elkezdett, befejezze.
A KÉPSZERŰ NYELVHASZNÁLAT
Ahogy az előzőkben már említettük, a nyelv mindig lelegyszerűsíti a valóságot.
Nincs elég szó arra, hogy az emberi érzések és tapasztalatok végtelen sokszínűségét
kifejezze. Mivel a nyelv korlátait mindenki állandóan tapasztalja, az ember
ösztönösen is keresi a módját annak, hogy a nyelvi kifejezés lehetőségeit tágítsa, és
a kifejező-eszközeinek erejét növelje. Ennek egyik legfontosabb módja a képszerű
nyelvhasználat.
A képszerű kifejezések a mindennapi nyelvhasználatnak is szerves részét képezik.
Amikor azt mondjuk, hogy valaki krokodil-könnyeket hullat vagy húzza az igát vagy
lehervadt a mosoly az arcáról, köznyelvi metaforákat használunk. Gondolatban a
könnycseppek nagyságát krokodiléhoz hasonlítjuk, és mivel ez egy kicsit
mulatságos, a képnek van egy ironikus felhangja is. A keményen dolgozó embert
igáslóval, és az eltűnő mosolyt hervadó virággal társítjuk.
A képszerűség hatását fokozza, ha nem általánosan ismert képeket használunk,
hanem újszerűeket alkotunk. Ahhoz azonban, hogy ezek igazán hatásosak és
erőteljesek legyenek, nem elég az ügyesség, ahhoz igazi tehetség kell. Amikor
József Attilla az Eszméletben azt mondja:
"Láttam a boldogságot én, / lágy volt, szőke és másfél mázsa. / Az udvar szigorú
gyöpén / imbolygott göndör mosolygása." akkor rettentő szokatlan képpel kapcsolja
össze a boldogságot. Kinek jutna eszébe egy hízott disznóról a boldogság? Másfelől
viszont éppen a meglepetés készteti komoly gondolkodásra az olvasót, amíg rájön,
hogy József Attila felfogása szerint ez a fajta boldogság egy beszűkült állapot,
melyben az ember pusztán az állati lét igényeinek a kielégítésére szorítkozva csapja
be önmagát, és kizárja annak a lehetőségét, hogy saját létezésének a valóságával
szembenézzen. Látjuk, hogy a meglepő kép milyen erőteljesen fejez ki egy nagyon
összetett tapasztalatot. Egyúttal felébreszti bennünk azt az undorral vegyes
csodálkozást is, amit egy filozófiai fejtegetés soha nem tudna így elérni.
(Szerkezetileg ez a költői kép egy metafora és egy metonímia kombinációjából áll,
hiszen a boldogságot egy disznóval azonosítja (metafora), de a disznó szót nem
mondja ki, hanem tulajdonságaival érzékelteti (metonímia).)
A képes beszédnek egy sajátos formája az allúzió vagy kulturális utalás. Ilyenkor
az előadó a hallgatóság által ismertnek feltételezett külső forrásokra, történelmi
eseményekre, hősökre, mitológiai alakokra utal. Kossuth például így kezdi a haderő
megajánlásáról 1848 június 11-én az országgyűlésben elmondott híres beszédét (a
teljes beszédet lásd....):
Midőn a szószékre lépek, hogy önöket felhívjam, uraim, mentsék meg a hazát e
percnek nagyszerűsége szorítva hat le keblemre. Úgy érzem magamat, mintha Isten
kezembe adta volna a tárogatót, mely felkiáltja a halottakat, hogy ha vétkesek vagy
gyengék, örök halálba visszasüllyedjenek; ha pedig van bennök életerő, örökre
ébredjenek. Önöknek, uraim! Isten kezökbe adta a mai határozattal, melyet
indítványomra hozandanak, határozni e nemzet élete és halála felett....
A beszédet csak az érti igazán, aki tudja, hogy a Biblia szerint az utolsó ítélet
kezdetén, ahol az Isten végérvényesen kettéválasztja az üdvösségre érdemes jókat
és az örök kárhozatra ítélt gonoszakat, angyalok harsonája fogja felébreszteni a
holtakat.
Kossuth az utolsó ítélet mindent egyszer s mindenkorra eldöntő végítéletéhez
hasonlítja Magyarország helyzetét, és ezzel egy képekben hallatlanul gazdag
látomásvilág élményeit is működésbe hozza a hallgatóság tudatában. Bűn, bűnhődés,
ártatlanság, megigazulás, egyéni felelősség, bátorság, harc, igazság elvont fogalmai
mitológikus jelenetekben megelevenedve peregnek le a hallgatóság lelki szemei
előtt, ezzel is érzékeltetve a pillanat nagyságát és döntésük súlyát. Mindezeket a
patetikus érzéseket ellenpontozza azzal, hogy finom humorral az angyalok harsonáját
egy jellegzetesen magyar hangszerre, a tárogatóra cseréli.
Az allúziók használata bennsőséges kapcsolatot teremthet előadó és hallgatósága
között, mert azt az érzést kelti, hogy a "mi közös kultúránk utalásait mi értjük",
ugyanakkor kifejezetten kirekesztettség érzését keltheti valakiben, aki ennek a közös
kultúrának nem részese. Csak akkor használjuk tehát, ha biztosak vagyunk abban,
hogy a hallgatóság minden tagja meg fogja érteni.
FELADATOK
1. Az alábbi mondatokat bővítsétek úgy ki, hogy pontos és érzékletes képet kapjon
az olvasó arról, mit is akartok mondani.
Jókedvűnek látszott.
Jó megjelenésű volt.
Idegesnek látszott.
A táj lenyűgöző volt.
A város rettenetes volt.
A buli unalmas volt.
Birka türelme volt.
Az emberek fel voltak háborodva.
2. Gyűjtsetek elvont fogalmakat, amelyek valami miatt érdekesek a számotokra
(pl. félelem, önzés, merészség, magány, barátság stb.) Próbáljatok metaforákat
vagy hasonlatokat írni, amelyek ezeket képszerűen megjelenítik.
Szintaktikailag változatos metaforákat alkossatok. (Legyen alany-állítmány,
jelző-jelzett szó, állítmány-tárgy, állítmány-határozó, birtok-birtokos stb.) Ha
nagyon jól megy, összetett metaforákkal is próbálkozhattok.
3. Honnan ered az alábbi köznyelvi metaforák képanyaga? Miről akarnak
meggyőzni minket használóik?
A költségvetésről szóló törvényjavaslat két sebből is vérzik; abból, ami benne van
és abból ami hiányzik belőle.
Merész pénzügyi szemfényvesztésnek tűnik, hogy a személyi juttatásokat
feltűntetik, de a prémiumokat, jutalmakat nem.
A képviselők késhegyre menő vitákat folytattak az Országházban. A
választásokhoz közeledve nyilván számítani lehet rá, hogy a szokásosnál több
petárda kíséri a költségvetési vitákat.
4. Keressetek napilapok vezércikkeiben példákat a metaforikus nyelvhasználatra.

5. Milyen történetekre utalnak és mit jelentenek az alábbi allúziók?
Gordiuszi csomó, pirruszi győzelem, Prokrutész ágya, machiavelliánus politika,
Akhillesz sarka, bábeli zűrzavar, paradicsomi boldogság.
SZÓNOKLAT MŰVÉSZI FOKON

Az igazi szónoklat művészet, és nem lehet igazán szabályokba foglalni az eszközeit.
Az igazi nagy szónokok született tehetség és sok tanulásra is szüksége van. Cicero
az ideális szónokról szóló híres művében felsorol néhány fogást, amivel a szónokok
élhetnek.
"A keresett eszményi szónok úgy beszél tehát, hogy egy és ugyanazon dologra több
oldalról rávilágít, és megmarad, hosszasan elidőzik egy-egy gondolatnál. Gyakran azért
is teszi, hogy csökkentse valaminek a jelentőségét; gyakran, hogy nevetségessé tegyen,
hogy eltérjen a tárgytól, hogy eltérítse a beszéd fonalát, hogy jelezze, miről is
szándékozik beszélni; hogy valamilyen tárgykör kifejtése után lezárja a beszédet; hogy
a már elmondottakhoz visszakanyarodjon; hogy megismételje szavait; hogy
bizonyításait nyomós érvekkel támassza alá: hogy kérdésekkel sarokba szorítsa
ellenfelét; hogy maga feleljen meg önmagának, mintha csak ő volna a kérdezett; hogy
szavainak olyan értelmet adjon, mi homlokegyenest ellenkező, mint szó szerinti
értelmük; hogy habozni lássék: mit is mondjon, hogyan mondja inkább; hogy beszédét
részekre tagolja; hogy valamit elhallgasson vagy mellőzzön; hogy már eleve megerősítse
hadállásait; hogy az őt sújtó vádat ellenfelére hárítsa, sőt olykor még ellenfelével is
mintegy tanácskozzék; hogy a szóban forgó emberek szavait idézze; hogy a néma tárgyat
beszéltesse, hogy a szóban forgó tárgyról elterelje a figyelmet, hogy derültséget keltsen,
és sűrűn megnevettesse hallgatóit; hogy már eleve legyőzze a várható ellenvetéseket;
hogy hasonló dolgokat egybevessen; hogy példákat sorakoztasson fel; hogy minden
gondolatnak megfelelő szerepet juttasson; hogy a közbeszólót csendre intse; hogy
kijelentse, valamit még elhallgatott; hogy figyelmeztessen, mitől őrizkedjenek a bírák;
hogy szabadon merjen szólni, sőt még haragra is lobbanjon; hogy szemrehányást tegyen
olykor; hogy könyörögjön, esedezzék; hogy orvosoljon; hogy kitűzött tárgytól eltérjen
egy kevéssé; hogy fogadkozzék, esküdözzék; hogy beszédével meghitt légkört teremtsen
maga körül. S a szónoklás egyéb mesterfogásait is el kell sajátítania: a tömör
kifejezésmódot, ha a tárgy úgy kívánja; azt, hogy a hallgató elé varázsolja szavaival a
szóban forgó tárgyat; hogy gyakran felnagyítsa a valóságot; hogy gyakran többet
sejtessen a hallgatóival, mint amennyit kimond; hogy gyakran derültséget keltsen; hogy
gyakran adjon életrajzot, jellemábrázolást."
FELADAT
1. Vessétek össze Ciceró követelményeit Kossuth és Deák beszédével. Melyikük
mit tanult meg Cicerótól? Keressetek példákat a különböző fogásokra.
Véleményetek szerint Kossuth vagy Deák alkalmaz többet a Cicero által felsorolt
fogásokból?
2. Vizsgáljatok meg mai politikai beszédeket is ebből a szempontból.
A GONDOLATMENET SZERKESZTÉSE
Minden olyan szövegben, amelyet mások számára készítünk, elkötelezzük
magunkat a hallgatóság vagy az olvasó felé. Mintegy "ígéretet teszünk", hogy el
fogunk magyarázni egy állítást, be fogunk bizonyítani egy tételt vagy ismertetni
fogunk egy témát. Ez az "ígéretünk" általában a szöveg elején áll, hogy eligazítsa a
befogadót. Ha nem azt találja a szövegben, amit ígértünk neki, csalódni fog, mert
nem feleltünk meg az elvárásainak.
Fontos tehát, hogy teljesítsük "igéretünket", de az is, hogy gondolatainkat logikusan
és áttekinthetően adjunk elő. A szövegszerkesztésnek megvannak azok a sajátos
eszközei, amelyekkel a befogadó számára meg tudjuk könnyíteni, hogy követni tudja
egy szöveg felépítését. Előre felvázolhatjuk gondolatmenetünket, időnként
figyelmeztethetjük hallgatóságunkat arra, hol is tartunk, végezetül nagy vonalakban
összefoglalhatjuk mondanivalónkat, mielőtt a végső következtetéseket levonnánk.
Figyeljük meg, Deák Ferenc felirati javaslatról tartott beszédében hogyan fekteti le
hosszú gondolatmenetének három fő pillérét rögtön a beszéd elején:
" ...Az országgyűlés megalakult, s tanácskoznunk és határoznunk kell első ünnepélyes
felszólalásunk alakja és tartalma felett. Három kérdés áll előttünk: mit mondjunk? kinek
mondjuk el azt, amit mondanunk kell? s minő alakba öntsük megállapodásunk
eredményét? E három kérdés szoros kapcsolatban áll egymással; elmondom tehát mind
a háromra igénytelen nézeteimet..."
Ezután rögtön jelzi, hogy elkezdi az első kérdés kifejtését, és felvázolja ennek fő
pontjait is:
"...Szólni akarok mindenekelőtt arról, mi legyen az első ünnepélyes felszólalásunk
tartalma? Előadásomban nem fogok egyedül arra szorítkozni, hogy elsoroljam
egyszerűen a tárgyakat, miket e felszólalásba felvétetni óhajtok; hanem mivel ily fontos
ügynél az előadásunk mikénti összeállítása is figyelmet igényel, a tisztelt háznak
engedelmével formulázott javaslatot fogok felolvasni, mely szerint első felszólalásunkat
szerkeszteni óhajtom...."
Miután részletesen kifejtette érveit, röviden összefoglalja őket:
"...A magyar király csak koronázás által lesz törvényes magyar király, a koronázásnak
pedig törvényszabta feltételei vannak, minek előleges teljesítése múlhatatlanul
szükséges. - Alkotmányos önállóságunk sérthetetlen fönntartása, az országnak területi s
politikai integritása, az országgyűlésnek kiegészítése, alaptörvényeink tökéletes
visszaállítása, parlamentáris kormányunk s felelős minisztériumumk ismét
életbeléptetése s az abszolút rendszer minden még meglevő következményeinek
megszüntetése oly elsődleges feltételek, miknek teljesítése nélkül tanácskozás és
egyezkedés lehetetlenek."
A BEKEZDÉSEK SZERKESZTÉSE
Miután nagy vonalakban megterveztük a mondanivalónkat, ki kell dolgozni a kisebb
gondolati egységeket. Írott szövegben a bekezdés az a legkisebb egység, amelyben
egy gondolatot be tudunk mutatni és ki tudunk fejteni.
A bekezdések különböző fajtái nagyon változatos képet mutatnak, ezért nem
vállalkozhatunk arra, hogy mindegyiket bemutassunk. Vannak azonban a
bekezdésszerkesztésnek nagyon elterjedt, tipikus formái, amelyeket azért is érdemes
tanulmányozni, mert tanulmányozásukon keresztül hasznos tudnivalókat
szerezhetünk arról is, hogyan lehet nagyobb összefüggő szövegeket szerkeszteni. Ha
ebben a kis egységben megtanuljuk a szerkesztés legfontosabb alapelveit,
nevezetesen azt, hogy hogyan lehet összefüggő, világos és érdekes módon
kifejteni gondolatainkat, nagyobb egységekkel is könnyebben fogunk boldogulni.
Egy-egy bekezdésen belül is kötelezettséget vállalunk, amit gyakran a bekezdés
tételmondatában szoktunk megfogalmazni, de mint később látni fogjuk, más
megoldások is lehetségesek. A bekezdés maga pedig az ígéret teljesítése, vagyis az
állítás magyarázata, a tétel bizonyítása vagy a téma ismertetése. Addig nem
kezdhetünk új bekezdést, amíg a vállalt feladatot nem teljesítettük. Nézzük meg,
milyen "ígéretet" tartalmaz a következő bekezdés, és hogyan teljesíti, amit vállalt:
" A magyarországi kisvárosok, községek, falvak a mai napig nem heverték ki azt a tíz
évvel ezelőtti programot, mely a vasútról a közútra terelte a személy- és a teherforgalom
javát. A közúti fuvarozás - akár autóbusszal, akár teher- vagy személygépkocsival
váltják ki a vonatot - drága és nehézkes. S ahogy az idő előrehalad, úgy lesz mind
drágább és mind nehézkesebb, egész Európában. Nem véletlen, hogy Európa
legfejlettebb és legszélesebb körű autópályával rendelkező országai sorban pakolják fel
a kamionokat a vonatra, és így viszik a szomszéd ország határáig. Az autópályák ugyanis
lassan teljesen bedugulnak, rohamosan romlanak, folyamatos felújításuk pedig
csillagászati összegeket emészt fel."
(Nyomtávlatok, Magyar Hírlap)
TÉTELMONDAT KÖRÉ ÉPÜLŐ BEKEZDÉS

A bekezdésszerkesztés legbiztosabb módja, különösen ha nincs nagy gyakorlatunk,
hogy a bekezdés elején egy tételmondatban megfogalmazzuk a szándékunkat, és
ahhoz tartjuk magunkat az egész bekezdésen keresztül. Így kisebb a veszélye annak,
hogy elkalandozunk vagy semmitmondó általánosságokba bonyolódunk.
"A görkorcsolya megvásárlásával még nem ért véget a kiadások sora. A betonon való
száguldozásnak ugyanis megvannak a maga veszélyei. A traumatológus szakorvos
szerint a leggyakoribb a csukló, a könyök és a térd sérülése, tehát a legfontosabb
védőfelszerelések a csukló-, a könyök-, a térdvédő és a sisak."
(Védd magad! Teszt magazin)
Fordítva is eljárhatunk. Először előadjuk a bizonyítékokat, és a végén vonjuk le a
következtetést a tételmondatban.
"Az ember újonnan keletkezett, korábban sohase létezett fogalmi gondolkodása lehetővé
teszi szerzett tulajdonságok - természetesen nem genetikai - öröklődését. Ha az ember
feltalálta az íjat és a nyilat, a hasznos eszközt először a családja és törzse birtokolja,
hamarosan azonban az egész emberiség. Annak valószínűsége, hogy elfelejtsék, kisebb,
mint hogy egy hasonló jelentőségű testi szerv visszafejlődjék. Az ember hihetetlen
alkalmazkodóképessége, amellyel az elgondolható legkülönösebb életterekben
boldogul, annak a nagy sebességnek a kifejeződése, amellyel a kulturális evolúció
végbemegy."
(Konrad Lorenz: Embervoltunk hanyatlása, fordította ifj. Kőrös László)
A következő részlet azt mutatja meg, mennyire széteshet egy bekezdés, ha nem
tartjuk magunkat a tételmondatban tett ígéretünkhöz:
Jól gondoljátok meg, milyen tárgyakat vesztek fel az egyetemen. Ne felejtsétek el, hogy
az egyetem más, mint a középiskola. Sok új dologhoz és sok új szituációhoz kell majd
alkalmazkodnotok. Mindenki mondja, hogy az egyetem nem nehéz, ha év közben is
rendesen tanulunk, nem csak a vizsgaidőszakban. Van benne igazság, de szerintem elég
nehéz, mert nem marad szabadidőm. Azt tanácsolom a gólyáknak, hogy csak annyi
tárgyat vegyenek fel, amennyit rendesen el tudnak végezni. Az egyetemen rengeteg
kurzus közül lehet választani.
Ennek a bekezdésnek az egyik nagy hibája az, hogy tele van általánosításokkal. Egy
szöveg nagyon gyorsan unalmassá válik, ha konkrétumok nem teszik érzékletessé a
mondanivalónkat. Jelen esetben például nem tudjuk meg mennyiben más az
egyetem, mint a középiskola, nem tudjuk meg, mi nehéz az egyetemi
tanulmányokban, nem tudjuk meg, milyen kurzusok közt lehet választani. A másik
hiba az, hogy a mondatok esetlegesen követik egymást. Nincs jól felépített
gondolatmenete a bekezdésnek. Végül azt is megfigyelhetjük, mennyire nem tartja
meg a szerző a bekezdés első mondatában tett ígéretét, hogy meg fogja indokolni,
miért kell jól meggondolni, milyen tárgyakat veszünk fel az egyetemen az első
félévben.
Figyeljük meg, mi változik, ha a ugyanezt a tételmondatot rendesen kifejtjük, és
konkrét példákkal támasztjuk alá:
Az első éves hallgatóknak alaposan meg kell gondolni, milyen tárgyakat vesznek fel az
egyetemen. Először is érdemes egyensúlyra törekedni az elméleti és gyakorlati tárgyak
között, hogy ne kelljen túl sok időigényes gyakorlaton részt venni. Arra is törekedni
kell, hogy vegyesen vegyenek fel könnyű és nehéz tárgyakat. Például, ha egy hallgatónak
jól megy a matematika, de nem olyan jó a memóriája a gazdaságtörténethez, érdemes a
kettőt együtt felvenni, mert így kiegyensúlyozottabb lesz a terhelése. Nagy
nehézségekkel találhatja magát szembe az a hallgató, aki nem körültekintően tervezi meg
az első félévét.
ABSZTRAKCIÓS SZINTEK A BEKEZDÉSBEN

Bizonyos retorikai elméletek szerint az igazán jó bekezdésben az általánosításnak
több foka is megtalálható, mégpedig fokozatos elrendezésben. A legáltalánosabb
állítást egy kevésbé általános követi, majd egy még konkrétabb. Olyan, mintha lefelé
mennénk az absztrakciós létrán. Így ugyanis könnyebb követni a mondanivalót, és
meggyőzőbb is.
1. Az elsőéves hallgatóknak alaposan meg kell gondolni, milyen tárgyakat vesznek
fel az egyetemen.
2. Először is érdemes egyensúlyra törekedniük az elméleti és gyakorlati tárgyak
között, hogy ne kelljen túl sok időigényes gyakorlaton részt venni.
2. Arra is figyelniük kell, hogy vegyesen vegyenek fel könnyű és nehéz
tárgyakat.
3. Például, ha egy hallgatónak jól megy a matematika, de nem olyan jó a
memóriája a gazdaságtörténethez, érdemes a kettőt együtt felvenni, mert
így kiegyensúlyozottabb lesz a terhelése.
3. Nagy nehézségekkel találhatja magát szembe az a hallgató, aki nem
körültekintően tervezi meg az első félévét.
A bekezdés összetartó erejét nem csak a gondolatok rendszere, hanem a szöveg-
kohézió nyelvi eszközei is segítik. Figyeljétek meg a szövegben a szinonimák,
vonatkozó névmások, igei személyragok összetartó erejét.
PÉLDÁK ÉS ILLUSZTRÁCIÓK
A példákra és illusztrációkra épülő bekezdés nagyon hasonlít a tételmondatból
kiinduló bekezdésre. A tételmondatban állítunk valamit általánosságban, a bekezdés
további részében pedig példákkal illusztráljuk.
"Sajnos szinte az összes jelenkori nyugati civilizációban elterjedt neurózisra érvényes a
megállapítás, miszerint éppen azokat a tulajdonságokat és teljesítményeket nyomják el,
amelyeket ember voltunk szempontjából alapvető jelentőségűeknek tisztelünk. Az egyik
ilyen típusú neurózis a pénzvágy, amely lassanként "felfalja" az ember személyiségét,
mígnem már semmi egyéb nem érdekli. A szóban forgó jelenség patologikus természete
abban a hatalomban fejeződik ki, amellyel a megbetegedett személy felett rendelkezik -
az illető keményebben dolgozik, mint akár a legkegyetlenebb uralkodó rabszolgája."
HASONLÍTÁS ÉS SZEMBEÁLLÍTÁS
A hasonlításon és szembeállításon alapuló bekezdéseknek két nagy típusa van. Az
egyik esetben először valaminek az előnyeit, majd a hátrányait tárgyaljuk, vagy
fordítva:
"Az egészséges táplálkozásról szólva gyakran felmerül a kérdés: vaj vagy margarin? A
vajban van ugyan egy kevés koleszterin, de csak annyi, amennyi az egészséges
szervezetnek nem árt. Akinek viszont magas a koleszterintartalma, az jó, ha inkább a
növényi eredetű zsiradékokat, tehát a margarinokat részesíti előnyben. A vajban csak kis
százalékban vannak jelen azok a létfontosságú, többszörösen telített zsírsavak,
amelyeket a szervezet maga nem tud előállítani, vagyis amelyekhez csak táplálkozás
útján juthatunk. Tulajdonképp mindkettő jó, feltéve, hogy nem eszünk belőle túl sokat."
(Nem baj ha vaj, Teszt magazin)
A másik esetben, két jelenséget szembeállítunk a tételmondatban, és ellentétek
sorozatával folytatjuk a bekezdést:
"A szocializmus és a demokrácia közti feloldhatatlan ellentétet senki nem látta
világosabban, mint Alexis de Tocqueville, a nagy francia politikai gondolkodó: "A
demokrácia kitágítja az egyén szabadságának határait. A demokrácia feltételezi, hogy
minden egyén értékes - írta 1848-ban -, a szocializmus viszont az egyén egyszerű
tényezőként, számként kezeli. A demokráciának és a szocializmusnak egyetlen közös
eleme van: az egyenlőség. De míg a demokrácia a szabadságban keresi az egyenlőséget,
a szocializmus a korlátozásban és a szolgaságban."
(Friedrich A. Hayek: Út a szolgasághoz, fordította Pásztor Eszter)
OK ÉS OKOZAT
Az oksági kapcsolaton alapuló bekezdések esetében kiindulhatunk abból, hogy
megmagyarázzuk, mi egy jelenség oka vagy következménye:
"Ma a legtöbb civilizált ember városlakó, vagy legalábbis városban végzi a munkáját.
Mindennapi életükben szinte csak élettelen, főképpen ember alkotta dolgokkal
találkoznak. Elfelejtették azonban, hogyan bánjanak mindazzal, ami él; ahol csak
érintkezésbe lépnek ilyennel, hihetetlenül rövidlátó módon kezelik, és megsemmisítenek
mindent, amiből életük táplálkozik. Mivel mindaz, amivel nap mint nap bánnak és amit
fontosnak tartanak, emberi alkotás, mindent elkészíthetőnek tartanak. Talán sohasem
ébrednek tudatára, hogy az elpusztított élőlény többé nem éleszthető fel - vagy ha tudják
is, elnyomják magukban a gondolatot. Azt a tévedést, hogy minden előállítható,
megerősíti az a rettenetes hatalom, amelynek birtokába az emberiség az egzakt
természettudományok révén jutott."
KÉRDÉS ÉS FELELET
Hatásos módja a bekezdésszerkesztésnek, ha felteszünk egy kérdést, és a bekezdés
ezt a kérdést válaszolja meg. Az olyan típusú kérdések, mint "Miért nehéz
abbahagyni a dohányzást?", "Miért fontos a sok mozgás?", ok- okozati
összefüggésen alapuló bekezdéshez vezethetnek. Az olyan kérdések, mint "Milyen
társadalmi csoportokat sújt legjobban a szegénység?" , definíción alapuló
bekezdésbe torkollhatnak.
Érvelő szövegek záró bekezdését is bevezethetjük kérdéssel, ez vezet majd a
végkövetkeztetéshez.
"Mi legyen a gyerekkel? Nincs az országban egyetlen olyan ember sem, aki ne
hangoztatná teljes meggyőződéssel, hogy minden gyereknek jobb családban élnie, mint
intézetben. Családon ilyenkor olyan átlagos családot értenek, amelyben megvannak a
gyerekek egészséges felnövekedéséhez szükséges feltételek: ha nem is meghitt, de
mégiscsak szerető, elfogadó érzelmi háttér, ha nem is jómód, de a nélkülözésnél
magasabb életszínvonal. De vajon lehet-e "a családról" beszélni? Ilyen-e "a" család. A
családok többsége ilyen. De jól tudjuk, gyerekek ezrei szenvednek családon belüli
szeretetlenségtől, elhagyatottságtól."
(Család vagy intézet? Magyar Hírlap)
FELADATOK
1. Válasszatok ki találomra bekezdéseket újságokból, állapítsátok meg, mire
"kötelezte el magát" az írójuk, mennyire sikerült teljesítenie az "ígéretét", és milyen
a bekezdés felépítése
2. Válasszatok ki kettőt az alábbi tételmondatokból, és írjatok 5-6 mondatos
bekezdést a tételmondat állításának kifejtésére. Igyekezzetek az általánosítás
különböző szintjein fogalmazni, és figyeljetek a bekezdés kohéziójára.
 A nagy bevásárlóközpontok veszélyeztetik a kiskereskedők forgalmát.
 Az autópályák használata kíméli a közvetlen lakókörnyezetünket.
 A lányokra más mércét alkalmaznak, mint a fiúkra.
 A hitelkártyának vannak előnyei.
 A pályaválasztást alaposan meg kell gondolni.
A BESZÉD RÉSZEI
H OGYAN KEZDJÜK EL BESZÉDÜNKET ?
MEMÓRIA-TESZT i
Mielőtt elkezdenénk a beszéd felépítéséről beszélni, végezzünk el egy memória
tesztet. A alábbi listát hallgassátok meg. Egy percig írhatjátok azokat a szavakat,
amikre emlékeztek.
víz, róka, hal, tej, levél, só, ház, tenger, könyv, virág, herkentyű, erdő, sas, fazék,
cukor, alma, ceruza
Ezután készítsetek statisztikát arról, hogy a csoport tagjai mely szavakra emlékeztek
a legjobban. Vajon miért? (Nézzétek meg a megoldásoknál, mi szokott lenni az
eredmény.)
***
Mi következik a fenti kisérletből?
Az, hogy a hallgatókra is a kezdés és a befejezés lesz a legnagyobb hatással. Ezért
külön foglalkozunk azzal, hogyan lehet hatásosan kezdeni és befejezni a
mondanivalónkat. De a köztes meglepetésekről se felejtkezzetek el.
A mai információáradatban egyre fontosabb megtanulni annak művészetét, hogyan
tudjuk elérni, hogy a másik ember nekünk szentelje a figyelmét.
Gyakorlatból is tudjuk, hogy egy jól kezdett beszéd leköti a hallgatóságot, és a
hallgatóság szimpátiáját is megnyerhetjük vele. A jó bevezetésnek legalább négy
fontos funkciója van:
 a hallgatóság figyelmét a tárgyra irányítja
 bevezeti a hallgatóságot a témába
 felkelti a téma iránti érdeklődést
 segíti a hallgatóságot, hogy elmélyedjen a témában
A következőkben bemutatunk néhány módszert, amit bevezetések írásakor
alkalmazhatunk.
1. Példával illusztrálhatjuk a témát
"A minap meghalt egy ember a Szent Rókus Kórház előtt. A Magyar Nemzetnek a
kórház orvosigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a kapun kívül nem nyújtanak orvosi
segítséget. A Népjóléti Minisztérium szerint viszont minden orvosnak kötelessége
segíteni ilyen esetben..."
Magyar Nemzet: Egy haláleset kapcsán
2. Kezdhetünk idézettel, közmondással. Az idézet tekintélyt kölcsönöz
mondanivalónknak. Azt mutatja, hogy más tekintélyes szerzők is foglalkoztak a
témával. Ha az idézet nem közismert a hallgatóság körében, ne felejtsük el
megnevezni a forrást.
"A Földbe térünk mindahányan,
s az évek szállnak, mint a percek..."
(Villon-Faludy: Haláltánc ballada )
A KSH- tanulmány figyelembevételével készült cikksoroztunkban a
csecsemőhalálozásról, a férfiak különösen magas halálozási arányáról, a nők ennél
kisebb, de európai mértékben szintén igen magas korai halálozási rátájáról írunk.
Magyar Hírlap: És miért? És miért? És miért?
3. Kezdhetjük mondanivalónkat a legfontosabb állításunkkal (Tételmondat).
Ennek az az előnye, hogy a hallgatóság figyelme rögtön a lényegre terelődik.
(Példák a bekezdés szerkesztéséről szóló részben találhatók)
4. Kezdhetjük definícióval. A definíció szó szerint azt jelenti, hogy a témát vagy a
problémát behatároljuk. Szavak és kifejezések definiálásának célja, hogy közös
alapot teremtsünk a hallgatósággal, és világossá tegyük saját álláspontunkat.
A második tecnikai-tudományos forradalom korát a múlt század második felétől
számítjuk. Az ipari forradalom megsokszorozta a termelést, megnövelte az ember fizikai
erejét. A második technikai-tudományos forradalom nyomán született meg a
számítástechnika, a mikroelektronika, az atomkutatás és az űrkutatás. A tudománynak
ez a forradalma megnövelte az ember szellemi erejét is. Mind az ipari, mind pedig a
tudományos forradalom óriási hatást gyakorolt az emberiség életére.
Ezek a forradalmak bizony felverték a földön az élet csendjét. A gazdasági, társadalmi
és politikai változások átprogrammozták hazánk és a térség életét.
A második technikai-tudományos forradalomban a reneszánsz tüzének fellobbanását
látom. Napjainkban azonban a reneszánsz és a felvilágosodás szabadsága az embereket
és az egész emberiséget is elpusztító technikai lehetőséggel párosul, ami óriási veszélybe
hozhat bennünket. A második tűzgyújtás azzal is fenyegeti az emberiséget, hogy
bolygónk atommáglyává alakul és elhamvad.
A minden és a semmi hatátrára érkeztünk.
Antalóczy Zoltán: A minden és a semmi határán
5. Elmesélhetünk egy történetet. Az ember már csak olyan, hogy szereti a
történeteket, pletykákat. A történet szórakoztatóvá teszi a mondanivalónkat.
Wormold úr, a derék havannai porszívóügynök, akit észrevétlenül behálóz és életét is
kockáztatva felhasznál Őfelsége hírszerzőszolgálata, személyes élmények hatására
formálódott olyan hiteles figurává, amilyen Graham Green sok más sikeres,
'beavatottságról' tanúskodó kémregények többi szereplője is. Megalkotójuk ugyanis
ifjúkorában a brit hírszerzés, az Intelligence Service ügynöke volt, amit büszkén
hangoztatott. ...
HVG: Ügynöki levelek
7. Kezdhetjük személyes állásfoglalással.
A jó olykor a valóságban is győzhet, az igazság azonban csak a mesében. A mesebeli
győzelem végleges, a rossz megsemmisül, nincs utóélete. Ezért adhat lelki békét az
éjszakai nyugalomhoz. A valóságnak azonban nincs vége, ezért békétlenségben tartja
lelkünket, és ezt a lelkünk nem szereti.
HVG: A mese véges, a valóság nem
8. Kezdhetjük történeti áttekintéssel. Sok esetben a történeti áttekintés segít
eligazodni a témában.
Már az ókori nagy kultúrák, így a mayák és az aztékok is ismerték és gyógyításhoz,
fertőtlenítéshez használták a különböző illatos növényeket, belőlük készült illóolajokat.
Maggie Tisserand 'Aromaterápia nőknek' című könyve először Angolában jelent meg,
majd kitűnő fordításban hazánkban is. ...
Magyar Hírlap: Hajápoláshoz - aromaterápia
9. Feltehetünk egy költői kérdést. A jó és izgalmas kérdésfeltevés óhatatlanul is arra
készteti a hallgatót, hogy maga is keresse a választ. A kérdést természetesen nem kell
azonnal megválaszolni. Így növelni lehet a várakozást és a feszültséget. Előbb utóbb
azonban el kell jutni egy megoldás felé.
Miben különbözik a Horn-rendszer a Kádár-endszertől? Hogy sokban hasonlók, azt úgy
tetszik, két oldalról is érzik. De a két rendszer közötti lényegi különbség megragadása
igényel némi belegondolást és elemző erőt.....De volt egy nagy különbség. A Kádár-
rendszer sorsunk volt, amit nem akartunk, de '56' leverésével osztályrészül kaptuk. A
Horn-rendszert viszont választottuk.
Magyar Nemzet: Az előző éra sorsunk volt...
10. Kezdhetjük valami ellentmondásos vagy visszatetsző állítással. Mindjárt
felkapják a fejüket a hallgatók. Nemcsak a megoldás, hanem az ellentmondás vágya
is felkeltheti a figyelmet.
'Gondolkodni annyit tesz, mint nem egyetérteni'- mondja a cinikusan bölcs csendőrbiztos
Grigorij Kaniovics regényciklusának legújabb darabjában, amely a Félpénzen vett
gödölye címet viseli.
Magyar Hírlap: Félpénzen vett gödölye
11. Kezdhetjük meglepő statisztikával vagy ténnyel.
Már megdönthetetlenek a bizonyítékok, hogy a Floridában született veszélyeztetett
cserepes teknősök 8000 kilométert úsznak a Földközi-tengerig, majd nekivágnak a
visszaútnak, hogy ugyanott rakják le a tojásaikat, ahol ők látták meg a napvilágot.
Brian Bowen a floridai egyetem, valamint Luc Laurent, a lyoni egyetem tudósai
kifejlesztettek egy olyan genetikai tesztet, amellyel bebizonyítható, hogy a Földközi-
tengerben élő teknősök nagy része Floridában született. Brown szerint a teknősök
genetikailag be vannak programozva arra, hogy visszatérjenek Floridába, kivonszolják
magukat a homokos partra és ott rakják le tojásaikat....
Magyar Nemzet: Floridából úszva a Földközi-tengerbe
12. Kezdhetjük humorosan. A humor, a vicc egyik fő eleme a váratlanság. A humor
közvetlen kapcsolatba hozza a beszélőt és a hallgatót. Mintegy cinkostársakká
válnak.
FELADAT
1. Nézzetek át néhány újságot és keressetek három olyan bevezetést, ami felkeltette
az érdeklődéseteket, és keressetek hármat, aminek nem sikerült felébreszteni a
kíváncsiságotokat. Gondolkozzatok azon, mivel érte el az újságíró a hatást. Milyen
technikákat használt?
2. Válasszatok ki a negyven vitatétel közül néhányat. (Lásd: oldalszám) Hogyan
kezdenétek el egy vitacikket, ha a tétel lenne a cikk címe?
3. Keressetek tanulmánykötetekben vagy a sajtóban jó kezdési megoldásokat.
Próbáljátok megfogalmazni, miben áll a megoldás lényege.
H OGYAN ADJUK ELŐ ÉRVEINKET

A szónoki beszéd élőszóban, az érvelő írásművek írásban akarnak minket az
meggyőzni valamilyen igazságról, és ezzel kapcsolatban valamiféle cselekvésre
rábeszélni. A beszédnek éppen ezért két nagyon fontos funkciója van:
1. a bizonyítás (érvelés)
a rábeszélés (akarat megindítása)
PARLAMENTI BESZÉD
Például, ha egy politikus meggyőződik arról, hogy az ország adott gazdasági
helyzetében gazdasági növekedésre lenne szükség, és ennek a feltétele az adóterhek
csökkentése, akkor beszédét nagy valószínűséggel azzal kezdi, hogy:
 röviden megindokolja, miért szólal fel (bevezetés, tétel)
Jelenleg növekedésre lenne szükség.
 ismerteti azokat a körülményeket, amelyek a tételben megjelölt
meggyőződésre juttatták
Az ország gazdasági élete stagnál, nincs vásárlóerő, ami a kereskedelmet és
az ipart ösztönözné.
 bebizonyítja, hogy az általa javasolt eljárás eredményekre vezetne
Az adócsökkentéssel el lehetne érni a gazdasági élénkítést.
 cáfolja a lehetséges ellenérveket, vagy úgy, hogy bebizonyítja, azok tévesek
(tagadás), vagy úgy, hogy bebizonyítja, az általa javasolt megoldás
célravezetőbb (megengedés)
a. A jelenlegi gazdaságpolitika a költségvetési egyensúly megtartása
érdekében visszafogja a keresletet, ez téves, mert hosszú távon nem tartható az
egyensúly növekedés nélkül.
b. A kereslet visszafogásánál vannak jobb eszközök a költségvetési egyensúly
helyreállítására például, ha az állam kevesebbet költ.
 rábeszéli képviselőtársait, hogy szavazzanak az általa javasolt eljárás
mellett
Jelen esetben javasolja, hogy szavazzanak az adócsökkentés mellett.
Ezután következik a javaslat vitája.
BÍRÓSÁGI BESZÉD
Bírósági eljárások során nagyjából hasonló folyamat zajlik le. A vádló (ügyész)
kimutatja, hogy a vádlott valamilyen oknál fogva bűnös, ezt bizonyítja, majd
felszólítja a bírákat, hogy tegyenek eleget a törvénynek, és marasztalják el a
vádlottat.
ÉRVELÉSEN ALAPULÓ ÉRTEKEZÉS

Ha valamilyen eddig nem ismert igazságot bebizonyítnak nekünk, legyen az
tudományos igazság vagy társadalmi igazság, az új igazság megismeréséből igen
nagy valószínűségekkel új cselekvési módok is következnek. Ezekről nekünk, a
hallgatóságnak vagy az olvasóközönségnek döntenünk kell. Például, ha egy új
környezeti veszélyforrásra hívja fel a figyelmünket a tudomány, lépéseket kell
tennünk a veszélyek csökkentésére. Ha egy új tudományos lehetőség kínálkozik (pl.
az atomenergia vagy a klónozás), el kell döntenünk, hogy milyen körülmények
között elfogadható az alkalmazása, milyen körülmények között nem. Éppen ezért az
értekezésekben is gyakran megtalálható a bizonyítás és a rábeszélés eleme.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy az érvelő közlésforma alapszerkezete a
következő:
1. Bevezetés
2. Tétel bemutatása
3. Érvek felsorakoztatása
4. Bizonyítékok
5. Lehetséges ellenérvek
6. Végkövetkeztetés
7. Befejezés (rábeszélés)
FELADATOK
1. Vizsgáljátok meg a szöveggyűjteményben Deák Ferenc parlamenti beszédét.
Próbáljátok megfogalmazni saját szavaitokkal a tételét, a bizonyítékokat, a
cáfolatokat, és végül azt is, hogy mire akarta Deák rábeszélni az országgyűlést.
2. Tanulmányozzátok a szöveggyűjteményben Kovács Imre perét. Követi-e a
vádbeszéd a fenti gondolatmenetet?
H OGYAN ZÁRJUK LE A BESZÉDÜNKET ?
A frappánsan befejezés éppúgy hozzáértést igényel, mint a hatásos kezdés. A kezdés
és a befejezés azért is olyan fontos, mert memóriavizsgálatok is bizonyítják, hogy a
szöveg elejére és végére jobban emlékezünk, mint a közbülső dolgokra. Egy jó
befejezéssel emlékezetesebbé tehetjük mondanivalónkat.
A befejezés feladata:
 lezárni a mondanivalót
 kerek egésszé tenni a szöveget
 keretet alkotni a bevezetéssel, valamilyen módon visszautalva rá
 megoldást javasolni a problémára
 további gondolkodásra késztetni
Gyakori befejezési módok
1. Zárjuk a kört!
Például az 'És miért? És miért? című cikk így zárul:
...A halál az élet része, de nem mindegy, hogy mikor érkezik. Sem nekünk magunknak,
sem szeretteinknek, barátainknak.
2. Adjunk megoldást!
...Az ENSZ egyik 1982-es konvenciója kimondja, hogy a tengeri állatok és
növények azokat az országokat illetik meg, melyek táplálják és óvják őket. Ez azt jelenti,
hogy az Egyesült Államoknak jogában áll a teknősök segítségére sietni.
3. Lezáráskor is használhatunk idézetet, bölcs mondást
Egy hitelkártyákról szóló cikk a Válogatásban így fejeződik be:
"Minden jel szerint valóra válik az a folyamat, amit több mint harminc évvel ezelőtt
Alfred Bloomingdale, a Diners Club akkori elnöke megjósolt: Amerikában "csak kétféle
ember lesz - olyan akinak van hitelkártyája és olyan, akinek nem is lehet."
4. További gondolkodásra is késztethetjük a hallgatót.
Kristóf Attila: Én nem tudom
5. Nyomatékosítás végett tömören összefoglalhatjuk mondanivalónkat
"Az nem baj,ha az emberek nem egyformán látják a világot. Az kell, hogy lássák meg
ezt a világot, hogy lássák meg benne a jót meg a rosszat, a kellemeset és a kellemetlent,
a szépet és a csúnyát; és értékeljék azt, foglaljanak mindig állást, ami nem egyenlő az
okvetetlenkedéssel. Csak az önálló véleménnyel rendelkező közösségek juthatnak
egyetértésre. Az ilyen közösségekben "virul" a véleményszabadság, az ilyen közösségek
valahol mindig megbecsülik egymást. Ilyen közösségekké kellene válnia az egész
magyar közéletnek."
Antalóczy Zoltán: Szakemberek és művelt emberek
6. Humorosan is befejezhetjük mondanivalónkat.
A csípős paprikáról szóló cikk így fejeződik be:
"Ilyen erőset még soha nem ettem. Evés után egy időre kicsit meg is süketültem. -A
süketség jó, mert az ember nem hallja a saját jajgatását -jegyezte meg nevetve a pincér."
Válogatás: A csípős szenvedély
FELADAT
1. Keressetek tanulmánykötetekben vagy a sajtóban hatásos befejezéseket.
Fogalmazzátok meg, miben áll a hatás titka.
2. Válasszatok ki a negyven vitatétel közül néhányat, készítsetek hozzájuk vázlatos
gondolatmenetet, és dolgozzátok ki a lezárást.
AZ ÉRVELÉS TUDOMÁNYA: LOGOSZ
V ÉLEMÉNY , MAGYARÁZAT , ÉRVELÉS ÉS
RÁBESZÉLÉS
MI A KÜLÖNBSÉG ÉRV ÉS VÉLEMÉNY KÖZÖTT?

Különböző embereknek különböző véleményük van, különösen, ha
meggyőződésről, értékekről van szó. Vannak esetek, amikor nem fontos, hogy közös
nevezőre jussunk. Ebben az esetben elég, ha mindenki elmondja a véleményét, és
megmaradhatunk a vélemények sokszínűsége mellett. Ilyenkor a vélemény kifejtése
a tájékoztatás egyik módja.
Van azonban nagyon sok területe az életnek, ahol megegyezéses alapon kell dönteni,
és azután cselekedni. Például adók elosztásakor vagy törvényhozásban vagy egyéb
a közösségeket érintő ügyekben. Ilyenkor nem elég pusztán elmondani a
véleményünket, meggyőződésünket, hanem fontos, hogy közös nevezőre jussunk.
Tehát meg is kell győznünk a másik felet. Ennek az a módja, hogy alaposan
megokoljuk, miért gondoljuk, hogy a mi elgondolásunk a helyes, és miért kellene
másoknak is ezt követni. Ilyenkor már érveket használunk.
MI A KÜLÖNBSÉG MAGYARÁZAT ÉS ÉRV KÖZÖTT?

Különbség van a magyarázat és az érv között. Ha megmagyarázzuk álláspontunkat,
az a célunk, hogy segítsünk a másiknak megérteni a mi véleményünket, de nem kell
feltétlenül neki is ugyanazt gondolnia. Célunk csupán a megértetés.
Ha azonban az a célunk, hogy el is fogadtassuk véleményünket, vagyis meggyőzzük
a másikat, akkor használunk érveket. Ilyenkor meggyőződésünket indokokkal
támasztjuk alá. Az érv lényegében nem más, mint egy meggyőződésünk
bizonyítására felhozott körülmény, tény vagy megállapítás. Az érv az érvelés
alapegysége.
Az érvelés elengedhetetlen módja az igazság keresésének, és mint ilyen a racionális
gondolkodás egyik legfontosabb eszköze. Hiszen minél több nézőpontból vizsgáljuk
a valóságot, annál közelebb juthatunk a megismeréséhez. A tisztességes érvelésnek
tehát nem az a lényege, hogy "legyőzzük" a másikat, hanem hogy együtt
közelebb jussunk az igazsághoz.
MI A RÁBESZÉLÉS?
Ha egy dohányosnak elmagyarázzuk a dohányzás káros hatásait, valószínűleg meg
fogja érteni, amit mondunk neki, és vagy leszokik a dohányzásról ennek hatására,
vagy nem. Ha nem szokik le, akkor ugyan sikerült esetleg meggyőznünk, de nem
sikerült rábeszélnünk. Ha leszokik ( tehát cselekszik is a rábeszélésünk hatására),
akkor mondhatjuk, hogy sikerült rábeszélni is. A rábeszélés lényege tehát, hogy
érvekkel cselekvésre bírunk valakit. A rábeszélés rafinált módozatait használják
például a reklámok, amikor arra vesznek rá minket, hogy valamilyen árucikket
megvegyünk.
Végezetül összefoglalva:
a magyarázat megértésre
az érvelés meggyőzésre
a rábeszélés cselekvésre vezet
FELADAT ii
A következő két idézet közül az egyik vélemény, a másik érvelés. Melyik melyik?
Miért?
1.
A szociális piacgazdaság azt jelenti, hogy a magántulajdonon alapuló piacgazdaság
kiegészül egy jól átgondolt szociális védőhálóval, amely a társadalom hátrányos helyzetű
tagjait védi a társadalom egészétől való leszakadástól, felemelkedésük feltételeit
biztosítja. Tehát a szabadság mellett az életesélyek egyenlősége és a szolidaritás is fontos
társadalmi érték.
2.
A magyar társadalom túlnyomó többségében rendkívül erős késztetés van arra, hogy
megpróbáljon önmagán segíteni. Közvetett bizonyíték erre a háztáji gazdálkodás
rendkívüli elterjedtsége és sikere az 1970-es évektől, továbbá az 1980-as években
végzett adatfelvételeinknek az eredménye, amely szerint igen sokan foglalkoznak a
gondolattal, hogy magánvállalkozásba kezdenek.
H OGYAN ÉPÜL FEL AZ ÉRV ?
Alapformájában az érv általában három elemből áll:
 tétel
 bizonyíték
 őket összekötő elem
Mintha azt mondanánk:
-Íme, ez a meggyőződésem.
-Megindokolom, hogy miért ez a meggyőződésem.
-Megmutatom a meggyőződésem és az indoklás közti kapcsolatot.
Nézzük meg egy példán is:
1. Az edzőnek le kellene mondania.
2. Az edző az utóbbi időben több meccset vesztett, mint nyert.
3. Az edzőt azért alkalmazzuk, hogy a csapatot nyeréshez segítse.
Vagy ha fordított sorrendben gondolkozunk:
-Íme, ez a tapasztalatom.
-A tapasztalatból erre a következtetésre (meggyőződésre) jutottam.
-A tapasztalatom és a következtetésem között ez és ez a kapcsolat áll fenn.
Például:
1. Ha a kukoricám nem kap elég nedvességet, kiszárad.
2. Öntözőberendezést kell vásárolnom.
3. Magyarországon az utóbbi időben nyaranta nem volt elég a csapadék a
kukoricatermesztéshez.
A RÖVIDÍTETT ÉRV VAGY ENTHÜMÉMA

Az érveknél az összekötő elem sokszor nincs megfogalmazva, mivel a beszélő
feltételezi, hogy a közönség magától értetődőnek tartja. Például a fenti érv
megfogalmazva valahogy így hangzik:
Mivel az edző az utóbbi időben sok meccset vesztett, le kellene mondania.
A retorika gyakran használja ezeket a lerövidített érveket (Arisztotelész
enthümémáknak hívja őket), hiszen a kihagyott részt a hallgatóság általában ismeri,
ezért kifejtése hosszadalmassá és unalmassá tenné a beszédet.
AZ ÖSSZEKÖTŐ ELEM MEGERŐSÍTÉSE
Igaz ugyan, hogy a fenti érvben az összekötő elem ismert de nem biztos, hogy elég
meggyőző. Esetleg megerősítésre szorul. A következőképpen erősíthetjük meg:
A sporttörténet nagy edzőegyéniségei azért maradtak olyan emlékezetesek, mert nagy
hatást gyakoroltak a játékosok jellemére, magas etikai mércével rendelkeztek.
A szöveg szerzője is érezte, hogy az összekötő elem némi támogatásra szorul, ezért
a végső szöveg így hangzik:
Ahogy az orvosnak az a feladata, hogy betegeket gyógyítson, az edzőnek az a feladata,
hogy győzelemre segítse a csapatát. Tudjuk, hogy a sporttörténet nagy edzőegyéniségei
magas erkölcsi mércével rendelkező nagy emberek is voltak egyben, akik nagy hatást
gyakoroltak sportolóik jellemére, de ha nem nyertek volna versenyeket, a legfontosabb
feladatukat nem teljesítették volna, és nem vívták volna ki azt a tiszteletet, amivel
sportolóikra hatással lehettek. Bármilyen rendes ember is a doktor, ha nem gyógyítja
meg a betegeket, nem vívja ki a tiszteletet mint orvos. Akik tehát nem tudnak eredményt
felmutatni a választott hivatásuk területén, legjobb, ha más foglalkozás után néznek.
A szerző az összekötő elemet egy megengedéssel erősítette meg. 'Igaz ugyan X
állítás is (mármint az, hogy az edző egyénisége fontos), de Y állítás (hogy eredményt
kell felmutatni) nagyobb súllyal esik a latba.
FELADATOK
1. Milyen következtetés vonható le az alábbi tényekből?
1. Az elmúlt évtizedekben az emberek nyakló nélkül szedték az antibiotikumokat.
Újabban egyre több olyan kórokozó okoz pusztító járványokat, amelyek ellenállóak az
antibiotikumokkal szemben.
2. 1972 és 77 között a fogyasztói katalógus a Chrysler gépkocsikat átlag alatti
színvonalúnak minősítette. 1978 óta jelentősen javult az értékelésük. 1971 -ben
átszervezték a vállalatot, és sok tervezési döntést is számviteli szakemberek hoztak. 1977
-ben újra mérnökök kezébe került a döntés.
2. Milyen érveken keresztül lehet eljutni ezekhez a következtetéshez?
1. Tehát az embereknek kevesebb telített zsírsavat kellene fogyasztaniuk.
2. Tehát, ha azt akarjuk, hogy javuljanak a gazdasági mutatóink, nagyobb gondot
kell fordítani a magas színvonalú oktatási rendszer fenntartására.
3. A bűnmegelőzés legjobb módja tehát, ha az embereknek lehetőségeket ad a
társadalom a tisztességes boldoguláshoz.
3. Hogyan lehet megerősíteni a fenti mintára az alábbi érvek összekötő elemét úgy,
hogy a tételt nagyobb nyomatékkal tudjuk bizonyítani? Ahol lehet, használjatok
megengedést a megfogalmazásotokban.
Bizonyíték Összekötő elem Tétel
1. Z régóta dolgozik az A legtapasztaltabb jelölt Szavazzunk Z-re!

önkormányzatban. rendszerint a legjobb
jelölt is egyben.
2. A civilizált világban A halálbüntetés a mai A halálbüntetést az

az Egyesült Államok körülmények között Egyesült Államokban
az egyetlen ország, kegyetlen és szokatlan. mindenütt el kell törölni.
ahol még létezik
halálbüntetés.
3. Egyre több cég hirdet A televízió az emberek

a televízióban. szórakozását és Be kell tiltani a
művelődését kell, hogy hirdetéseket a
szolgálja televízióban.
4. A szabadság tulajdon A túl magas adóelvonás A személyi jövedelem-

nélkül puszta szólam. nagyon korlátozza az adót csökkenteni kell.
adózók döntési
szabadságát.
5. A bíróság a vádlot- Az állampolgárok A állampolgárok

taknak túl sok biztonságáért a kormány védelme fontosabb, mint
biztosítékot nyújt, felel. a vizsgálati fogságban
amikor a törvénytelen lévő vádlottak védelme.
módszerekkel
megszerzett
bizonyítékok
felhasználását tiltja.
SZÖVEGELEMZÉS iii
Mi a tétel, mi a bizonyíték és mi az összekötő elem Konrad Lorenz Nobel díjas
etológus alábbi érvelésében? Miről akar meggyőzni, mire akar rábeszélni?
KONRAD LORENZ: A CIVILIZÁLT EMBERISÉG NYOLC HALÁLOS BŰNE
AZ ÉLETTÉR ELPUSZTÍTÁSA
" Széles körben elterjedt tévhit, hogy a "természet" kimeríthetetlen. Minden állat-,
növény- vagy gombafaj - mert az élőlények mindhárom faja beletartozik a körforgásba
- alkalmazkodott környezetéhez, és ehhez a környezethez magától értetődő módon
nemcsak egy adott térség szervetlen alkotóelemei tartoznak hozzá, hanem az összes élő
lakója is. Tehát egy élettér valamennyi lakója alkalmazkodik egymáshoz is. Ez azokra is
igaz, melyek egymással szemben láthatóan ellenségesek, mint például a ragadozó és
zsákmánya. Közelebbi vizsgálat során kiderül, hogy ezek a lények, ha fajtánként, nem
pedig egyedenként vizsgáljuk őket, nem károsítják egymást, sőt néha még
érdekközösséget is alkotnak. Egészen magától értetődő módon a táplálkozónak égető
szüksége van továbbéléséhez arra a zsákmányra, melyet fogyaszt, legyen az állat vagy
növény. Minél kizárólagosabban specializálta magát egy táplálékfajtára, annál
szükségszerűbb. Jól példázza ezt a ragadozók esetében, hogy azok a zsákmányállatot
sohasem képesek végleg kiirtani. Egészen biztos, hogy az utolsó pár ragadozó már régen
éhen pusztulna, még mielőtt a zsákmányfaj utolsó párjával találkozna. Ha a
zsákmánynépesség bizonyos szint alá csökken, a ragadozó elveszíti életterét...
A fogyasztó és tápláléka közötti szimbiózis nagyon gyakran még sokkal messzebbre
megy. Számos fűfajtát kifejezetten úgy "konstruáltak", hogy rendszeresen patások
tapossák, és rövidre legeljék, amit a mesterséges gyepnél állandó nyírással és
hengereléssel kell utánozni. Ha ezek a tényezők kiesnek, a gyepet nyomban más
növények szorítják ki, melyek ugyan nem viselik el ezt a kezelést, viszont más
tekintetben ellenállóbbak. Röviden: két életforma hasonló függőségi viszonyban állhat
egymással, mint például az ember és háziállatai vagy kultúrnövényei. Azok a
törvényszerűségek, melyek az ilyen kölcsönhatásokat uralják, ugyancsak hasonlítanak
az emberi gazdálkodáshoz, ami abban a szakkifejezésben is érvényre jut, melyet a
biológia tudománya ezen kölcsönhatások tanának adott, az ökológiának nevezve azt.
Van egy gazdálkodási fogalom azonban, mellyel még itt foglalkozni fogunk, de ami nem
fordul elő sem az állati, sem a növényi ökológiában, mégpedig a rablógazdálkodás.
Egy adott élettérben együttélő állat-, növény- és gombafajok hatásai, melyek együtt
teszik ki annak életközösségét, rendkívül sokoldalúak és összetettek. A különféle fajok
alkalmazkodása - mely olyan időtávon jön létre, mely sokkal inkább megfelel a
geológiai, mint az emberi történelem léptékeinek - éppen olyan csodálatra méltó, mint
amilyen sérülékeny állapotot eredményez. Számos szabályozási folyamat védi ezeket a
fajokat az elkerülhetetlen időjárási és más behatások ellen. Egyetlen olyan lassan
kialakuló változás sem képes veszélyeztetni egy élettér egyensúlyát, mint amilyen a
fajfejlődés vagy az éghajlat változása. Hirtelen behatások azonban, még ha látszólag
csekélyek is, váratlanul nagy, sőt katasztrofális hatással is lehetnek. Egy ártalmatlannak
tűnő állatfaj behurcolása nagy területeket képes szó szerint pusztává változtatni, miként
Ausztráliában történt a nyúl esetében. Az élettér egyensúlyába való beavatkozás az
ember nevéhez fűződik. Azonos behatások azonban elvileg az ő beavatkozása nélkül is
elképzelhetők, még ha ritkábban is.
Az ember ökológiája sokszorta gyorsabban változik, mint valamennyi más élőlényé. A
tempót saját technológiájának a fejlődése diktálja, ami pedig állandóan a mértani
haladvány szerint gyorsul. Ezért az ember a felesleges, mélyreható és túl gyakori
változtatásokkal összeomlással veszélyeztetheti azt az életközösséget, amelyben él. Ez
alól csak nagyon kevés "vad" törzs képez kivételt, mint például a Dél-Amerika
őserdeiben élő indiánok, akik gyűjtögetésből és vadászatból élnek, vagy néhány óceániai
sziget lakói, akik kevés földművelést folytatva lényegében kókuszdióból és tengeri
állatokból élnek. Az ilyen kultúrák nem befolyásolják az életteret másként, mint ahogyan
azt egy állatfaj populációja tenné. Ez az egyik elvileg lehetséges módja annak, hogy az
ember életterével egyensúlyban élhetne, míg a másik az, hogy földművelésével és
állattartásával egészen új életteret teremt, mely elméletileg éppen olyan jó, és tartósan
működőképes lehet, mint az , amelyik tevékenysége nélkül keletkezett. Ez vonatkozik
azokra a parasztkultúrákra is, melyekben az ember generációkon keresztül ugyanazon a
földön marad, azt szereti, és valóban jó, gyakorlatban szerzett ökológiai ismeretei alapján
a rögnek visszaadja azt, amit kapott tőle.
A paraszt ugyanis tud valamit, amit az egész civilizált emberiség elfeledni látszik,
nevezetesen, hogy égitestünkön az élet alapfeltételei nem kimeríthetetlenek. Miután
Amerikában a rablógazdálkodást követően a talajerózió miatt nagy területek váltak
szántóból sivataggá, miután a fairtást követően területek karsztosodtak el, és számtalan
hasznos állatfaj pusztult ki, e tényeket lassanként felismerik, elsősorban azért, mert a
nagy mezőgazdasági, halászati és bálnavadász vállalkozások üzleti értelemben is
fájdalmasan tapasztalták ezen következmények hatását. De ezek a tények még mindig
nem általánosan ismertek, nem hatoltak be elég mélyen a köztudatba!
A mai idők hajszája nem ad időt az embernek a cselekvés előtti elméleti próbára és
megfontolásra. Az oktalanok, miközben bűnt bűnre halmoznak a természettel és
önmagukkal szemben, még büszkék is, hogy cselekvőek..."
(Keve Károly fordítása)
F ENNTARTÁSOK ÉS FELTÉTELEK
Az érvelés során az állítással kapcsolatos fenntartásainkat és a jövőre vonatkozó
feltételeket is kifejezhetjük. Visszatérve az egyik előző példához:
Bizonyíték
Ebben a szezonban X edző több játszmát vesztett, mint nyert.
Összekötő elem
Az edző feladata, hogy győzelemre vigye a csapatát.
Fenntartás
Feltéve, hogy a játékosok nem csak a szabadidő eltöltése és a testedzés miatt
sportolnak.
Megerősítés
Ne feledjük azonban, hogy a sporttörténet nagy edzőit emberi nagyságuk miatt is
tisztelték. Ha azonban nem nyertek volna, nem lett volna esélyük megmutatni
emberi nagyságukat.
Állítás
X nek le kellene mondania tisztségéről.
Feltétel
Hacsak nem nyeri meg az év hátralévő játszmáit.
FELADAT
Elemezzétek Erich Fromm Birtokolni vagy létezni című szövegét az alábbi
szempontok szerint!
Mi az érvelés fő állítása? (röviden)
Milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre?
Vannak-e fenntartások? Ha igen, mik?
Hogyan támasztja alá az állítást?
Vannak-e feltételek? Ha igen, mik?
Milyen analógiákat használ a szerző?
Mennyiben érvényesek ezek az analógiák?
Van-e az írásnak kellő meggyőző ereje?
VAN-E REÁLIS ESÉLYE AZ ÚJ TÁRSADALOMNAK?

Gondoljunk a következőkre: a nagyvállalatok hatalmára, a lakosság zömének apátiájára
és tehetetlenségére, a vezető politikusok majd minden országban szembetűnő
alkalmatlanságára, egy atomháború veszélyére, a környezeti veszélyekre, nem is szólva
az olyan jelenségekről, mint az éghajlati változások, amelyek a világ nagy részén
éhínséggel fenyegethetnek, ha nem történik változás. Van-e hát egyáltalán valós
esélyünk a megmenekülésre?
Minden üzletember tagadná ezt. Ki az, aki kockára tenné vagyonát, ha a nyerési esélye
mindössze két százalékot tenne ki, vagy ki fektetne egy nagyobb összeget egy semmiféle
sikerrel nem kecsegtető üzletbe? Ha azonban élet-halálról van szó a '' jogos esélyeket'' "
valós lehetőségeknek" kellene fordítani, legyenek azok bármily csekélyek .
Az élet sem nem szerencsejáték, sem nem üzlet. A menekülés valós esélyeinek példáit
másutt kell keresnünk, például a gyógyászatban. Ha egy betegnek akár csak a legkisebb
esélye is van a túlélésre, egyetlen felelősségteljes orvos sem mondja azt: "Ne
fáradozzunk tovább." és nem fog mindössze fájdalomcsillapító szereket felírni.
Ellenkezőleg, mindent megtesz a beteg megmentése érdekében. Ezt egy beteg
társadalomnak is joga van elvárni.
Az, hogy a mai társadalom megmenekülési kilátásait a szerencsejáték, vagy az üzlet
szempontjából szemléljük, jellemző egy elanyagiasodott világ szellemiségére. A
manapság népszerű technokrata szemlélet, amely szerint semmi rossz nincs abban, ha
munkával és szórakozással ütjük el az időt, érzelmek nélkül, és hogy a technokrata
uralom végül nem is olyan rossz, nem árulkodik különösebb bölcsességről. A
technokrata értékrendnek szükségképpen katasztrófához kell vezetnie. A dehumanizált
ember olyan őrültté válik, hogy hosszú távon képtelen lesz egy életképes társadalom
fenntartására, rövid távon pedig nem tudja visszatartani magát a nukleáris és biológiai
fegyverek öngyilkos felhasználásától.
Mégis van néhány bátorító jel. Mind több ember ébred annak az igazságnak a tudatára,
hogy tisztán gazdasági okból is új etikára, a természettel való másfajta kapcsolatra,
emberi szolidaritásra és együttműködésre van szükség, ha a nyugati világ nem akar
megsemmisülni.
(Fordította: Gellériné Lázár Márta)
FELADATOK iv
1. Válasszatok ki egy tetszés szerinti tételt a függelékből, és írjatok róla néhány
bekezdésből álló érvelést úgy, hogy analógiát használtok, és fenntartásokkal és
feltételekkel árnyaljátok az érveléseteket.
2. Értékeljétek a következő érveket!
Keressétek meg az állítást, a bizonyítékot és a következtetést! Nem mindegyik van
külön mondatban megfogalmazva.
1. Ha Juci állandóan a tévét nézi ahelyett, hogy tanulna, meg fog bukni. Tehát ha nem
akar megbukni, jobban teszi, ha nem nézi a tévét.
2. Már három szőke hajú barátnőmben csalódtam. Többet nem barátkozom szőkékkel.
3. Soha senkinek nem sikerült eddig bebizonyítania, hogy azok az emberek, akik ufókat
látnak, tévedtek. Tehát biztos, hogy meglátogatták már földönkívüliek bolygónkat.
4. Azoknak a dolgoknak, amikért igazán érdemes élni, két nagyon fontos tulajdonsággal
kell rendelkezniük. Önmagukban is értékesnek kell lenniük, és külső segítség nélkül is
el kell tudnunk érni őket. A pénz önmagában nem érték, a hírnév pedig mások
megítélésétől függ. Tehát sem a pénz sem a hírnév nem lehet életcélunk.
A MEGHATÁROZÁS MÓDSZEREI
MIÉRT FONTOS A FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA?

" Ha társalogni akarsz velem, határozd meg a szavaidat."
(Voltaire)
Rengeteg vita sokkal rövidebb lenne, ha Voltaire szavait megszívlelnénk, és vita előtt
meghatároznánk szavainkat. Logikus gondolkodás nem lehetséges világos fogalmak
nélkül. Magunk számára is tisztázni kell, hogy pontosan értjük-e a fogalmakat,
amiket használunk, de a másikat sem tudjuk meggyőzni, ha a fogalmakat mindkét fél
másként értelmezi. A jó definíció megalkotása keményen próbára teszi az elmét, de
ha elvégeztük, a munka nagyobbik felével megvagyunk.
MI A MÓDJA ANNAK, HOGY EGY FOGALMAT MEGHATÁROZZUNK?

Arisztotelész szerint minden jó meghatározás két szilárd lábon áll: először beilleszti
a kérdéses tárgyat egy osztályba vagy csoportba, amelynek általános jellemvonásai
az övéivel megegyeznek - így például az ember mindenekelőtt: állat; másodszor
megjelöli, hogy miben különbözik e tárgy osztályának összes többi tagjától - így
tehát az ember az arisztotelészi rendszerben eszes állat, sajátos megkülönböztető
vonása az, hogy ellentétben az összes többi állattal, eszes lény.
SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES FELTÉTELEK

Tegyük fel, hogy a személyautót kell definiálnunk. Ha azt mondjuk, hogy a
személyautó egy olyan jármű - és itt eleget tettünk a szükséges feltételnek azzal, hogy
besoroltuk egy osztályba -, amit szárazföldön használnak (itt elkülönítettük az
osztály más csoportjától, amit vízen vagy levegőben használnak), 4-6 személy
számára tervezett zárt utastérrel (itt elkülönítettük pl. a buszoktól), és amit
belsőégésű motor hajt (ezzel elkülönítettük a kerékpároktól stb.) - és itt eleget tettünk
az elégséges feltételnek, mert nem mondtunk róla sem többet sem kevesebbet, mint
ami elegendő ahhoz, hogy a hallgató ráismerjen a meghatározott fogalomra.
A DEFINÍCIÓ ÉS A SZÖVEGÖSSZEFÜGGÉS
A definíciók megalkotásánál nagy segítségünkre lehetnek az értelmező szótárak, de
arra is ügyelni kell, hogy a szavak végső jelentésüket a szövegösszefüggésben nyerik
el, és nekünk ezt is alaposan figyelembe kell venni.
Képzeljük el, hogy a tétel, amiről vitatkozunk a következőképpen szól: "A
környezetvédők fölöslegesen kongatják a vészharangot". Mielőtt egyáltalán
nekifoghatunk az érvek összegyűjtésének, tisztáznunk kell, hogy mit jelent a tétel,
ugyanis első hallásra többféleképpen is értelmezhető. Mondhatjuk, hogy azért
fölösleges a környezetvédők erőfeszítése, mert
1./ már túl késő van,
vagy
2./ mert úgysem tehetnek semmit,
vagy
3./ mert egyáltalán nincs olyan nagy baj, mint amilyet lefestenek.
Csak miután tisztáztuk, hogyan értelmeztük a feleslegesen szót, láthatunk neki a
vitának. Különféle definíciókkal akár ellentétes irányt is adhatunk a vitának. Ha azt
akarjuk bizonyítani, hogy már túl késő van (1), már nem fordíthatjuk vissza a káros
folyamatokat, a visszafordíthatatlan környezetrombolás példáival támaszthatjuk alá
érveinket. Ha viszont azt akarjuk bizonyítani, hogy a környezetvédők aggodalmai
túlzóak (3), az ember alkalmazkodóképességét és problémamegoldó képességét kell
bizonyítanunk. Ilyenformán a definícióval a vita irányát is megszabhatjuk.
A FELCSERÉLHETŐSÉG KÖVETELMÉNYE
A logikai definíciók esetében fontos követelmény, hogy a fogalom és a definíció
egymással felcserélhető legyen anélkül, hogy ez félreértést okozna. Az altatót
például a következőképpen lehet meghatározni: "olyan gyógyszer, amely tompítja az
érzékelést, alvást idéz elő, és hosszabb távon függőségbe lehet tőle kerülni". Ha ezt
a meghatározást halljuk, semmi más nem jut eszünkbe, csak az altató. Ha azonban
csak úgy határoznánk meg, hogy "bármi, amitől elalszunk", akkor az unalmas
tanártól a sörig minden eszünkbe juthat, tehát a definíció és a fogalom az utóbbi
esetben nem cserélhető fel.
AZ ÖNMAGÁBA VISSZATÉRŐ DEFINÍCIÓ

Ha úgy definiáljuk a narkotikumot, hogy "olyan szer, ami narkózist okoz", önmagába
visszatérő definíciót alkottunk, vagyis megismételtük a kulcsszót módosított
formában. Valójában semmi újat nem mondtunk a fogalomról. Az ilyen hibás
definíciót kerülni kell.
A KÉPSZERŰ DEFINÍCIÓ
A képszerű meghatározások általában szemantikai alakzatokon alapulnak,
leggyakrabban metaforán. Elsősorban valamilyen gondolat megvilágításának,
szemléletesebbé tételének eszközei. Nézzük példának Pascal híres meghatározását
az emberről:
" Nádszál az ember, semmi több, a természet leggyengébbike; de gondolkodó nádszál.
Nem kell az egész világmindenségnek összefogni ellene, hogy összezúzza: egy kis pára,
egyetlen csepp víz elegendő hozzá, hogy megölje. De még ha eltaposná a mindenség,
akkor is nemesebb lenne, mint a gyilkosa, mert ő tudja, hogy meghal; a mindenség
azonban nem is sejti, hogy mennyivel erősebb nála.
Tehát minden méltóságunk a gondolkodásban rejlik. Belőle kell nagyságunk tudatát
merítenünk, nem a térből és az időből, amelyeket nem tudunk betölteni. Igyekezzünk hát
helyesen gondolkozni: ez az erkölcs alapelve."
(Blaise Pascal: Gondolatok, 347. Pődör László fordítása)
A törékeny, de gondolkodó nádszál képével Pascal az emberi léthelyzet paradox
voltát akarja érzékeltetni, ahol a méltóságunk a gondolkodásban áll, de a
gondolkodás egyben a haláltudatot is eredményezi.
Milyen következtetést von le Pascal? Mit érdemes tenni az embernek? Milyen
viszonyt tételez fel Pascal az igazság és az erkölcs között?
DEFINÍCIÓS MÓDSZEREK
Definiálhatunk egy fogalmat:
1.Jellemző tulajdonságok alapján pl.: rózsa színes, kelyhes virágú, kétszíkű,
növény
2. Összetevői alapján pl.:dobostorta piskótából, csokoládékrémből és

grilláscukorból készült kerek
sütemény
3. Hasonlítással, szembeállítással pl.: gyerek aki még nem felnőtt
4. Példák felsorolásával pl.:gerincesek olyan állatok rendszertani osztálya,

amelyek gerincoszloppal
rendelkeznek, pl. halak, madarak,
emlősök
5. Aszerint, hogy mire jó pl.:kuktafazék edény, amelyben zárt térben,

nyomás alatt lehet főzni
6. Kombinált módszerrel pl.: egy jó állás izgalmas, jól fizet (1), ahol
kibontakoztathatom tehetségemet
(5), nem olyan unalmas, mint a
mostani (3), jó megélhetést biztosít
(5), például állatorvos vagy pilóta
(4).
FELADATOK
1. Különböző módszerek felhasználásával definiáljuk az alábbiakat: háború,
szegénység, égitest, európaiság, skanzen, elefánt, cukor, egészség, hiedelem.
2. Próbáljuk ki, hogy megfelelnek-e definícióink a felcserélhetőség
követelményének. Mondjuk el szomszédunknak a definíciót, próbáljuk ki, vajon
egyértelmű-e?
3. Keressünk fogalmakat, amikre szintén ráillenek az alábbi definíciók, hogy
bebizonyítsuk az alábbiak elégtelenségét.
a) A repülőgép a levegőnél nehezebb szerkezet, ami repül
b) A tea meleg ital, amit az emberek kávé helyett isznak
c) Az emberi jogok olyan szabadságjogok, amiket az alkotmány biztosít.
d) Az intelligencia problémamegoldó képesség.
4. Állapítsuk meg, mi a hiba a következő definíciókban, és írjunk olyan definíciókat,
amik kiküszöbölik a hibát.
a) Káros az, ami kárt okoz.
b) A kutya az ember legjobb barátja.
c) A vadász olyan ember, aki fájdalmat és szenvedést okoz az állatoknak.
A Z ÉRVEK FAJTÁI
A DEFINÍCIÓBÓL LEVEZETETT ÉRVEK
A definícióból levezetett érv esetén először egyfajta mércét alkotunk, amihez a
jelenség mérhető, utána megpróbáljuk meggyőzni a hallgatóságot vagy az olvasót,
hogy fogadja el az ideálisan leírtakat, végül bemutatjuk azoknak az embereknek,
intézményeknek, jelenségeknek vagy elméleteknek a visszataszító voltát, amik nem
a leírt ideálist követik.
A definícióból származtatott érvek gyakran erkölcsi jellegűek, és a hallgatóság
erkölcsi érzékére igyekeznek hatni. Mi a helyes, mi a kívánatos? Ezt kérdezik, és erre
keresik a választ.
Nagyjából ezt a módszert követi Babits Mihály Az írástudók árulása című híres
tanulmányában, ahol felállít egy eszményi, bár a tökéletestől még mindig távol álló
mércét az értelmiségi magatartást illetően, és ehhez méri kora írástudóit.
BABITS MIHÁLY: AZ ÍRÁSTUDÓK ÁRULÁSA

" Hogyan lehetséges erkölcsi problémát formulázni, ahol az erkölcs alapelvei váltak
kétségessé? ... A világ azelőtt is a nyers erő útjain járt: de tudatában volt annak, hogy ez
nem az erkölcs útja. Papjai és írástudói - noha maguk sem mindig éltek aszerint -
állandóan és egyértelműen hirdettek egy érdekeken és erőn felülálló s azoktól független
erkölcsöt. A mi korunk írástudói távol vannak ettől az egyértelműségtől. A mai tudós
tudja, hogy az erkölcsöt posztuláló ész másodlagos az ösztönökkel szemben; s
irodalmunk az ösztönök korlátlan és szabad kiélését hirdeti. Ehhez képest az ösztönök
közül azok, amelyek nem az egyéni önzés ösztönei - a nemzeti és faji ösztönök -, minden
értékskála csúcsára kerültek a legtöbb mai gondolkodó tábláján; míg az univerzális
erkölcs elvei annyira vesztettek presztízsükből, hogy legalább a nemzetek közötti
érintkezésben csak a tények és az erő jogát ismerték el ."
(1928)
A gondolatmenet lényege, hogy a régi írástudókat az tette írástudóvá, hogy egy
abszolút mércét hirdettek (ha nem is mindig követték), a modern "írástudók" pedig
azért nem felelnek meg az ideális írástudó definíciójának, mert sem nem követnek,
sem nem hirdetnek semmiféle abszolút mércét. A látleletet a hosszú tanulmány végén
követi a végkövetkeztetés, amely a szellem emberének a kötelességeit foglalja össze:
"Az Ész és Erkölcs tehetetlensége ejt kétségbe a vak Ösztönökkel szemben? Nézz körül,
s gondold meg, mit vitt már végbe, micsoda erőt fejtett ki, micsoda győzelmeket aratott,
micsoda civilizációkat alkotott ez az Ész és Morál állat voltunk őserkölcse óta, mely a
bellum omnium contra omnes (mindenki háborúja mindenki ellen) volt! De még ha nem
is volna így, még ha semmi reményünk se volna, s joggal veszítenéd el minden hitedet a
Morál és az Igazság erejében: bizonnyal akkor is inkább illik az Írástudóhoz a
Világítótorony heroizmusa, mely mozdulatlan áll, és híven mutatja az irányt, noha
egyetlen bárka sem fordítja feléje orrát - míg csak egy új vízözön el nem borítja lámpáit."
(1928)
Hasonló gondolatmenetet követhetünk mindenféle reformelképzelések
felvázolásakor, legyen az iskolai vagy országos léptékű. Definiáljuk az ideálist, és
megpróbáljuk rávenni a hallgatóságot, hogy kövesse.
SZÖVEGELEMZÉS
Széchenyi a Hitelben negatív definícióból indul ki, leírva a magyarországi
földbirtokosok abszurd helyzetét, és innen jut el az ideálishoz műve későbbi
fejezeteiben.
1. Milyen ellentmondás feszül a magyar földbirtokos vagyoni állapota és gazdasági
lehetőségei között?
SZÉCHENYI ISTVÁN: HITEL

"Nevetséges vagy inkább szomoru dolognak kell e mondani, ha valaki nagy számu gulája
's tölt gabonavermei mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? Nevetséges vagy szomoru
e, ha egy nagy birtokos, kinek kiterjedt termékeny szántóföldei, rétei, erdei, szőlei 's a't.
vannak, ki nem adózik, 's az országnak szinte semmi terhét nem viszi, 's kinek sok ingyen
dolgozik - ha egy illy birtokos mondom annyira elszegényedik, hogy végre adósságai
miatt semminél kevesebbje marad?"
Az ideális és kívánatos állapotok leírásának szenteli Széchenyi az egész művét. Tehát
a Hitel úgy tekinthető, mint egy (negatív) definícióból levezetett, igen részletesen
kifejtett érv.
2. A szöveg elolvasása után próbáljátok megválaszolni az alábbi kérdéseket:
1. Milyen tágabb és milyen szűkebb értelmet tulajdonít Széchenyi a Hitelnek?
2. Hogyan függ össze a két értelmezés a szó etimológiájával?
3. Milyen lépcsőfokok vannak a két szélső értelmezés között?
4. Hogyan definiálnátok a Széchenyi-féle polgári erényt a saját szavaitokkal?
5. Hogyan definiálnátok a concentraciot?
MIT KELL TENNI

" Mind annak, a'mit eddig néhol rendetlenül, itt ott hiányosan, sok helyen pedig
hosszasan 's tán unalmasan adtam elő, essentiája az: hogy alap nélkül tartósan nem állhat
semmi 's kizárólag csak azon tárgyat bírhatjuk igazi sikerrel, mellyet természetes vagy
mathematikai renddel - a' mi nálam egy - kezdünk 's folytatunk...
Ezen most említettre támasztván okoskodásaimat, a' Hitel híját tartom azon oknak: 'hogy
a' magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene, 's magát nem birja
olly jól, mint körülményei engednék; hogy a' mezeit a' jó gazda nem viheti a' letető
legmagasabb virágzásra; 's végre, hogy Magyarországnak kereskedése nincs. 'S igy a
Hitelt.. gondolom 's hiszem azon talpkőnek, mellyen földművelési 's kereskedési
gyarapodásunk, egy szóval 'utóbbi f e l e m e l k e d é - s ü n k 's b o l d o g u l á s u n
k alapulhat. Ezen Hitelnél még mélyebben fekszik:
A' H I T E L T Á G O S B É R T E L E M B E N
Tudniillik: 'hinni 's hihetni egymásnak.' A' Hit azon láncz mellyel az emberiség össze
van kapcsolva a' Mindenhatóval; a' szó szentsége köti az uralkodót elválhatatlanul hív
jobbágyaihoz, 's ezek tántoríthatatlan hívsége alkotja a' thronus rendíthetetlen erejét Az
igaz szó kutfeje a' házassági boldogság, valódi becsület 's cselekvények egyenességének
's igy minden szerencsének....'S nem igazság tart e elválhatatlanul barátot 's hazafiakat,
akármi magas vagy alacsony helyzetüek legyenek is, egymáshoz?
De mind ezen szép tulajdonoknak nincs e mélyebb forrása 's honnan származnak?
POLGÁRI ERÉNYBÜL
'S ime már megint mélyebbre ereszkedtünk! Nem teszik most már hegyek meredeki,
folyók mélységi, tengerek szélessége, váraknak erőssége a' haza valódi erejét 's
bátorságát. Nem teszik azt az alkotmányok szabadabb vagy függőbb léte; az most már
csupán azon emberektül függ, kik az országot lakják.
Bár mi szerencsétlen helyeztetésü legyen is az ország, bár milly lánczok által legyen
lebilincselve a' nemzet, előbb utóbb még is szabad létre vív, ha lakosaiban a' polgári
erény tiszta vére buzog. 'S viszont akármillyen boldog fekvésű legyen is egy ország, bár
milly szabadságokkal birjanak is lakosai, lassan lassan mégis rabigába görbed, ha
romlott a' tiszta erkölcs 's polgári erény nem fénylik többé!
A polgári erény valódi értelmében ... nem egyéb, mint az anyaföldhez 's honiakhoz
vonzódó szeretet 's az uralkodóhoz viseltető hívség tartalma'. Czimje nem alacsony
hizelkedés 's határtalan dicséret; egekbe nem emeli a' halandót 's mint Istent térden nem
imád senkit; nyelve szemérmes, de férfiui bátor szózatu, fő tulajdona: 'törvényes urát, -
hazáját, földieit legjobb tehetsége 's ereje szerint szolgálni.' - A' becsületes férfiu
mindenkinek megadja az övét, 's a másé elvételét szintugy gyűlöli, mint önmaga jussárul
könnyen nem mond le, sőt azt védeni tudja...
CONCENTRACIO
...Mennél jobban megismerkednek az emberek, annál tökéletesebben eltünik az őket
rémitő váz, 's annál jobban átlátják, hogy utoljára, ha ideig óráig nem is, de bizonnyal
végesleg abban fogják megtalálni kiki legnagyobb jólétét, boldogságát 's ezek bátorságos
birtokát: ha mindegyik 'természeti szabadságának egy részét a' társaságbeli szabadság
megnyerése végett feláldozza. ... A' mesterséges egybegyülést - concentraciót - végre
vagy a' véletlen de csak rövid időre, vagy az emberi bölcseség tartós haszonná eszközli.
'S eként minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték és szerencsének legmélyebb sarkalatja
A' K I M Ü V E L T E M B E R F Ő
Ennél lejebb nem bocsátkozhatunk. Ezen kis gyökérbül szármozik boldogság, 's viszont
átok is az emberiségre, csakhogy az első századokra terjed, 's közönségesen akkor
fénylik legjobban, midőn szerzője már a föld alatt, - az átok pedig 's a' t. jobbadán
egyszerre tünik el.
Az ész erő, 's igy az ész boldogság...A' tudományos emberfő mennyisége a' nemzet
igazi hatalma... Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok teszik a közerőt, hanem az
ész, melly józanon használni tudja....
Ezen most felvilágositott talpkövek után, mellyeket illy renddel raktam egymásra 'az
ember főt legmélyebbre, arra a' középesülést, erre a nemzetiséget, erre a polgári erényt,
's ismét erre a' Hitelt tágosb értelemben - végre azon sarkalatot fogom vizsgálat alá venni,
melly, ámbár ezeken nyugszik, mostani munkám tárgya, 's a' földművelés, művészetek,
kézletek - manufakturák, - gyárok - fabrikák - 's kereskedés alapja,
A' H I T E L S Z O R O S É R T E L E M B E N - CREDIT.-
A' pénznek, földnek s minden egyébnek csak ugy van lehető legnagyobb haszna, ha
egyiket 's másikat minden pillanatban arra fordithatom, 'a mire tetszik. Mennél
szaporábban juthatok pénzemhez vagy földemhez, 's mennél rövidebb idő alatt
cserélhetem az elsőt a' másikért 's viszont; vagy egyiket vagy másikat egyéb életjavakért,
annál többet ér nekem, száz vagy millio forintom, tiz vagy százezer hold földem, 's
viszont minden becse meg is szünhet, mert az érték szorosan a pillanathoz van kötve. A'
szomjus embernek fris ital, fáradtnak ágy, fázónak tűz, tengeren küzdőnek part,
félénknek bástya vagy domboldal annak idején többet ér, mint a' világ minden kincse. 'S
azért látunk sokszor vagyonos embert kevés birtokkal, 's ugy szólván igen szegényt
iszonyu vagyonnal, mert vajmi sok életjavakat termeszthet ki csekély vagyon helyes
körülmények közt, 's Croesus kincse sem elegendő, még szükség kielégitésére is, ha
azzal bátran 's tetszésünk szerint nem élhetünk.
(Eredeti helyesírás szerint közöltük)
FELADATOK
1. Írjatok beszédet definícióból származtatott érvek alapján! Próbáljátok meg
elfogadtatni a hallgatósággal a saját elképzeléseiteket a témával kapcsolatban. Ne
felejtsétek el, hogy árnyaltan kell bemutatnotok a jelenséget. Tanulmányozzátok
a definíció különböző módszereit, alkalmazzatok néhányat közülük. Legyetek
pontosak és konkrétak. Kerüljétek az általánosításokat.
Lehetséges témák:
 Milyen legyen a jövő iskolája?
 Az ideális tanár / feleség / politikus / barát / stb.
 Ha én lennék a miniszter (pénzügy, oktatás, környezetvédelem, kereskedelem,
egészségügy stb.)
 Írjatok rövid röpiratot Hitel az ezredfordulón címmel arról, milyen legyen egy
igazságos, jól működő társadalom és gazdaság. Milyen polgárerényekre van
ehhez szükség?
A Z OK - OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSBŐL SZÁRMAZÓ ÉRVEK

Kevés izgalmasabb kérdés van, mint a "miért". Miért forog a föld? Miért nem
vagyunk egyformák? Miért tudunk gondolkodni?
Arisztotelész szerint, amint elkezdünk gondolkodni, azonnal kíváncsiak leszünk a
dolgok okaira, hiszen az ember természetétől fogva kíváncsi. Gondoljunk csak arra,
hogyan próbálták a régiek megmagyarázni a földrengés, árvíz, villám, mennydörgés
és egyéb katasztrófák okait. Tudományos ismeretek hiányában a mai szemlélő
számára tévesnek tűnő okokat feltételeztek (pl. az istenek haragja) és ennek
megfelelő következtetéseket vontak le (engesztelő áldozat). Ezek a tények azt
mutatják, milyen erős és ősi az emberben az az igény, hogy a jelenségek okait
megtalálja.
Már az időszámításunk előtti 5. században megállapította Leukipposz görög
filozófus, hogy "Semmi sem történik vaktában, hanem minden értelmes okból és
szükségszerűség folytán". Ezzel a világ oksági rendjét fogalmazta meg.
Az ok-okozat kérdése komoly és szerteágazó filozófiai probléma. Az oksági
gondolkozás a tudományos gondolkodás és a tudományos érvelés legfontosabb
alapja. A tizenhetedik század nagy tudományos forradalma során elsősorban
Kopernikusz, Kepler, Galilei és Newton munkássága nyomán vált világossá az
ember számára, hogy a természet törvényei egységesen vonatkoznak a
világegyetem egészére. Newton fedezte például fel, hogy ugyanaz az erő hat a földre
hulló testre, mint ami az égitesteket mozgatja. Ezzel a felfedezésével "egyesítette az
égi és földi törvényeket".
A tudományos gondolkodás számára olyan kérdések megválaszolása, mint hogy mi
okozza a tengerek áradását és apályát, mi okozza az évszakok körforgását, nem
spekuláció útján történik, hanem ok- okozati gondolkodás alapján. Az okság
törvénye azt mondja ki, hogy ugyanazon ok ugyanazon körülmények között
ugyanazt az okozatot eredményezi. Az oksági viszonyt ez a szükséges kapcsolat
különbözteti meg a véletlen egymásutántól. Mivel azonban a szükséges egymás
utánit a véletlen egymás utánitól külsőleg semmi nem különbözteti meg, könnyen
gondolhatunk véletlennek valamit, aminek nem ismerjük az okát, és hamis okokat is
tulajdoníthatunk véletlen eseményeknek.
Az ismeretelméletben fontos kérdés, vajon az okság elve a külső világ tapasztalatából
elvont törvény vagy velünk született eszköz a világ jelenségeinek felfogására.
AZ OKSÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEK FONTOSABB FAJTÁI

1. Egyszerű ok, ami egyszerű következményhez vezet: pl. leejtek egy tojást, és
összetörik.
2. Egyszerű ok, ami bonyolult következményekhez vezet: pl. leejtek egy tojást, ami
egy kitenyésztett csirkefajta utolsó tojása. A fajta kihal és ez a tény élelmezései és
ökológiai gondokat okoz.
3. Összetett ok, ami egyszerű következménnyel jár: pl. elalszol, lekésed a buszt,
dugóba kerülsz, elkésel a munkából, egész nap próbálod utolérni magadat, és a végén
elfelejtesz vásárolni. Az egyszerű következmény, hogy a macska nem kap vacsorát.
4. Összetett okok, amik összetett következményekkel járnak: pl. német fegyverkezés,
versengés a gyarmatok birtoklásáért, nemzetiségi ellentétek, gazdasági versengés,
tengeri fegyverkezési verseny és egyéb kiszámíthatatlan tényezők következménye az
első világháború.
5. Ok-okozati lánc: ok 1 - következmény 1 - ok 2 - következmény 2 - ok 3 -
következmény 3. Az ok okozati láncban az érvelés haladhat az októl a következmény
felé. Egy politikai beszédben például arra kíváncsi a hallgatóság, hogy milyen
következményei lehetnek egy tervezett intézkedéseknek az ő életére nézve. De
haladhatunk fordítva is, amikor például egy egy bűnvádi eljárásban a bíró ismeri a
bűntényt, és elsősorban a tett okait keresi.
OKOK ÉS FELTÉTELEK
Ha alapos munkát akarunk végezni, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy minden
lehetséges okot számba vettünk-e érvelésünkben, ugyanis az esetek többségében nem
egyszerű ok- okozati lánccal magyarázhatók meg az események, hanem több okra
vezethetők vissza. De még ez sem elég, hiszen az esetek többségében bizonyos okok
csak bizonyos feltételek mellett vezetnek bizonyos következményekhez. Például, ha
kiteszünk egy növényt a fényre, jobban nő, mintha sötétben tartjuk, de csak bizonyos
egyéb feltételek megléte esetén. (Ha például nem fagy, van tápanyag a talajban stb.)
1. Állapítsuk meg az ok-okozati összefüggés bizonyossági fokát!
Ha nem állítunk biztosan olyasmit, amiről nem lehetünk teljesen meggyőződve,
érvünk elfogadhatóbbá válik, és megnehezítjük a cáfolat munkáját. Például nem
állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy a tömegközlekedés viszonyainak javítása
visszaszorítja az autóhasználatot, de mondhatjuk, hogy "esetleg", "talán", "van rá
esély", "nagy valószínűséggel" csökken az autóhasználat.
2. Kerüljük a túlzott leegyszerűsítést!
A leegyszerűsítés egyik formája, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a jelenségek nagy
része nem egyetlen okra vezethető vissza. Például egyszerűsítés azt állítani, hogy a
fiatalkorú bűnözés növekedése kizárólag a tévében bemutatott erőszaknak
tulajdonítható, hiszen számtalan más oka is lehet.
3. A véletlen és időbeli egymásutániságot ne keverjük össze az ok-okozattal!
Régen volt egy olyan hiedelem, hogy akinek az ablakára bagoly száll, az meghal.
Valójában a bagoly a kivilágított ablakhoz repült, ahol virrasztottak a beteg felett. A
hiedelem forrása tehát az ok és okozat összecserélése.
Ha egy fekete macska áthalad az úton és utána balesetet szenvedünk, nem valószínű,
hogy ok-okozati összefüggés van a két dolog között, nagyon valószínű hogy csak
véletlen időbeli egymásutánisággal van dolgunk.
Nagy filozófusok is beleeshetnek ebbe a csapdába. Bertrand Russel például azt
állította, hogy a konvencionális életmód nem tesz jót az alkotóerőnek, csupán azért,
mert Wordsworth költészete hanyatlott, miután megnősült.
4. Óvakodjunk a bűnbak kereséstől!
Kezeljük kritikával az olyan érvelést, amely kellemetlen jelenségek vagy
szerencsétlen események magyarázataként bűnbakot állít, vagy valami titkos
összeesküvést sejtet. Összetett társadalmi jelenségeknek szerteágazó okai lehetnek,
csalóka és félrevezető módszer egyetlen csoportot okolni ilyen esetben. A
bűnbakkeresés általában a lusta gondolkodók eszköze. Megtakarítja nekik a
fáradságot, amivel a szerteágazó okokat fel lehet tárni. Megóv attól, hogy esetleg a
saját felelősségükkel is szembe kelljen nézni. Egyúttal azonban eltakarja előlük az
igazságot is.
SZÖVEGELEMZÉS
Figyeljük meg, hogy az ok- okozati összefüggések láncolata hogyan vezet izgalmas
következtetésekhez a modern fizikában.
Az alábbi szöveg Stephen Hawking Az idő rövid története című könyvéből való. A
szerző a cambridge-i egyetemen azt a fizika tanszéket vezeti, amelynek annakidején
Newton is a professzora volt. Érdekes véletlen, hogy Hawking Gallileivel egy napon
született. (Valószínűleg nem ez az oka annak, hogy a világ egyik legnagyobb
fizikusa.)
Milyen oksági összefüggésekre találtok példát a szövegben?
A TÁGULÓ VILÁGEGYETEM
A csillagok olyan messze vannak, hogy csupán fénylő pontoknak látszanak. sem
alakjukat, sem méretüket nem láthatjuk. Hogy különböztetjük meg tehát típusaikat? A
csillagok elsöprő többségének esetében egyetlen jellegzetes vonást figyelhetünk meg: a
fényük színét. Newton fedezte fel, hogy ha a nap fénye háromszög alakú üveghasábon -
prizmán - halad át, akkor alapvető összetevő színeire (színspektrumra) bomlik, olyanra,
mint a szivárvány. Ha távcsövünket magányos csillagra vagy galaxisra fókuszáljuk,
hasonló módon megfigyelhetjük az onnan érkező fény spektrumát. A különböző
csillagok spektruma eltér, a színek egymáshoz viszonyított erőssége azonban mindig
olyan, amilyent a vörösen izzó test által kibocsátott fény esetében várna az ember. (Ami
azt illeti, bármely átlátszatlan, vörösen izzó tárgy fényének spektruma csak a tárgy
hőmérsékletétől függ; így is nevezzük: hőszínkép. Ebből következik, hogy a spektrum
felvételéből meg tudjuk állapítani a csillag hőmérsékletét.) Sőt bizonyos színek hiányára
is felfigyelhetünk a csillagok spektrumában, s a hiánylista csillagról csillagra változik.
Mivel minden kémiai elem a rá jellemző, sajátos színsorozatot nyeli el, a csillagok
spektrumából hiányzó színek listáját e sorozatokkal egybevetve pontosan
megmondhatjuk, milyen elemek vannak jelen a csillag légkörében.
Amikor a csillagászok az 1920-as években először kezdték vizsgálni a többi galaxis
spektrumát, rendkívül furcsa jelenségre bukkantak: ugyanolyan hiánylistákat találtak,
mint a mi galaxisunk csillagainál, de valamennyi szín azonos irányban eltolódott a
színkép vörös vége felé. Ennek a jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha
megismerkedünk a Doppler-jelenséggel. Mint látjuk, a fény az elektromágneses tér
hullámzásaiból áll. Frekvenciája (azaz a hullámok másodpercenkénti száma) roppant
nagy, a látható tartományban másodpercenként négyszáz millió millió és hétszáz millió
millió között van. Szemünk a különböző frekvenciákat különböző színeknek érzékeli; a
legalacsonyabbak a spektrum vörös végén jelentkeznek (infravörös), a legmagasabbak
pedig a kék végén (ultraibolya). Mármost képzeljünk el egy állandó fényforrást, például
egy csillagot, mely állandó frekvenciájú fényt bocsát ki. Nyilvánvaló, hogy a kibocsátott
és az általunk észlelt fény frekvenciája azonos lesz. Tegyük fel, hogy a csillag közeledik
felénk. A következő hullámhegy kibocsátásakor közelebb lesz hozzánk a fényforrás, így
a hullámhegy rövidebb idő alatt ér hozzánk, mintha a csillag mozdulatlan maradt volna.
A két hullámhegy megérkezése közötti idő csökken, tehát másodpercenként több hullám
érkezik hozzánk (azaz nagyobb frekvencia), mint amikor a csillag mozdulatlan volt.
Ugyanígy, ha a fényforrás távolodik tőlünk, a hullámok frekvenciája csökken. A fény
esetében ez azt jelenti, hogy a tőlünk távolodó csillagok spektruma eltolódik a spektrum
vörös tartománya felé (ezt nevezik vörös eltolódásnak), míg a hozzánk közeledőké a kék
tartomány felé csúszik. A frekvencia és a sebesség közti összefüggést, melyet Doppler-
jelenségnek hívnak, mindennapi tapasztalataink között is szerepel. Hallgassuk meg az
úton végigszaladó autó zaját: amíg közeledik, a motor hangja egyre emelkedik (nő a
hang frekvenciája), amikor pedig elhalad előttünk és távolodni kezd, mind mélyebben
szól. A fény- és rádióhullámok ugyanígy viselkednek. A rendőrség például a Doppler-
jelenség segítségével méri az autók sebességét: meghatározzák a róluk visszaverődő
rádióhullámok frekvenciáját.
Miután Hubble bebizonyította, hogy a miénken kívül más galaxisok is léteznek,
nekilátott, hogy összeállítsa katalógusukat és meghatározza spektrumukat. Akkoriban
legtöbben arra számítottak, hogy a galaxisok véletlen összevisszaságban mozognak
körülöttünk, s ezért úgy vélték, hogy ugyanannyi kékeltolódásos spektrumot találnak,
mint vöröseltolódásost. Óriási meglepetés érte hát őket, mikor szinte mindegyik galaxis
esetében vöröseltolódást találtak: csaknem mindegyik galaxis távolodik tőlünk! Ennél is
meglepőbb volt Hubble 1929-ben publikált felfedezése: még a vöröseltolódás mértéke
sem véletlenszerű, hanem egyenesen arányos a galaxis távolságával. Minél messzebb
van tehát egy galaxis, annál gyorsabban távolodik tőlünk! Szó sincs tehát arról, hogy a
világegyetem statikus volna, ahogy azt mindenki hitte korábban; éppen ellenkezőleg,
rohamosan tágul: a galaxisok közti távolság állandóan nő.
A világegyetem tágulásának felfedezése egyike volt a huszadik század nagy
intellektuális forradalmainak.
(Molnár István fordítása)
FELADATOK
1. Keressetek tankönyveitekben példákat különböző típusú oksági összefüggésekre.
2. Keressetek a sajtóban vagy az televízió-műsorokban példákat a túlzott
leegyszerűsítésre, nem kellően alátámasztott érvekre és leegyszerűsített ok-
okozati viszonyra.
3. A történelem során számos demagóg politikus élt a bűnbakállítás veszélyes
eszközével. Kik voltak ilyenek, kiket kiáltottak ki bűnbaknak, mi volt a
következménye?
4. Írjatok 1-2 oldalas cikket, amelyben megmagyarázzátok az alábbi jelenségek
egyikének legfontosabb okait és következményeit. Vigyázzatok, hogy az okokat
és következményeket ne keverjétek össze!
Természeti jelenségek:
eső
földrengés
csillagos ég
Egészségügyi rendellenességek
öregedés
rövidlátás
magas vérnyomás
allergia
Építészet
lakótelepek
Csalagút
katedrálisok
Történelmi események
népvándorlás
gőzgép feltalálása
Aquincum megépítése
K ÖRÜLMÉNYEKBŐL LEVEZETHETŐ ÉRVEK

A körülményekből levezethető érv speciális formája az ok-okozati összefüggésből
levezethető érveknek. Ilyenkor arról próbáljuk meggyőzni a hallgatóságot, hogy
próbáljon támogatni, vagy legalább elfogadni bizonyos lépéseket, eseményeket,
mivel más cselekvési mód nem lehetséges vagy nem elfogadható. Az efféle érvek
jellegzetes bevezető kifejezései: "Elkerülhetetlen, hogy..., Arra kényszerülünk,
hogy..., Nincs más választásunk, minthogy..., Ha tetszik, ha nem..." stb. Ilyen
esetekben a szónok feladata meggyőzni a hallgatóságot arról, hogy a leírt
körülmények elkerülhetetlenné tesznek bizonyos lépéseket. Ezért a körülmények
leírására különleges hangsúlyt kell fektetni.
A huszadik század talán leghíresebb ilyen jellegű beszédét Winston Churchill
mondta a második világháborúban, miniszterelnöki beiktatásán. 1940-ben, a francia
összeomlás után Nagybritannia egyedül maradt Németországgal szemben. A beszéd
Nagybritannia népét mozgósította a németek elleni minden áron való ellenállásra,
akár szövetségesek nélkül is. Annak ellenére, hogy csak nehézségeket ígérhetett
Churchill, a beszédnek hallatlan mozgósító ereje volt.
"Nem ígérhetek mást, mint vért, küszködést, könnyeket és verítéket.
Azt kérdik Önök, mi a politikánk? azt mondom: a háború. A tengereken, a szárazföldön
és a levegőben; minden erőnkkel és minden lelkierőnkkel, amit Isten adhat. Háború egy
szörnyűséges zsarnokság ellen, amelynél iszonyúbb nem akad az emberi bűnök sötét
siralmas történetében. Ez a politikánk.
Azt kérdik Önök, mi a célunk? Egy szóval válaszolhatok: a győzelem. Győzelem minden
áron, győzelem minden megfélemlítés ellenére; győzelem, bármilyen hosszú és nehéz
legyen is a hozzá vezető út; mert e győzelem nélkül nem maradhatunk fenn. Legyen
világos: nem maradhat fenn a Brit Birodalom, nem maradhat fenn minden, amit a brit
birodalom védelmez, nem maradhat fenn, amit ránk hagytak a századok: az emberiség
elhivatottsága, hogy egyre közelebb jusson céljához. Mégis derűs és reménykedő szívvel
vállalom tisztségemet. Biztos vagyok benne, hogy aki férfi, nem hagyja cserben
ügyünket. Úgy érzem, joggal számíthatok mindenki segítségére, s azt mondom: "Rajta
hát, cselekedjünk együtt, egyesült erővel!"
(Winston Churchill: Emlékiratok)
Ezzel az érvelési móddal vissza is lehet élni. Tipikus példa erre, ha valaki
elfogadhatatlan, erkölcstelen vagy önző tettét a körülményekkel magyarázza, és így
próbálja elkerülni az egyéni felelősséget. "Mi mást tehettem volna abban a
helyzetben?"....
Például amikor az athéni bírák úgy határoztak, hogy Szókratésznak ki kell ürítenie a
méregpoharat, a börtönőr, akinek a feladata a méreg elkészítése volt így
mentegetőzött:
"- Tudom Szókratész, hogy a legnemesebb, legderekabb és legjobb ember vagy
mindazok között, akik valaha erre a helyre kerülnek, s nincsenek meg benned másoknak
haragos érzései, akik dühöngnek és káromkodnak rám, amikor a hatóságoknak
engedelmeskedve felszólítom őket, hogy igyák meg a mérget, igazán biztos vagyok
abban, hogy te nem fogsz reám haragudni; hiszen tudod, hogy mások a bűnösök ebben
és nem én. Így hát Isten veled, és igyekezzél könnyen viselni azt, aminek meg kell lennie;
tudod, hogy mi a kötelességem.
Aztán könnyekben kitörve elfordult és kiment."
(Platón: Szókratész védőbeszéde, fordította Devecseri Gábor)
Mire hivatkozott? Mivel mentegette magát? Mennyire elfogadhatók az érvei?
FELADAT
Keressetek a sajtóból vagy történelmi tanulmányaitokból olyan cikkeket vagy
beszédeket, amelyekben a szónok a körülményekből vezeti le az érveket.
Állapítsátok meg, hogy visszaélt-e a helyzettel, vagy az adott körülmények között
valóban nem lehet mást tenni, mint amit a szónok javasol.
A Z ÖSSZEHASONLÍTÁSON ALAPULÓ ÉRVEK
A) AZ ANALÓGIÁN ALAPULÓ ÉRV

Ha egy környezetvédő beszédében az atomreaktort időzített bombához hasonlítja,
analógiát használ. Arról akarja meggyőzni hallgatóságát, hogy ha egy bizonyos
dolog egy szempontból hasonlít valami másra, akkor más szempontból is hasonlít.
Az atomreaktor nemcsak abban hasonlít az időzített bombára, hogy robbanószert
tartalmaz, hanem abban is, hogy kiszámíthatatlan és halálos is lehet. Az analógián
alapuló érvek gyakran metaforákra vezethetők vissza. Inkább megvilágítanak
dolgokat, és az érvek szemléletesebbé tételére, megerősítésére használjuk őket,
mintsem bizonyítékoknak. Meggyőző erejükkel azonban vissza is lehet élni. Ahhoz,
hogy megbizonyosodjunk az érvek helyességéről, érdemes néhány kérdést
feltennünk:
 Igaz-e amit bizonyítani akarunk?
 A lényeget illetően fennáll-e a hasonlóság a jelenség és az analógia között?
 Vannak-e olyan különbségek a jelenség és az analógia között, amik nagyobb
súllyal esnek a latba, mint a hasonlóságok?
Nézzük meg egy példán, hogyan vizsgáljuk az analógia helyességét:
Szokták a fejlett és fejlődő országok egymáshoz való viszonyát ahhoz hasonlítani,
mint amikor nem áll rendelkezésre elég mentőcsónak a hajótöröttek megmentésére.
A mentőcsónak befogadóképessége véges, és nem vehet fel több hajótöröttet, mint
amennyi még nem veszélyezteti a már bennülők biztonságát. A dilemma az, minek
alapján válasszák ki azokat, akiknek még van hely a csónakban.
Kétségtelenül fennáll hasonlóság a súlyos társadalmi problémát jelentő
menekültkérdés vagy a fejlődő országok megsegítésének problémája és a
mentőcsónak képe között, de fontos különbségek is észrevehetők. Kérdés, hogy a
hasonlóságoknak vagy a különbségeknek van-e nagyobb súlya. Az analógia rávilágít
arra, hogy élet-halál kérdéséről van szó, de a megoldás tekintetében félrevezető,
hiszen egy ország, különösen egy fejlett ország nem csak egy csónaknyi
befogadóképességgel rendelkezik, és mindig lehet átcsoportosítható forrásokat
találni. Egyetlen rászoruló országot sem lehet "halálra ítélni" azzal, hogy
elmulasztjuk a segítségnyújtást. A fenti analógia tehát csak igen korlátozottan
érvényes, és az állítás, amit bizonyítani akar, nem elfogadható.
FELADAT - SZÖVEGELEMZÉS
1968-ban jelent meg a Science-ben Garrett Hardin nagy feltűnést keltett tanulmánya
a Közlegelők tragédiájáról. (Magyarul Hankiss Elemér közölte Társadalmi csapdák
című könyvében.) A történet egy példázat, amit sok mai jelenségre lehet alkalmazni.
Gondolkozzatok azon, hogy mikre.
"Adva van egy "közlegelő", amelyen a faluban kialakult hagyomány értelmében, a
faluban lakó tíz gazda egy-egy tehenet legeltethet; az egyszerűség kedvéért tételezzük
fel, hogy az itt legelő tehenek mindegyike ezer fontot nyom; vagyis súlyuk együttesen
tízezer font. Az egyik gazda azonban egyszer csak gondol egyet, s hogy hasznát
megduplázza, még egy tehenet kicsap a legelőre. Ekkor tehát tizenegy tehén legel a
legelőn. Minthogy azonban így valamivel kevesebb fű jut egy-egy tehénnek, ezer font
helyett csak kilencszáz fontra hízik mindegyik meg. Vagyis, akinek már két tehene legel
- nyolcszáz fontot nyer (mert egy darab ezer fontos tehén helyett két darab kilencszáz
fontos tehene van); a többiek fejenként száz fontot vesztenek. S együttesen
valamennyien megint csak száz fontot vesztenek, mert a tizenegy darab kilencszáz fontos
tehén összesen az eredeti tízezer font helyett csak kilencezer-kilencszáz fontot nyom. Ez
még nem nagy eset. De mi történik akkor, ha még egy gazda, majd még egy s egyre több
s végül valamennyien úgy gondolkoznak, hogy na, még én is beküldök egy tehenet, hogy
nyereségemet megkétszerezzem? Ha minden újabb tehén az összes többi tehén súlyát
száz fonttal csökkenti, akkor a folyamat a következőképpen ábrázolható:
A tehenek száma Egy-egy tehén A kéttehenes A második A tehenek Az összsúly
súlya gazdák állatainak tehenet összsúlya csökkenése
együttes súlya beengedők
haszna az eredeti
állapothoz képest
10 1000 0 - 10 000 0
11 900 1800 800 9900 100
12 800 1600 600 9600 400
13 700 1400 400 9100 900
14 600 1200 200 8400 1600
15 500 1000 0 7500 2500
16 400 800 -200 6400 3600
17 300 600 -400 5100 4900
18 200 400 -600 3600 6400
19 100 200 -800 1900 8100
20 0 0 -1000 0 10 000
* Mi olvasható le erről a táblázatról, s mi következik a fent leírt példázatból?

* Ha mindenki betartja az együttélés kialakult szabályait, vagyis - ahogy szaknyelven
mondják - ha mindenki kooperatív stratégiát játszik, akkor legnagyobb a közösség
együttes jövedelme (tízezer font).
* Minél többen szegik meg az együttélés kialakult szabályait, vagyis minél többen
alkalmaznak dezertáló stratégiát, annál inkább csökken a közösség együttes
jövedelme (végül eléri a nullát).
* Minél többen dezertálnak, annál inkább csökken a nem dezertálók, vagyis a
kooperatív stratégiát folytató egy-tehenesek jövedelme (tízezer fontról nulla
fontra).
* Minél inkább dezertálnak, annál inkább csökken a dezertálók jövedelme is
(ezernyolcszáz fontról nulla fontra). Mégpedig olyan gyorsan csökken, hogy négy
embernek még érdemes dezertálni, mert az eredeti ezer helyett ezerkétszáz fonthoz
jutnak fejenként, de ötnek már nem érdemes, mert ekkor már két tehén is csak
ugyanannyit, vagyis ezer fontot nyomna együttesen, mint az eredeti egy.
* Ha azonban egyszer már megindult a dezertálások sora, megáll-e a negyedik
embernél? Nem. Mert az ötödik ember az eredeti ezer fonthoz viszonyítva ugyan
már nem nyerhet semmit, pillanatnyi állapotához képest azonban igenis nyerhet.
Négy társa dezertálása után ugyanis az ő tehene már csak hatszáz fontra hízhat fel;
ha viszont beküld ő is még egy tehenet, akkor két ötszáz fontos tehene, vagyis ezer
fontja lesz. Beküldi hát ő is a tehenet. S a következő is így tesz, mert egy tehénnel
ötszáz fontja, kettővel viszont nyolcszáz fontja lehet, és így tovább, egészen a
kilencedik emberig, aki mint a táblázatból látjuk, már semmit sem nyerhet a
második tehén beküldéséből, mert így egy darab kétszáz fontos tehene helyett neki
is, a többi két tehenes gazdának is két darab száz fontos tehene lesz.
* Mi történik ekkor? Az egyik lehetőség, hogy a dezertálás láncreakciója most már
végigfut a soron, s végül elpusztul a közlegelő, éhen hal a húsz tehén, s így minden
gazda számára száz százalékos veszteséggel zárul az egyéni haszon másokra
tekintet nélküli hajhászása.
A másik lehetőség vajon mi lehet?
FELADAT v
Tudtok-e olyan mindennapi jelenségeket említeni, amelyek hasonlóan működnek, és
hasonló következményekkel járnak, mint a fenti történet?
B) AZ A FORTIORI ÉRV
Kezdjük egy érvvel, ami példaként szolgál. "Ha egy telefontársaságnak van annyi
felhasználható tőkéje, hogy koncerteket szponzoráljon, akkor arra is kell, hogy
legyen elég pénzük, hogy telefonvonalakat létesítsenek."
A latin kifejezés a fortiori azt jelenti, "annál erősebben", és működési elve a
következő: adva van két lehetőség (koncertek szponzorálása és vonalak fejlesztése),
melyek közül a második könnyebben megvalósulhat, mint az első. Ha meg tudjuk
mutatni, hogy az első lehetőség megvalósult, arra a következtetésre jutunk, hogy a
másodiknak is meg kellene valósulnia.
FELADAT
Babits Mihály Jónás könyve című verses parabolájában az Úr vitába száll Jónással.
A fortiori érvet használ. Keressétek meg, és magyarázzátok meg, hogyan működik,
és miről akarja ezzel az Úr Jónást meggyőzni.
A BIZONYÍTÉKOKBÓL SZÁRMAZTATOTT ÉRV
Bizonyítékként a leggyakrabban a következőket szoktuk használni:
 tényekre való utalás
 statisztikai adatok
 kutatási eredmények
 jelentések, beszámolók
 tekintélyre való hivatkozás
 személyes vallomás
Mielőtt érveink alátámasztására a felsorolt források bármelyikét felhasználnánk,
ellenőriznünk kell a források megbízhatóságát.
 Mennyire megbízható a forrás?
 Milyen mértékű és irányú elfogultság várható az adott forrástól? stb.
Anélkül, hogy a tények szándékos elferdítésére gyanakodnánk, tisztában kell
lennünk azzal, hogy nagyon is emberi dolog az, hogy ha valaki valamilyen területen
érzelmileg vagy anyagilag érdekelt, akkor bizonyos dolgokat hangsúlyoz, más
dolgok jelentőségét pedig csökkenti.
Álljon itt egy példa a sajtóból.
Az esedékes nyugdíjemelésről így számol be egy kormánypárti lap: "Holnaptól több
pénzt hoz a postás", az ellenzéki lap pedig így: "Csak fél százalékkal emelik a
nyugdíjakat". Egyik se hazudott, mégis más a hírértéke a két közlésnek.
Ha a tényekre hivatkozunk, ügyeljünk arra, hogy a hallgatóság számára ismert
tényeket használjunk, mert csak ezek meggyőzőek.
Statisztikai adatokat csak jó hírű, megbízható forrásokból vegyünk át. Óvakodjunk
a meg nem nevezett forrásoktól.
Az érv alátámasztása érdekében hivatkozhatunk szótárakra, lexikonokra, híres
emberekre, és ilyenkor mindig tekintélyt hívunk segítségül. Ha tekintélyre
hivatkozunk, mindig meg kell fontolnunk, hogy a forrásnak megvan-e a hitele a
hallgatóság előtt. X Y professzor, aki két egyetemen tanít, és a híres N központ
elnöke, meggyőző tekintély lehet a saját szakterületén. Ha azonban egy genetikus az
űrkutatásról nyilatkozik, véleményét csak magánember véleményeként vehetjük
figyelembe. Üres utalások, mint "egy jó nevű közgazdász" nem tekinthetők hiteles
hivatkozási alapnak.
Ha első kézből származó vagy személyes tapasztalatink vannak, azok nagyon értékes
megbízható bizonyítékok lehetnek. Itt csak arra kell vigyázni, nehogy egy egyedi
tapasztalatból túlzottan általánosítsunk. Egy egyszemélyes élményből nem lehet
általános érvényű következtetést levonni. Élményeinket sokkal inkább
megerősítésként vagy illusztrációként használhatjuk. A mende-mondáktól pedig
óvakodjunk!
FELADAT vi
Milyen módszereket használnak érveik alátámasztásához a következő állítások
szerzői? Mennyire elfogadhatók az érvek számotokra?
Az iskolákat úgy kell működtetni, mint egy üzleti vállalkozást, ezért a menedzser típusú
vezetők a jó igazgatók. Végül is az iskola célja, hogy garantáltan jó minőségű
"végtermék" kerüljön a piacra.
Ha valakinek van ideje arra, hogy minden nap sportoljon testi erőnléte megőrzése
céljából, arra is kellene időt találnia, hogy egy-egy könyvet elolvasson szellemi
edzésként.
Nem találok semmi kivetnivalót abban, hogy gyengébb minőségű sikerkönyveket
árusítsanak a könyvesboltokban. Ha ugyanis ők nem teszik, az utcai árusok egy-két
sarokkal odébb úgyis megteszik.
" Ha korlátozzák egy vélemény kifejtését, abban éppen az a különlegesen rossz, hogy
az emberi nemet rabolják meg. (...) Mert ha a vélemény helyes, megfosztják őket az
alkalomtól, hogy igazságra váltsanak egy tévedést, ha pedig helytelen, nélkülözni
kénytelenek egy majdnem akkora nyereséget, hogy tudniillik élesebben és
elevenebben észleljék az igazságot azáltal, hogy megütköznek a tévedésen." (J.
Stuart Mill: A szabadságról)
Az igaz, hogy a férj a család feje, de a feleség a nyaka, ami a fejet mozgatja.
Nehéz egy hajléktalant felelősségre vonni élelmiszerboltban elkövetett lopásért. Anyagi
helyzete, magánéleti nyomorúsága vagy az éhség sok mindent megmagyaráz.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint évente 2-3 százalékkal csökken a
középiskolások száma.
FELADAT
Válassz egyet az alább felsorolt témákból. A tételedet úgy fejtsd ki, hogy többféle
érvelési módot használsz. Mielőtt elkezded az írást, gondold végig, milyen
érvtípusokat ismersz, és ezek közül melyiket tudod alkalmazni a beszédedben.
Például, ha a környezetvédelemről kellene írnod:
Definícióból származtatott érv: Definiáljuk az egészséges környezetet,
hasonlítsuk vele össze a jelenlegi állapotokat, és vonjuk le a következtetést: a
jelenlegi agyonszennyezett környezet nem kellemes és nem egészséges.
(negatív definíció)
Ok-okozati összefüggésből származtatott érv: Milyen környezeti kárnak mi
az oka?
Hasonlítás, analógia: Mit mutatnak a kísérletek?
Körülményekből származtatott érv: A jelenlegi körülmények olyan
fenyegetőek, hogy nem tehetünk mást, minthogy változtatunk az
életmódunkon, fogyasztási szokásainkon stb.
Hasonlítás, "a fortiori": Ha a törvényhozásnak sikerült megállítani a
fegyverkezési hajszát, akkor ma meg kell tudnunk egyezni a környezet
kímélésének eljárásaiban is.
Bizonyítékokból származtatott érv: Statisztikák, szakértői vélemények stb.
Természetesen nem kell mindegyik érvelési módot felhasználnod, érveidet azonban
kellőképpen ki kell fejtened.
a) Az autóközlekedést korlátozni kellene a városközpontokban.
b) Az osztályzást el kellene törölni.
c) Az állatkísérleteket be kellene tiltani.
d) A gazdagokat jobban meg kellene adóztatni.
e) A szelektív hulladékgyűjtést jobban kellene támogatni.
A Z ÉRVELÉS MÓDSZEREI
A Z INDUKCIÓ
Az indukció a tényekből és bizonyítékokból származtatott érvelési mód egy
változata. Az indukciónál az egyedi esetek megfigyeléséből vonunk le általános
következtetést, vagyis az egész halmaz részeinek megfigyeléséből
következtetünk az egész halmaz tulajdonságaira. Indukciós módszert használunk
például, ha kérdőíves felmérést készítünk és abból vonunk le következtetést, ha
kísérletek sorát végezzük el, kiértékeljük őket, de akkor is ha majd egy bizonyos
jelenségről mindennapi tapasztalatainkat összegezzük.
Az indukció gondolkodásunknak olyan alapvető és gyakori művelete, hogy ritkán
gondolkodunk el azon, vajon elég megalapozottak-e következtetéseink. Sajnos
sokszor kevés tényből, pontatlan, hiányos vagy nem megfelelő adatok alapján
formálunk magabiztos véleményt dolgokról, jelenségekről, máskor az idő sürgetése
nem engedi, hogy kellően utánanézzünk dolgoknak. Mire kell mégis vigyáznunk,
hogy ne bizonyuljunk felszínes vitatkozónak?
KERÜLJÜK AZ ELSIETETT, FELÜLETES ÁLTALÁNOSÍTÁST!
Ha egy unalmas közgazdaságtani előadást hallottunk, abból még nem vonhatjuk le a
következtetést, hogy a közgazdaságtan unalmas. Ha egy undok eladóval találkozunk,
nem következtethetünk ebből minden eladóra. Mindannyian hajlamosak vagyunk
elhamarkodottan ítélni. Nem könnyű, de szokjunk le róla!
Az elhamarkodott véleményalkotás jellemző eleme az előítélet. Egyes emberek
elítélhető viselkedéséből egy egész csoport tulajdonságait ítéljük meg. Például
néhány morózus öreg ember miatt egy egész korosztályt ítélünk meg igaztalanul. Az
előítélet ítélet, melyet azelőtt alkotunk, hogy a bizonyítékokat megismertük vagy
mérlegeltük volna.
Annak ellenére azonban, hogy az általánosítás veszélyes is lehet, kénytelenek
vagyunk élni vele, mert különben nem tudunk tanulni a tapasztalatainkból, és nem
tudunk következtetéseket levonni.
Az érvényes indukció feltételei a következők:
 a bizonyítékok (minta) megfelelő mennyisége, tehát sok esetet kell
megismernünk, mielőtt ítélünk
 véletlenszerű, tehát nem tendenciózus kiválasztás
 pontos és tárgyszerű bemutatás
 a bizonyítékok alapján egyértelműen levonható következtetés
Minél kisebb csoportot használunk az általánosítás kiindulópontjaként, annál

nagyobb mintára van szükség és fordítva. Például, tízezer ember esetén egy ötszázas
minta jobban reprezentálja a csoportot, mint száz ember esetén öt. Ha például a
pártszimpátiákra vagyunk kíváncsiak, ötszáz ember esetében már viszonylag arányos
képet kapunk, míg öt ember esetében még csak mindegyik pártot sem tudják
választani.
Fontos, hogy reprezentatív mintát használjunk, vagyis minden jellegzetes csoport
legyen képviselve a megkérdezettek között. Közvélemény-kutatásnál a lakosság
kereseti, vallási, lakhely, kor és iskolázottság szerinti megoszlásának arányában kell
véletlenszerű mintát venni. 1938-ban Amerikában nagyot csalódtak azok a
közvélemény-kutatók, akik a telefonkönyvből véletlenszerűen kiválasztott minta
alapján jósolták meg Roosevelt bukását. Elfelejtették számításba venni, hogy
akkoriban csak a jómódúaknak volt telefonjuk.
Mindent egybevetve, tartózkodjunk a részrehajló megállapításoktól, nevezzük meg
forrásainkat.
Mielőtt megvizsgáljuk adatainkat, természetes, hogy hipotézist állítunk fel. A
legtöbb tudományos kutatás ezzel kezdődik, hiszen ha a kutatónak nem lenne
fogalma arról, mit is keres, nehéz volna meghatározni, hogyan is lásson a kutatáshoz.
Ha azonban az adataink mást mutatnak, mint ami a feltételezésünk volt, ne
ragaszkodjunk a hipotézisünkhöz.
FELADAT
1. A következő cikk alapvetően indukciós következtetéseken alapul. Figyeljétek
meg, milyen adatokat használ, mennyire tűnnek megbízhatóknak és
ellenőrizhetőnek a források.
2. Hogyan változik a probléma, ahogy újabb és újabb statisztikai összefüggéseket
von be a vizsgálódás körébe a szerző?
3. Miről akar a szerző végül is meggyőzni minket?
4. Mennyire sikerül ez neki?
DAVID KORTEN
A NAGY MEGOSZTOTTSÁG
A világ gazdag és szegény országait, valamint az egyes országokon belül a gazdagokat
és a szegényeket elválasztó szakadék óriási és egyre növekszik. A United Nations
Development Program (UNDP, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fejlesztési
Programja) l992-ben úgy próbálta érzékeltetni a világot jellemző egyenlőtlenséget, hogy
a jövedelemeloszlást egy pezsgőspohár alakú grafikonon ábrázolta.
ábra
Az ábra azt mutatja, hogy a világ népességének a leggazdagabb országaiban élő 20

százaléka jut hozzá a világ jövedelmének 82,7 százalékához, míg a jövedelemnek
mindössze 1,4 százalékát birtokolja a népességnek a legszegényebb országokban lakó
húsz százaléka.
1950-ben - nagyjából az idő tájt, amikor elhatároztatott, hogy a fejlődési folyamatot
világméretűvé kell tenni - a népességnek a leggazdagabb országokban élő húsz százaléka
akkora jövedelemmel rendelkezett, amely körülbelül harmincszorosa volt a
legszegényebb országokban élő húsz százalék jövedelmének. l989-re ez az arány
megduplázódott, azaz a különbség hatvanszoros lett.
Ezek a számok országos átlagadatok, melyek jelzik ugyan az országok közötti
különbségeket, jelentősen elfedik viszont az országokon belüli egyenlőtlenségeket.
Példának okáért ez a beosztás az össze amerikait a létező legmagasabb jövedelmi
kategóriába sorolja - egy kalap alá véve a gazdagokkal az összes hajléktalant, a vidéki
szegényeket és a városok nyomornegyedeiben tengődőket. Amikor a UNDP a világ
jövedelem-eloszlását nem az országos átlagok, hanem az egyéni jövedelmek alapján
becsülte meg, akkor derült ki, hogy a népességnek a piramis csúcsán elhelyezkedő 20
százaléka átlagosan 150-szer akkora jövedelemmel rendelkezik, mint a legalul
elhelyezkedő 20 százalék.
Ám még ez az adat is elkendőzi azt a kiáltó egyenlőtlenséget, ami rögtön nyilvánvalóvá
válik, ha a piramis tetején elhelyezkedő 20 százalékot nem különítjük el a többiektől.
Bár nem rendelkezünk az egész világra kiterjedő adatokkal, az Egyesült Államokról
készült számítások jól mutatják, miről is van szó. 1989-ben a piramis felső húsz
százalékát adó amerikai háztartások átlagos évi jövedelme 109424 dollár volt. A
nyolcvanadik és kilencvenedik percentilis között lévő háztartások viszont viszonylag
szerény, 65 900 dollár összegű átlagjövedelemmel rendelkeztek. A leggazdagabb 1
százalék átlagjövedelme elérte az 559795 dollárt - vagyis e csoport jövedelme nagyobb
volt, mint az amerikai "piramis" aljának 40 százalékát kitevő népességé együttvéve.
1977 és 1989 között az Egyesült Államokban élő családok között a leggazdagabb 1
százaléknak a reáljövedelme 78 százalékkal nőtt, míg a legalsó 20 százaléké 10,4
százalékkal csökkent. Tehát a köztünk élő szegények nemcsak viszonylagos értelemben
lettek szegényebbek, hanem abszolút értelemben is. Ami viszont e számokból nem derül
ki, a következő: ez az abszolút szegényedés annak ellenére következett be, hogy azok,
akik 1989-ben állásban voltak, naponta hosszabb munkaidőben dolgoztak, mint 1977-
ben; továbbá 1989-ben sokkal több családban volt két teljes munkaidőben dolgozó
kereső, mivel több nő vállalt munkát. A piramis alsó 60 százalékát kitevő csalódok közül
soknak még a hosszabb munkaidő és az újabb kereső családtag munkába állása sem volt
elegendő ahhoz, hogy a bérekben bekövetkezett hanyatlást ellensúlyozni tudják...
Valahányszor egy nagyobb tőkés vállalat bejelenti, hogy fölszámol többezer állást, a
tulajdonos családok még gazdagabbá válnak, a többezer állását elveszítő munkás
jövedelme pedig erősen visszaesik. Ez az egész annak a folyamatnak a részét képezi,
amelynek során a vagyont és a gazdasági hatalmat átáramoltatják a valódi értékek
létrehozóitól azokhoz, akik már eleve hatalmas pénzek fölött rendelkeznek, és akik
abban a hitben élnek, hogy a joguk e pénzek korlátlan fölhalmozása, tekintet nélkül a
saját szükségleteikre és arra, hogy ők vajon hogyan járultak hozzá a valódi
értékteremtéshez.
Vajon valóban átérezheti-e a pezsgőspohár peremén át kortyolgató ember annak az
irdatlan embertömegnek a sorsát, melynek tagjai számára csak a pohár szárában
leülepedő seprő marad, abból is alig? Ha beismernék, hogy a saját jólétük az okozója az
olyannyira elnyomottak nyomorúságának, el tudná-e közülük bárki is viselni ezt a
borzalmas erkölcsi terhet? Ezeknek az embereknek az esetében tehát igencsak erős az
arra irányuló ösztönzés, hogy az illúziókra épülő, lelkiismeretüket nyugtató kultúra
fönntartásával elkerüljék az effajta erkölcsi ellentmondásokkal való szembesülést.
(Baranyi Árpád fordítása)
FELADAT
1. Tanulmányozzátok a Statisztikai évkönyvet, és az adatok alapján írjatok
összehasonlító elemzést valamelyik témáról:
 jövedelmi viszonyok
 egészségügyi viszonyok
 népesedési viszonyok
 munkaerőpiac
 gazdasági élet
2. Összehasonlíthatjátok a magyarországi viszonyokat két-három különböző
időpontban, vagy a magyarországi viszonyokat más országok helyzetével.
A DEDUKCIÓ
A mindennapi életben nagyon sokszor találkozunk a dedukció módszereivel, és
magunk is használjuk a dedukciót ösztönösen, anélkül, hogy tudatában lennénk.
Megállapítunk egy kiinduló tételt, más néven premisszát, aminek az igazságáról meg
vagyunk győződve, és ebből a premisszából következtetéseket vonunk le.
A klasszikus deduktív logika elsajátítása alapos stúdiumokat igényel, és túl is lépi
könyvünk kereteit. A mindennapi érvelésben egyelőre elégedjünk meg a dedukció
három alapformájának a megismerésével, és aki kedvet kap hozzá, vagy később
szükségét érzi, hogy többet is megtudjon, maga is utánanézhet a kérdésnek.
Arisztotelész egyik klasszikus deduktív következtetése így szól:
Minden ember halandó.
Szókratész ember.
Tehát Szókratész halandó.
A fenti példában általános - a tények egy bizonyos osztályára (jelen esetben
emberekre) vonatkozó - ismeretekből vonunk le következtetést egyes esetekre
(Szókratész). Az általánostól az egyedi felé haladó következtetési módot
nevezzük deduktív következtetési módnak. A dedukció tehát ellentétes irányt
követ, mint az indukció.
A dedukciónak alapvetően három fő fajtája van: a kategorikus szillogizmus, a
feltételes szillogizmus és a szétválasztó szillogizmus.
A KATEGORIKUS SZILLOGIZMUS
A fenti arisztotelészi példa kategorikus szillogizmus. Lényege, hogy felállítunk
osztályokat (kategóriákat), és ha egy osztályba tarozó összes elem tulajdonságairól
megállapítunk valamit, akkor ez a megállapítás az osztály egyedi elemeire is
érvényes. (Azért bizonyos tehát, hogy Szókratész halandó, mert az emberek
osztályába tartozik, és ennek az osztálynak minden tagjára jellemző, hogy halandó.)
A szillogizmust három tételben fogalmazhatjuk meg. Példaként álljon itt egy állító
kategorikus szillogizmus:
Felső tétel: premissza középső terminus (alany) szélső terminus (állítmány)
Minden orvos egyetemet végzett ember.

Alsó tétel: premissza szélső terminus (alany) középső terminus (állítmány)
András orvos.
Záró tétel: konklúzió szélső terminus (alany) szélső terminus (állítmány)
András egyetemet végzett

A szillogizmus három elemből áll: alany, állítmány és a középső terminus. Az
állítmány a felső tételben és a záró tételben szerepel, az alany az alsó tételben és a
záró tételben. A középső terminus, ami összeköti az alanyt az állítmánnyal nem
szerepel a zárótételben, csak a felső és az alsó tételben.
Tagadó kategorikus szillogizmus:

Az eszkimóknak soha nincs szőke hajuk.
János szőke.
Tehát János nem eszkimó.
Állító/tagadó kategorikos szillogizmus:
A csillagok mindig fényt bocsátanak ki magukból.

A Föld nem bocsát ki fényt.
Tehát a Föld nem csillag.
A "SZÉT NEM OSZTOTT KÖZÉP" LOGIKAI HIBÁJA

A dedukcióban elkövetett leggyakoribb logikai hiba (álokoskodás) az úgynevezett
szét nem osztott közép. Hogy ezt megértsük, nézzünk először egy példát:
Vannak diákok, akik puskáznak dolgozatíráskor.
János diák.
Tehát János puskázik dolgozatíráskor.
Vajon biztosan következik-e a két premisszából a konklúzió? Szabad szemmel is
látható, hogy nem. János nem biztos, hogy azok közé a diákok közé tartozik, akik
puskáznak. Formálisan a hibás szillogizmus úgy működik, hogy a felső tételben a
csoport nem minden tagja között van szétosztva a puskázás tulajdonsága (középső
terminus), míg az alsó tétel már úgy kezeli a diákokat, mintha mindenkire
vonatkozna a puskázás tulajdonsága. Ez vezet a hamis következtetéshez.
FELADAT 
Próbáljuk grafikusan ábrázolni a következő szillogizmusokat, és állapítsuk meg,
hogy egyértelműen következik-e a konklúzió a premisszákból.
A.
Nem minden politikus csirkefogó.
X politikus.
Tehát X nem csirkefogó.
B.
A központi bizottság minden tagja kommunista.
Szergej kommunista.
Tehát Szergej a központi bizottság tagja.
C.
Minden minisztériumi alkalmazott közalkalmazott.
Y nem minisztériumi alkalmazott.
Tehát Y nem közalkalmazott.
D.
A bálna hal.
A halak emlősök.
Tehát a bálna emlős.
MEGOLDÁS
A. B.
C.
D) Egy szillogizmus helyességét két szempontból vizsgálhatjuk: formai és tartalmi

szempontból. Az érvelésnek formailag helyesnek kell lennie, és a kiinduló tételeknek
igazaknak kell lenniük. Jelen esetben formailag minden tökéletes, csak éppen a
premisszák nem igazak.
FELTÉTELES SZILLOGIZMUS
A feltételes szillogizmus kiinduló tétele egy feltételes viszony. Ha bizonyos
feltételek teljesülnek, akkor bekövetkeznek bizonyos események. Az alsó tétel
megállapítja, hogy a feltétel megvalósult-e vagy sem. Ennek megfelelően a záró tétel
levonja a következtetést, hogy az esemény megvalósult-e vagy nem.
A feltételes szillogizmus csak akkor érvényes, ha az alsó tétel megerősíti a felső tétel
első állítását vagy tagadja a második állítását.
Például:
Ha egy tudós Nobel-díjat kap, a munkássága jelentős.
Einstein Nobel-díjat kapott.
Tehát Einstein munkássága jelentős.
Így ez a szillogizmus helyes. De nézzük a következőt:
Ha egy tudós Nobel díjat kap, a munkássága jelentős.
Neumann János nem kapott Nobel-díjat.
Tehát Neumann János munkássága nem jelentős.
Ez a következtetés formailag érvénytelen, hiszen a zárótétel az első állítást tagadja.
Valójában a jelentős munkásságnak nem a Nobel-díj az egyedüli fokmérője. Nem
minden jelentős tudós kap Nobel-díjat. (A matematikusok esetében például a Fermi-
díj a legjelentősebb, amit Neumann János meg is kapott.)
Hasonló logikai hibához vezet, ha a következményt állítjuk:
Ha egy kocsiból kifogyott a benzin, a kocsi megáll.
A kocsi megállt.
Tehát a kocsiból kifogyott a benzin.
A fenti szillogizmus nem csak azért érvénytelen, mert megszegett egy logikai
szabályt, hanem azért is, mert ok-okozati hiba is van benne. Hiszen míg egy
bizonyos ok (benzinhiány) megjósolható következménnyel jár (megállás), a
következmény nem feltétlenül ebből az okból következik. Egy kocsi számtalan más
okból is megállhat (például, ha fékezünk, kikapcsoljuk a gyújtást, nekimegyünk egy
fának stb.).
A SZÉTVÁLASZTÓ SZILLOGIZMUS
A szétválasztó szillogizmus felső tétele egy választási lehetőséget tartalmaz úgy,
hogy a két állítás nem lehet egyszerre igaz. Az alsó tétel megállapítja, hogy az egyik
lehetőség igaz vagy nem igaz, a záró tétel levonja a következtetést.
Például:
A közlekedési vállalatnak vagy emelni kell a tarifát, vagy ritkítani kell a járatokat.
A tarifát nem emelhetik a megállapodás miatt.
Tehát ritkítani kell a járatokat.
A szétválasztó szillogizmust különösen akkor lehet nagyon jól használni, ha egy
döntést akarunk valakivel elfogadtatni, és megmutatjuk a szóbajöhető választási
lehetőségeket. Jó, ha elkerülünk két gyakori hibát. Az egyik az, hogy úgy állítunk be
két alternatívát, mintha azok kölcsönösen kizárnák egymást, holott nem zárják ki.
Ilyenkor hamis dilemmával állunk szembe.
Vagy a fizetési egyensúlyt hozzuk rendbe, vagy a fizetőképes keresletet növeljük.
A pénzügyminiszter hamis dilemmája nem várt meglepetéseket hozhat az országnak.
A fizetőképes kereslet nagymértékű csökkenése a belföldi piac beszűkülésével
tönkreteheti a vállalkozókat, a növekedés lelassulhat, ami szintén felboríthatja az
egyensúlyt.
A másik hiba az, ha két választási lehetőséget nevezünk meg, amikor valójában több
is van.
Például: " Vagy megszoksz vagy megszöksz." Hiszen más lehetőség is van, például
megpróbálom megváltoztatni a körülményeket.
HOGYAN ALKALMAZHATUNK MAGUNK IS SZILLOGIZMUSOKAT?
Törekedhetünk arra, hogy elsajátítsuk a szillogisztikus gondolkodást. Érdemes
eleinte először a konklúziónkat kigondolni, ez általában a könnyebb dolog, hiszen
sok mindenről van véleményünk. Ha ezzel megvagyunk, keressük meg az alapot,
amiből kiindulhatunk. Például:
Minden kegyetlenkedést tilt az alkotmány.
A halálbüntetés kegyetlenkedés.
Tehát a halálbüntetés alkotmányellenes.
A dolgozatban részletesen bizonyítani kell érveléssel és példákkal, esetleg irodalmi
példákkal, hogy a halálbüntetés kegyetlen eljárás. Ebből lehet aztán a végén levonni
a következtetést, hogy a halálbüntetés nem megengedhető.
E LLENŐRIZZÜK ÉRVEINKET !
Az érvek tárgyalását befejezve közreadunk egy kérdéssort, amivel ellenőrizhetjük
érveink megbízhatóságát:
1. Alaposan definiáltuk-e a használt fogalmakat?
2. Tisztáztuk-e pontosan, miről szól a vita, vagyis hogy pontosan mit állítunk, illetve
mit cáfolunk?
3. Kifejtettük-e világosan a saját álláspontunkat?
4. Biztosak vagyunk-e abban, hogy a tények, amiken a feltételezéseink alapulnak
megbízhatóan igazak?
5. Van-e elég bizonyítékunk, - tények, statisztikák, illusztrációk, vallomások, stb.-
amik még jobban megvilágítják érveinket külön-külön és álláspontunkat
általában?
6. Megbízhatóak-e az általánosításaink? (indukció)
7. Logikusan következik-e a következtetés az állításokból? (dedukció)
8. Megbízható tekintélyeket idéztünk-e?
9. Megvizsgáltuk-e az ügy minden fontos pontját? (Arisztotelész úgy vélekedett,
hogy egy kérdést mindkét oldalról meg kell tudni vitatni. Nem azért, mintha nem
lenne személyes meggyőződésünk az ügyben, hanem azért, mert csak ilyen
módszerrel tudunk megbizonyosodni afelől, hogy nem hagytunk-e ki valamilyen
fontos szempontot.)
10.Érveink bemutatása retorikai szempontból hatásos-e, világos-e? Jó-e a beszédünk
felépítése?
11.Illik-e a hangnem, amit választottunk, a témához, az alkalomhoz, a hallgatóság
elvárásaihoz, saját célunkhoz?
12.Elég megértést és türelmet tanúsítunk-e ellenfelünk álláspontjával szemben?
A CÁFOLAT
"Ha eredményesen akarunk valakit megcáfolni, bebizonyítva, hogy téved, előbb
vizsgáljuk meg, melyik oldaláról szemléli a dolgot, mert arról az oldalról tekintve
rendszerint igaza is van. Aztán ismerjük el ezt az igazságát, de egyben tárjuk fel a
téves nézőpontot. Ettől megnyugszik, mert azt látja, csupán annyi hibát követett el,
hogy nem vette figyelembe a kérdés minden oldalát; márpedig azon nem
bosszankodunk, hogy nem vettünk észre mindent, azt azonban nem szívesen ismerjük
el, hogy tévedtünk."
(Blaise Pascal: Gondolatok 1.9, fordította Pődör László)
Érdemes megszívlelni Pascal tanácsait. Nem vagyunk egyedüli birtokosai az
igazságnak. Ahhoz, hogy eredményesen és tisztességesen cáfolhassátok ellenfeletek
érvrendszerét, ajánlatos néhány dolgot megfontolni. Mindenekelőtt tisztában kell
lennetek azzal, hogy sokkal könnyebb mások érveiben a hibát felfedezni, mint a saját
magatokéban. Nem beszélve arról, hogy megint csak könnyebb felfedezni a hibás
érvet, mint pontosan megfogalmazni, hogy mi is a hiba, ha ráadásul erről a
hallgatóságot is meg kell győznötök.
Mivel az ellenfél érveiben egészen biztosan sok értékes, megfontolásra érdemes
gondolat van, a cáfolat feladata egyáltalán nem mindig az, hogy megkísérelje teljes
mértékben megsemmisíteni ellenfele érveit, hanem az, hogy a hallgatóságnak
előadja, mik az ellenfél érveinek gyenge pontjai, és mennyiben erősebbek a saját
érvei. Ha az ellenfél érveiben csúsztatásokat fedezünk fel, ezekre is feltétlenül
figyelmeztetnünk kell a hallgatóságot.
Mindenesetre sokkal meggyőzőbbek vagyunk, ha gondolatainkat építőleg, nem
támadóan, nem agresszíven adjuk elő. Alapszabály, hogy soha nem szabad az
ellenfél személyét támadni, mindig csak az érveit.
Az igazán szakszerű cáfolat elkészítéséhez először pontosan meg kell érteni az
ellenfél érveit. Ilyenkor próbáljunk meg csak az értelmezésre figyelni, és határozzuk
el, hogy egyelőre nem szállunk vitába az állításokkal. Csak akkor kezdjük el a kritika
lépéseit, amikor már pontosan értjük az ellenfél gondolatmenetét.
Induljunk ki egy konkrét példából. Tegyük fel, hogy az állítás, amit cáfolnunk kell,
a következő:
A kétgyermekes családmodell az optimális, mert így a gyerekvállalás még nem jelent
elviselhetetlen terhet a családnak. Mivel a gyerekeknek van testvére, kevésbé önzően
fognak felnőni. A szülők össze tudják egyeztetni hivatásukat és anyagi előrehaladásukat
a gyermekneveléssel. Kettőnél több gyerek szegénységbe sodorhatja a családot, és
választás elé állítja az anyát család és karrier tekintetében. Márpedig a szegénység nem
kívánatos a társadalomban, ugyanakkor társadalmi cél, hogy mindenki
kibontakozhasson szakmájában a közjó érdekében.
A Z ÉRVELŐ SZÖVEG MEGÉRTÉSÉNEK LÉPÉSEI
ELSŐ LÉPÉS: Próbáljuk meg pontosan megérteni, mi az ellenfél

mondanivalójának a lényege. Foglaljuk össze röviden a saját szavainkkal.
Ha az ellenfél érvei ellenszenvesek számodra, nehéz józanul, higgadtan elemezni az
ellenfél érvelésének lényegét, mégis nagyon fontos, hogy az elemzés ne keveredjen
a kritikával. Első lépésben csak arra figyeljünk, mit is akar mondani a másik. Ha
ugyanis egy lépésben akarjuk elvégezni az elemzést és a kritikát, egyiket sem tudjuk
alaposan megtenni.
MÁSODIK LÉPÉS: Keressük meg a tételt.

Mi az a végkövetkeztetés, amit a beszélő el akar fogadtatni érvei felsorakoztatásával?
Könnyű dolgunk van, mert a bekezdés tételmondata világosan megfogalmazza.
HARMADIK LÉPÉS: Mik a fő érvek?

1. Két gyermek még nem jelent elviselhetetlen terhet.
2. A gyerekeknek van testvérük.
3. Kevésbé önzően nőnek fel.
4. Az anyáknak nem kell választás elé állni család, illetve karrier tekintetében.
5. A család anyagilag jobban áll, ha az anya is keres.
6. A család anyagilag jobban áll, ha kevesebb felé oszlik a jövedelem.
7. Nem fenyeget a szegénység.
8. Az anya a közjót szolgálja hivatása gyakorlásában.
NEGYEDIK LÉPÉS: Milyen kapcsolatba hozhatók az érvek egymással?

A második és a harmadik érv összekapcsolható egymással, a negyedik, ötödik és a
hetedik szintén, az ötödik és a hatodik hasonlóképpen.
2&3. A gyerekeknek van testvérük, tehát kevésbé önzőek.
4&5&7. Az anyának nem kell választás elé állnia, tehát gyakorolhatja hivatását
és többletjövedelemre tehet szert.
5&6. A családot nem fenyegeti a szegénység, mert az anya is keres.
ÖTÖDIK LÉPÉS: Milyen feltételezéseken nyugszik a kapcsolat a tétellel?

1. A közjót a hivatásban lehet szolgálni.
2. Ha az anyának több mint két gyereke van, választás elé kényszerül.
HATODIK LÉPÉS: Foglaljuk össze a magunk számára röviden az ellenfél

mondanivalóját.
Néha hosszas és bonyolult szövegből kell kihámozni a lényeget. Ilyenkor sokat segít
a megértésben, ha a magunk számára, saját szavainkkal összefoglaljuk, tömörítjük a
másik fél mondanivalóját.
A BÍRÁLAT LÉPÉSEI
A megértés lépései után láthatunk neki a rendszeres kritikának. A következő módszer
segít abban, hogy tisztességes játékszabályok szerint láthassuk el feladatunkat.
ELSŐ LÉPÉS: Kérdezzünk rá az érv premisszáira (kiinduló meggondolásra).

Igazak-e, megbízhatóak-e a premisszák?
Következik-e a konklúzió a premisszákból?
1. Az első érv esetében megkérdezhetem, hogyan definiálható az "elviselhetetlen"?
Hogyan definiálható a "teher"? Csak teher-e a gyerek, vagy kapni is lehet tőle? Tehát
félő, hogy az értelmezés egyoldalú.
2. A második érv kapcsán megkérdezhetem, milyen bizonyítékok vannak arra, hogy
az egykék önzőbbek, mint a több gyerekes család gyerekei. Hozhatok ellenpéldát
önzetlen egykére vagy többgyerekes családban felnőtt önző emberekre, esetleg híres
emberek köréből. Tehát nem egészen megbízható a premissza.
3. Számtalan példa van több gyerekes anyákra, akik a munka világában is megállták
a helyüket, és anyai kötelességüket sem hanyagolták el. Tehát a feltételezett
összefüggés nem egyértelműen bizonyítható.
4. A negyedik érvvel kapcsolatban a kutatási eredmények ellentmondanak a
következtetésnek, a második világháború után ugyanis Németországban a nők
háztartáson kívüli foglalkoztatottsága alig emelkedett, a termékenység mégis
csökkent. Tehát a premisszából nem feltétlenül ez a konklúzió következik.
5. Az ötödik, hatodik, hetedik érv nem veszi figyelembe, hogy egy egészséges
társadalomban a gyerekek költségei nem kizárólag a családra hárulnak, hanem a
közteherviselés szellemében a társadalom is magára vállal bizonyos terheket pl.
családi pótlék illetve családoknak adott kedvezmények formájában. Tehát az érv
kifejtése nem fedi le a teljes valóságot.
6. A nyolcadik érv esetében a "közjóért való tevékenység" értelmezése szűkre
sikerült. Ebbe ugyanis beletartozik a népesség egyszerű reprodukciójának a biztosítása,
és a kétgyerekes családmodell erre nem elég, "mert a csecsemő- és gyermekhalandóság
következtében egy-egy korosztály mintegy három százaléka elvész a felnőttkor elérése
előtt, a nőknek mintegy 5 százaléka hajadon marad a szülőképes életkor végéig,
körülbelül 5 százalékuk egészségi okok miatt nem képes szülni. Az egyszerű
reprodukcióhoz mindenképpen szükséges, hogy a házas nők egy része három, esetleg
annál több gyereket hozzon a világra."
(Andorka Rudolf: Gyermekszám a fejlett országokban, Gondolat 1987)
MÁSODIK LÉPÉS: Kérdezzünk rá a feltételezésekre.

1. Igazak-e a feltételezések?
2. Egyértelműek-e a feltételezések?
3. Jól vannak-e a fogalmak definiálva?
4. Világosak-e a feltételezések?
Már a premisszák tárgyalásakor kiderült, hogy az a feltételezés, hogy a közjót a
hivatásban lehet szolgálni, nem egészen felel meg a valóságnak. A család is a
közösség része, és a családi életen belül is lehet a közjót szolgálni.
Bár minél több gyerek van egy családban, annál nehezebb a családon belüli és a
családon kívüli hivatás összeegyeztetése, nem feltétlenül kerül az anya választás elé.
Itt nem annyira az igazság maga, hanem az igazság foka válik kérdésessé.
HARMADIK LÉPÉS: Következik-e a konklúzió az érvekből?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre feleljünk, tisztázni kell, hogy az "optimális" szó kire
vonatkozik. Ezt természetesen nem tudhatjuk, csak feltételezéseink lehetnek, ezért
óvatosan kell eljárnunk, nehogy félreértsük a másik felet.
Ha az optimális szó a családra vonatkozik, akkor kritikánkban rámutathatunk arra,
hogy ez nem minden családra vonatkozik, és kimutathatjuk azt, hogy a társadalom
szempontjából nem optimális a kétgyermekes családmodell, ez pedig előbb-utóbb a
családokra nézve is hátrányos. Akkor például, amikor megbomlik az eltartók és az
eltartottak aránya, és az aktív népességre irreálisan magas nyugdíjterhek hárulnak.
Ha az optimális jelző a társadalom szempontjából értendő, idézhetjük E. Hofsten
svéd demográfust, aki szerint "minden ország felelős kell hogy legyen népességének
reprodukciójáért. Rövid távon ugyan előnyöket lehet elérni kisebb születésszámmal,
annak fennmaradása azonban szó szerint azt jelenti, hogy feléljük jövőbeni
erőforrásainkat, és súlyos problémát teremtünk a jövő nemzedékének." Valójában
hiányzik az "optimális" szó definíciója.
Fontos figyelmeztetés
Az a tény, hogy minden lépésnél rámutattunk a gyenge pontokra, nem kell, hogy
önhittséggel töltsön el bennünket. A fenti érvelés ugyanis nagyon sok igazságot
tartalmaz. A gyenge pontok megkeresése csupán abban segíthet minket, hogy a
vitába új szempontokat is felvessünk, és más szemszögből is megvizsgálhassuk a
kérdést. Ne felejtsük el, hogy a végső cél nem az, hogy legyűrjük egymást, hanem
hogy mindketten bölcsebb belátásra jussunk.
A CÁFOLAT MEGFOGALMAZÁSA
E lépések után rátérhetünk cáfolatunk megfogalmazására.
Keressünk ellenérveket a fenti érvekhez, majd gondolkodjunk azon, milyen új
érveket vethetünk be. Ötleteket adhat Samuel H. Preston amerikai demográfus
következő cikkrészlete is.
"Először, törődünk-e egyáltalán kollektív jövőnkkel? Ha csak egyéni jövőnk fontos,
akkor természetesen elsősorban saját öregkorunkra gondolunk. Ebben az esetben tovább
megyünk a leírt úton. De ha fontos a közösség is, még nehezebb döntést kell hoznunk
arról, hogy a jövő nemzedékek szükségleteit a gyermeknevelési felelősségnek milyen
megosztása szolgálja legjobban a családok és a társadalom között. Jelenleg ahelyett,
hogy az idős embereknél alkalmazott modellt követnénk (a társadalom egyre nagyobb
részt vállal gondozásukból), a gyermeknevelés felelősségének növekvő részét hárítjuk át
a családra. Mivel azonban a család láthatóan egyre kevésbé képes ezeket a feladatokat
magára vállalni, ez az áthárítás inkább az első kérdésre adott negatív válasznak tűnik,
mint a második probléma megoldásának."
FELADAT
Próbáljatok a fentiekben megismert módszerrel vitába szállni az alábbi cikkel.
Készítsetek cáfolatot. Kövessétek a cáfolatkészítés lépéseit.
AMIÓTA A TELEVÍZIÓ ÉLETÜNK RÉSZE LETT,
MÁSKÉPP LÁTJUK A VALÓSÁGOT
Már a járóka rácsain keresztül tévézni kezdünk, és nem hagyjuk abba az öregkori
szemromlásig. A televízió az az összefüggés, amelyben érzékeljük a világot, véleményt
alkotunk a politikáról, szórakoztatásról, a művészetekről, szinte mindenről.
Akár tetszik, akár nem, aki sok emberhez akar fordulni, a tévének alkot, nem annyira
azért, hogy a képernyőre kerüljön, hanem mert a a televízió befolyásolja legtöbb ember
társadalom- és világszemléletét, gondolkodását, magatartását.
Paradox módon, miközben a tévé az az új kontextus, melynek keretein belül az
élményeinket szerezzük, egyúttal az összefüggés- és helynélküliség érzetét sugallja.
Ugyanis megtöri az ősi kapcsolatainkat szűkebb életterünkkel. A televíziónak
köszönhetően, mi már nem egyszerűen az otthonunkban és a saját közösségünkben
lakunk. Legtöbben jobban odafigyelünk és többet beszélünk például a nemzetközi
terrorizmusról, az éhínség sújtotta távoli területekről, a Mars szondáról, földrengés
okozta tragédiákról idegen országokban, mint a közelünkben élő emberek gondjairól,
kivéve talán közvetlen családunkat, barátainkat, munkatársainkat.
A televízió immár mindannyiunk közös és leghatalmasabb porondja. Ha egy
ismerősünknek szép a hangja, nem arra biztatjuk, hogy a templomban énekeljen, hanem
hogy föl kellene lépnie a tévében. Műkedvelő színész, művész, komikus ismerőseinket
nem szomszédainkkal vetjük össze, hanem maroknyi szupersztár teljesítményével.
A tévé nemcsak azért jelent kihívást a színháznak, mert van mivel eltölteni a szabadidőt,
hiszen olcsóbb és kevesebb erőfeszítést kíván beülni a fotelbe, mint jegyet venni,
kiöltözni és elmenni a színházba, hanem azért is, mert módosítja a
társadalmi érintkezés formáit, elmossa a dráma és a valóság közötti határvonalat. A
televízióval való intenzív kapcsolatunk eltompítja a nyelvérzékünket. Már csak képekre
vagyunk képesek reagálni. A televíziót nem hallgatjuk, hanem nézzük. Ösztönösen
viszonyulunk hozzá jól vagy rosszul, s nem gondolkodunk el mondandójáról,
nyelvezetéről.
Még a politikai tévévitáknak is csekély közük van a mondandóhoz és az érvekhez, annál
több a képiséghez és a stílushoz. A képernyőn közvetített vitákra nagyon kevesen
reagálnak tárgyszerűen, kevesen mérlegelik, hogy egy-egy állítás igaz-e vagy hamis.
Sokkal általánosabbak az olyan kijelentések, mint: -Na, én a kutyámat se bíznám rá erre
az alakra. - Nézz oda, ez egy jó fej. - Látod, hogy megöregedett?
A tévé inkább érzelmeket kelt bennünk, és nem gondolatokat. Vajon miért van ez így?
Részben a tévé sugallta bensőségesség miatt. A képernyő hősei személyes vendégeink a
lakásunkban, hiszen a képernyő alig néhány méternyire van tőlünk. Ez a mesterségesen
bensőséges közelség arra késztet bennünket, hogy a képet, a gesztust, a stílust vegyük
észre.
A szavaknak szentelt figyelem a beszélő és a befogadó közötti távolsággal növekszik. A
színházban a nézők éppen elég messzire ülnek a színészektől, hogy figyeljenek arra is,
ami a színpadon elhangzik. A televíziós közelképben viszont az egyéniség érdekel
bennünket.
A közhely szerint "egy kép felér ezer szóval"; csakhogy ez félrevezető, mert azt akarja
elhitetni velünk, hogy a szavak és a képek egyenrangúak és egymásba fordíthatók. Az
igazság az, hogy itt a jel-típusok teljességgel különbözőek, s ezeket az emberi agy más
más féltekéje állítja elő, illetve fogadja be. Minden kölcsönös emberi kapcsolat igénybe
veszi e két szimbólumrendszert: nevezetesen a nyelvi kommunikációt és a képi
(metanyelvi) kifejezéseket. Ez utóbbiak közé tartoznak a gesztusok, arcjáték,
indulatszavak. E kifejezésmódok olyanok, mint a felirat híján való rajzok. Egyszerre
közvetlenebbek és kevésbé egyértelműek, természetesebbek, ám pontatlanabbak a
nyelvi kifejezésnél. A nyelvi kommunikáció olyasmire alkalmas, amire a képi nem
képes: huzamos és logikus érvelésre. Az eszmék hordozója a nyelv, nem a képiség.
megmutathatjuk egy égbe nyúló szobor képét, ámde a szabadság jelentését csak
szavakkal analizálhatjuk.
(Joshua Meyrowitz nyomán)
É RVEK ÖSSZEKAPCSOLÁSA ÉRVELÉSI

RENDSZEREKBE
Az érvrendszer az a gondolatmenet, aminek a mentén a bizonyítás folyik. A világos

áttekinthetőség és a meggyőzőerő érdekében érveinket logikusan kell csoportosítani.
Arra is figyelni kell, hogy az egymás mellé kerülő érvek hogyan erősítik egymást.
Minden egyes példa vagy érv alkalmazásakor mérlegelni kell, hogyan kapcsolódik a
központi gondolatmenethez. Az érvrendszeren belül foglalkozhatunk a lehetséges
ellenérvek cáfolatával. A megfogalmazásban az elrendezés és a tagolás mellett a
megfelelő szövegkohéziós eszközök (kötőszavak, utalószavak) használata is segítik
a befogadót a jobb eligazodásban.
Az alábbiakban egy összetettebb gondolatmeneten keresztül fogjuk megfigyelni,
hogyan lehet felépíteni bonyolultabb érvrendszereket.
DAVID KORTEN
COWBOYOK ÉS ŰRHAJÓSOK
1. Mennyire különbözik a cowboy és az űrhajós élete! A korábbi határtérségi
társadalmak cowboyai, miként az amerikai vadnyugaton, ritkán lakott térségek világában
éltek, látszólag kimeríthetetlen anyagi erőforrások áldásos körülményei között. Az
őslakosok kivételével, akik úgy érezték, hogy joguk van a földhöz, minden elvehető,
felhasználható és tetszés szerint eldobható volt, a föld és a szél eróziójára bízva. A
dolgozni kívánók lehetőségei látszólag korlátlanok voltak, és aki feltételezte, hogy
valaki nyeresége valaki másnak a vesztesége, azt jogosan bélyegezték rövidlátónak és
fantázia nélkülinek. Saját jövőjének keresésében mindenki versenyezhetett, azzal a
gondolattal, hogy az egyéni hasznok végül a közösség hasznára is válnak.
2. Ezzel szemben az űrhajósok az űrben száguldó űrhajókban élnek emberekből álló
legénységgel és értékes, korlátozott erőforrás-ellátmánnyal. Mindent egyensúlyban kell
tartani és visszaforgatni, semmi sem pazarolható el. A jólét mértéke nem az, hogy a
legénység milyen gyorsan képes elfogyasztani a korlátozott készleteket, hanem hogy a
legénység tagjai mennyire eredményesek fizikai és szellemi egészségük, korlátozott
erőforráskészleteik és az életben tartó rendszer fenntartásában, mivel mindnyájan
ezektől függnek. Amit egyszer eldobnak, az már örökre hozzáférhetetlen. Amit
visszaforgatás vagy újrafeldolgozás nélkül gyűjtenek össze, az szennyezi az életteret. A
legénység tagjai csapatban dolgoznak az egész érdekében. Senki nem gondol felesleges
fogyasztásra, ha valamennyiük alapvető szükségletei nincsenek kielégítve, és nem
rendelkeznek bőséges tartalékokkal.
3. A modern társadalmak cowboy módon gazdálkodnak egy űrhajóvá lett világban. A
természet bőségét és hulladék-eltakarító kapacitását még mindig korlátlannak tekintjük;
az erőseket tiszteljük és a haladást fogyasztásunk soha véget nem érő növekedésével
azonosítjuk. Ahogy feltételezzük az ősi egyiptomiakról, hogy magukat részben a
piramisok nagyságával mérték, hasonlóképpen a jövő civilizációi korunkra
visszatekintve arra a következtetésre juthatnak, hogy haladásunkat mi viszont a
szemétdombok nagyságával mértük. Cowboyokként élni egy űrhajóban tragikus
következményekkel jár:
4. Túlterheli az életben tartó rendszereket, s ennek eredménye ezek
működésképtelensége és az emberi tevékenység szintjének csökkenése, melyet végső
soron ezeknek a rendszereknek kellene fenntartaniuk.
5. Éles versenyt kelt a legénység erősebb és gyengébb tagjai között a közös, de
zsugorodó életben tartó szolgáltatásokért. A legénység egyes tagjai még az alapvető
létfenntartási eszközöktől is meg vannak fosztva, a szociális feszültség nő, és a
kormányzati rendszer legitimációja széthullik.
6. A válság kezeléséhez el kell fogadnunk az alapvető realitást: átléptük a nyitott
térségek és az űrhajó-világ közötti küszöböt. Életünk a természeti világ életben tartó
rendszereitől függ, és ez a világ most betelt. Alkalmazkodnunk kell az életközpontú
űrhajó-gazdálkodás elveihez. A jelenlegi úton haladva egyszerre raboljuk ki bolygónkat,
és tépjük szét a nem piaci társas kapcsolatok szövetét, amik az emberi civilizáció alapjai.
A természeti rendszerekhez való emberi viszonyulásunk hibás felfogásának ez a
közvetlen következménye.
A NYITOTT TÉRSÉGEKTŐL A TELÍTETT VILÁGIG

Az emberiség történelme során az ember gazdasági tevékenysége következtében a földi
ökorendszerekre nehezedő terhelés egésze elhanyagolható volt e rendszerek hatalmas
regeneráló kapacitásához viszonyítva, és az erőforrások korlátainak problémáját nem
kellett komolyan vennünk. Amikor az iparosítás meghaladta az egyes országok
erőforráskorlátait, akkor ezek egyszerűen a saját határaikon kívül szerezték meg azt,
amire szükségük volt, általában a nem iparosodott népek erőforrásainak
gyarmatosításával. Noha a következmények a gyarmatosított népek számára olykor
pusztítóak voltak, ennek a planetáris ökorendszerre gyakorolt többlethatását a
gyarmatosítók alig vették észre.
Ily módon Európa iparosítása Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában lévő
gyarmatainak rovására valósult meg. Az Egyesült Államok számára ugyanezen
igényeinek kielégítését főként nyugati térségeinek gyarmatosítása jelentette az ott élő
bennszülött amerikaiak terhére, továbbá gazdasági hatókörének kiterjesztése Közép-
Amerikára és a karib-tengeri térségre. Japán, a legújabb gyarmatosító, a segélyek, a
külföldi beruházások és a kereskedelem finoman bonyolult rendszerét használta és
használja kelet- és délkelet-ázsiai szomszédai erőforrásainak gyarmatosítására. Ázsia
újonnan iparosodó országai, Dél-Korea és Tajvan hasonló módon járnak el, akárcsak
Thaiföld és Malaisia.
Amíg a világnak csak egy kis része volt iparosítva, a környezeti térségeket betelepítéssel,
kereskedelemmel és a hagyományos gyarmatosítással lehetett kiaknázni.
Hasonlóképpen a határterületi térségek szolgáltak szociális biztonsági szelepként az
ipari társadalmak népesedési feleslegének felszívására. 1850 és 1914 között a gazdasági
körülmények hatására az átlagosan 32 milliós lakosú Britanniából több mint 9 millió
ember vándorolt ki, főként az Egyesült Államokba.
A nyitott térségek gyarmatosításának kora most a végső fázisba került. A legkönnyebben
hozzáférhető térségeket már kiaknázták, és most fokozódik a verseny a kevés megmaradt
és olyan távoli helyeken lévőkért, mint Irán, Jáva, Indokína, Pápua-Új-Guinea, Szibéria
és Brazil-Amazónia.
Jelen vizsgálódásunkhoz helyénvaló megjegyeznünk, hogy egészében mítosznak
minősíthető a tizenkilencedik század végén és a húszadik század elején általánosan
elterjedt vélekedés, miszerint a gyarmatosító országok népének haszna volt a
gyarmatosításból. A helyzet korántsem ilyen egyértelmű, és sok tekintetben közös
vonásai vannak a gazdasági globalizáció új tőkés társasági gyarmatosításával. A haszon
a legtöbb esetben a pénzes osztályokhoz áramlott, nem pedig az átlagos állampolgárhoz.
Két amerikai történész legújabb vizsgálata a brit gyarmatosítási tapasztalatokról feltárta,
hogy a gazdag beruházók ugyan profitáltak gyarmati beruházásaikból, a középosztály
azonban csak az adófizetési felszólításokat kapta meg, mely adókkal a birodalom
fenntartását szolgáló hatalmas katonai apparátust támogatták. Arra a következtetésre
jutottak, hogy "az imperializmus legjobban a jövedelmeknek a középosztálytól a felső
osztályokhoz való átviteli mechanizmusként jellemezhető." A gazdasági globalizáció
jórészt a birodalmi jelenség modern formája, és azonos következményekkel jár.
Emberi fajtánk határszintjét a népességnövekedés és az 1950 óta bekövetkezett ötszörös
gazdasági növekedés miatt értük el, gazdasági rendszerünk környezeti igényei már
betöltik a bolygónk rendelkezésére álló környezeti teret. Fajtánk evolúciós folyamatában
elérkeztünk a történelmi jelentőségű átmeneti ponthoz: a nyitott térségű világban való
életviteltől a telített világban való életig.
Most választhatunk: vagy alkalmazkodunk ehhez az új realitáshoz, vagy leromboljuk
ökológiai élettereinket és elszenvedjük ennek következményeit.
Az első környezeti korlátokat, amelyekkel szembe kerültünk és feltehetően már át is
léptünk, nem a nem megújítható erőforrások, mint az olaj vagy réz jelentik, ahogy azt
egykor hittük, hanem inkább a megújítható erőforrások korlátai és a környezet
hulladékfelszívó képességének végessége, melyet az ökológusok "nyelő funkciónak"
neveznek. Mindenütt találkozunk ezeknek a korlátoknak a bizonyítékaival. A savas eső
egyedül Európában 31 millió hektár erdőt tett tönkre. Világszinten minden évben 6
milliárd hektár termőföld sivatagosodik el, a trópusi erdők 11 millió hektárral
csökkennek, 26 milliárd tonna termőtalaj veszteség származik oxidációból, erózióból, és
1,5 milliárd hektár elsődleges mezőgazdasági terület vész el az öntözési projektek
következtében fellépő szikesedésből. Az egy főre eső gabonatermelés 1984 óta esik. Az
Észak-Amerika feletti ózonréteg öt százaléka, és valószínűleg a világon másutt is, 1980
és 1990 között elpusztult. A légköri széndioxid az elmúlt 100 évben 25 százalékkal nőtt.
Hatalmas szakirodalom és számos tanácskozás foglalkozik az adatok értékelésével
abban a tekintetben, hogy az egyes területeken túlléptük-e már a határértékeket vagy
túllépjük-e századunk végére. Az adatok ilyetén való pontossága azonban sokkal
kevésbé fontos, mint abban az alapvető igazságban való egyetértés kialakítása, hogy
nincs más valóságos választási lehetőségünk, mint gazdasági intézményeink átalakítása
a betelt világ valóságának megfelelően.
Igen ám, de a saját környezeti erőforrásaiknál többet fogyasztó országok uralják a
nemzetközi gazdaság szabályalkotó folyamatait. A szabályokat úgy igazítják, hogy
képesek legyenek a nemzeti környezeti deficitjeiket importtal pótolni, gyakran anélkül,
hogy törődnének az exportáló országokat érintő következményekkel. A rendszer
lényegét a legvilágosabban az mutatja meg, ha megnézzük az egyenlet export oldalát:
El Salvador és Costa Rica földjük több mint egyötödén exportra termelnek banánt, kávét
és cukrot. Latin-Amerikában és Afrika déli részén az esőerdők és a vadvilág helyén
exportra szánt állatokat tenyésztő és legeltető birtokok terülnek el. Hollandiában sertések
és szarvasmarhák millióit hízlalják Malaisia erdőirtásos földterületeiről származó
pálmamag-pogácsával, hogy az európai fogyasztókat magas zsírtartalmú hússal és tejjel
lássák el.
A déli országok által exportélelmiszerek előállítására használt földeket az illető országok
szegényei nem használhatják arra, hogy megtermelhessék saját élelmiszerüket. Az
exportorientált mezőgazdaság miatt elvándorlásra kényszerült emberek a túlzsúfolt
városokba kényszerülnek, vagy a gyorsan túlterheltté váló kevésbé termékeny
területekre költöznek. Számos déli ország gabonát importál Északról, cserébe saját
élelmiszerexportjáért, az importgabonát azonban elsősorban állati takarmányozásra
használják, hogy hússal lássák el a magas jövedelmű városi fogyasztókat. A szegények
a termelői-fogyasztói lánc mindkét végén a vesztesek közé tartoznak.
Az északi fogyasztók számára ez a dinamika láthatatlan, s akiket - ha egyáltalán
kérdéseket tesznek fel ezzel kapcsolatban - arról biztosítanak, hogy ez a megoldás
szolgáltatja Dél szegényei számára a munkaalkalmakat és a szükséges jövedelmet, s így
lehetővé válik számukra, hogy élelmiszer-szükségleteiket olcsóbban elégítsék ki, mintha
saját maguk termelnék meg saját maguk számára. Az elmélet tetszetős, de a gyakorlatban
az élelmiszer-gazdaság átrendezésének egyedüli nyertesei a nemzetközi mezőgazdasági
cégek, melyek az alapvető élelmiszerek és nyersanyagok globális kereskedelmét uralják.
Ahogy a gazdag országok importálják az erőforrásokat, ha igényeik meghaladják saját
korlátaikat, hasonlóképpen exportálják hulladéktöbbletüket. A hulladék-elhelyezési
gyakorlat világosan megmutatja a hatalom és a környezeti költségek közötti kapcsolat
jellegét. A szennyező gyárakat és a hulladéklerakó helyeket olyannyira következetesen
a szegények és kisebbségek szomszédságába vagy közösségeibe telepítik, hogy ezt a
politikai hatalom földrajzi eloszlásának közvetett mutatójaként is használhatnánk.
A sérelem betetőzéseként a gazdagok a nyomorúságos környezeti állapotokat, melyek
között a szegények olykor élnek, úgy mutatják be, mint annak bizonyítékát, hogy a
szegények környezet iránti kötelességtudata kisebb, mint az övék. Az ilyen állítások két
fontos mozzanatot hagynak figyelmen kívül. Először is, a legtöbb környezeti terhelés az
emberi fogyasztás közvetlen függvénye, és a gazdagok kétségtelenül többet
fogyasztanak, mint a szegények. Másodszor, ámbár igaz, hogy a szegényeket sokkal
nagyobb valószínűséggel találjuk hulladéklerakók, szennyező gyárak és a környezet
pusztulásának más színhelyei közelében, mint a gazdagokat, ez azonban nem jelenti azt,
hogy ezeket a lerakókat a szegények hulladékai töltik meg, vagy ők a legnagyobb
fogyasztói a környezetszennyező gyárak termékeinek. Azt sem jelenti, hogy a szegények
nem szeretnének kellemesebb környezetben élni. Egyszerűen csak azt jelenti, hogy a
gazdagok rendelkeznek azzal a politikai és gazdasági hatalommal, amellyel elérik, hogy
a szennyező anyagokat és a hulladékokat ne az ő szomszédságukban, hanem másutt
rakják le. Biztosítják azt is, hogy a környezetszennyező gyárak telepítéséhez ne az ő
szomszédságukban vágják ki a fákat. A szegények mindezt nem tudják elérni. Amit tehát
valójában látunk, az pusztán a jövedelmi egyenlőtlenségek következménye, nem pedig
a környezet iránt érzett felelősségben és a környezettel való törődésben lévő
különbözőség.
Ezt mind csak a hatalom kiegyenlítésével lehet helyrehozni.
(Részlet David C. Korten: Tőkés társaságok világuralma című könyvéből, fordította
Kindler József)
Bevezető feladatok:
1. Keressetek példákat a szövegben az alábbi érvtípusokra:
 analógián alapuló érv
 indukción alapuló érv
 szétválasztó szillogizmus
 ok-okozati összefüggésen alapuló érv
 összehasonlításon alapuló érv
 egyéb....
2. Keressetek olyan érveket, amiket a szerző a szövegben meg is cáfol.
3. Miről akar meggyőzni minket a szerző összességében? (Húzzátok alá a szövegben
azt az egy-két mondatot, amely a szerző legfontosabb állításait tartalmazza.)
Részletes elemzés:
1. Mi a különbség a cowboy és az űrhajós gondolkodása között? Minek az analógiája
cowboyként élni egy űrhajóban?
2. Mi a következménye annak, hogy a modern jóléti társadalmak szűkülő erőforrások
mellett pazarlóan élnek?
3. Az éles és kegyetlen gazdasági verseny milyen kettős veszélyt jelent az
emberiségnek?
4. A történelem során eddig mit tettek a gazdag országok, ha az iparosítás mértéke
meghaladta az ország erőforrásait? (Meg lehet-e ezt ma is tenni?)
5. Milyen érvekkel igazolták a gyarmatosítók a gyarmatosítást?
6. Hogyan cáfolta a kutatás ezeknek az érveknek a helyénvalóságát?
7. Milyen analóg (hasonló) folyamatok zajlanak manapság? Miért?
8. Mit kellene tenni, hogy elkerüljük a katasztrófát?
9. Ki akadályozza meg, hogy megtegyük a szükséges lépéseket? Mivel érvel?
10.Mivel lehet cáfolni, hogy az export hasznot hoz az exportáló országoknak?
11.Mit állítanak a fejlett országok az elmaradottabb országok környezetvédelméről?
12.Mivel lehet állításaikat cáfolni?
13.Mi a feltétele annak, hogy a cikkben említett globális problémákra megoldás
szülessen?
14.Mi a véleményetek, megvalósíthatóak-e a feltételek?
É RVELÉSI HIBÁK
"Nem szabad ugyanis megfertőzni a bírót azáltal, hogy haragra, gyűlöletre vagy
szánalomra indítjuk. Ez olyasféle, mintha valaki elgörbítené a vonalzót, amellyel
dolgozni akar."
Arisztotelész
A meggyőzés során szándékkal vagy pusztán tudatlanságból a szónok használhat
hibás érveket, csúsztatásokat. A sántító érvek logikailag hibás érvek, de ez nem
jelenti azt, hogy retorikai szempontból hatástalanok lennének. Sőt ellenkezőleg,
csúsztatásokkal néha óriási hatást lehet elérni a hallgatóság körében. Az érzelemre
való hatás néha olyan erős lehet, hogy a hallgatóság felfüggeszti a józan, racionális
mérlegelést. Hazugságok, főleg ha igazán gátlástalanok, felkorbácsolhatják a
hallgatóság indulatait. Mindazonáltal a sántító érvek olyan trükkök, amik csak a
hozzá nem értőket tudják félrevezetni. Érdemes azonban az érvelési hibák
leggyakoribb típusait megismerni, mert ha tudunk róluk, nem dőlünk be nekik, és
magunk is próbáljuk elkerülni őket.
Fontos hangsúlyozni, hogy a helyes érv logikailag megalapozott és
intellektuálisan tisztességes. A helyes érv az ésszerűségen alapszik, és az
érzelmeket csak az ésszerű meggyőződés megerősítésére használja. A tisztességes
érvelés nemcsak bizonyít vagy cáfol, hanem megvilágítja a problémát a hallgatóság
számára, akik akár egyetértenek vele, akár nem, tanulni fognak a vitából.
Önmagába visszatérő érv
Érvnek látszanak, de valójában nem azok az olyan állítások mint például, hogy: „A
főnökben nem lehet bízni, mert egy teljesen megbízhatatlan fráter."
Az érv állítását nem támasztja alá semmi, pusztán megismételtük az érvet. Hasonló
hiányos érvvel állunk szemben, mikor megkérdezünk egy kormányhivatalnokot,
hogy miért titkosítottak egy dokumentumot, és azt a választ kapjuk, hogy azért, mert
bizalmas információt tartalmaz.
Hamis analógia
A tizennyolcadik századi deisták szerették a világegyetemet egy óraműhöz
hasonlítani, ahol minden kis résznek megvan a szerepe az egész működtetésében.
Istent ennek megfelelően egy nagy órásmesterhez hasonlították, aki létrehozta,
elindította és magára hagyta a működő szerkezetet. Bármennyire bonyolult
szerkezetnek tűnt akkoriban egy óra, ez az analógia nagyon leegyszerűsített modell
a világegyetem összetettségéhez képest.
Vigyázzunk arra, hogy ne használjunk analógiát fő érvként, mert bár az analógia
kitűnően megvilágítja és megerősíti az érveket, új bizonyítékokkal nem szolgál.
Hamis ok-okozat (Post hoc, ergo propter hoc )
Sokszor kényelmességből megelégszünk leegyszerűsített megoldásokkal. Egymás
után következő eseményeknél egyszerű ok-okozati kapcsolatokat állítunk fel, holott
egy-egy jelenség összetett okok következménye. Könnyen kijelenjük például, hogy
az alacsony születésszámnak az oka a szegénység, azért mert az ország
elszegényedésével párhuzamosan csökken a születésszám, de ha jobban megnézzük
a dolgot, kiderül, hogy van sok nálunk szegényebb ország, ahol több gyerek születik.
Választási kampányokban a kormányon levő fél mindig minden jót, ami
kormányzása alatt történt, magának tulajdonít, pusztán azért, mert a kormányzás
ideje egybeesik az eseményekkel, míg az ellenfél minden rosszat igyekszik a
kormány nyakába varrni. Valójában csak a dolgok egy részéért tehető a kormány
felelőssé, a többi véletlen egybeesés következménye. A kettő különválasztása
azonban alapos elemzést igényel, amire nem mindig vesszük a fáradságot.
A post hoc, ergo propter hoc technikát a reklámiparban sokszor használják, amikor
azt próbálják velünk elhitetni, hogy amennyiben megvásárolunk egy terméket,
valami nagyszerű dolog fog történni velünk. "Kend magadra ezt a krémet és húsz
évet fogsz fiatalodni!"
Személyeskedés (Argumentum ad hominem)

Ha valakinek nem az érveit vagy tetteit ítéljük meg egy vitában, hanem aszerint
döntünk, hogy maga a személy szimpatikus-e nekünk vagy nem, akkor követjük el
az argumentum ad hominem hibáját. Híres világirodalmi példa található Camus
Közöny című regényében, ahol a főhős gyilkosságba keveredik, és az ügyében
ítéletet hozó bíró legfőbb bizonyítéka ellene az, hogy nem sírt az anyja temetésén.
Ha például egy választási kampányban a szónok a másik fél érvei helyett az ellenfél
személye ellen támad, vagy saját múltbeli érdemeiről többet beszél, mint a tárgyról,
akkor ő is elköveti az 'argumentum ad hominem' hibáját. Ez a fajta csúsztatás sajnos
sokszor hatással van a közönségre. Aki azonban ésszerűen és alaposan akar ítélni,
arra a sárdobálás, pletyka vagy az alaptalan vádaskodás nem sok hatással lesz.
"Más is ezt csinálja" - érv
Ez a fajta csúsztatás úgy válaszol ellenséges vádakra, és úgy kerüli el a felelősséget,
hogy ugyanazzal vádolja az ellenfelet, amivel az ellenfél őt. Például a Kádár-korszak
kiszolgálói szerették azt hangoztatni, hogy mindenki, egyformán kiszolgálta a
rendszert, ezért senkinek nincs mit a másik szemére vetni. Ezzel a módszerrel
próbáltak kitérni a saját felelősségükkel való szembenézés elől.
A nagy értékben elkövetett korrupciót a kormányok a közvélemény előtt azzal az
érvvel szokták elfogadhatóvá tenni, hogy a sajtóban sokat foglalkoznak más
kormányok korrupciós ügyeivel. Ezzel azt a benyomást próbálják kelteni, mintha
politika nem létezne korrupció nélkül.
Visszaélés a retorikai kérdéssel (Az összetett kérdés)

Ebben az esetben a szónok úgy teszi fel a kérdést, hogy az ellenfél akár igennel, akár
nemmel válaszol, a válasz a kérdező feltételezését támasztja alá. A klasszikus példa:
"Nem vered már a feleségedet?" Akár igen a válasz, akár nem, mindenképpen rossz
fényt vet arra, aki válaszol. A trükk a kérdésben az, hogy bár a kérdező látszólag csak
egy kérdést tesz fel, burkoltan azt is megkérdezi, hogy "Megverted-e valaha a
feleségedet?" és azt is, hogy "Szoktad-e verni a feleségedet?" Az ilyen és ehhez
hasonló kérdéseket szándékosan úgy fogalmazzák meg, hogy félrevezessék a
hallgatóságot, ezért ezekre nem érdemes válaszolni, hanem ragaszkodni kell ahhoz,
hogy a kérdező külön-külön tegye fel a kérdéseket.
Nem a tárgyhoz tartozó okoskodás
Érzelemre ható érvek nem mindig jelentenek álokoskodást, hiszen az nem baj, ha
a szónok az értelem mellett a szívhez is szól. A baj akkor van, ha az érv nem
bizonyító erejű az adott kérdésben. Az érzelemre ható érvek egyik gyakori formája
a sajnálatkeltés, amikor például egy szervezet úgy próbál adományokat gyűjteni,
hogy sajnálatra méltó elesett emberek képét mellékeli.
A félelemkeltés eszközét gyakran be szokták vetni gyógyszer, élelmiszerek,
életvezetési, fogyasztási szokások reklámozásakor. Ilyenkor azt a képzetet keltik,
hogy ha nem követjük a javaslataikat, nem fogyasztjuk a terméküket, veszélybe
sodorjuk magunkat.
Hasonlóan a félelemkeltéshez, megalapozatlan remény ébresztésével (pl.
csodálatos gyógyulásokról szóló beszámolók) is szoktak gyógyhatásúnak vélt
termékeket reklámozni.
A politikai propaganda veszélyes, de sajnos gyakori eszköze, hogy ésszerű érvek
helyett harag, gyűlölet keltésével akarja meggyőzni hallgatóságát.
Címkézés
Ezt az érvelési hibát akkor követjük el, ha ahelyett, hogy az ellenfél érveinek
cáfolatával érdemben foglalkoznánk, elképzeléseit egyszerűen romantikus
álmodozásnak, liberális szabadosságnak, nép-nemzeti frázisnak stb. nevezzük.
Ebben az esetben a hallgatóság csak az előítéleteire támaszkodhat az
ítéletalkotásban.
Hiányzó bizonyíték
Az egyik leggyakoribb érvelési hiba, amikor következtetésként az a feltételezés
szerepel, amit bizonyítani kellene.
pl. A piacgazdaság a legmegfelelőbb társadalmi forma, mert az állam beavatkozása
nélküli szabad kereskedelem nyilvánvalóan elősegíti a közjó érvényesülését. (Ebben
az esetben nincs bizonyítva, hogy hogyan segíti elő a piacgazdaság a közjót.)
Ez a fajta érvelési hiba a mindennapi nyelvhasználatban is igen elterjedt. Például a
"Köztudott, hogy..... ", "Világos hogy,...." kezdetű mondatok nem bizonyítanak
semmit, ha nem követik őket bizonyítékok.
Hamis kontextusba helyezés
Ha valakinek a szavait idézzük, valójában kivesszük az eredeti
szövegösszefüggésből. Ezzel vissza is lehet élni, és új összefüggésbe helyezve a
szöveget olyan jelentést lehet neki tulajdonítani, ami a szerző szándékától eredetileg
távol állt.
FELADAT viii
A következő érvek közül mindegyik sántít, de mindegyik egy kicsit másképpen.
Tanulmányozzátok az érveket, és próbáljatok rájönni gyönge pontjaikra!
a) Kit érdekel, hogy mit szónokol! Nem elég, hogy kétszer elvált, még bagózik is.
b) Akivel csak találkoztam ma, mind a zöldeket támogatja. Szerintem a zöldek fognak
nyerni a választáson.
c) Látod, előre megmondtam! Megválasztottuk őket, és most itt a magas infláció.
d) A politikusok mind megbízhatatlanok.
-Miből gondolod?
-Csak megbízhatatlan emberek mennek politikusnak.
e) A nemzeti össztermék bizonyára magasabb Svájcban, mint Franciaországban, hiszen
a svájciak többet keresnek, mint a franciák.
f) A fejenkénti sörfogyasztás Németországban a legmagasabb. Hansi biztos rengeteg
sört iszik.
g) Mindenki Persilt használ, aki számít. Használjon ön is Persilt!
h) Ha nem akar megkopaszodni, használja a Hajrá! hajnövesztő szert!
i) Miből gondolja, hogy megúszhatja az adócsalást?
FELADAT
Állapítsátok meg, milyen típusú hibák találhatók az alábbi érvekben:
a) Már kezdtem kételkedni az újságok megbízhatóságában, mikor a múlt heti
vezércikkben a szerkesztő elmondta, milyen megbízható a sajtó.
b) Azt felróni egy vállalatnak, hogy túl sok hasznot zsebel be, olyan, mintha a teheneket
azért hibáztatnánk, hogy túl sok tejet adnak.
c) Elhagyott a párom. Ki törődik vele? A nők olyanok, mint a busz. Az egyiket lekési az
ember, jön a másik.
d) Hemingway-t nagy írónak tartottam, míg egy szép napon el nem olvastam az
életrajzát. Önző, beképzelt alak. Soha többé egy sort se olvasok el tőle.
FELADAT
Próbáljatok az írott vagy az elektronikus sajtóban sántító érveket keresni!
MIÉRT NEM SZABAD CSÚSZTATÁSOKAT HASZNÁLNI AZ ÉRVELÉSBEN?

Tisztességtelen eszközök használata csalásnak minősül, és azt is minősíti, aki
visszaél mások hiszékenységével. Ha a szónok megelégszik azzal, hogy érveit
csúsztatásokkal támasztja alá, és nem jár utána a tisztességes és ésszerű
bizonyítékoknak, nem teljesíti a feladatát. Még jó ügy érdekében sem szentesítheti a
cél az eszközt.
Ha viszont tudatosan és cinikusan használja valaki a hamis érveket, lebecsüli a
közönségét. Rejtetten azt feltételezi róluk, hogy nem elég okosak ahhoz, hogy
belelássanak a kártyáiba. Tudnunk kell azonban, hogy a képzetlen embereknek is
megvan a magukhoz való józan eszük, és észreveszik a csúsztatásokat, és így hamar
el lehet veszteni a bizalmukat. A képzett gondolkodók pedig azonnal felismerik a
hamis érvet, és felületes gondolkodónak bélyegzik a beszélőt, olyannak, akinek az
érveivel nem érdemes foglalkozni.
A következőkben a modern életnek két olyan területéről lesz szó, amelyekben nagy
szerepe van az érvelésnek, a meggyőzési szándéknak és az ezzel való visszaélésnek.
A REKLÁM
"Mindenfajta szakterület specialistái kénytelenek megszokni, hogy más specialisták
véleményét kérdezősködés nélkül tudomásul vegyék. Ez új, speciális terület, új iparág
előtt nyitotta meg a kaput: a reklám előtt. Önmagában ebben nincs semmi rossz, vagy a
biológiával ellentétes. Nem tesz egyebet a fa csúcsán ülő vörösbegy sem, miközben
hangosan énekel, és odamutatja a napnak szép piros begyét, mint hogy reklámozza
magát. Minden nászrítust végző madár és hal is ugyanezt teszi. Az úgynevezett imponáló
viselkedés, mint például a csődör pompás "piafféja" (büszke lépdelése), egyszerre a
vetélytárs hím megfélemlítése és udvarlás egy nősténynek. Az udvarló állatok által
kibocsátott információk nagyon is megbízhatók: a legszebben pirosló begyű és
leghangosabban éneklő vörösbegy minden más tekintetben is a legkiválóbb.
Az ember is reklámozhatja magát, amire rá is kényszerül. Nem emelhetünk kifogást az
ellen, ha egy autógyártó cég közli, hogy az új modellje négy kerék meghajtású. A reklám
ma mégis egészen sajátos technikát alkalmaz, amely a fogyasztó érzelmeit veszi célba. A
reklámszakember akkor sikeres, ha ért az ösztönök és érzelmek manipulálásához. Aki
nagy embertömegeket akar megnyerni, a tudatalattijukat nyitó kulcsokat használja. Ott
fészkelnek a genetikailag programozott viselkedési normák, a félelem, a szexualitás, a
rangsorigény és a többi."
Konrad Lorenz: Embervoltunk hanyatlása, Kőrösi László fordítása)
A reklám feladata tájékoztatni a vásárlót a termékről, és rávenni az embereket, hogy

az adott terméket válasszák. Mivel a reklámnak nagyon erős a rábeszélő funkciója, a
reklámipar tudatosan használja a retorika eszközeit, beleértve logikai csúsztatásokat
vagy az érzelmek manipulációját. A reklám a kommunikációnak egy sajátos
nyelvezetét alakította ki.
A reklámszakemberek alaposan tanulmányozzák az emberi viselkedést, az emberek
törekvéseit, gyenge pontjait, sebezhető énjét, álmait, szorongásait, és amikor egy új
termék reklámozásába kezdenek, pontosan tudják, mire érzékeny az ember, mi fáj
neki, mire vágyik, és olyan húrokat pengetnek meg, amikre az ember érzékenyen
reagál.
A reklámipar szociológusokat és pszichológusokat foglalkoztat, hogy megtudják,
milyen ingerek váltják ki a kívánt reakciót a termék iránt, milyen képeket,
szimbólumokat használjanak, hogy kellemes képzeteket ébresszenek a termékkel
kapcsolatban a fogyasztó tudatában, úgyhogy a reklámok a fogyasztókat a gyenge
pontjaikon támadják. Konrad Lorenz szerint a reklámipar szinte valamennyi
ösztönalapú érzést és emóciót célba veszi. Ilyenkor a célszemély nincs tudatában
annak, hogy vágya szimbólumával, és nem annak beteljesülésével találkozik. Egy
fürdőruha vagy egy bőrápolókrém-reklám azt ígéri, hogy a szerencsés nő, aki
megvásárolja, éppen úgy fest majd, mint a hirdetésen látható fotómodell. A
kozmetikai cikkek gyártói "nem lanolint, hanem reményt" árusítanak. A lanolin
olcsó; a reményért azonban a gyártók ennek a sokszorosát kérik.
A reklámiparban leggyakrabban használt eszközök a következők:
Család. Meleg, bensőséges családi környezet, ami azt sugallja, hogy a termék révén
nekünk is részünk lehet ebben.
Anyaság. A vásárló szeretetéhségére épít.
Boldogság. Boldog emberek, akik a terméket használják, azt az érzést keltik, hogy a
termék minket is boldoggá tehet.
Együttérzés. A reklám azt sugallja, hogy azok az emberek, akik a terméket
létrehozták, törődnek veled.
Azonosulás. Olyan utalásokat használnak, amik azt az érzést keltik benned, hogy
része vagy egy közösségnek.
Kölcsönvett szeretet. Valamilyen szeretetreméltó dolgot mutatnak, és összemossák a
termékkel. Ezáltal érzésünket a szeretetreméltó dologról átvisszük a termékre. A
leggyakoribb eszközök a kisbabák, állatok, szex és a rang.
Ijesztgetés. Azt az érzést keltik, hogy valami rossz fog történni, ha nem használjuk a
terméket.
Bennfentes ajánlat. Átlagemberek vagy hírességek ajánlják a terméket.
Varázsszavak: különleges, új, erős, hatékony, legjobb, segít, megakadályoz, tartós
stb.
Zene. A zene dallama és ritmusa kellemes érzést kelt.
A fenti eszközöket két alapvető technikával építi bele a reklám a tudatunkba, az egyik
az asszociáció, a másik a projekció.
Az asszociáció az embernek arra a hajlamára épít, hogy szeret teljesen azonosulni
olyan emberekkel, akikre valamilyen tekintetben, de nem minden tekintetben
hasonlít. Ha például egy autóhirdetés kedélyes családot mutat, akik márkás autón
mennek kirándulni, könnyűszerrel beleképzeljük magunkat a helyükbe, hiszen mi is
családban élünk, és mi is szeretünk kirándulni. Álmodozásaink közepette esetleg
elfelejtjük megkérdezni magunktól, vajon nincs-e más módja is annak, hogy ilyen
kellemes élményekben legyen részünk. Az érzelmeink átveszik a hatalmat a józan
ész felett.
A projekció kivetítést jelent. Ha egy kávéhirdetés vagy egy parfümreklám
romantikusan idilli jeleneteit látjuk, fantáziavilágot építünk a látottak alapján, és
hajlamosak vagyunk magunkat a szereplők helyzetébe képzelni.
FELADAT
1. Gyűjtsetek reklámszövegeket és vizsgáljátok meg őket abból a szempontból, hogy
a rábeszélés milyen technikáit alkalmazzák.
2. Nézzetek meg különböző közönséget megcélzó lapokat és magazinokat (például
üzletemberek, háziasszonyok, fiatalok, idősek). Vizsgáljátok meg, hogyan változnak
a reklámokban alkalmazott módszerek a különféle közönség igényeinek
megfelelően.
A PROPAGANDA
"A kereskedelmi reklámnak valamelyest könnyebb dolga van, mint a politikainak,
amelyre egy tekintélyelvű államnak, egy diktatúrának szüksége van, hiszen minden
emberben munkál némi vonzalom a sör, a cigaretta, a hűtőszekrény és egyéb termékek
iránt, úgy azonban senki sem születik, hogy eleve rokonszenvet táplál egy zsarnok iránt.
A kereskedelmi propagandának viszont annyiban nehezebb a dolga, hogy kénytelen
betartani bizonyos játékszabályokat. Egy tejüzem tejtermékeket, sajtot, vajat
népszerűsítő propagandistája talán szívesen kiabálna kígyót, békát a növényi zsírok,
margarinok, étolajak gyártóira, mondván, hogy egy ellenséges zsarnoki hatalom
képviselői. Ez azonban tilos, és a harc más eszközökkel folyik."
Aldous Huxley
Egy demokratikus politikai rendszerben az állampolgárt tájékoztatni kell mindarról,
ami egy adott kérdés ellen vagy mellett szól. Ez a követelmény azonban csak akkor
teljesülhet, ha ezeket az információkat mindenki meg is érti. A mai civilizált ember
a szakterületén érzi magát illetékesnek, és szinte örül, ha megszabadul olyan
problémák felelősségétől, amelyek nem az ő témájához kapcsolódnak, hanem
általános jellegűek. Sajnos néha késztermékként hajlandó "megvásárolni" politikai
véleményeket is, a különböző véleményformálók pedig ennek megfelelően el is
látják a kívánt áruval, aminek aztán éppen olyan propagandát csinálnak, mint a
fogyasztói javaknak. A politikai reklám jól kihasználja az embereknek egy eredetileg
a faj fenntartására szolgáló viselkedési formáját, amely a modern
tömegtársadalomban különösen veszélyes lehet: a kollektív-agresszív lelkesedést.
Eredeti célja a saját csoport, család védelme volt. (Nyomait jól megfigyelhetjük pop-
koncerteken, meccseken.) Az ilyen lelkesedést az teszi különösen veszélyessé, hogy
ilyenkor az ember számára minden elveszti értékét, egyet kivéve, azt, amiért éppen
lelkesedik. Egy ukrán közmondás szerint: „ha lobog a zászló, a trombita gondolkodik
az ember helyett". A demagógok régóta tudják ezt. A Mein Kampfban Hitler
szokatlan nyíltsággal beszél módszereiről. Ismerte a modern tömegpszihológia
valamennyi reklámcélú stratégiáját.
A politikai propaganda eszméket vagy elméleteket terjeszt, politikusokat
népszerűsít, vagy éppen lejárató kampányt folytat ellenük. A demagógot nem az
igazság érdekli. Azt akarja elérni, hogy az ő szándékai szerint viselkedjünk, az ő
eszméiben higgyünk. Nem akarja, hogy az emberek a maguk fejével
gondolkodjanak, éppen ellenkezőleg, úgy akarja befolyásolni az emberek
gondolkodását, hogy azt gondolják, amit ő akar. Ha bizonyos információk az
embereket megrendítenék az általa elvárt hitben, ezeket az információkat
visszatartja. Természetesen bőven merít a logikai csúsztatások eszköztárából. Akár
egy terméket, akár egy eszmét vagy egy ideológiát terjeszt, érvei elsősorban az
érzelmeket célozzák meg. A demagóg legtöbb esetben megveti a közönségét. Abból
a feltevésből indul ki, hogy hallgatói ostobák, sekélyesek, képtelenek a józan és
logikus gondolkodásra. Bízik abban, hogy magasabbrendű értelmi képességével és
az emberi gyengeség átlátásával úgy manipulálhatja a tömegeket, hogy azok azt
vásárolják meg, amit ő akar, azt az ideológiát higgye el, amit ő hirdet.
A politikai propaganda gyakran illúziókat próbál eladni. Az egyik leggyakoribb
illúzió, amit kelt, az, hogy összetett problémákra léteznek egyszerű megoldások. Azt
hiteti el az emberekkel, hogy ha bizalmukat egy pártba, egy eszmébe vagy egy
jelöltbe helyezik, minden problémájuk megoldódik. Sokféle logikai csúsztatással él
a politikai propaganda, hogy a választók intellektusát kikapcsolva az érzelmek,
előítéletek vegyék át az irányítást.
A leggyakoribbak:
Címkézés. Ha a célnak megfelelő címkét alkalmaznak (például idegenbérencnek
neveznek valakit), a hallgatóság az ellenfél egész elképzelését elvetheti anélkül, hogy
a mellette szóló bizonyítékokat megvizsgálta volna.
Vonzó általánosítás. Ellentétesen működik a címkézéssel. Ha az elképzelést
valamilyen erényhez kötik (hazafiasság, becsület stb.) a hallgatóság elfogadja és
helyesli az elképzelést anélkül, hogy racionálisan megvizsgálná az ellene szóló
érveket is.
Átvitel. Valakinek vagy valaminek a tekintélyét vagy hírnevét kapcsolatba hozzák
egy elképzeléssel, programmal vagy eszmével annak érdekében, hogy az is
hasonlóképpen tiszteletreméltónak tűnjön fel.
Tanúságtevés. Tiszteletreméltó vagy éppen ellenkezőleg népszerűtlen személyiségek
nyilatkoznak arról, hogy egy elképzelés helyes vagy helytelen.
Egyszerű emberek. A szónok úgy akarja meggyőzni a hallgatóságát egy módszer
helyességéről, hogy azt hiteti el velük, hogy a módszer egyszerű emberektől
(közülünk valótól) származik. Politikai vezetők sokszor magukat próbálják úgy
népszerűsíteni, hogy egyszerű származásukat hangsúlyozzák.
Lapok keverése. Úgy válogatják és rendezik egymás mellé a tényeket, példákat,
állításokat, hogy az érvek a lehető legjobb vagy legrosszabb színben tüntessenek fel
egy programot, személyiséget, eszmét vagy terméket.
Mindenki így csinálja. Legalább is erről akar meggyőzni minket a propagandista.
Kövessük a tehát többieket kritika és mérlegelés nélkül. "Nincs más alternatíva."
FELADAT
1. Figyeljük meg, hogy mennyire hasonlóan működnek a fenti propagandaeszközök
a sántító érvekkel.
2. George Orwell a totalitariánus társadalom retorikáját parodizálja az Állati

gazdaság című könyvében, ahol az állatok megdöntik az emberek uralmát és
berendezik a saját "ideális" társadalmukat. Olvassátok el az állatok vezérének alábbi
beszédét. Milyen retorikai eszközöket használ? Mennyire megbízhatóak?
" - Elvtársak, bizonyára hallottátok, milyen különös álmot láttam az éjjel. De az álomra
még visszatérek. Előbb hadd szóljak még valami másról.
- Nem remélhetem elvtársaim, hogy sokáig köztetek maradhatok. Hanem mielőtt
meghalnék, kötelességem megosztani veletek mindama bölcsességet, amely hosszú
életem során megadatott. Volt időm gondolkozni, magányosan heverve az ólban, és azt
hiszem elmondhatom: megértettem e földi élet mibenlétét, mint bármely tenyésző állat.
Nos erről akarok beszélni.
- Mert milyen is elvtársaim, a mi életünk? Nézzünk csak szembe vele bátran:
nyomorúságos, dolgos és rövid. Születésünktől fogva csak annyit ehetünk, amennyi a
lelket tartja bennünk. Közülünk azok, akik munkára foghatók, erejük fogytáig robotolni
kénytelenek, s ha elérkezik a perc, midőn már nem használhatók tovább, kegyetlenül
lemészároltatnak. Az állatélet nyomor és szolgaság elvtársaim. Ez a pőre igazság.
- Ámde ez volna a természet rendelése? Szegényebb ez a föld, hogysem tisztes
megélhetést nyújthatna nekünk? Ó, nem, elvtársak, nem és nem. Országunk földje termő,
éghajlata kedvező, sokszorta több állat is ellakhatna e tájon. ..Miért tengetjük hát,
elvtársaim, életünket ily nyomorúságban? Mert munkánk gyümölcsét elkobozza tőlünk
az ember! Íme, elvtársaim! Minden bajunk ősoka, egyetlen szóban: Ember! Az ember a
mi egyetlen ellenségünk. Döntsük meg uralmát! S élhetünk éhség, robot nélkül, mint
hajdanán!
- Az ember az egyedüli lény, ki csak fogyaszt, és semmit nem termel. Nem tejel, nem
tojik, gyenge az eke elé, és nem bír úgy futni, hogy elcsípjen egy nyulat. Mégis ő az úr
minden állat felett. Munkára fogja őket, éppen csak annyi táplálékkal, hogy éhen ne
vesszen, a többit megtartja. A mi munkánk műveli a földet, a mi trágyánk teszi
termékenyebbé a földet, s még sincs több tulajdonunk irhánknál....
- Hát nem világosabb a holdnál elvtársak, hogy életünk nyomora, átka az emberi
zsarnokság? Csupán az emberektől kell megszabadulnunk, és a munkánk gyümölcse újra
a miénk lehet. Talán csak egyetlen éjszaka és gazdagok, szabadok leszünk! Mi a teendő
hát? Legyetek éberek nappal és éjjel, testben és lélekben szüntelen készüljetek az emberi
faj megdöntésére! Íme, elvtársak, ez az én üzenetem: Forradalom! Nem tudhatom, mikor
jön el, talán egy hét, talán egy évszázad is kell, ám azt tudom, érzem, olyan bizton, mint
a körmöm alatt a szalmát, hogy az ítéletnapnak el kell jönnie. Röpke életetek során ez
lebegjen hát előttetek mindvégig, ezt a hitet örökítsétek utódaitokra, s a jövő
nemzedékre, hogy folytassák, s vigyék a harcot örök diadalra!
- És ne feledjétek elvtársaim, elszántságotokban soha meg nem inoghattok! Semmilyen
érv nem vezethet félre. Ne hallgassatok az olyan beszédre, mely azt bizonygatja, hogy
állatnak embernek közös az érdeke, s hogy az egyik boldogulása a másik jólétének
talpköve. Hazugság! Az ember csakis a maga érdekét szolgálja. Éppen ezért egységünk,
bajtársiasságunk legyen teljes a harcban! Mert minden ember ellenség! Minden állat
barát!"
(Szamizdat fordítás)
3. Állapítsátok meg milyen pontokon kellett volna az állatoknak kritikusan
gondolkozni, és bizonyítékokat követelni az érvekhez.
4. Keressetek politikai beszédeket a napilapokból, vagy vegyetek fel parlamenti
közvetítéseket magnóra vagy videóra. Elemezzétek a beszédeket vagy parlamenti
vitákat abból a szempontból, hogy milyen érvelési technikákat használnak, mennyire
vannak bizonyítékokkal alátámasztva az érvek, vannak-e sántító érvek a beszédben.
A Z ÉRVELÉS EGY SAJÁTOS ISKOLAI FORMÁJA :
A DISPUTA
A mindennapi életben nagyon sokszor bocsátkozunk vitába egymással, de az ilyen

viták lebonyolításának nincsenek szigorú szabályai. Általában illik egymást
meghallgatni, nem illik egymás szavába vágni, ugyanannyi időt illik hagyni
vitapartnerünknek, mint amennyit magunk is felhasználtunk, de ezeket az íratlan
szabályokat vagy betartjuk, vagy nem. Aki nem tartja be őket, bizonyos szempontból
óhatatlanul előnyhöz jut a másikkal szemben. Ha a vitáknak nagy a tétje, fontos, hogy
senki ne élvezhessen igazságtalan előnyt. Ezért van az, hogy az országgyűlésben
házszabály szabályozza a beszédidőt, a bíróságokon szintén szigorú szabályok kötik
a résztvevőket, és rangosabb konferenciákon mindig van egy levezető elnök, aki
megadja a szót és korlátozza a beszédidőt. Ha egyszer magatok is szakszerűen
akartok részt venni a közéletben, ezeket a szabályokat meg kell tanulnotok.
Pontosan azért, hogy a közéleti szereplésre felkészítsenek, Európa számos
országában az iskolák, egyetemek is kifejlesztették a sportszerű vitáknak azt a sajátos
formáját, ahol két csapat bizonyos szabályok szerint méri össze meggyőző
képességét, ezt a vitát hívjuk disputának. Általában két, egyenként három főből
álló csapat méri össze tudását, és páratlan számú bíró vagy a közönség előre
meghatározott szempontok alapján dönt arról, kinek az érvei voltak a
meggyőzőbbek, és így melyik csapat nyeri meg a vitát. A disputának nagy
hagyománya van az angolszász országokban, és Magyarországon is az oktatás
eszköztárába tartozott például a reformáció idején.
A DISPUTA SZABÁLYAI
A disputa általában két háromtagú csapat között zajlik egy előre meghatározott
tételről. Az egyik az állító csapat, a másik a tagadó csapat.
Az állító csapat feladata a tétel bizonyítása, tehát olyan érveket sorakoztatnak fel,
amelyek ezt tételt támasztják alá, a tagadócsapat feladata a tétel cáfolata, tehát olyan
érveket hoznak fel, amelyek a tétel hamisságát bizonyítják. Az állító csapat tagjai
ezenkívül cáfolják a tagadó csapat érveit, a tagadó csapat tagjai pedig az állító
csapatét. Mindkét csapat tagjainak meghatározott idő áll rendelkezésükre.
A vitát egy elnök vezeti, aki megadja a csapatok tagjainak a szót, méri az időket, és
figyelmezteti a beszélőket, mielőtt lejár az idejük.
Mindkét csapatnak fel kell készülni mind az állító, mind a tagadó szerepre, mert azt,
hogy ki melyik szerepben játszik, azt sorsolással döntjük el.
MIT TEHETÜNK, HA A TÉTEL ÁLLÍTÁSA VAGY TAGADÁSA ELLENKEZIK A

MEGGYŐZŐDÉSÜNKKEL?
Gyakran felmerül a kérdés, mi van akkor, ha egy versenyzőnek olyan álláspontot kell
képviselnie, ami nem egyezik a meggyőződésével. Erre a máig érvényes választ már
Arisztotelész megadta:
...ellenkező véleményt is tudnunk kell bizonyítani, ... nem azért, hogy mindkettőt
alkalmazzuk (hiszen nem kell rábeszélni senkit sem a rosszra), hanem, hogy ne maradjon
rejtve előttünk, hogyan történik, és ha valaki rossz szándékból alkalmazza, magunk
részéről megcáfolhassuk. Semmilyen más művészet nem von le ellentétes
következtetéseket, de a rétorika és a dialektika megteszi ezt, mivel mindkettő egyaránt
felöleli az ellentéteket. Mindazonáltal a kiindulásul szolgáló dolgok nem egyenlő
esélyűek, mert ami igaz, és jobb, azt természettől fogva könnyebb bizonyítani és
elhitetni."
(Arisztotelész: Rétorika I.1. fordította Adamik Tamás)
Vitatkozni csak olyan tételekről lehet, amelyekben mindkét oldalnak van igazsága,
de ha mindkét oldalnak ismerjük az érveit, alaposabban megismerjük az igazságot,
mintha csak a hozzánk közelebb álló oldal érveivel foglalkoznánk. Természetesen ez
nem azt jelenti, hogy a meggyőződésünkkel ellentétes érvek szerint kellene
cselekednünk. Egészen természetes az is, hogy lehetnek a lelkiismeretet érintő
kérdések, amelyekben valaki nem vállalja a vitát. Az ilyen tételek kitűzését általában
kerülni is kell.
A DISPUTA MENETE
Egy példa
Először megnézünk egy példát, utána táblázatba foglalva megtaláljátok a disputa
csapatok tagjainak a feladatait. Tegyük fel, hogy a vitatétel a következő:
"Be kellene vezetni a napi tíz óra tanítást"
Állító beszéd
" A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma... Nem termékeny

lapály, hegyek, ásványok, éghajlat teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat
józanon használni tudja" - mondta Széchenyi István a Hitelben.
Megállapítása ma is érvényes. A tanulás vezet a személyiség kiteljesedéséhez és a
gazdasági sikerhez egyaránt. A tanulásnak sokféle módja van, de a szakszerű,
minőségi tanulást csak az iskola tudja biztosítani. Éppen ezért csapatunk azt állítja,
hogy be kell vezetni a napi tíz órás tanítást.
Mielőtt rátérnénk érveinkre, szeretnénk definiálni a tétel kulcsszavait:
Iskola: intézményes közoktatás 10 - 18 éves kor között.
Tanítási óra: 45 perc
Meggyőződésünket a következő érvekkel támasztjuk alá:
I. A műveltség fontos az életben
1. Hozzájárul a személyiség fejlődéséhez
2. Szélesedik a látókörünk
3. A művelt ember több örömet talál az életben
II. Igazi műveltségre legjobban az iskolai oktatás keretében lehet szert tenni
1. Az iskola szervezett kereteket biztosít
2. Képzett szakemberek tanítanak
3. A tantervet úgy állítják össze, hogy a sokoldalú műveltség fontos elemei
benne legyenek
III. Mivel az iskola ilyen fontos szerepet játszik a műveltség megszerzésében,

kívánatos, hogy minél több időt töltsünk ott
1. Mérések bizonyítják, hogy a tíz órás tanítási nap húsz százalékkal növelné
az iskola hatékonyságát
Tisztelt Hallgatóság! Az eddig felhozott érvek is meggyőzően bizonyítják, hogy az
oktatásügy mai égető problémáira a tíz órás tanítási nap bevezetése lenne a
leghelyesebb válasz.
Várjuk a keresztkérdéseket.
Tagadó csapat beszéde
Cáfolatok
I. Az állító csapat azt állította, hogy a műveltség fontos az életben. Mi azt gondoljuk,
hogy bár a műveltség nem mindig könnyíti meg az életet, kétségtelenül igen fontos
dolog az életben. Eddig egyetértünk az állító csapattal.
II. Az állító csapat azt is állította, hogy a művelődés legjobb módja az iskolai tanulás.
Ebben már nem értünk egészen egyet.
Először is: Nem mindenki tanul könnyen intézményes keretek között. Van, aki
a saját érdeklődését követve magában tud a legeredményesebben tanulni. Sok
olyan sikeres embert ismerünk, aki intézményes kereteken kívül, a maga
erejéből érte el azt, amit elért. (Példákat kell felhozni.)
Másodszor: Ami a képzett szakembereket illeti, kétségeim vannak, hogy
mindig valóban képzett és hivatásuk magaslatán álló tanárok tanítanak az
iskolákban. A világ számos országában olyan rosszul fizetik a tanárokat, hogy
csak azok mennek tanári pályára, akiket máshova nem vettek fel.
Tagadó csapat ellenérvei

Nem helyeseljük a tíz órás tanítási napokat, ugyanis meggyőződésünk szerint:
I. A tanulás legfontosabb forrása a tapasztalat.
1. Tapasztalatot az iskolán kívül is lehet szerezni
2. Az önálló ismeretszerzés jobban fejleszti a személyiségünket
3. Sokkal izgalmasabb egyedül felfedezni a dolgokat, mint mások segítségével
4. Az önálló tanulás jobban felkészít az életre
II. A tanulásra figyelni csak kipihenten lehet
1. Egy bizonyos fáradtsági fok után nem tud az agy új információt befogadni.
A fenti indokok miatt szilárdan meg vagyunk győződve, hogy nem lenne helyes
bevezetni a tízórás tanítást.
A vita menete
IDŐ ÁLLÍTÓ CSAPAT TAGADÓ CSAPAT
ÁLLÍTÓ 1
 bemutatja a csapat tagjait, és maga is
bemutatkozik
 ismerteti a tételt és a tétellel
6 kapcsolatos álláspontját
perc  értelmezi a tételt, ha kell
elmagyarázza a tétel kulcsszavait
 bemutatja a témát, vázolja a csapat
érvrendszerét
 előadja érveit (ő az egyetlen, aki előre
felkészülhet a beszédére, mert neki
még nem kell ellentétes érveket
cáfolnia)
 bizonyítékokkal alátámasztja érveit
 nyomatékosítva összefoglalja
álláspontját és lezárja beszédét
FELELET KÉRDÉS
2  válaszol a tagadó csapat harmadik  a tagadó csapat harmadik tagja
perc tagjának kérdéseire kérdéseket tesz fel
TAGADÓ 1
 bemutatja csapata tagjait
 előadja álláspontját (értelmezi saját
tagadó definícióját)
6  amennyiben a definícióban hibát talál,
perc újra definiálja a tételt (nem érdemes
azonban definíciós vitát kezdeni
különben)
 cáfolja az állító csapat érveit
 cáfolatait bizonyítékokkal támasztja alá
 felhozza saját tagadó érveit
 tagadó érveit bizonyítékokkal
támasztja alá
álláspontját és lezárja a beszédét
KÉRDÉS FELELET
2  az állító csapat harmadik tagja  válaszol az állító csapat harmadik
perc kérdéseket tesz fel tagjának kérdéseire
ÁLLÍTÓ 2
 felülvizsgálja a tétel értelmezését, ha
5 szükséges
perc  cáfolja a tagadó csapat érveit
 bizonyítékokat hoz fel
 megerősíti csapata érvrendszerét
 új érveket hoz fel
 összefoglalja beszédét
TAGADÓ 2
 cáfolja az állító csapat eddig
5 cáfolatlanul maradt érveit
perc  megerősíti a tagadó csapat
érvrendszerét
ÁLLÍTÓ 3
 cáfolja a tagadó csapat cáfolatlanul
5 maradt érveit
perc  új érvet már nem hozhat fel
 az érveket összefoglalva megpróbálja
bebizonyítani, hogy az állító csapat
érvei mindent egybevetve erősebb
voltak, mint a tagadó csapat érvei
 lezárja beszédét
TAGADÓ 3
 cáfolja az állító csapat cáfolatlanul
5 maradt érveit
bebizonyítani, hogy a tagadó csapat
érvrendszere mindent egybevetve
erősebb volt, mint az állító csapaté
H OGYAN KÉSZÜLJÜNK FEL A DISPUTÁRA ?
A vita csapatmunka. Az egymás ellen játszó állító és tagadó csapatnak külön kell
felkészülnie. Az első lépés a tétel értelmezése. Egy-egy tételnek többféle
értelmezése is lehet, és különböző értelmezések különböző irányt adhatnak a vitának.
Ha többféle értelmezés is lehetséges, az állító csapat dönti el, hogy melyiket
választja. Mérlegelnie kell, hogy melyik tételértelmezés mennyire védhető, és
mennyire támasztható alá bizonyítékokkal, a vita elején indokolnia is kell, miért
éppen az adott értelmezést választotta. A tétel értelmezésekor az is elvárható, hogy
az általunk kiválasztott összefüggésben úgy értelmezzük, hogy azt egy átlagos
műveltségű ember megértse.
H OGYAN DEFINIÁLJUK A TÉTELT ?

A vitára való felkészülés a tétel értelmezésével kezdődik. Nem feltétlenül kell a tétel
minden szavát definiálni, de a kulcsszavakat igen. A tétel értelmezése azonban nem
a kulcsszavak értelmezésének az összegéből adódik, hanem külön munkát igényel.
Nézzük először a kulcsszavakat. Kevés olyan szavunk van, aminek csak egy
jelentése van. Ha fellapozunk egy értelmező szótárat, néha zavarba jövünk a
jelentések bőségétől. Hogy melyik jelentést választjuk, illetve, hogy a jelentések
milyen széles körét vonjuk be a meghatározásunkba, az a tétel
szövegösszefüggésétől függ. Például az Aki lop, az hazudik is tétel esetén nem vonjuk
be a tétel értelmezésébe a csókot lopni, időt lopni kifejezéseket. A kiválasztott
jelentésnek illeszkednie kell a tétel ésszerű értelmezéséhez, és vigyáznunk kell arra
is, hogy a kiválasztott értelmezés jól védhető legyen. Vegyük példának a modern
zenét. Mit értünk zenén? Klasszikusat? A pop zenét? Vagy mindkettőt? Mit értünk
modernen? Milyen időhatárokat? Milyen stílusjegyeket?
Ha a csapat megállapodott egy definícióban, azt meg kell tudni indokolni, mert
különben előállhat az a helyzet, hogy egyszerre három fronton kell küzdenie:
 újra meg kell védenie saját definícióját
 meg kell erősítenie saját álláspontját
 cáfolnia kell a tagadó csapat definícióját
A definíció érvényességi körét is jól meg kell gondolni. A tagadó csapat ugyanis
előnyökre tehet szert azáltal, hogy a szűkre szabott definíciót kibővíti, vagy a túl tág
definíciót leszűkíti. Egy tágabb definíció esetén több érvet lehet találni, egy szűkebb
definíció esetén jobban fel lehet készülni. Példaként vegyük a történelem szót. Ha
az értelmezést a magyar történelemre szűkítjük, könnyebb felkészülni, mintha az
egész világtörténelem van terítéken. A világtörténelemből viszont
összehasonlíthatatlanul több példát találunk érveinkhez, mint a magyarból.
A LEGGYAKORIBB TÉTELTÍPUSOK
A tétel kifejtése a kulcsszavaktól függ
Vegyük például azt a tételt, hogy a Gutenberg korszaknak hamarosan vége. Itt meg
kell határozni, mit értünk Gutenberg korszakon, és mi minősül hamarosannak.
Összehasonlításon alapuló tételek
Ha a tétel például úgy szól, hogy A hirdetés jobb reklám, mint a minőség, nem azt
kell bizonyítani, hogy a minőség nem reklámozza az árut, a hirdetés pedig igen,
hanem azt a mértéket kell összehasonlítani, amivel a hirdetés reklámozza az árut és
azt a mértéket, amivel a minőség.
"Érdemes lenne...", Helyes lenne..." típusú tételek
Az olyan tételek esetében, mint pl. El kellene törölni az osztályzást, azt kell
bizonyítani, hogy bizonyos eljárásmódok, bizonyos viselkedésmódok ésszerűbbek,
hasznosabbak más módoknál. Érdekes példa a Ne szólj szám, nem fáj fejem, ahol a
morális és az ésszerűségi érvek szembekerülnek egymással. Ilyenkor a vita valójában
a meggyőződés és a hasznosság ellentéte körül bonyolódik.
A tétel igazsága bizonyítandó
Az olyan tételek esetében, mint például Veszélyben a demokrácia, a vita alapját az
képezi, vajon igaz-e az állítás, vagy nem. Az ilyen típusú vitáknál nagyon fontos,
hogy megfelelő bizonyítékokat hozzunk tételünk bizonyítására.
A tétel értelmezést igényel
Előfordul, hogy a tétel metaforikusan értelmezhető, mint például a Nincsen rózsa
tövis nélkül. Ilyenkor döntő fontossága van a definíciónak. Olyan értelmezést
érdemes választani, ami könnyen védhető, és pontosan tisztázni kell, hogyan is
értelmeztük a metaforát.
Humoros tételek
A disputára is igaz, mint minden másra, hogy nem kell mindig halálosan komolyan
venni. Kitűzhetünk szórakoztató, humoros tételeket. Arra azonban vigyázni kell,
hogy a poén nem érv.
A NYAGGYŰJTÉS A TÉTEL ISMERETÉBEN

Egy-egy komolyabb vitára néha hetekig tart a felkészülés.
Először érdemes összeülni a csapatoknak, és ötletbörzét tartani, vagyis minden
rendszerezés nélkül összeszedni mindent, ami a tételről eszünkbe jut. Az ilyen
ötletbörzének az a szerepe, hogy elindítsa a gondolkodásunkat.
Az ötletbörze során az is kiderül, mi az amit nem tudunk pontosan, minek kell
utánanézni, milyen területekkel kell alaposabban megismerkednünk, úgyhogy a
következő lépés a könyvtárazás, hozzáolvasás, anyaggyűjtés. Ilyenkor
feloszthatjuk egymás között a területeket.
A TÉTEL ÉS AZ ÉRVEK KAPCSOLATA

Ezután érdemes újra összeülni, és megpróbálni érveket gyártani, az összegyűlt
anyag alapján. Az érvek összeállításakor a következőkre kell vigyázni:
1. Legyen egy állításunk.
2. Legyenek hozzá bizonyítékaink.
3. Az érv a tételre vonatkozzon.
4. Gondoljuk végig, milyen lehetséges ellenérvek vannak, és mit
válaszolhatunk rájuk.
A tétellel kapcsolatban érdemes a következő elemző kérdéseket feltenni:
1. Igaz-e a tétel? Miért?
2. Hogyan valósítható meg a tételben foglalt javaslat?
3. Milyen érvek szólnak a tétel mellett?
4. Milyen érvek szólnak a tétel ellen?
5. Vannak-e a tételnek semleges, de mégis érdekes vonatkozásai? (Ezeket
mindkét csapat felhasználhatja)
Ha minden jól megy, sok ötletünk van és rengeteg érvünk. A hallgatóság figyelme
és a rendelkezésre álló idő azonban korlátozott. Ezért az egyik fontos dolog, hogy
érveinket logikusan, egy meggyőző gondolatmenet szerint rendszerezzük, a
másik pedig, hogy kritikusan megrostáljuk őket, és csak az erős és meggyőző
érveket használjuk fel.
A tétel teljes bizonyítása nem szükséges. Az állító csapatnak azt kell bizonyítania,
hogy a tétel általánosságban igaz, a tagadó csapatnak pedig azt, hogy a tétel nem
általánosan igaz. Ennek érdekében mindkét csapatnak ki kell alakítania a maga
érvrendszerét.
A Z ÉRVRENDSZER KIALAKÍTÁSA
A mi értelmezésünk szerint az érvrendszer az a gondolatmenet, aminek a mentén az
állító csapat esetében a bizonyítás, a tagadó csapat esetében a cáfolat folyik. Az egyes
érveknek bele kell illeszkednie az alapvető gondolatmenetbe.
Nem teljesíti a csapat a feladatát, ha pusztán példákat hoz fel. Minden példát hozzá
kell kapcsolni az érvrendszerhez úgy, hogy kifejtjük, hogyan kapcsolódik a
tételhez. Minden egyes példa vagy érv alkalmazásakor mérlegelni kell, hogyan
viszonyul a központi gondolatmenethez.
TÉTEL
BIZONYÍTÁS ÉRVEI CÁFOLAT ELLENÉRVEI
Egy állítás pusztán azért, mert mi mondjuk, nem feltétlenül igaz. Be kell bizonyítani
az igazságát, alá kell támasztani meggyőző példákkal. Ha nincs elég példánk
állításaink alátámasztására, az általánosítás hibájába esünk. Ez nem meggyőző
módja az érvelésnek.
A gyönge érvek addig vannak érvényben, ameddig az ellenfél ki nem mutatja a
gyöngeségüket.
A tagadó csapatnak az állító csapat érveit külön-külön is cáfolnia kell, de ezzel még
nem teljesítette egészen a feladatát. Azt is be kell bizonyítania, hogy a tétel nem igaz.
A cáfolatokat és a saját ellenérveit úgy kell elrendeznie, hogy ezek olyan
összefüggést alkossanak, ami meggyőzi a bírókat arról, hogy sikerült megcáfolni a
tételt.
Képzeljük el, hogy a tétel, ahogy az állító csapat bizonyítja, egy hétfejű sárkányhoz
hasonlít. A példák a sárkány fogai, az érvek külön-külön a sárkány egy-egy feje, a
központi gondolatmenet a sárkány szíve. Azzal, hogy a sárkány fogait piszkáljuk,
nem megyünk sokra, ha levágjuk egy-egy fejét, a sárkányt még mindig nem öltük
meg. A sárkányt szíven is kell szúrni. Vagyis a központi gondolatmenetről kell
bebizonyítani, hogy nem igaz.
Esetleg egy sárkányos karikatúra!
A Z ÁLLÍTÓ CSAPAT STRATÉGIÁJA

(Általában pénzfeldobással szoktuk eldönteni, melyik csapat az állító, melyik a tagadó. A következő
fordulóban aztán más felállásban cserélődhetnek a szerepek. Így egy verseny folyamán
mindenkinek módjában áll mindkét oldalon kipróbálnia képességeit.)
Az állító csapat akkor nyerheti meg a vitát, ha a tagadó csapatnak nem sikerül
bebizonyítania, hogy a tétel általánosságban nem igaz, illetve ha az állító csapat
érvrendszere erősebb, mint a tagadó csapaté.
Az állító csapat nagy előnye, hogy ők szabhatják meg a vita irányát, és ezért jobban
felkészülhetnek arra, ami várható.
Tartsuk kezünkben a kezdeményezést!
Érdemes vigyázni arra, hogy a kezünkben tartsuk a kezdeményezést, és semmit se
bízzunk a véletlenre. A tétel elemzésénél legyünk körültekintőek, és a lehetséges
definíciókat alaposan mérlegeljük. Az értelmezések közül olyat válasszunk, ami a
hallgatóság érdeklődésére számot tart, és a vita érdekesnek ígérkezik.
Osszuk meg a feladatokat!
A gondolatmenet fő pontjait egyenletesen osszuk el az első és a második beszélő
között, hogy az érvek logikusan egymásra épülve erősítsék egymást, és ne
laposodjon el az érvelési folyamat.
A lényeget cáfoljuk!
A cáfolat során ne apróságokba kössünk bele, hanem a lényeget cáfoljuk, és ne
térjünk vissza állandóan ugyanarra a kérdésre, mert ez is ellaposítja a vitát.
Vegyük alaposan számba a tagadó csapat lehetséges ellenérveit, és készítsünk
vázlatot megválaszolásukra.
A TAGADÓ CSAPAT STRATÉGIÁJA

A tagadó csapat akkor nyerhet, ha bebizonyítja, hogy a tétel általánosságban nem
igaz, illetve ha az ő érvrendszerük erősebb és meggyőzőbb, mint az állító csapat
érvei.
HOGYAN TAGADHATJUK A TÉTELT?
Teljesen tagadjuk a tétel igazságát. Például a Család nélkül is megvan a

társadalom tétel esetén.
Nem minden esetben igaz. Például A politikusok megbízhatatlanok

tétel esetében.
Bebizonyítjuk az ellenkezőjét. Például A lányok hiúbbak tétel esetén.
Megváltoztatjuk az érvelés irányát. Például Az előítélet veszélyesebb a

butaságnál tétel esetében.
Használjuk a szembeállítás és összehasonlítás eszközét!

A visszavágás leghatásosabb formája, különösen a tagadó csapat harmadik tagja
számára, ha szembeállítja egymással és összehasonlítja a két érvrendszert, majd
rámutat az állító csapat érvrendszerének gyöngéire, miközben bemutatja, miért
meggyőzőbb a tagadó csapat érvrendszere.
Tartsunk egyensúlyt a beszédekben!
A csapatoknak nem elég, ha csak a védekezésre és a cáfolatra koncentrálnak, fontos,
hogy minden egyes beszélő újabb állításokkal továbbfejlessze a saját csapatának
érvrendszerét is.
Legyünk rugalmasak!
Ahogy a két szembenálló csapat megismeri egymás érveit, az érvrendszer
kifejtésében alkalmazkodni kell az új helyzetekhez. Ott kell védekezni, ahol az
ellenfél valójában támad, nem pedig ott, ahonnan eredetileg vártuk a támadást. Néha
érhetnek nagy meglepetések. Ne keseredjünk el, ha látszólag az egész felkészülésünk
hiábavaló volt.
A BÍRÁSKODÁS
Melyik csapat nyeri meg a vitát?
A disputaversenyeken mindig van egy nyertes csapat és egy legjobb szónok. A
versenyt az a csapat nyeri meg, amelyiknek az érvrendszere erősebb volt, mint a
másiké, vagyis amelyik hitelt érdemlőbben tudta bizonyítani a tételt. Ha az állító
csapat érveit a tagadó csapat nem tudta megcáfolni, az állító csapat nyer.
Ki nyeri meg a legjobb szónok díját?
A legjobb csapat mellett a legjobb előadó is díjat kap. A csapattagok teljesítményét
külön-külön is pontozzák egy száz pontos skálán. A pontok a következőképpen
oszlanak meg.
TÉMA 40 PONT
ELŐADÁSMÓD 20 PONT
MÓDSZER 40 PONT
A téma
A bírók a következő szempontok szerint pontoznak:
Milyen volt a definíció?
Mennyire tudták az egyes érvek az érvelési rendszert támogatni?
Mennyire volt eredményes a másik csapat érveinek a cáfolata?
Az előadásmód
Az előadásmód kapcsán a bírók azt vizsgálják, hogyan tudták a beszélők a maguk
egyéni módján közvetíteni a mondanivalójukat. Mennyiben tudtak alkalmazkodni a
hallgatóságukhoz és a témához. Megfelelő volt-e a beszéd stílusa, meggyőző volt-e
az előadás? Őszinte és természetes volt-e a beszéd?
Három fő szempontból értékelik a bírók a teljesítményt:
1. A viselkedés:
 Fellépés - legyen természetes de nem nyegle.
 Gesztusok - mozogjon a beszélő természetesen, használja a természetes
gesztusokat a meggyőzés érdekében, de ne essen túlzásokba
 Arckifejezés - élénken tükrözze a közvetítendő érzelmeket és gondolatokat
 Szemkapcsolat - a szónok tartson aktív kapcsolatot a hallgatóság minden tagjával,
érezzék, hogy hozzájuk beszél, őket akarja meggyőzni
 Jegyzetek - ha a szónok szükségét érzi, használja a jegyzeteit, de csak a szükséges
legkisebb mértékben, mert elvonják a jegyzetei a közönségétől. Nem ajánlatos a
beszédet szó szerint leírni, mert akkor hajlamosabbak vagyunk a felolvasásra, ami
szigorúan tilos. Elég, ha címszavakat írunk emlékeztetőnek.
2. Hanghordozás:
A beszélőnek hatékonyan kell tudnia használni a hangsúlyozásban, intonációban
rejlő kifejezőerőt. A beszéd sebességének és erejének alkalmazkodnia kell a
hallgatóság nagyságához, a terem méretéhez. A szöveget tisztán és jól artikuláltan
kell ejteni.
3. Beszédkészség:
Meg kell tartani a nyelvhelyesség szabályait, változatos és témához illő szókincset
kell használni.
A módszer
A módszer kapcsán értékelik az egyes beszédek felépítését, az érvek logikai
minőségét, a példák minőségét, a gondolatmenet kidolgozását.
Külön értékelik, hogy hogyan illeszkednek az egyes beszédek az egész csapat
érvelési rendszerébe.
N EGYVEN VITATÉTEL
Az alábbiakban szeretnénk ötleteket adni a disputához. Mellékelünk negyven
vitatételt olyan témákról, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot. Ezeket a
vitatételeket használhatjátok a könyv szövegalkotó feladatainak megoldásakor
ötlettárként.
1. Az erőszakmentesség passzív beletörődés
2. A sajtószabadság egy szép álom
3. Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére
4. Aki szegény, maga tehet róla
5. Vagy szabadság vagy egyenlőség
6. "Haza csak ott van, hol jog is van"
7. A kormány köteles gondoskodni polgárai jólétéről
8. A pénz körül forog a világ
9. Egy fecske nem csinál tavaszt
10. A technikai civilizáció a jövőnket fenyegeti
11. A ló jobb, mint a traktor
12. A környezetvédők feleslegesen kongatják a vészharangot
13. A profitéhség kizárja az embert a munkából
14. Ma jobban élünk, mint száz évvel ezelőtt
15. Az atomenergia kevesebb kárt okoz, mint a szénhidrogének
16. Lassan az űrből is szemétdombot csinálunk
17. Szállítsunk inkább vasúton
18. Az autó helyett vissza kellene térni a kerékpárhoz
19. Jobb a kukacos alma
20. A dohányzás magánügy
21. A cenzúra védi a közízlést
22. Ne szólj szám, nem fáj fejem
23. Az információ a legnagyobb hatalom
24. Egy kimondott tévedés is jobb, mint egy elhallgatott igazság
25. Gutenberg kora lejárt
26. Meg kell szüntetni a reklámot a televízióban
27. A televízió a szem rágógumija.
28. Shakespeare többet tudott a világról, mint Einstein
29. Művészet nélkül jobban meglennénk, mint tudomány nélkül
30. A szülői pofon szükséges rossz
31. A barát az, aki nem mond feletted ítéletet
32. Testvérek között természetes a veszekedés
33. Az asszonynak a konyhában a helye
34. A hazugság tilalmát nem lehet betartani
35. A nők és a férfiak alapvetően mások
36. A család lassan kimegy a divatból
37. Az ember sorsa attól függ, ahova született
38. Inkább a válás, mint a veszekedés
39. Bölcsebb dolog lenne, ha a szüleink választanának nekünk házastársat
40. Az őszinteség nem mindig kifizetődő
HOGYAN KÉSZÍTSÜNK MAGUNK IS VITATÉTELEKET?

Bátran készítsetek magatok is vitatételeket, hiszen a jó tétel egyik legfontosabb
vonzereje, hogy a számotokra fontos kérdéseket érinti. Végiggondolhatjátok a
mindennapi életeteket, és a benneteket éppen izgató kérdésekről fogalmazhattok
tételt, vagy a közéletnek azokat az aktuális problémáit bocsáthatjátok vitára,
amelyekkel a sajtó vagy az elektronikus média a legtöbbet foglalkozik, egy-egy
olvasmányélményetek is adhat jó ötleteket. Az iskolai tantárgyak anyagában is
számtalan megvitatásra érdemes kérdést találhattok, akár a történelemmel
kapcsolatban, akár a természettudományok vagy a művészetek területén.
FELADAT
Nézzetek végig néhány tankönyveteket, és az eddig tanultakból fogalmazzatok
egymásnak vitatételeket.
A MIKOR A MEGEGYEZÉST KERESSÜK : A

TÁRGYALÁS
Amíg a disputában az a cél, hogy felülkerekedjünk az ellenfelünkön, vagyis, hogy a

disputát megnyerjük, addig a mindennapi életben és a közéletben az esetek
legnagyobb részében elfogulatlan vita eredményeként közös megegyezésre, idegen
szóval konszenzusra, kell jutnunk. Azt kell megvizsgálnunk, hogy hogyan tudunk
olyan megoldást találni, ahol mindenkinek a jó ötletei a lehető legjobban
hasznosíthatók. Ilyen konszenzusos megállapodásokra kell törekedni például a
parlamenti vagy az önkormányzati vitákban, üzleti tárgyalásokon vagy munkahelyi
értekezleteken.
Hiába van ugyanis többsége a kormányzó pártnak a parlamentben, felhatalmazása
arra szól, hogy az egész országot, kisebbséget és többséget egyaránt kormányozza
kell, és ezt nem teheti a kisebbség véleményének a figyelembevétele nélkül. Elvi
okból azért nem, mert nem egy párt, hanem az ország kormánya, tehát nem
gyakorolhat többségi diktatúrát a kisebbség felett, gyakorlati okból pedig azért nem,
mert egy egészséges parlamenti váltógazdaságban, aki ma kormánypárti, könnyen az
ellenzékbe kerülhet a következő ciklusban, és akkor őt éppen olyan kellemetlenül
érintené a hasonló bánásmód. Éppen ezért az érett demokráciákban fontos döntések
előtt igyekszik a kormányzó párt minél nagyobb támogatottságot szerezni a
törvényjavaslatának, ezért a parlamenti vita során az ellenzék használható javaslatait
elfogadja és beleépíti a törvényjavaslatba.
Bár nem mindenki lesz közületek parlamenti képviselő, érdemes mindenkinek
megtanulnia a kölcsönös megegyezésre törekvő tárgyalási technikák érvelési
módszereit, hiszen a jól kiérlelt közös álláspont kialakítása minden résztvevőnek
megadja azt a kellemes érzést, hogy kölcsönösen hozzájárultak egy jó megoldás
létrehozásához.
A jó együttműködésnek három fontos feltétele van. Az egyik, hogy értelmesen és
meggyőzően elő tudjuk adni a saját álláspontunkat. A másik, hogy figyelemmel és
jóindulattal tudjunk odafigyelni a másik álláspontjára. A harmadik, hogy
elfogulatlanul tudjuk kiválasztani a jobbik megoldást akkor is, ha az éppen nem a mi
javaslatunk, hanem a másik félé.
A következőkben olyan játékos módszert mutatunk be, amellyel a konszenzusra
épülő döntéshozatal tárgyalási módszereit gyakorolhatjátok. Valós élethelyzeteket
fogunk szimulálni. Ezeknek a mintájára magatok is készíthettek majd úgynevezett
szimulációkat.
Ö NKORMÁNYZATI ÜLÉS
(S ZIMULÁCIÓ )
Képzeljük el, hogy a pályázatot hirdetnek önkormányzatok számára. Azok a
települések, amelyek a legjobb pályázatokat adják be két milliárd forintot nyerhetnek
településfejlesztésre. A kiírási feltételek szerint azok az önkormányzatok esélyesek
a nyerésre, ahol a lehető legtöbb polgár lehető legjobb boldogulását segíti elő a
terv. A polgármester összehívja a közgyűlést és meghívja a civil szervezetek
képviselőit is. A különböző érdekcsoportok képviselői természetesen a saját
csoportjuk érdekében lobbiznak. Elmondják, hogy mik a település hiányosságai, és
milyen fejlesztéseket javasolnak. Ezután a javaslatokat vitára bocsátják. A vita
alapján elkészülnek a pályázatok, amelyek közül a legjobbat fogják beadni.
A játék menete:
1. Osszátok két részre, vagyis két településre az osztályt. Minden település válasszon
magának egy polgármestert. Ő elnököl az ülésen, ő kéri fel a hozzászólókat, ő adja
meg mindenkinek a szót a vita során, ő figyelmezteti a felszólalót, ha kiszalad az
időkeretből vagy eltér a tárgytól.
2. Ezután válasszatok magatoknak szerepkártyát. Minden szerep mindkét városban
kiosztható, sőt írhattok újakat is három kívánsággal.
3. A szerepkártyák segítségével a levélben leírt napirend alapján tartsátok meg az
önkormányzati ülést.
4. Hármas-négyes csoportokban írjátok meg a pályázataitokat.
5. Olvassátok fel őket a szomszéd város polgárainak. Ők a pártatlan bírák, akik
eldöntik, melyik pályázat a legjobb.
KELLÉKEK
Kereskedelmi Kamara
 szeretné, ha nagyobb lenne a kereskedelmi forgalom, az emberek nem a szomszéd
városba járnának vásárolni, hanem itt is épülne egy óriási bevásárlóközpont
 szeretné, ha a belvárosi boltokba könnyebb lenne a szállítás
 szeretné, ha az emberek a belvárosban könnyebben parkolhatnának a boltok
közelében
Iparkamara
 egy bezárt gyár helyén új, korszerű számítógép-összeszerelő csarnokot szeretne
létesíteni, hogy újra munkát kaphassanak azok a jól képzett szakmunkások, akik
nemrég elvesztették állásukat
 zöldmezős beruházással alkatrészgyártó üzemet is szeretnének létesíteni
 öt évre adómentességet szeretnének a beruházásokra
Gazdaszövetség
 nem szeretnék, ha a település körüli földterületeket kivonnák a mezőgazdasági
művelés alól, eddig ugyanis sok területet parcelláztak, és az ipari lobbi is
érdeklődik új földterületek iránt
 szeretnének egy őstermelői piacot nyitni a városközponban, hogy a
nagykereskedelem kikerülésével értékesíthessék termékeiket
 szeretnének segítséget kapni ahhoz, hogy áttérhessenek a bio-művelésre, és ne
kelljen olyan sok vegyszert használniuk a növényvédelemben
Nagycsaládosok országos Egyesülete

 jobb óvodai és iskolai ellátást szeretnének, az iskolának például szüksége lenne új
tornateremre és uszodára
 szeretnének egy kerékpárút-hálózatot, hogy gyerekeik biztonságosan és olcsón
juthassanak el az iskolába
 tehetséges de rossz anyagi körülmények között élő diákoknak ösztöndíjrendszert
szeretnének
Nyugdíjasok egyesülete
 jó lenne, ha szakrendelő nyílna a városban és nem kellene minden bajjal a
szomszéd városba utazni
 az otthoni betegápolás lehetőségeit javítani kellene
 jó lenne, ha felújítanák a parkot, és nyitnának egy városi könyvtárat videotékával
és mozival
Városvédők
 rendbe kellene hozni a történelmi városmagot, és rekonstruálni kellene a régi
városfalat
 javítani kellene az idegenforgalmat, de ehhez idegenforgalmi információs
központot kellene létrehozni
 ki kellene tiltani a forgalmat a központból, mert a kipufogógázok és a rázkódás
tönkreteszi a székesegyházat és a várat, ezek pedig pótolhatatlan értékek
Zöldek
 csökkenteni kellene a gépjárműforgalmat a városban, részben úgy, hogy
gyalogosközpontot kellene létrehozni, részben, hogy elkerülő utat kellene építeni
 sűríteni kellene a tömegközlekedés járatait, hogy vonzóbb legyen, mint az autó
 be kellene vezetni a szelektív hulladékgyűjtést, hogy a hulladékot újra
hasznosítani lehessen, és a hulladéklerakó ne szennyezze a környezetet annyira
Diákszövetség
 jó lenne, ha nem lenne olyan unalmas az élet a településen, hiszen minden jobban
megy, ha az emberek jókedvűek, ezért kellene egy sportcentrumot építeni
mindenféle sportlétesítményekkel
 ha az ember színházba, moziba vagy diszkóba akar menni, ne kelljen a szomszéd
városba utaznia, hanem építsünk egy színházat, és a bevásárlóközpontban legyen
egy mozi
 a város adjon ösztöndíjakat a tehetséges de szegény diákoknak, elvégre ez a
legjobb beruházás a jövőbe
Polgári társaskör
 költsön többet a város a közbiztonságra, legyen több járőr, hiszen rengeteg a
betörés és az autólopás
 folyósítson a város kedvezményes lakásépítési kölcsönt a fiatal házasoknak, hogy
otthonhoz jussanak
 javítsák az egészségügyi ellátást, különös tekintettel a betegség-megelőzésre és a
szűrővizsgálatokra
Tisztelt Elnök úr / asszony!
Tisztelettel meghívjuk Önt az önkormányzat

kibővített ülésére, ahol a városfejlesztési
pályázat részleteit beszéljük meg. Napirendünk a következő:
1. Polgármesteri beszámoló a település jelenlegi

helyzetéről.
2. Civil szervezetek beszámolói és javaslatai.
3. Javaslatok általános vitája.
4. Pályázati bizottságok kialakítása.
5. Pályázatok megírása.
6. Pályázatok elbírálása.
Megjelenésére feltétlenül számítunk.
Tisztelettel:
Menő Benő
polgármester
RETORIKAI
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
K ÖZLÉSFORMÁK RETORIKÁJA
Kant szerint az ember három nagy rendszerben alkot képet a világról: időben, térben
és ok- okozati összefüggésben. A közlésformák három nagy csoportja, az elbeszélés,
a leírás és az érvelés lényegében ennek a három rendszernek felel meg. Az elbeszélés
időben, a leírás térben, az érvelés ok- okozati viszonyok szerint rendezi és írja le
tapasztalatainkat. Természetesen e három nagy csoport között számtalan átmenet és
kombináció lehetséges. Például, ha folyamatokat írunk le, az elbeszélő és a leíró
közlésforma keveredhet, ha egy jelenséget magyarázunk el, a térbeli leírás az
oksággal keveredhet stb.
Csoportosíthatjuk a közlésformákat aszerint is, hogy a valóságon vagy a képzeleten
alapulnak-e, és hogy a közlés célja tényközlés, elemzés vagy kritikai értékelés.
Az alábbiakban egy lehetséges csoportosítási rendszert mutatunk be:
KÖZLÉSFORMÁK TÍPUSAI KÉRDÉSEK KÖZLÉSFORMÁK FAJTÁI

KÉPZELETEN ALAPULÓ Hogyan lehet leírni X-et? LEÍRÁS
KÖZLÉSFORMÁK
Milyen ember X? JELLEMZÉS
Hogyan történt X? ELBESZÉLÉS
Milyen emlékeim vannak VISSZAEMLÉKEZÉS
X-ről?
ISMERETKÖZLŐ Mik a tények X-szel ISMERETKÖZLÉS
KÖZLÉSFORMÁK kapcsolatban?
Hogyan foglalható össze X? ÖSSZEFOGLALÁS
ELEMZŐ KÖZLÉSFORMÁK Mit jelent X? MEGHATÁROZÁS
Mi a szerepe X-nek? FUNKCIONÁLIS
MEGHATÁROZÁS
Milyen részekből áll X? EGYSZERŰ ELEMZÉS
Hogyan készül X? FOLYAMAT ELEMZÉS
Hogyan kellene X-et UTASÍTÁS
csinálni?
Mik X okai? OKOZATI ELEMZÉS
Mik X következményei? OKOZATI ELEMZÉS
Milyen típusai vannak X- OSZTÁLYOZÁS
nek?
Hogyan hasonlítható X Y- ÖSSZEHASONLÍTÁS
hoz?
Mi a jelenlegi helyzete X- ÖSSZEHASONLÍTÁS
nek?
KRITIKAI KÖZLÉSFORMÁK Hogyan kell X-et ÉRTELMEZÉS
értelmezni?
Mi a jelentősége X-nek? KRITIKAI ÉRTÉKELÉS
Mit lehet felhozni X mellett ÉRVELÉS
vagy ellene?
L EÍRÁS
A leírás legfontosabb szerepe az, hogy a befogadó számára megjelenítse azt, hogy
valami milyen. Éppen ezért a leírás majd minden közlésformával együtt előfordul.
Nehéz elképzelni elbeszélést anélkül, hogy a színhelyet vagy a szereplőket le ne
írjuk, de akkor sem kerülhetjük el a leírást, ha például egy szerkezet működését kell
ismertetnünk.
Ahhoz, hogy igazán jó leírást készítsünk, először föl kell magunknak tenni a kérdést,
hogy miért is akarunk valamit bemutatni. Hogy hangulatot teremtsünk? Hogy
informáljunk? Hogy meggyőzzük az olvasót vagy a hallgatót? Ezután abból a
szempontból, amit kiválasztottunk, alaposan meg kell figyelnünk a leírás tárgyát. Bár
az ember számára a látvány a legfontosabb információ, mégsem elég csak a
szemünkkel megfigyelni mindent, hiszen a szavakkal úgy kell újra teremtenünk a
valóságot, hogy a teljesség élményét adja, vagyis hogy minden érzékszerv számára
felfogható legyen, szinte életre keljen. Tehát figyelnünk kell, hogy mit látunk, mit
hallunk, milyen szagokat, ízeket érzünk, milyen hangulatot kelt bennünk az élmény.
A jó leírás éppen úgy, mint az igazán jó festmény nem fényképszerű, vagyis nem
terjed ki minden részletre, hiszen ez hosszadalmas és unalmas lenne. Azokat a
jellemző és találó részleteket kell kiválasztani, amelyek céljainknak leginkább
megfelelnek. A jó választáshoz kreatív és friss látásmód kell.
Az alábbi leírásban, Krúdy a régi Pest egy részletét írja le úgy, hogy annak ódon
hangulatát érzékeltesse. Fények, zajok, illatok, emberi hangok és a látvány mellett
még az egyensúlyérzékünkre is hat, ahogyan a fölfelé törő de bizonytalan lépcsőket
bemutatja. A minden érzékszervre ható leírást nem válik szétesővé, hiszen mindent
egységbe foglal a hangulat.
"A Pattantyús utca a régi Pestből maradt a Belváros közepén, mintha a tótok
eltévesztették volna az irányt: az utcát, amely négy házból állott, nem bontották le. Régi
pesti polgárházak voltak itt összeszorulva, szűk, mély udvarok, amelyek estalkonykor
félelmetesen elnyúltak a messziségben. Láthatatlan vizek folydogáltak a kikoptatott
köveken, és az oroszlánfejű esőcsatorna már fél század előtt beszűntette a szolgálatot.
A bús kövezet a kapu alatt rejtelmesen döngött, mintha temérdek föld alatti lakó tanyázna
odalent, a lépcső kanyarogva merészkedett a magosba, holott úgy ingadozott, mintha
leginkább leszakadni szeretne. Szóval vén, ócska házak voltak, a keskeny ablakok
mögött bizonyosan öreg emberek laknak, zenélőóra játszik, és a nők mellbetegek a
falpenésztől. Vízvezeték nincs még minden lakásban, és a házmesterre kiáltozni kell,
hogy meggyújtsa este a gázt a lépcsőn. Az ajtók, ablakok szeretnek sírdogálni, ha szél
van odakünn."
(Krúdy Gyula: A vörös postakocsi)
Az érzékletesség és a részletek jó kiválasztása mellett nagyon sok múlik a jó

elrendezésen. Azt, hogy milyen nézőpontból és milyen elrendezésben írjuk le a
dolgokat, szintén a szövegösszefüggés kell, hogy meghatározza. A véletlenszerű,
önkényes elrendezés követhetetlenné teszi a leírást, ezért fontos, hogy valamiféle
rendszert kövessünk. Számtalan egyszerűbb és rafináltabb módszer közül most csak
a leggyakoribbakat mutatjuk be.
lentről fentről kívülről bentről részletektől az egésztől
fel le befelé kifelé az egész felé a részletek

felé
A következő példánkban a leírás informál, hogy meggyőzzön. Az elrendezés

áttekinthetősége éppen ezért nagyon fontos:
POGÁNY FRIGYES: VELENCE

Kevés jelentős középkori palotát találunk Európában, amelynek építőművészeti
értékelését olyan sok, viszonylag szubjektívnak mondható vélemény színezné, mint
éppen a velencei Dózse-palotáét. Ennek ellenére aligha lehet vitás, hogy a Dózse-palota
építőművészeti értéke és varázsa a lehető legmagasabb szintet képviseli. Lehet, hogy
ezek a megjegyzések látszólag ellentmondást rejtenek, de a problémák mélyére hatolva
- s ez mindinkább kiderül - fel is oldódnak. S az ilyesféle problémákra legalább röviden
utalni azért szeretnék, mert Velence építőművészete rendkívül sajátos, sok tekintetben
rendhagyónak is mondható, legalábbis a közelmúlt sokszor meglehetősen formalisztikus
esztétikai normáinak szemszögéből nézve. Nem egy építőművészeti megnyilvánulását
kell - bizonyos szokványos esztétikai elveket felejtve - mélyebben megvizsgálni, hogy
igazi értékeit megláthassuk.
Többen - és közöttük nem kisebb egyéniség, mint Jacob Burckhardt - az építészet
törvényeivel ellentétesnek ítélték a Dózse-palota árkádokkal teljesen áttört alsó két
szintje fölött a tömör épületkubust. Hiszen a súlyos, tömör formák az épület alsó
zónájában indokoltak, s felfelé haladva kell az épületnek mind könnyedebbé válnia. De
vajon helyes-e így, sematikusan számon kérni az architektúra egyébként valóban
érvényes törvényszerűségét? S vajon bárhol a világon minden földszintjén árkádokkal
áttört épület vét-e a törvényszerűség ellen? Velence szépségei általában igen rafináltak,
helyesebben: rafináltabban érvényesül bennük az építészeti hatások belső, művészi
logikája, mint számos más helyen. S ha ezt a jellegét spontán, mondhatnánk első
szempillantásra kevéssé érzékeljük, merüljünk el kissé mélyebben Velence évszázadok
folyamán egészen sajátosan formálódott művészi szemléletében; legyünk mi magunk is
egy kissé velenceiek. Kelet és Nyugat kultúrájának számos komponense ötvöződött, és
jelentős mértékben helyileg is színeződött a városban. Közel-Kelet ősi művészete, a
szőnyegszövés, valamint az öltözködés, az épületek „öltöztetése” - a burkolás - és
általában a dekorativitás egymással bensőségesen rokon szeretete a legnemesebb
burkolótechnikában, a mozaikművészetben is kifejezésre jutott. Ebben a művészetben
még a transzcendens képzetek örökkévalóság-birodalma is otthonra talált. Ezek a
jellegzetességek itt Velencében nemcsak a S. Marco mozaikjaiban, hanem többek között
a homlokzatok nemes anyagú burkolásában, az épülettömegek sokszor szinte lebegő
könnyedségét szuggeráló felületképzésben éltek tovább, és váltak kifejezetten helyi
karakterűvé. Velence ingoványos talaján nem is alakulhatott ki és kötődhetett a
monumentalitás igénye a súlyos építészeti tömeghatáshoz. A Dózse-palota felső
tömbjének súlyát a márványburkolat finom textúrája hatásában könnyíti. A burkolat
átlós rajza szőnyegszerű, a márványlapok színe - a halvány rózsaszín és a fehér - az
építészetben talán a legkönnyedebb színhatást biztosítja. A homlokzatfelületek
találkozásánál a kapcsolóelem, a karcsú hengertagozat is fonadékszerű, a felső kontúr
pedig egészen könnyed, égbe oldódó csipkés pártázat. Az így „könnyített” felső
épülettömböt erőteljes, a legalsó szinten - önmagában tekintve - már-már túlságosan is
vaskos hatású árkádsor tartja. Fölötte karcsúbb, de kettőzött ritmusban, erőt sugározva
feszülnek egymásnak az árkád elemei. A sarkokon az oszlopok jóval erőteljesebbek,
kifejezésre juttatva jelentősebb szerkezeti szerepüket. Ha már mindezt akár tudatosan,
akár önkéntelenül érzékeltük, nem lehet vitatni, hogy az összhatás tökéletesen
kiegyensúlyozott. Az árkádok fölényesen győzik le a rájuk nehezedő terheket. A
kompozícióban, a hatások összegeződésében páratlan harmónia uralkodik. S ami a
látszati könnyítéssel összefüggő illuzionisztikus hatást illeti, éppen ebben rejlik Velence
építőművészeti szemlélete. De ne feledjük, hogy ennél jóval fokozottabb, csupán más
jellegű illuzionizmust jelent akár Nyugat gótikus templomépítészete, akár a barokk
építészet.
Ezután - egészen röviden - még egy eléggé gyakran említett esztétikai „szabályra”
szeretnék utalni. Ez a feles osztás problémája, a sokszor helytelennek mondott 1:1 arány.
Az ilyen osztás valóban helytelen, ha céltalanul bizonytalanságot jelent, ha a kifejezés
egyértelműségét veszélyezteti. A Dózse-palota homlokzatán a feles osztás duplán
szerepel: egyrészt az áttört alsó épületrész a felette levő tömörebb felülettel azonos
magasságú, másrészt az áttört homlokzatrész önmagában is két azonos magasságú sávra
tagolódik. De vajon ki érzi ezt a jelen esetben bántó aránynak? Jóformán észre sem
vesszük, mert végső soron nem azonos elemek versengéséről van szó. Hiszen egymástól
jelentősen eltérő, de ugyanakkor egymást harmonikusan kiegészítő, sőt az architektúra
logikájából következő, szerkezetileg tartó és tartott épületrészek egységét ragadja meg a
szemünk, s nem az összhatástól elvonatkoztatott, önkényesen kiemelt méretek arányát.
Külön lehetne részletesebben is beszélni a hatalmas épület szigorú rendjének igen finom
megbontásáról, jóleső aszimmetriájáról, az erkélyes ablakok szépségéről, azoknak a
középtengelyt hangsúlyozó szerepéről, nemkülönben az épületsarkok magas művészi
értékű szobrászati kialakításáról, de mindezek behatóbb taglalása már szétfeszítené e
könyv céljánál fogva megszabott kereteit.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
Milyen esztétikai viták kereszttüzében áll a velencei Dózse-palota?
Pogány Frigyes leírással érvel. Milyen bizonyítékokat hoz fel érve mellett?
Milyen sorrendet követ az épület leírásában?
Sikerült- e meggyőznie az olvasót?
FELADATOK
1. Figyeljetek meg néhány Petőfi tájverset. Hányféle elrendezésre találtok példákat?
2. Keressetek leírásokat prózai művekben. Melyik milyen elrendezést követ? Miért?
3. Válasszatok ki egy hangulatot vagy érzést az alábbiak közül, és írjatok egy-két
bekezdésből álló leírást, ami a kiválasztott hangulatot vagy érzést sugározza:
élénk forgatag luxus
csend és nyugalom sejtelmes gyanakvás
káosz és zűrzavar magányos elhagyatottság
pedáns rend félelmetesség
szegénység szépség
nyomorúság felszabadult vidámság
4. Készítsetek leírást egy városról, ami a tájékoztatás mellett a város hangulatát is

megeleveníti, esetleg saját benyomásaitokat is tartalmazza. Mielőtt nekiláttok,
tervezzétek meg a nézőpontokat és az elrendezés módszerét. (Madártávlat? Benne
sétáltok? Történeti rendben ismertetitek? stb.)
J ELLEMZÉS
Az igazi jó jellemzés nyomán az olvasó képzeletében mintegy életre kel a leírt
személy. Látjuk magunk előtt, halljuk a hangját, megelevenednek a mozdulatai,
bepillantást nyerünk a szokásaiba, elvárásaink támadnak a viselkedését illetően.
Hasonlóan a leíráshoz, a jellemzésnél sem a leírás részletességétől hanem a részletek
kiválasztásától függ, hogy mennyire válik életszerűvé a figura. Ahogyan a
képzőművészeti ábrázolás során nagy művészek akár néhány vonal vagy ecsetvonás
segítségével is bepillantást engedhetnek egy ember személyiségének a lényegébe, az
írás művészetében néhány jól megválasztott külső vagy belső tulajdonság,
jellegzetes szokás megjelenítése elérheti ugyanezt a hatást. Ugyanúgy, mint a
leírásnál, a jellemzésnél is össze kell állnia a vonásoknak valamiféle egységes
egésszé. Az olvasóban ugyanis ezek a felrajzolt és egységbe rendeződött vonások
kiegészülnek saját emberi tapasztalataival, és ez is segít életre kelteni a figurát.
Olvassatok el néhány példát és figyeljétek magatokat, hogyan elevenedik meg a
képzeletetekben a leírt személy.
1.
"Igaz, hogy furcsa figura volt. Csupa gubanc az egész feje, bozontos haja, bozontos
szakálla, vastag, göbös orra, cvikkerrel nyergelve, s egy pepita nadrágja, melyet apám is
látott rajta gimnazista korában. És igaz az is, hogy a matematikának volt a tanára, s
ilyenformán kész ellenség. Valamint az se hazugság, hogy aki nála egyszer elégséges
tanuló hírébe keveredett, az fújhatta a leckét, mint a miatyánkot, s bebiflázhatta a példát
az utolsó tizedes törtig, mégse kapott jobbat, mint elégségest, míg akit kedvelt...
Mindegy! Mégsem kellett volna annyi csúfot űznünk belőle."
Tersánszky J. Jenő: Ákombák tanár úr
FELADAT
Először magatokban válaszoljatok a következő kérdésekre, majd hasonlítsátok össze
a válaszaitokat a mellettetek ülőkével. Mennyi volt a hasonlóság, mennyi a
különbség? Ebből arra is következtethettek, mennyi közös és mennyi egyéni élményt
használtok fel, amikor gondolatban életre keltitek a hőst.
 A külső leírásból milyen belső vonásaira tudtok következtetni az öreg tanárnak?
 Milyen viszonyban lehet a környezetében élő emberekkel általában? Milyen más
szokásai lehetnek még? Milyen jellegzetes mozdulatai voltak? Milyen lehet a
lakása? Milyen érzéssekkel emlékezik rá a novella hőse?
***
Olvassátok el az alábbi jellemzést, és válaszoljatok az utána következő kérdésekre.
2.
"Marley meghalt, hogy ezen kezdjem....Scrooge sohasem mázoltatta be az öreg Marley
nevét. Az üzlet ajtaja felett évek múlva is ezt lehetett olvasni: Scrooge és Marley. A céget
így ismerték. Új üzletfelek némelykor Scrooge-nak szólították, Scrooge-ot, máskor
Marleynak, de Scrooge mind a két névről értett. Mindegy volt neki.
Hej, ez a Scrooge! Hét bőrt tudott lenyúzni mindenkiről! Zaklató, szipolyozó, markoló,
kaparintó, kapzsi vén büdös volt! Kemény és éles, mint a kovakő, amelyből acél még
nem csiholt soha nagylelkű szikrát: titkolózó, zárkózott és magának élő, akárcsak az
osztriga. A benne lakozó hideg megfagyasztotta öreg vonásait, pirosra csípte hegyes
orrát, összeaszalta arcát, merevvé tette járását; vörösre festette szemét, vékony ajkait
meg kékre, és durván csikordult meg éles hangjában is. Fagyos zúzmara lepte be fejét,
szemöldökét, borostás állát. Ez a hidegség elkísérte mindenüvé; kánikulában is
jégbehűtötte irodáját, és karácsonykor se tette egy fokkal sem langyosabbá."
Charles Dickens: Karácsonyi ének (Benedek Marcell fordítása)
FELADAT
Vizsgáljátok meg, hogy milyen eszközök biztosítják a jellemzés egységét. Az alábbi
kérdések segítenek:
 Milyen indulat uralkodik a jellemzésben?
 A prózaritmusnak milyen szervezőereje van a szövegben?
 Az érzékletesség sokszínűségét mi biztosítja? (Milyen érzetekre hat a szöveg?)
 Melyik az az érzet, amely szimbolikusan összefogja az egész szöveget, és miért
éppen az?
***
3.
A következő írásmű emlékeken alapul. Egy egész életút bemutatásával jellemzi
hősét. Ilyenkor az összetartó erőt az élet vezérmotívumai jelentik, amelyek mintegy
kulcsot adnak a jellem megértéséhez.
SZENTI TIBOR: A TANYA

(Részlet)
Rátz János és Bodrogi Katalin másik gyermeke Gajdán Istvánné, Rátz Julianna volt.
Amit róla, dédanyámról akarok elmondani - a legtiszteletreméltóbbról, a legszentebbről,
az ősanyáról, akinek az emléke egyre nagyobb szeretettel és mind magasabbra tör fel
bennem -, annak szeretném, ha minden szava költemény lenne.
Az ő története is ott kezdődött, ahol a dédapámé meg a többi sorstársáé, és ott is
végződött; nem is sokkal különb a másokénál, csak fájóbb és emlékezetesebb számomra,
hiszen ez vele, velünk és velem történt.
Dédszüleim sorsa, akár a kagyló két héja tapadt össze, egymást kiegészítve és a védtelen,
puha életet kemény páncéllal óva.
Dédanyámat nem láttam a ravatalon, a temetésére sem emlékezem. Akkor még csak
tízéves voltam, talán el sem vittek, hiszen a hívő temető messzire esett a Réz utcai háztól,
ahol felravatalozták. A temetőig az utat gyalog kellett megtenni a döcögő kocsi után,
amely a kicsire összeaszott, fáradt, hideg testet vitte.
Nem is tudtam igazán felfogni, hogy mi az, ha valaki meghal. Úgy gondoltam, alszik.
Halála még most is hihetetlen. Mintha csak rövid időre távozott volna. Titokban ma is
várom, hogy egyszer, ha kint járok a kopáncsi tanyák között, a dűlőutakon őt látom majd
szembejönni. Ruhájáról elveri évtizedek porát, az erős fénytől hunyorgó szemét
megdörzsöli, és mosolyogva rám szól: - „Sokáig aluttam. Té hun jártál eddig, unokám?”
1866. január 21-én, amikor ő született, városunkban gazdagon virágzott a nép
művészete. A tálasok négy városrészben, 400 mesternél, több mint ezren dolgoztak.
1868 és 1879 között a városban megindultak a malmok, a téglagyárak és a fűrésztelepek
is. A lányok és asszonyok még használták az utolsó szőrös végű párnákat, és az
asztalosok ezrével gyártották a festett-faragott kelengyés ládákat, tálasokat, tékákat,
gondolkodószékeket, sarokpadokat. Szűrszabók és szűcsök díszítették cifra, jellegzetes
virágaikkal a nemezt és az irhát. 1869-ben 49 153 fő lakott Vásárhelyen, ebből a határban
16 517 ember, az összlakosság 33,7%-a élt. A tanyák között még betyár járt, meg vajákos
asszony; kuruzslótól sámándobot kobozott el a városi bíró, és aratott a halál. Öt testvére
közül csak ketten maradtak Imre bátyjával.
1866. január 24-én keresztszülei: Szűcs János szántóvető és Szél Juliánna elvitték a
református Ótemplomba, ahol Miklovicz Bálint lelkipásztortól megkapta az első
szentséget.
Négy elemit járt Újvároson, a Nádor utcai iskolában. Amint felserdült, érzések támadtak
benne, amikről minden fiatal azt gondolja, hogy az övé a legszebbek és legforróbbak.
Dédanyám hihette is, mivel a rég elveszett, megsárgult fénykép alapján, ahogy
visszaemlékszem, nagyon szép leány volt.
A környéken aligha volt hozzá hasonló, feslő szirmú vadvirág. Édes mézet sejtető
kelyhe, mint nektár a dongókat, úgy vonzotta a sóvárgó legényszemeket. A nagy álom
és a vágy hamar meg is született. Látott egy férfit, aki csendes volt, és többet dolgozott,
mint bálozott, de a kiválasztást akkor sem egyedül a természetes vonzalom szabályozta.
A szülők döntöttek az élettapasztalatuk alapján, amelynek elsődleges mozgatója akkor
még a vagyon volt.
Tizenhatodik életévének betöltése után, 1884. január 3-án férjhez adták Gajdán
Istvánhoz, dédapámhoz, a szilaj és kemény legényhez, mivel az ő apjának szélmalma
volt a makói országút elején. Ott forgott négyszárnyú vitorlája egy domb hátán, magasan,
kevélyen hirdetve és messze mutatva a család vagyoni helyzetét. A malom mögött
ráadásul még föld is húzódott, bár akkor inkább iparosnak tekintették a malom gazdáját,
és a társadalmi ranglétrán egy fokkal följebb tudták, mint a földtúró parasztot.
A házasság első hónapjai sok szenvedéssel múltak az új környezetben, férje és apósa
hajlékában. Élete végéig a háztartásban dolgozott, és amikor csak tehette, hűségesen
segített a férjének is. A nagy érzések és vágyak, az elképzelt világ, a szorgos napok
malmában, akár a két kő súrlódása, lekoptatta a régi érzéseket. Dédanyám, amikor csak
tehette, titokban átment az út másik oldalán lévő szülői házba, a befelé forduló Rátz
tanyába.
Panaszára meghallgatást, sebére gyógyírt keresett, de a Rátz család már nem kívánt a
fiatalok dolgába avatkozni. Csalódottságát hamarosan új érzés váltotta fel, amely édes
és tiszta lehetett volna, ha a sors nem csordít ebbe is keserű fájdalmat. Rövidesen
megszülte az első gyermekét, majd újabbaknak is életet adott, mert szüleik, nagyszüleik
példáján megtanulták, hogy errefelé nagyon esendő az élet, bőven kell mérni, hogy
valami maradjon is belőle, hiszen közöttük két kézzel arat a halál.
Itt, a makói úti, ősi Gajdán tanyán látta meg a napvilágot 1885 elején az első gyermeke,
István, majd utána 1887. szeptember 9-én Jusztina - drága emlékű nagyanyám -, akinek
a legmélyebb és legkedvesebb emlékei, a gyermekkor eszmélése, e helyhez kötődtek.
Imre 1889-ben, Ernő 1892-ben, Lajos 1894-ben, Károly 1896-ban, Etel 1900-ban.
1901-ben, egy áprilisi hideg napon itt jelezte eljövetelét a halál, miután bekopogott a
népes, szépen gyarapodó családhoz: lássák, hogy létezik és nem feledkezett meg róluk
sem. Piaci nap volt. A szülők korán reggel bementek a városba. Ellátták a gyerekeket,
majd a legnagyobb ügyeletére bízták őket. Látszólag egészségesen hagyták otthon
valamennyit, de mire estefelé kiérkeztek, a négy legkisebb porontynak már nem volt
kedve játszani. A láztól vörös arccal, sírva feküdtek a kuckóban, összebújva, egymáshoz
simulva, összedugva kerek, fekete fejecskéjüket. Tágra meredt, riadt szemmel bámultak
maguk elé, olyanok voltak, akár a veszélyre összerebbenő csirkék, akik először látnak a
fejük fölött „ölűt”.
Április 5-én reggelre a kilencéves Ernő megfulladt. A torokgyík kemény vasmarka
szorította ki belőle a lelket. Másnap a meggyötört, ártatlan kis testet fehér lepedőbe
göngyölték, föltették a kocsira és hazahajtottak. Megvették a koporsót, kivitték a
temetőbe, és kérték a csőszt, hogy ássa meg a sírt, amíg a papot előkerítik. A Rátz család
kérésére a hivő temetőbe hozták, de református pappal végeztették el az utolsó
szertartást. Délre eltemették a kisfiút, és rohanvást siettek vissza a tanyára a többi beteg
gyermekhez. Mire kiértek, már a következő, az ötéves Károly is holtan feküdt. Másnap
ismét fordultak egyet a temető és a tanya között. Néhány hét múlva, április 27-én, a
legkisebb, a legkedvesebb, a kéthónapos Etelka is meghalt.
Ezen a tavaszon három gyermeket veszítettek el; igaz, a következő években a természet
szaporító ereje pótolta az elvett életet, de egy anyát, aki csemetéit szereti - és
mindegyiket külön, a maga értékeiért -, megvigasztalni sohasem lehet. Az eleven
emlékezés miatt, a születők kapták elhalt bátyjuk és nővérük nevét. A századfordulót
követően született Eszter, majd kétévenként sorra a többi: Ida, Etus és végül, 1906-ban
Ernő látott napvilágot.
Dédanyám ekkor, a sorozatos tragédiát követően, ha az élet időt hagy neki, talán lázadt
volna a sorsa ellen, de abban az időben még egyetlen magafajta asszonynak sem volt
módjában, hogy kitörjön sanyarú életformájából, és ha szükséges, gyökeresen
változtasson rajta, hiszen a százféle gond, az aggodalom és gondoskodás az élőkről,
minden percét és idegszálát lekötötte.
A tragédia megrettentette dédanyámat. Ha volt is benne dac, harag vagy ellenállás, a
csapás súlya alatt széttörött. A rettegés, befeléfordulás uralkodott el rajta, és Isten felé
tekintett. Szemében a könnyet felváltotta a lelkében fakadó könyörgés és az ajkáról
felszálló imádság.
A sors csapását - amit ma tudatlanságból eredő bajnak neveznénk, a betegséget, aminek
ismerjük a kórokozóját, és megelőző oltásokkal kitöröljük az életünkből - Isten
figyelmeztetésének tekintette, aki így akarta tudtul adni, hogy bűnösök és csak
önmagukkal foglalkoznak, megfeledkezvén a teremtőjükről.
A sok gyermek, a háztartás és a gazdaság gondja - leszámítva a gyermekágyas
gyengélkedéseket - még a betegeskedéshez sem engedett neki időt. Igazán nagybeteg
hosszú élete során csak egyszer volt, amikor utolsó gyermeke, Ernő született. Súlyos
tüdőgyulladást kapott, és napokig magas lázzal küzdött. A Rátz család népi gyógymódja
mentette meg: anyja a mellére, hátára vizes dohányleveket rakott, és száraz lepedővel
átkötötte.
Az első világháború után a gyermekek közül a halál ismét áldozatokat szedett, ami még
fájóbb volt, mint az első „aratás”, hiszen a felnőtté serdült fiúk közül választott ki két
kedves gyermeket. 1916-ban Imre, majd 1917. április 20-án Lajos halt meg a háborúban
szerzett súlyos betegség, illetve sérülés következtében.
A kopáncsi tanyán és a Réz utcai háznál eltöltött évtizedek a megbékélés időszakát
hozták. Ha vizet mert a gémeskútnál, mellette, a tó vizében gyakran megpillantotta
arcmását, de nem magát nézte, hanem egy asszony képét figyelte, aki alulról néz fel rá,
hasonlít hozzá, de mindenben fordítottja önmagának. A víztükör, ahol a rezgő kép
megjelent, talán kapuja a másik világnak, amelybe szerettei sorra távoztak, és ahová ő is
egyre nagyobb vágyakozással tekintett.
Amikor megismertem, családja körében is már magányosan ült. Mi lent topogtunk előtte
a porban, míg ő magasra emelkedett. Önvizsgálatba kezdtünk, pedig hangos szóval soha,
senkit sem feddett meg. Ünnep volt, ha kért valamit és teljesíthettük, vagy ha mesélni
kezdett.
Kétszer hallottam tőle régi történetet, amelyet ízes tájszólással, sugalló erővel beszélt el.
Az egyiket kislány korában élte át, a másikat mint fiatalasszony. Mindkettő különös,
boszorkányos hiedelemvilágot tükrözött, tele szorongással és rémülettel.
Ernyedten, kissé támaszkodva ült a karosszékben. Lába alá gyalogszéket kért, hogy ne
kelljen lógatnia. Elébe kuporogtam, és a beálló csendben minden idegszálammal
feszülten figyeltem ajkán a szavakat, hogy azután felkorbácsolva, félve az éjszaka
settenkedő árnyaitól, fél éjszaka se tudjak elaludni.
A család többi tagja már feküdt, talán aludt is az egész napos munka fáradságaitól. A
petróleumlámpa „tatarját” lecsavarták, csak a lámpakupak alatt pislogott egy kevés fény.
Dédanyám egész alakja elveszett a szoba sötétségében, csak lassan mozgó száját láttam,
amely mágnesként vonzotta a tekintetem. Még a lélegzetem is elhalt, csak a lámpa felől
érkezett időnként egy-egy sercegés, mindig a legizgalmasabb pillanatban.
„Amikor még olyan kicsi vótam, mint té kezdte a visszaemlékezést , anyám
mindön este elkűdött a szomszédba égy kantával, hogy hozzak neki vizet. A legelőn mög
a szántófődön túl vót égy szép nagy, fehér falú tanya, ennek a végiben kerek domb,
tetejin pedig kút állt. Az ürege olyan mélységösmély vót, hogy az ustorfa is eltűnt a káva
mögött, mire odalént megcsobbant a sötét víztükör a vödött alatt. Tán a békakirály is itt
lakott a mohos küvek között.
A kút vize csudatévő vót. A zsíros bűrt kiszárította, a hámlást mögszüntette. Ha az
öregöket szorulás kínozta, éhgyomorra égy-két kortyintást ittak belüle, oszt mán röndbe
is vót a dolog.
Anyám az édös íziér szerette. Ebbül a vízbül csurdított a málélisztbe, mire az olyan
finommá lött, hogy a szánk is összeragatt tűle. A kútra mindég az esti fejés után köllött
mönnöm, hogy a röggeli tésztakészítéshön oda lögyön téve a teli kanta az asztal alá.
Éccör, amint möntem a kútra, látom ám, hogy a legelőrül felém totyog sorjában égy sereg
liba. Teleöntötem a kantát, oszt mögindultam a tanyaudvarbul kifelé, a libák mög utánam
erettek nagy gágogással.
Szaporábban kapkottam a lábomat, de a libák is fürgébben követtek. Szaladni kesztem.
A sorbul kivált a gúnár. Szárnyajit szétterjesztötte, oszt üldözőbe vött. Amint hátra-
hátrapillantottam, láttam ám, hogy a liba égyre jobban nyő. Előbb csak kutya naccságú,
asztán mán akkora, mint égy bornyú. A csőrit kitátotta, sziszögött. Addig kergetött, amég
a közelömbe ért, kishíján mögcsípött. Mögbotlottam, oszt a kanta kiröpült a kezömbül.
Dehogy törőttem vele, hogy a víz az utolsó csöppig mind kifolyt.
Tátott csőre utolért. Még égy lípés, oszt mönten bekap ez a szörny! Ekkor elértem a
mezsgyét, oszt átugrottam a fődünkre. A hatalmas gúnár mögtorpant. Szárnyát
léeresztötte, én mög továbbszalattam a félelemtül vacogva. A liba utánam kijátott:
Szöröncséd, hogy odaát vagy! A mezsgyén túl nincs hatalmam!
Azzal odalípködött a kiömlött vízhön. A tócsát kifecsölte, oszt ahogy az előbb mögnyőtt,
most úgy összetöpörödött. Eltűnt tollának sárga ragyogása, oszt beállt az odaérő
libafalkába.
Szüleimnek szörnyűködve meséltem el, hogy mi történt velem. Jót mulattak az esetön.
Úgy hitték, bisztosan a szomszéd boszorkány-öregannya bújt a libába, hogy elriassza a
kútrajárókat. Attul kezdve nem is kűttek vízér, apám maga mönt oda. Hiába faggattam,
hogy tanálkozott-é a boszorkány-gúnárral, nem látták aszt többé. Csak a szomszéd
panaszkodott, hogy eltűnt a legszöbb libája.”
Ez a történet volt dédanyám utolsó meséje, amit e világ számára mondott. Kár, hogy
többet nem mesélt! De még inkább sajnálom, hogy mind azt a változást nem ismerem,
ami az életének utolsó korszakában végbement benne, túl a nyolcvanadik évén. Lassan
bezárkózott. Csak sejtettük, hogy mind magasabbra tör. Éreztük, hogy egyre messzebb
kerül tőlünk. Végül már úgy lépkedett közöttünk, mint az alvajáró. Talán észre sem vett
bennünket.
Egyszer azt mondotta, mikor néhány pillanatra visszatért hozzánk, hogy: „a nazarénus
né nézzön sönkit, még égy másik hivőt sé”.-
Az utat zökkenő nélkül végig kell járni, csendben, alázattal, a békét keresve önmagával
és a világgal.
Az ő hite végül már nem is volt istenhit. Vallásba, filozófiai fogalomba aligha sorolható.
Mert, aki kutató szemét sokáig az égre szegezi, az később tekintetét a földre veti, hogy
ott találja meg azt, akit keresett. Hite kiterjedt, egyetemessé vált, majd személynélkülivé.
Benne rezdült az út pora, egy féreg, amit más eltipor, házak, városok, tengerek. Csillagok
fénye tükröződött lelkéből vissza, olyan távoli világokból, ahová az Európa-centrikus,
modern tudományok talán el sem hatolhatnak, hiszen ki is esik az érdeklődésük és
vizsgálódásaik köréből.
Dédanyám sohasem azt kereste, ami elválasztja az embereket egymástól, hanem azt, ami
összeköti őket. Életének és hitének ez volt a lényege.
Példa utal arra, hogy a természet néhány törvényével is tisztában volt, ami a halálon túli
állapotot sejtette vele; és a misztikum a realitással valamiképp kiegyezett benne, akár a
természeti népeknél.
Egy alkalommal, amikor ilyen, számomra érthetetlen kérdésekkel zaklattam az elmélyült
öregasszonyt, megfogta a kezemet és kivezetett a tanya mögé. Közben látszólag ide nem
vágó dolgokról beszélt:
„Valamikor nagyapáink szállásain, a tüzelős istállóban még zavartalanul élt égyütt az
embör mög az állat. Csak a finnyás, városi nép tött embör mög állat közt nagy
különbségöt.”
Közben leértünk a Gyuló száraz medrébe, ahol egy rothadó állathulla feküdt. Orrfacsaró
szagát csak a látványa szárnyalta túl, amint a szétfoszló, barna hús alól előtűntek a sárga
csontok. Megálltunk előtte, és rövid hallgatás után dédanyám csak annyit mondott:
„Mögnézhetöd, hogy magad is mivé löszöl.”
A tovább nem fejtegetett, ki nem mondott szavak csendjéből ma már tudom, hogy
dédanyám erre célzott: „Amit itt látsz, a felbomlás, pusztulás halálod után bekövetkezik.
Ez az egyetlen tény, amire biztosan számíthatsz. Minden más, amit a halál után vársz, a
természettel való kiegyezésed, megbékélésed, az lesz, amit önmagadnak tudományos
vagy misztikus hitből fölépítesz.”
Ő már csak egy érzékeny műszer volt előttünk, amelynek nem ismertük a rendeltetését,
nem tudtuk leolvasni azt, amit jelzett, csak a tisztelet és elfogódottság nőtt bennünk
iránta. Minden kívánságát lestük, pedig hónapokig nem kért semmit. Egyetlen szelíd
pillantásával parancsot osztott, még mindig így irányította a család életét. Ha megjelent,
elhallgatott mindenki és rá figyelt, pedig semmit sem szólt. Nem volt több
mondanivalója azoknak, akik körülvették, mivel nem követték, és amit ő mondani tudott,
azt közülünk senki sem érthette.
Gajdán Ida, az egyik lánya, aki a nők között az első modernebb életű, független személy
volt, aki rögtön rágyújtott, amint a nők a dohányzásra rákaptak, riadtan oltotta és dugta
el a cigarettáját, ha az anyja lépteit meghallotta, pedig felnőtt ember volt.
Meggyőződésem, dédanyám tudta, hogy lánya rabja ennek az általa megvetett
szenvedélynek. Bár a füst még kéken lebegett a szobában, amikor belépett, sohasem szólt
érte. Szemében ott ült a szemrehányás és a csalódottság, de lányát nem figyelmeztette.
Nem volt látnok, de a világ gyors változását érzékenyen követte. Már az első világháború
előtt megjövendölte, hogy a hívők akkori puritánsága is hamarosan alábbhagy. Jóslata
bekövetkezett.
A második világháború kitörése után amikor a vásárhelyi és a környező községekből
bejáró hívők száma már 400 fő volt , 1939. december 14-én a hatóság feloszlatta a
nazarénus gyülekezetet. 1944. október közepéig szünetelt a közös vallásgyakorlat. Az
imaház a város felszabadulása után nyílt meg újra. 1947. február 22-én a szektát rövid
időre ismét betiltották, de hamarosan újra folytatódott a hívők összejövetele.
Amíg dédapámat megviselte a gyülekezet bezárása, dédanyám inkább csak szomorú
volt. Hiányoztak társai, de hitét tovább gyakorolta.
Szellemi frissessége soha sem hagyta el, csak a testi ereje. Utóbb a lányai mosdatták és
öltöztették. Minden művelet, amit rajta és vele végeztek, szertartás volt. Bezárkóztak a
szobába, elfüggönyözték az ablakot, hogy még ők se lássák a néhány pillanatra
csupaszon maradt testét. Ezek a percek vezeklések voltak, amikor hozzáérhettek egy
olyan földi tisztasághoz, amitől ők is megtisztulhattak. A paraszti tiszteletadás, az idős
szülő és gyermek közötti bensőséges kapcsolatnak Vásárhelyen gyakori példája volt ez.
Dédanyám az utolsó napokban nem kelt föl az ágyából. Félig ült, hátát egy odatámasztott
párnába süllyesztette. Fejéről leoldotta a fekete kendőt. Sűrű ősz haja lányosan
szétomlott a vállán. Kicsi, aszott teste egészen összetöpörödött. Arca szárazon beesett,
de szeme élénken csillogott.
Az utolsó percig öntudatánál volt. Kezébe vette a bibliát, és szemüveg nélkül olvasta.
Felütötte és álmodni kezdte a „Jelenések könyvét”. Megjelent előtte a hét angyal, és sorra
feltörte az élet és halál titkait rejtő pecséteket.
1949. október 18-án, vasárnap délután feje hátrahanyatlott, és nyolcvanhárom éves
korában kezéből végleg kihullt a szentírás.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
1. Miről akarja az író meggyőzni az olvasót? Miért?
2. Milyen az író viszonya hőséhez? Hogyan enged az író betekintést saját érzéseibe?
3. Hogyan jellemzi dédanyja életmódját? Milyen nyomot hagy az életmód dédanyja
egyéniségében?
4. Melyek voltak Rátz Julianna életének legmeghatározóbb tapasztalatai? Az élet
tapasztalatai hogyan alakították az érzéseit, gondolkodásmódját?
5. Keressétek meg, milyen képi eszközöket használ az író az élet nagy
fordulópontjainak érzékeltetésére!
6. Keressetek példákat a jellemzés különböző módszereire. (Külső leírás, belső
jellemzés, beszéltetés, szokások leírása, jellegzetes mozdulatok leírása stb.)
7. Sikerült-e a szerzőnek meggyőznie benneteket arról, amit írása elején célul tűzött
ki?
8. Milyen közlésformák keverednek ebben az írásműben?
FELADATOK
1. Keressetek olyan irodalmi szövegeket, ahol egy-két ecsetvonással jellemzi az író
hősét. Fogalmazzátok meg, milyen mesterségbeli fogásokat lehet ellesni a
kikeresett jellemzésből.
2. Válasszatok ki valakit, akit jól ismertek, akinek az élete valami miatt különlegesen
érdekes, és írjátok le az életét úgy, hogy abban az egyénisége is megelevenedjen.
Használjátok a jellemzés változatos módszereit: külső leírás, belső leírás,
beszéltetés, cselekedtetés, jellemző történetek elmesélése stb.) Tudatosan
tervezzétek meg, hogy mi lesz az írásművetek vezérmotívuma, mi biztosítja a
szöveg egységét.
E LBESZÉLÉS
Coleridge: Rege a vén tengerészről

Amióta a világ világ, az ember szeret történeteket mesélni és történeteket hallgatni.
Egy jó történet elvarázsolja az embert, rabul ejti a képzeletvilágát, és azáltal, hogy
sajátmagát mások helyzetébe beleéli, saját tapasztalatait másokéval összeveti,
megvilágítja a saját életét is. Az elbeszélés témáját vehetjük a való életből vagy a
képzelet világából. A jó elbeszélés, ellentétben a magyarázattal nem elmeséli, hanem
újrateremti az eseményeket. A befogadó átéli, minden érzékszervével tapasztalja a
történetet.
A leíráshoz hasonlóan az elbeszélésben is el kell dönteni, milyen nézőpontból
szemléli az elbeszélő az eseményeket. Mi a viszonya az eseményekhez? Mennyit tud
a körülményekről? Mi a célja a történet elbeszélésével? Az elbeszélő lehet
mindentudó. Ilyenkor tudja, ki mit miért tesz, mi játszódik le a szereplők belső
világában. Lehet az elbeszélő kívülálló szemlélője az eseményeknek. Ilyenkor csak
azt mondja el, amit lát, hall vagy tapasztal. Lehet egyszerre résztvevője és
szemlélője az eseményeknek, de elmesélhet másodkézből hallott történeteket is.
Az elbeszélés cselekménye szereplők között időben és térben játszódik, ezért az
elbeszélés fontos elemei a szereplők, a helyszínek és az események. Aszerint, hogy
mi a célunk a történet elbeszélésével, el kell választanunk a fontos eseményeket a
lényegtelenektől. A jó történet megfelelően halad az időben (csak ott részletező,
ahol szükséges), de nem feltétlenül egyenletesen és egy irányban. Ha céljaink úgy
kívánják előre vagy hátra ugorhatunk az eseményekben.
A jó történet valamilyen szempontból izgalmas, leköti a figyelmünket. A történetben
lévő feszültség alapvető forrása a konfliktus, ami keletkezhet a szereplők között
vagy egy-egy szereplő belsejében, vagy adódhat valamilyen helyzetből. A konfliktus
valamilyen lezárás felé tart, ami lehet megoldás, lehet katartikus megkönnyebbülés,
lehet az igazságérzetünk kielégítése, lehet valamilyen hiányérzet megszűnése, lehet
valami meglepő vagy elgondolkodtató végkifejlet és sokminden más.
Ugyanúgy, mint a leírásnál, az elbeszélésnél is meg kell tudni teremteni egy
összefüggő világot, amit egységes hangulat, vezérmotívum vagy valami más tart
össze. A jó elbeszélésnek van önmagán túlmutató értelmezési lehetősége.
KARINTHY FRIGYES: ANYÁM

Még nem voltam hat éves, mikor anyám meghalt
Családi hagyományokon túl, (amik nem tartoznak ehhez a vallomáshoz), személyes
emlékem az élőről kevés és hézagos. Egy vasárnap délután parasztcselédünk "kimenős"
volt, anyám nevetve turkált a távollevő angyal garderobe-jában: pruszlikot, százráncú
rokolyát, piros csizmát hordott elő, felpróbálta az egészet, és ebben a jelmezben a nagy
állótükör előtt, csípőre tett kézzel, a Blaha Lujza modorában énekelte (legendásan szép
hangja volt), hogy "valamit mondok magának". Én szájtátva bámultam a sarokból, csak
ketten voltunk otthon, és mégis tisztába voltam vele, hogy nem nekem produkálja magát,
hanem saját magának. Ez kilencvenhárom körül lehetett. Egy másik emlékképben
dühösen és acsarkodva kapálódzom, mint valami sovány, komisz kandúrmacska, a
túlzott anyai szeretet ellen: anyám szenvedélyesen szorongat magához, ölel és csókol,
szeretve harcol velem, és én mindenáron le akarok jutni a földre, sértődötten és
lázadozva, hogy személyes szabadságomban akadályoznak. Még van egy emlékem vele
kapcsolatban, családi asztal, a nagy "körégő" fényében: a testvérek együtt, apánk nincs
otthon, és anyánk néhány figurás rokon modorát utánozza, mulatságunkra - testvéreim
jobbra-balra dűlnek nevettükben, én komolyan és önfeledten figyelem az ábrázolás
"művészetét".
Az összeegyeztetett adatok szerint ez az emlék életének utolsó hónapjából való. Talán
egy héttel ezután vitték el a betegszállító hordágyon. A két szolga, aki vitte, két fekete
óriásnak tűnt, ahogy felmeredtem rájuk, kitérve a menet elől, s a hordágy valószínűtlen
magasában lebegett, csak hangját hallottam anyámnak, sírva s akkori érzésem szerint
kicsit patetikusan búcsúzott tőlem, mintha a felhőkből kiáltozná valaki a nevemet.
Ahogy az ajtó becsukódott mögöttük (apám kísérte a klinikára), nyílegyenesen az üresen
maradt hálószobába futottam, hogy az ágy melletti éjjeli szekrényen tüzetesen
megvizsgáljam a titokzatos orvosságos üvegeket, porokat, cédulákat, amik már előző
nap felkeltették érdeklődésemet. Egy ottfelejtett kockacukorra málnaszörpöt
csöpögtettem, és ott rögtön megettem.
Aztán az utolsó kép: a klinika különszobájában anyám profilja a párnán, sápadtan és
hidegen. Apám föléhajol, és halkan közli vele, hogy elhozott magával, itt állok az ágy
végében. Anyám azt feleli, egészen száraz és hideg hangon:"tudom", és felém se fordul.
Meghökkenve és bántódottan, lesütött szemmel tépdesem a takaró rojtjait. Az az
érzésem, hogy anyám mindkettőnkre haragszik, nem tudom, miért.
Ezt az érzést úgy látszik, hazavittem magammal, foglalkoztatott egész este, mert innen
kezdve folyamatos az emléksor, reggelig s azon túl (anyám ezen az éjszakán halt meg),
s valószínűnek is tartom, hogy az öntudatnak az a magasabb eszmélete, ami
gyerekkorunk bizonyos pontjától számítva összefüggő egésszé olvasztja életünket
emlékeinkben, nálam ezen az estén indult meg.
Reggel az ablak mellett álltam, apám felöltőjét és kabátját vette éppen az előszobában.
Csöngettek, apám kinyitotta az ajtót, fekete ruhás ember jött be, s nagyon halkan mondott
valamit. Én kíváncsian kisompolyogtam, de apám már jött befelé, nem vett észre, elment
mellettem, az idősebb nővéremhez sietett, aki a zongorát törülgette. A fekete ruhás
ember lesütött szemmel, kalappal a kezében állt az ajtóban, és nem szólt. Apám már jött
is vissza, rohanva, megint nem látott meg, mindketten a lépcsőház felé siettek. Ekkor
erőt vettem magamon, utánuk futottam, a lépcsőn értem utol őket, megfogtam apám
felöltőjét, s feltekintve rá megkérdeztem: mi történt? Apám egészen lehajolt, a fülemig,
olyan mélyen, ahogy még sohase láttam lehajolni.
- A mama meghalt - mondta apám, hangsúly és színezet nélkül, nagyon mély hangon,
olyan feketén és süketen, mint az éjszaka, aztán vissza se pillantva, sietett tovább, lefelé.
Inkább ezeken a szavakon, mint a szavak tartalmán tűnődve, visszakullogtam a nagy
utcai szobába. Elza nővérem a zongorára dőlve sírt. Odamentem az ablakhoz, s kinéztem
a szemerkélő novemberi esőbe. Tisztában voltam vele, hogy most sírni kell, s a
vállammal csináltam is néhány zokogó mozdulatot, hogy Elza, ha az ablak felé néz,
lássa, hogy sírok. De nem sírtam: a sírás zavart volna ebben az új, ismétlem, óriási
szenzációnak, a szomorúságnak felfedezésében: minden erőmet megfeszítve figyeltem
befelé. Közben, hogy érzékeimet lekössem, az ablakra tapadó esőcsöppek kacskaringós
útját követtem szemmel, ahogy lassan, vonakodva gördülnek lefelé, kettő összeér,
egymásba ömlik, s a megnövekedett súlytól hirtelen kígyózó patakban lefut.
Félóra múlva Elza is elment, én a cseléddel egyedül maradtam a lakásban. Kimentem a
szobájába. Ez már afféle pesti lány volt, nagyhangú, lármás. Most is hangosan
jajveszékelt, "én drága naccságám, jaj, Szűz Máriám, drága naccságám", óbégatott, és a
térdeit csapkodta, jó hangosan. Mindez újabb felfedezés volt. Ahogy észrevett, engem
kezdett siratni, hatásos, népszerű szólamokkal, mintha valami láthatatlan esküdtszék
könyörületébe ajánlaná szomorú helyzetemet. Kérdésemre, hogy mi történik most, és
hová mentek hozzátartozóim, síri hangon, de a ligeti panoptikum borzalomkamrájának
színezett élethűségével közölte velem, hogy anyámat a tetemházba vitték, ott
felboncolják, ezután felravatalozzák. Különösen a boncolás lepett meg, erre vonatkozó
kérdéseimre a derék lány részletes és bőbeszédű magyarázatokba fogott.
Közben Annus néni érkezett meg, rohanva, kisírt szemekkel. Bekísértem a szobába,
leült, csodálkozott, hogy engem egyedül hagytak itthon. Az azralra könyökölve,
szórakozott, borús szemekkel bámult maga elé - én a szoba közepén álltam, onnan
figyeltem, sápadtan és soványan, kíváncsi zöld szemekkel a felnőttet, hogy miképpen
viselkedik ilyen helyzetben. Úgy látszik, nem voltam megelégedve, nem találtam elég
kétségbeesettnek, mert pár percnyi komor csend után, félbeszakítva merengését,
sóhajtva és bánatosan, az iménti előadás hatása alatt, még utánozva is cselédünk hangját,
síri hangon "animálni" kezdtem:
- Bizony....borzasztó ez.... szegény mama... most beviszik őt a hullaházba...
felboncolják... mindenkit fel kell boncolni... hoába.... hjaha, bizony...
Annus néni felkapta a fejét, megütközve, majd határozott undorral nézett rám, aztán
elfordította arccal, fojtott és bosszús hangon küldött ki:
- Hullaház... boncolás... honnan veszed ezeket a szavakat? Nem ilyen kisfiú szájába
valók... menj,öltözz fel, elviszlek Károly bácsiékhoz.
A temetésre már Károly bácsiék vittek.
Mérhetetlen áhítattal s ezúttal önfeledt borzongással néztem ezt a sötét "színjátékot": a
sok fekete drapériát, füstölő nagy lángokat a két oszlop tetején, a lépcsőre fektetett
koszorúkat. Milyen nehéz szaga volt a virágoknak. Milyen tompán, kísértetiesen,
fojtottan zúgott a rokonok sírása. Anyám, mellén keresztbe tett karokkal, behunyt
szemmel s valami átszellemült és meglepődött mosollyal feküdt a magasban, mint akit
ünnepelnek, csodálnak: nagy tiszteletet éreztem most iránta, beláttam, hogy ő itt a
főszemély, s rendjén valónak találtam, hogy velem senki se törődik különösebben. Csak
fekete harisnyába bújtatott lábai zavartak meg, hogy miért nincs rajtuk cipő. A Ganz-
gyár dalárdája nagyon mély hangon, nagyon szomorúakat énekelt.
Egy hét múlva megjött Mici nővérem, aki anyám halála idején nem volt otthon; nekem
előre megmondták, hogy anyánk halálát el kell titkolni előtte, így határozott a család, azt
kell mondani, elutazott. Én feszengve és kényelmetlen érzéssel, de hibátlanul játszottam
el a kegyes csalást, elhittem, hogy a nálam alig idősebb kislány belebetegedne, ha
hirtelen tudná meg a valóságot. Annál nagyobb volt a meglepetésem, mikor Mici egy
nap, ebéd közben, leves és hús között intett, hogy súgni akar valamit, s ahogy
odahajoltam, minden különösebb emóció nélkül, sőt szinte diadalmasan közölte velem,
hogy mindent tud:"Szegény mama meghalt, de ne mondd meg, hogy én már tudom, a
Mari mondta meg, meg kellett esküdni, hogy nem árulom el." nem tudom miért, nagy
megkönyebbülés fogott el, hogy Mici ilyen egészségesen esett át a dolgon, hogy tehát a
felnőttek tévedtek. Valahogy zavart ebben az időben, hogy a felnőttek világa bizonyos
fajta viselkedésre kényszerített a részvétével; "szegény kis árva" - mondogatták, s
mintegy kötelességemmé tették, hogy olyannak mutassam lelkiállapotomat kifelé, ahogy
ők a szegény kis árva lelkiállapotát elkpézelik. Ez bizonyos fokú színjátszást írt elő, s én
nem tudtam mindig eltalálni a hangot. Lassanként ellenszenv fejlődött ki bennem a
"szegény kis árva", "anya nélkül" és más kitételekkel szemben: ellenszenv, aminek
hatása alól máig nem szabadultam meg - hogyan magyarázzam különben, hogy a
színpadisasn érzelmesen alkalmazott anyakultuszt, az idézőjelben és nyomatékkal és
indulati színezettel aláfestett "anyám" szót, beszédben, sőt még a költészetben is egész
életem folyamán szemérmetlennek éreztem. A tremolót pedig, amivel kiejtik,
művészietlennek és hazugnak.
Egészen más volt a kultusz, ami lelkem és képzeletem mélyén, magától, minden külső
kényszer nélkül indult meg, követte anyám halálát, egészen tizenkét éves koromig.
Erről akartam vallani. de nehezen tudom megmagyarázni, mi volt ez.
A ma dívó lélektan talán úgy fejezné ki ezt a kultuszt, hogy öntudatlanom (ahogy
mondani szokás) egyszerűen nem vette tudomásul anyám halálát.
Nem az álmaimra célzok, az álmaimban elevenen megjelenő halottak szereplése
természetes és mindennapi dolog, gépies reflexmozgása a léleknek.
Fényes nappal, teljes és koncentrált tudattal képzelődtem és kombináltam.
S ebből a játékból tudatosan, mohó vággyal, szinte beteg szenvedéllyel, rendszeres és
titkos gyönyörforrást dolgoztam ki magamban.
Nap mint nap, éveken keresztül, ahogy elhangzott a csengő, s én táskámat a hátamra
kapva vagy kezemben lóbálva megindultam az iskolából hazafelé, türelmetlen hévvel
indult meg bennem egy-egy újabb változat elkápzelése, az állandó tárgyról, amit csak én
tudok: hogy ma otthon találom az anyámat.
Valami zavaros kis logikai magyarázatot is képzeltem hozzá, szükségből, hiszen
értelmes fiúcska voltam, s anyámat annak idején tulajdon szememmel láttam a ravatalon.
Erről az egész temetés históriáról elhatároztam, hogy anyám kívánságára, puszta játékból
vagy valamik és valakik megtévesztésére csinálták, anyámnak fontos diplomáciai oka
volt rá, hogy halottnak higgyék (emlékszem rá, szó volt róla, hogy intézetet nyit), s ezért
kénytelen volt külföldön tartózkodni, s ezt nekünk nem szabadott tudni.
De ez a logikai rész csak ürügy volt rá, hogy a viszontlátást, minden nap más változatban,
kiszínezzem.
Anyám a lépcsőházban vár. Tudja, hogy mikor érkezem: mikor lépteimet hallja,
felszalad, elbújik az ajtó mögé, amit kinyitok. Én közönyös arccal indulok a szoba felé,
mint aki természetesen semmit se sejt, de tudok mindent, csak nem rontom el a játékot.
S mikor hátulról befogja a szemem, s hallom a nevetését: "na ki vagyok?", hangosan és
ámulva kiáltom el: "mama"!
Anyám kalapban és kabátban, az utcán sétál - meglát, gyorsan befordul a sarkon,
előreenged. De én a másik sarkon háta mögé lopódzom - én ijesztem meg: azt hitted,
nem láttalak? azt hitted nem ismerlek meg? mit szólsz hozzá? milyen nagy lettem azóta?
és nevetve öleljük, csókoljuk egymást.
Anyám már az asztalnál ül, osztja a levest - mikor csöngetnek, felugrik, szájára teszi az
ujját: "ne szóljatok neki, gyerekek!", és beszalad a másik szobába. Én közönyösen vetem
le táskám, kabátom, az asztalhoz ülök, szürcsölni kezdem a levest, csak a szívem dobog
hevesen, de ezt senki se hallja. És úgy teszek, mintha nem hallanám, hogy lassan és
óvatosan nyílik az ajtó ...
Ez tizenkét éves koromban történt.
Egy téli késő délután hittanóráról érkeztem haza. Fáradt és kedvetlen voltam, a nyirkos
hideg kabátom alá bújt, sötét hangulatban fütyörésztem, megírandó elmaradt leckék
furdalták a lelkiismeretem. Az utcán megállapítottam, hogy a középső szobában ég a
villany, először oda megyek uzsonnázni.
Az előszobában még jól hallottam testvéreim beszélgetését abból a szobából.
Mégis, ahogy benyitottam, koromsötét és teljes csend fogadott.
Abban a pillanatban tudtam, mi történik.
Összebeszéltek, hogy leoltják a villanyt, és elhallgatnak abban a percben, mikor belépek,
és megvárják, hogy fogok viselkedni.
Minden vér a szívembe szaladt: fizikailag éreztem arcomon, ahogyan elsápadt. Aztán
rendetlenül zakatolni kezdett a halántékom.
Mégis annyira fegyelmeztem magamat, hogy kijött ennyi a torkomon, elég fölényes és
közönyöz hangon: "Ugyan, ne hülyéskedjetek - nagyon jól tudom, hogy itt vagytok!"
A következő pillanatban nevetés harsant fel, és a villany kigyulladt ...
Körülnéztem és ... és láttam testvéreim szerető arcát ... a testvéreimét. Senki más nem
volt.
Vörös lettem, aztán fehér, csukló hang tört ki a torkomból, amiről először én is azt hittem,
hogy nevetés ... de a nevetésből hosszú, éles bőgés bontakozott ki.
Sírógörcs lett a dologból, dühöngve sírtam, nem tudták, mi bajom, mindenkit
elkergettem, le kellett fektetni. Azt hitték, hisztériás roham.
Soha nem árultam el senkinek.
Hat évvel a halála után, akkor sirattam el először anyámat...
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
Mit gondoltok, miért meséli el Karinthy ezt a történetet? Miről akarja meggyőzni az
olvasót? Mit akar bizonyítani?
Honnan veszi a témát?
Mi a bevezető mondat szerepe a történetben?
Keressetek olyan részeket az elbeszélésben, ahol újrateremti Karinthy az
eseményeket, és olyanokat, ahol magyaráz.
Milyen érdekességei vannak a nézőpontnak? Ki mit honnan néz? Ki mit tud? Ki mit
nem tud? (beleértve az olvasót is)
Van-e elhagyható része a történetnek? Vegyétek sorra a jeleneteket, és beszéljétek
meg, mit készítenek elő, mi válna kevésébé érthetővé, ha ezt vagy azt elhagynánk.
Hogyan halad az időben az elbeszélés? Az időben való előre- vagy hátraugrásnak mi
a szerepe?
Miért vagyunk kíváncsiak az elbeszélés végére? Mi a feszültségnek az a forrása, és
hogyan tartja fenn Karinthy a feszültséget a történet egész folyamán? (Mi az, ami
miatt nem hagyjuk abba az olvasást?)
Hol változik meg az elbeszélés hangneme?
Milyen várakozásaitok voltak olvasás közben? Teljesültek-e vagy nem a
befejezésnél?
Milyen döntő felismeréshez vezettek az események a főhős életében?
Fogalmazzátok meg, hogyan hatott rátok, mint befogadókra a történet?
FELADAT
Írjatok olyan történetet, amelyben leírjátok, hogyan jutottatok valamilyen életetek
további menetét meghatározó felismerésre. Mutassátok be az előzményeket, a
szereplőket, a helyszíneket. Az események közül válasszátok ki azokat, amelyek
lényegesek, mert megvilágítanak valamit, vagy fontos következményeik vannak. a
történetet. Érzékeltessétek, milyen feszültségek árán jutottatok el a végkifejlethez.
Jellemezzétek szereplőiteket, beszéltessétek őket.
Ö SSZEHASONLÍTÁS
Vegyünk bármilyen két embert, tárgyat, eseményt, eszmét, könyvet, tudományágat,
országot, kontinenst vagy égitestet, történelmi korszakot, műalkotást vagy bármi
mást, és tegyük fel a kérdést: Miben hasonlítanak egymáshoz? Miben különböznek
egymástól? Az összehasonlítás retorikai értelemben két műveletet is jelent, az
összehasonlítást, amikor a hasonló tulajdonságokat keressük, és a szembeállítást,
amikor a különbségeket keressük. A gyakorlatban kettőnél több dolgot is
összehasonlíthatunk, de ilyenkor is ugyanazokat a módszereket érdemes követni,
mint két dolog összehasonlításánál.
Ha azt akarjuk, hogy a hallgatóság vagy az olvasó jól tudja követni
gondolatmenetünket, figyelnünk kell a világos szerkesztésre.
Szerkesztés szempontjából választhatunk, hogy az egészeket vagy a részeket akarjuk
egymás mellé állítani, és hogy a hasonlítás és a szembeállítás milyen sorrendben
követik egymást. Két lehetséges szerkesztésmódot mutatunk be grafikusan
ábrázolva:
EGÉSZEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA RÉSZEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Milyen elrendezést követ az alábbi összehasonlítás? Miben tér el az adott modeltől?
JOHN LUKACS: A PÁRVIADAL

(Részlet)
Két ember aligha állhatott volna távolabb egymástól, mint Winston Churchill Adolf
Hitlertől. Május 10-én sem egyformán töltötték a napot.
Külső megjelenésükben sem volt semmi hasonlóság. Hitler azon a reggelen is egyszerű
egyenruhájában ment be a barakkjába. Már régebben bejelentette, hogy mindaddig ilyent
hord, amíg a háború tart. Churchill selyempizsamát viselt, derékban hanyagul megkötött,
tarka köntöst, és meztelen lábára nemezpapucsot húzott. Abban csoszogott szuszogva
ide-oda. Hitler keveset evett reggelire, Churchill nekilátott nagy tányér szalonnás
rántottájának, s utána rágyújtott az első szivarra.
Reggel fél hatkor, ugyanabban az órában, talán ugyanabban a percben, amikor Hitler az
erdei tisztáson legszűkebb törzsét tájékoztatta, Churchill lakásában, a londoni
admiralitás épületének legfelső emeletén, megszólalt az éjjeliszekrényen a telefon. A
németek megtámadták Hollandiát. Az első pillanatban nem volt világos, mit is tartalmaz
a hír. Csak Hollandiát? Vagy megkezdődött a németek nagy támadása Nyugat-Európa
ellen? Alig egy óra múlva világossá vált minden. Nemcsak Hollandiát támadják, hanem
Belgiumot is; és francia repülőtereket bombáznak. A hajnali derengés már felolvadt a
májusi reggel ragyogásában. Sápadt kék fény mosdatta tisztára az óriásira duzzadt, füstös
várost.
London akkor, 1940-ben, még a világ legnagyobb városa volt; több lakossal, mint New
York, Moszkva, Berlin vagy Tokió. Az emberek többségének életét még nem zavarta
meg a háború. Nem mintha a brit lakosság tétlen szemlélője lett volna csupán a
nemsokára kezdődő viadalnak. Ahogyan a német nép sem. Hitler és Churchill egyaránt
számított is népére. Csakhogy különbözőképpen. Hitler nyeregben volt; Churchill nem
vagy legalábbis még nem. De a nyergek sem hasonlítottak egymáshoz; sem a
hátaslovak. A német nép erős volt, fegyelmezett, engedelmes, és többnyire tartózkodott
attól, hogy a nyilvánvalóan hasznos engedelmesség követelte erőfeszítéseken túl is
használja az eszét. A britek jelleme és tapasztalatai is mások voltak. Ott a politika ha
ugyan nem társadalmi demokrácia, a parlamentáris kormányzás kiszolgáltatta a
vezetőket a nép hangulatának. Ráadásul a politikai vezetés bonyolult feltételek mellett,
közvetett módszerekkel regisztrálhatta csupán a mindenkori közhangulatot.
Az angol nem intellektuális fajta. Nem szeret határozni, és nem szívesen másítja meg
elhatározását addig, amíg a szeme elé tárt, kérlelhetetlen bizonyítékok rá nem
kényszerítik. „Majd ha odaérünk, átmegyünk a hídon” alig ismerünk ennél tipikusabb
angol közmondást. 1940. május 10-én sokan, a választott parlamenti képviselőik is, úgy
vélték, hogy most hídhoz érkeztek. Furcsa módon ennek semmi köze sem volt a nap
riasztó híréhez, hogy a németek nyugat-európai inváziójával komolyra fordult a háború.
Országosan kikristályosodott az a felfogás, hogy Chamberlaint le kell váltani a kormány
éléről.
Egyéb tekintetben ez a reggel sem különbözött a többitől. A külvárosok barna és vörös
téglaházai, a Mayfair kapuin a csillogó rézveretek, az emeletes piros buszok, a földalatti
szén- és plüss-szaga, a pünkösd két napjára tervezett kertészkedés és sportolás, mindez
szilárd, ismerős és látszólag változhatatlan maradt. A háború csakugyan komolyra
fordult, de még egyetlen német bombázó sem jelent meg Anglia fölött.
Azon a napon a Westminsterben mégis átmentek a közmondásos hídon. Sokan és
sokszor óráról órára elmesélték már annak a napnak minden mozzanatát. Történészek és
résztvevők, életrajzok és emlékiratok szerzői, köztük maga Churchill is (aki, ha nem
szándékosan is, elvétett egy dátumot: az egyik döntő értekezlet valójában egy nappal
előbb zajlott le). Rendhagyó nap volt ez, és nemcsak Churchillnek, hanem kétszáz
mérfölddel keletebbre, ellenfelének is. Akárcsak Hitler, Churchill is a későn kelők közé
tartozott. (Míg azonban Hitlert délelőtt tizenegyig nem illett zavarni, Churchill ébredés
után átolvasta iratait, és alkalomadtán az ágyból vagy a fürdőkádból osztogatta
utasításait.) Most jóval hét óra előtt reggelizett. Meghallgatta a háború híreit.
Készülődött, hogy a derült, hűvös reggelen az admiralitás épületéből a háborús kabinet
rendkívüli ülésére induljon.
Előző délután óta tudta, hogy hídhoz érkeztek, hogy át fognak menni a hídon, és ő lesz
Nagy-Britannia miniszterelnöke. Ezt fiának is megmondta, még az este, telefonon.
Indulás előtt magántitkára jött föl rohanva: telefonon, megint a fia. Röviden beszéltek:
„nem is tudom. Most csak az a fontos, hogy győzzünk, más semmi.” Ez nem a
nyilvánosságnak szólt. Minden okunk megvan arra, hogy elhiggyük, így is gondolta.
Meghökkentő, hogy Churchill viselkedésében azon a napon nyoma sem volt a diadalnak,
pedig ő léphetett elsőnek a hídra.
Ekkor megint közbejött valami. Chamberlain meggondolta magát. Előző nap még azt
mondta Churchillnek és Halifaxnek, hogy le kell mondania. Most ismét ragaszkodott a
hatalomhoz. Amikor a kabinet összeült, és özönlöttek a háborús hírek, Chamberlain
kijelentette, úgy véli, hogy maradnia kell, míg el nem dől a Belgiumban most kezdődő
nagy csata sorsa. Churchill nem beszélt. A délelőtt folyamán Chamberlaintől elpártolt
néhány kegyeltje. Egy dologban mindenki egyetértett: nemzeti kormányt kell alakítani,
munkáspárti miniszterek részvételével. A Munkáspárt országos végrehajtó bizottsága
rendes évi konferenciáját tartotta egy másodosztályú bournemouth-i szálloda szobáiban
és alagsorában. Többen is hangoztatták, hogy Chamberlain kormányában nem vállalnak
szolgálatot, de végleges döntés még nem született. Fél tizenkettőkor ismét összeült a
háborús kabinet. Német ejtőernyősök már elfoglalták Rotterdam repülőterét. A holland
udvar és a kormány menekült. Churchill szóba hozott néhány technikai részletet,
egyébként közömbösnek mutatkozott. Fél ötkor újabb kabinetülés kezdődött. A Csatorna
túlsó partján, a távolban a dráma tűzfénye izzott; az ülés, mint a legtöbb kabinet- vagy
bizottsági ülés, elhúzódott. Azért valamennyien tudták, hogy ha számszerűen
elenyésző kisebbségben vannak is az alsóházban minden a munkáspárti politikusok
döntésétől függ. Öt óra tájban telefonáltak. Chamberlain miniszterelnöksége alatt nem
kívánnak részt venni a nemzeti kormányban. Churchill hallgatott. Chamberlain még
most sem ejtette ki Churchill nevét. Végre, a nap utolsó kabinetülésén Chamberlain
fáradtan bejelentette, hogy lemond.
Azután a Buckingham-palotába hajtatott, hogy tájékoztassa a királyt, aki ilyenkor már
túl volt a délutáni teáján. VI. György szomorúan fogadta a hírt. Megbízott
Chamberlainben; Churchill felől bizonytalan volt; azt remélte, Halifax lesz az utód. Egy
óra múlva Churchill hajtatott a palotába. A király „legkegyesebben” fogadta, angol
szokás szerint úgy, mintha ennek a percnek semmi jelentősége sem volna. Minden
ünnepélyességet mellőzve ugratta Churchillt, aki kedélyes könnyedséggel válaszolt. A
király nevetett, és azt mondta: „Szeretném, ha ön alakítana kormányt.” Churchill azt
válaszolta, hogy vállalja. Azután megemlített néhány részletkérdést.
London ekkor már az alkonyat kékes fényében fürdött. A Buckingham-palotától az
admiralitásig rövid és egyenes az út. Churchill mellett az autóban csak testőre, W. H.
Thompson felügyelő ült a vezető háta mögött. Churchill hosszú percekig hallgatott.
Azután megjegyezte, hogy Thompson nyilván tudja, miért kérették őt a palotába.
Thompson tudta; gratulált Churchillnek, és hozzátette: „Bárcsak jobb időkben jutott
volna önnek ez a pozíció, mert most óriási feladat hárul önre.” Churchill, Hitlerrel
ellentétben, sohasem titkolta érzelmeit. Előfordult, hogy könnyek szöktek szemébe.
Most is. Thompsonhoz fordult: „Isten a tudója, mekkora. Remélem, még nem késő. De
nagyon félek, hogy talán mégis. Akkor is el kell követnünk mindent, ami erőnktől telik.”
Összeszorította ajkát, kikászálódott a kocsiból, és elszánt arccal elindult fölfelé az
admiralitás épületének lépcsőjén.
A hidat már maga mögött hagyta. A hosszúra nyúlt nap után (amely még megszokott,
frissítő délutáni szunyókálásától is megfosztotta) túláradó energiával vetette bele magát
a részletekbe. Leveleket írt, a többi között igen lovagiasat Chamberlainnek. Később, már
évekkel a háború után, amikor leírta annak a napnak az eseményeit, néhány részletre
talán nem emlékezett hajszálpontosan. „...Amikor hajnali három óra körül lefeküdtem,
mélységes megkönnyebbülést éreztem. Végül olyan megbízatást, olyan hatáskört
kaptam, amelynek birtokában az egész hadszíntérre érvényes utasításokat adhatok. Úgy
éreztem, mintha kéz a kézben haladnék a sorssal, s mintha egész elmúlt életem csak
felkészülés lett volna erre az órára, erre a próbatételre.”
A bekezdést egyetlen furcsa, komor, odavetett mondattal zárja: „A tények többet érnek,
mint az álmok.” Talán azt akarta tudatni olvasóival, hogy áldásos, nyugodt, álomtalan
álomba merült.
Ez a hajnali három óra május 11-e, szombat hajnala volt. Hitler akkor már mélyen aludt.
Korábban kezdte a napot, mint Churchill, de Churchillnek később ért véget a nap. Akár
valamilyen előjelet is kereshetnénk ebben. Ám az előjelek többnyire csak visszapillantva
válnak láthatóvá.
Itt kezdődik az a történet, amely Adolf Hitler és Winston Churchill, 1940. május 10-étől
augusztus 1-jéig tartó, nyolcvannapos párviadaláról szól. Akkor, 1940. május, június,
július havában ettől a párviadaltól függött a második világháború és utána a világ sorsa.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
1. Milyen párhuzamos elemeket állít egymás mellé a szerző Hitler és Churchill
életéből? Mit árulnak el ezek a részletek a két ember jelleméről?
2. Levonja-e a szerző a következtetéseket a párhuzamokból, vagy az olvasóra bízza?
3. Miként hasonlítja össze a két népet? Az alkati különbségeknek lehet-e jelentősége
a háború kimenetelére?
4. Hogyan értelmezitek a nyereg metaforát? Hogyan fejleszti tovább a szerző szinte
allegóriává? Hogyan lehet az egészet visszafordítani a történelmi összefüggések
nyelvére? Miért választhatta vajon a szerző a metaforikus kifejezésmódot?
Értelmezhető-e a metafora történelmi ismeretek nélkül?
FELADATOK
1. Bizonyítsátok be egy-két bekezdésben, hogy az alábbi kategóriapárok tagjai
között lényegi különbség van. Először gyűjtsetek ötleteket, majd vizsgáljátok
meg, hogy a meglévő gondolataitokat hogyan tudjátok a legjobban elrendezni.
asztronómia / asztrológia
Nap / Hold
Föld / Mars
étvágy / éhség
evésnek élni / életnek enni
városi élet / vidéki élet
nyomozók a filmeken / nyomozók a rendőrségen
családi élet a valóságban / családi élet a szappanoperákban
polgári jog / büntetőjog
2. Az alábbi fogalmak jelentésüket tekintve nagyon közel állnak egymáshoz,
mégis különböznek. Magyarázzátok meg a különbséget egy-két bekezdésben.
tudás / bölcsesség
kooperálni / kollaborálni
tudás / intelligencia
szabadság / szabadosság
szellemesség / humor
tehetség / zsenialitás
3. Keressetek képeket, melyek azonos dolgokat ábrázolnak (pl. fákat, csendéleteket,
bibliai jeleneteket, portrékat stb.), de különböző korokban, különböző
technikákkal készültek. Gyűjtsétek össze azokat a szempontokat, amelyek
alapján össze lehet hasonlítani őket, majd végezzétek el az összehasonlítást. Az
összehasonlítás során a leírásról tanultakat is alkalmazzátok.
4. Keressetek verseket, amelyek azonos témáról szólnak, és mégis nagyon
különbözőek. Készítsetek róluk összehasonlító elemzést.
5. Híres emberek, történelmi eseményeket is összehasonlíthattok. (Aranybulla,
Magna Carta; Hruscsov, Kennedy; )
O SZTÁLYOZÁS Commented [sz.*1]:
Az osztályozás a jelenségeket azonos tulajdonságok alapján csoportosítja, vagyis

osztályokba sorolja, ezért a rendszeres elemző gondolkodás nagyon fontos eszköze.
A mindennapi életben is számtalanszor csoportosítunk dolgokat, például amikor
könyveinket témák szerint rakjuk fel a könyvespolcra, vagy amikor embertársainkat
jellemvonásaik alapján tipologizáljuk (pl. introvertált, extrovertált).
A csoportosítást kezdhetjük az elem megnevezésével, amit aztán besorolunk a
megfelelő osztályba, vagy kezdhetjük az osztály, alosztályok megnevezésével, amit
megtöltünk elemekkel. Ha változtatjuk a csoportosítás szempontjait, változhat
ugyanannak az elemnek a helye a besorolásban, vagy változhat az elemek száma is.
Sok elemből álló nagy rendszerek esetében, mint például az élővilág, vagy a
könyvtárak decimális rendszere, vigyáznunk kell arra, hogy a rendszer minden
elemet lefedjen, és minden elem csak egy helyen szerepeljen. Ilyenkor több szintű
rendszereket alkalmazunk, ahol osztályok, alosztályok, csoportok, alcsoportok stb.
vannak.
A NÉPMESÉK EREDETE
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a mese a mítoszból ered. Az archaikus mesék jól
megragadható cselekménykapcsolatot mutatnak a primitív mítoszokkal, rítusokkal,
törzsi szokásokkal. A totemmítoszok és különösen a kópé-isteneket szerepeltető
mitologikus anegdoták jellegzetes motívumai lépten-nyomon elénk ötlenek az
állatmesékben. Teljesen nyilvánvaló az is, hogy mitológiai eredetű a világszerte elterjedt
tündérmese, amelyben a hős csodálatos "totemlénnyel" köt házasságot, aki egy időre
levetette állatruháját, és emberi külsőt öltött, a csodás feleség (későbbi változatokban
férj) vadásszerencsével, mézzel, gazdag terméssel ajándékozza meg párját, de elhagyja
őt, mihelyt az megszeg valamilyen tilalmat (pl. men szabad nevén nevezni, szidni). A
másik világokban rabságban tartott hős meséje párhuzamot mutat azokkal a mítoszokkal
és legendákkal, amelyekben a sámán vagy a varázsló tesz meg nagy utat a beteg vagy a
halott lelkének nyomában. Népszerűek azok a mesék is, amelyekben a gyerekek egy
csoportja a gonosz lélek, valamilyen szörny vagy emberevő hatalmába kerül, s egyikük
leleményessége révén szabadul, illetve azok, amelyekben nagy erejű sárkányt, alvilági
démont kell megölni - mindezek az avatási szertartások jellegzetes motívumait őrizték
meg.
Mitológiai enciklopédia
FELADATOK
1. Írjátok be a fenti táblázatban a megfelelő helyekre az alábbi kategóriák számait:

1. Állatmesék
2. Archaikus mesék
3. Totemlénnyel kötött házasságon alapuló típus
4. Tündérmesék
5. Másik világban rabságba esett hős típusa
6. Gonosz lélek rabságába kerül gyerekek típusa
2. Írjatok ismertetést a következő kategóriák legfontosabb típusairól:

 emlékezés, előítélet, siker, közösségek stb.
 utak, járművek stb.
 bálnák, hüllők, majmok stb.
 növények, zöldségek, fák stb.
AZ INTELLIGENCIA ÉS A NYELVTANULÁS
A hagyományos meghatározás és mérési eljárások szerint kétféle intelligenciáról
beszélhetünk: nyelvi- és logikai-matematikai intelligenciáról.Az intelligencia
hányadosról alkotott felfogásunk alapjait Alfred Binet vetette meg IQ tesztjeivel
valamikor a század elején. Bár azóta a teszteknek sok új generációját fejlesztették ki,
elfogadott tény maradt, hogy iskolai sikereink és az életben való boldogulásunk egyenes
arányban vannak az intelligencia hányadosunkkal. Ami viszont az intelligencia és az
idegen nyelvtanulás kapcsolatát illeti, mondhatjuk-e vajon, hogy egy "értelmes" ember
sikeresebben sajátít el egy második nyelvet pusztán azért, mert magasabb az intelligencia
hányadosa? ..Úgy tűnik, hogy a nyelvtanulási "IQ" sokkal összetettebb, mint a pusztán
hagyományos intelligencia.
Howard Gardener 1983-ban kifejlesztett egy új intelligencia elméletet, amely erősen
felforgatja a hagyományos felfogást, és az eddiginél sokkal átfogóbb képet az az
intelligencia mibenlétéről. A hagyományos két forma, a (1) nyelvi- és a (2)logikai-
matematikai forma mellett még a következő fajtákat veszi számításba: (3) térbeli
intelligencia, ami azt a képességünket fejezi ki, hogy hogyan tudunk a környezetünkben
eligazodni, milyen képeket alkotunk a környezetünk valóságáról és azt hogyan vagyunk
képesek alakítani; (4) zenei intelligencia, vagyis, hogy hogyan tudunk felfogni és alkotni
hangmagasságokat és ritmikus formákat; (5) testi-kinesztetikus intelligencia, vagyis,
hogy mennyire vagyunk képesek a finom és összehangolt mozgásokra és atlétikai
teljesítményekre; (6) társas intelligencia, vagyis, hogy mennyire tudjuk megérezni, hogy
a másik ember mit érez, mik a szándékai és hogyan tudunk másokkal kapcsolatba lépni;
(7) önismereti intelligencia, vagyis az a képesség, hogy önmagunkról reális képet
tudjunk alkotni.
Gardener azt állítja, hogy ha csak az első két kategóriát vesszük számításba, nagyon sok
ember szellemi képességeit egyszerűen kizárjuk a vizsgálatból, és az emberi agy
teljesítményeinek csak egy szűk részét vizsgáljuk. Ráadásul a hagyományos
meghatározás nagyon is kultúrafüggő, az új-Guineai vadász, vagy a mikronéziai hajós
"hatodik érzékszervére" nem kapunk magyarázatot a nyugati értékrendet tükröző
rendszerben.
Ami a nyelvtanulást illeti, a hagyományos intelligencia kategóriák szintén kevés
magyarázatot adnak arra, ki milyen nyelvtanuló, az új kategóriák azonban sokmindent
megmagyaráznak. A zenei intelligencia lehet például felelős azért, hogyan tanuljuk meg
egy nyelv intonációját és hangsúlyrendszerét; a testi kinesztetikus intelligencia a
hangképzés finom mozgásainak elsajátításában játszik fontos szerepet; a társas
intelligencia a kommunikatív készséggel van szoros összefüggésben; az önismereti
intelligencia pedig abban segít, hogy kellő önbizalommal fogjunk a tanuláshoz.
Douglas Brown nyomán a szerző
FELADAT
Írjatok olyan 4-500 szavas tanulmányt, amelyben óvjátok olvasóitokat a túlzott
általánosítástól olymódon, hogy egy bizonyos jelenség sokféle típusát leírjátok.
Választhattok a következők közül is: igazság, szeretet, boldogság, bátorság, jóság
stb.
M EGHATÁROZÁS
A meghatározás vagy definíció rövid formáival már foglalkoztunk a retorika logikai
elemeinek tárgyalásánál. A meghatározás azonban nem mindig csak szótári definíció
értelmében használatos, hanem szövegtani értelemben közlésformák alapját is
képezheti. Akár könyvnyi terjedelmű is lehet egy meghatározás, ha például
valamiről monográfiát írunk.
A definíció szó a latin definire szóból származik, ami azt jelenti, hogy valaminek
kijelöljük a határait. Az alábbi példában Karl Jaspers a filozófiát határozza meg
könyve bevezetőjében, hogy a továbbiakban az olvasó tisztában legyen azzal, mit is
értünk a filozófia szó, ami az egész könyv tárgya. Jaspers elhatárolja a filozófiát a
tudományoktól, elhelyezi az általános emberi tapasztalás körében.
KARL JASPERS: BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA
1. Mi a filozófia?
A filozófia mibenlétét és értékét illetően ellentétesek a vélemények. Van, aki nagyszerű
revelációkat vár tőle, más közömbösen nézi, haszontalan agygyötrésnek tartja.
Némelyek áhítattal tekintenek rá, mint kivételes emberek nagyszerű törekvésére, mások
lenézik, mint álmodozók felesleges erőlködését. Az egyik ember szerint mindnyájunké,
ezért alapjában egyszerűnek és érthetőnek kell lennie, a másik reménytelenül
bonyolultnak tartja. S valóban, az a valami, ami a filozófia, szolgáltat olyan példákat,
melyek ezeket az ellentétes véleményeket egyaránt igazolják.
A tudós szerint a filozófia leggyengébb oldala az, hogy nem juttat bennünket általános
érvényű tételekhez, nem produkál olyasmit, amit megismerésünkkel birtokba vehetünk.
Míg a tudományok a maguk területén kényszerítő bizonyosságú és általánosan
elfogadott tételeket alkotnak, a filozófia évezredek erőfeszítéseinek ellenére sem képes
ilyesmire. Tagadhatatlan: a filozófiának nincsenek általános elfogadott, végérvényes
tételei. Egy olyan nézet, amelyet kényszerítő erejű érvek alapján mindenki elfogad, már
nem filozófia. Érvénye a megismerhetőnek egy speciális területére korlátozódik.
A filozófiai gondolkodást ellentétben a tudományokkal nem jellemzi progresszív
fejlődés. Hogy Hippokratésznél, a görög orvosnál messze előbbre jutottunk, kétségtelen.
Az azonban aligha mondható, hogy megelőztük volna Platónt. Csak a tárgyi ismereteit
haladtuk meg, természettudományos ismereteit, amelyekre épített. Filozófiai
szempontból azonban aligha értük el színvonalát.
A filozófia lényegéből következik s ez különbözteti meg a tudományoktól , hogy
semmilyen formában sem igényli az általános elfogadást. Az a bizonyosság, amelyre
számot tart, nem tudományos, nem objektív, nem ugyanaz minden ész számára. Egyfajta
belső bizonyosság az, amely az ember egész lényét érinti. Míg a tudomány mindig egyes
tárgyakra vonatkozik, amelyeknek ismerete egyáltalán nem kötelező minden emberre,
addig a filozófia a lét egészét érinti; az emberre mint emberre vonatkozik az igazság
olyan erejével, hogy akárhogyan nyilatkozzék is meg, sokkal mélyebben érint
bennünket, mint bármely tudományos ismeret.
A rendszerszerű filozófia természetesen kapcsolatot tart a tudományokkal. Mindig
számol kora legújabb tudományos eredményeivel. De lényegében mégis más forrásból
ered. Kezdetei korábbiak, mint bármely tudományé, akármely területen keresték is az
emberek a tudást.
Az ilyen tudomány nélküli filozófia léte több vonatkozásban is nyilvánvaló.
Először: szinte mindenki alkalmasnak ítéli magát, hogy filozófiai dolgokban
megállapításokat tegyen. Abban mindenki egyetért, hogy a tudományok területén a
megfigyelés, a gyakorlás, a módszeres eljárás nélkülözhetetlen. A filozófiáról azonban
az emberek általában azt gondolják, hogy e téren előzetes tanulmányok nélkül is
lehetséges megállapításokat tenni, hogy saját ember voltunk, saját sorsunk, saját
tapasztalatunk elegendő alap a filozófiai véleményalkotásra.
A filozófiához közeledni természetesen mindenkinek joga van. Azoknak a
hosszadalmas utaknak azonban, amelyeken a filozófia specialistái járnak, csak akkor van
értelmük, ha elvezetnek annak felismeréséhez, hogy mi a lét, s mi az ember helye a
létben.
Másodszor: a filozófiai gondolatnak mindig saját alkotásunkként kell létrejönnie.
Mindenkinek magának kell megalkotnia.
Hogy a filozofálás az embernek veleszületett hajlama, igazolják a gyermekek által feltett
kérdések. Gyakran hallhatunk gyermek szájából olyan szavakat, amelyeknek filozófiai
mélységük van. Néhány példa:
Egy gyermek elcsodálkozik és felkiált: „Megpróbálom elképzelni, hogy másvalaki
vagyok, de mégiscsak én vagyok.” Ez a fiú eljutott a bizonyosság egy általános
forrásához: a lét tudatáig önmaga tudata révén. Belegabalyodott énjének titkába, abba a
titokzatosságba, mely semmi egyéb módon meg nem fogható. Kérdés formájában, de
mégiscsak a végső realitás előtt állott.
Egy másik fiú a teremtés történetét hallgatta: „Kezdetben teremté Isten az eget és a
földet...” s rögtön feltette a kérdést: „És mi volt a kezdet előtt?” Ez a gyermek
megérezte, hogy a kérdések száma végtelen, az értelem számára nincs végállomás, s
hogy záró válasz nem is lehetséges.
Egy kislány az erdőben sétált édesapjával, s hallgatta a tündérekről szóló történeteket,
hogy tudniillik azok éjszakánként ott sétálnak a tisztáson. „No persze tündérek
nincsenek....” mondja az apa, s áttér a realitásokra. Leírja a nap járását, felveti a
kérdést, hogy vajon a föld forog-e avagy a nap, s kifejti, miért indokolt feltételezni, hogy
a föld gömb alakú, s hogy forog a tengelye körül. „Ó, ez nem így van mondja a kislány,
és dobbant a lábával , a föld szilárdan áll. Én csak azt hiszem, amit látok.” „Nos
mondja az apa , Istenben sem hiszel? Hiszen őt sem látod!” A kislány egy pillanatra
zavarba jött, de aztán nagy biztonsággal kifejtette: „Ha nem volna valamiféle Isten, mi
egyáltalában nem volnánk.” Ezt a kislányt megragadta a lét csodája: hogy tudniillik a
dolgok nem jöhetnek létre önmaguk által. S megértette, hogy mások azok a kérdések,
amelyek a világ egy-egy meghatározott tárgyára vonatkoznak, és megint mások azok,
amelyek létünk egészét érintik.
Egy másik kislány megy fel a lépcsőn, hogy meglátogassa nagynénjét. Elkezd
gondolkodni: ni csak, minden változik, folyamatban van, aztán elmúlik, mintha sose lett
volna. „De hát mégiscsak kell lennie valaminek, ami szilárdan áll, mindig ugyanaz...
Járom ezeket a lépcsőket útban a nagynénémhez, ez olyan valami, ami ilyenkor nem
megy ki az eszemből.” A dolgok általános elmúlásán való csodálkozás és az emiatti
félelem keresi itt a menekülés elveszett útját.
Ha összegyűjtené valaki ezeket a történeteket, a gyermeki filozófia gazdag tárházát
alkothatná meg. Mondják ugyan néha, hogy a gyermekek bizonyára a szüleiktől hallottak
ezekről a dolgokról, de ez az ellenvetés nyilvánvalóan nem alkalmazható a gyermek
valóban fontos kérdéseire. Az az érvelés, hogy a gyermekek később nem folytatják ezt a
filozofálást, ilyenféle nyilatkozataik tehát csak véletlenek, nem veszi figyelembe azt,
hogy a gyermekeknek gyakran vannak olyan adottságaik, amelyek felnőtt korukra
elcsökevényesednek. Az évek múlásával mintha a konvenciók és vélelmek, a
meghunyászkodás és a kérdezés nélküli elfogadás börtönébe jutnának, s ott elveszítenék
egykori gyermek voltuk őszinteségét. A gyermek mindig ösztönösen reagál az élet
spontaneitásaira. A gyermek észrevesz, megvizsgál és kutat olyan dolgokat, amelyek
aztán később eltűnnek emlékezetéből. Elfelejti, ami egy pillanatra revelálódott előtte, s
meglepődik, ha felnőttkorában elmondja neki valaki, amit mondott és miket
kérdezgetett.
Harmadszor: spontán filozofálás nemcsak gyermekeknél fordul elő, hanem
elmebetegeknél is. Néha ritkán mintha fellebbenne előttük az általános homály, s
mélyreható igazságok tűnnének elő. Bizonyos lelki rendellenességek kezdetére éppen e
megrázó metafizikai revelációkból lehet következtetni, bár ezek rendszerint olyan
kifejezésekben nyernek formát, amelyekből aligha lehet jelentést kiolvasni. Van Gogh
és Hölderlin esete kivétel. De e szellemmel teli revelációk aligha kelthetnek olyan érzést,
hogy a homály, amelyben mindennapjainkat éljük, felszakadt volna. Sok egészséges
ember tapasztalja álmából ébredve hogy mire teljesen felébred furcsán
megvilágosodó látomásai teljesen szétfoszlanak, s csak valami impresszió marad utánuk,
amelyeket azonban már nem tud ismét visszaidézni. Mély igazság van abban, hogy a
gyermekek és a bolondok mondják ki az igazat. De az az alkotó eredetiség, amelynek a
nagy filozófiai eszméket tulajdonítani szoktuk, nem itt keresendő, hanem azoknak a nagy
szellemeknek a körében, akik s ilyenek a történelemben csak néhányan akadtak
meg tudták őrizni elfogulatlanságukat és függetlenségüket.
Negyedszer: a filozófia kikerülhetetlen. Mindig jelen van a hagyomány által közvetített
közmondásokban, népszerű filozófiai szólamokban, az uralkodó közvéleményben, mely
az emancipáltság kifejezésben öltött testet, a politikai nézetekben, de a történelem
kezdetei óta mindenekelőtt a mítoszokban. Nincs menekvés a filozófia elől. A kérdés
legfeljebb csak az, hogy tudatos-e ez a filozófia vagy sem, jó-e vagy rossz, zavaros-e
vagy tiszta. Még aki elutasítja a filozófiát, a gyakorlatban az is filozofál.
Mi tehát a filozófia, amely ily egyetemesen és ilyen furcsa formákban nyilvánul meg?
A filozófust jelölő görög szó philoszophosz különbözik a szophosz-tól. A
bölcsesség (a lényeg) kedvelőjét jelenti, megkülönböztetve őt attól, aki azt hiszi, hogy a
bölcsesség birtokában van. Az szó jelentése ma is érvényes: a filozófia lényege nem az
igazság birtoklása, hanem az igazság keresése, tekintet nélkül arra, hogy hány filozófus
hamisítja meg a szó értelmét dogmatizmusával, az oktató elvek tömegével, azzal a
szándékával, hogy végérvényes és teljes legyen. A filozófia úton-levést jelent. Kérdései
lényegesebbek válaszainál, s minden kérdése további kérdést szül.
De ez az úton-lét az embernek időben folyó sorsa mélységes lelki kielégülésre nyújt
alkalmat, s emelkedett pillanatokban bizony a kiteljesülés érzetére is. Nem foglalható
tudományosan megformulázott tételekbe, dogmákba, hitelvekbe: az ember lényegének
történeti kiteljesedése ez, melyben maga a lét világosodik meg. Az ember egy bizonyos
szituációjában a realitás eme megragadása: ez a filozófiai törekvések célja.
Hogy úton-levés közben kutatjuk, és hogy békét, pillanatnyi kielégülést találunk benne:
persze mindez még nem meghatározása a filozófiának. A filozófiának semmi sincs mellé
vagy fölé rendelve. Nem lehet más egyébből leszármaztatni. Minden filozófia önmaga
megvalósításában határozza meg önmagát. A filozófia lehetséges voltát csak
megkísérelni lehet. A filozófia így az élő eszme megvalósulása lesz s egyszersmind
elmélkedés erről az eszméről (reflexió); cselekvés és elmélkedés erről a cselekvésről, a
kettő együtt. Csak e filozófiai kísérlet révén érthetjük meg az előre megformált
gondolatot.
Persze másként is meghatározhatjuk a filozófia természetét, de egyik formula sem meríti
ki a teljes jelentést, s egyik sem lehet kizárólagos. Az ókorban a filozófia tárgya révén
az isteni és emberi dolgok tudása volt, a létnek mint létnek az ismerete, vagy úgy is
meghatározták, hogy célját tekintve annak a megtanulása, hogyan kell meghalni;
igyekvés a boldogságra a gondolkodás edzése által; törekvés az istenekhez való
hasonlatosságra; s végül a legtágabb értelemben minden tudás tudása, minden
művészet művészete s olyan tudomány, mely nem korlátozódik egy bizonyos területre.
Manapság a következő terminusokban szólhatunk a filozófiáról. Célja:
- a realitás megragadása az ősforrásnál,
- a realitás megragadása önmagamra irányuló gondolataimban, belső cselekvésemben,
- fogékonnyá tenni az ember az átfogó tartalom iránt, annak minden vonatkozásában,
- kísérletet tenni az emberek közötti kommunikáció megteremtésére békés vita
keretében, az igazság minden viszonylatában,
- türelemmel a és következetesen biztosítani a tudat éberségét a tévedéssel s
mindazokkal a dolgokkal szemben, amelyek nyilvánvalóan idegenek tőle.
A filozófia annak az összpontosításnak az elve, amelynek révén az ember a realitásban
való részvétel közben eljut önmagához. Jóllehet a filozófia egyszerű és pezsdítő
eszmék formájában minden embert, minden gyermeket mozgósíthat, tudatos
továbbépítése sohasem válik teljessé, mindig új és új vállalkozás keretében úgy kell
megközelíteni, mint valami élő dolgot. A filozófia a nagy filozófusok műveiben
bontakozott ki, miközben a kisebbekében visszhangra lelt. A filozófia feladat, mellyel
míg ember él a földön, valamilyen formában szembe kell néznünk.
Manapság nem először alapjaiban támadják a filozófiát, teljességgel elvetik mint
felesleges és veszedelmes dolgot. Haszontalanságnak tartják, ami nem segít bajainkon.
Az egyházi autoritás vélekedése azzal ítéli el a független filozófiát, hogy világi
elmélkedés, ami eltávolít Istentől, s hiábavaló töprengésével megrontja az emberi lelket.
A politikai szándék azon az alapon támadja, hogy a filozófusok csak különféleképp
magyarázgatják a világot, holott a fő dolog a megváltoztatása volna. A két gondolkodási
iskola egyaránt veszedelmesnek tekinti a filozófiát, mert szerintük kevésre értékeli a
rendet, támogatja a függetlenség forradalmon inneni szellemét, becsapja az embert, és
elvonja a gyakorlati feladatoktól. Azok is, akik egy kinyilatkoztatott Isten által
megvilágosítva feltételeznek egy másvilágot, s azok is, akik egy Isten nélküli itt-és-most
világ mellett törnek lándzsát, egyaránt ki akarják irtani.
A haszon minden filléréért zajt csapó mindennapi közvélemény is hibáztatja a filozófiát.
Thalészt, akit az első görög filozófusnak tartanak, kinevette a rabszolgalány, amikor
látta, hogy a felhők vizsgálata közben beleesik a pocsolyába. Minek bámulja a messzi
eget, ha a világ dolgaiban oly ügyefogyott?!
Igazolnia kell tehát magát a filozófiának? Ez elképzelhetetlen. Csak annak az alapján
igazolhatná magát, amire nézve hasznos lehet. De hát a filozófia csak arra a minden
embert megindító erőre hivatkozhat, amely filozófiai gondolkodásra késztet. A filozófia
érdek nélküli törekvés, számára a hasznosság és a jogtalanság kérdései közömbösek;
sajátos emberi törekvés ez, mely mindig folytatódni fog, míg ember él. Még a vele
ellenséges csoportosulások sem tudják megfogalmazni eszméiket nélküle, s nélküle nem
tudják azokat pragmatikus rendszerbe foglalni, mert ahhoz is filozófia kell egy előre
meghatározott célt szolgáló filozófia , mint amilyennel a totalitarianizmusok
rendelkeznek. Ezeknek a szisztémáknak a létezése is bizonyítja, mennyire
elszakíthatatlan a filozófia az embertől. A filozófia mindig velünk van.
A filozófia nem tud harcolni, nem tudja igazolni igazságát, de kifejezheti magát. Ellen-
nem-állással válaszol, ha visszaverik, s nem hivalkodó, ha meghallgatásra talál. Az
ember alapvető egyetemességének, minden ember egymáshoz tartozásának élő
kifejezése.
Nagy rendszerező filozófiák léteztek már két és fél ezer évvel ezelőtt Nyugaton, Kínában
és Indiában is. Nagy tradíciók intenek felénk. Hiába a filozófiai gondolkodás tág
változatossága, hiába minden elnyomás és kölcsönösen kizárólagos igény az igazság
birtoklására, minden filozófiában benne van az az egyvalami, amit senki sem birtokolhat,
amely felé azonban annyi komoly erőfeszítés irányult: az örök filozófia, a Philosophia
Perennis. Ha világosan és értelmesen akarunk gondolkodni, fel kell kutatnunk
gondolkodásunknak ezeket a történelmi alapjait.
(Fordította Szathmáry Lajos)
FELADATOK
1. A magyarázat alábbi módszerei közül melyeket használja Jaspers? Jelöljétek
meg azokat a szövegrészeket, amelyek valamelyik módszert példázzák.
a) A meghatározandó dolog (X) célja.
b) X összehasonlítása valami mással.
c) Tapasztalatok X-ről.
d) X különféle jelentései.
e) X történeti fejlődése.
f) Példák X-re.
g) X jelentésének eredete.
h) Különféle nézetek X-ről.
i) Visszaállítja X eredeti jelentését.
2. Jaspers tanulmányának a mintájára változatos módszerekkel írjatok 4-500 szavas
esszét a következő tudományágak valamelyikéről:
irodalom, történelem, közgazdaságtan, jog, fizika, szociológia, pszichológia,
biológia stb.
3. Próbáljátok újra meghatározni az alábbi fogalmakat úgy, hogy megszabadítjátok
őket a rájuk tapadt negatív konnotációktól:
jótékonyság, informátor, pletyka, eretnek, politikus stb.
R ETORIKA AZ IRODALOMBAN
Irodalmi művek esetében a retorikai helyzet sokkal összetettebbé válik, mint a
közvetlen kommunikációban. A retorikai iskolázottság segít abban, hogy valamiféle
érzékenység alakuljon ki bennetek ezeknek a bonyolult viszonyoknak az
áttekintésére.
Példaként vizsgáljuk meg, hogy Babis Mihály Jónás könyvében ki kit miről akar
meggyőzni. Magán a művön belül több vita is zajlik. Az Úr meg akarja győzni
Jónást, hogy menjen prófétálni Ninivébe. Jónás meg akarja győzni a niniveieket,
hogy térjenek jó útra. Amikor ez nem sikerül, Jónás az Úrral száll vitába. Arra
próbálja rávenni őt, hogy ha már az Úr nevében kellett prófétálnia, az ő nevében
kellett fenyegetőznie, akkor az Úr váltsa be a fenyegetést, pusztítsa el Ninivét, és ne
hagyja Jónást hazugságban. Az Úr nem hajlandó elpusztítani a várost. A fortiori érvet
használ magyarázatul, azt mondja ugyanis, hogy Jónás megsajnálta a tököt, amiért
nem is kellett erőfeszítéseket tennie, hogyne sajnálná meg az Úr Ninivét, ami
évszázadokon keresztül épült. Az Úrnak nem sürgős megbüntetni a niniveieket,
hiszen neki van ideje, Jónásnak pedig nem az a dolga, hogy bosszúért lihegjen és
igazságot szolgáltasson, hanem csak az, hogy hirdesse az igazságot. "A szó tiéd, a
fegyver az enyém."
Ugyanakkor tudjuk a rengeteg életrajzi párhuzamból, hogy az Úr és Jónás vitája
Babits ömnagával folytatott belső vitájának a tükre is, az ironikus hangvétellel
azonban távolságot teremt maga és műve között. Mivel Babits áttételesen velünk
olvasókkal is megosztja a belső harcait, óhatatlanul mi is részesei leszünk a művön
belüli vitának. Vajon mi kivel vitatkozunk?
A művel is, a mű hőseivel is, a szerzővel is és magunkkal is. Az ember, mint örök
mesehallgató, szereti, ha a mese végén győz az igazság. De vajon kinek van igaza?
Jónásnak? Az Úrnak? A niniveieknek? Megértjük, hogy a niniveieket bosszantja
Jónás a maga nevetséges bosszúvágyával. Az emberek nem szeretik, ha velük
egyenrangú akar okosabb lenni náluk. Jónás viszont azért áll közel hozzánk, mert ő
a jóra vágyó, esendő ember, benne ismerünk legjobban magunkra. De benne
ismerünk legjobban saját gyengeségeinkre is. Az Úr a tekintély és a hatalom, aki
éppen meglepő nagyvonalúságával nyűgöz le minket. Szerenénk, ha mi is úrrá
tudnánk lenni a saját haragunkon, bosszúvágyunkon, ezért elfogadjuk az Úr
álláspontját. Óhatatlanul végiggondoljuk magunkban, vajon bennünk mi lenne az
erősebb? Az értékek harcos védelme, vagy az elnéző türelem embertársaink iránt.
Talán nyitva is hagyjuk a kérdést, és csak akkor térünk vissza hozzá, amikor saját
valós döntéseinkhez van szükségünk példára.
Az irodalmi kommunikáció sajátos viszonyait úgy ábrázolhatjuk, hogy a
hagyományos strukturalista kommunikációs modellt kibővíthetjük. Külön
ábrázoljuk a művön belüli kommunikációs viszonyokat és a mű és a befogadó, illetve
a szerző és a befogadó közötti kommunikációt.
KÖLTŐ / ÍRÓ képzeletbeli feladó képzeletbeli címzett BEFOGADÓ
a mű belső retorikai helyzete
a mű külső retorikai helyzete

Ha van hely, be lehet tenni a Jónás könyve Negyedik részét.
FELADATOK
1. Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című verse is nagyon szigorúan
felépített érvelést követ. Mennyiben hasonlít a gondolatmenete a Jónás könyvére,
és honnantól fogva tére el? Vajon véletlen-e a hasonlóság? Van-e hasonlóság más
eszközök tekintetében is?
2. Keressetek magyar irodalmi tanulmányaitokból olyan verseket, amelyek belső
vitára épülnek. Elemezzétek őket a retorikai helyzet szempontjából.
3. Keressetek olyan verseket, amelyek szigorú érvrendszert követnek. Milyen
érvtípusokat találtok bennük?
R ETORIKA AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATBAN
A prédikáció is szónoki beszéd formája szerint, hiszen a híveket akarja meggyőzni

az Isten igazságáról, és rá akarja beszélni őket Krisztus követésére. A retorikai
helyzetet illetően van azonban egy nagy különbség a szónoki beszéd és a prédikáció
között. Az igehirdető nem szónoknak tartja magát, hanem egyszerűen tolmácsnak,
közvetítőnek. Az Isten igéjét fordítja le, és alkalmazza az "itt" és "most"
körülményeire. Rendszerint egy az egyház által előírt bibliai szövegről, az
úgynevezett textusról szólnak a prédikációk.
A prédikáció értelmezi a textust a maga korában, vagyis, hogy a korabeli emberek
számára az adott körülmények között milyen jelentősége volt az adott
eseményeknek, milyen értelme volt az adott szavaknak. Értelmezi ugyanezt a mai
ember számára is, vagyis, hogy a Biblia üzenetének mi az jelentősége itt és most, a
modern ember számára saját emberi léthelyzetében.
Az igehirdetőnek csak azt szabad hirdetnie, amit látott, hallott, megtapasztalt, aminek
az igazságáért helytáll, máskülönben vagy szónok lesz, aki a saját igazságát hirdeti,
vagy képmutató, aki nem úgy él, ahogy prédikál.
Az igehirdetés célja, hogy közösséget teremtsen a gyülekezet tagjai között, és
közösséget teremtsen Istennel. Minden igehirdetés döntés elé állítja az embereket az
életük irányát illetően.
Az alábbiakban két prédikációt olvashattok ugyanarról a textusról.
A textus a Bibliából:
Lukács: 10: 25-37.
25.És íme egy törvénytudó felkele, kísértvén őt, és mondván: Mester, mit cselekedjem,
hogy az örök életet vehessem?
26.Ő pedig monda annak: A törvényben mint van megírva? mint olvasod?
27.Az pedig felelvén, monda: Szeresd a te Uradat, a te Istenede teljes szívedből és teljes
lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat.
28.Monda pedig annak: jól feletél; ezt cselekedd, és élsz.
29.Az pedig igazolni akarván magát, monda Jézusnak: De ki az én felebarátom?
30.Jézus pedig felelvén, monda: Egy ember megy vala alá Jeruzsálemből Jerikóba, és
rablók kezébe esék, a kik azt kifosztván és megsebesítvén elmenének, és ott hagyák
félholtan.
31.Történet szerint pedig megy vala alá az úton egy pap, a ki azt látván, elkerülé.
32.Hasonlóképpen egy Lévita is, mikor arra a helyre ment, és azt látta, elkerülé.
33.Egy samaritánus pedig az úton menvén, odaért, a hol az vala: és mikor azt látta,
könyörületességre indúla,
34.És hozzájárulván, bekötözé annak sebeit, olajat és bort töltvén azokba; és azt
felhelyezvén az ő tulajdon barmára, vivé a vendégfogadó házhoz, és gondját viselé néki.
35.Másnap pedig elmenőben két pénzt kivévén, adá a gazdának, és monda néki: Viselj
gondot reá, és valamint ezen fölűl reáköltesz, én mikor visszatérek, megadom néked.
36.E három közül azért kit gondolsz, hogy felebarátja volt annak, a ki a rablók kezébe
esett?
37.Az pedig mondá: Az, ki könyörült rajta. Monda azért Jézus: Eredj el és te is a képen
cselekedjél.
Károli Gáspár fordítása
JELENITS ISTVÁN
A FŐPARANCS
Márk s Máté evangéliumában Jézus utolsó, jeruzsálemi napjainak feszült, halálos

fenyegetésekkel terhes légkörében hangzik föl a kérdés: "Melyik az összes közül a
legelső parancsolat?" Nem ok nélkül. Az evangélista azt akarja, hogy Jézus halálának
okai közt számon tartsuk a kettős szeretetparancs meghirdetését is. Másfelől pedig Jézus
halála s halálos készülete (amely már a gyilkos szőlőművesekről szóló példabeszédben
kifejezésre jut) értelmezi a szeretetparancsot. Az az Isten kívánja, hogy egész
szívünkből, lelkünkből, elménkből és minden erőnkből szeressük, aki a maga részéről
úgy szeretett minket, hogy halálra adta értünk Egyszülöttjét.
Lukács ezt a tanító-vitázó egységet az úgynevezett "úti beszámolóba" illesztette
bele. Föltevésünk szerint ő is ismerte Márk evangéliumát, s ha az ott talált szerkezeti
sorrendet megváltoztatta, kellett, hogy oka legyen rá. Itt meg is jelölhetjük ezt az
indítékot: Lukács a főparancs második elemének kifejtéseként elmondja az irgalmas
szamaritánus példabeszédjét. Ez sehol másutt nem olvasható, olyan forrásban találhatott
rá, amelyet a többi evangélista nem használt föl...
Miután röviden föltártuk a főparancs evangéliumbeli helyzetének,
megszövegezésének kérdéseit, kérdezzünk most rá annak előzményeire, hiszen ezek
ismerete nélkül aligha érthetjük meg ennek a fontos jézusi parancsnak igazi tartalmát.
Hogy Istennek elsősorban éppen szeretettel tartozunk, az a vallások történetében
egyáltalán nem magától értődő, inkább nagyon is szokatlan gondolat. A mitikus vallások
emberarcúnak képzelték az isteneket, de azért annyira mégsem hozták földközelbe őket,
hogy szeretnivalónak tűnjenek föl vagy éppen szeretet igényeljenek maguknak. Az
isteneket tisztelni kell, törvényeikhez igazodni, szeretet csak egyenlők között képzelhető
el. A sztoikusok beszéltek ugyan amor fati-ról, de itt a szeretet szót egészen átvitt
értelemben használták, ami már abból is nyilvánvaló, hogy a fátum nem személyes
valóság, hanem személytelen erő, szeretni tehát csak átvitt értelemben lehet,
semmiképpen sem a kölcsönösség reményében.
Ilyenformán az isten-szeretet parancsa az Ószövetségnek egészen sajátos kincse.
Annyira az, hogy már-már gyanússá válik: mit is jelenthet. Hogy mit jelent egy embert
szeretni, azt többé-kevésbé tudjuk. De nem válik-e szükségszerűen metaforikussá ez a
szó, ha Istenre vonatkoztatom (akárcsak az amor fati-ban!), nem csak összegző formula-
e, amely helyettesíti a konkrét parancsokat és tilalmakat?
Erre a kérdésre váratlan feleletet kapunk, ha utána járunk annak, mi a története,
illetőleg az előtörténete a szeretetparancs szövegének. Az előbb mondottak után azt
várhatnánk, hogy ez a szöveg, amelyet Mózes ötödik könyvéből (6, 5) Jézus is idéz, az
Ószövetség saját leleménye legyen, amint az az isten-szeretet gondolata is. A valóság
meglepőbb és beszédesebb. A "teljes szívedből stb." formulának van előzménye az
Ószövetségen kívül, de nem a vallások nyelvében, hisz azokból az isten-szeretet
gondolata hiányzott, hanem a politikában, a nemzetek közötti szerződések formuláiban.
A Krisztus előtti második évezred közepén a hettita nagybirodalom vazallusává tett
egy sereg kis nemzetet, ezekkel szövetséget kötött, a szövetségokmányok ránk maradtak,
s meglepő szerkezeti stereotipiájuk, sajátos szókincsük az Ószövetség megértése
szempontjából hallatlanul tanulságosnak bizonyult. Ami a szerkezetüket illeti: a
bevezetésük a hettita nagykirályt mutatja be, aztán egy történelmi áttekintés fölsorolja
azokat a jótéteményeket, amelyekkel a nagykirály leendő szövetségesét elhalmozta. Ezt
követi a vállalt-kirótt kötelezettségek fölsorolása: az adófizetés, hadsereg-állítás, de túl
rajtuk "főparancsként" a szeretet követelménye. Aztán az okmány megőrzésére,
ünnepélyes (és esztendőnként megismétlődő) fölolvasására vonatkozó előírások
következnek, majd a tanúk: főként isteni tanúk, az ég és a föld fölsorolása, végül áldást
meg átkokat tartalmazó záradék teszi teljessé és jogerőssé a dokumentumot. Izrael azt a
kapcsolatot, amely őt Jahvehoz fűzte, meglepő módon pontosan ezzel a szövetség-
terminológiával fogalmazta meg. A Jahveval kötött szövetség dokumentumaiban
fölismerhető a hettita vazallus-szerződések szerkezete. De szókincse, sajátos
formuláriuma is: épp a "teljes szívedből stb." szókapcsolat pontosan azokból való. Izrael
nem valamilyen nagykirálynak, hanem Jahvénak köszönheti létét, hazáját, törvényeit.
Neki, egyedül csak neki tartozik szeretettel és engedelmességgel, ezt a vele kötött
szövetséget kell esztendőnként megújítania, mélyen szívébe vésnie, mert ennek
megtartásán vagy meg nem tartásán múlik, hogy áldás vagy átok lesz-e osztályrésze.
Ez a fölfedezés nemcsak azért jelentős, mert az istenszeretetre fölszólító formula
eredetét tisztázza, hanem azért is, mert lehetővé teszi, hogy ezt az Isten szeretetére
fölszólító parancsot értelmezzük is. Istent szeretni annyi, mint a tételes törvény
megtartásán túl egész odaadással az ő szövetségében élni. Ugyanakkor pedig: kilépni
minden más függésből. A szeretetparancs lényegileg ugyanazt mondja ki, amit a
tízparancsolat első parancsa. A "szeresd Uradat, Istenedet..." szövegét nem modern
érzékenységgel kell olvasnunk, egy romantika-utáni érzelmi kultúra birtokában, hanem
azzal a "füllel", amellyel megfogalmazása idején hallgatták; akkor értjük meg igazi
tartalmát. Ugyanakkor arra is figyelnünk kell, amire az első hallgatók nyilván egészen
különös módon érzékenyek voltak, s ami ezt a szövetséget annyira sajátossá tette. Ember
helyett itt Isten a szövetségestárs, s az ő jótéteményei valóságosak, az ő szeretetigénye
nem cinikus politikai szólam, hanem valóban szívig ható parancs. Azok a szavak,
formulák, amelyek oly sokáig kínosan kétértelműek voltak, s szeretetre kötelezték azt,
akinek inkább haragra, lázadásra lett volna kedve, itt egyszerre visszakapják valóságos
értelmüket, tündökölni kezdenek, s az emberi viszonyokat meghaladva Isten és ember
kapcsolatának kifejezői lesznek. Mintha az emberek megváltásának művét Isten a szavak
megváltásával kezdené.
Tanulságos volna tovább kísérnünk az isten-szeretet eszméjének útját az
Ószövetségben. A biblikusok szerint az a deuteronomikus hagyomány, amelyből az
evangélium a „teljes szívedből...” formulát idézi, egy prófétai reform dokumentuma. S
ennek a reformnak az volt a törekvése, hogy Izraelt a Jahvéval kötött szövetség mély,
belső tartalmára emlékeztesse. Ekkor már közismert volt Ozeás prófétai szava, amely
Jahve szeretetéről nem a jog, hanem a szerelem formuláival beszélt. Ozeásnál Jahve:
jegyes, Izrael a menyasszonya, akit hűségesen szeret még akkor is, amikor méltatlannak
bizonyul hozzá. Itt derül ki, hogy az isten-szeretet nemcsak köteles hála Jahve jótetteiért,
hanem egyedül méltó felelet Jahve szeretetére.
Érdemes lesz föltárnunk a felebaráti szeretetre vonatkozó, „második”
szeretetparancs történetét is. Ezt Mózes harmadik könyvéből idézi az evangélium. Ott az
úgynevezett „szentségi törvényben” szerepel, vagyis azoknak a parancsoknak és
tilalmaknak a gyűjteményében, amelyeknek közös „égboltja” a „Legyetek szentek, mert
én szent vagyok!’ követelménye (17,2). Izrael közössége Jahvét képviseli a nemzetek
között, azért nem lehet olyan, mint a többi nemzet, hanem egészen sajátos módon föl
kell ragyognia rajta Jahve személyes jelenlétének.
A Leviticus idevágó szövegét érdemes egészében idéznünk, mert nemcsak
megfogalmazzák, hanem értelmezik is a felebaráti szeretet parancsát: „Szívedben ne
táplálj gyűlöletet testvéred ellen, és fedd meg a veled egy nemzethez tartozót, hogy
bűnbe ne keveredjél miatta. Ne légy bosszúálló és ne gyűlölködj néped fiai ellen, így
szeretni fogod felebarátodat, mint önmagadat” (19, 17-18). A másik pedig: „Ha egy
népéből kivándorló telepszik hozzád, földedre, ne szipolyozzátok ki, bánjatok úgy a
közétek telepedett idegennel, mint közületek valóval, szeresd, mint önmagadat, hisz ti
magatok is idegenek voltatok Egyiptom földjén” (19, 33-34). A szeretet tartalma az első
esetben főként negatív formával határolódik körül. A másodikban azonban, ott, ahol a
„felebarát: velem egy néphez tartozó” köre is kitágul, pozitív értelmezést kap. Szereted,
ha úgy bánsz vele, mint népedhez tartozóval.
A „Szeresd Uradat, Istenedet” meg a „Szeresd felebarátodat” két tétele a Biblia két
különböző könyvében, egymástól függetlenül fogalmazódott meg valaha. Ebből az is
következik, hogy a „teljes szívedből...” és a „mint önmagadat” mértékhatározói
eredetileg nem arra termettek, hogy egymáshoz viszonyítsuk őket, s a szeretetnek
nagyobb meg kisebb fokát jelezzék. Más és másképpen, de mind a kettő a szeretetnek
egyedül lehetséges mértékét jelzi: a teljességet. „Es geht um das Ganze, es geht um uns
selbst” - az egészről van szó, mi magunkról, írja E. Fuchs. Valami olyan
„kötelezettségről”, amelyet sohasem lehet egészen „letudni”. Akit szeretünk, annak
sohasem mondhatjuk, hogy már mindent megtettünk, amivel csak tartoztunk neki, több
követelnivalója nem lehet.

Az izraeliták mindennapos reggeli imádságukban Jézus idejében is elmondták a
„Halld Izrael”-lel kezdődő parancsolatokat, köztük a „Szeresd Uradat, Istenedet”
parancsolatát is. A felebaráti szeretet kiemelése sem volt számukra szokatlan. Rabbi
Akiba szerint, aki Kr. u. 50-től 135-ig élt, „ez a törvény alapvető követelménye”. Mi
újszerű volt akkor Jézus tanításában?
Mindenesetre jelentős a két szeretetparancs egymáshoz kapcsolása. Sokáig azt
gondolták, hogy ez kifejezetten Jézus leleménye. Jézus nemcsak egymás mellé helyezte
az istenszeretetet és a felebaráti szeretet parancsát, mint a két legfontosabb parancsolatot,
hanem mintegy kölcsönösen egymással értelmezte őket, úgy beszélt róluk, mint egyetlen
parancsolat két, egymást kiegészítő vonatkozásáról. Erre utal az l Ján: „Ezt a parancsot
kaptuk tőle: Aki az Istent szereti, szeresse testvérét is” (4, 21). Ez a mondat, mint
Schnackenburg megállapítja, „értékes őskeresztény kommentár a Jézus szájából
származó kettős főparancsolathoz”.
Hogy miért jelentős a két szeretetparancs effajta összekapcsolása, azt E. Fuchs fejti
ki nagyon világosan: „Eleve egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy aki Istent szeretni akarja,
annak éppen a felebarátját kell szeretnie. Az isten-szeretet megnyilvánulhatna egy
radikális aszkézisben is, amely elszakít a felebaráttól. Hogy ez nem így van, hogy
felebarátunkat kell szeretnünk, ha Istent szeretni akarjuk, hogy a felebaráti szeretet
második parancsa egyértelmű az isten-szeretet első parancsolatával, az egyedül azért
van, mert Isten így akarta. Vagyis amikor Jézus - függetlenül attól, hogy más megtette-
e vagy sem - a két parancsolatot összekapcsolta egymással, akkor azzal az igénnyel lépett
föl, hogy Isten akaratát hirdeti köztünk”
Újabban nyilvánvalóvá vált, hogy a két szeretetparancs egymáshoz illesztése
megtörtént már Jézus előtt. Egy esszénus eredetű iratban, a Tizenkét pátriárka
testamentumában került elő több idevágó mondat. Effélék: „Szeressétek az Urat egész
életetekben, egymást pedig igaz szívvel!... Szerettem az Urat és minden embert egész
szívből.” E második idézetben még a felebaráti szeretet körének kitágítása is
megtörténik. Az alexandriai Philonnál pedig ilyeneket olvashatunk: „Ugyanazt jelenti
istenfélőnek s emberszeretőnek lenni.” Hillél rabbinál (Kr. előtt 20-ban halt meg) viszont
megtaláljuk az ún. „aranyszabályt”: „Ami neked nem esik jól, azt te se tedd
felebarátoddal. Ez az egész törvény, a többi mind ennek részletezése.” Ez a fogalmazás
(pozitív változatban) a Hegyi beszéd mondatában tér vissza: „Amit akartok, hogy veletek
tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták” (Mt 7, 2).
Aligha járnánk helyes nyomon, ha a nyelvi megfogalmazás árnyalatnyi eltéréseinek
különösen nagy jelentőséget tulajdonítanánk. Inkább bele kell törődnünk abba a
gondolatba, hogy itt is olyasféle a helyzet, mint a föltámadás körül: az a tanítás, amelyet
Jézus meghirdetett, nem volt merőben új, teljesen ismeretlen a rabbinikus teológiában.
Általános sem volt: tudunk olyan rabbikról is, akik magát azt a törekvést is elutasították,
amely a parancsok és tilalmak között fontossági sorrendet keresett. Márk beszámolója
azonban aligha téved akkor, amikor arról ad számot, hogy Jézus válaszát örömmel,
helyesléssel fogadja az írástudó, és saját meggyőződésére ismer benne.
Ugyanakkor aligha tévedünk, ha megállapítjuk, hogy Jézus - egész működésével,
személyiségével - mélyebb, teljesebb jelentést adott a kettős szeretetparancsnak. Azzal,
hogy kinyilatkoztatta Isten szeretetét, mégpedig nemcsak szóval, hanem főként a
nagypéntek meg a húsvét eseményeivel. Ilyen értelemben beszél az utolsó vacsorán „új
parancs”-ról: „Új parancsot adok nektek, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek
titeket, úgy szeressétek ti is egymást.” Ismét E. Fuchsot idézzük: „A jánosi amint
igazában mivel, mert ez az amint a Fiú kiengesztelő művére utal (l Ján. 4, 9-11)... Jézus
cselekvése elsőrendűen nem példa, hanem alap arra, hogy köztünk egyáltalán legyen
szeretet. A tanítványok szeretete nem pusztán jobb a világ szereteténél, hanem
kizárólagos ellentétben áll a világ minden cselekedetével. Mert Isten: szeretet, a világ
azonban nem ismeri Istent (1 Ján. 4, 16, 4-6).”
Végezetül vessünk még egy pillantást az irgalmas szamaritánusról szóló

példabeszédre, amelyet Lukács hozzákapcsolt a kettős szeretetparancshoz! (10, 30-37)
Ennek az elbeszélésnek az evangéliumban elsősorban az a hivatása, hogy a felebarát
fogalmát kitágítsa - minden ránk szorulóra. De a szeretet értelmezését illetően van ennek
a példabeszédnek egy figyelemre méltó „kockázata” is. Mivel az „irgalmas”
szamaritánus szeretete egy alkalmi jótettben mutatkozik meg, azért sokan azt olvassák
ki a róla szóló példázatból, hogy igazi evangéliumi szeretetről csak ott lehet beszélni,
ahol a hétköznapi, „állapotbeli” tartozásokat meghaladó tettekkel találkozunk. Mintha
például a szülők gondossága, amellyel gyermekeiket fölénevelik, puszta
kötelességteljesítés volna, meg sem érdemelné a szeretet nevet. A magukét nevelik,
maguknak nevelik, nincs semmi érdemük benne, legföljebb addig az evangéliumi
mondatig jutnak el általa, amit a szolgák mondanak: „Mihaszna szolgák vagyunk, hiszen
csak kötelességünket teljesítettük” (Lk 17, 10).
A szolgáknak erről a mondatáról más helyütt esik még szó ebben a könyvben.
Egyelőre csak annyit mondjunk ki: az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédet
teljesen félreértené az, aki ily módon próbálná általánosítani annak vélt „tanulságát”. A
legfoghatóbb nyelvi tények igazolják ezt. Hiszen a Biblia nyelvében „irgalmasságot
gyakorolni” valakivel annyit jelent, mint úgy bánni vele, mint rokonnal. A felebaráti
szeretetnek határesete az, hogy az idegenen segít valaki - s ha idegenen, akkor nyilván
alkalmi jótettel -, de ennek a felebaráti szeretetnek igazi terepe épp az állandó emberi
kapcsolatok világa: a családban, a munkatársi viszonyban. Az idegen is felebarát, ha rám
szorul, de a feleség, a gyermek, a szülő, a testvér mindenképpen az, vele kapcsolatban
mindennap és a szó teljesebb értelmében áll: „mint önmagadat”.
Jézust nem érti az, aki csak valami alkalmi amatőrködést volna hajlandó felebaráti
szeretetnek minősíteni. E. Fuchs épp az irgalmas szamaritánus történetének elemzése
során jut el a következő megállapításig: „Nincs fél-szeretet és nincs esetenként föl-
föllobbanó szeretet, hanem csak egész, meg-nem-osztott szeretet van, ahogyan Isten is
egyetlen, meg-nem-osztott Isten”. Az evangéliumi szeretet nem alkalmi hőstettek
esetleges sorozata, ismeri a hűséget és az elkötelezést. Ezért lép Szent Pálnál és Szent
Jánosnál a kettős szeretetparancs helyére egyszerűen a testvéri szeretet parancsa. A Jn
13, 34-et már idéztük: „Szeressétek egymást... Arról ismeri meg az egész világ, hogy
tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” Pál pedig a Róm 13, 8-9-ben írja:
„Senkinek semmivel ne legyetek adósai, csak azzal, hogy szeretitek egymást. Mert aki a
másikat szereti, betöltötte a törvényt. Hiszen a Ne paráználkodj, Ne lopj, Ne kívánd a
másét s ami parancsolat még van, azt mind ez a szó foglalja össze: Szeresd felebarátodat,
mint önmagadat.” A másik, vagyis a felebarát itt nyilvánvalóan a keresztény közösség
tagja. De az Ef 5,25 már a legszűkebb közösségre, a családra konkrétizálja a
szeretetparancsot: „Férjek, szeressétek feleségteket, ahogyan Krisztus szerette az
Egyházat, és önmagát adta érte.” Ezért szentség a házasság, s ezért van jelen a férj és a
feleség kölcsönös szeretetében a nagypéntek és a húsvét titka.
Hogy mi a szeretet, azt Jézus nem definiálta. Szent Pál l Kor 13 nagyszerű
himnuszában szintén nem adott definíciót, csak gazdag (majdhogynem fenomenológiai)
körülírást - főként negatív fogalmazásban - és üdvösségtörténeti elemzést. Lukács
mozdulata e tekintetben is jellemző: nemcsak a felebarát fogalmát, hanem a szeretet
mivoltát is történettel lehet legjobban bemutatni. Ez az a narratív teológia, amelyről ma
annyit beszélnek, s amely oly magától értődő a Bibliában. Tartózkodóbb a titok előtt,
mint a fogalmakban gondolkodó, spekulatív teológia, s a maga alázatos eszközeivel
mégis többet el tud mondani a titokról.
A szeretetbe történetek avatnak be minket. Elsősorban Jézus története meg a
szenteké. Ők életre váltották a kettős főparancsot. Istent úgy szerették, hogy amikor azt
mondták: Atyám, azt minden ember így hallotta: Testvérem. Felebarátaikat meg úgy
szerették, hogy azzal nyomban Isten szeretetének égboltja alá állították őket.
KEKEN ANDRÁS
AZ IRGALMAS SAMARITÁNUS
Tudnunk kell, hogy ez a történet Lukács külön anyagához tartozik. A többi evangélium
nem ismerteti. Hálásak lehetünk Lukács evangélistának azért, hogy - mint írja - valóban
szorgalmasan utána járt mindennek, ezt a példázatot is megtalálta, feljegyezte s így írásbeli
formában megmentette az egész keresztyénség, sőt az egész emberiség számára.
Mert ez a történet valóban csodálatos értéke az egész emberiségnek. Pusztán irodalmi
szempontból is. Rövid remekmű. Levegője van. Nagyon reális. Ment egy ember a jerikói
úton... s azon az úton sok volt a rabló. Könnyen elbújhattak a sziklák mögött, a
barlangokban. S nekik érdemes volt ott leskelődniök, mert ez az út volt Júdea egyik
kereskedelmi fő ütőere. S micsoda jellemző erő van ebben a történetben! Mint minden
zseniális alkotás, ez is mindig modern marad. Ma sem lehet az egyes embereket a
közösséghez való viszonylatukban másképpen tipizálni, csak így: vannak rablók, akik
keresztül gázolnak mindenkin - vannak közönyösek, akik nem törődnek a más bajával - s
vannak jó emberek, jézusi emberek, szolgáló emberek.
S végül egy formai megjegyzés. Személyes élményem fűződik ehhez a történethez. Egyik
olyan prédikációm élménye, melyet nagy belső feszültséggel, remegéssel, sőt félelemmel
mondtam el, mert azt hittem, életem utolsó prédikációja.
1944 őszén történt. Vasárnap volt. A sekrestyében minden elő volt készítve a
rádióközvetítésre. Nem sokkal 11 óra előtt azt a hírt kaptam, hogy egy holttest fekszik a
templom mellett. Kimentem megnézni. A hír igaznak bizonyult. Az akkori Király utca és a
Deák tér találkozásánál valóban egy idős ember teteme feküdt az út mellett, vértócsában,
papírral úgy-ahogy letakarva. Szegény, öreg, beteg zsidó bácsi volt. A nyilasok aznap
reggel összeszedték s elhajtották a Király utcai zsidókat - ő szegény nem bírt menni, tehát
egyszerűen lelőtték.
E látvány után mentem a szószékre. A textus: az irgalmas samaritánus története. Azzal az
elszánással kezdtem a prédikációt, hogy a következményekre való tekintet nélkül világgá
kiáltom most a rádión keresztül, hogy a régi történet megelevenedett. Egy ember fekszik a
templomunk mellett. Rablók kezébe került, akik kifosztották s ott hagyták véresen...
Mindezt el is mondtam, ismétlem, azzal a tudattal, hogy többé nem prédikálhatok. Igazán
nagy belső remegéssel, mégis azzal a meggyőződéssel, hogy erről nem lehet hallgatni.
Istentisztelet után a rádió technikusa közölte, hogy a közvetítés "zavaró repülés" miatt
elmaradt, s mivel a gyülekezetben senki sem volt, aki feljelentett volna, félelmem
alaptalannak bizonyult. De valahányszor olvasom ezt a textust, a zsidó bácsi tragédiája
mindig eszembe jut.
*
Ezek után nézzük tartalmilag ezt a példázatot. Jézus itt nem tanítást ád a szeretetről, hanem
határozott útmutatást minden tanítványának arról, hogyan kell gyakorolni a szeretetet az
élet kiélezett, problematikus helyzetében.
1. Az első utasítása az, hogy a szeretetet értékeljük többre, mint az életet. Igen a szeretet
több és nagyobb, mint az élet.
Ne legyen semmi félreértés: Jézus nem életellenes, mint bizonyos keresztyén egyházi
tanítások és közösségek. Jézus azt tanítja, hogy az élet Isten ajándéka, meg kell becsülnünk,
teljessé, széppé, értékessé, boldoggá kell tennünk. Ezért a létfenntartás parancsa ránk is
vonatkozik.
De amikor ez a parancs összeütközésbe kerül a szeretet parancsával, akkor ez az utóbbi a
nagyobb. A rablók odakerültek a vagy-vagy elé. Dönteniök kellett: vagy ők élnek vagy az
a vándor. S ők döntöttek: a vándor haljon meg, pusztuljon el, hogy ők élhessenek, hogy
legyen továbbra is kenyerük. Ha nem is ilyen regényes formák között, mégis szinte
naponként ott állunk mi is a döntés előtt: vagy ő, vagy én! Népek, társadalmi osztályok,
pártok, érdekcsoportok, világnézetileg formált közösségek is ott állnak évről évre a döntés
előtt: mi vagy mások! Az önzés, a létfenntartás azt parancsolja: csak mi éljünk, a másik
vesszen el. S nagyon jól tudjuk, hogy az élet és a történelem valóságában mit jelent ez. Azt
mondják: ez a természetes emberi magatartás. Jézus azt mondja: ez a világ mindenkori
rablóinak magatartása.
Az irgalmas samaritánus is döntés elé állott: vagy-vagy. A veszély nagy volt. A rablók ott
lehetnek még megbújva egy szikla mögött új áldozat reményében. Egyszerű lenne elkerülni
a veszélyes helyet, s elkerülni a véres embert is. De nem az önző hangra hallgatott. A
szeretet parancsa nagyobb volt számára, mint léte fenntartásának parancsa. Odament,
segített, áldozott, kockázatot vállalt.
Stauffer német teológus egyik könyvében arról ír, hogy ő a magyarokat többek között egy
fiatal magyar református katona jézusi magatartása miatt is szereti. A német nemzeti
szocializmus rémtetteiről írott dokumentumok között olvasott erről a katonáról.
Keretlegény volt. Egy csoport árva zsidó gyermeket kellett Magyarországról
Németországba kísérnie. Megszerette őket, énekkart szervezett belőlük. S mikor megkapta
a parancsot, hogy kísérje őket egy megsemmisítő tábor gázkamrájába, segíteni nem tudván,
legalább sorsukban osztozott. A gázkamrába is velük ment. S meghalt. Íme, a szeretet szava
lehet olyan hangos, hogy minden mást elnémít, még az életfenntartás belső kényszerét is
legyőzi.
Jézus másik utasítása tanítványaihoz az, hogy a szeretet parancsa nagyobb és érvényesebb
miniden más emberi parancsnál, legyen az etikai norma, állami törvény vagy vallási
szabály.
Figyeljünk most a papra és a lévitára. Közönyösek és gyávák voltak? Minden bizonnyal.
De talán valamit lehet felhozni mentségükre is, ha nem magukban nézzük őket, hanem
korukban és helyzetükben. Egyházi emberek voltak. Nagyon komolyan vették mózesi
törvényeket, a tisztasági törvényeket is, s talán arra gondoltak, hogy amennyiben ők egy
holttestet vagy akár egy véres emberi testet érintenek, tisztátalanok lesznek, s nem
mehetnek a templomba s nem mutathatnak be áldozatot.
Jézus szava világossá teszi, hogy amikor a szeretetről van szó, semmit sem számít
semmiféle emberi rendelkezés. Ez a vagy-vagy háború idején válik nagyon veszélyessé.
Mostanában olvastam arról, hogy az algériai háború idején sok száz fiatal francia, majdnem
mind hívő protestánsok, lelkiismereti okokból, az evangéliumra hivatkozva, megtagadták
a katonai szolgálatot. Bizonyára nem gyávaságból tették ezt, hiszen magatartásuk veszélyes
volt, vállalták a kivégzés vagy a börtön kockázatát. Nem végezték ki őket, de mindnyájan
nagyon súlyos fegyházbüntetést kaptak. Most azután, hála Istennek, arról is olvashattam,
hogy a francia kormány a protestáns egyházak kezdeményezésére törvényjavaslatot terjeszt
a parlament elé, s ebben kimondják majd azt, hogy aki lelkiismereti okokból nem akar
fegyveresen szolgálni, azt béke vagy háború esetén osszák be fegyvertelen szolgálatra. Így
tehát reményünk van arra, hogy amnesztiával kiszabadul majd a sok száz francia protestáns
fiatalember. Fiatalok, akik megtanulták Jézustól, hogy a szeretet érvényesebb mint
bármiféle más rendelkezése.
Jézus harmadik utasítása az, hogy a szeretet természetesen az ellenségre nézve is érvényes.
A Hegyi Beszédben így szólt: szeressétek ellenségeiteket is, imádkozzatok azokért, akik
üldöznek titeket. Úgy élt, ahogyan tanított. S úgy is halt meg. A kereszten így imádkozott:
Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.
Szavának és magatartásának illusztrációja ez a példázat az irgalmas samaritánusról. Zsidók
és samaritánusok ellenséges viszonyban állottak egymással. Személy szerint nem voltak
ellenségek, de kölcsönösen gyűlölték egymást valami érthetetlen - illetve a mai korban már
érthető! - fanatizmussal, a faji, vallási, világnézeti gyűlölet rettenetes izzásával. Erre ma
már írott bizonyítékunk is van. Ismerjük a Holt-tengeri iratokat, s ezekben olvashatunk
arról, milyen nagy volt Jézus kortársaiban a harag és a bosszúvágy azokkal szemben, akik
másképp éltek, hittek, áldoztak, imádkoztak.
Ebben a helyzetben egy samaritánus szeret egy zsidót és segít rajta. Halljuk meg Jézus
szavát: ez az igazi szeretet, ez az ellenség iránti szeretet.
Ha ezt komolyan tudnánk venni, az egyéni életünkben, valami nagy forradalmat jelentene.
Mi most a barát-ellenség viszonylataiban gondolkozunk. Szívünk hányódik szeretet és
gyűlölet, jóság és bosszúvágy között. Cselekedeteinket vagy az egyik, vagy a másik
szempont - vagy az egyik, vagy a másik érzelem irányítja. Micsoda megkönnyebbülés,
micsoda felszabadulás lenne, ha nem kellene ebben az örökös emésztő feszültségben
élnünk. Ha dönteni mernénk: csak testvérünk van, minden ember a testvérünk, s minden
cselekvésünk mögött egyedüli forrásként a szeretet buzogna. Micsoda mázsás lelki tehertől
szabadulnánk meg. Újjászületés lenne ez egyéni életünk számára...
De nemcsak úgynevezett világi életünk vonalán jelentene forradalmat a jézusi szeretet

komolyan vétele, hanem a vallási élet területén is. Itt is megváltoznék gondolkodásunk és
tálán-tálán tanításunk is. Lehet, hogy a hitünk is. A legmagasabb szint, ahová az ember a
maga erejéből a vallásos etika területén feljut, az a gondolat, hogy én nem állok bosszút, de
Isten majd ítél, amikor az időben vagy az idők végén ezt a maga igazsága szerint jónak
látja. Jézus nem hagyja jóvá még ezt a látszólag szép gondolatot sem. Jézus azt akarja, hogy
imádkozzunk Istenhez ellenségeink érdekében. Imádkozzunk azért, hogy Isten se büntesse
meg őket, ne kárhoztassa el őket. Ne nyugodjunk bele Isten igazságába, hanem
könyörögjünk szeretetéért, ellenségeink számára is. Álljunk oda imádságunk
védőszárnyaival ellenségeink elé s védjük meg őket, még Isten haragja ellen is. Úgy,
ahogyan Jézus cselekedett, aki a szó valóságos értelmében is kitárta karjait a kereszten,
hogy védje a bűnösöket az ítélet ellen.
Talán megérezzük ezek után, hogy a jézusi szeretet nem kegyes tanítások érzelmes
összefoglalása, hanem az egész életet és az egész történelmet forradalmasító és megújító
hatalmas erő, s ha senki más nem veszi komolyan, mi - akik Jézus tanítványai szeretnénk
lenni - ennek minden következményével együtt, tegyük életünk normájává a jézusi
szeretetet!
Befejezésül még egy kérdést vessünk fel. Mi az irgalmas samaritánus cselekvésének a

rugója? Mi van az ő szolgáló, aktív szeretete mögött?
Talán ez a gondolat: így mutatom meg, hogy én különb vagyok, mint mások?!
Talán ez: Isten látja cselekvésemet és megjutalmaz érte?!
Jézus mutat rá az irgalmas cselekvés rugójára. S ez olyan egyszerű és érthető. Semmi más
nincs mögötte, csak szánalom, csak emberies érzület. Így beszél Jézus:....”megkönyörült
rajta...”
De vigyázzunk! Ez a szánalom, ez az emberséges lelkület a legnagyobb csoda. Ez az
újjáteremtés, az igazi emberré teremtés csodája. Minden ember csak akkor éri el az igazi
emberi szintet, ha - s ezt a jelzőt most minden felekezeti vonatkozás nélkül mondom - eljut
a jézusi humanizmus szintjére, azaz a szeretetet minden parancsnál, még a létparancsnál is
nagyobbnak tartja, szeretni tudja aktív jósággal az ellenséget is, s mindezt emberségből,
egyedül és pusztán emberi szánalomból teszi.
FELADATOK
1. Keressétek ki mindkét prédikációban az alábbi részeket:
A textus eredeti értelmezése
A textus mai értelmezése
A textus egzisztenciális értelmezése
2. Melyik prédikáció milyen döntési helyzetbe állítja a hallgatóságot?
3. Milyen hasonlóságokat és különbségeket találtok a két prédikáció
szeretetértelmezése között?
R ETORIKA A POLITIKÁBAN
Az igazi közszónoklatnak szabad országokban az egyik legfontosabb területe a
politika. Az eddigiekben volt már arról szó, milyen hibákat kell elkerülnie a
tisztességes politikai szónoknak. Az alábbiakban a magyar politikai szónoklat
legszebb példáiból mutatunk be néhányat.
KOSSUTH LAJOS BESZÉDE A HADERŐ MEGAJÁNLÁSA VÉGETT
1. Történeti előzmények
(Riedl Frigyes nyomán)
Kossuth Lajos egyik leghatásosabb beszédét 1848-ban július 11-én mondta a pesti
országgyűlésen, amelyen az első felelős magyar minisztérium megbízásából (mint
pénzügyminiszter) az országgyűléstől 200 000 katona és 42 milliónyi hitel megszavazását
kérte. Magyarország helyzete akkor igen válságos volt. A horvátok, az előző bécsi
minisztérium támogatásával, Jellasics bánjuk vezetése alatt fenyegető állást foglaltak el
Magyarországgal szemben. A magyarországi szerbek egy része, kik külön szerb területet
akartak Magyarországból kiszakítani, fellázadtak. Bécsben is volt egy hatalmas párt, mely
a magyar ügyek elintézését, nevezetesen a had- és pénzügyet ki akarta venni a magyar
kormány kezéből.
Ilyen körülmények közt a magyar minisztérium kötelességének tartotta a talán
elkerülhetetlen hadviselésre szükséges pénzösszeget és fegyveres erőt az országgyűléssel
megszavaztatni. Az erre célzó indítványt július 11-én Kossuth terjesztette elő a csak néhány
nap előtt megnyitott országgyűlésnek. „A jelenet, melynek a közönség e napon tanúja lőn
- írja a magyar függetlenségi harc történetírója, Horváth Mihály - egyike volt a
legnagyobbszerűknek, melyek magyar országgyűlésen történtek.” Kossuth, bár oly beteg
volt, hogy karon fogva vezették a házba, kifejtette e napon szónoki tehetségének egész
bámulatos erejét. „De ha ő maga elragadó ékesszólásának egyik legfényesebb diadalát ülte,
más részről a nemzet képviselői is oly megható bizonyítványát adták az áldozatra kész
hazaszeretetnek, hogy a hazafiság és népakarat ily hatalmas nyilatkozatával szemben
minden aggodalom elnémult s azon reménynek adott helyet, hogy a nemzet meg fogja
menteni hazáját a kitörő vészben.”
2. A beszéd
I. Midőn a szószékre lépek, hogy önöket felhívjam, uraim, mentsék meg a hazát e
indítványomra hozandanak, határozni e nemzet élete és halála felett. De épen, mert e
perc ily nagyszerű, feltettem magamban, nem folyamodni az ékesszólás fegyveréhez,
mert lehetetlen nem hinnem, lehetetlen meg nem győződve lennem, hogy bármiben
különbözzenek is a vélemények e házban, a haza szeretete, a haza becsületének, a haza
önállásának, a haza szabadságának oly érzete, hogy azért utolsó csepp vérét is kész e ház
feláldozni, mindnyájunkkal közös. És a hol ezen érzés közös, ott a buzdításnak helye
nincs, ott csak a hideg észnek kell az eszközök között választania, Uraim! A haza
veszélyben van! E szót elég volna tán száraz-hidegen kimondanom, mert hiszen a
szabadság napjának felvirradtával lehullott a homály a nemzetről; és önök tudják, hogy
miként áll e hon, önök tudják, hogy az országban rendelkezésünkre álló sorkatonaságon
kívül közel 12 000 önkéntes honvéd állítatott ki, önök tudják, hogy a törvényhatóságok
fel voltak szólítva a nemzetőrségi seregek mozgósítására, miként legyen erőképes
megvédeni a hont, s megtorolni a bűnt odalenn a széleken. És e felszólítás a nemzetben
visszhangra talált. Ha a nemzet nem érezte volna, hogy veszélyben van, nem talált volna
ilyen visszhangra. Ez maga köznemzeti nyilatkozata annak, hogy a veszélynek érzete
közös. De én azért mégis úgy gondolom, hogy köteles vagyok önöknek, uraim,
nagyobbszerű vonásokban csak, és ezúttal - nem minden apró részleteiben, a haza
állapotának némi rajzát előterjeszteni.
II. A mint a múlt országgyűlés szétoszlott, és az első felelős magyar minisztérium
hivatalába lépett üres pénztárral, fegyver nélkül, honvéderő nélkül: lehetetlen volt mély
fájdalommal nem éreznie a nemzet állapotának irtózatos elhanyagolását. Én egyike
voltam azon számosoknak, kik éveken keresztül figyelmeztették a hatalmat, és
figyelmeztették a nemzetet: legyen igazságos a nép iránt, mert késő leszen. Talán még a
hazafiúságnak közös érzete, és közlelkesedés a késő szó átkának egész súlyát fejünkről
elháríthatja; de annyi bizonyos, hogy elkésett a nemzet és a hatalom az igazságban, s
ezen elkésés miatt azon perc, melyben először volt igazságos a nép iránt, bomlásnak
indított minden létező viszonyt. Ily körülmények között vettük át a kormányzatot. Alig
voltunk a kormányban, sőt még össze sem jöhettünk mindnyájan, már a leghitelesebb
tudósításokat vettük arról, hogy a pánszláv izgatások a felvidéket nyílt lázadásba borítni
szándékoznak, nemcsak, hanem a napot is kitűzték már, mikor törjön kis Selmecen. -
Nagyobbszerű vonásokban akarok csak rajzolni: azért itt megállapodom, s csak annyit
mondok, hogy a felföld nyugodtan van. De ezen nyugalom nem a biztonságnak
nyugalma, tűz az, mely a hamu alatt lappang. Az ország közepén maga a magyar faj
között is, nehéz volt a népnek hosszas szolgaság után a szabadság eszméjével rögtön
megbarátkozni és tájékozni magát annak első viszonyai között, mert nem hiányoztak a
bujtogatók, kik a népben aggodalmat költöttek, még azon - nem mondom - adományok,
hanem igazságok iránt is, melyeket a múlt országgyűlés neki megadott. Kilenc hét múlt
el azóta, és az ország belseje nyugodt. A magyar faj áldozatra kész, önkényt, nem
kényszerítve viszi vérét, életét oda, hová felszólíttatik.
III. Kossuth most nagy vonásokban mindenekelőtt a horvát viszonyokat fejtegeti.

Horvátország nyílt pártütésben van. Magyarország azonban erre nem szolgáltatott okot,
mert a legrégibb időktől minden jogot megosztott Horvátországgal. A múlt országgyűlés
sem csorbította a horvátok jogait, elismerte, hogy a horvátok belügyeiket horvát nyelven
végezzék, sőt a minisztérium még a horvát kormánnyal való érintkezésben is a magyar nyelv
mellett horvát fordítást is alkalmaz. Az országgyűlés ezenkívül meghívta a horvát bánt,
hogy vegyen részt a magyar állami tanácsban.
A bán azonban meg nem jelent, hanem pártütés élére állt, mely Horvátországot el akarja
szakítani Magyarországtól és így elejét venni minden békés kiegyezésnek. A magyar
szabadság, kitagadása mögött ármányos reakció lappang. Kossuth kívánatosnak tartja,
hogy Horvátországban törvényes tartományi gyűlés tartassék és követválasztás
rendeltessék el; a gyűlés méltányos kívánságát teljesíteni fogjuk.
IV. Kossuth erre áttér a szerb lázadásra. A szerbek jogos kívánságait meghallgatta a
kormány és görög-keleti egyházi kongresszust szándékolt összehívni. A szerbek azonban
erre nem hajtottak, fellázadtak idegen segítséggel. Mivel Magyarország területi épségét
akarják megsérteni, a kormány csapatokat küldött ellenük.
V. Harmadízben az aldunai állapotokat fejtegeti Kossuth. A Pruth mentén hatalmas orosz
sereg áll. Igaz, hogy Oroszország kijelentette, hogy Magyarország ellen semmi ellenséges
lépést nem fog tenni mindaddig, míg az országban oly fegyveres csoportosulásokat nem
tapasztal, melyek ellene vannak irányozva.
Negyedszer a bosnyák viszonyokra utal, hol zavargásoktól tart a porta és hadsereget gyűjt.
VI. Végül Magyarország viszonyát Ausztriához hozza szóba. Bécsben egy hatalmas párt
meg akarja csorbítani a magyar minisztériumot és a pénz- és hadügyi miniszter teendőit
ismét osztrák miniszterre akarja bízni. A horvát bán, Jellasics, úgy látszik, szintén részt vesz
e mozgalomban. A bécsi minisztérium megüzente a magyar minisztériumnak, hogy alkudjék
meg a horvátokkal, különben ellenségnek fogja tekinteni a magyarokat. Az osztrák
minisztérium Jellasicsnak 150 000 forintot küldött.
VII. Miután a bécsi minisztérium a pártütést gyámolítja, azon kérdés előtt állunk, - folytatja
Kossuth - hogy e veszedelmek közt hol és kiben keressünk az országnak biztosítékot.
Külszövetségben talán? Az angol csak addig pártol bennünket, meddig ez saját érdekével
megegyezik. Franciaország alig menekült még ki belső zavargásaiból (a februári
forradalomból) s különben is messze van. Németország, a hová a magyar minisztérium
követet is küldött, az alakulás vajúdásában van épen. Ezek után Kossuth így folytatta
beszédét:
VIII. Tehát mert a veszély nagy, vagyis inkább naggyá lehető veszély vonul össze
hazánk láthatárán, annak elhárítására önmagunkban kell erőt keresnünk mindenek felett.
Élni csak azon nemzet fog, melyben magában van életerő; ki t nem saját életereje, hanem
csak másoknak gyámolítása tartogat, annak nincs jövendője.
Én uraim! Ezennel egy nagyszerű határozatra hívom fel önöket, felhívom önöket ezen
határozatra: mondják ki önök azt: hogy azon rendkívüli körülményeket, melyeknél fogva
a hongyűlés rendkivülileg is egybehivatott, méltó tekintetbe vevén a nemzet, el van
határozva, koronájának, szabadságának, önállóságának védelmére a legnagyobb
áldozatokat is meghozni és hogy e tekintetben oly alkut, a mely a nemzetnek önállását,
szabadságát legkevésbé is sérthetné, senkitől semmi áron el nem fogad, hanem minden
méltányos kívánatokat akárki irányában is örökké teljesíteni kész. Hogy pedig ezen
komolyhatározatát valósítsa, miszerint becsületes békét eszközölhessen, ha lehet, vagy
győzedelmes harcot vívhasson, ha kell, felhatalmazza a kormányt arra, hogy az ország
haderejét 200 000 főre emelhesse, s e végett első percben 40 000 embert mindjárt
kiállíthasson, a többit pedig úgy és a szerint, mint a haza oltalmának, a nemzet
becsületének szüksége kívánni fogja. 200 000 embernek kiállítása, fegyverrel való
ellátása s évi tartása 42,222,222 forintba, 40,000 emberé pedig 8-10,000,000 forintba
kerül. Én uraim! Elő fogom e háznak majd a következő napokban terjeszteni, midőn ezen
indítványom elfogadtatván, részletesen lesz tárgyalandó, financiális tervemet, most előre
kijelentvén: miként eszem ágában sincs a nemzettől kívánni, hogy 42,000,000-nyi adót
fizessen, hanem úgy gondolom, hogy annyi adót viseljen, a mennyit elbír, s ha ez a
szükséges költségeket nem fedezhetné: hitellel kell a hiányt pótolnunk. De a mennyiben
a haderőnek kiállítására, mely a körülmények szerint szükséges leend, a kivetett adók
elegendők nem lennének: felhatalmazást kérek arra, hogy hitel nyittassék a kormány
számára azon határig, melyet a képviselők kiszabandnak: s azon határig vagy kölcsön,
vagy papirospénz kibocsátása, vagy más financiális munkálat által segítsen az ország
szükségein. - Ezek indítványaim. Uraim! Én azon véleményben vagyok, hogy a
határozattól, melyet a ház indítványomra hozand, e nemzetnek jövendője függ, nemcsak,
hanem nagy részben függ azon módtól is, miszerint a ház ezen határozatot hozandja. És
ez az egyik ok, uraim, miért nem akartam én e kérdést a válaszfelirat vitatkozásaiba
meríteni. Azt hiszem, hogy midőn egy nemzet minden oldalról fenyegettetik, de
magában minden fenyegetés visszaverésére akaratot s erőt is érez, akkor a haza
megmentésének kérdését semmi kérdéstől sem szabad felfüggeszteni. Ma mi vagyunk e
nemzet miniszterei, holnap mások lehetnek - ez mindegy - a minisztérium változhatik,
de neked maradnod kell, oh hazám! S a nemzetnek erőt kell teremtenie. Azért, minden
balmagyarázatok kikerülése végett egyenesen, ünnepélyesen kinyilatkoztatom, hogy
midőn azt kérem: adja meg a képviselőház a 200 ezer főnyi katonát s erre szükséges
pénzerőt... Uraim! Mondani akartam még: ne vegyék e kérést a minisztérium részéről
olyannak, mintha maga iránt bizalmat kívánna szavaztatni; - kérni akartam még önöket,
uraim, hogy ha van valahol a hazában egy sajgó kebel, mely orvoslásra, ha van egy
kívánság, mely kielégítésre vár: szenvedjen meg egy kissé e sajgó kebel, s várjon még
egy kissé e kívánság, ne függesszük fel ezektől azt, hogy a hazát megmentsük. Ezt
akartam még kérni uraim: de önök felállottak mint egy férfiú, s én leborulok a nemzet
nagysága előtt, s csak azt mondom, annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi
hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban; - s Magyarországot a poklok kapui sem
döntik meg. (Nagy lelkesedés s hosszú éljenzés.)
Kossuth beszédének befejeztével a ház minden tagja újra felkelt s a ház minden
oldaláról felhangzottak az elfogadjuk és megszavazzuk kiáltások. A ház elnöke erre
kijelentette, hogy a pénzügyminiszter indítványára az országgyűlés egyhangúlag
200,000 katonát szavaz meg és 42 milliónyi kölcsönre hitelt nyit.
FELADAT 
1. Írjátok meg a beszéd vázlatát.
2. Keressetek példákat különböző érvtípusokra.
3. Elemezzétek a beszédet abból a szempontból, hogy milyen arányban vannak
benne a gondolkodásra, az érzelmekre és az akaratra ható elemek.
DEÁK FERENC BESZÉDE A FELIRATI JAVASLATRÓL
Az a tizenkét év, mely az l848-49es szabadságharcot követte, igen gyászos volt

Magyarországra nézve. Az osztrák kormány felfüggesztette Magyarország alkotmányát,
eltörülte a magyar minisztériumot, a nádori tisztet és a megyei rendszert, nem hívta össze
az országgyűlést és egyáltalán úgy bánt Magyarországgal, mint legyőzött lázadó
provinciával. Ezek voltak az abszolutizmus évei, midőn Ausztriában (és a minden
önállóságától megfosztott Magyarországon) nem volt sem országgyűlés, sem felelős
kormány.
Hazánkat sokan már elveszettnek hitték, és oly jövendőt jósoltak neki, mint
Lengyelországnak, sőt attól tartottak, hogy az abszolutisztikus kormány erőszaka
következtében nyelvünkkel együtt a nemzet is pusztulásnak indul. Azonban az ötvenes
évek végén mindinkább világossá vált, hogy a kormány nem képes a népek jólétét
biztosítani. Az olasz-osztrák háború (1859), mely Ausztria vereségével végződött, még
inkább kimutatta az akkori kormányforma hiányait. A király elhatározta tehát, hogy szakít
az eddigi rendszerrel és parlamentáris (képviseleti) kormányt hoz létre. E célból kiadta l860
október 20-án az úgynevezett októberi diplomát, melynek értelmében az osztrák
tartományok (melyekhez Magyarországot is sorolták), Bécsben birodalmi gyűlésben
(Reichsrath) képviseltették volna magukat. E központi parlament döntött volna a
legfontosabb kérdésekben. (Had-, pénzügy, vám, kereskedelem). Minden tartománynak (s
így Magyarországnak is) lett volna ezen kívül egy-egy (tartományi) országgyűlése, mely
csupán az illető tartomány érdekeiről volt feljogosítva határozni.
Ez az új alkotmány - ámbár visszaállította a megyei rendszert - ellenkezett a régi magyar
alkotmánnyal, melyet l849-ben felfüggesztettek. Az eredeti magyar alkotmány törvényes
alapja az l687-ben, a török kiűzetése után hozott törvény és az úgynevezett pragmatica
sanctio, azon alapszerződés, melyet Magyarország l723-ban Ausztriával kötött. Ezen
törvények kimondják:
1. Hogy a magyar nemzet, meg akarván hálálni I. Lipót segítségét a török uralommal
szemben, lemond a király szabad választásáról és „mostantól örök időig senkit mást,
mint I. Lipót férfi ágon lévő örökösének első szülöttjét fogja törvényes urának elismerni”
és megkoronázni. (l687 évi II. törvénycikk).
2. Ha Lipót férfi ága kihalna, a spanyol király II. Károly férfi ágára száll a magyar korona.
Ha ez is kihalna (és csakis akkor) lép ismét érvénybe a magyarok ősi királyválasztó joga
(l687 évi III. törvénycikk).
3. III. Károly uralkodása alatt a magyar országgyűlés elhatározta, hogy a király fiágának
megszakadtával az örökösödési jogot az osztrák ház nőivadékaira is kiterjeszti, még
pedig első sorban III. Károly, másod sorban I. József, harmad sorban I. Lipót leányainak
utódjaira. (l723 évi III.t-c.)
4. A király Magyarországnak mind okleveles, mind más jogait, mind törvényeit megerősíti
és megtartja és utódjai szintén megőrzik. (l723 évi III. t-c.)
A magyar országgyülést, mely l849 óta nem gyűlésezett, l86l április 2-ra hívták össze. Ez
az országgyülés, mely hivatott lett volna az uralkodó és nemzete közt az egyetértést
helyreállítani, a legfontosabbak egyike. Az országbíró, Apponyi György nyitotta meg ő
felsége megbízásából az országgyűlést. A királyi leirat, melyet ekkor felolvasott, azt az
óhajtást fejezte ki, hogy I. Ferenc József a magyar ősi alkotmány értelmében, királlyá
felavattassék és megkoronáztassék.
Az országgyűlés, mely április 6-án tartotta első ülését, két pártra szakadt. Mindkettő
egyetértett abban, hogy az új alkotmányt (mint adott alkotmányt) visszautasította; csakhogy
az egyik párt Deák Ferenc, a haza bölcsének vezérlete alatt a királyi leiratra felirattal akart
válaszolni, míg a másik párt, melynek vezére gróf Teleki László volt, határozatot akart
hozni a királyi leirattal szemben. Az országgyűlés rendesen felirattal szokott felelni a
királynak. Deák is ezt az alakot óhajtotta megtartani, mint amely lehetségessé teszi a
további alkudozásokat és az esetleges teljes kibékülést; az ellenzék ellenben nem ismerte
el I. Ferenc Józsefet alkotmányos uralkodónak, s ezért nem is akart hozzá, mint magyar
királyhoz felírni, hanem levelével szemben határozatot akart hozni, s így megtagadni azt a
kapcsot, mely országgyűlés és király közt l848 előtt megvolt.
Május 13-án Deák Ferenc a ház feszült figyelme és zajos tetszésnyilatkozatai közt elmondta
beszédét.
A beszéd
Tisztelt képviselők!
I.
1. Nehéz idők, vészes évek mentek el fölöttünk. Végenyészet szélén állott nemzetünk.
De az isteni gondviselés, midőn egyrészről annyi szenvedéssel sújtott, másrészről erőt
ébresztett keblünkben, hogy el ne csüggedjünk és a veszélyben forgó hazát még
forróbban szeressük. Adja Isten, hogy tanultunk légyen a kisértés nehéz napjaiban s kik
egyek voltunk a szenvedésben, egyek legyünk működéseinkben is.
2. Képviselői vagyunk a nemzetnek, mely kezeinkbe tette le sorsát, becsületünkre,
belátásunkra bízta jövendőjének biztosítását. Feladatunk fontos, állásunk nehéz, mert
rendkívüli a helyzet, melybe jutottunk. Voltak alkotmányos életünkben máskor is esetek,
melyekben fontos közjogi kérdésekre nézve fejedelem és nemzet ugyanazon egy alapon
állottak, a közösen elismert magyar alkotmány alapján; ugyanazon törvényekre
hivatkozott mindenik fél, s nem a törvények érvénye, hanem azok magyarázata volt a
vita tárgya. Most azonban nem állunk közösen elismert alapon; nem egyes közjogi
kérdések, nem a törvények értelme, hanem alkotmányunk lényege s alaptörvényeink
érvénye vonatik kétségbe. Alkotmányt nekünk is akarnak adni, de nem azt, melyet tőlünk
hatalommal elvettek, hanem egy másikat, újat, idegenszerűt, darabját azon közös
alkotmánynak, melyet az egész birodalomra készítette. De nekünk adott alkotmány nem
kell; mi visszaköveteljük ősi alkotmányunkat, mely nem volt ajándék, hanem kölcsönös
szerződések által állapíttatott meg s a nemzet életéből fejlett ki; azon alkotmányt, melyet
időnként a kor kivánataihoz mi magunk alkalmaztunk, s magunk akarunk ezentúl is
alkalmazni; azon alkotmányt, melynek alapelveit századok szentesítették. Mellettünk
jog és törvény állanak és a szerződések szentsége, ellenünk az anyagi erő.
Ennyi baj és veszély között kettőre lesz főként szükségünk: szilárdságra és óvatosságra.
Engedni ott, hol az engedés öngyilkosság, kockáztatni ott, hol arra szükség nem
kényszerít, egyaránt bűn volna a nemzet ellen.
II.
3. Az országgyűlés megalakult, s tanácskoznunk és határoznunk kell első ünnepélyes
mondjuk el azt, mit mondanunk kell? S minő alakba öntsük megállapodásunk
a háromra igénytelen nézeteimet.
Szólni akarok mindenekelőtt arról, mi legyen az első ünnepélyes felszólalásunk
szerkeszteni óhajtom.
4. E javaslat következő:
„A közelebb lefolyt tizenkét esztendő súlyos szenvedések kora volt reánk nézve. Ősi
alkotmányunk eltöröltetett, s korlátlan hatalom idegen rendszere nehezedett reánk. És e
nyomasztó rendszert még súlyosabbá tették azok, kik azt ellenséges indulattal, korlátolt
felfogással s gyakran rosszakarattal kezelték. Bűn volt előttük a szabadság érzete, bűn
volt ragaszkodásunk nemzetiségünkhez, bűn volt még a legtisztább honszeretet is.
Országunk erejét kimerítették, a nemzet vagyonát jogtalanul elidegenítették,
nemzetiségünket üldözés tárgyává tették. Minden nap új szenvedést hozott, minden új
szenvedés egy gyökerét szakasztotta el keblünkben a hitnek és bizalomnak.
Isten úgy akarta, hogy szenvedjünk, de ne csüggedjünk, s hűtlenek ne legyünk
önmagunkhoz; és úgy akarta, hogy a fejedelmet tizenkét évi tapasztalás végre
meggyőzze, miként a korlátlan hatalom abszolút rendszere nem vezetheti a birodalom
népeit boldogságra, de veszélybe döntheti a trónt és birodalmat.
5. Ekkor ő felsége az eddig követett abszolút rendszer félrevetve, át kívánt lépni az
alkotmányosság ösvényére és népeinek kezeibe akarta letenni saját sorsukat.
Összegyűltünk mi is, mint a magyar nemzet képviselői, hogy alkotmányos
működésünket ismét megkezdjük, s első lépésünk fájdalmas felszólalás, nem a múlt idők
szenvedései miatt, mert azokra fátyolt vetünk, hanem azon jogtalanságok miatt, mik
most is fennállanak s miknek azonnal való elhárítása nélkül sem alkotmányunk
visszaállítását, sem általában az alkotmányosságot lehetőnek nem tartjuk.
Alkotmányos életünknek s nemzeti létünknek alapfeltétele: az országnak törvényes
önállása s függetlensége. Első és legszentebb kötelességünk tehát: minden erőnket,
minden tehetségünket arra fordítni, hogy Magyarország Magyarország maradjon s
alkotmányszerű önállása és függetlensége sértetlenül fentartassék.
És midőn ezen önállás lényegében megtámadtatik, midőn azt veszély fenyegeti, nem
ismerünk teendőink között fontosabbat, nem ismerünk sürgetőbbet, mint az ily
megtámadás ellen haladék nélkül felszólalni.
6. Meg van pedig támadva országunk alkotmányos önállása már az első lépésben, melyet
ő felsége az alkotmányosság ösvénye felé irányzott; meg van támadva azáltal, hogy a
magyar alkotmányosság visszaállítása csak feltételesen s leglényegesebb kellékeinek
kivételével ígértetik; meg van támadva az október 20-án kiadott diplomában, melyet
alapul vesz fel az országgyűlést megnyitó beszéd is.
Meg akarja végkép fosztani ezen diploma Magyarországot azon ősi alkotmányos jogától,
hogy a közadónak és katonaállításnak minden kérdéseit, egész terjedelmükben, saját
országgyűlésén határozhassa el; kiveszi a nemzet kezéből azon jogot, hogy legfontosabb
anyagi és közjogi érdekei felett királyával egyetértőleg önmaga hozhasson törvényeket.
Pénz- és hitelügy, hadügy, vám és kereskedelem, ezen leglényegesebb kérdései a nemzet
politikai életének, egy közös birodalmi tanács alá rendeltetnek, hol azok felett
Magyarországra nézve is egy, többségében idegen hatalom, nem magyar szempontból,
nem magyar érdekek szerént intézkednék. És a közigazgatás terén is függővé teszi ezen
diploma Magyarország kormányzatát az osztrák kormányzattól, oly kormányzattól, mely
nem is felelős, de ha felelős volna is, nem felelne Magyarországnak, hanem a birodalmi
tanácsnak, hol a mi érdekeink, midőn azok az ő érdekeiktől eltérnek, a többségnél aligha
elegendő biztosítékot találnának.
Ha ezen eszme tettlegesen életbe lépne, Magyarország nem lenne többé önálló sem
törvényhozásban, sem kormányzatában, hanem legfontosabb érdekeire nézve alatta
állana az osztrák birodalom közös törvényhozásának s kormányzatának, egy szóval, csak
névre volna Magyarország, tettleg pedig osztrák provincia.
7. A hatalomnak ezen ellenünk s alkotmányos önállásunk ellen intézett jogtalan
törekvése nemcsak törvényeinkkel ellenkezik, hanem egyenesen megtámadja magát a
sanctio pragmaticát, azon állami alapszerződést, melyet a magyar nemzet l723-ban az
uralkodó házzal kötött.
Őseink, midőn az említett évben Magyarország koronájára nézve a Habsburg ház
nőágára is átruházták az örökösödést, ahhoz határozott feltételeket kötöttek. Kimondták:
hogy Magyarországon is szintúgy, mint az örökös tartományokban, az elsőszülöttség
sora tartassék meg, s ennélfogva mind Magyarországban, mind az örökös
tartományokban, az uralkodó háznak ugyanazon tagját illesse a trón. Kimondották mind
Magyarországra és a magyar korona országaira, mind az örökös tartományokra nézve
együtt és viszonyosan azt elválaszthatatlan és feloszthatatlan birtoklást, mert sem III.
Károly, sem Magyarország, sem az örökös tartományok nem akarták, hogy jövendőben
a fejedelem feloszthassa gyermekei között tartományait, mint ez korábban gyakran és
még I. Ferdinánd alatt is megtörtént. De, midőn az elválaszthatatlanság és
feloszthatatlanság elvét a birtoklásra nézve megállapították, azt az országlásnak és
kormányzatnak se formájára, se lényegére ki nem terjesztették, sőt ellenkezőleg:
világosan kikötötték a 2. cikknek 9. Szakaszában, hogy a nőágnak ekképpen elfogadott
örökösödésére is kiterjesztessék az l7l5. 3. törvénycikknek rendelete, mely szerént a
nemzet biztosíttatik, hogy a fejedelem Magyarországban soha máskép országlani s
kormányozni nem fog, mint az országnak alkotott és jövőben alkotandó világos
törvényei szerént. Kikötötték határozottan azt is, hogy a király az ország jogait,
szabadságát, törvényeit köteles leend mindenkor megtartani, uralkodásra léptekor magát
megkoronáztatni, királyi hitlevelet kiadni s a koronázási hitet letenni.
A sanctio pragmatica tehát Magyarország önállást és függetlenségét világosan
fenntartotta, a nemzet ezen jogához minden időben szorosan ragaszkodott, s ezen feltétel
mellett szállott a magyar korona minden magyar királyra, ki a sanctio pragmaticának
megkötése óta Magyarország trónjára lépett. Csak II. József császár volt III. Károly
maradékai közül, ki magát meg nem koronáztatta s uralkodott abszolút hatalommal, de
Magyarország törvényes királyának soha el nem ismertetett, s nemcsak törvényhozási s
közigazgatási rendeletei, miket élte végnapjaiban maga is visszavont, hanem a
magánosok részére kiadott adománylevelei és privilégiumai is törvény által
érvényteleneknek nyilváníttattak, mint ezt az l790. Évi 32. törvénycikkely bizonyítja.
9. A sanctio pragmatica nem egyszerű törvény, nem egyszerű diploma, nem oktrojált
adomány vagy ígéret, hanem kölcsönös egyezkedés folytán kötött alapszerződés,
melyben egyrészről őseink a Habsburg ház nőágának javára ünnepélyesen lemondottak
azon jogról, hogy a Habsburg ház fiágának kihaltával szabadon választhassák királyukat,
másrészről pedig III. Károly, ki a nemzet ezen szabadválasztási jogát 1715-ben is a 3.
törvénycikkelyben nyíltan elismerte, a nemzet részéről kikötött feltételek teljesítését, az
ország önállásának, függetlenségének, jogainak, szabadságának, törvényeinek
fenntartását igére. Az ekképp szabad egyezkedés mellett kötött kétoldalú alapszerződés
teljes erejében s minden feltételeivel együtt életbe lépett, minden azután következett
koronás király által megtartatott, az abban foglalt biztosítások újabban s részletesebben
ismételtettek s a jogszerűen kötött szerződést jogszerű gyakorlat szentesítette. - Lehet-e,
szabad-e most ezen szerződést egyoldalúlag megszegni, s a nemzettől követelni azon
kötelezettséget, mi abban foglaltatik, de a kötelezettség feltételeit mellőzni, vagy
hiányosan és csak némely részben teljesíteni?
10. Midőn egyrészről mind a sanctio pragmaticában, mind egyéb törvényeinkben ily
világosan ki van fejezve a közöttünk és az örökös tartományok között létező azon
törvényes kapocs, mely az uralkodóház ugyanazonosságában áll, vagyis a perszonálúnió,
ennél szorosabb kapcsolatnak, a valóságos reál-uniónak nyoma törvényeinkben nincs;
sőt a felhozottak kétségtelenné teszik, hogy reál-unió közöttünk és közöttük nem is
létezett, s azt létrehozni Magyarországnak szándéka soha sem volt.
11. Világos ez Magyarország és az örökös tartományok közjogi helyzetének
természetéből is. Ha l723-ban a sanctio pragmatica meg nem köttetik, III. Károly 1740-
ben történt halálával, minthogy benne a Habsburg ház fiága kihalt, Magyarország
szabadon választhatta volna királyát s ekkor nem lett volna lehetetlen, sőt tekintve a nagy
befolyást, melyet azon korban Franciaország gyakorlott az európai politikára, és tekintve
Nagy Frigyes személyességének hatását, tekintve azt is, hogy mind a francia udvarnak,
mint Nagy Frigyesnek érdekében volt az ausztriai házat gyengíteni, nem lett volna
valószínűtlen, hogy nem Mária Terézia, hanem más választassék Magyarország
királyának. Ez esetben Magyarországnak külön királya lévén, a birodalom úgy, mint
most van, nem is alakulhatott volna.
12. És ha bármikor megtörténnék, mi, ha talán a közel jövőben nem valószínű is, mégsem
lehetetlen, hogy a mostani uralkodóház nőágban is kihal, Magyarország királyválasztási
joga, a sanctio pragmatica értelmében, a nemzetre ismét visszaszálland, s ha akkor
Magyarország külön királyt választ, felbomlik azon állam, melynek egységét az osztrák
államférfiak Magyarország önállásának megsemmisítésével akarják most létrehozni.
Felbomlik erőszak nélkül, jogszerűen felbomlik azért, mert az egyetlen kapocs, az
uralkodóháznak ugyanazonossága megszűnt. Pedig ha léteznék ezenkívül más kapocs is
közöttünk, az még fennmaradván, az egész államot összetartaná; valamint például
Anglia, Skócia és Írország között nem szűnnék meg a kapcsolat az uralkodóház
kihaltával, mert azok nem perszonál-,, hanem reál-unióban vannak egymással.
13. Sőt megtörténhetik a birodalomnak végképpeni jogszerű felbomlása a fejedelmi
háznak teljes kihalta előtt is. Mert azon sanctio pragmatica, mely az örökös
tartományokra nézve megállapíttatott s azok által elfogadtatott, azt rendeli, hogy III.,
illetőleg VI. Károly és I. József ágainak teljes kihaltával I. Lipót leányait s azok
maradékait, ezek után pedig a fejedelmi háznak minden egyéb ágait illesse az örökösödés
elsőszülöttségi sorban. A magyar trónöröklési törvény az l723. évi II. cikkely, Károly s
József ágainak teljes kihaltával a trónöröklést egyedül I. Leopold maradékaira szorítja s
azt a fejedelmi ház többi ágaira semmi esetre ki nem terjeszti. Ha tehát III. Károlynak, I.
Józsefnek és I. Lipótnak minden maradékai teljesen kihalnának Magyarország szabadon
választaná királyát, az örökös tartományok pedig az általuk elfogadott sanctio
pragmatica értelmében a fejedelmi háznak más valamely még fennlevő ágát tartoznának
uralkodójokul elismerni. Ez a lényeges különbség is figyelmet érdemlő bizonysága
annak, hogy Magyarország és az örökös tartományok között reál-unió nem köttetett.
14. Megemlítünk még egy körülményt, mely világosan arra mutat, hogy Magyarország
és az örökös tartományok között országlás és kormányzat tekintetében reál unió nem
létezett s nem létezhetik. Magyarország törvényei szerént a kiskorú magyar király
gyámja - az ország nádora; határozottan kimondja ezt a nádori hivatalról 1485-ben
alkotott törvények második cikke, melyet az l68l. I. cikk, az l7l5. V. törvénycikk és a
sanctio pragmatica megkötése után is az l74l. IX. törvénycikk és l790. V. törvénycikk
újabban megerősítettek. Ellenben az örökös tartományokban a kiskorú fejedelem
gyámsága, annak legközelebbi atyai rokonát illeti. A fejedelmek kiskorúsága esetében
tehát törvény szerént Magyarországban is más, az örökös tartományokban is más áll az
országlás és kormányzat legmagasabb fokán. Lehet-e oly országok között, melyekben az
országlás és kormányzat mind személyzetre, mind rendszerre és formára nézve
egymástól annyira különböző, más és szorosabb kapcsolat, mint az uralkodóház
ugyanazonossága? Képzelhető-e ily viszonyok között egyik vagy másik ország közjogi
állásának teljes felforgatása nélkül szorosabb reál unió?....
22. Mi teljes jogegyenlőség alapján akarjuk kifejteni s biztosítani alkotmányos életünket.

Akarjuk, hogy a polgári jogok teljes élvezetére nézve se vallás, se nemzetiség a hon
polgárai között különbséget ne tegyen, s törvényeink mindazon rendeleteit, mik e teljes
jogegyenlőséget korlátozzák, még ezen országgyűlésen óhajtjuk az igazság,
méltányosság kívánalmaihoz alkalmazva, módosítani. De ha felfüggesztett törvényeink
teljes erejükben tettleg vissza nem állíttatnak, s a jogtalan felfüggesztésnek minden még
fennálló következményei el nem töröltetnek: a nemzet, mely most meg van fosztva
alkotmányos szabadságának minden biztosítékától, nem bocsátkozhatik semmi újabb
törvényalkotási értekezletbe, semmi egyezkedésekbe; mert miként és mi célból alkosson
újabb törvényeket, midőn azt látja, hogy egyoldalú hatalommal felfüggesztett
alaptörvényeinek hatálya még akkor is függőben tartatik, midőn a fejedelem a nemzet
képviselőit összehívta, hogy alkotmányos működésüket ismét megkezdjék? Jelentsük ki
tehát, hogy az abszolút rendszer által hatályon kívül tett s még most is függőben tartott
törvényeinknek tüstént való teljes visszaállítását s az abszolút rendszer által jogtalanul
behozott s még tettleg fennálló minden törvényellenes intézkedéseknek, törvénytelenül
kivetett terheknek, s azok jogtalan behajtásának azonnal való megszüntetését
határozottan sürgetjük. Akarjuk, hogy más nemzetiségű honfitársainknak nemzetiségi
igényei mindenben, mi az ország politikai szétdarabolása és törvényes függetlenségének
feláldozása nélkül eszközölhető, még ezen országgyűlésen törvény által
biztosíttassanak.....
24. Több honfitársunk idegen földön tartózkodik, politikai vádak folytán száműzve a
hazából. Többen még most is börtönben sínylődnek. Ugyanazon abszolút rendszer
száműzte őket, mely a mi alkotmányos szabadságunkat elnyomta. Idegen bíróságok által,
idegen törvény szerint lettek politikai vádak miatt elitélve, s elitéltetésük az akkor
behozott abszolút rendszernek volt következménye. De ha ezen abszolút rendszer
megszűnt: ha ennek helyébe most az alkotmányosság lép: lehet-e azon megszűnt
rendszernek következményeit most az alkotmányosság mellett is fenntartani?
Mi tehát az említett ítéleteknek minden még fennlevő következményeit az
alkotmányosság visszaállításával megférhetetleneknek, s ennélfogva megszűnteknek
tekintjük; mindaddig, míg politikai okokból száműzött honfitársaink visszatérhetésének
minden tettleges akadálya el nem lesz hárítva, a letartóztatottak szabadon nem
bocsáttatnak, az elkobzott javak vissza nem adatnak: hitünk s bizalmunk nem lesz az
abszolút rendszer megszüntetésében és az alkotmányosság visszaállításában; e hit és
bizalom nélkül pedig sikeres tanácskozásaink lehetetlenek.
25. Az uralkodás végcélja nem lehet a hatalom nagysága. A hatalom csak eszköz, végcél
a népek boldogítása. Ha a fejedelem, ki egykor a hatalom abszolút rendszerét hitte
legbiztosabb eszköznek arra, hogy népeit boldogítsa, tizenkét évi tapasztalás folytán
meggyőződött, miszerint ez úton célt érni nem lehet, s ezen meggyőződésből az
alkotmányosság ösvényére lépett; ha a fejedelem el van határozva, ingatlanul
megmaradni ezen ösvényen; ha a fejedelem azt akarja, hogy a hitnek és bizalomnak
megszaggatott gyökerei újabb szálakat hajtsanak: méltányolni fogja teljes mértékben
mindezeket.
26. A magyar király csak koronázás által lesz törvényes magyar király, a koronázásnak
pedig törvényszabta föltételei vannak, miknek előleges teljesítése múlhatatlanul
szükséges. - Alkotmányos önállásunk sértetlen fönntartása, az országnak területi s
visszaállítása, parlamentáris kormányunk s felelős minisztériumunk ismét
életbeléptetése s az abszolút rendszer minden még fennlevő következményeinek
megszüntetése oly előleges feltételek, miknek teljesítése nélkül tanácskozás és
egyezkedés lehetetlenek.
III.
27. Ezek azok, miket ezen első felszólalásban elmondani óhajtok. Áttérek most azon
kérdésre: kinek mondjuk el mindezeket?
Véleményem erre nézve az, hogy a mit mondanunk kell s mondani akarunk, mondjuk el
annak, ki az országgyűlést összehívta, s kinek összehívása nélkül most együtt nem
tanácskoznánk; annak, ki a fejedelmi hatalmat tettleg gyakorolja, Ő Felségének Ferenc
Józsefnek. Ha valaki azt hiszi, hogy mi nem a fejedelem meghívása következtében
jöttünk össze, hanem, mert a meghívó-levelekből értesültünk, miszerint
összejövetelünket erőszakkal nem fogják gátolni, nézetem szerint, tévedésben van.
Magyar országgyűlés önmagától soha össze nem jön, azt mindig a fejedelem hívja össze,
vagy az, kit a törvény e joggal felruházott. 1790-ben, a koronázási oklevél készítésénél,
javaslatba hozta az országos küldöttség, hogy a hitlevélbe iktattassék, miszerint az
országgyűlés minden harmadik évben május első napján Pesten, meghívás nélkül is
összejöjjön; de ezen javaslatot magok az ország rendei elvetették annálfogva, mert az
országgyűlésnek összehívását fejedelmi jognak tartották. Az l848. Évi 4. cikkely is azt
rendeli, hogy a Pesten tartandó évenkinti országgyűlést Ő Felsége hívja össze. - Voltak
ugyan történelmünk régiebb korában rendes összehívás nélküli összejövetelek is, melyek
közügyek felett tanácskoztak és határoztak; de azokat a nemzet országgyűléseknek el
nem ismerte, határozataikat törvényeknek nem tekintette, s az ily gyülekezetek néha
szomorú emléket hagytak magok után.
A tettleg fennálló hatalom tizenkét évvel ezelőtt, alkotmányunk mellőzésével, abszolút
rendszert hozott be Magyarországba is. Tizenkét év múlva, keserű tapasztalatok után,
meggyőződött rendszere fonákságáról s az alkotmányosság ösvényére lépett, de
feltételekhez kötötte az alkotmányosság visszaállítását. Mi a feltételeket el nem
fogadhattuk, de a tért, mely az alkotmányosságnak a közigazgatás körében megnyílt,
azonnal elfoglaltuk s országgyűlést kívántunk, mint az alkotmányosság első
posztulátumát. Nem azt sürgettük, hogy a nemzet képviselőinek összejöhetése ne
gátoltassék, hanem azt, hogy az országgyűlés összehivassék....
IV.
30. Végre azon harmadik kérdésre: minő alakban mondjuk el, mit mondani akarunk? -
feleletem - úgy hiszem, bennfoglaltatik már azokban, miket fentebb elmondottam.
Egyszerűen tehát felírást indítványozok.
Határozatot bármely hatóság vagy testület csak oly személyek irányában hozhat, kik
felett rendelkezni joga s hatalma van. Határozatok által megkötheti önmagát, vagy saját
tagjait, parancsolhat a tőle függő egyéneknek; de azok irányában, kik tőle nem függnek,
kik alatta nem állanak, kikkel úgy áll szemben, mint egyik fél a másikkal, hasonló
jogalapon megosztott hatalommal, - ilyenek irányában a határozatnak sem ereje, sem
célja nincs.
Tudom, hogy vannak példák közjogi életünkben, midőn az országgyűlés valamely egyes
tárgy felett határozatot hozott; de az ily határozat vagy a két tábla közt sokáig sikertelenül
folytatott vitatkozások megszakasztására, vagy a fejedelem és nemzet között
megkezdett, de célra nem vezető egyezkedések további folytatásának abbahagyására
vonatkoztak, vagy akkor történtek, midőn a két hatalom nyit ellenségeskedés küszöbén
fegyverben állott egymás ellen. De hogy az országgyűlés pusztán határozattal kezdette
volna meg működését, oly határozattal, melyben kimondja, mit követel a másik féltől s
minő feltételekhez köti működésének folytatását, határozatának tartalmát azonban épen
azon hatalommal, melytől a feltételek teljesítését várja, még közleni sem akarja: arra
példát én legalább nem tudok.
És én célját sem látom ily határozat hozatalának. Önmagunkat akarjuk-e megkötni arra
nézve, hogy míg ez vagy amaz meg nem történik, mi semmit nem teszünk? Hiszen ez
teljesen szükségtelen; mert míg határozatunk okai fennállanak, míg a többség, mely a
határozatot hozta, többség marad: csak az történik, a mi határozat nélkül történt volna.
Ha pedig az okok megszűntek, vagy a többség változott, az ellenkező többség a
határozatot is felforgathatja.
Vagy talán másokat akarunk határozatunk által kötelezni? De ne felejtsük, hogy
határozataink másokra nézve csak akkor lesznek kötelezők, ha törvényekké válnak,
ehhez pedig azon másik félnek beleegyezése szükséges, mellyel mi nem akarunk
érintkezni.
Vannak, kik azért is inkább óhajtják tán a határozatot, mert nézetük szerént a felírás csak
kérelem, a határozat pedig komoly nyilatkozata a nemzet akaratának. Nem szeretném,
ha valaki azon elvet állítaná fel, hogy a felírás pusztán kérelem, minek megadása vagy
megtagadása kegyelemtől függ. Közjogi törvényeink nagy része felírások és arra kiadott
királyi válaszok alapján készült, s ki fogja állítani, hogy alkotmányunk alaptörvényei
kérelemre, kegyelemből adattak meg? A törvényhozás hazánkban fejedelem és nemzet
közt egyenlő joggal van megosztva; ennélfogva törvény csak közös egyezkedés útján
jöhet létre. E közös egyezkedés a nemzet részéről felírások, a fejedelem részéről királyi
válaszok által történik. A felírások kérelem hangján iratnak, a királyi válaszok a nemzet
kérelmének meghallgatásáról szólanak, mert ezt a fejedelem iránti hódoló tisztelet így
hozta szokásba még a legszabadabb országokban is. A szabad angol nép legmélyebb
hódolat és tisztelet hangján szól mindég alkotmányos fejedelméhez; de azért tudta
mindenki, hogy ezen hang nem szolgaiság hangja, s honunkban is tudja mindenki, hogy
felírások és királyi válaszok nem kérelem és kegyelem, hanem a két egyenjogú félnek
szabad egyezkedése.
31. Arról, hogy felírás vagy határozat helyett manifesztumot adjon-e az országgyűlés,
tüzetesen nem szólok. Manifesztumok nem a békés kiegyenlítés eszközei: azokat csak
akkor lehet írni, midőn van erő és hatalom, mely tartalmukat érvényesítse. A
manifesztumok rendesen fegyverre támaszkodnak; manifesztumokkal nem békés
tanácskozásokat szoktak kezdeni, hanem azon vészes stádiumot, mely gyakran a
sikertelen tanácskozásoknak szomorú eredménye.
32. Ne felejtsük, mennyi baj, mennyi veszély környezi helyzetünket! A múlt idők
eseményeiből sok félreértés, sok keserűség maradt fenn e hazában, mik ha talán itt-ott
csillapodtak is, el még nem enyésztek s egy újabb ballépés lángra gyújthatná ismét a
káros viszályok lappangó szikráját. Komolyan óhajtunk méltányosak lenni Horvátország
és a közöttünk lakó más nemzetiségű honfitársaink igényei iránt s azt akarjuk, hogy ne
csak törvények, ne csak szerződések, hanem közös érzelmek is egyesítsenek bennünket.
De ha mi már az országgyűlés kezdetén oly lépést teszünk, melyet az ellenséges indulat
könnyen felhasználhatna káros izgatásokra, és azon gyanúnak ébresztésére, hogy
ígéreteink csak puszta ígéretek, s mi szándékosan nehezítjük az országgyűlés
működésének még megkezdését is, csakhogy más nemzetiségű honfitársainknak tett
ígéretünk valósítását halaszthassuk; ha azon tettleg fennálló hatalommal, melyért ők
tizenkét év előtt annyi vért ontottak, mi csak azért, mert az formájában még nem
törvényes, szóba sem akarunk állani, még azokra nézve sem, mik annak
törvényesítéséhez szükségesek: akkor - úgy hiszem - a közöttünk és más nemzetiségű
honfitársaink között oly igen szükséges egyesülésre reményünk alig lehet.
Nem állítom én, hogy az általam javaslatba hozott felirat minden bajt és viszályt elhárít;
nem mondom, hogy annak óhajtott sikere leend. Lehet, sőt valószínű is, hogy az osztrák
államférfiak politikája ezentúl is oly követelésekkel lép fel ellenünk, miket teljesítenünk
lehetetlen, és akkor végre mégis törésre kerül a dolog. De ne idézzük elő mi magunk a
törést, s ha kikerülni nem tudjuk, ez ne a mi vétkünk legyen. Hiszen, ha mi azt
mondhatjuk önmagunk előtt, a nemzet előtt és Európa előtt, hogy megtettük, a mit szabad
volt, de alkotmányos önállásunk feláldozását követelték tőlünk, el akarták venni a
nemzettől az adó és katonaság megajánlhatásának jogát, meg akarták fosztani a
parlamentáris kormánytól, a felelős minisztériumtól, egyszóval azt akarták, hogy
Magyarország ne legyen többé önálló, független Magyarország, hanem legyen
alkotmányos osztrák provincia, és e miatt törésre került, mert mi ezen feltételeket el nem
fogadhattuk, s az országnak politikai megsemmisülését alá nem írhattuk: igazolva
leszünk, és sem magunk, sem más nekünk joggal szemrehányást nem tehet s jobb téren
állunk, mint ha a törést s annak következéseit legalább némely részben nekünk is
tulajdoníthatják.
33. Ezek igénytelen nézeteim; ezek fővonásai azon politikának, melyet én követni
óhajtok. Lesznek talán, kik e politikát nem találják eléggé merésznek, lesznek, kik azt
félénknek fogják mondani.
Igenis, uraim! Ezen politika nem a kockáztató merészség politikája, hanem az
óvatosságé, nem félénk, hanem erőnkhöz s helyzetünkhöz van mérve. Harcban, a
cselekvés terén gyakran szükséges a merészség, mert az erőt fokozza, s ez által a sikert
biztosíthatja. De a köztanácskozásokban inkább szeretem a szilárdsággal párosult
óvatosságot. Merészség a politikában csak akkor van helyén, midőn tetemes erőre
támaszkodik, e nélkül mindég kocka, mely többnyire vakra fordul.
Félénk, sőt gyáva az, ki önszemélyét félti, midőn hazájának sorsa forog kérdésben; de ki
maga nem fél, hanem félti a hazát, óvatos nem azért, hogy magát baj ne érje, hanem hogy
a haza ne szenvedjen, az - uraim - nem félénk, nem gyáva.
Önsorsunkról magunk rendelkezhetünk, s ha kockára tesszük azt, önmagunk szenvedjük
kárát. De mások sorsát, mit a bizalom hitünkre bízott, a haza sorsát, mely becsesebb
előttünk saját életünknél, féltenünk kell minden veszélytől, s a szeretet óvatosságával
kell azt megőriznünk; kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem
szabad.
Tudom én azt, hogy ellenségeink a lefolyt nehéz idők alatt csordultig töltötték méltatlan
szenvedéseink poharát. Tudom, hogy jól esnék a fájdalomnak keblünkre fojtott árját
kiöntenünk, s tudom, hogy midőn a méltó neheztelésnek felzaklatott indulata elragad,
kárt és veszélyt, mi abból következhetnék, fontolóra venni felette nehéz. Érzem én is
mindazt, mit minden magyar érez azok ellen, kik annyi életet s életörömet, annyi
boldogságot feldúltak e hazában. De érzem keblemben azon erőt is, hogy jobban tudom
szeretni e hazát, mint gyűlölni ellenségeinket; s inkább elfojtom szívemben a
keserűséget, semhogy az olyan lépésre ragadjon, mely káros lenne a hazára.
Oly időben, midőn a méltatlan szenvedések özöne minden honfikeblet fellázított s a
feldúlt bizalom helyébe gyanakodás, sőt talál gyűlölség lépett, könnyebb a merészség
politikáját követni, mint az óvatosságét. Ilyenkor a keserűség hangja minden kebelben
visszhangra talált s a felzúdult szenvedély örömestebb hallgat a merész tanácsra, mint az
óvatosság intő szavára. Izgatott időben könnyebb az indulatok árját követni, mint azt a
hon érdekében csillapítani.
A ki ellenben a hon erejét a helyzet veszélyeihez mérve, azon meggyőződésre jutott,
hogy több óvatosságra van szükség, mint merészségre, s el van határozva a türelmet
vesztett kedélyek ingerültségével szemben szilárdság mellett óvatosságot is tanácsolni:
gyakran kiteszi magát félreértéseknek, sőt talán gyanúsításoknak is, miket eltűrni csak
azért, hogy a haza ne szenvedjen, lelki erőt kíván: s politikai bátorságot. Az óvatosság,
még ha túlzott volna is, mindég figyelmet érdemel, mert a túlzott merészség több kárt
okozhat, mint a túlzott óvatosság.
34. Tisztelem én a közvélemény hatalmát, s tudom, hogy az oly hatalom, mely vagy
elsodor, vagy eltipor. De tudom azt is, hogy izgatott időben gyakran felette nehéz
elhatározni, mi a valóságos közvélemény, mert minden ember hajlandó közvéleménynek
tekinteni azt, a mit maga óhajt, s több ízben tapasztaltam, hogy nem a leghangosabb szó
volt a valóságos közvélemény. De van egy hű barátom, kinek szava még a közvélemény
szavánál is fontosabb előttem; kivel én soha nem alkuszom, mert parancsát szentnek
tartom, s kinek neheztelését magamra nézve legsúlyosabb csapásnak tekinteném, s ezen
hű barátom: önlelkiismeretem. Ennek parancsát követtem most is, midőn nyíltan,
határozottan s tartózkodás nélkül jelentem ki meggyőződésemet; a tisztelt ház határozni
fog belátása szerént: én teljesítettem kötelességemet. Nincs egyéb hátra, mint
benyújtanom indítványozott fölírási javaslatom, mit ezennel teljesítek.
FELADATOK x
Az alábbi feladatok abban segítenek, hogy könnyebb legyen követni a beszéd
gondolatmenetét.
I. A beszéd első részében Deák elmondja, milyen körülmények késztették szólásra.
1. Keressétek meg a következő kérdésekre a választ az 1-3 részben.
* Milyen tanulságai lehetnek az elmúlt idők szenvedéseinek?
* Miért nehezebb most megoldani a nézeteltéréseket, mint máskor volt?
* Milyen jogcímen követeljük vissza a régi alkotmányunkat?
* Milyen két tulajdonságra van most leginkább szükség, és miért?
* Milyen három kérdés köré fogja csoportosítani Deák a mondanivalóját?
II. A beszéd második része (4-26) a tulajdonképpeni felirat, amit Deák javaslata
szerint az uralkodóhoz kellene intézni.
1. Számozzátok be az alábbi pontokat abban a sorrendben, ahogyan a beszédben
következnek egymás után a 4-11 részben.
 Magyarország önállósága még nincs helyreállítva.
 Az októberi diploma osztrák provinciává tesz bennünket, mivel legfontosabb
érdekeinket a közös osztrák törvényhozástól teszi függővé.
 A pragmatica sanctio kétoldalú szerződés, melyet egyoldalúlag nem lehet
felbontani.
 Az októberi diploma megtámadja alkotmányunkat (a birodalmi tanács hatásköre
következtében).
 Az októberi diploma közigazgatásunkat is a nem felelős kormányzattól teszi
függővé.
 Az abszolút rendszer visszaélései.
 A pénz-, hadügy, vám, kereskedelem a bécsi birodalmi tanács alá vannak
rendelve.
 Az októberi diploma ellenkezik a pragmatica sanctioval, mely Magyarország
jogait szerződésileg biztosítja.
 Mária Terézia, II. Lipót, I. Ferenc, V. Ferdinánd elismerték az újból
megerősítették Magyarország jogait.
 Az októberi diploma megfoszt bennünket a megadóztatás és katonaállítás
jogától.
3. Milyen bizonyítékokat sorol fel Deák annak alátámasztására, hogy
Magyarországon perszonál únió van, és nem reál únió?
4. Milyen feltételek mellett lehetséges a jogegyenlőség biztosítása?
5. Mi ad reménységet arra nézve, hogy a fejedelem visszatér az alkotmányosság
útjára?
6. Mik a koronázás törvényszabta feltételei?
III. A beszéd harmadik része (30-31) megindokolja, miért Ferenc Józsefhez kell
intézni a feliratot.
1. Milyen két lehetséges ellenvetést említ Deák az ellen, hogy Ferenc Józsefhez
kell intézni a feliratot, és melyiket hogyan cáfolja?
2. Milyen más műfajban érintkezhetnénk Ferenc Józseffel? Mennyiben
kellenének ahhoz más körülmények?
IV. A beszéd záró részében (32-34) Deák előadja azokat a körülményeket, amelyek
inkább az óvatos és békés megoldást, mint a nyílt szembehelyezkedést indokolják.
1. Milyen hatással lehetne a nemzetiségekre, ha " egy újabb ballépés lángra
gyújtaná a káros viszályok lappangó szikráját"?
2. Milyen előnyünk származik a mostani felirati javaslatból, ha később mégis
törésre kerül a dolog az osztrákokkal?
3. Miért fontos a "szilárdsággal párosult óvatosság a felelősségteljes politikában?
4. Hogyan értelmezitek Deák modását, hogy "jobban tudom szeretni e hazát,
mint gyűlölni ellenségeinket" az adott történelmi helyzetben?
5. Miért inkább a saját lelkiismeretére hallgat Deák, mint a "közvélemény
hatalmára"?
V. Írjatok elemzést "Ethosz, pathosz és logosz Deák Ferenc beszédében" címmel.
Ethosz: Vizsgáljátok meg benne, mi biztosítja Deák Ferencnek, mint szónoknak a
személyiségéből fakadó meggyőzőerejét? Milyen értékekben hihetett Deák?
Pathosz: Keressétek ki a beszédnek azokat a részeit, amelyek a hallgatóság jogos
érzelmeinek és esetleges indulatainak a békés mederbe való terelését tűzik ki célul.
Milyen érveket használ itt Deák? Vizsgáljátok meg, hogyan hat a beszéd a
hallgatóság érzelmeire, akaratára.
Logosz: Deák nagyívű alkotmányjogi érvrendszerrel indokolja meg parlamenti
javaslatát. Elemezzétek az érvelés rendszerét. Magyarázzátok meg, miért hívták
Deákot a "haza bölcsének"?
Mit tanulhat egy jövendő jogász Deáktól?
R ETORIKA A BÍRÓSÁGON
Kovács Imre pere
Ezernyi fajta népbetegség,

szapora csecsemőhalál,
árvaság, korai öregség,
elmebaj, egyke és sivár
bűn, öngyilkosság, lelki restség,

mely, hitlen, csodára vár,
nem elegendő, hogy kitessék:
föl kéne szabadulni már!
József Attila: Hazám
Kovács Imre a második világháború előtti népi írók kiemelkedő tagja és parasztpárti
politikusa volt. Híres szociográfiája A néma forradalom miatt bírósági pert indítottak
ellene. Könyvének rövid gondolatmenete az, hogy a lecsúszó, elszegényedő magyar
parasztságnak nincs meg az ereje ahhoz, hogy nyílt harcot kezdjen sorsa jobbítása
érdekében, de önpusztító, önsorsrontó élete, aminek fontos eleme az egykézés, a
kivándorlás, a vallási szektákhoz való csatlakozás és az öregekkel való méltatlan bánásmód,
néma forradalomként fogható fel, amely a magyarságra nézve sokkal veszélyesebb, mint a
nyílt érdekérvényesítés lenne. Ez a mű volt József Attila gyönyörű versének, a Hazámnak
egyik ihletője.Az alábbiakban a per néhány részletét olvashatjátok.
Kovács Imre kihallgatása
ELNÖK: Megértette a vádat?

VÁDLOTT: Igen.
ELNÖK: Bűnösnek érzi magát?
VÁDLOTT: Nem!
ELNÖK: Ön írta a könyvet?
VÁDLOTT: Én írtam.
ELNÖK: Ön is tétette közzé?
VÁDLOTT: Igen: én tétettem.
ELNÖK: Az első kiadás mikor jelent meg?
VÁDLOTT: Pontosan nem emlékszem; április végén vagy május elején. A második
kiadás a könyvnap előtt.
ELNÖK: Június 4-én a vádirat szerint. Ön hogyan állapodott meg a kiadóval?
VÁDLOTT: Annyi kiadás jöhet, amennyire szükség van. Meghatározott számban
nem állapodtunk meg.
ELNÖK: Szóval a kiadónak jogában állott egy újabb kiadást előkészíteni, ha az
előző elfogyott. Az első kiadás elfogyott, így jött létre a második. Az első kiadásban
körülbelül hány példányban jelent meg a könyv?
VÁDLOTT: Ezerhatszáz, a második kétezer példányban. A második kiadás
szövegébe egy-két mondatot még beleírtam, amit fontosnak tartottam.
ELNÖK: De lényegesebb változtatás?
VÁDLOTT: Nem történt.
ELNÖK: Hát most mondja el a könyv létrejöttének történetét. Önállóan határozta el
magát, vagy pedig a kiadója kérte fel Önt a könyv megírására?
VÁDLOTT: Könyvem megírását saját elhatározásból tettem. Találkoztam ezzel a
problémával egyetemi tanulmányaim során; de már előtt is születésem révén, és
gyermekkorom emlékeivel benne éltem. Egy nagy dunántúli (Fejér megyei) uradalomból
jöttem, és nem tudtam hallgatni. Beszélnem kellett arról, amit átéltem. Éreztem, hogy
helyem a magyar dolgozók, különösen pedig a magyar parasztság mellette van. Amikor
tudatosan kezdtem látni magam körül a világot, elhatároztam, hogy megírom fajtámnak, a
magyar parasztságnak a történetét és mai helyzetét. A kéziratot elvittem Cserépfalvi Imre
könyvkiadóhoz, az egy éjszaka elolvasta, jónak találta, és kiadásra elfogadta.
ELNÖK: Mi volt a szerződésük?
VÁDLOTT: Írói honoráriumként minden kiadás után a bruttó jövedelem 10 %-át
kapom havonkénti részletekben. Eddig hatszáz pengőt kaptam.
ELNÖK: A kiadó Önt nem utasította semmilyen irányban?
VÁDLOTT: Nem. A kiadóhoz a kész anyagot vittem.
ELNÖK: A könyv megírásánál - a nyomozás során, kihallgatásakor - azt vallotta,
hogy politikai célok és szempontok nem vezették. Mi vezette hát?
VÁDLOTT: Előadhatom?
ELNÖK: Tessék.
VÁDLOTT: Láttam a magyar parasztságnak, de különösen a 3 milliónyi
mezőgazdasági munkásnak és uradalmi cselédnek a rettenetes szociális helyzetét. Mint már
említettem, egy nagy dunántúli uradalomban születtem, és gyermekkoromban állandóan
benne éltem ebben a világban, mely a feudalizmus itt maradt csökevénye, és amelyet
teljesen reménytelennek tartok. Iskoláim végzése közben találkoztam az új magyar
értelmiség munkájával. Egy kiábrándult ifjúság kereste Trianon perspektívájában a magyar
bűnöket, és így jutottak el a legbiztosabb nemzetfenntartó réteghez, a magyar
parasztsághoz. Ez az újarcú ifjúság szociális érzékkel közeledett a nagy magyar
sorskérdésekhez, és falukutató szemináriumok alakultak. Én is tagja lettem a Pro Christo
Evangéliumi Keresztyén Főiskolai Internátus Faluszemináriumának. Ebben a
faluszemináriumban nagyon komoly munka folyt. Különböző felkészültségű, illetve
tudományszakos egyetemi hallgatókból állt a faluszeminárium, és éveken keresztül az
ország különböző részein, de különösen a Dunántúl egykés vidékein végeztünk
falukutatást. Több nagy tanulmányutat tettem Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselővel
is. Egyetemi vakációimat minden évben vidéken falukutatással töltöttem el. Így lassan
kiszélesedett az egész ország területére az a kép, amit születésem helyéről, a nagy
uradalomból hoztam. Láttam mindenütt a mezőgazdasági munkások és uradalmi cselédek
feneketlen nyomorúságát; láttam az egykébe és szektákba menekült magyar parasztság
eltorzult életformáját, és ekkor elhatároztam, hogy megírom ennek a nagy társadalmi
osztálynak az életét. Gondoltam, hogy legjobb lesz a történelmi fejlődéssel bizonyos
történelmi távlatot adni a kérdésnek, és szociológiai eszközökkel, szigorúan tudományos
alapon megvizsgálni: mi a helyzet? Amikor végigmentem történelmünkön, azt kellett
látnom, hogy régen nagy parasztforradalmak voltak. Ezeket nem lehet másként magyarázni,
mint azzal, hogy nem bántak jól a parasztsággal; elnyomták őket. A mi népünk bámulatosan
türelmes, és elmegy a végsőkig. És hogy fellázadt, annak az volt az oka, hogy már nem
bírta tovább a szenvedést. De azt is látnom kellett, hogy az 1437. évi erdélyi kelyhes
forradalomtól, Budai Nagy Antal forradalmától a Dózsa-forradalomig emelkedő tendenciát
mutat a magyar parasztforradalmak története, onnan kezdve azonban átmegy a Habsburg-
századok kisebb lázongásaiba, hogy a múlt század végén az agrárszocialista szervezkedés
és mezőgazdasági munkássztrájkok elgáncsolt mozgalmával végleg elsekélyesedjen. Ezt
azzal magyaráztam, hogy Dózsa korában nem volt még olyan tökéletes az állam szervezete,
hogy csírájában elfojtson forradalmi megmozdulásokat. A későbbi századokban azonban
kialakult az államszervezet mai formája, és a forradalmak kora elmúlt. A szociális kérdések
viszont nem nyertek megoldást, és most a magyar parasztság forradalmak helyett
kivándorlással, egykézéssel és vallási szektákba meneküléssel keres megoldást. Vagyis
áttolódott az egész kérdés szellemi-lelki síkra; a huszadik század parasztforradalmai ott
játszódnak le. Ezt neveztem én el néma forradalomnak, és ezt írtam meg könyvemben.
M EGOLDÁSOK
T ARTALOMJEGYZÉK
A RETORIKA HAGYOMÁNYA .................................................................................................... 5
MI A RETORIKA? ............................................................................................................................... 5
A RETORIKA ÉS AZ IGAZSÁG ............................................................................................................. 5
A RETORIKA ÉS AZ ÁLOKOSKODÁS ................................................................................................... 6
A RETORIKA KÉTÉLŰ FEGYVER ........................................................................................................ 7
A SZÓNOKLAT FAJTÁI AZ ÓKORBAN ................................................................................................. 7
ETHOSZ - PATHOSZ - LOGOSZ ........................................................................................................... 8
A RETORIKA, A KÖZSZOLGÁLAT ÉS A SZABADSÁG .......................................................................... 10
A RETORIKA ÉS A TÜRELEM ............................................................................................................ 10
A RETORIKA ÉS A GONDOLKODÁS ................................................................................................... 11
A KORSZERŰ RETORIKA .......................................................................................................... 13
A RETORIKAI HELYZET............................................................................................................ 15
MILYENNEK MUTATKOZZUNK? ...................................................................................................... 16

EGYÉNISÉG ÉS MEGGYŐZŐDÉS: ETHOSZ ........................................................................................ 17
A HALLGATÓSÁG ............................................................................................................................ 18
A SZÓNOKLAT HATÁSA: PATHOSZ ................................................................................................... 19
AZ ELŐADÁS MÓDJA ........................................................................................................................ 20
A GESZTUSNYELV ÉS A HANGHORDOZÁS ......................................................................................... 20
A SZAVAK MŰVÉSZETE .................................................................................................................... 22
A GONDOLATMENET SZERKESZTÉSE ................................................................................................ 31
A BEKEZDÉSEK SZERKESZTÉSE ........................................................................................................ 32
A BESZÉD RÉSZEI ............................................................................................................................. 37
HOGYAN KEZDJÜK EL BESZÉDÜNKET? ............................................................................................. 37
HOGYAN ADJUK ELŐ ÉRVEINKET ..................................................................................................... 41
HOGYAN ZÁRJUK LE A BESZÉDÜNKET? ............................................................................................ 43
AZ ÉRVELÉS TUDOMÁNYA: LOGOSZ .................................................................................... 45
VÉLEMÉNY, MAGYARÁZAT, ÉRVELÉS ÉS RÁBESZÉLÉS................................................................... 45

HOGYAN ÉPÜL FEL AZ ÉRV? ............................................................................................................ 47
A RÖVIDÍTETT ÉRV VAGY ENTHÜMÉMA ........................................................................................... 47
AZ ÖSSZEKÖTŐ ELEM MEGERŐSÍTÉSE .............................................................................................. 48
FENNTARTÁSOK ÉS FELTÉTELEK ...................................................................................................... 51
A MEGHATÁROZÁS MÓDSZEREI ...................................................................................................... 54
AZ ÉRVEK FAJTÁI ............................................................................................................................ 57
A DEFINÍCIÓBÓL LEVEZETETT ÉRVEK............................................................................................... 57
AZ OK - OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSBŐL SZÁRMAZÓ ÉRVEK ................................................................... 62
KÖRÜLMÉNYEKBŐL LEVEZETHETŐ ÉRVEK ...................................................................................... 67
AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSON ALAPULÓ ÉRVEK ...................................................................................... 68
A BIZONYÍTÉKOKBÓL SZÁRMAZTATOTT ÉRV ................................................................................... 72
AZ ÉRVELÉS MÓDSZEREI ................................................................................................................. 74
AZ INDUKCIÓ .................................................................................................................................. 74
A DEDUKCIÓ.................................................................................................................................... 78
ELLENŐRIZZÜK ÉRVEINKET! ............................................................................................................ 84
A CÁFOLAT ...................................................................................................................................... 85
AZ ÉRVELŐ SZÖVEG MEGÉRTÉSÉNEK LÉPÉSEI .................................................................................. 86
A BÍRÁLAT LÉPÉSEI ......................................................................................................................... 87
A CÁFOLAT MEGFOGALMAZÁSA ...................................................................................................... 89
ÉRVEK ÖSSZEKAPCSOLÁSA ÉRVELÉSI RENDSZEREKBE .................................................................. 91
ÉRVELÉSI HIBÁK ............................................................................................................................. 97
A REKLÁM ..................................................................................................................................... 101
A PROPAGANDA ............................................................................................................................ 105
AZ ÉRVELÉS EGY SAJÁTOS ISKOLAI FORMÁJA: ............................................................................ 108
A DISPUTA ...................................................................................................................................... 108
A DISPUTA SZABÁLYAI .................................................................................................................. 109
A DISPUTA MENETE ....................................................................................................................... 110
HOGYAN KÉSZÜLJÜNK FEL A DISPUTÁRA? ..................................................................................... 114
HOGYAN DEFINIÁLJUK A TÉTELT? ................................................................................................. 114
A LEGGYAKORIBB TÉTELTÍPUSOK .................................................................................................. 115
ANYAGGYŰJTÉS A TÉTEL ISMERETÉBEN ........................................................................................ 115
A TÉTEL ÉS AZ ÉRVEK KAPCSOLATA .............................................................................................. 116
AZ ÉRVRENDSZER KIALAKÍTÁSA.................................................................................................... 116
AZ ÁLLÍTÓ CSAPAT STRATÉGIÁJA .................................................................................................. 117
A TAGADÓ CSAPAT STRATÉGIÁJA .................................................................................................. 118
A BÍRÁSKODÁS .............................................................................................................................. 119
NEGYVEN VITATÉTEL .................................................................................................................... 120
AMIKOR A MEGEGYEZÉST KERESSÜK: A TÁRGYALÁS .................................................................. 122
ÖNKORMÁNYZATI ÜLÉS................................................................................................................. 123
RETORIKAI SZÖVEGGYŰJTEMÉNY .................................................................................... 128
KÖZLÉSFORMÁK RETORIKÁJA ...................................................................................................... 129

LEÍRÁS .......................................................................................................................................... 130
JELLEMZÉS .................................................................................................................................... 133
ELBESZÉLÉS .................................................................................................................................. 142
ÖSSZEHASONLÍTÁS ........................................................................................................................ 148
OSZTÁLYOZÁS .............................................................................................................................. 153
MEGHATÁROZÁS ........................................................................................................................... 156
RETORIKA AZ IRODALOMBAN ....................................................................................................... 163
RETORIKA AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATBAN...................................................................................... 165
RETORIKA A POLITIKÁBAN ........................................................................................................... 175
RETORIKA A BÍRÓSÁGON .............................................................................................................. 193
MEGOLDÁSOK ............................................................................................................................... 195
TARTALOMJEGYZÉK ..................................................................................................................... 196
GYAKORLATI
RETORIKA
foglalkozásokon.
BEVEZETÉS

között.
M I A RETORIKA ?
gyakorlással?
árt."
7. Milyen magyar közmondást juttat eszünkbe a fenti idézet első mondata?
8. Mit gondol Arisztotelész az igazág erejéről? Egyetértesz-e vele?
9. Miért nem elég, ha csak tudományos ismereteink vannak?
10.Nem veszélyes-e, ha retorikában megtanuljuk, hogy mindent és mindennek az
ti magatok?
11.Mikor élünk helyesen a retorika tudományával?
12.Hogyan foglalnád össze, mi a retorika viszonya az igazághoz?
ellen:
FELADAT

vagy feddés.

Beszédfajta
Válfaja
Ideje
Célja


beszélnünk.
FELADAT

Ciceróval....
fordíttatik?"
6. Milyen összefüggés van a szónoklat és a közjó között?
7. Milyen összefüggés van a szónoklat és a szabadság között?
8. Milyen egyéni haszna származhat az embernek abból, ha a szónoklat
6. Milyen veszélyei vannak annak, ha mások véleményével szemben türelmetlenek
vagyunk?
7. Milyen kivételes esetben nem kell türelmesnek lennünk az ellenvéleménnyel
szemben?
8. Milyen általános emberi hiba a mások véleményével szembeni türelmetlenség
gyökere?
9. Hogyan vezethet a valóság tisztelete önmagunk tökéletesítéséhez?
10.Milyen két szélsőség között kell megtalálnunk a helyes utat a
is beszéd.
6. Hogyan függ össze az írás, olvasás, gondolkodás és a beszéd egymással?
7. Babits szerint mi az iskolai tanulás legfőbb célja?
8. Mit nem tanít az iskola?
9. A különböző tantárgyakban a retorika milyen részeit sajátítjuk el?
10.Hogyan függ össze a stilisztika és a retorika?
megváltoznék.
***

érdekli:
A RETORIKAI HELYZET
6. Mit tudtok a hallgatóságotokról, vagy olvasóitokról?
7. Milyennek akartok mutatkozni?
8. Milyen érveket és bizonyítékokat akartok felhasználni?
RETORIKAI
AZ ÉRVEK

eszközei.

FELADATOK
1.

emberekkel, akik:
azonos neműek,
szövegeket?

képessége.
FELADATOK
megajánlásáról.
A HALLGATÓSÁG
FELADATOK
illetően?

használni.
jellemző.
FELADATOK
FELADATOK
veszekedtünk.

John Locke

5. művészet
4. irodalom
FELADATOK
költségvetésnek.

élményeit.
fogalmaikat.
FELADATOK
2.
jövőben.
e.

(részlet)
nyelvhasználat.
holtakat.
FELADATOK


élhetnek.
FELADAT
fogásokból?
pontjait is:

végbemegy."
félévben.

meggyőzőbb is.
fel az egyetemen.
tárgyakat.
fordítva:
OK ÉS OKOZAT
FELADATOK
A BESZÉD RÉSZEI
MEMÓRIA-TESZT xi
amikre emlékeztek.
cukor, alma, ceruza
eredmény.)
***
alkalmazhatunk.
hangoztatott. ...
válnak.
FELADAT

PARLAMENTI BESZÉD
mellett
BÍRÓSÁGI BESZÉD
vádlottat.

következő:
8. Bevezetés
9. Tétel bemutatása
10.Érvek felsorakoztatása
11.Bizonyítékok
12.Lehetséges ellenérvek
13.Végkövetkeztetés
14.Befejezés (rábeszélés)
FELADATOK
1. Zárjuk a kört!
FELADAT
RÁBESZÉLÉS


alapegysége.
MI A RÁBESZÉLÉS?
megvegyünk.
FELADAT xii
Miért?
1.
2.
 tétel
 bizonyíték
Például:

FELADATOK

jelölt is egyben.

ahol még létezik
halálbüntetés.


adózók döntési
szabadságát.

módszerekkel
megszerzett
bizonyítékok
SZÖVEGELEMZÉS xiii
Bizonyíték
Összekötő elem
Fenntartás
sportolnak.
Megerősítés
Állítás
Feltétel
FELADAT
szempontok szerint!

megsemmisülni.
FELADATOK xiv

(Voltaire)


vagy
vagy

az emberről:
növény

sütemény

emlősök

(4).
FELADATOK
egyértelmű-e?
e) A repülőgép a levegőnél nehezebb szerkezet, ami repül
f) A tea meleg ital, amit az emberek kávé helyett isznak
g) Az emberi jogok olyan szabadságjogok, amiket az alkotmány biztosít.
h) Az intelligencia problémamegoldó képesség.
d) Káros az, ami kárt okoz.
e) A kutya az ember legjobb barátja.
f) A vadász olyan ember, aki fájdalmat és szenvedést okoz az állatoknak.
A Z ÉRVEK FAJTÁI
keresik a választ.

(1928)
(1928)
SZÖVEGELEMZÉS
fejezeteiben.

kifejtett érv.
6. Milyen tágabb és milyen szűkebb értelmet tulajdonít Széchenyi a Hitelnek?
7. Hogyan függ össze a két értelmezés a szó etimológiájával?
8. Milyen lépcsőfokok vannak a két szélső értelmezés között?
9. Hogyan definiálnátok a Széchenyi-féle polgári erényt a saját szavaitokkal?
10.Hogyan definiálnátok a concentraciot?
MIT KELL TENNI

POLGÁRI ERÉNYBÜL
CONCENTRACIO
FELADATOK
ehhez szükség?

megtalálja.

összetörik.
igazságot is.
SZÖVEGELEMZÉS
fizikusa.)
FELADATOK
6. Keressetek a sajtóban vagy az televízió-műsorokban példákat a túlzott
okozati viszonyra.
7. A történelem során számos demagóg politikus élt a bűnbakállítás veszélyes
következménye?
8. Írjatok 1-2 oldalas cikket, amelyben megmagyarázzátok az alábbi jelenségek
eső
földrengés
csillagos ég
öregedés
rövidlátás
magas vérnyomás
allergia
Építészet
lakótelepek
Csalagút
katedrálisok
népvándorlás

helyzetben?"....
mentegetőzött:
FELADAT

feltennünk:
haszna az eredeti
állapothoz képest
10 1000 0 - 10 000 0
11 900 1800 800 9900 100
12 800 1600 600 9600 400
13 700 1400 400 9100 900
14 600 1200 200 8400 1600
15 500 1000 0 7500 2500
16 400 800 -200 6400 3600
17 300 600 -400 5100 4900
18 200 400 -600 3600 6400
19 100 200 -800 1900 8100
20 0 0 -1000 0 10 000

fontra).
FELADAT xv
FELADAT
óvakodjunk!
FELADAT xvi
edzésként.
FELADAT
az oka?
f) Az autóközlekedést korlátozni kellene a városközpontokban.
g) Az osztályzást el kellene törölni.
h) Az állatkísérleteket be kellene tiltani.
i) A gazdagokat jobban meg kellene adóztatni.
j) A szelektív hulladékgyűjtést jobban kellene támogatni.
A Z INDUKCIÓ

választani.
forrásainkat.
FELADAT
6. Hogyan változik a probléma, ahogy újabb és újabb statisztikai összefüggéseket
7. Miről akar a szerző végül is meggyőzni minket?
8. Mennyire sikerül ez neki?
DAVID KORTEN
ábra

húsz százaléka.
FELADAT
 munkaerőpiac
A DEDUKCIÓ
Szókratész ember.

András orvos.


János szőke.


János diák.
FELADAT 
A.
X politikus.
B.
Szergej kommunista.
C.
D.
A bálna hal.
A halak emlősök.
MEGOLDÁS
A. B.
C.

Például:
A kocsi megállt.
fának stb.).
Például:
egyensúlyt.
is van.
13.Alaposan definiáltuk-e a használt fogalmakat?
14.Tisztáztuk-e pontosan, miről szól a vita, vagyis hogy pontosan mit állítunk, illetve
mit cáfolunk?
15.Kifejtettük-e világosan a saját álláspontunkat?
16.Biztosak vagyunk-e abban, hogy a tények, amiken a feltételezéseink alapulnak
17.Van-e elég bizonyítékunk, - tények, statisztikák, illusztrációk, vallomások, stb.-
általában?
18.Megbízhatóak-e az általánosításaink? (indukció)
19.Logikusan következik-e a következtetés az állításokból? (dedukció)
20.Megbízható tekintélyeket idéztünk-e?
21.Megvizsgáltuk-e az ügy minden fontos pontját? (Arisztotelész úgy vélekedett,
fontos szempontot.)
felépítése?
A CÁFOLAT
a következő:

alaposan megtenni.





mondanivalóját.



FELADAT
nyelvezetéről.
észre.
bennünket.

RENDSZEREKBE

DAVID KORTEN
7. Mennyire különbözik a cowboy és az űrhajós élete! A korábbi határtérségi
8. Ezzel szemben az űrhajósok az űrben száguldó űrhajókban élnek emberekből álló
9. A modern társadalmak cowboy módon gazdálkodnak egy űrhajóvá lett világban. A
10.Túlterheli az életben tartó rendszereket, s ennek eredménye ezek
11.Éles versenyt kelt a legénység erősebb és gyengébb tagjai között a közös, de
12.A válság kezeléséhez el kell fogadnunk az alapvető realitást: átléptük a nyitott

lássák el.
különbözőség.
Kindler József)
 egyéb....
15.Mi a különbség a cowboy és az űrhajós gondolkodása között? Minek az
analógiája cowboyként élni egy űrhajóban?
16.Mi a következménye annak, hogy a modern jóléti társadalmak szűkülő
erőforrások mellett pazarlóan élnek?
17.Az éles és kegyetlen gazdasági verseny milyen kettős veszélyt jelent az
emberiségnek?
18.A történelem során eddig mit tettek a gazdag országok, ha az iparosítás mértéke
19.Milyen érvekkel igazolták a gyarmatosítók a gyarmatosítást?
20.Hogyan cáfolta a kutatás ezeknek az érveknek a helyénvalóságát?
21.Milyen analóg (hasonló) folyamatok zajlanak manapság? Miért?
22.Mit kellene tenni, hogy elkerüljük a katasztrófát?
23.Ki akadályozza meg, hogy megtegyük a szükséges lépéseket? Mivel érvel?
szülessen?
É RVELÉSI HIBÁK
dolgozni akar."
Arisztotelész
Hamis analógia


sodorjuk magunkat.
Címkézés
távol állt.
FELADAT xviii
j) Kit érdekel, hogy mit szónokol! Nem elég, hogy kétszer elvált, még bagózik is.
k) Akivel csak találkoztam ma, mind a zöldeket támogatja. Szerintem a zöldek fognak
l) Látod, előre megmondtam! Megválasztottuk őket, és most itt a magas infláció.
m)A politikusok mind megbízhatatlanok.
-Miből gondolod?
n) A nemzeti össztermék bizonyára magasabb Svájcban, mint Franciaországban, hiszen
o) A fejenkénti sörfogyasztás Németországban a legmagasabb. Hansi biztos rengeteg
sört iszik.
p) Mindenki Persilt használ, aki számít. Használjon ön is Persilt!
q) Ha nem akar megkopaszodni, használja a Hajrá! hajnövesztő szert!
r) Miből gondolja, hogy megúszhatja az adócsalást?
FELADAT
e) Már kezdtem kételkedni az újságok megbízhatóságában, mikor a múlt heti
f) Azt felróni egy vállalatnak, hogy túl sok hasznot zsebel be, olyan, mintha a teheneket
g) Elhagyott a párom. Ki törődik vele? A nők olyanok, mint a busz. Az egyiket lekési az
h) Hemingway-t nagy írónak tartottam, míg egy szép napon el nem olvastam az
FELADAT

cél az eszközt.
A REKLÁM

reagál.
terméket.
stb.
ész felett.
FELADAT
megfelelően.
A PROPAGANDA
Aldous Huxley
A leggyakoribbak:
érveket is.
FELADAT

hajdanán!
barát!"
A DISPUTA


elhitetni."
kerülni is kell.
A DISPUTA MENETE
Egy példa
Állító beszéd

benne legyenek

Cáfolatok

6. Az önálló ismeretszerzés jobban fejleszti a személyiségünket
7. Sokkal izgalmasabb egyedül felfedezni a dolgokat, mint mások segítségével
8. Az önálló tanulás jobban felkészít az életre
A vita menete
ÁLLÍTÓ 1
bemutatkozik
érvrendszerét
cáfolnia)
FELELET KÉRDÉS
TAGADÓ 1
különben)
támasztja alá
KÉRDÉS FELELET
ÁLLÍTÓ 2
5 szükséges
TAGADÓ 2
érvrendszerét
ÁLLÍTÓ 3
5 maradt érveit
TAGADÓ 3
5 maradt érveit

Humoros tételek


6. Legyenek hozzá bizonyítékaink.
7. Az érv a tételre vonatkozzon.
8. Gondoljuk végig, milyen lehetséges ellenérvek vannak, és mit
6. Igaz-e a tétel? Miért?
7. Hogyan valósítható meg a tételben foglalt javaslat?
8. Milyen érvek szólnak a tétel mellett?
9. Milyen érvek szólnak a tétel ellen?
10.Vannak-e a tételnek semleges, de mégis érdekes vonatkozásai? (Ezeket
érvrendszerét.
TÉTEL
gyöngeségüket.
tételt.


érvei.


tétel esetében.


érvrendszerét is.
hiábavaló volt.
A BÍRÁSKODÁS
oszlanak meg.
TÉMA 40 PONT
MÓDSZER 40 PONT
A téma
Az előadásmód
1. A viselkedés:
2. Hanghordozás:
kell ejteni.
kell használni.
A módszer
N EGYVEN VITATÉTEL
ötlettárként.

FELADAT

TÁRGYALÁS

értekezleteken.
létrehozásához.
szimulációkat.
(S ZIMULÁCIÓ )
A játék menete:
6. Osszátok két részre, vagyis két településre az osztályt. Minden település válasszon
magának egy polgármestert. Ő elnököl az ülésen, ő kéri fel a hozzászólókat, ő adja
meg mindenkinek a szót a vita során, ő figyelmezteti a felszólalót, ha kiszalad az
időkeretből vagy eltér a tárgytól.
7. Ezután válasszatok magatoknak szerepkártyát. Minden szerep mindkét városban
8. A szerepkártyák segítségével a levélben leírt napirend alapján tartsátok meg az
9. Hármas-négyes csoportokban írjátok meg a pályázataitokat.
10.Olvassátok fel őket a szomszéd város polgárainak. Ők a pártatlan bírák, akik
KELLÉKEK
Kereskedelmi Kamara
közelében
Iparkamara
Gazdaszövetség

szeretnének
és mozival
Városvédők
városfalat
Zöldek
Diákszövetség
egy mozi
otthonhoz jussanak


helyzetéről.
Tisztelettel:
Menő Benő
polgármester
RETORIKAI
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY

KÖZLÉSFORMÁK
X-ről?
MEGHATÁROZÁS
csinálni?
nek?
hoz?
nek?
értelmezni?
vagy ellene?
L EÍRÁS
ismertetnünk.
van odakünn."


felé


építészet.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
FELADATOK

J ELLEMZÉS
1.
FELADAT
***
2.
FELADAT
éppen az?
***
3.

(Részlet)
szentséget.
még a vagyon volt.
tanyába.
átkötötte.
kezdett.
is vót a dolog.
libafalkába.
bennünket.
és a világgal.
különbségöt.”
bekövetkezett.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
9. Miről akarja az író meggyőzni az olvasót? Miért?
10.Milyen az író viszonya hőséhez? Hogyan enged az író betekintést saját érzéseibe?
11.Hogyan jellemzi dédanyja életmódját? Milyen nyomot hagy az életmód dédanyja
egyéniségében?
12.Melyek voltak Rátz Julianna életének legmeghatározóbb tapasztalatai? Az élet
13.Keressétek meg, milyen képi eszközöket használ az író az élet nagy
14.Keressetek példákat a jellemzés különböző módszereire. (Külső leírás, belső
15.Sikerült-e a szerzőnek meggyőznie benneteket arról, amit írása elején célul tűzött
ki?
16.Milyen közlésformák keverednek ebben az írásműben?
FELADATOK
szöveg egységét.
E LBESZÉLÉS

történetet.

"művészetét".
kiszínezzem.
volt.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
a szerepe?
befejezésnél?
FELADAT
Ö SSZEHASONLÍTÁS
ábrázolva:

(Részlet)
várost.
éléről.
álomba merült.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
6. Levonja-e a szerző a következtetéseket a párhuzamokból, vagy az olvasóra bízza?
7. Miként hasonlítja össze a két népet? Az alkati különbségeknek lehet-e jelentősége
8. Hogyan értelmezitek a nyereg metaforát? Hogyan fejleszti tovább a szerző szinte
FELADATOK
Nap / Hold
Föld / Mars
étvágy / éhség

vannak.
meg.
FELADATOK

1. Állatmesék
2. Archaikus mesék
4. Tündérmesék

tudjunk alkotni.
rendszerben.
FELADAT
stb.
M EGHATÁROZÁS
1. Mi a filozófia?
emberek a tudást.
létben.
kérdezgetett.
gondolatot.
kifejezése.
FELADATOK
j) A meghatározandó dolog (X) célja.
k) X összehasonlítása valami mással.
l) Tapasztalatok X-ről.
m)X különféle jelentései.
n) X történeti fejlődése.
o) Példák X-re.
p) X jelentésének eredete.
q) Különféle nézetek X-ről.
r) Visszaállítja X eredeti jelentését.
biológia stb.
áttekintésére.
fegyver az enyém."

FELADATOK

Lukács: 10: 25-37.
félholtan.
esett?
cselekedjél.
JELENITS ISTVÁN
A FŐPARANCS



KEKEN ANDRÁS
mindig eszembe jut.
*
vonatkozik.
legyőzi.
szabály.

szeretetet!

rajta...”
FELADATOK
kormány kezéből.
2. A beszéd

beszédét:
FELADAT 

kormány.
beszédét.
A beszéd
I.
II.

mindezeket.
III.
IV.
célja nincs.
érintkezni.
tulajdoníthatják.
szabad.
FELADATOK xx
gondolatmenetét.
felbontani.
következtében).
függővé.
rendelve.
jogától.
útjára?
hatalmára"?
Kovács Imre pere



VÁDLOTT: Igen.
VÁDLOTT: Nem!
ELNÖK: Tessék.
M EGOLDÁSOK
T ARTALOMJEGYZÉK
MI A RETORIKA? ............................................................................................................................... 5

A HALLGATÓSÁG ............................................................................................................................ 18
AZ ELŐADÁS MÓDJA ........................................................................................................................ 20
A BESZÉD RÉSZEI ............................................................................................................................. 37

AZ ÉRVEK FAJTÁI ............................................................................................................................ 57
AZ INDUKCIÓ .................................................................................................................................. 74
A DEDUKCIÓ.................................................................................................................................... 78
A CÁFOLAT ...................................................................................................................................... 85
ÉRVELÉSI HIBÁK ............................................................................................................................. 97
A REKLÁM ..................................................................................................................................... 101
A PROPAGANDA ............................................................................................................................ 105
A DISPUTA ...................................................................................................................................... 108
A DISPUTA MENETE ....................................................................................................................... 110
A BÍRÁSKODÁS .............................................................................................................................. 119

LEÍRÁS .......................................................................................................................................... 130
JELLEMZÉS .................................................................................................................................... 133
ELBESZÉLÉS .................................................................................................................................. 142
OSZTÁLYOZÁS .............................................................................................................................. 153
MEGHATÁROZÁS ........................................................................................................................... 156
MEGOLDÁSOK ............................................................................................................................... 195
GYAKORLATI
RETORIKA
foglalkozásokon.
BEVEZETÉS

között.
M I A RETORIKA ?
gyakorlással?
árt."
13.Milyen magyar közmondást juttat eszünkbe a fenti idézet első mondata?
14.Mit gondol Arisztotelész az igazág erejéről? Egyetértesz-e vele?
15.Miért nem elég, ha csak tudományos ismereteink vannak?
ti magatok?
ellen:
FELADAT

vagy feddés.

Beszédfajta
Válfaja
Ideje
Célja


beszélnünk.
FELADAT

Ciceróval....
fordíttatik?"
10.Milyen összefüggés van a szónoklat és a közjó között?
11.Milyen összefüggés van a szónoklat és a szabadság között?
12.Milyen egyéni haszna származhat az embernek abból, ha a szónoklat
11.Milyen veszélyei vannak annak, ha mások véleményével szemben türelmetlenek
vagyunk?
12.Milyen kivételes esetben nem kell türelmesnek lennünk az ellenvéleménnyel
szemben?
13.Milyen általános emberi hiba a mások véleményével szembeni türelmetlenség
gyökere?
14.Hogyan vezethet a valóság tisztelete önmagunk tökéletesítéséhez?
is beszéd.
11.Hogyan függ össze az írás, olvasás, gondolkodás és a beszéd egymással?
12.Babits szerint mi az iskolai tanulás legfőbb célja?
13.Mit nem tanít az iskola?
14.A különböző tantárgyakban a retorika milyen részeit sajátítjuk el?
megváltoznék.
***

érdekli:
A RETORIKAI HELYZET
10.Mit tudtok a hallgatóságotokról, vagy olvasóitokról?
11.Milyennek akartok mutatkozni?
12.Milyen érveket és bizonyítékokat akartok felhasználni?
RETORIKAI
AZ ÉRVEK

eszközei.

FELADATOK
1.

emberekkel, akik:
azonos neműek,
szövegeket?

képessége.
FELADATOK
megajánlásáról.
A HALLGATÓSÁG
FELADATOK
illetően?

használni.
jellemző.
FELADATOK
FELADATOK
veszekedtünk.

John Locke

5. művészet
4. irodalom
FELADATOK
költségvetésnek.

élményeit.
fogalmaikat.
FELADATOK
2.
jövőben.
e.

(részlet)
nyelvhasználat.
holtakat.
FELADATOK


élhetnek.
FELADAT
fogásokból?
pontjait is:

végbemegy."
félévben.

meggyőzőbb is.
fel az egyetemen.
tárgyakat.
fordítva:
OK ÉS OKOZAT
FELADATOK
A BESZÉD RÉSZEI
MEMÓRIA-TESZT xxi
amikre emlékeztek.
cukor, alma, ceruza
eredmény.)
***
alkalmazhatunk.
hangoztatott. ...
válnak.
FELADAT

PARLAMENTI BESZÉD
mellett
BÍRÓSÁGI BESZÉD
vádlottat.

következő:
15.Bevezetés
16.Tétel bemutatása
18.Bizonyítékok
FELADATOK
1. Zárjuk a kört!
FELADAT
RÁBESZÉLÉS


alapegysége.
MI A RÁBESZÉLÉS?
megvegyünk.
FELADAT xxii
Miért?
1.
2.
 tétel
 bizonyíték
Például:

FELADATOK

jelölt is egyben.

ahol még létezik
halálbüntetés.


adózók döntési
szabadságát.

módszerekkel
megszerzett
bizonyítékok
SZÖVEGELEMZÉS xxiii
Bizonyíték
Összekötő elem
Fenntartás
sportolnak.
Megerősítés
Állítás
Feltétel
FELADAT
szempontok szerint!

megsemmisülni.
FELADATOK xxiv

(Voltaire)


vagy
vagy

az emberről:
növény

sütemény

emlősök

(4).
FELADATOK
egyértelmű-e?
i) A repülőgép a levegőnél nehezebb szerkezet, ami repül
j) A tea meleg ital, amit az emberek kávé helyett isznak
k) Az emberi jogok olyan szabadságjogok, amiket az alkotmány biztosít.
l) Az intelligencia problémamegoldó képesség.
g) Káros az, ami kárt okoz.
h) A kutya az ember legjobb barátja.
i) A vadász olyan ember, aki fájdalmat és szenvedést okoz az állatoknak.
A Z ÉRVEK FAJTÁI
keresik a választ.

(1928)
(1928)
SZÖVEGELEMZÉS
fejezeteiben.

kifejtett érv.
11.Milyen tágabb és milyen szűkebb értelmet tulajdonít Széchenyi a Hitelnek?
12.Hogyan függ össze a két értelmezés a szó etimológiájával?
13.Milyen lépcsőfokok vannak a két szélső értelmezés között?
14.Hogyan definiálnátok a Széchenyi-féle polgári erényt a saját szavaitokkal?
MIT KELL TENNI

POLGÁRI ERÉNYBÜL
CONCENTRACIO
FELADATOK
ehhez szükség?

megtalálja.

összetörik.
igazságot is.
SZÖVEGELEMZÉS
fizikusa.)
FELADATOK
10.Keressetek a sajtóban vagy az televízió-műsorokban példákat a túlzott
okozati viszonyra.
11.A történelem során számos demagóg politikus élt a bűnbakállítás veszélyes
következménye?
12.Írjatok 1-2 oldalas cikket, amelyben megmagyarázzátok az alábbi jelenségek
eső
földrengés
csillagos ég
öregedés
rövidlátás
magas vérnyomás
allergia
Építészet
lakótelepek
Csalagút
katedrálisok
népvándorlás

helyzetben?"....
mentegetőzött:
FELADAT

feltennünk:
haszna az eredeti
állapothoz képest
10 1000 0 - 10 000 0
11 900 1800 800 9900 100
12 800 1600 600 9600 400
13 700 1400 400 9100 900
14 600 1200 200 8400 1600
15 500 1000 0 7500 2500
16 400 800 -200 6400 3600
17 300 600 -400 5100 4900
18 200 400 -600 3600 6400
19 100 200 -800 1900 8100
20 0 0 -1000 0 10 000

fontra).
FELADAT xxv
FELADAT
óvakodjunk!
FELADAT xxvi
edzésként.
FELADAT
az oka?
k) Az autóközlekedést korlátozni kellene a városközpontokban.
l) Az osztályzást el kellene törölni.
m)Az állatkísérleteket be kellene tiltani.
n) A gazdagokat jobban meg kellene adóztatni.
o) A szelektív hulladékgyűjtést jobban kellene támogatni.
A Z INDUKCIÓ

választani.
forrásainkat.
FELADAT
10.Hogyan változik a probléma, ahogy újabb és újabb statisztikai összefüggéseket
11.Miről akar a szerző végül is meggyőzni minket?
12.Mennyire sikerül ez neki?
DAVID KORTEN
ábra

húsz százaléka.
FELADAT
 munkaerőpiac
A DEDUKCIÓ
Szókratész ember.

András orvos.


János szőke.


János diák.
FELADAT 
A.
X politikus.
B.
Szergej kommunista.
C.
D.
A bálna hal.
A halak emlősök.
MEGOLDÁS
A. B.
C.

Például:
A kocsi megállt.
fának stb.).
Például:
egyensúlyt.
is van.
mit cáfolunk?
általában?
fontos szempontot.)
felépítése?
A CÁFOLAT
a következő:

alaposan megtenni.





mondanivalóját.



FELADAT
nyelvezetéről.
észre.
bennünket.

RENDSZEREKBE

DAVID KORTEN
13.Mennyire különbözik a cowboy és az űrhajós élete! A korábbi határtérségi
14.Ezzel szemben az űrhajósok az űrben száguldó űrhajókban élnek emberekből álló
15.A modern társadalmak cowboy módon gazdálkodnak egy űrhajóvá lett világban. A

lássák el.
különbözőség.
Kindler József)
 egyéb....
emberiségnek?
szülessen?
É RVELÉSI HIBÁK
dolgozni akar."
Arisztotelész
Hamis analógia


sodorjuk magunkat.
Címkézés
távol állt.
FELADAT xxviii
s) Kit érdekel, hogy mit szónokol! Nem elég, hogy kétszer elvált, még bagózik is.
t) Akivel csak találkoztam ma, mind a zöldeket támogatja. Szerintem a zöldek fognak
u) Látod, előre megmondtam! Megválasztottuk őket, és most itt a magas infláció.
v) A politikusok mind megbízhatatlanok.
-Miből gondolod?
w) A nemzeti össztermék bizonyára magasabb Svájcban, mint Franciaországban, hiszen
x) A fejenkénti sörfogyasztás Németországban a legmagasabb. Hansi biztos rengeteg
sört iszik.
y) Mindenki Persilt használ, aki számít. Használjon ön is Persilt!
z) Ha nem akar megkopaszodni, használja a Hajrá! hajnövesztő szert!
aa)Miből gondolja, hogy megúszhatja az adócsalást?
FELADAT
i) Már kezdtem kételkedni az újságok megbízhatóságában, mikor a múlt heti
j) Azt felróni egy vállalatnak, hogy túl sok hasznot zsebel be, olyan, mintha a teheneket
k) Elhagyott a párom. Ki törődik vele? A nők olyanok, mint a busz. Az egyiket lekési az
l) Hemingway-t nagy írónak tartottam, míg egy szép napon el nem olvastam az
FELADAT

cél az eszközt.
A REKLÁM

reagál.
terméket.
stb.
ész felett.
FELADAT
megfelelően.
A PROPAGANDA
Aldous Huxley
A leggyakoribbak:
érveket is.
FELADAT

hajdanán!
barát!"
A DISPUTA


elhitetni."
kerülni is kell.
A DISPUTA MENETE
Egy példa
Állító beszéd

benne legyenek

Cáfolatok

10.Az önálló ismeretszerzés jobban fejleszti a személyiségünket
11.Sokkal izgalmasabb egyedül felfedezni a dolgokat, mint mások
segítségével
12.Az önálló tanulás jobban felkészít az életre
A vita menete
ÁLLÍTÓ 1
bemutatkozik
érvrendszerét
cáfolnia)
FELELET KÉRDÉS
TAGADÓ 1
különben)
támasztja alá
KÉRDÉS FELELET
ÁLLÍTÓ 2
5 szükséges
TAGADÓ 2
érvrendszerét
ÁLLÍTÓ 3
5 maradt érveit
TAGADÓ 3
5 maradt érveit

Humoros tételek


10.Legyenek hozzá bizonyítékaink.
11.Az érv a tételre vonatkozzon.
12.Gondoljuk végig, milyen lehetséges ellenérvek vannak, és mit
11.Igaz-e a tétel? Miért?
12.Hogyan valósítható meg a tételben foglalt javaslat?
13.Milyen érvek szólnak a tétel mellett?
14.Milyen érvek szólnak a tétel ellen?
érvrendszerét.
TÉTEL
gyöngeségüket.
tételt.


érvei.


tétel esetében.


érvrendszerét is.
hiábavaló volt.
A BÍRÁSKODÁS
oszlanak meg.
TÉMA 40 PONT
MÓDSZER 40 PONT
A téma
Az előadásmód
1. A viselkedés:
2. Hanghordozás:
kell ejteni.
kell használni.
A módszer
N EGYVEN VITATÉTEL
ötlettárként.

FELADAT

TÁRGYALÁS

értekezleteken.
létrehozásához.
szimulációkat.
(S ZIMULÁCIÓ )
A játék menete:
11.Osszátok két részre, vagyis két településre az osztályt. Minden település
válasszon magának egy polgármestert. Ő elnököl az ülésen, ő kéri fel a
hozzászólókat, ő adja meg mindenkinek a szót a vita során, ő figyelmezteti a
felszólalót, ha kiszalad az időkeretből vagy eltér a tárgytól.
12.Ezután válasszatok magatoknak szerepkártyát. Minden szerep mindkét városban
13.A szerepkártyák segítségével a levélben leírt napirend alapján tartsátok meg az
14.Hármas-négyes csoportokban írjátok meg a pályázataitokat.
KELLÉKEK
Kereskedelmi Kamara
közelében
Iparkamara
Gazdaszövetség

szeretnének
és mozival
Városvédők
városfalat
Zöldek
Diákszövetség
egy mozi
otthonhoz jussanak


helyzetéről.
Tisztelettel:
Menő Benő
polgármester
RETORIKAI
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY

KÖZLÉSFORMÁK
X-ről?
MEGHATÁROZÁS
csinálni?
nek?
hoz?
nek?
értelmezni?
vagy ellene?
L EÍRÁS
ismertetnünk.
van odakünn."


felé


építészet.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
FELADATOK

J ELLEMZÉS
1.
FELADAT
***
2.
FELADAT
éppen az?
***
3.

(Részlet)
szentséget.
még a vagyon volt.
tanyába.
átkötötte.
kezdett.
is vót a dolog.
libafalkába.
bennünket.
és a világgal.
különbségöt.”
bekövetkezett.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
17.Miről akarja az író meggyőzni az olvasót? Miért?
egyéniségében?
ki?
FELADATOK
szöveg egységét.
E LBESZÉLÉS

történetet.

"művészetét".
kiszínezzem.
volt.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
a szerepe?
befejezésnél?
FELADAT
Ö SSZEHASONLÍTÁS
ábrázolva:

(Részlet)
várost.
éléről.
álomba merült.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
10.Levonja-e a szerző a következtetéseket a párhuzamokból, vagy az olvasóra bízza?
11.Miként hasonlítja össze a két népet? Az alkati különbségeknek lehet-e jelentősége
12.Hogyan értelmezitek a nyereg metaforát? Hogyan fejleszti tovább a szerző szinte
FELADATOK
Nap / Hold
Föld / Mars
étvágy / éhség

vannak.
meg.
FELADATOK

1. Állatmesék
2. Archaikus mesék
4. Tündérmesék

tudjunk alkotni.
rendszerben.
FELADAT
stb.
M EGHATÁROZÁS
1. Mi a filozófia?
emberek a tudást.
létben.
kérdezgetett.
gondolatot.
kifejezése.
FELADATOK
s) A meghatározandó dolog (X) célja.
t) X összehasonlítása valami mással.
u) Tapasztalatok X-ről.
v) X különféle jelentései.
w)X történeti fejlődése.
x) Példák X-re.
y) X jelentésének eredete.
z) Különféle nézetek X-ről.
aa)Visszaállítja X eredeti jelentését.
biológia stb.
áttekintésére.
fegyver az enyém."

FELADATOK

Lukács: 10: 25-37.
félholtan.
esett?
cselekedjél.
JELENITS ISTVÁN
A FŐPARANCS



KEKEN ANDRÁS
mindig eszembe jut.
*
vonatkozik.
legyőzi.
szabály.

szeretetet!

rajta...”
FELADATOK
kormány kezéből.
2. A beszéd

beszédét:
FELADAT 

kormány.
beszédét.
A beszéd
I.
II.

mindezeket.
III.
IV.
célja nincs.
érintkezni.
tulajdoníthatják.
szabad.
FELADATOK xxx
gondolatmenetét.
felbontani.
következtében).
függővé.
rendelve.
jogától.
útjára?
hatalmára"?
Kovács Imre pere



VÁDLOTT: Igen.
VÁDLOTT: Nem!
ELNÖK: Tessék.
M EGOLDÁSOK
T ARTALOMJEGYZÉK
MI A RETORIKA? ............................................................................................................................... 5

A HALLGATÓSÁG ............................................................................................................................ 18
AZ ELŐADÁS MÓDJA ........................................................................................................................ 20
A BESZÉD RÉSZEI ............................................................................................................................. 37

AZ ÉRVEK FAJTÁI ............................................................................................................................ 57
AZ INDUKCIÓ .................................................................................................................................. 74
A DEDUKCIÓ.................................................................................................................................... 78
A CÁFOLAT ...................................................................................................................................... 85
ÉRVELÉSI HIBÁK ............................................................................................................................. 97
A REKLÁM ..................................................................................................................................... 101
A PROPAGANDA ............................................................................................................................ 105
A DISPUTA ...................................................................................................................................... 108
A DISPUTA MENETE ....................................................................................................................... 110
A BÍRÁSKODÁS .............................................................................................................................. 119

LEÍRÁS .......................................................................................................................................... 130
JELLEMZÉS .................................................................................................................................... 133
ELBESZÉLÉS .................................................................................................................................. 142
OSZTÁLYOZÁS .............................................................................................................................. 153
MEGHATÁROZÁS ........................................................................................................................... 156
MEGOLDÁSOK ............................................................................................................................... 195
GYAKORLATI
RETORIKA
foglalkozásokon.
BEVEZETÉS

között.
M I A RETORIKA ?
gyakorlással?
árt."
19.Milyen magyar közmondást juttat eszünkbe a fenti idézet első mondata?
20.Mit gondol Arisztotelész az igazág erejéről? Egyetértesz-e vele?
21.Miért nem elég, ha csak tudományos ismereteink vannak?
ti magatok?
ellen:
FELADAT

vagy feddés.

Beszédfajta
Válfaja
Ideje
Célja


beszélnünk.
FELADAT

Ciceróval....
fordíttatik?"
13.Milyen tanácsokat ad Kölcsey Ferenc unokaöccsének, Kölcsey Kálmánnak a
14.Milyen összefüggés van a szónoklat és a közjó között?
15.Milyen összefüggés van a szónoklat és a szabadság között?
16.Milyen egyéni haszna származhat az embernek abból, ha a szónoklat
16.Milyen veszélyei vannak annak, ha mások véleményével szemben türelmetlenek
vagyunk?
17.Milyen kivételes esetben nem kell türelmesnek lennünk az ellenvéleménnyel
szemben?
18.Milyen általános emberi hiba a mások véleményével szembeni türelmetlenség
gyökere?
19.Hogyan vezethet a valóság tisztelete önmagunk tökéletesítéséhez?
is beszéd.
16.Hogyan függ össze az írás, olvasás, gondolkodás és a beszéd egymással?
17.Babits szerint mi az iskolai tanulás legfőbb célja?
18.Mit nem tanít az iskola?
19.A különböző tantárgyakban a retorika milyen részeit sajátítjuk el?
megváltoznék.
***

érdekli:
A RETORIKAI HELYZET
13.Miről és miért akarjátok meggyőzni a hallgatóságot vagy az olvasót?
14.Mit tudtok a hallgatóságotokról, vagy olvasóitokról?
15.Milyennek akartok mutatkozni?
16.Milyen érveket és bizonyítékokat akartok felhasználni?
RETORIKAI
AZ ÉRVEK

eszközei.

FELADATOK
1.

emberekkel, akik:
azonos neműek,
szövegeket?

képessége.
FELADATOK
megajánlásáról.
A HALLGATÓSÁG
FELADATOK
illetően?

használni.
jellemző.
FELADATOK
FELADATOK
10.Nézzetek meg egy filmrészletet vagy élő adást videón hang nélkül, és próbáljátok
11.Nézzetek meg részleteket egy gyenge minőségű, szinkronizált szappanoperából!
12.Gyakoroljátok, hogy adott témáról néhány vázlatpont alapján 4-5 percig
veszekedtünk.

John Locke

5. művészet
4. irodalom
FELADATOK
költségvetésnek.

élményeit.
fogalmaikat.
FELADATOK
2.
jövőben.
e.

(részlet)
nyelvhasználat.
holtakat.
FELADATOK


élhetnek.
FELADAT
fogásokból?
pontjait is:

végbemegy."
félévben.

meggyőzőbb is.
fel az egyetemen.
tárgyakat.
fordítva:
OK ÉS OKOZAT
FELADATOK
A BESZÉD RÉSZEI
MEMÓRIA-TESZT xxxi
amikre emlékeztek.
cukor, alma, ceruza
eredmény.)
***
alkalmazhatunk.
hangoztatott. ...
válnak.
FELADAT
10.Nézzetek át néhány újságot és keressetek három olyan bevezetést, ami felkeltette
11.Válasszatok ki a negyven vitatétel közül néhányat. (Lásd: oldalszám) Hogyan
12.Keressetek tanulmánykötetekben vagy a sajtóban jó kezdési megoldásokat.

PARLAMENTI BESZÉD
mellett
BÍRÓSÁGI BESZÉD
vádlottat.

következő:
22.Bevezetés
23.Tétel bemutatása
25.Bizonyítékok
FELADATOK
1. Zárjuk a kört!
FELADAT
RÁBESZÉLÉS


alapegysége.
MI A RÁBESZÉLÉS?
megvegyünk.
FELADAT xxxii
Miért?
1.
2.
 tétel
 bizonyíték
Például:
10.Ha a kukoricám nem kap elég nedvességet, kiszárad.
11.Öntözőberendezést kell vásárolnom.
12.Magyarországon az utóbbi időben nyaranta nem volt elég a csapadék a

FELADATOK

jelölt is egyben.

ahol még létezik
halálbüntetés.


adózók döntési
szabadságát.

módszerekkel
megszerzett
bizonyítékok
SZÖVEGELEMZÉS xxxiii
Bizonyíték
Összekötő elem
Fenntartás
sportolnak.
Megerősítés
Állítás
Feltétel
FELADAT
szempontok szerint!

megsemmisülni.
FELADATOK xxxiv

(Voltaire)


vagy
vagy

az emberről:
növény

sütemény

emlősök

(4).
FELADATOK
10.Különböző módszerek felhasználásával definiáljuk az alábbiakat: háború,
11.Próbáljuk ki, hogy megfelelnek-e definícióink a felcserélhetőség
egyértelmű-e?
12.Keressünk fogalmakat, amikre szintén ráillenek az alábbi definíciók, hogy
m)A repülőgép a levegőnél nehezebb szerkezet, ami repül
n) A tea meleg ital, amit az emberek kávé helyett isznak
o) Az emberi jogok olyan szabadságjogok, amiket az alkotmány biztosít.
p) Az intelligencia problémamegoldó képesség.
j) Káros az, ami kárt okoz.
k) A kutya az ember legjobb barátja.
l) A vadász olyan ember, aki fájdalmat és szenvedést okoz az állatoknak.
A Z ÉRVEK FAJTÁI
keresik a választ.

(1928)
(1928)
SZÖVEGELEMZÉS
fejezeteiben.

kifejtett érv.
16.Milyen tágabb és milyen szűkebb értelmet tulajdonít Széchenyi a Hitelnek?
17.Hogyan függ össze a két értelmezés a szó etimológiájával?
18.Milyen lépcsőfokok vannak a két szélső értelmezés között?
19.Hogyan definiálnátok a Széchenyi-féle polgári erényt a saját szavaitokkal?
MIT KELL TENNI

POLGÁRI ERÉNYBÜL
CONCENTRACIO
FELADATOK
ehhez szükség?

megtalálja.

összetörik.
igazságot is.
SZÖVEGELEMZÉS
fizikusa.)
FELADATOK
13.Keressetek tankönyveitekben példákat különböző típusú oksági összefüggésekre.
14.Keressetek a sajtóban vagy az televízió-műsorokban példákat a túlzott
okozati viszonyra.
15.A történelem során számos demagóg politikus élt a bűnbakállítás veszélyes
következménye?
16.Írjatok 1-2 oldalas cikket, amelyben megmagyarázzátok az alábbi jelenségek
eső
földrengés
csillagos ég
öregedés
rövidlátás
magas vérnyomás
allergia
Építészet
lakótelepek
Csalagút
katedrálisok
népvándorlás

helyzetben?"....
mentegetőzött:
FELADAT

feltennünk:
haszna az eredeti
állapothoz képest
10 1000 0 - 10 000 0
11 900 1800 800 9900 100
12 800 1600 600 9600 400
13 700 1400 400 9100 900
14 600 1200 200 8400 1600
15 500 1000 0 7500 2500
16 400 800 -200 6400 3600
17 300 600 -400 5100 4900
18 200 400 -600 3600 6400
19 100 200 -800 1900 8100
20 0 0 -1000 0 10 000

fontra).
FELADAT xxxv
FELADAT
óvakodjunk!
FELADAT xxxvi
edzésként.
FELADAT
az oka?
p) Az autóközlekedést korlátozni kellene a városközpontokban.
q) Az osztályzást el kellene törölni.
r) Az állatkísérleteket be kellene tiltani.
s) A gazdagokat jobban meg kellene adóztatni.
t) A szelektív hulladékgyűjtést jobban kellene támogatni.
A Z INDUKCIÓ

választani.
forrásainkat.
FELADAT
13.A következő cikk alapvetően indukciós következtetéseken alapul. Figyeljétek
14.Hogyan változik a probléma, ahogy újabb és újabb statisztikai összefüggéseket
15.Miről akar a szerző végül is meggyőzni minket?
16.Mennyire sikerül ez neki?
DAVID KORTEN
ábra

húsz százaléka.
FELADAT
 munkaerőpiac
A DEDUKCIÓ
Szókratész ember.

András orvos.


János szőke.


János diák.
FELADAT 
A.
X politikus.
B.
Szergej kommunista.
C.
D.
A bálna hal.
A halak emlősök.
MEGOLDÁS
A. B.
C.

Például:
A kocsi megállt.
fának stb.).
Például:
egyensúlyt.
is van.
mit cáfolunk?
általában?
fontos szempontot.)
felépítése?
A CÁFOLAT
a következő:

alaposan megtenni.





mondanivalóját.



FELADAT
nyelvezetéről.
észre.
bennünket.

RENDSZEREKBE

DAVID KORTEN
19.Mennyire különbözik a cowboy és az űrhajós élete! A korábbi határtérségi
20.Ezzel szemben az űrhajósok az űrben száguldó űrhajókban élnek emberekből álló
21.A modern társadalmak cowboy módon gazdálkodnak egy űrhajóvá lett világban. A

lássák el.
különbözőség.
Kindler József)
 egyéb....
emberiségnek?
szülessen?
É RVELÉSI HIBÁK
dolgozni akar."
Arisztotelész
Hamis analógia


sodorjuk magunkat.
Címkézés
távol állt.
FELADAT xxxviii
bb)Kit érdekel, hogy mit szónokol! Nem elég, hogy kétszer elvált, még bagózik is.
cc)Akivel csak találkoztam ma, mind a zöldeket támogatja. Szerintem a zöldek fognak
dd)Látod, előre megmondtam! Megválasztottuk őket, és most itt a magas infláció.
ee)A politikusok mind megbízhatatlanok.
-Miből gondolod?
ff) A nemzeti össztermék bizonyára magasabb Svájcban, mint Franciaországban, hiszen
gg)A fejenkénti sörfogyasztás Németországban a legmagasabb. Hansi biztos rengeteg
sört iszik.
hh)Mindenki Persilt használ, aki számít. Használjon ön is Persilt!
ii) Ha nem akar megkopaszodni, használja a Hajrá! hajnövesztő szert!
jj) Miből gondolja, hogy megúszhatja az adócsalást?
FELADAT
m)Már kezdtem kételkedni az újságok megbízhatóságában, mikor a múlt heti
n) Azt felróni egy vállalatnak, hogy túl sok hasznot zsebel be, olyan, mintha a teheneket
o) Elhagyott a párom. Ki törődik vele? A nők olyanok, mint a busz. Az egyiket lekési az
p) Hemingway-t nagy írónak tartottam, míg egy szép napon el nem olvastam az
FELADAT

cél az eszközt.
A REKLÁM

reagál.
terméket.
stb.
ész felett.
FELADAT
megfelelően.
A PROPAGANDA
Aldous Huxley
A leggyakoribbak:
érveket is.
FELADAT

hajdanán!
barát!"
A DISPUTA


elhitetni."
kerülni is kell.
A DISPUTA MENETE
Egy példa
Állító beszéd

10.Hozzájárul a személyiség fejlődéséhez
11.Szélesedik a látókörünk
12.A művelt ember több örömet talál az életben
10.Az iskola szervezett kereteket biztosít
11.Képzett szakemberek tanítanak
12.A tantervet úgy állítják össze, hogy a sokoldalú műveltség fontos elemei
benne legyenek

Cáfolatok

13.Tapasztalatot az iskolán kívül is lehet szerezni
14.Az önálló ismeretszerzés jobban fejleszti a személyiségünket
15.Sokkal izgalmasabb egyedül felfedezni a dolgokat, mint mások
segítségével
16.Az önálló tanulás jobban felkészít az életre
A vita menete
ÁLLÍTÓ 1
bemutatkozik
érvrendszerét
cáfolnia)
FELELET KÉRDÉS
TAGADÓ 1
különben)
támasztja alá
KÉRDÉS FELELET
ÁLLÍTÓ 2
5 szükséges
TAGADÓ 2
érvrendszerét
ÁLLÍTÓ 3
5 maradt érveit
TAGADÓ 3
5 maradt érveit

Humoros tételek


13.Legyen egy állításunk.
14.Legyenek hozzá bizonyítékaink.
15.Az érv a tételre vonatkozzon.
16.Gondoljuk végig, milyen lehetséges ellenérvek vannak, és mit
16.Igaz-e a tétel? Miért?
17.Hogyan valósítható meg a tételben foglalt javaslat?
18.Milyen érvek szólnak a tétel mellett?
19.Milyen érvek szólnak a tétel ellen?
érvrendszerét.
TÉTEL
gyöngeségüket.
tételt.


érvei.


tétel esetében.


érvrendszerét is.
hiábavaló volt.
A BÍRÁSKODÁS
oszlanak meg.
TÉMA 40 PONT
MÓDSZER 40 PONT
A téma
Az előadásmód
1. A viselkedés:
2. Hanghordozás:
kell ejteni.
kell használni.
A módszer
N EGYVEN VITATÉTEL
ötlettárként.

FELADAT

TÁRGYALÁS

értekezleteken.
létrehozásához.
szimulációkat.
(S ZIMULÁCIÓ )
A játék menete:
16.Osszátok két részre, vagyis két településre az osztályt. Minden település
válasszon magának egy polgármestert. Ő elnököl az ülésen, ő kéri fel a
hozzászólókat, ő adja meg mindenkinek a szót a vita során, ő figyelmezteti a
felszólalót, ha kiszalad az időkeretből vagy eltér a tárgytól.
17.Ezután válasszatok magatoknak szerepkártyát. Minden szerep mindkét városban
18.A szerepkártyák segítségével a levélben leírt napirend alapján tartsátok meg az
19.Hármas-négyes csoportokban írjátok meg a pályázataitokat.
KELLÉKEK
Kereskedelmi Kamara
közelében
Iparkamara
Gazdaszövetség

szeretnének
és mozival
Városvédők
városfalat
Zöldek
Diákszövetség
egy mozi
otthonhoz jussanak


helyzetéről.
Tisztelettel:
Menő Benő
polgármester
RETORIKAI
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY

KÖZLÉSFORMÁK
X-ről?
MEGHATÁROZÁS
csinálni?
nek?
hoz?
nek?
értelmezni?
vagy ellene?
L EÍRÁS
ismertetnünk.
van odakünn."


felé


építészet.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
FELADATOK

J ELLEMZÉS
1.
FELADAT
***
2.
FELADAT
éppen az?
***
3.

(Részlet)
szentséget.
még a vagyon volt.
tanyába.
átkötötte.
kezdett.
is vót a dolog.
libafalkába.
bennünket.
és a világgal.
különbségöt.”
bekövetkezett.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
25.Miről akarja az író meggyőzni az olvasót? Miért?
egyéniségében?
ki?
FELADATOK
szöveg egységét.
E LBESZÉLÉS

történetet.

"művészetét".
kiszínezzem.
volt.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
a szerepe?
befejezésnél?
FELADAT
Ö SSZEHASONLÍTÁS
ábrázolva:

(Részlet)
várost.
éléről.
álomba merült.
SZÖVEGÉRTELMEZÉS
13.Milyen párhuzamos elemeket állít egymás mellé a szerző Hitler és Churchill
14.Levonja-e a szerző a következtetéseket a párhuzamokból, vagy az olvasóra bízza?
15.Miként hasonlítja össze a két népet? Az alkati különbségeknek lehet-e jelentősége
16.Hogyan értelmezitek a nyereg metaforát? Hogyan fejleszti tovább a szerző szinte
FELADATOK
Nap / Hold
Föld / Mars
étvágy / éhség

vannak.
meg.
FELADATOK

1. Állatmesék
2. Archaikus mesék
4. Tündérmesék

tudjunk alkotni.
rendszerben.
FELADAT
stb.
M EGHATÁROZÁS
1. Mi a filozófia?
emberek a tudást.
létben.
kérdezgetett.
gondolatot.
kifejezése.
FELADATOK
bb)A meghatározandó dolog (X) célja.
cc)X összehasonlítása valami mással.
dd)Tapasztalatok X-ről.
ee)X különféle jelentései.
ff)X történeti fejlődése.
gg)Példák X-re.
hh)X jelentésének eredete.
ii) Különféle nézetek X-ről.
jj) Visszaállítja X eredeti jelentését.
biológia stb.
áttekintésére.
fegyver az enyém."

FELADATOK
10.Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című verse is nagyon szigorúan
11.Keressetek magyar irodalmi tanulmányaitokból olyan verseket, amelyek belső
12.Keressetek olyan verseket, amelyek szigorú érvrendszert követnek. Milyen

Lukács: 10: 25-37.
félholtan.
esett?
cselekedjél.
JELENITS ISTVÁN
A FŐPARANCS



KEKEN ANDRÁS
mindig eszembe jut.
*
vonatkozik.
legyőzi.
szabály.

szeretetet!

rajta...”
FELADATOK
kormány kezéből.
2. A beszéd

beszédét:
FELADAT 
10.Írjátok meg a beszéd vázlatát.
11.Keressetek példákat különböző érvtípusokra.
12.Elemezzétek a beszédet abból a szempontból, hogy milyen arányban vannak

kormány.
beszédét.
A beszéd
I.
II.

mindezeket.
III.
IV.
célja nincs.
érintkezni.
tulajdoníthatják.
szabad.
FELADATOK xl
gondolatmenetét.
felbontani.
következtében).
függővé.
rendelve.
jogától.
útjára?
hatalmára"?
Kovács Imre pere



VÁDLOTT: Igen.
VÁDLOTT: Nem!
ELNÖK: Tessék.
M EGOLDÁSOK
T ARTALOMJEGYZÉK
MI A RETORIKA? ............................................................................................................................... 5

A HALLGATÓSÁG ............................................................................................................................ 18
AZ ELŐADÁS MÓDJA ........................................................................................................................ 20
A BESZÉD RÉSZEI ............................................................................................................................. 37

AZ ÉRVEK FAJTÁI ............................................................................................................................ 57
AZ INDUKCIÓ .................................................................................................................................. 74
A DEDUKCIÓ.................................................................................................................................... 78
A CÁFOLAT ...................................................................................................................................... 85
ÉRVELÉSI HIBÁK ............................................................................................................................. 97
A REKLÁM ..................................................................................................................................... 101
A PROPAGANDA ............................................................................................................................ 105
A DISPUTA ...................................................................................................................................... 108
A DISPUTA MENETE ....................................................................................................................... 110
A BÍRÁSKODÁS .............................................................................................................................. 119

LEÍRÁS .......................................................................................................................................... 130
JELLEMZÉS .................................................................................................................................... 133
ELBESZÉLÉS .................................................................................................................................. 142
OSZTÁLYOZÁS .............................................................................................................................. 153
MEGHATÁROZÁS ........................................................................................................................... 156
MEGOLDÁSOK ............................................................................................................................... 195
i
MEGOLDÁS
(Ha minden jól megy, azt fogjátok találni, hogy a lista elején és végén levő szavakra
jobban emlékeztek, mint a középen elhelyezkedőkre, kivéve a furcsa szavakat. A
"herkentyűre" valószínűleg mindenki emlékezni fog. )
ii
MEGOLDÁS
1. A szöveg először elmagyarázza a szociális piacgazdaság lényegét, majd annak a
véleményének ad hangot, hogy a szabadság mellett az esélyegyenlőség is fontos a
szociális piacgazdaságban.
2. Érvvel van dolgunk, ahol a szerző azt a tételét bizonyítja, hogy az emberek
Magyarországon készek arra, hogy magukon segítsenek. Bizonyítékul a háztáji
gazdaság sikerét említi.
iii
MEGOLDÁS
Tétel:
Az ember ökológiai összeomlással fenyegeti magát
Bizonyíték:
Az élővilág élettere geológiailag mérhető hosszú korok alatt alakult ki olyanná, hogy
képes megtartani az élettér állandóságát, de az ember rövid idő alatt gyors
változásokat okoz.
Összekötő elem:
Számos példa bizonyítja, hogy a túl gyors változások az élettér összeomlásához
vezetnek.
Meggyőzés:
A természet nem kimeríthetetlen.
Rábeszélés:
Gondolkodjunk, mielőtt cselekszünk! Ne siessük el a döntéseinket! Adjuk vissza a
rögnek, ami a rögé!
iv
MEGOLDÁSOK
1. A cél az, hogy alátámasszuk azt a meggyőződést, hogy, ha Juci nem akar
megbukni, jobb, ha nem nézi a tévét leckeírás helyett. 'Ha nem akar megbukni, jobb,
ha nem nézi a tévét,' Ez a következtetés vagy konklúzió. A másik mondat az indok
vagy premissza, ami alátámasztja a meggyőződést. Ha feltesszük, hogy a
premisszában megadott információ helyes, vagyis megfelel a tényeknek, ez növeli a
lehetőségét annak, hogy elfogadjuk a következtetést. Ez azért van, mert az indok
elégséges és kapcsolatban van a következtetéssel. Tehát ez az érvelés helyes, és
ésszerűen elfogadható.
2. Az indok nem elégséges. A bizonyítékok nem kellő számúak. Elvégre a szőkék
között is akadhatnak megbízható barátok.
3. Ahhoz, hogy az érv elfogadható legyen, a szemtanúknak kellene bebizonyítani,
hogy valóban láttak ufót, nem pedig a tanúvallomást felhasználónak.
4. Egyéni ízlés kérdése, hogy elfogadjuk-e az indokokat (1-2 mondat) igaznak, vagy
nem.
v
MEGOLDÁS
Az analógiát többek között az alábbi esetekre lehet alkalmazni:
a) adófizetés megkerülése
b) bliccelés
c) környezetünk erőforrásaival való pazarlás
d) túlzott fogyasztói magatartás bátorítása (reklám), profit érdekében stb.
Elemezzétek, milyen mértékig hasonlítanak a fenti jelenségek a példázatra, és mi az
analógia érvényességi köre?
vi
MEGOLDÁS
1. Analógia, hasonításon alapul. Lehet vizsgálni az analógia helyességét: mennyiben
termelőüzem az iskola, és mennyiben végtermék a diák.
2. A fortiori érv. Ha naponta lehetséges sportolni, akkor könyvet olvasni még inkább.
3. Körülményekből levezethető érv. Nem szép dolog értéktelen könyveket árulni, de
a körülmények rákényszerítenek. Ezt az érvet hibás érvnek is fel lehet fogni. "Más is
csinálja". Ez nem ment fel senkit a saját tettei felelőssége alól.
4. Ok- okozati összefüggésből levezetett érv. J.S Mill 19. századi nagy gondolkodó
híres érve a szólásszabadság mellett. Ezzel az érvvel próbálta meggyőzni azokat,
akik úgy gondolták, bizonyos fokú cenzúra nem ártana. A vita ma sem zárult le, sőt
egyre élesebben vetődik fel a televízióban közvetített erőszakkal kapcsolatban, és az
Interneten elkövetett visszaélések miatt. Amerikában kifejlesztettek egy televízióba
szerelhető csippet, amivel a szülők kiszűrhetik azokat az adásokat, amiket nem
szeretnének ha gyerekeik látnának. Egyre többen sürgetik, hogy az Internetre se
lehessen akármit felvinni. Mások viszont az alkotmányban biztosított
szólásszabadság megnyirbálását látnák egy-egy ilyen rendelkezésben.
5. Analógián alapuló mulatságos visszavágás azoknak, akik a családfő többlet
tekintélye mellett érvelnek. Már az eredeti érv is analógia. A humor forrása éppen
az, hogy az eredeti analógiát fejleszti tovább, és fordítja szembe az érvvel.
6. Körülményekből levezetett érv. Vizsgálni lehet, mennyiben mentik a bolti lopást
a fenti körülmények. Amikor a bíróság vizsgálja az esetet, az enyhítő vagy súlyosbító
körülményeket is vizsgálja.
8. Tekintélyre való hivatkozás. Ebben az esetben remélhetőleg megbízható
tekintélyre.
vii
viii
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK
a) Ebben az esetben az a hiba, hogy nem az érvekkel foglalkozunk, hanem az embert
támadjuk. ( Ad hominem = az ember ellen).
b) Elhamarkodott általánosítás. Túlságosan kevés eset alapján túlságosan
messzemenő következtetéseket vontunk le.
c) Olyan következtetést vontunk le, ami nem következik az állításból. (Non sequitur
= nem következik belőle)
d) A bizonyíték nem más, mint az állítás megismétlése. Önmagába visszatérő érv.
e) Ez az érvelés felteszi, hogy ami a csoport minden tagjára igaz, igaz a csoport
egészére is. Nem veszi figyelembe azt a lehetőséget, hogy Franciaországnak több
lakosa van, mint Svájcnak, és így kisebb egyéni jövedelmek mellett is lehetséges
nagyobb nemzeti össztermék.
f) Itt a fentiekkel pont ellentétes hibával állunk szemben. Itt a hibás kiindulás az,
hogy ami egy csoportra igaz, igaz annak tagjaira is. Abszurd példa, hogy
Magyarországon a családonkénti átlag gyerekszám másfél, még sincsen egyetlen
család sem, amelynek másfél gyereke volna.
g) Így működik a tömegpszihózis. Ha mindenki csinálja, csináljuk mi is! Ez az
érvelési mód elkerüli, hogy sokféle szempontot figyelembe vegyen. Példánk
esetében az árat, az egyéb kínálatot stb.
h) Hamis dilemmával állunk szemben. Nem csak az a két út áll nyitva számunkra,
hogy Hajrát használunk vagy megkopaszodunk.
i) Összetett kérdés. Két kérdést foglal magába: A. Követett-e el adócsalást?
Reméli-e, hogy megússza?
ix
MEGOLDÁS
3. A beszéd szerkezete (esetleg függelékben)
Bevezetés
Figyelmeztetés: A haza veszélyben van. I.
A beszéd céljának kitűzése
A haza állapotának rajza. I
Tárgyalás
1. Elhanyagolt állapotok. II.
2. Pánszláv izgatások. II.
3. Horvát viszonyok. III.
4. Szerb lázadás. IV.
5. Aldunai bosnyák állapotok. V.
6. Magyarország és Ausztria. VI.
7. Magyarország a külföldön nem találhat támaszt sem a/ Angol-, sem b/ Francia-, sem
c/ Németországban. VII.
8. Csak magunkban bízhatunk. VIIII.
Felszólítás
A ház a nemzet függetlensége érdekében 200 000 embert és 42 milliót szavazzon meg.
x
MEGOLDÁS
A beszéd szerkezete és gondolatmenete
(esetleg függelében)
A bevezetés
1. Visszapillantás és óhajtás jövőre. (Mintegy hangulatkeltés.)
2. Figyelemébresztés. (A helyzet rendkívülisége: nem a törvények értelmét, de
alkotmányunk lényegét vonják kétségbe.)
3. A beszéd tárgyának kitűzése és felosztása: A/ mit, B/ kinek, C/ minő alakban.
A tárgyalás
A. Mit mondjunk? (a voltaképpeni felirat 4-26):
4. Az abszolút rendszer visszaélései:
5. Magyarország önállósága még nincs helyreállítva.
6. Az októberi diploma megtámadja alkotmányunkat (a birodalmi tanács hatásköre
következtében).
a) megfoszt bennünket a megadóztatás és katonaállítás jogától;
b) pénz-, hadügy, vám, kereskedelem a bécsi birodalmi tanács alá vannak rendelve;
c) közigazgatásunkat is a nem felelős kormányzattól teszi függővé;
d) osztrák provinciává tesz bennünket, mivel legfontosabb érdekeinket a közös osztrák
törvényhozástól teszi függővé.
7. Az októberi diploma ellenkezik a pragmatica sanctioval, mely Magyarország jogait
szerződésileg biztosítja.
8. Mária Terézia, II. Lipót, I. Ferenc, V. Ferdinánd elismerték az újból megerősítették
Magyarország jogait.
9. A pragmatica sanctio kétoldalú szerződés, melyet egyoldalúlag nem lehet felbontani.
10. Magyarország és Ausztria közt perszonál (nem reál) unió van.
Bizonyítékok:
11. Az l723 évi pragmatica sanctio nélkül III. Károly halála után Magyarország (nem
Habsburg) királyt választhatott volna. (Ausztria nem.)
12. Ha az uralkodóház nőága kihal, Magyarország külön királyt választhat.
13. A magyar korona csak I. Lipót, I. József, vagy III. Károly utódaira szállhat, az
osztrák korona az uralkodó ház többi ágának egy utódára is.
14. Magyarországban a kiskorú király gyámja a nádor, Ausztriában pedig a király
legközelebbi rokona.
15. A politikai helyzet (Ausztria viszonya a német-római birodalomhoz és a német
szövetség).
16. A birodalom érdekében Magyarország nem mondhat le szerződés biztosította
önállóságáról.
17. Önállóságunkkal nem akarjuk Ausztriát veszélyeztetni. (Példa: Svéd-Norvégország).
18. Ragaszkodunk önállóságunkhoz, a törvényhozás jogát nem akarjuk más néppel
megosztani.
19. Az országgyűlés kiegészítésének követelése. (Erdély, Horvátország, a Határőrvidék
és Fiume képviseltetése.)
20. Felszólalás az l848. Törvények felfüggesztése ellen (felelős minisztérium,
sajtóesküdtszék eltörlése, törvénytelen adók kivetése.)
21. A király egymaga nem függeszthet fel szentesített törvényt.
22. A jogegyenlőség biztosítása nem lehetséges, mert nem akarunk új törvényeket
alkotni, látván, hogy a régieket se tisztelik. E bajok orvoslásának sürgetése.
23. V. Ferdinánd lemondásának érvényessége.
24. A száműzöttek hazatérése és a politikai foglyok szabadon bocsátása érdekében.
25. A fejedelem, ki immár az alkotmányosság ösvényére lépett, méltányolni fogja e
felszólalást.
26. A kívánságok összefoglalása
B. Kinek mondjuk el mindezt? (27-29)
27. Ferenc József ő Felségének, mert ő hívta össze az országgyűlést.
Ellenvetések az ellen, hogy Ferenc Józsefhez kell felírni
A király nem hívta össze, csak megengedte az országgyűlést.
Cáfolat
28. Ferenc József nem valóságos király, mert V. Ferdinánd lemondása érvénytelen.
Cáfolat.
29. Ferenc József nincs megkoronázva, tehát nem lehet hozzá feliratot intézni. - Cáfolat
C. Minő alakban mondjuk? (30-31)
30. Feliratban, mert a határozat rendelkezési jogot tesz fel.
Ellenvetések:
a) Az országgyűlés más alkalommal is hozott határozatot.
b) Cáfolat.
c) A felirat kérelem.
d) Cáfolat.
31. Manifesztumot nem adhatunk, mert nem támaszkodunk fegyverre.
Befejezés
32. A helyzet veszedelmei. Ha nem küldünk feliratot, ez rossz hatással lehet más
nemzetiségű honfitársainkra. Ne mi idézzük elő a szakítást.
34. Hivatkozás a lelkiismeretre.
xi
MEGOLDÁS
xii
MEGOLDÁS
xiii
MEGOLDÁS
Tétel:
Bizonyíték:
Összekötő elem:
vezetnek.
Meggyőzés:
Rábeszélés:
xiv
MEGOLDÁSOK
nem.
xv
MEGOLDÁS
e) adófizetés megkerülése
f) bliccelés
g) környezetünk erőforrásaival való pazarlás
h) túlzott fogyasztói magatartás bátorítása (reklám), profit érdekében stb.
xvi
MEGOLDÁS
tekintélyre.
xvii
xviii
j) Ebben az esetben az a hiba, hogy nem az érvekkel foglalkozunk, hanem az embert
k) Elhamarkodott általánosítás. Túlságosan kevés eset alapján túlságosan
l) Olyan következtetést vontunk le, ami nem következik az állításból. (Non sequitur
m) A bizonyíték nem más, mint az állítás megismétlése. Önmagába visszatérő érv.
n) Ez az érvelés felteszi, hogy ami a csoport minden tagjára igaz, igaz a csoport
o) Itt a fentiekkel pont ellentétes hibával állunk szemben. Itt a hibás kiindulás az,
p) Így működik a tömegpszihózis. Ha mindenki csinálja, csináljuk mi is! Ez az
q) Hamis dilemmával állunk szemben. Nem csak az a két út áll nyitva számunkra,
r) Összetett kérdés. Két kérdést foglal magába: A. Követett-e el adócsalást?
xix
MEGOLDÁS
Bevezetés
Tárgyalás
Felszólítás
xx
MEGOLDÁS
A bevezetés
A tárgyalás
következtében).
e) megfoszt bennünket a megadóztatás és katonaállítás jogától;
f) pénz-, hadügy, vám, kereskedelem a bécsi birodalmi tanács alá vannak rendelve;
g) közigazgatásunkat is a nem felelős kormányzattól teszi függővé;
h) osztrák provinciává tesz bennünket, mivel legfontosabb érdekeinket a közös osztrák
Bizonyítékok:
szövetség).
megosztani.
felszólalást.
Cáfolat
Cáfolat.
Ellenvetések:
e) Az országgyűlés más alkalommal is hozott határozatot.
f) Cáfolat.
g) A felirat kérelem.
h) Cáfolat.
Befejezés
xxi
MEGOLDÁS
xxii
MEGOLDÁS
xxiii
MEGOLDÁS
Tétel:
Bizonyíték:
Összekötő elem:
vezetnek.
Meggyőzés:
Rábeszélés:
xxiv
MEGOLDÁSOK
nem.
xxv
MEGOLDÁS
i) adófizetés megkerülése
j) bliccelés
k) környezetünk erőforrásaival való pazarlás
l) túlzott fogyasztói magatartás bátorítása (reklám), profit érdekében stb.
xxvi
MEGOLDÁS
tekintélyre.
xxvii
xxviii
s) Ebben az esetben az a hiba, hogy nem az érvekkel foglalkozunk, hanem az embert
t) Elhamarkodott általánosítás. Túlságosan kevés eset alapján túlságosan
u) Olyan következtetést vontunk le, ami nem következik az állításból. (Non sequitur
v) A bizonyíték nem más, mint az állítás megismétlése. Önmagába visszatérő érv.
w) Ez az érvelés felteszi, hogy ami a csoport minden tagjára igaz, igaz a csoport
x) Itt a fentiekkel pont ellentétes hibával állunk szemben. Itt a hibás kiindulás az,
y) Így működik a tömegpszihózis. Ha mindenki csinálja, csináljuk mi is! Ez az
z) Hamis dilemmával állunk szemben. Nem csak az a két út áll nyitva számunkra,
aa)Összetett kérdés. Két kérdést foglal magába: A. Követett-e el adócsalást?
xxix
MEGOLDÁS
Bevezetés
Tárgyalás
Felszólítás
xxx
MEGOLDÁS
A bevezetés
A tárgyalás
következtében).
i) megfoszt bennünket a megadóztatás és katonaállítás jogától;
j) pénz-, hadügy, vám, kereskedelem a bécsi birodalmi tanács alá vannak rendelve;
k) közigazgatásunkat is a nem felelős kormányzattól teszi függővé;
l) osztrák provinciává tesz bennünket, mivel legfontosabb érdekeinket a közös osztrák
Bizonyítékok:
szövetség).
megosztani.
felszólalást.
Cáfolat
Cáfolat.
Ellenvetések:
i) Az országgyűlés más alkalommal is hozott határozatot.
j) Cáfolat.
k) A felirat kérelem.
l) Cáfolat.
Befejezés
xxxi
MEGOLDÁS
xxxii
MEGOLDÁS
xxxiii
MEGOLDÁS
Tétel:
Bizonyíték:
Összekötő elem:
vezetnek.
Meggyőzés:
Rábeszélés:
xxxiv
MEGOLDÁSOK
nem.
xxxv
MEGOLDÁS
m)adófizetés megkerülése
n) bliccelés
o) környezetünk erőforrásaival való pazarlás
p) túlzott fogyasztói magatartás bátorítása (reklám), profit érdekében stb.
xxxvi
MEGOLDÁS
tekintélyre.
xxxvii
xxxviii
bb)Ebben az esetben az a hiba, hogy nem az érvekkel foglalkozunk, hanem az embert
cc)Elhamarkodott általánosítás. Túlságosan kevés eset alapján túlságosan
dd)Olyan következtetést vontunk le, ami nem következik az állításból. (Non
sequitur = nem következik belőle)
ee) A bizonyíték nem más, mint az állítás megismétlése. Önmagába visszatérő érv.
ff) Ez az érvelés felteszi, hogy ami a csoport minden tagjára igaz, igaz a csoport
gg) Itt a fentiekkel pont ellentétes hibával állunk szemben. Itt a hibás kiindulás az,
hh) Így működik a tömegpszihózis. Ha mindenki csinálja, csináljuk mi is! Ez az
ii) Hamis dilemmával állunk szemben. Nem csak az a két út áll nyitva számunkra,
jj) Összetett kérdés. Két kérdést foglal magába: A. Követett-e el adócsalást?
xxxix
MEGOLDÁS

Bevezetés
Tárgyalás
Felszólítás
xl
MEGOLDÁS
A bevezetés
A tárgyalás
következtében).
m)megfoszt bennünket a megadóztatás és katonaállítás jogától;
n) pénz-, hadügy, vám, kereskedelem a bécsi birodalmi tanács alá vannak rendelve;
o) közigazgatásunkat is a nem felelős kormányzattól teszi függővé;
p) osztrák provinciává tesz bennünket, mivel legfontosabb érdekeinket a közös osztrák
Bizonyítékok:
szövetség).
megosztani.
felszólalást.
Cáfolat
Cáfolat.
Ellenvetések:
m)Az országgyűlés más alkalommal is hozott határozatot.
n) Cáfolat.
o) A felirat kérelem.
p) Cáfolat.
Befejezés

Szálkáné Gyapay Márta Gyakorlati Retorika

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Szálkáné Gyapay Márta Gyakorlati Retorika

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

SZÁLKÁNÉ GYAPAY MÁRTA

A retorika a rendszeres gondolkodás és önkifejezés, valamint a kulturált és tisztességes

A RETORIKA KÉTÉLŰ FEGYVER

A SZÓNOKLAT FAJTÁI AZ ÓKORBAN

ARISZTOTELÉSZ: RÉTORIKA I.3

Tanácsadó Törvényszéki Bemutató

2. Léteznek-e ma is ezek a beszédfajták?

E THOSZ - P ATHOSZ - L OGOSZ

KÖLCSEY FERENC: PARAINESIS KÖLCSEY KÁLMÁNHOZ

A hagyományos retorikai képzés célja az volt, hogy jó szónokot képezzen, aki jó

A retorikai helyzet kommunikációs helyzet, ezért a fenti négy kérdés egy

Első pillanatra az lenne a természetes válasz, hogy legjobb, ha az ember "magát

A. Tartsatok ötletbörzét arról, milyen közös nézeteitek vannak azokkal az

E GYÉNISÉG ÉS MEGGYŐZŐDÉS : ETHOSZ

Arisztotelész az ethoszt a szónok által használt "bizonyítéknak" tekintette, ami a

A SZÓNOKLAT HATÁSA : PATHOSZ

ELVONT ÉS KONKRÉT FOGALMAK

Az elvont szavak minőségeket, eszméket, attitűdöket fejeznek ki, olyan fogalmakat,

ERŐS ÉRZELMI TÖLTÉSSEL RENDELKEZŐ SZAVAK (KONNOTÁCIÓ)

NÉMETH LÁSZLÓ: SZÁRSZÓI BESZÉD

4. Keressetek napilapok vezércikkeiben példákat a metaforikus nyelvhasználatra.

SZÓNOKLAT MŰVÉSZI FOKON

TÉTELMONDAT KÖRÉ ÉPÜLŐ BEKEZDÉS

ABSZTRAKCIÓS SZINTEK A BEKEZDÉSBEN

H OGYAN KEZDJÜK EL BESZÉDÜNKET ?

H OGYAN ADJUK ELŐ ÉRVEINKET

ÉRVELÉSEN ALAPULÓ ÉRTEKEZÉS

MI A KÜLÖNBSÉG ÉRV ÉS VÉLEMÉNY KÖZÖTT?

MI A KÜLÖNBSÉG MAGYARÁZAT ÉS ÉRV KÖZÖTT?

A RÖVIDÍTETT ÉRV VAGY ENTHÜMÉMA

Bizonyíték Összekötő elem Tétel

1. Z régóta dolgozik az A legtapasztaltabb jelölt Szavazzunk Z-re!

2. A civilizált világban A halálbüntetés a mai A halálbüntetést az

3. Egyre több cég hirdet A televízió az emberek

4. A szabadság tulajdon A túl magas adóelvonás A személyi jövedelem-

5. A bíróság a vádlot- Az állampolgárok A állampolgárok

KONRAD LORENZ: A CIVILIZÁLT EMBERISÉG NYOLC HALÁLOS BŰNE

VAN-E REÁLIS ESÉLYE AZ ÚJ TÁRSADALOMNAK?

MIÉRT FONTOS A FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA?

MI A MÓDJA ANNAK, HOGY EGY FOGALMAT MEGHATÁROZZUNK?

SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES FELTÉTELEK

AZ ÖNMAGÁBA VISSZATÉRŐ DEFINÍCIÓ

2. Összetevői alapján pl.:dobostorta piskótából, csokoládékrémből és

3. Hasonlítással, szembeállítással pl.: gyerek aki még nem felnőtt

4. Példák felsorolásával pl.:gerincesek olyan állatok rendszertani osztálya,

5. Aszerint, hogy mire jó pl.:kuktafazék edény, amelyben zárt térben,

BABITS MIHÁLY: AZ ÍRÁSTUDÓK ÁRULÁSA

SZÉCHENYI ISTVÁN: HITEL

MIT KELL TENNI

A Z OK - OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSBŐL SZÁRMAZÓ ÉRVEK

AZ OKSÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEK FONTOSABB FAJTÁI

K ÖRÜLMÉNYEKBŐL LEVEZETHETŐ ÉRVEK

A Z ÖSSZEHASONLÍTÁSON ALAPULÓ ÉRVEK

A) AZ ANALÓGIÁN ALAPULÓ ÉRV

* Mi olvasható le erről a táblázatról, s mi következik a fent leírt példázatból?

Minél kisebb csoportot használunk az általánosítás kiindulópontjaként, annál

Az ábra azt mutatja, hogy a világ népességének a leggazdagabb országaiban élő 20

Felső tétel: premissza középső terminus (alany) szélső terminus (állítmány)

Minden orvos egyetemet végzett ember.

András egyetemet végzett

Tagadó kategorikus szillogizmus:

A csillagok mindig fényt bocsátanak ki magukból.

A "SZÉT NEM OSZTOTT KÖZÉP" LOGIKAI HIBÁJA