Irodalmi proszeminárium - Tanulmányok

Arató László: A szöveg vonzásában

A szöveg vonzásában: alternatív tankönyvcsalád, amelynek 3 tagja van

1) Bejáratok
2) Átjárók
3) Kitérők

Szerzőpáros: Arató László és Pála Károly

Hat-és nyolcosztályos gimnázium alsóbb évfolyamainak szól, de négy évfolyamos

gimnáziumokban is tanítható.

A világ fejlett országaiban már régóta nem a kronológia az irodalomtanítás rendezőelve.

Magyarországon az irodalomtanítás azonosul az irodalomtörténet-tanítással. Cél:

 az irodalomtanításnak egy nem kronologikus alternatíváját kellene létrehozni

 a négyosztályos gimnáziumnak is legalább egy időszakában, egy-két évben a nem

kronologikus szerveződésű irodalomoktatást kellene meghonosítani

A szöveg vonzásában szakít a kronologikus irodalomtanítás hagyományával. A

tankönyvcsalád két kihívásra próbál válaszolni:

1) Az irodalomelmélet új kihívásaira

A mű jelentését nem elsősorban a keletkezés korában, illetve a szerző szándékában kell

keresni.
-> A könyv moduljai a szövegköziség, az intertextualitás elvére épülnek: a műveket
egymás mellett tárgyalják, egymás értelmezését segítik elő.

2) Az olvasási szokások átalakulásának kihívásaira

Az olvasói kedv hanyatlása, az irodalom mint tantárgy népszerűségének csökkenése.

Három kiindulópont:

A) Az olvasási motiváció és az irodalomtanítás motivációjának meggyengülése

Az irodalom nem nyilvánvaló érték a gyermekek számára. Az irodalom mint tantárgy sem
népszerű. -> Nem lehet evidensnek venni, hogy a gyerek művelt akar lenni.

A tananyag elrendezésében és feldolgozásában érvényesülnie kell a motivációnak – a diák

feltételezett szempontjait kell érvényesítenünk.

B) A kánon közvetítésénél fontosabb az olvasási képességek fejlesztése, a

műértő befogadás fejlesztése

Az irodalomtanítás célja a műértő befogadás.

1
 Irodalmi proszeminárium - Tanulmányok

Ez nem jelenti azt, hogy a kánont nem kell közvetíteni, csupán fontosabbak bizonyos olvasói,
értelmezői készségek kialakítása annál, hogy bizonyos kanonikus műveket a kelleténél
hamarabb minden áron megtanítsunk.

C) Az olvasóvá nevelés és az irodalomtörténet logikája nem azonos

A tankönyv alapvetően nem a kronologikus felépítést követi. A kronologikus rendszerezést

ugyanakkor a tankönyv szerzői is fontosnak tartják, a tanítási folyamat egy későbbi
szakaszában.

A tankönyv a kronologikusság meghatározó és kizárólagos szerepét vitatja!

-> A tizenéves diákokat nem az Iliász, az Isteni színjáték vagy a Szigeti veszedelem tanításával
lehet értő olvasóvá nevelni. A huszadik század elejének magyar prózairodalma nagyobb
kedvet csinálna az olvasáshoz.

A tankönyvek a diákok saját életproblémáira (beilleszkedés, felnőtté válás, szerepek és

normák), érdeklődésére, „humoréhségére” építenek.

 A tankönyvek nemcsak irodalomtörténeti ismereteket közvetítenek, hanem az

irodalomolvasás, az értelmezés képességének fejlesztésére törekszik.

 A tankönyv célja az iskola elvégzése után is fennmaradó olvasási szokások és

motivációk kialakítása, a felkészítés az önálló kulturális tájékozódásra.

A tanítási egységek két fókuszpontja:

1) Lélektani-erkölcsi vagy eszmetörténeti szempont

2) Poétikai-képességfejlesztő szempont

Ez a két szempont együttesen határozza meg a műválasztást és a feladatok megformálását.

A tananyagnak a megszokottól eltérő elrendezése nem jelenti azt, hogy a klasszikusok

kimaradnának a tananyagból! A tankönyv nem akar alternatív kánont teremteni.

A tankönyv nem pusztán munkáltató tankönyv, hanem elemző, ismeretközlő szövegek is

vannak benne.

Az időbeli távolság áthidalása: régmúlttal párbeszédet folytató jelen vagy közelmúlt

megszólaltatása (pl. Horatius – Petri György).