1. Az általam kiválasztott 5 erdélyi könyvtár közé tartozik a:
Erdélyi Lajos Községi Könyvtár, Sapientia egyetemi könyvtár, Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, Szenttamási Népkönyvtár, Kájoni János Könyvtár. Szeretnék részletesebben beszélni a Kájoni János Megyei Könyvtárról hisz liceumi éveim alatt nagyon megszerettem oda járni. A könyvtár Hargita megye legnagyobb álománnyal rendelkező könyvtára amely 190000 dokumentumból álló gyüjtemény. Csíkszereddában 1950 óta müködik és nagyjából 5200 regisztrált használója van köztük önmagam is. A Kájoni János nevet 2007-ben vette fel képviselve Kájoni személységét és értékeit. A másik könyvtár amiről írni szeretnék az a Csíkszeredai Sapientia EMTE kari Könyvtára amely 2001 óta működik. Célja az, hogy egyetemi oktatók/halgatók számára segítséget nyújtsanak a felsőoktatásban. A könyvtár állománya folyamatosan gyarapszik az adományoknak köszönhetően jelenleg kb. 60000 dokumentum található meg, még segítségünkre van az online katalógus is amely segít a tájékozódásban esetleg meghosszabíthatjuk a kölcsönzési időnket.
Nagy Márta: Mennyország-ábrázolás a Codex Vaticanus Armenus 32. kötetében (Kolozsvár) Idea nyomda 2015 MihályliÁkos. Az igehirdetés. Szent István Társulat, Budapest, 1927. Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Reprint. Budapest, 1988 Karthauzi Névtelen: Adventben másod vasárnap (Az utolsó ítéletről). A néma barát megszólal. Budapest, 1985
3. Az RMNy nem tekinthető szokványos bibliográfiának. Leginkább egy sok
évszázados értelmiségi hagyomány összefoglalásának és modern formában való újraalkotásának lehet tartani. Nyomdtörténeti szakirodalomról szándékai szerint hianytalanul számot ad. Az RMNy-be tartozó műveket nem a leírás a célja hanem a tudás és tudósság rendszerezése és dokumentálása. 4. - Balassi Bálint. Összes művei Budapest: Akadémiai Kiadó, 1951–1955. -Komolovszki Tibor, Magyar költők 17. század – A kuruc kor költészete. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990. -Szepsi Csombor Márton. Összes művei. 1. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968. -Bitskey István. Humanista erudíció és barokk világkép Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979. -Klaniczay Tibor és Klaniczay Gábor. Szent Margit legendái és stigmái. Budapest: Argumentum Kiadó, 1994. -Tarnai Andor. Extra Hungariam non est vita... Budapest: Akadémiai Kiadó, 1969. -Tarnai Andor. „A magyar nyelvet írni kezdik” Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984. -Kazinczy Ferenc, Levelezése, (Budapest–Debrecen, 1890–2013), -Kelemen, Pál, Ernő Kulcsár Szabó és Ábel Tamás, Kulturtechnik Philologie: Zur Theorie des Umgangs mit Texten. Heidelberg: Universitätsverlag Winter, 2011. -Szabó András, Az Országos Széchényi Könyvtár és a Károli Gáspár Református Egyetem tudományos ülésszaka, 2004. Budapest: OSZK–Osiris Kiadó, 2007.