Irodalmi proszeminárium – Lexikonok, könyvtárak

Lexikonok
Az enciklopédiák vagy lexikonok az emberi tudás írásos, a fogalmakat valamilyen rend szerint
tárgyaló gyűjteményei.

Jelentőségük mára csökkent. A lexikonok törekedtek a szakmai hitelességre. -> Az internet nem!
A megbízhatóságra az interneten senki sem vállal garanciát, ezért kell előnyben részesíteni a
lexikonok használatát.

I. Irodalmi lexikonok

 Új Magyar Irodalmi Lexikon (ÚMIL)

- 3 kötetes

- kb. 20 éve jelentek meg

- nagyon alapvető, személyi intézményi információkat tartalmaznak

- egy témában való elmélyedés során az első tájékozódás alkalmával használható

 Világirodalmi Lexikon

- 20 vastag kötet, az egyik legnagyobb világirodalmi lexikon a világon

- 20. század közepéig találhatóak meg benne a szerzők

- bőséges adatmennyiség

- kicsit elavult

o papír alapú forrásról van szó, nem friss munka, az utóbbi évtizedek
gondolatait nem jeleníti meg

o politikai elfogultság: a magyar szocialista kultúra előtti tisztelgés – az

ideológiai hatást ki kell szűrni, kritikával kell kezelni

II. Irodalomtörténeti lexikonok

 Spenót – A magyar irodalom története

- 6 vaskos kötettel rendelkező sorozat, melyet mind a mai napig egyszerűen spenótnak
neveznek, egyértelmű utalással a papírborító színére

- a Bibliográfiai Kézikönyvhöz hasonló a célja

- a mű 1963-ig tárgyalja az irodalomtörténetet

- főszerkesztője Sőtér István

- a megjelenés korszakának cenzurális feltételi között a lehető legtöbbet hozták ki az egyes

témákból

1
 Irodalmi proszeminárium – Lexikonok, könyvtárak

- a tárgyilagosság nagyjából sikerült, ami az első öt kötetet illeti

- a hatodik tárgya az 1919-1963 közötti időszak – nem más, mint dogmatizmus: a VI. kötet
népi írókkal foglalkozó fejezetét első változatban a pártközpont egyik munkatársa írta meg

- a magyar irodalomtörténetet írja újra, hamisítja meg a kommunista berendezkedés

nevében

- a Spenót szemlélete teljesen elavult

- erénye: teljes képet próbál adni

- értelmezései / értékelései elavultak, főleg az időben közeli korokról

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a szerkesztők nem érezték sikerültnek a VI. kötetet,
ezért született meg az új kézikönyv, a Nagy Sóska kiadásának terve.

- fizikailag szintén 6 kötet, formailag csak 4, mivel a II. és a III. kötet két-két alkötetben
jelent meg

- címe: A magyar irodalom története 1945-1975.

- értelemszerűen részben felülírja, részben kiegészíti az előző sorozat VI. kötetét

- erre a könyvre már sokkal inkább érvényes a tárgyilagos jelző, a munka során lényegében
nem engedtek a politikai nyomásnak, ezért is húzódott a kiadása ilyen sokáig (1990-ben
adták ki)

 A magyar irodalom történetei

- célja: a Spenót helyettesítése

- 3 kötetből áll, nem ad teljes képet, eleve nem is törekedik a teljességre, mert lehetetlennek
tartja

- 2000-ig bezárólag dolgozza fel a magyar irodalom történetét

- a magyar irodalom elbeszélésének több módja van -> ezek egyike sem törekedhet
teljességre

- a szerzők gyakran foglalkoznak a művek hatástörténetével

MTA Irodalomtudományi Intézetének terve:

- a Spenót újraírása, korszerűsítése, politikai sallangoktól való mentesítése -> jövőbeli

lehetőség

2
 Irodalmi proszeminárium – Lexikonok, könyvtárak

Kritikai kiadások
Kritikai kiadás – kitüntetett jelentőségű szövegkiadás.

„A kritikai kiadás egy-egy szépirodalmi, tudományos vagy zeneműnek az eredeti szerzői

kézirat, ennek hiányában a legkorábbi ismert szövegváltozat alapján előkészített és
megszerkesztett kiadása. Célja a szerző eredeti elképzeléseihez leghívebb és legközelebb álló
változat kialakítása, kiegészítve a mű értelmezését segítő kor-, művelődés- és eszmetörténeti
magyarázatokkal, valamint keletkezéstörténetére, további szövegváltozataira utaló
jegyzetekkel.”

A kritikai kiadásokra jellemző, hogy a könyvnek több mint a fele kritikából, jegyzetekből áll. A
kritikai kiadások nagyon kemény tudományos munka eredményeként jönnek létre.

Célja:
- etanolként, mérceként, normaként használható szövegkiadás

- a szövegromlás, a szándékos szövegromlás kiküszöbölése

o pl. Kosztolányi Dezső: Aranysárkány – lámpa párt  lárma párt

 esetenként bonyolult értelmezés is felépíthető egy-egy sajtóhibára

- tudományos jegyzetanyag biztosítása

A kritikai kiadás tehát jegyzetekből és magából a szövegközlésből áll.

Jegyzetapparátus

- megtudhatjuk belőle, hogy az adott műnek van-e kézirata

- információkat közöl a művek megjelenéseiről, a különböző változtatásokról

- áttekinti az eddigi kiadásokat

- ad egy keletkezéstörténeti hátteret

- áttekinti a fogadtatást is -> teljes áttekintést nyújt

- tartalmaz ún. szövegkritikai jegyzetet

o a szöveg változatainak megadása (az író saját változtatásaira hívja fel a

figyelmet)

- tartalmaznak tárgyi és nyelvi magyarázatokat

o az olvasást, a szöveg megértését segítik

- megbízható, igényes kiadás

o ahol elérhető, ezt kell használni

3
 Irodalmi proszeminárium – Lexikonok, könyvtárak

- probléma: részlegesen férhető csak hozzá

4
 Irodalmi proszeminárium – Lexikonok, könyvtárak

Könyvtárak
1) Digitális könyvtárak

Nem éles a határ az adatbázisok és a digitális könyvtárak között.

a) Magyar Elektronikus Könyvtár – MEK

- az OSZK gondozásában

- 1994-ben indult, jelenleg több mint 14 000 digitális könyvet tartalmazó ingyenes
internetes szolgáltatás

- mivel ingyenesen hozzáférhető, így nem hivatkozható – az elírásokat korrigálni kell,

össze kell olvasni a könyvvel idézésnél

- a MEK a magyar internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-

archívumává vált

- bárki részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában

b) Digitális Irodalmi Akadémia – DIA

- a PIM gondozásában

- 1998 tavaszán jött létre

- a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásait tartalmazza (élő, illetve a

közelmúltban meghalt szerzőkét)

- minden egyes szerzőhöz tartozik egy szakértő is

- kritikai munkára törekedtek -> megbízható, hivatkozható, ennek ellenére ingyenesen

hozzáférhető

- kiegészítő információkat is közöl a szerzőkről, esetenként bibliográfiát is -> a digitális

könyvtár teljes életművekből épül fel

2) Könyvtárak

Magyarországon 4 jelentős, országos könyvtárról beszélhetünk.

 OSZK – Országos Széchényi Könyvtár

- nemzeti könyvtár: elsődleges feladata a magyar örökség teljes körű megőrzése és

gyűjtése és hozzáférhetővé tétele
- gróf Széchényi Ferenc alapította 1802-ben
- a könyvtár tudományos kutatóműhely is egyben
- kézirattára jelentős, de számos egyéb tára van: színháztörténeti tár, kisnyomtatványok
tára, térképtár, médiatár

5
 Irodalmi proszeminárium – Lexikonok, könyvtárak

- a könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, az első

fennmaradt, ismert magyar verset, az Ómagyar Mária-siralmat
- törvény írja elő, hogy a könyvtár minden nyomtatot műből egyet megkapjon, amely
Magyarországon megjelent
- az OSZK tehát minden Magyarországon megjelent nyomtatványból két
kötelespéldányt kap, de gyűjt nem nyomtatott dokumentumokat is

6
 Irodalmi proszeminárium – Lexikonok, könyvtárak

 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

- az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára, amelynek tudományos értékét

növeli, hogy a Magyar Tudományos Akadémia intézete
- Széchenyi István kezdeményezte az Akadémia, ezzel a Könyvtár alapítását
- jelentős gyűjteményei: Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény,
valamint Mikrofilmtár
- kutatók, tudományos fokozattal rendelkezők kölcsönözhetnek csak
- idegen nyelvű könyvek és folyóiratok is hozzáférhetőek

 Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtára

- irodalmi érdekeltségű könyvtár

- a harmadik legjelentősebb kézirattár az országban
- állománya 400 ezer könyvtári egység (könyv, folyóirat és kisnyomtatvány)

 ELTE Egyetemi Könyvtár

- az Egyetemi Könyvtári küldetése hozzájárulni ahhoz, hogy az Eötvös Loránd

Tudományegyetem meghatározó szerepet betöltő tudásközponttá váljék
- gyűjti, megőrzi, feltárja és rendelkezésre bocsátja az egyetem birtokában lévő nemzeti
és európai kulturális örökséget