LXX-Éves-CSSZM

A LXX ÉVES
CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM
EMLÉKKÖNYVE
A LXX ÉVES
CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

EMLÉKKÖNYVE
Levéltári szemelvények, munkatárs-, kutatás-, kiállítás-, szimpózium-, vetélkedő- és

kiadványlajstromok, gyűjtemény-bemutatók
Szerkesztő: Szabó András

Szerzők (régiségük sorrendjében):
Szőcs János, Muckenhaupt Erzsébet, Farkas Irén, Szabó András, Nagy
István, Molnár Éva, Mihály Zita, Kelemen Sándor (II.)
Grafika: Szabó András designer

Fotók: Nagy Gyöngyvér
Descrierea CIP a Bibliotecii Nationale nr. 4850

A LXX éves Csíki Székely Múzeum emlékkönyve
Szerkesztő: Szabó András,
Csíkszereda (Miercurea Ciuc): Tipografic, 2000
152p.;21x29,7cm.
ISBN 973-99785-2-5
1. Szabó András (ed.)
1. Muzeul Secuiesc al Ciucului (Miercurea Ciuc)
069(498 Miercurea Ciuc).
*
Kiadja a Csíki Székely Múzeum
Románia, 4100 Csíkszereda, Vártér 2 sz.
Készült 500 példányban, melyből 15 számozott.
© Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2000.

Csíkszeredai Tipographic nyomda
Mottó:
„Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;

Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kefe most, mint sír szele kél; s a csarnok e/ontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!"
(Kölcsey Ferenc: Huszt)

Tisztelt Olvasó!
Hála Istennek, a Csíki Székely Múzeum megérte történelmünknek ezt a kivételes

jelentőségű esztendejét! Az egyszerre keresztyéni-számtartott MM-t, trinitárius-
nemzeti M-t, múzeumalapítási LXX-t és az intézményesített L-t. Olyan intézménysor-
sot vallhat magáénak, melyet szégyenteljes pillanatok és gyarló, emberi kicsinység
közepette ezernyi, alázattal végzett munkaóra és szakmai elkötelezettség jellemez.
Ez a sors az alkalmazottak tudásának és munkájának, a körül- és felülállók segítő,
vagy irányító-parancsoló szándékának, cselekedetének a fakadványa; részleteiben
olykor hátborzongató, összességében mégis gyönyörű! Műveltség és tudathatározó,
hely és hontisztelő, világi hittel telített, állam-, nemzet- és kontinensigazodó. Nem-
csak azért, mert manapság divat és szükség az európaiságra való törekvés, hanem
azért is, mert műveltségünk európai. Elválaszthatatlan a görög és latin kultúráktól, s
mint ismeretes, sokáig és kizárólagosan a latin nyelv volt az európai műveltség, és
hosszasan, a század elejéig majdnem, általánosan a magyar iskola és jog nyelve is.
Ebből a nyelvből származik, ered a museum szó is.
Platón Akadémiájának és Arisztotelész Líceumának Muszeionjában sajátos szerep-
1 2 „
kör jutott Mnémoszüné lányainak, a múzsáknak. Ok szentesítették a teljes tudás és
a sajátos ismeretek közötti kapcsolatot. Rituális jelentőséggel felruházott jelenlétükkel
a filozófiai gyakorlat jogszerűségét szavatolták. Az alexandriai Muszeionban a mú-
zsákat megbízott papok szolgálták, akikkel szemben teljes függetlenséget biztosítot-
tak a filozófusok és tudósok számára. Lassacskán a „lányok" elvesztették közvetítő
szerepkörüket, feladatkörük feledésbe merült, s elvegyült(ett)ek az Olimposz lakóinak
a sokaságában. A kereszténység pedig létüket már - elméletileg - elfogadhatatlanná,
sőt politikailag ellenszenves szimbólumokká változtatta.
Mindez azért történhetett így, mert a Muszeion már az antik világban az állami ér-
telmiség szinonimája lett, s mint ilyent, a későbbi korokban is tisztelték, támadták
vagy elutasították. A római hódítók még tisztelték, de a keresztény forradalmárok már
támadták, a reneszánsz humanistái újólag kedvelték, a modernkor material istái - a
politikum mindenkori képviselői - pedig elutasították.
Mindenik újabb kor a maga szellemiségét az őt megelőző kor(ok) szellemiségére
építette, építette. Így maradhatott fenn a múzeum-intézmény, a mai napig magán vi-
selve a folytonos filozófiai és politikai változások jegyeit.
Gondolom, hogy egyszer bekövetkezik a múzeum általános és teljes
apolitizáltsága, remélve, hogy a politikumnak nem lesz már szüksége a legrejtelme-
sebb intézmény nimbuszában való megmártózásra! Meghozhatja ezt - a XXI. század-
tól kezdődően - az információs társadalom?
A XVII. század közepéig a museum szót eredeti jelentésében használták: a tudo-
mányok és a költészet otthona. De tanulóház jelentése is volt. A musa alapszóból
származik, ami egyes számban elsődlegesen éneket, verset, többes számban pedig
tudományokat jelent. Ezekkel foglalkoznak a tanulóházban. Az idő múlásával meg-
változott a fogalom értelmezése, a múzeum ma már nem a hajdan virágzó mediterrán
I
A görög mitológiában az emlékezés istennője.
2
Klio - történetirás, Erató - szerelmi költészet, Thália - vigjáték, Uránia - csillagászat, Euferpé - zene, Kalliopé - epikus költészet, Melpomené -
tragédia, Polühümnia - szinjáték, zene, tánc, Terpszikhoré- lirai költészet múzsája. Találkozási helyük: Helikon, Parnasszus.
5
kultúrák szerint kialakult intézmény csupán, melyet a történelem ránk hagyatékolt.
Számunkra a tudományok tárgyainak és a tanulmányainak a tárháza is.
„Ez az intézmény mindig is a múzsák oltalmát élvezte és vallásosan tisztelt, de
politikailag kihasznált, szimbólumként működő gépezet, a kulturális intézf!lények
3
legrejtelmesebbike volt mindig és az is maradt. "
A XVIII. századtól - a modern múzeumok létrehozásának korától - kezdődően, a
gyűjtemények nemzedékről-nemzedékre öröklődtek át, - tudósról-tudósra -, miköz-
ben állandóan gyarapodtak és sajnos, néha pusztultak. Ha létük nem kizárólagosan a
közösségeknek volt szánva, akkor is azokra hagyományozódtak, s ma közgyűjtemé
nyeknek nevezzük. Többségük műfajilag sokrétű, vegyes: Csíki Székely Múzeum, de
4
létezik sajátos is: Nagy Imre Galéria.
A múzeumok a társadalom organikus képződményei. Nem egy előre kigondolt,
valamilyen gyakorlatias terv alapján, művi módon létrehozott intézmény, - bár ilyen
is létezik -, hanem egy közösség művelődési és mentálszükségletének a kielégítését
szolgáló, önmagát gerjesztő szellemi termék. Minden közösség, a maga idejében
felismert, pillanatnyi helyzetének múltbeli igazításához bizonyságul összegyűjtötte
tanútárgyait. Megkereste azok értőit, s megteremtette azt az intézményt, melyben
otthont adhatott saját múzsáinak, s működtethette azt saját érdekében és szolgálatá-
ban.
A múzeum tehát közszolgálati intézmény. A közösség művelődéstörténetének tár-
gyi és szellemi értékeit gyűjti, őrzi, feldolgozza és értékesíti. Mindenkihez, polgárhoz
szóló művelődési tevékenységet folytat. Fenntartása a mindenkori közképviseletre
hárul a gyűjteményi és közösségi követelmények kötelező tiszteletbetartásával. Meg-
szüntetése közösség-, áttételes értelemben emberiségellenes!
A csíki múzeumügy szándékáról és előzményeiről írott források tanúskodnak. „A
Csíkmegyei ... Székely Múzeum eszméje már régi keletű ... volt erről már szó - írta
Vitos Mózes - ... a csíksomlyói gimnázium mellett lévő múzeumban, a múzeum
5
eszméje régóta él és megtestesülve történelmi múlttal ... " Egy névtelen szerző a Csíki
6
Lapok 1898. évi 44. számában a megyei-múzeum eszméjét már felvetette. Azt pana-
szolja benne, hogy a megyei múzeumért eddig a kisujját sem mozdította senki, pedig
kevés költséggel létre lehetne hozni azt. Ugyancsak a Csíki Lapokban - 1902-ben -
Hermann Antal néprajztudós, egyetemi tanár írt a csíki múzeum szükségességéről:
7
„Csíkmegyében szükség van székely múzeumra ... "
Adorján Imre főtitkár, a Magyarpárt Kulturális Szakosztálya nevében, Csutak Vil-
mos tanárnak, a SZNM igazgatójának címezte, 1930. május 30-án kelt levelét. ,,(. . .)A
magyarpárt közművelődési szakosztálya által Csíksomlyón, a volt internátus épüle-
tében a pünkösdi búcsúval kapcsolatosan folyó évi június hó 6-10 napjain rendezen-
dő székely népművészeti és egyházművészeti kiállításunk megtekintésére tisztelettel
meghívjuk Igazgató urat, s egyben kérjük, hogy a 9-én (szombaton) délután a kiállí-
tásra összegyűlő közönségnek a székely népművészetről előadást tartani szívesked-
jék. " Válasz: „(. . .) Halaszthatatlan hivatalos elfoglaltságom miatt előadást nem vál-
8
9
/alhatom. /Csutak igazgató."
, Lanrranco Binni-Giovanni Pinna: A múzeum. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1986.

Ez utóbbi szerves részét képezi az előbbinek, de csak a névadó életművének az állandó bemutatására szolgál.
; Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek. Csíkszereda. 1894-1902?
6
A gondolat újólagos relvetéséröl van szó.
7
Csíki Lapok. 1902/1. 3. 7. sz.
H
SZNM lvt, 185-ös ikt. sz.
9
SZNM lvt., ikt. sz. nélkül.
6
Domokos Pál Péter tanár, Nagy Imre zsögödi festőművész és Vámszer Géza tanár
gyakorlati irányításával, Gál Ferenc tanító, és mások segédletével végre elkészült a
hasonló nevet viselő egyesület által alapított Csíki Székely Múzeum első kiállítása
10
Csíksomlyón, a stabilmentben. Több mint 140 egyház- és képzőművészeti, vala-
n
mint néprajzi tárgyat állítottak ki.
12
Tárgymutató
1. számú szoba
Csíkszentgyörgyi népművészet.
Jelenkori székely festékesek szövése.
Demes lgnáczné Csíkszentimréről.
Szász Ferencz sző saját találmányú szövőszékén.
Vámszer Géza iparművészeti készítményei.
2. számú szoba.
Gyergyói népművészet.
Céh-láda a középkorból.
3. számú szoba.
Kristó János kozmási faragó mester munkái.
4. számú szoba.
Csángó népművészet.
5. számú szoba.
Kászonvidéki népművészet.
6. számú szoba.
Felcsíki népművészet.
7. számú szoba.
Dr. Nagy Jenő magángyűjteménye Csíkszentmártonból.
8. számú szoba.
Vass Áron agyag-szobrász kiállítása.
9., 10., 11. számú szoba.
Egyházművészet.
Ötvös munkák. Szentségtartó az Árpádok korából.

Régi miseruhák. Közöttük a csíszentdomoskosi egyház tulajdona egy arany brokát,
amely a török szultán Apafi Mihálynak ajándékozta palásból készült.
Egyházi tárgyú festmények, szobormunkák és egyéb kegyszerek.
12. számú szoba.
Nagy Imre gyűjteményes kiállítása.

13. számú szoba.
A jelenkori háziipar termékei.
14. számú szoba.
Csíki házi szőttesek kiállítása és árusítása.
13
A CSSZME elnöke Tivai Nagy Imre volt. Az egylet 1876. január 9-én alakult meg,
14
1925. július 15-én pedig másodízben is bejegyezte a csíkszeredai törvényszék.
Venczel József Csíki Lapokban közölt cikksorozatának egyik konklúziója, hogy a
/{)
Hajdani megyeház és székparancsnoksági épület jelenleg jáiványkórház.
11
A Nagy Imre-alkotások
12
A kiállítás katalógusából.
/]
A Csíkszeredai Kaszinó, Csikmegyei Gazdasági Egylet, Csiki Múzeum Egylet, stb. elnöke, tagja.
1' '
Allami Levéltár csíkszeredai fiókja: Csíkszeredai töivényszék iratai: F: 45/11. 2/445. sz.
7
csíksomlyói egyház- és székely népművészeti kiállítással nagy székely tervek nyernek
pilléreket, köztük a Csíki Székely Múzeum is. Az előbb említett újság arról is tudó-
15
sít, hogy 1931 tavaszán, Szabó Elek, illetve Finta Árpád - csíkszeredai és
csíkszentimrei kántor-, 45 darab múzeumi tárgyat gyűjtött a Csíki Székely Múzeum
. , 16
Javara.
Törzslap beosztású első leltárkönyvébe, mely a csíkszeredai Vákár-nyomdában ké-
szült, 310 tételt jegyeztek be.
Leltári szám: 1 Cyüjtő:
A tárgy leltári neve:
" hazája:
" leírása:
Irodalom: Megjegyzések: Azonosság:
Vákár L. Csíkszereda
Alapító-gyűjtők névsorba szedett jegyzéke

„A csíkszentléleki plébános, Ambrus Dénes, Baka Tamás tanító, Bálint Vilmos
plébános, Balogh Ignác, Balogh István, Barabás Márton plébános, Bándi Mária,
Csiszér Vilmos jegyző, Csíki Székely Múzeum, Bokor Ferenc plébános, Botár Géza,
Böjthe István, Domokos Pál Péter, Dr. Dóczy Kálmánné, Dr. Hirsch Hugó, Dr. Páli
Gáborné, Gál Ferenc, Gál Ilonka tanítónő, Gál Magda, Kelemen Andor jegyző, Már-
ton György, Miklós Gergely tanító, Nagy Imre festőművész, Nagy Veress Ádámné,
özv. Domokos Elekné, özv. Mihály Lajosné, Péter István tanító, Selyem Tamás kán-
tor, Sperling Oszkár mérnök, Szabó Béni tanító, Szántó Ádám tanító, Szász József
17
kántor, Vámszer Géza, Vég Márta tanítónő, Veress Magda."
A múzeumalapításra Domokos Pál Péter a következőképpen emlékszik vissza.
„ .. .művészeti kiállítást rendezetem. Fontosnak találtam a festékeseket, - azokat a
festékeseket, amiket nem bolti festékkel, hanem növényi festékkel festettek az asszo-
nyok -, amelyeknek a színét nem vette el a nap, és a különféle szőtteményeket. El-
vittem Demes nénit Szentkirályról, és Ferencz Benjáminnak az édesanyját
Pálfa/váró/. Azok a kiállításokon, vagy a somlyóin, vagy a szeredain szőttek, hogy
akik jöttek a kiállításra, lássák, hogy(an) szőnek. Behoztam a madarasi embert, aki
csinálta ott a korsót, és az edényeket. Mindenfélét csinált. Ki is égettünk egy csomó
mindent. Elhoztam Vass Áront, aki a medvéket készítette. Alcsíkról felhoztam Kristó
18
bácsit, aki székeket faragott. Nagy Imrének a képei a csíksomlyói kiállításon voltak
először, nyilvános kiállításon a falakra aggatva. A különféle plébániákról a szép
15
Csiki Lapok 1930. május-június-július.
16
Csiki Lapok, 1931. április 5.
17
Az első leltárkönyvből.
IH
Ma is diszei a múzeum irodáinak.
szobrokat, szép képeket vittem és kiállítottam. Tehát mindent, ami jellemző volt
19
Csíkra, azokat megmutattam."
Később Vámszer Géza elevenítette fel ugyanezt írásban: „E kiállításnak sajátos vo-
nása volt, hogy a holt tárgyak mellett több esetben, egy-egy hozzáértő ember bemu-
tatta a készülő munka menetét is. Így az egyik szobában falusi asszonyok saját szö-
vőszékeiken szőttek, a másik szobában egy dánfalvi fazekas edényeket korongolt és
festett, majd az udvaron épített katlanban ki is égette, a kész edényeket pedig a ren-
dezőség helyben el is adta a látogatóknak. Külön teremben mintázta állatszobrocská-
it a ma is élő makkfalvi népművész, Vass Áron, ugyanakkor egy másik helységben a
20
csíkkozmási Kristó János fafaragó mutatta be kész munkáit és munkamódszerét. "
Dr. Boga Lajos főgimnáziumi tanár 1933. március 28-án kelt, Csutak Vilmosnak, a
SZNM igazgatójának írt leveléből: „(. . .) A közelmúltban adott megtisztelő megbízása
értelmében fölkerestem Csíkszeredán Dr. Kovács Károly ügyvédet és megkérdeztem,
hogy az Igazgató Úrnak vele régebben múzeumi ügyben folytatott beszélgetése alap-
ján milyen véleménye alakult ki abban a kérdésben, hogy miképpen lehetne a Sepsi-
szentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot a Székelyudvarhelyi Néprajzi Múzeum-
mal, a Csíkszeredai Csíki Székely Múzeum- és Kulturális Egyesülettel, valamint a
Kézdivásárhelyi Múzeummal központi intézményül elismertetni olyanképpen, hogy
működésükkel köréje csoportosuljanak és netaláni feloszlásuk vagy megszűnésük
esetén múzeumi anyagkészleteik a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tu-
lajdonába menjenek át? I Dr Kovács Károly ügyvéd úr (. . .) felhatalmazott annak köz-
lésére, hogy a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak az említett három
kisebb és fiatalabb múzeum által központi intézményként való elismertetését kivite-
lezhetőnek tartja (. . .). I Az említett három múzeum anyagának megszűnésük eseté-
ben a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumra hagyakozása kérdését nehéz-
21
nek tartja, mert az helyi érdekekbe ütközhetik."
22
1937-ben a Csíki Lapok még említi a székely múzeum gyűjteményét, mely akkor
Somlyón volt.
Dr. Nagy Jenő (SZNM Igazgatóságának alelnöke) 1937. január 7-én kelt, a Tekinte-
tes Székely Nemzeti Múzeum igazgatóságának címzett leveléből: „A Csíki Székely
Múzeum eddig gyűjtött tárgyai esetleges átadása a Székely Nemzeti Múzeumnak s
utóbbi részéről ezeknek átvétele vagy esetlegesen a csíkiak kívánságának megfelelő
en Csíkszeredában vagy Csíksomlyón a Székely Nemzeti Múzeum által egy fiók léte-
sítése tárgyában a múlt év őszén beindított tárgyalások kapcsán van szerencsém a
következőket közölni. I Átvizsgáltam a csíki leltárt, s 310 darab muzeális tárgyat ta-
láltam leltározva, de e szám szaporodott; az utóbb adományozott tárgyak leltározva
nincsenek, értesülésem szerint, utóbbiak száma azonban nem jelentékeny. I Egy
jegyzéket mellékelek, mely összesítve feltünteti, hogy milyen muzeális tárgyakból
mennyi van, osztályozás szerint. I Néhányszor volt alkalmam a tárgyakat meg is te-
kinteni, s van köztük érdemes, ezek között a Csíki Székely Gyalogezred zászlója,
mint igen becses tárgy. Vannak szép festékesek (szőnyegek, székely és csángó varrot-
tasok, egy néhány faszobor, egy néhány, nem művészi értékű festmény; az össze-
gyűjtött tárgyak többi része csaknem kizárólagosan ethnographiai anyag. (. . .) I A tár-
gyak ma összegyűjtve vannak Csíksomlyón a rom. kath. status által megvett régi
székház két szobájában. I E hó 16-án a Magyar Párt csíkmegyei tagozata elnöki taná-
csa ülést tartottunk, s tárgysorozatban volt felvéve a Csíki múzeum ügyének megfele-
/~
A hangfelvételt Nagy Gyöngyvér, a múzeum fényképésze készítette 1982-ben Budapesten.
20
Vámszer Géza: Néprajzi vonatkozású mozgalmak Csíkban a két világháború közti években. Népismereti Dolgozatok. 1980. 42. 1.
21
SZNM lvt., ikt. sz. nélkül.
22
Október 17-i 42-es szám.
lő módon végleges e/intézése. (. . .) / Megjegyzem, hogy Székely nemzeti érdekek
tették kényszerűvé, hogy a Magyar Párt avatkozzon bele ezen ügybe, mely kötele-
zettnek érezte magát erre más tényező hiányában. Jogi szempont tehát félreteendő
23
volt." A mellékelt jegyzék összesen 310 darab tárgyat tartalmaz, akárcsak a leltár-
24
könyv.
25
A későbbiekben a római-katolikus gimnázium különböző termében, s a padlásán
hányódott a gyűjtemény, s szünetelt a múzeumi tevékenység.
1946-ban állott Kovács Dénes festőművész-rajztanár a „múzsák önkéntes szolgála-
tába", és hozzákezdett a kallódó alapgyűjtemény újraleltározásához, az intézmény
újraalapításához, később hivatalosításához.
*
A Csíki Székely Múzeum emlékkönyve nem intézménytörténet. Szándékom az
volt, hogy levéltárunk dossziéiból való válogatással, az eltelt LXX esztendő irataiból
főként azokat az idézeteket adjam közre, melyek a kezdeti LX esztendőre jellemző
ek, s az utolsó X-et pedig, csupán megemlítsem a magam szubjektív megközelítésé-
ben. Eseményeit nem tudom éppen olyan tárgyilagosan megítélni, mint a korábbi
évekét, hiszen ezt a „dekát" az én irányításom alatt fogyasztottuk el a „kilóból".
Ha más végezte volna a válogatást, akkor bizonyára más lett volna ennek az em-
lékkönyvnek a jellege. Azért ilyen, mert - mint mindenféle munka -, magán viseli
végzője tudásának, lelkiségének, s gyarlóságának a jellemzőit. Válogatás közben
igyekeztem megmaradni tárgyilagos és személytelen szemlélőnek, mellőztem a sze-
mélyekre, eseményekre, gondolatokra, kijelentésekre vonatkozó kommentárokat, s
egyik-másik előzmény-, illetve következményhiányosság esetén sem utaltam a megfe-
lelő helyre.
Mindezek ellenére úgy érzem, hogy ez az emlékkönyvnek a szemelvényeket tar-
talmazó része tisztességes és mértéktartó válogató munkám eredménye, és elegendő
en tartalmas ahhoz, hogy az olvasó egész képet alkothasson erről a - számomra -
szeretett intézményről.
Alázattal és tisztelettel ajánlom hát az olvasó figyelmébe!
Szabó András,
igazgató.
13
SZNM lvt„ 23-as ikt. sz.
2./
Kelt 1937. január 17-én. (SZNM lvt., 23-as ikt. sz.)
2J '
Ma Márton Aron Líceum.
10
A Dávid-féle és a Zakariás-féle ház
Csíki Székely Múzeum
Nagy Imre Galéria

LEVÉL TÁRI SZEMELVÉNYEK
- 1950 - 1959 -
MDCCCCL-MDCCCCLIX
I
1950 -1 alkalmazott: Kovács Dénes tiszteletbeli igazgató-muzeológus.
A Művészeti Minisztérium előző év december 23-án kelt 48224. sz. rendeletével
létrehozták a Csíki Múzeumot. Alapgyűjteményét az 1930-ban alapított múzeum, és
a gimnázium múzeumi gyűjteményének az egyesítésével hozták létre. Kinevezett
felelőse Kovács Dénes rajztanár. lrattárunk legelső aktája az Ideiglenes Megyei Bi-
zottságnak a minisztériumi határozatot közvetítő átirata: Csík megye Ideiglenes ta- 11
nácsa I Művészeti és kulturális osztály! Nr. 19211950 ! VEGYES MAGYAR LÍCEUM/

Kovács Dénes tanárnak / Csíkszereda / Tudomására hozzuk, hogy a Művészeti Mi-
nisztérium 1949. december 23-i 48224. számú határozata értelmében az 1949. de-
cember 12-i leltár alapján összeállított múzeumi gyűjteménynek kinevezett felelőse/
A fent nevezett kinevezési határozat 1. bekezdése szerint a múzeum szak/e/tárában
szereplő közhasznúnak nyilvánított, állami tulajdonú tárgyakat a Művészeti Minisz-
térium különleges engedélye nélkül nem lehet átalakítani, kiállításra, kutatásra vagy
bármely más célra kölcsönözni/ Jelen határozat alkalmazásáért felelősséggel tartozik
/Csíkszereda, 1950. január 17 /Osztályvezető, Ocsovszky Béla/ Tanácsadó, Balogh
2
Erzsébet."
Szeptember 6-án kelt Kovács Dénes első, tiszteletbe! i igazgatói kinevezése, - ,,(. . .)
3
mint tiszteletbeli igazgatója Csíkszeredai Múzeumnak." Az intézmény egyszemé-
lyes, s székhelyhez is csak többszöri kérelmezés után jutott. Három épületre, köztük
4
a Mikó-várra is javaslatot tett az igazgató, de a 731-es számú kiutalással csak egy 70
m 2-s, három, egyenként 30, és raktárnak egy 21 m 2-s szobál kapott a Kossuth Lajos
6
utca 5 szám alatt, az ún. Dávid-féle házban, melyben az államosítás előtt szálloda és
vendéglő működött.
7
1951 - 1 alkalmazott: Kovács Dénes igazgató-muzeológus.
8
január 15-én kelt jelentésében még arról panaszkodik az igazgató, hogy a milicia
nem szabadította fel a kiutalt helyiségeket, s egyben személyzet kiegészítést is kér.
Sok volt a tennivaló: az udvarról el kellett takarítani a milicia volt étkezdéjének a
hulladékát, meg kellett javíttatni az épületet, a villanyhálózatot, az emésztőgödröt, a
gimnáziumban maradt múzeumi anyagot át kellett szállítani az új épületbe, telefont
kellett szereltetni, meg kellett szervezni az önkéntes segítők - Deák Gyula tanár,
Kerezsy László tisztviselő - munkáját, stb. És még mit nem?! A Román Népköztársa-
ság Minisztertanácsa mellett működő Művelődési Intézmények Tanácsának az 195 l.
november 26-i keltezésű határozatából kitűnik, hogy aktuálpolitikai jellegű felada-
J
Néprajzos muzeológus. volt.
2
CSSZM lvt„ 1950. év dossziéja, 347/1950 líceumi ikt. sz„ bélyegzővel és sk. aláírásokkal ellátva.
_!
CSSZM lvt„ 1950. év dossziéja, 10/950 ikt. sz.
4
CSSZM lvt„ 1950. év dossziéja, 18/1951 ikt. sz„ A kibocsátás dátuma 1950. december 4.
CSSZM lvt„ 1950. év dossziéja, 18/1951 ikl. sz.
6
Ma Gál Sándor nevét viseli. Akkor a Kossuth Lajos utca központ felőli szakasza volt.
7
Végleges kinevezése 1951. június 1.
H
1989-ig a rendörség neve.
15
- 1950 - 1959 -
9 0 1
tokkal is megbízták a vidéki múzeumokat: „A tartomány/ és rajon/ múzeumok a
kollektív gazdaságok megvalósításait bemutató vándorkiállításokat kell szervezzenek
a még nem kollektivizált falvakban (. . .) a Szovjetunióban látogatást tett parasztok
' ' 12
altal hozott anyagba/"
1952 - 2 alkalmazott: Kovács Dénes igazgató-muzeológus. Páli Juliánna takarító.
Az év első aktája: „Átadási, illetve átvételi jegyzőkönyv / Készült
Szentegyházasfalu 1952 febr. hó 13-án /Jelen vannak alulírottak:/ Haáz Rudolf múz.
igazgató mint Udvarhely Rajon Néptanácsának megbízottja átadja Kovács Dénes
múzeumigazgatónak a miszticizmus leküzdésére készített kiállítás tárgyait az alábbi-
ak szerint / 5 db. láda, melynek tartalma: / 10 db. magyarázó kép (keretben és 100-
125 cm. nagyságban) / 10 db. magyarázó szöveg (keretben és 100-125 cm. nagyság-
13
ban, úgy a képek mint a szöveg sperlemezre vannak felfestve) / 2 db. vitrin üvege-
zett fedéllel, csukható lábakkal a következő tartalommal: 2 db. emberidollum, 1 db.
14
állatidollum (erősdi ásatás anyagából), harangkötél darab, vadrózsafa-vessző,
»Íikaskő«, őskori csiszolt fejsze, templomkulcs, fejsze (vas), kasza, vadrózsafa-ág,
nyírfa-ág, bodzafa-ág, borsó, paszuly, seprű, fokhagyma, holtszén darab, seprű ág,
patkó, murok, melyben kereszt van vágva, kulcs és fokhagyma egy kis tarisznyába
téve, szentelt gyertya, 3 db. római arcképes érem / 3 db. lakat a ládák zárásához és
hozzávaló kulcsokkal / 1 db. tézis az előadás számára / (. . .) / Átadó: Haáz Rudolf/
' 15
Atvevő: Kovács Dénes." A Csíki Múzeum bélyegzője található még a lapon.
16
Március 13-án jószáshelyi és erősdi ásatási anyagot kölcsönzött a sepsiszentgyör-
gyi múzeum a csíkinak, hogy a Rajoni Múzeum megnyitására régészeti kiállítást ren-
17
dezhessen be.
Március 4-én készült egy jegyzőkönyv szerint a múzeum megnyitását március 6-
ról 18-ra halasztották, mert az igazgató nem vehette teljes egészében át az épületet,
hiszen a lakókat nem lakoltatták ki, s nincsen megfelelő raktárhelyiség a múzeumi
gyűjtemény számára. A bizottság tagjai: Székely Zoltán, a Sepsiszentgyörgyi Múzeum
·igazgatója, Kovács Dénes múzeumigazgató, Rácz Jenő és Nagy Géza, a csíkszeredai
Vegyes Magyar Líceum tanárai és Kozma Hugó Imre, a Rajoni Néptanács művelődési
18
osztályfőnöke.
Úgy tűnik, semmi sem oldódott meg, sőt továbbra is állandó gondot okozott az
igazgatónak a múzeumépület helyzete. Kovács Dénesnek egy március 30-án kelt,
átiratban ez áll: Államosított Lakások és Helyiségek Hivatalának / Mercurea Ciuc I
11
Legutolsó átiratomra, melyben az önök segítségét kértem semmiféle formában válasz

nem érkezett. Azt sem vettem észre, hogy intézkedések történtek volna, azokban a
pontokban felsorolt ügyekben, amelyeknek azonnali elintézését kértem/ Miután sem
negatív sem pozitív válasz nem érkezett, sem szóban sem írásban, sem intézkedés-
ben, teljesíteni fogom megbízatásom és jelentésemet benyújtom felettes hatóságaim-
hoz, hogy a kellő intézkedéseket megtehessék/ Továbbiakért a felelősséget nem vál-
y
CSSZM lvt„ 1951. év dossziéja, ikt. sz. nélkül.
10
Tartomány- szovjet mintára az ország közigazgatási területi felosztásának fö egysége.
11
Rajon (nincs magyar megfelelöje), a tartomány alegysége.
12
CSSZM lvt., 1951. év dossziéja, ikt. sz. nélkül.
13
Rétegelt furnérlemez.
/./
Erösd - Kovászna megyében Elöpatak községhez tartozó falu.
15
16
Jószáshely-Arad megyében Honctö községhez tartozó falu.
17
CSSZM lvt., 1952. év dossziéja, ikt. sz. nélkül. A Rajoni Múzeum megnyitása azonban elmaradt.
IH
16
- 1950 - 1959 -
/alhatom: / 1. A rajoni Múzeum helyiségének problémája országos szégyenfolt lett,

mert nem akadt még Népköztársaságunk területén még egy rajon, ahol a Múzeum
felállításának a kérdését ennyire ellenségesen fogadták volna. Tudomásom van róla,
mert személyesen győződtem meg, hogy a legnagyobb kézséggel álltak a Múzeum
szervezés ügye mellé, nemhogy a már egyszer hivatalosan kiutalt helyiségbe lakók
számára fáskamrát, tyúkólat engedélyezzenek és a már megtörtént hibát tudomásul
venni sem akarják, nemhogy orvosolni / Ennek a két éve húzódó ideiglenes állapot-
nak meg kell szűnnie. Nem lehet az ügyeket egyes tisztviselők és elöljárók egyéni
véleménye és szimpátiája szerint intézni. A rajoni Múzeumot akkor is fel kell állítani,
9
ha nincsen ott annyi anyag vagy éppen az Igazgató nem elég elvtársias. (. . .) ,,1
Beszámoló 1952 augusztus hónapról /Az emeleten, az udvar felőli oldalon a la-
11 1
káshivatal kiüríttette az egyik szobát, azonnal birtokba vettük és a mellette levő iro-
dahelyiséggel összekapcsoltuk, olyan formán, hogy a két szoba között levő rabitz
falat eltávolítottuk. A munkát házilag végeztük el. (. . .) / Elkészítettük másodszor a
20
befejezetlen épületrész devizét (. . .) / Kitakarítottuk és elrendeztük a raktárhelyisé-
get, megkezdtük a cédulakatalógus készítését (. . .) / Lemostuk acetonnal az egyik
1520-ból keltezett oltárképet a bemocskolódott lakkrétegtől (. . .) / Gyarapodott a
21
2
múzeum állománya (. . .) a Nov. 7. vállalal mozaikgyárának és festékmalmának min-
23
táival/ Csíkszereda, 1952. szeptember 3.
Az iratok között található a Magyar Autonóm Tartomány Helyi Ipari és Gazdasági
Ügyosztálya átiratának a másolata, amely a „a volt kapitalisták és földes urak kasté-
lyaiban palotáiban található múzeumi vonatkozású tárgyak"-ra vonatkozik. A máso-
latot a Csík Rajoni Néptanács a Csík Rajoni Múzeumnak küldte. ,,(. . .) A helyi
»lzbanda/ Állattenyésztési Vállalat birtokában 3 db. művészi kidolgozású tárgy van
4
éspedig: 1 db. asztal, mely 1653-ban készült Pisaban (Olaszország) és 2 db. a XVIII.
század elejéről származó szintén művészi kidolgozású asztal, furnérozva, gipsz min-
tákkal ellátva, valamennyi a sáromberki volt Teleky kastély berendezési tárgyaihoz
tartozott és az ottani Néptanács adta ajándékba a fenti Állattenyésztési Vállalatnak I
Hivatkozással a fenti rendelkezésre hogy ezen tárgyak mihamarabb múzeumunk
birtokába kerüljenek, mint mely intézmény hivatott ezen tárgyak megőrzésére, kér-
jük 3 napon belő/ értesítsenek bennünket, a fenti tárgyak átvétele végett. (. . .)"
25
Ebből az évből létezik még egy érdekes tartalmú jegyzőkönyv, mely ,,felvétetett 1952
december 3-án a fémipari Szakiskola épületében (a volt Ferencrendi zárda) / Jelen
voltak: I Kovács Dénes Csík Rajoni Múzeum igazgatója, Erőss László a fémipari Szak-
26
iskola tanulmányi igazgatója, Erdő Vilmos, Prakab István a RMP rajoni szervezeté-
nek művészeti- és kultúrfelelőse, Újlaki András a Rajoni Néptanács
Kultúrosztályának főnöke / A fenti bizottság információk alapján szállott ki, hogy
megvizsgálja és ellenőrizze a lepecsételt könyvtár helyzetét/ (. . .) A könyvtár helyisé-
gének plafon boltozata két helyen meg lett bontva a padlásról kb. 32 x 15 cm. nagy-
ságban. (. . .) ellenőrizte a könyvtárnak az ajtóit amelyek le voltak pecsételve és meg-
19
CSSZM lvt., 1952. év dossziéja, ikt. sz. nélkül. (Hátoldalán K. D. kézírása: ,Az eredeti példányt Kozma Hugó átvette, azzal a kijelentéssel, hogy ő
elintézi. 1952. április 2. ')
211
Költségterv.
21
A Mária megkoronázása című képről van szó.
22
Helyiipari vállalat.
23
CSSZM lvt, 1952. év dossziéja, ikt. sz. nélkül.
2'
Törekvés.
25
CSSZM lvt., 1952. év dossziéja, 15668-as ikt. sz.
26
Román Munkás Párt.
17
- 1950 - 1959 -
állapította, hogy a pecsétek sértetlenek voltak / A bizottság határozata alapján a

könyvtár ajtója fel lett nyitva és a könyvtár helyiségeiben meg lettek állapítva a kö-
vetkezők: I A felbontott boltozat réseken nem volt lehetséges könyvek eltávolítása,
azért mert a felsőpolcon levő könyvek nagyobb méretűek mintsem ezeken a réseken
kifértek volna. A könyveknek az eltávolítását megkísérelték és ennek következtében
27
hullottak le a padlózatra. (. . .) A későbbiekben a somlyói ferences könyvtár teljes
egészében a múzeumba került.
1953 - 3 alkalmazott: Kovács Dénes igazgató-muzeológus. Hajdú András preparátor. Dani Anna taka-
rító.
A gyűjteménygyarapításról és a tárgyak értékesítéséről írott forrásunk nincsen, arról
azonban van, hogy milyen feladatra kaptak utasítást a múzeumok: „MAGYAR
AUTONÓM TARTOMÁNY/ Sepsi Rajon/ Tartományi Múzeum, Sepsiszentgyörgy/
Szám: 69-1953 / Rajoni Múzeum Igazgatóságának, Csíkszereda ! Igazgató Elvtárs! /
Múzeumunk azt a megtisztelő megbízást kapta, hogy f. év második évnegyedében a
sovinizmus és nacionalizmus leküzdésére egy mozgó kiállítást kell rendeznie. A kiál-
lítás tematikáját április 1-ig be kell nyújtani a Comitetul pt. A~ezamantele
28
Culturalenak. A Comitetul pt. A~ez. Culturale 5553/1953. sz. rendelete értelmében
az Elvtársaknak is hozzá kell járulniok a kiállítás megrendezéséhez. Felkérjük ezért,
hogy legkésőbb március hó 20-ig juttassák el múzeumunkhoz a rendelkezésükre álló
dokumentációs anyagot/ A BÉKÉÉRT HARCOLUNK! I Sepsiszentgyörgy, 1953. már-
29
cius hó 7-én /(Olvashatatlan aláírás) igazgató, (ua.) titkár."
Sajnos, nem maradt meg Kovács Dénes válaszának a szövege, ellenben a tudomá-
sulvételről szóló levél megvan: „Sepsiszentgyörgy, 1953. március 17 / MAGYAR
AUTONÓM TARTOMÁNY/ Sepsi Rajon/ Tartományi Múzeum, Sepsiszentgyörgy I
Szám: 74-1953 / Kovács Dénes múzeumigazgató elvtársnak, Csíkszereda / Igazgató
Elvtárs! / Megelégedéssel olvastuk levelét, melyben örömét fejezi ki, hogy a csíki
múzeum dokumentációs anyaggal segítségünkre fog jönni az előírt kiállítás megren-
dezésére vonatkozólag. A tárgykörre vonatkozólag bővebb felvilágosítással nem
szolgálhatok, tekintettel arra, hogy a Comitetul pt. A~ezamantele Culturale csak egy
mondatban adta ki az utasítást 11A sovinizmus és a polgári nacionalizmus leküzdésé-
re a rajoni múzeumok segítségével kiállítást kell rendezni«. A régi folyóiratok és új-
ságok elgondolásunk szerint nem felelnek meg, revíziós könyvek, iratok sem. Politi-
kai jellegű kiállítás kell legyen, mely a múltban és a jelenben megnyilvánult kispol-
gári soviniszta-nacionalista megnyilvánulások leleplezését kell szolgálja, mégpedig
úgy, hogy szemléltető anyagként mozgókiállítás formájában falura ki lehessen vinni.
Kérjük Igazgató Elvtársat ilyen irányú elgondolásait és dokumentációs anyagát minél
hamarább juttassa el hozzánk mivel ápr. 1-ig az általunk elkészített tematikának Bu-
karestben kell lennie. Ez a kiállítás miután Rajonunkban hivatását teljesítette, a csíki
30
Rajonban fog bemutatásra kerülni/ (Olvashatatlan aláírás) igazgató, (ua.) titkár."
Ugyanabban a dossziéban található az első, 1953. április 21-én kelt szakellenőri
jegyzőkönyv is, melyet a Művelődési Intézmények Tanácsának képviselője Covaci
Nora, Kovács Dénes múzeumigazgató és Csík Rajon Néptanácsa Művelődési Osztá-
lyának a képviselője, Újlaki András hivatalosítottak. Részletekre figyelő ellenőrzés
volt. Az általános helyzetleírást követően, melyben arról is szó esik, hogy az ellenőr
milyen szinten és kikkel vette fel a kapcsolatot a múzeum épületében helyiségeket
bérlő lakók ki lakol tatása érdekében, külön bekezdésekben tárgyalja a bútorzat, leltár,
27
lH
Művelődési Intézmények Tanácsa. Országos hatáskörrel rendelkezett.
2Y
311
18
- 1950 - 1959 -
könyvtár és költségvetés kérdését, kiegészítve az intézményi vállalással és az ellenőr

zési eligazítással.
Megtudjuk, hogy három terembe tárlók készültek, hogy személyzet híján szaklel-
tár helyett ívekre vezetett nyilvántartás létezett, hogy a múzeum kézikönyvtárában
1OOO kötet található, s hogy az intézmény költségvetése 1952-ben 30000 lej volt,
31
mellyel szemben 1953-ban csupán 12051 lej, pedig megkezdett javítási munkála-
tok is vannak, amit ki kellene fizetni. Az eligazításban az ellenőr ajánlatot tesz a Ro-
mán Népköztársaság Bankja helyi kirendeltségével, tárgyvásárlásra való készpénz
felvétel miatti kapcsolatra, valamint szorgalmazza a más, nagyobb múltú múzeumok-
32
kal való kapcsolattartást és együttműködést, és a Sztálin városi muzeológusi tanács-
kozáson való részvételt a helyi múzeum minél jobb megszervezése érdekében. Fel-
hívja a figyelmet, hogy a Román Népköztársaság Akadémiája által végzett ásatások
anyagát vissza kell juttatni a múzeumnak, hiszen annak a kutatási területéről szár-
maznak. Valamint arra, hogy a Művelődési Intézmények Tanácsának 1950. október
17-én kelt, 8046-os számú rendelkezése értelmében fel kell kutatni és a múzeumba
össze kell gyűjteni a földbirtokosok tulajdonában volt ingóságokat. Sajnos, nem sok
foganatja volt az ellenőrzésnek, mert a Művelődési Intézmények Tanácsa múzeumi
osztályához június 4-én kelt átiratában Kovács Dénes arról panaszkodik, hogy a költ-
ségvetésből hiányzó 8456 lejt - melyért ő már sokszor eredménytelenül veszekedett
- a tartománynál kel 1 keresni, hogy a városi néptanács még nem üríttette ki az elfog-
lalt termeket, hogy az előző évi munkálatokért járó 6000 lejt küldjék már, hiszen
semmilyen segítséget nem kapott, s csak egyedül törekszik az intézmény rendbeho-
33
zatalára. Végezetül további támogatást kér, hogy a Világifjúsági Találkozó érdeké-
ben tett vállalásokat teljesíthesse, mert a VIT-re való készületeknek a múzeum is ré-
szese volt. Itt gyűjtötték a különböző vállalatok és szervezetek által felajánlott aján-
dékokat: Csík rajon 151 db. tárgyat (faragványok, varrottasok, vázák, stb.), „A csík-
szerdai Fakitermelő Vállalat dolgozó Ifjai az Igazgatóság és az Üzembizottság segít-
ségével a lentebb felsorolt emléktárgyakat adják át a Rajoni Párt Bizottság Gazdasági
Osztályának továbbítás végett: / 5 db. tiszafa páros őzjelenet / 3 db. tiszafa egyes
őzjelenet / 2 db. tiszafa papírvágó kés / 12 db. puhafa páros őzjelenet / 8 db. puhafa
egyes őzjelenet, fényképtartó talppal." ajándékozott. „A csatószegi pioníregység és 4
osztályos elemi iskola ajándéka a VIT-ra / A zsebkendő kézimunka, a tárcát gyógy-
növény gyűjtésből szerzett pénzünkkel vettük / Sok sikert kívánunk a Világifjúsági
34
Találkozónak!/ a csatószegi pionírok és tanulók." Nem sorolom tovább a felajánlá-
35
sokat, hisz ennyi is jellemzi a kort.
Az első régészeti tevékenységet tartalmazó múzeumi munkaterv is ebből az évből
való, július 2-án készült. Augusztus 16-tól szeptember 1-ig Csíkszentkirályon,
Csíkpálfalván, Tusnádon és Csíkszentdomokoson végeztek kutatásokat, szeptember-
36
ben pedig Bánkfalván, Csíkszentimrén, Csíkszenttamáson és Csíkrákoson.
Véletlenszerűen is kerültek elő régészeti tárgyak, melyek a mai napig legértéke-
sebb darabjai lennének a CSSZM gyűjteményének, ha a bukaresti Nemzeti Történeti
Múzeum visszaszolgáltatná az eredetieket. A csíkszentkirályi ezüst kincsekről van
31
Az igazgató havi bruttó fizetése 490, a preparátoré 309, a takarítóé 166,40 lej volt.
32
Brassó akkori neve.
33
Bukarestben rendezték a IV. találkozót.
3J
CSSZM lvt., 1953. év dossziéja, ikt. sz. nélkül. (Teljes egészében píros tintával írott adománylevél.)
3;
36
19
- 1950 - 1959 -
37 „ ..
szó. ,,JEGYZOKONYV /mely felvétetett a csíkszentkirályi kőbányánál 1953 augusz-
tus 12-én /Jelen voltak Köllő József a Rajoni Néptanács Ipari Osztályának főnöke,
Kerezsy László Rajoni Néptanács Ipari Osztályának technikusa, Jónás Mihály a Rajo-
38
ni Milicia kiküldöttje, Hossz András a csíkszeredai »November 7(( vállalat techniku-
sa / Fentnevezettek kocsival Csíkszentkirályi téglagyár fele menve Csíkszeredában
találkoztak Kovács Mihállyal ki jelentette, hogy f. hó 11-én robbantás közben vala-
milyen kupákat találtak a szentkirályi bányában. Utunkat megszakítva a szentkirályi
bányához siettünk, ahol megállapítottuk, hogy ősrégi ezüst tárgyakról van szó, rög-
tön értesítettük telefonon a Rajoni Ipari Osztályt, hogy szálljanak ki a Nemzeti Bank
és Szekuritátéval karöltve. Mi a kutatást tovább folytattuk 1 órán belül lejött a Nem-
zeti Banktól Radu Elvt. a Szekuritátétól Csergő Elvt. és megállapították, hogy a kapott
tárgyak a Nemzeti Bankot nem érdeklik és át kell adni a Múzeumnak, azaz nem
valutáris, hanem muzeális, történelmi értékről van szó / Azon munkásokat, kik a
robbanás pillanatában jelen voltak felelősségre vontuk és visszahoztak 1 db. kupát, 2
db. fület és 1 db. kupatalpat, nevezetesen Papp László és Bartis Dénes. Jelen voltak
még a robbantásnál Kovács Mihály és Szafta György, nevezettek állítása szerint nem
vittek el tárgyakat, hanem leadták / Mi reggel a kőbánya irodájában kaptunk 3 db.
kelyhet 1 db. karperecet 1 db. csatot 3 db. díszt. Este 6 óráig folytatott kutatások után
a tegnapit is beleszámítva összesen előkerültek az alábbi tárgyak; / 15 db. ezüst ke-
hely felsőrész, melyből 3 db. hajlított fül(ű) 7 db. egyenes fül(ű) és 1 db. egyenes
fül(ű) alsó résszel- / 4 kupát alsó szárral 4 db. kupatalp szár nélkül 3 db. külön álló
szár 1 palást átfogó patenttű 1 db. kicsi szív alakú ruhadísz 2 db. karperec 1 db. ma-
cedón érem/ A fent nevezett tárgyak mind ezüstből vannak/ Tekintettel arra, hogy a
tárgyak a föld színétől kb. 30-50 cm mélységben voltak elhelyezve 1 db. cserép-
edényben amit a robbantás vetett ki a tárgyak java része meg van sérülve, mert a
kőtörmelék maga alá temette java részét / Fenti tárgyakat a Rajoni Ipari Osztály ki-
küldöttei jegyzőkönyv ellenében átadják a csíkszeredai múzeumnak. Átadás előtt a
tárgyak megmosandók, lemérendők és lefényképezendők- /A holnapi nap a lelőhely
színhelyén a munkát nem szabad megkezdeni mindaddig míg egy kiküldött le nem
jön I Az ezután kerülő tárgyakról szintén jegyzőkönyv készítendő melyből 1 példány
marad az egységnél 1 példány a Rajoni Ipari Osztálynál és 1 átadandó a Múzeum-
nak a tárgyak átadásakor/ K. m. f /átvevők és jelenlevők/ (Olvashatatlan aláírások) /
A fenti tárgyakat hiánytalanul átvettem. közösen lemértük / 3630 gramm / 19532
39
Aug. 13-án I Kovács Dénes / múz. igazg. átvevő/ Hajdu András /tanú" A kincsek
feldolgozására és közlésére - Kovács Dénes és Dr. Székely Zoltán számára -, a Mű
velődési Intézmények Tanácsa az 1953. szeptember 29-én kelt, a Sepsiszentgyörgyi
Tartományi Múzeumnak címzett átiratában adott engedélyt. Székely Zoltán 1953.
október 6-án kelt levelében arról értesítette Kovács Dénest, hogy Az Akadémiához 11
tartozó Régészeti Múzeum Igazgatósága közölte 1257. sz. átiratában, hogy a

40
Comiteltult megkereste, hogy fényképezés végett engedje meg, hogy én vigyem fel
Bukarestbe a kincset személyesen Csíkszeredából és én is hozzam vissza. („.) Tehát
41 42
Aladiccsal a fényképezést hagyd függőben."
37
CSSZM régészeti gyújteménye.
JH
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új naptár szerinti kirobbanásának dátumáról elnevezett vállalat.
JY
Ceruzával irottjegyzökönyv. CSSZM lvt.. 1953. év dossziéja. ikt. sz. nélkül.
411
Művelödési Intézmények Bizottsága.
41
Andori Atadics Zoltán csíkszeredai mérnök, fényképész.
41
CSSZM tvt., 1953. év dossziéja, ikt. sz. nélkül.
20
- 1950 - 1959 -
1954 - 6 alkalmazott: Kovács Dénes igazgató-muzeológus. Ferencz Imre, Hajdú András, Karácsony
Zakariás, Nagy Menyhért preparátor. Dani Anna takarító.
Az intézmény rajoni rangot kapott. A létrehozásáról határozat nem maradt meg.
Létezik ellenben Kovács Dénes igazgatónak egy-egy, a Vegyes Líceumhoz, a Rajoni
Néptanácshoz és Vadásztársasághoz címzett levele, melyből megtudjuk, hogy május
1 tiszteletére megnyitják a Rajoni Múzeumot. Kiállítás-bővítéshez kölcsönkéri az is-
kola preparált állatait, „hogy ezen keresztül az érdeklődést jobban felkelthessük." A
néptanácshoz a következőt írta: „Kívánatos lenne, hogy az iparengedéllyel rendelke-
ző fazekasok kiállítsák különféle agyagipari termelvényeiket és ez alkalmat felhasz-
nálják azok értékesítésére is ... (. . .) Ezért kérjük a szakosztályt, hogy a jelzett házi
ipari termelőket saját hatáskörében hívja fel a kiállításon való részvételre." A vadász-
társulattól trófeákat kér, „hogy a legjellegzetesebb vadász trófeákat múzeumunkban
kiállíthassuk. Ezen keresztül rajonunk dolgozói megismerik rajonunk vadállományát,
ismereteiket bővítik és a vadász társulat céljai is népszerűsítve lesznek. "
43
A Művelődési Minisztériumhoz küldött, július 3-án kelt második évnegyedi igazga-

tói beszámolóból megtudható, hogy: „ (. . .) 1. A múzeum teljes neve »Muzeul Raional
M-Ciuc, Csíki múzeum(( / 2. A múzeum típusa vegyes / 3. Az intézmény vagy szerve-
44
zet, melyhez jelenleg a múzeum tartozik »Csík rajoni Néptanács(( (. . .)"
Ebből az évből maradt a „Múzeum rajoni Bizottságának" negyedévi rendes gyűlé
sére szóló meghívó „Karácsony Zakariás tanár, Tulit Ferenc technikus a helyi gazd.
ipari oszt., Kerezsy László technikus a helyi gazd. ipari oszt., Vécsey Gyula technikus
a villanytelepen, Dr. Kovács Jenő tisztv. villanytelep, Nagy Géza (tanár, későbbi mú-
45
zeumigazgató - Sz. A.), Ferenczi Jolán tanárnő, Székely Géza Csekk igazgató, Gál
Ferenc tanár Somlyó, Kálmán Ferenc kultúrház igazgató, Derzsy László újságíró,
Komáromi János November 7 igazgató, Prakab István a rajoni v. b. titkára, Fekete
József rajoni tervoszt. vezetője, Botár Géza, Kristó Endre tanár Karcfalva, Égető Via a
rajoni néptanács vb. elnöke, Orbán István a rajoni néptan. szerv. oszt., Horváth Jó-
, 46
zsef tanár, Lőrincz Ferenc Somlyói ipariskola, Ujlaki András l.A.R. T tisztv., Ambrus
Gergely a pénzügyi osztály, Cseke Mózes tanár, Borsodi Géza tanár, Molnár János,
47
Bakó László a rajoni Kultúr oszt. vezetője" számára.
A kezdetek legrészletesebb gyűjteményi és kiállítási statisztikája ebből az évből
való. A múzeum 7 kiállító, 3 raktár, 1 labor, 1 iroda és 5 más rendeltetésű helyiséggel
rendelkezett. Gyűjteménye 756 db. történelmi és 198 db. tudományos kategóriába
sorolt tárgyból állt. 248 napot tartott nyitva, 8299 egyéni és 1270 csoportos látogatója
a vadászati-, kerámia-, várostörténeti-, népművészeti-, mezőgazdasági- és konyhamű
vészeti kiál 1ításokat láthatta.
Egész esztendőben vajúdott a csíkszentkirályi ezüst kincsek fényképezése, feldol-
gozása és kiadása, amit a Székely Zoltán - Kovács Dénes levelezés tanúsít, megjele-
nésre azonban nem került sor.
Ismét „baj" volt a somlyói szakiskola, a volt ferencrendi kolostor épületében. Július
16-án újabb bizottsági kiszállásra került sor. „(. . .) Jelen vannak: Prakab István, a rajo-
ni néptanács vb. titkára, Kovács Dénes múzeum igazgató, a műemlékvédő bizott-
48
ság titkára, Bakó László, a kultúrosztály főnöke, Erőss László, a szakmai iskola
igazgatója, és Lőrincz Ferenc, Tanár/(. . .) A bizottság a látottak alapján a következő-
4.1
CSSZM lvt. 1954. év dossziéja, ikl. sz. nélkül.
u
CSSZM lvt, 1954. év dossziéja, ikt sz. nélkül.
4;
Casa de Economii ~i Consemna!iuni - takarékpénztár.
46
Köztársasági Autószállitási Vállalat
47
CSSZM lvt, 1954. év dossziéja, 22-es ikt sz.
4H
Ennek megalakulásáról semmilyen akta sincsen.
21
- 1950 - 1959 -
ket tapasztalta: / 2. Falbontás történt ugyan de idáig csak utólag bevakolt falakat
szedtek ki (. . .) / 3. megvizsgálva a lepecsételt ajtókat, melyek a könyvtár helyiségeit
foglalják magukban, a következőket észlelte: /a. Az egyik ajtóról a pecsét hiányzott,
bár belül nem vettünk észre hiányt, csak a keresgélés nyomait / b. A könyvtárban a
boltozat 2 sarkán két-két tégla hiányzott, felül ki volt bontva /A bizottság a látottak
alapján a következő határozatot hozta: / 1. Az igazgatóságnak tudomására hozza,
hogy az épületben fúrni, faragni, változtatásokat eszközölni nem lehet, mert a rajon
legrégibb épülete - műemlék / 2. Ha véletlenül valamely fa/üregre, vagy egyéb e/fa-
lazott helyiségre bukkannak, vagy gyanítanának, jelenteni kell a rajoni múzeum
igazgatónak / 3. A könyvtár boltozatát 24 óra alatt befalaztatják és mivel ez másod-
szor fordul elő - következő alkalommal az ügyészségnek adjuk át a kérdés kivizsgá-
lását / 4. A víztartály alatt levő papírokat az iskola igazgatósága, mielőtt teljesen
49
tönkre mennének, egy fogattal leszállíttatja a rajoni Múzeumba. (. . .)"
A Maros Autonóm Tartomány Kulturügyosztálya szervezésében október 9-10-én
volt Csíkszeredában a múzeumigazgatók értekezlete. Második napirendi pont:
,,Jelentést ad a Csíkszeredai múzeum igazgató, a múzeum helyzetéről szakmai
szempontból /a. - Mit ültetett át a gyakorlatban a szovjet tematikából a múzeum
átrendezését illetően / b. - Hogy áll a múzeum anyag szempontjából /e. - Milyen
50
segítséget kap a helyi szervektől /A jelent kb. 40-50 perc, 6-7 oldal." Részlet Ko-
vács Dénes előadásából: Az új típusú szovjet tapasztalatok alapján felépített múze-
11
um első feltétele »a múzeumi anyag arányában tervezett erre a célra épített épület(( I
Van különálló épületünk, 4 éves harc után sikerült megszerezni az épületet a rajoni
pártszervezet támogatásával. Az épület beosztása nem a legjobb, de nagysága és
központi elhelyezése biztosítja a látogatók létszámát. A végleges elrendezés azon-
ban nehézségekbe ütközik. Nehezen fogja biztosítani a tematika által előírt mozgás-
folyamat I A második elv az elrendezés terén, hogy a látogató előtt a termelőeszkö
zök fejlődése és az általuk alakított társadalom fejlődése vaskövetkezetességgel bon-
takozzék ki I Ebből a szempontból úgy érzem, hogy a rendelkezésre álló anyaggal
elkezdtem az elvet megvalósítani. Hiányoznak azonban a szemléltetéshez feltétlen
szükséges olyan képek és rekonstrukciók, amelyek tudományos szempontból kifogás
alá nem esnek. A hiányt helyi anyagokkal próbáltam helyettesíteni. (. . .) Összegezve
tehát az eddigieket a történelmi rész tematikai hiányossága az, hogy nem elég vilá-
gos, hézagok és túlzsúfolt helyek vannak benne, nem tudjuk az eszközök fejlődésén
keresztül a társadalomfejlődést magától érthetővé tenni - olyan látogató számára is -
, akinek nem magyarázunk. Csak vezetéssel tudjuk a hézagokat áthidalni. A törté-
nelmi részt magam korántsem tekintem késznek. (. . .) Székely Zoltán elvtárs adott egy
tanácsot. Ásót a földbe és lesz minden. Két év leforgása alatt (. . .) lelőhelyeket fedez-
tünk fel a következő korokból: I Köröskultúra I Wittenberg I Schneckenberg I
Hallstatt I Kora vaskor / Dák I Középkor I Legújabban találtunk zsinóros kerámia le-
lőhelyet. Csak mintegy 1-3 át tudtuk a rajon területének átkutatni. (. . .) I Kevés a tör-
ténelmi tárgyú anyag a középkorból. Ez a hiány már könnyen pótolható, mert a for-
rások ismeretesek, de olyan anyagokra van szükségünk, amelyek a tárgyak konzervá-
51
lásához szükségesek, de ezen anyagokkal elég gyengén állunk. (. . .)"
Október 18-án kelt az levelében, aminek csak a 2. oldala maradt meg, s így nem
tudjuk hová címezte Kovács Dénes, kérte, hogy a Mikó-várat adják át a Rajoni Nép-
tanácsnak. Kérését azzal indokolta, hogy az épület nyilvántartott, az Országos Műépí-
49
j(J
CSSZM lvt., 1954. év dossziéja, 29806/1954. szept. 26. ikt. sz.
51
22
- 1950 - 1959 -
tészeti és Építésügyi Tanács történelmi műemlékek lajstromán szerepel a 607-es

számmal.
1955 - 4 alkalmazott: Kovács Dénes igazgató-muzeológus. Karácsony Zakariás preparátor. Dani Anna,
Nagy Menyhért takarító.
Az év második aktája az a jegyzőkönyv, melyben az Adatok a dákok késő vaskori
műveltségéhez című kiadványban feldolgozott csíkszentki rályi kincsek nyomdai kii-
séinek a visszaszolgáltatásáról tanúskodik. A továbbiakban a példányigénylő levelek
. , 52
1s olvashatok.
Egy másik levélben Székely Zoltán értesíti Kovács Dénest: „A múlt hét végén Bu-
karestben voltam, a Műv. Minisztériumban beszéltem Covaciu Nestorral. Azt üzeni,
hogy a Mikó-várral kapcsolatban semmit sem tudott intézni tekintettel arra, hogy az
53
a katonaság kezén van. Tégy le ennek a megszerzéséről, (. . .). " Ugyanebben a le-
vélben értesíti igazgatótársát, hogy „Haáz Sanyitól úgy értesültünk, hogy március 6-
án az udvarhelyi Múzeum megnyitja kapuit s ez alkalommal múzeumi értekezlet le
54
udvarhe Iyen. Jó vo Ina, ha tőletek is valaki részt venne ezen az értekezleten. 11
Ez év áprilisában született a RNK Minisztertanácsának a 661-es számú rendelete,

mely a műemlékekre és régészeti leletekre/kincsekre vonatkozik. Eszerint az ásatások
alkalmával, vagy véletlenszerűen előkerült, régészeti anyagot azonnal át kell adni a
RNK Akadémiájának, mely ,,(. . .) a kézbesítéstől számított egy éven belő/ elvégzi az
anyag katalogizálását, tudományos feldolgozását és megőrzés végett a múzeumokba
55
való kiutalását. (. .. )"
Megkezdődött
a múzeum első költöztetése. Kovács Dénes igazgató a Művelődési
Minisztérium Múzeumi és Műemléki Osztálya vezetőjének Kovács Nestor elvtársnak
május 12-én kelt beszámolójában a következőt írja: „A csíkszeredai Csík Rajoni Mú-
zeum igazgatósága Tisztelettel tudomására hozza a következőket: / A következő
személyekből álló bizottság: Rajoni Néptanács titkára, rajoni művelődési osztályfő
nök, rajoni fejlesztési részlegfőnök, sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató, csíkszeredai
múzeumigazgató /Megvizsgálta a Rajoni Milicia parancsnokságának a javaslatát, a
milicia jelenlegi székhelyéről a Rajoni Múzeum által elfoglalt szákhelyre való költö-
zéséről (. . .)A Rajoni Múzeum kap; / - egy nagyobb, jobb, stabilabb épületet, / - meg-
felelőbb elhelyezésű, egyszerű bejárású és biztosítja a forgalmat / a Székely Zoltán
elvtárs javaslatára (. . .) A bizottság egyöntetűen határozott, hogy a csíkszeredai Rajo-
ni Múzeum a Kossuth utca 5 szám alatti jelenlegi épületéből a Kossuth utca 8 szám
alatti épületbe költözzön /A tárgyak költöztetése folyamatban van /A fent előterjesz-
56
tettek alapján Tisztelettel kérem múzeumunk költözésére a jóváhagyást. (. . .)"
Ennek következtében május 26-án a Helyi gazdasági Ügyosztály kiutalt ,,(. . .) a
(tizenkettő
11
Kossuth Lajos utcából 12 helyiséget) a Csíkszeredai Rajoni Múzeumnak.
Ebből a levélből még nem tűnik ki, hogy hol, de két másik - ugyanaznap kelt - kiuta-
lásból megtudjuk: „Kossuth utca 8 szám alatti lakásból Négy helységet (könyvtár,
raktárhelység és két gyermekkönyvtár)", valamint „Kossuth utca 8 szám alatti /akás-
11
57
bál 1 szoba, konyha és mellékhelyiséggel. Ez volt a Zakariás Manó háza, ebben
székelt akkor a milicia, ma a Tanulók Háza .
.12
CSSZM lvt, 1955. év dossziéja, ikt. sz. nélkül.
53
A XVIII. század közepétöl kezdve, miután a várat mai formájában újraépítették, többnyire kaszárnyaként használta minden kor rendszere.
5./
CSSZM lvt, 1955. év dossziéja, ikt sz. nélkül.
55
j(j
CSSZM lvt„ 1955. év dossziéja, 70-es ikt. sz.
57
CSSZM lvt, 1955. év dossziéja, mindenik 1764-es ikt. sz.
23
- 1950 - 1959 -
1956 - 4 alkalmazott: Kovács Dénes igazgató-, Karácsony Zakariás muzeológus. Dani Anna, Kosztándi
Anna teremőr.
Az előző évekhez viszonyítva kevés irat található az év dossziéjában. Többnyire
ügyrendi akták. Az első említésre méltó irat január 30-án kelt. A március 15-re terve-
zett, „(. . .) a sepsiszentgyörgyi Tart. Múzeum tömegnevelő és tudományos tevékeny-
ségét. elemző bizottság összetételét tartalmazza, melynek Kovács Dénes igazgató is
11
. 58
tagJa volt.
Márciusban a Művelődési Minisztériumból egy 26 pontot tartalmazó kérdőív érke-
zett, melyből 19 pontra válaszolt is az igazgató. A válaszokból többek között megtud-
juk, hogy a gyűjteményben, mely 1950-55 között 1324 tárggyal gyarapodott, össze-
sen 1822 tárgy van, hogy a legsürgősebben a viseletgyűjteményt kell gyarapítani,
hogy a múzeum, illetve személyesen a tudományos munkatársak a népi díszítésmó-
59
dokat, a tojás írást, a bútorfestést, a szőnyeg szövést és a fafaragást kutatják.
Június 29-én állította össze az igazgató a múzeum Ill. évnegyedi munkatervét. Vit-
rinek, ablakok és Nagy István képek üvegeztetése, a madéfalvi veszedelem iratainak
múzeumi, levéltári és terepen való tanulmányozása, kiállítás rendezés - őskor, nép-
rajzi, természetrajzi -, templomok és falfestmények felmérése, terepbejárások, leltá-
60
rozás és egyéb, valamint adminisztrációs feladatokat tartalmaz. Azt is megtudjuk,
hogy Székely Zoltán augusztus 27-én kezd hozzá a csomortáni ásatáshoz, melyre
61
Kovács Dénest is meghívja.
Október 2-án kelt Kovács Dénesnek a Csík Rajoni Néptanács Kultúrosztályához
címzett kéziratos levele, melyben igazolja, hogy szeptember 26-án miért nem jelent
meg a tartományi értekezleten. ,,(. . .) 1956. szept. 24-25-26-27- és 28-án költöztettük
a csíksomlyói ferencesek könyvtárát egyik helyiségből a másikba. Mivel a könyvtár
őrizete a minisztérium részéről Kovács Dénesre volt bízva, a megkezdett költöztetést
abba nem hagyhattam, (. . .) I A közbe jött és jelentett szigorúan bizalmas ügy még
csak fokozta a felelősséget - 26-án de. az Államvédelmi Szervek jelenlétében tartot-
tunk terepszemlét a könyvtárban - és du. folytattuk a munkát / Mindezeket Bakó
Elvtársnak szóban jelentettem, megkérvén arra, hogy távolmaradásomat a Tartomá-
nyi Kultúrosztályon igazolja. Bakó Elvtárs mint Osztályfőnök, úgy döntött, hogy eb-
62
ben az esetben maradjak itthon. 11
Szeptember 25-én kelt az a kéziratos igazolvány mely szerint Lukács luliu (Gyula)
milicista szakaszvezető átvette Kovács Dénestől azt a 9001/8-as számú magyar kara-
63
bélyt, mely a csíksomlyói könyvtár költöztetésekor került elő.
Október 25-én készült el „A MA y6 Múzeumi Koll. Tanácsának Működési Sza-
4
bályzata//. Szervezeti formája: ! 1. A Tanács tagjai: a Tart. Kult. Oszt. múzeumi irá-
nyítója, valamint a tartomány meglévő vagy ezután létesítendő múzeumainak min-
denkori igazgatói. Ezek alkotják az állandó_tanácsot. (. . .)" 1957. évre készült munka-
tervében a csíkszeredai múzeum feladatai a következők: ásatás - a csíkszentimre-
;s
CSSZM lvt., 1956. év dossziéja, 22-es ikt. sz.
;y
CSSZM lvt., 1956. év dossziéja A kérdőív 40009-es ikt. sz., a válasz ikt. sz. nélkül.
60
CSSZM lvt., 1956. év dossziéja, ikl. sz. nélkül.
61
CSSZM lvt., 1956. év dossziéja, 233-as ikl. sz.
62
63
M
Maros Autonóm Tartomány.
24
- 1950 - 1959 -
csíkszentgyörgyi középkori településen 2 heti időtartammal; néprajzkutatás - a csíki

65
festékes szőnyeg.
Részlet a MKT október 25-i ülésének jegyzőkönyvéből: „(. . .) Kovács Dénes elvt.
példának hozza fel azt a tényt, hogy Kultúrosztály annyira ritkán látogat el a rajoni
múzeumokhoz, hogy a csíki múzeumi irányítót sem ismeri. A Tanács létesítésére
egyetlen aggálya az, hogy ha Marosvásárhelyen fog székelni, ismét csak el lesz sza-
kadva a rajonoktól. Javasolja, hogy a Kultúrosztály évente egyszer-kétszer látogasson
el a rajoni múzeumokhoz is. (. . .) / Kovács Dénes elvt. bejelenti, hogy a Csíki Múze-
um folytatja kiadvány-sorozatát. Kéri a Tanács hozzájárulását. („.) / Kovács Dénes
elvt. bejelenti, hogy a Csíki Múzeum fényképészeti szakkört szervezett, amely segíti
a múzeum munkáját. („.) / Kovács Dénes bejelenti, hogy a Csíki Múzeum mellett
működik egy népművészeti tanácsadó szerv, amely a helyiipari szövetkezeteket látja
el autentikus népművészeti mintákkal. Egyúttal javasolja, hogy a Tanács foglalkoz-
zék egy, a székely szőnyegről és kerámiáról szóló munkával. („.) /A Tanács jóvá-
66
hagyja a Csíki Múzeum kiadványsorozatának folytatását. (. .. )"
November 16-án kelt levelében Kovács Dénes a Tartományi Műemlékvédő Bizott-
ságnak írja: „(. . .) A tartományi Végrehajtó Bizottság 08661511 1956. HKIGI »Titkos«
jelzésű átiratára azért nem válaszoltunk, mert olyan kifejezések szerepelnek benne,
amelyek nem világosak és kétértelművé teszik a szöveget/(. . .) Pl. »Műemlékek meg-
valósítása«: egy tervet megvalósíthatunk, a műemlék már valóság, egy, két, három-
száz évvel ezelőtt valósították meg, - mi csak gondozhatjuk, jó állapotban megőriz
hetjük és műemléknek nyilváníthatjuk (. . .)" A korábban műemléknek javasolt 69 té-
telből csak 32-t fogadtak el, kimaradtak a régészeti lelőhelyek és a művészeti emlék-
67
helyek. Az igazgató ismét mellékeli a lajstromot.
1957 - 3 alkalmazott: Kovács Dénes igazgató-, Karácsony Zakariás muzeológus. Kosztándi Anna te-
remőr.
Ez év első aktája a MAT Múzeumainak Kollektív Tanácsa részéről érkezett körlevél:

„(. . .) a Statútumot és az általunk hozott határozatokat a Tartományi Néptanács Vég-
rehajtó Bizottsága még nem fogadta el. A Kollektív Tanács tehát még nincs hivatalo-
san elismerve s más Minisztérium kötelékébe tartozó intézménynél (Tanügyi Osz-
tály, stb.) nem intézkedhetünk ilyen név alatt. Egyelőre - személyes ismeretségek
révén - elértünk annyit a Pedagógiai Kabinetnél, hogy a szóban forgó körlevél intéz-
kedéseit módosítják az általunk javasolt módon. Tehát: az iskolák a múzeumok irá-
nyítása mellet végeznek gyűjtőmunkát, azokat a tárgyakat pedig, amelyekre a múze-
umoknak szükségük van, minden további nélkül átadják. Ugyanakkor a múzeumok-
tól kérnek útbaigazítást az általuk gyűjtött anyag kezelésére, konzerválására, stb.
vonatkozólag I Marosvásárhely, 1957. 1. 30 /Tart. Múz. Igazgató, Dr. Dragomán Pál
68
/ Tart. Kult. Oszt. Irányító, Kacsó Domokos. "
„Csíkrajoni Néptanács Kultúrosztályának / Csíkszereda / Tisztelettel hozzuk a Rajoni
Kultúrosztály tudomására, hogy 195 7. jan. 14-én az utolsó adag tüzelőnket is fel-
használjuk. A munka zavartalan menete érdekében kérjük a Kultúrosztály intézkedé-
seit, hogy az 1957 évre esedékes tüzelő kiutalásunkat megkaphassuk/ 1957. jan. 12-
69
én I Kovács Dénes Igazgató. "
65
66
67
6H
CSSZM lvt., 1957. év dossziéja, 26-os ikt. sz.
6Y
25
- 1950 - 1959 -
Ebből az évből való a múzeum első fejléces levélpapírja. Ezen kéziratos másolatát
olvashatjuk egy jelentésnek, melyet az igazgató a Művelődési Minisztériumhoz kül-
dött, s abban beszámol az intézmény látogatottságáról: 1953-ban (4 hónapot zárva
volt) 1287-en, 1954-ben 9079-en, 1955-ben (4 hónapot zárva volt) 6278-an, 1956-
, , 70
ban 8900-an latogattak.
Az év Ill. negyedévében külön alapból 2000 lejt kapott az intézmény, melyet
Csíkszentgyörgy, Csíkszentimre, Csíkdelne és Csíkszenttamás falvakban végzett ása-
71
tásokra költött.
A MAT Tartományi Mezőgazdasági Részlege Marosvásárhelyen a Nagy Októberi
Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére nemzetközi kisállat és élő vad kiál-
lítást rendezett, amihez kölcsönkérte a múzeum gondozásában levő két medvebo-
72
csot.
73
Októberben folytatták a somlyói és csíkszentkirályi ásatásokat.
1958 - S alkalmazott: Kovács Dénes igazgató-, Bokor Lajos, Karácsony Zakariás, Orbán Zoltán muzeo-
74
lógus. Kosztándi Anna takarító.
Ez év dossziéjában a 4. és 5. irat egy-egy levélmásolat. Mindkettő január 20-án
kelt Désen, aláírása: ,,Fr. Benedek Fidél OFM s.k. tartományfőnök" A másolatokat
január 28-án P. Daczó Lukács OFM a csíksomlyói rendház h. főnöke készítette, me-
lyeket mellékletként csatolt ahhoz a levélhez, amiben visszakéri a könyvtárkulcsot, s
egyben A múzeum gondozásában lévő, de a csíksomlyói zárda tulajdonát képező
11
holmikról is jegyzéket kérnék készíteni." Első levél: Ferences Rendház T. Főnökének 11
/ Csíksomlyó / Mivel a kolostor könyvtára régóta zárlat alatt van megdézsmálni

könnyen megkísérelhetik, / ezennel közlöm miheztartás végett, hogy a könyvtár a
Ferencrend tulajdonát képezi. Abból a Rend Törvényei és vonatkozó rendelkezések
szerint senkinek könyvet ki nem adhat. A Rend tudta és beleegyezése nélkül esetleg
elvitt könyvekre is a tulajdonjogot fenntartja, bárhol vannak is azok / Amennyiben
valamely hatóság a könyvtárba behatolna vagy abból elvinni szándékozna, erősza
kos beavatkozással tegye, de a Rend képviselete abban nem asszisztálhat, sem nem
igazolhatja a tényt." Második levél: Kedves P. Lukács! /A könyvtár jogi helyzetére
11
adott utasításommal kapcsolatban, ezennel felszólítom, hogy a somlyói ferences

könyvtár kulcsát, mint illetékes őre annak, eddigi gondozótól, - szíves szolgálatuk
75
köszönete mellett-, visszaigényelje és vegye s annak köteles gondozását ellássa."
A marosvásárhelyi kiállításra kölcsönadott medvebocsok nem kerültek haza, ha-
nem a bukaresti állatkertbe. A kölcsönző ügyosztály megköszöni a múzeumnak, hogy
kölcsönadta azokat, s közlik hollétüket. Az ellenértékükért is a múzeum kellett kö-
.. .. . .. 76
nyorogJon.
Fontosnak tartom szó szerint idézni az irat teljes szövegét. Rajoni Néptanács Tit- 11
kárságának! / Csíkszereda I Alulírott Rajoni Múzeum igazgató kérem a titkárságot,

hogy a tulajdonában lévő Leica típusú fényképezőgépet a Rajoni Múzeum részére
használatra átengedjék, azzal a feltétellel, hogy az esetleges javításokat a múzeum
költségén megcsináltassuk / K.m.f. /Kovács Dénes igazgató / 1958. Ill. 27 / Vezető
kollektíva elé 1958. V. 3 /Kölcsön, ideiglenes jelleggel átadható, átadás átvételi jkv.
711
71
72
71
74
Csak helyettesítőként alkalmazták Karácsony Zakariás betegségének idejére. CSSZM lvt. 1958. év dossziéja, 16006-os ikt. sz.
7;
CSSZM lvt., 1958. év dossziéja, mindhárom 50-es ikt. sz.
76
26
- 1950 - 1959 -
mellett. 1958. V. 13 / Závár elvt. vegye nyilvántartásba, az iktatóból jegyezze ki,

hogy a túl oldalon írt jkv. hol található. A papír verszóján: „Jegyzőkönyv / Készült
7958. május 73-án a rajoni néptanács székházában /Alulírott János Zoltán, a titkár-
ság vagyonkezeleti osztály főnöke a Csíkrajoni Múzeum Igazgatóságának a kérésére
- a rajonnál iktatva 3636/7 958 szám alatt - valamint a rajoni vb. vezető kollektívá-
jának az utasítására a mai napon átad Kovács Dénes elvtársnak a Rajoni Múzeum
igazgatójának egy db. »Exacta(( gyártmányú fényképezőgépet /A fényképező gép je-
lenleg használhatatlan állapotban van (redőnyzár elromlott és még különböző ap-
róbb javításra szorul). A fenti fényképező-gépet ideiglenesen adjuk át, hogy azt hasz-
nálható állapotban 7959. II. 1-ig osztályunknak az átvevő visszaszolgáltatja / K.m.f. /
, , 77
Atadó János Zoltán / Atvevő Kovács Dénes"
78
1959 - 5 alkalmazott: Kovács Dénes igazgató-, Nagy Géza második igazgató-, Bokor Lajos, János Pál
79
muzeológus. Kosztándi Anna teremőr.
„JEGYZŐKÖNYV /Készült 7959. 6. 25-26-án Csíki Rajoni Múzeum irodahelyisé-
gében a Magyar Autonóm Tartomány múzeumi értekezlete alkalmából. Jelen van-
nak: Nagy Domokos és Szabó Sándor tanfelügyelők a Magyar Autonóm Tartomány
Oktatás- és Művelődésügyi Osztálya képviseletében, Albert András a Csík rajoni
Pártbizottság propaganda felelőse, Hajdú Béla a Csík rajoni Néptanács Végrehajtó
Bizottságának alelnöke, valamint Dragomán Pál, Székely Zoltán, Molnár István, Ko-
vács Dénes, Putnoky Emil múzeumigazgatók, valamint Tarisznyás Márton és
Ferenczi Géza muzeológusok. (. . .) / (. . .) Kovács Dénes felolvassa beszámolóját / A
következőkben a Székely Zoltán - Tarisznyás Márton által összeállított korreferátu-
mot olvassa fel Székely Zoltán. (. . .) / Délután Kovács Dénes válaszolt a hozzászólá-
sokra, kérdésekre. A bírálatok helytállóak, ezért minden további nélkül el is fogadja
azokat. Azonban eddig is, de a jövőben még inkább több segítséget vár szaktársaitól,
hogy ne csak értekezlet alkalmakor bírálják és mondják meg a hibákat, hanem ta-
pasztalatcsere alkalmakor is. Azonban mindennel kell foglalkoznia, nem teheti meg,
hogy egy, vagy más kérdéssel foglalkozzék, a többit pedig elhanyagolja, minthogy ez
nem segíti elő a múzeumi kiállítás bővítését. (. . .) / Felveti az egyházi művészet kér-
dését. Maradhatnak-e a kiállított egyházi tárgyak, vagy nem? (. . .) / Értékes, be kell
mutatni, de másképpen kell megoldani. Szükséges magyarázó felirat, valamint be-
rendezés. A hűbériség kiegészítő részeként kell bemutatni, hisz az egyház is kizsák-
mányoló volt/ Dragomán Pál szerint a marxi-lenini szemlélet helyes felhasználásával
be kell mutatni. A hangsúlyt az egyházi kizsákmányolásra kell helyezni. Véleménye
szerint éppen nagy művészi értéke miatt kell elsősorban kiállítani, csak más környe-
zetben. (. . .) / Molnár István szerint is helyes az egyházi anyag bemutatása. Így mu-
tatható be a kizsákmányolás célja is. De jó szöveget kell mellékelni. Annál is inkább
megengedhető, mert az ország más területén is találkozunk ilyen jellegű anyaggal /
Albert András kéri a jelenlevőket, hogy délelőtt felmerült a tematika kidolgozásának
kérdése, és ezt állítsák is össze, ne maradjon Kovács Dénes egyedül ezzel a nehéz
kérdéssel. Ezenkívül elmondotta, hogy megtárgyalta időközben az illetékesekkel a
kérdést és elhatározták, hogy Kovács Dénest minden más jellegű munka alól mente-
sítik, csak a múzeummal foglalkozzék, látván, milyen nagy jelentőségű fegyver a
dolgozók kezében. (. . .) /Az anyagi támogatás kérdésével kapcsolatban az a vélemé-
nye, hogy a költségvetés biztosítása érdekében a Tartományi Oktatás- és Művelődési
Osztálynak is többet kellene tennie. (. . .) / Kéri a megjelenteket, hogy az átrendezés
tematikáját közösen tárgyalják meg, hogy a szaktársak elmenetele után Kovács Dé-
77
CSSZM lvt., tévesen az 1960. év dossziéba fűzve, 3636-os ikt. sz.
7H
Történész muzeológus. volt.
79
Néprajzos muzeológus. volt.
27
- 1950 - 1959 -
nes elindulhasson, ne maradjon ismét egyedül. (. . .) / 1959. 6. 26-án de. Szabó Sán-
dor szaktanfelügyelő nyitja meg az értekezletet. Feladat az új tematika összeállítása.
(. . .) I A továbbiakat a hely színén tárgyalták meg a résztvevők. Az összeállított tema-
tika vázlata a következő: / - világegyetem és naprendszer keletkezése, / - az élet ke-
letkezése, megjelenése és fejlődése, / - földrajzi táj, / - kőzetek, ásványok, / - növény-
világ, I - állatvilág, / - utalás a természetátalakító munkára I Történelem: / - időrendi
táblák újjáíratása, / - korszakismertető tábla átírása, ezek e/helyezése megfelelő he-
lyen, I - ősközösség-régészeti korok, / - rabszolgatartó társadalom - hallstatt, La-Téne,
dák, római, népvándorlás, / - hűbériség-földművelés, / - kiegészítő foglalkozások, / -
céhanyag, / - kereskedelem, / - felülépítmény, / - parasztmozgalmak, / - 1848-as pol-
gári forradalom, / - kapitalizmus-munkásmozgalom, I - szocializmus építése /Az új
tematika összeállítása a helyszínen történt, sok esetben még az elhelyezést is megbe-
so
szélve."
Kovács Dénes: „Beszámoló a csíkrajoni Múzeum állandó kiállításairól az 1959.
március 13-i sepsiszentgyörgyi múzeumi értekezleten ismertetett időszerű ideológiai
kérdés, valamint a korszerű múzeum rendezése kérdéseinek szempontjából /A Sep-
siszentgyörgyön tartott értekezlet szempontjait véve alapul általánosan meg kell ál-
lapítanunk azt, hogy a csíkrajoni Múzeum állandó kiállítása nem tükrözi most még
eléggé a román és a magyar nép egységét, nem tükrözi eléggé a román nép és az
együtt élő nemzetiségek harcát a kizsákmányolás ellen /A csíkrajoni múzeum eddig
ezt a kérdést nem vette a kiállítások rendezésénél tekintetbe, ezért keletkezett az a
helyzet, hogy a kiállítások rendezésénél kevés ilyen szellemű anyagot találhatunk,
ilyen irányú anyagok kimaradtak, helyesebben kifejezve nem is voltak. Már az anyag
gyűjtésénél is tekintetbe kellett volna venni ezeket a szempontokat/ A múzeum kiál-
lítási anyaga nem tükrözi a román és a székely nép közös harcát a kizsákmányolás
ellen. A kizsákmányolás ellen folyó harcot az együtt élő népek közösen vívtak, ez az
együtt szenvedés, ugyanazon feudalista később kapitalista rendszerben mindkét idő
szakban egyformán elnyomta és egyformán sújtotta a román és a magyar jobbágyot,
román és a magyar munkást. (. . .) / A román és a magyar nép egysége kérdésében
tehát a csíkrajoni múzeum a következő munkálatokat végezte el: / 1. Okleveles
(levéltári kutatás) adatokat szerzett, az egység bizonyítására, kereskedelmi, kulturális,
népmozgalmi adatok gyűjtésével/ 2. Kisegítő anyagot készített terepen (felmérés) / 3.
Megrendelte és előkészítette az átrendezés előtti meszelést / Ebben a kérdésben nem
tett többet a csíki múzeum. (. . .) /A korszerű múzeum az osztályharcot, az elnyomott
népek harcát a szabadságért tükrözi. (. . .) / A korszerű múzeum a múltból indul el,
szoros tárgyi láncszemeken keresztül mutatja be a fejlődés törvényét, a jelenbe érke-
zik vissza és a távozó látogató mintegy utalást kap a jövőre nézve is. A szerzett be-
nyomások megnyugtatóak és biztonságot adnak a jövőre vonatkozólag. Ez a múlt,
jelen és jövő összekapcsolása feltétlenül meggyőző, világos és pártos szellemű kell
legyen. (. . .) /A múzeumi kfállítási anyag harci eszköz, még pedig nagy hatású harci
eszköz, a kultúrforradalmat vívó, szocializmust építő nép kezében. (. . .) I A rajoni
múzeum munkaközössége augusztus 23-ra tervezte és fogja elkészíteni a feudaliz-
mus részlegébe a román nép és a magyar nép egységének bizonyítékait, a már emlí-
tett szempontoknál e/rendezni, általánosan pótolja a feliratokat és megrendezi a szo-
cializmus építése az utóbbi 15 évben, kiállítást/ Beszámolónk a kritika és az önkriti-
ka szellemében készült, hiányosságainkat igyekezünk levetkőzni, a késést amit a fent
említett kérdések nem elég komoly felszínen tartásával okoztunk, a sepsiszentgyörgyi
március 13-ai értekezleten kitűzött határidőre el fogjuk készíteni / Kérjük a jelenlevő
tartományi múzeum igazgatókat, hogy olyan szellemben adjanak segítséget, amely a
811
28
- 1950 - 1959 -
további munkánk megjavításához hathatósan hozzásegít és a következő összejövete-

lünk alkalmával több elvégzett munkáról számolhassunk be és a kiküszöbölt hiá-
nyosságokról, amelyeket ennek az értekezletnek a határozatai alapján végeztünk
81
el."
KORREFERÁT /A csíki Rajoni Múzeum állapotáról való jelentéshez /A sepsi-
11
szentgyörgyi múzeumi értekezlet körvonalaiban meghozta azokat az irányelveket,

melyek a Párt útmutatása nyomán a múzeumi aktivisták legsürgősebb feladatait kell,
hogy képezzék azon a munkaterületen, ahová a Párt állította őket. Ezeknek az irány-
elveknek a megvalósítása függ az illető múzeumi aktivista ideológiai felkészültségé-
től, a rendelkezésére álló szemléltető anyag gazdagságától valamint attól a körül-
ménytől, hogy az illető aktivista milyen feltételek között dolgozik. Ezeknek a szem-
pontoknak a figyelembevételével a Csíki Múzeum állandó jellegű kiállításával kap-
csolatban a következőket állapítjuk meg / A múzeumi állandó kiállítás tematikája
több értekezlet után két irányba kristályosodott ki: 1. természetrajzi részleg és 2. a
történeti rész. Ez utóbbi magában foglalja a jelenkor történetét, a munkásmozgalmat
és a szocializmus építését is. (. . .) /A Csíki Múzeum a fenti tematikának megfelelően
a természetrajzi részleggel kezdi - valószínű kiállítási terem hiányában - a lépcsőfel
járati részben. Kőzetek, fossiliák bemutatása után, geológiai korokat szemléltető ké-
pek s a harmadkori fossiliák zárják le ezt a részt, mely úgy látszik az evolucioniz-
must hivatott bemutatni /A tulajdonképpeni múzeum 1. sz. terme egy gyógynövény-
gyűjteményt mutat be félig e/foglalva a rendelkezésre álló kiállítási teret / A 2. sz.
terem a vidék faunájának képviselőit, madarakat, állatokat mutat be s egy félig kész
dióráma 3 medvével egészíti ki a gyűjteményt /A 3. sz. teremben a történeti tár kez-
dődik s anyaga a társadalom fejlődését az anyagi kultúra emlékei alapján az őskö
zösségtől kezdve a bronzkorig, ábrázolja /A 4. sz. terem a feudalizmusig elénk tárja
a kora vaskortól a kora hűbérkorig az anyagi kultúra emlékeit/ Az 5. sz. terem a feu-
dalizmus bemutatását kísérli meg a földművelés eszközeivel, fegyverekkel, középko-
ri oklevelekkel, melyek az osztálytagozódást és kizsákmányolást hívatottak doku-
mentálni /A 6. sz. teremben egy asztali vitrin székely és román varrottasokat mutat
be ízléses módon, továbbá egy székely fazekas felszerelését, ennek termékeit vala-
mint régebben gyártott kerámiai emlékeket. A csíksomlyói Kájoni-nyomda néhány
tartozéka, néhány nyomtatványa s egy egyházi részleg szobrokkal, egyházi képpel,
az egyházművészetet szemlélteti /A 7. sz. terem egy székely szobarészleget továbbá
székely és csángó népviseletet mutatja. Ezzel véget ér a múzeumi kiállítás a csíki
Rajoni Múzeumban/ A korszerű múzeumi elveknek megfelelően a múzeumi kiállítás
természetrajzi résszel kezdődik s a fejlődést igyekszik bemutatni. Ez a rész azonban
egyáltalán nem korszerű és kielégítő. A kiállított anyag elrendezése nem rendszeres,
a szemléltető képek egy időszaki kiállítás anyagából vannak felhasználva, ezt az
egész részleget úgy kell átalakítani, hogy a hiányokat kiküszöbölve az evolucioniz-
must teljesen visszatükrözze. Hiányzik a világegyetem s a naprendszer kialakulása, s
az erre vonatkozó tudományos elméletek, továbbá az élet keletkezése. Egyszóval a
tudományos materialista világnézetet az ateista nevelést ez a rész nem szolgálja
azon a módon, ahogy a Párt irányelve ezt megszabja. Nincsen kellően ábrázolva
geológiai fejlődés s a majomembernek a munka által való emberré válása. Feliratok,
szemléltető anyag hiányos, nem korszerű. A falon szereplő tusnádi tájképnek itt
nincs mit keresnie. (. . .) /A feudalizmust ábrázoló részlegében nem látjuk a társadal-
mi fejlődés, az osztályharc és a román-magyar népnek a kizsákmányolás ellen való
küzdelmének a bemutatását. (. . .) /A kapitalizmus és a szocializmus építése nem sze-
repel a múzeum gyűjteményében."
X/
29
- 1950 - 1959 -
lgazgatóváltásra került sor, Kovács Dénest augusztus első napjaiban letartóztatták,

politikai váddal elítélték. „Megközelítőleg 4 évnyit Marosvásárhelyen ült börtönben.
Amikor engem kineveztek, nem volt leltár. Hol ezt, hol azt kaptunk meg, a csontokat
pedig másfél évre rá, a tárlók aljába rejtve találtuk meg. Több mint egy évet leltároz-
tunk. Augusztus 23-a tiszteletére kötelező módon kiállítást kellet készíteni. Akkor
82
készült az első két dioráma."
Nagy Géza igazgató december 26-án kelt statisztikai jelentésének kísérőleveléből:
„(. . .) Az általunk megadott statisztikai adatokhoz meg kell jegyeznünk a következő
ket: / - a múzeum vezetését ez év szeptember hónapjában vettem át, a múzeum
anyagát nem ismerem, / - átvételkor a múzeumnak leltára nem volt, jelenleg készít-
jük." A jelentés adatai: „ Vegyes múzeum / Látogatók száma 1959. évben 6043 /A
tárgyak darabszáma 1959. XII. 31-ig összesen 2020 /amiből az év folyamán vásárolt
35 /A múzeum által szervezett időszakos kiállítások sz. összesen 3 /melyből nem a
székhelyen rendezettek sz. 3 / Megtartott előadások sz. 5 /A nyitva tartás napjainak
83
sz. az 1959. évben 184."
82
Nagy Géza visszaemlékezése, 2000. augusztus 21.
Hl
- 1960 - 1969 -
MDCCCCLX-MDCCCCLXIX
1960 - 3 alkalmazott: Nagy Géza igazgató-, János Pál muzeológus. Kosztándi Anna teremőr.
l
Elsőfontosabb levelek betűkészlet és leltárkönyvrendelésről tanúskodnak.
Nagy Géza igazgató első jelentéséből: „(. . .) Ahhoz, hogy a múzeum a
tömegkulturális nevelőmunkában az előtte álló feladatokat maradék nélkül megold-
hassa, igyekeztünk minél szélesebb körben népszerűsíteni, propagálni a múzeumlá-
togatást/ A pedagógiai körök alkalmával az egyes szakcsoportok tanerőinek részlete-
sen bemutattuk és elmagyaráztuk a szakkörhöz legközelebb álló részleget és rámu-
tattunk arra, hogy az oktatás és nevelés folyamatában miképp hasznosíthatják a mú-
zeumi tárlatot / (. . .) Minden csoportos látogatást megfelelő magyarázattal kötünk
össze, hogy így még jobban hasznosítsák azt az időt, amit a látogatásra fordítanak /
A város területén levő iskolák bizonyos órákat a múzeumban tartanak meg / A
rádiósítási állomás két alkalommal közölt riportszerű anyagot a múzeumról, mindkét
alkalommal felhívást is intézett a hallgatókhoz, hogy ezzel is támogassa a múzeum
tömegnevelő munkáját / (. . .) Az első évnegyedben két időszakos kiállítást szervez-
tünk. Március 8-ra néprajzi és népművészeti kiállítást a rajoni kultúrház kistermében.
70 napig volt nyitva. 7860 látogatója volt / A Tudomány és technika fejlődése a
RNK-ban című kiállítás a múzeum helyiségében volt és ennek 3 hét alatt 2438 láto-
gatója volt, ezek között több iskolás /Az első évnegyedben összesen 5 előadást tar-
tottunk /A rádiósítási állomásnál: A rajoni múzeum 7960-as tervfeladatai, célkitűzé
sei / Az ember kialakulása, a munka szerepe az ember életében címmel a múzeum
ősközösségi termében 63 hallgatónak / Szocialista iparunk eredményei címmel az
időszakos kiállításon 62 hallgatónak / Rajonunk települései az osztály nélküli társa-
dalom és a dákok idején az eddigi ásatások tükrében címmel az /. és II. számú törté-
nelmi szobákban 87 hallgatónak ! A feudalizmus mezőgazdasági szerszámai és a
rajonunk akkori gazdálkodása címmel a múzeum helységében 59 hallgatónak. (. . .)
2
Az iskolákkal, a szakszervezettel és az IMSZ szervezettel kialakult kapcsolataink
vannak. (. . .) A nyárra tervezett pogányvári ásatáshoz eddig több mint 20 ifjú jelent-
3
kezett. Ezt az akciót az IMSZ Rajoni Bizottsága is eredményesen támogatja (. . .).
4
Két ásatást szervezett a múzeum a Pogány-várnál és a csomortáni várnál. Az
előbbivel kapcsolatos levélváltás is fennmaradt. A Dr. Székely Zoltán szervezés témá-
jú levelében így fogalmaz: „(. . .) Rendesen, nyugodtan akarom elvégezni, mert ez az
ásatás szerepel az akadémiai tervben is és attól függ a jövő évi ásatás, hogy milyen
eredményt érünk el. (. . .) Ez évben a népvándorlás koron van a hangsúly a IV. sz.-tól
felfelé. Tehát nem az a fontos, hogy egy múzeum ásatást végezzen, hanem az, hogy
az ásatása mennyiben járul hozzá az akadémiai tervhez. Az ásatási engedélyt szak-
ember számára adják ki, aki erkölcsileg valamint szakmailag felel a munkálatokért.
Ez a helyzet a rákosi várnál is. Kovács Dénes »legelőt tisztogatott(( s valószínű a mi
5
munkánkat nehezítette meg. (. . .).
I
CSSZM lvt, 1960. év dossziéja, 8-as és 9-es ikt. sz.
2
Ifjúmunkás Szövetség.
3
CSSZM lvt„ 1960. év dossziéja, 26-os ikt. sz.
4
Csíkrákos.
;
31
- 1960 - 1969 -
A múzeum 111-IV. negyedévi munkatervében ásatásról nincs szó. Szervezési kérdé-
sek - „újraszervezzük a múzeum külső kollektíváját, az ún. »múzeumbarátok körét« /
megerősítjük a fotókört /a helyi kísérleti állomás szakkádereivel szorosabb kapcsola-
tot teremtünk talajszelvények készítésére ... / csoportos látogatásokat szervezünk az
intézmények és üzemek dolgozóival"; belső múzeumi feladatokról - „a múzeum
kozmogóniai részét új szabvány felírásokkal látjuk el / a csíki talajok szelvényét 12
ládában megfelelő tudományos felirattal kiállításra elhelyezzük / elkészítjük Csíkra-
jon vaktérképét / újrarendezzük az ősközösségi, rabszolgatartó és feudalizmus rész-
leget / a rabszolgaság termében csak emelvényre rakott dák és római anyagot két
újonnan készítendő vitrinbe rakjuk/ a néprajzi szobát átrendezzük, abba egy székely
és egy helyi román szoba berendezését rakjuk I berendezzük a kapitalista és szocia-
lista részleget/ elkészítjük egy rajoni üzem és egy hegyvidéki kollektív gazdaság ma-
kettjét (. . .); adminisztrációs munkáról - költségvetés, javítások, festés-mázolás, törzs-
lapozás, stb. és tömegnevelő tevékenység - „a helyi rádiósítási állomásnál két elő
adás: Csíkrajon dolgozóinak élete a múltban és a párt vezette forradalmi fejlődés
megvalósításai, Mire nevel a múzeum/ a múzeumlátogatás fellendítésére új plakáto-
kat készítünk / az iskolákkal karöltve tervszerűsítjük a tanuló ifjúság múzeumlátoga-
tását és szorgalmazzuk, hogy egyes tanítási órákat (történelem, csillagászattan, állat-
6
tan, nevelő óra) a múzeumban tartsanak meg" szerepelnek a tervben.
„A Csík Rajoni Múzeum épületének rövid leírása /A Csík Rajoni Múzeum épülete
Csíkszereda, Kossuth utca 8 szám alatt található. A Múzeum épülete államosított
ház, egy emelettel, két lépcsőfeljárattal. Az épületben összesen 31 szoba van. A
földszinten foglal helyet a Rajoni Könyvtár. Négy helyiséget használ 115,44 m 2-rel.
Szintén a földszinten, az épület utcai részében foglal helyet a népművészeti bolt, egy
7
üzlethelyiséggel és egy raktárral, összesen 65 m 2-nyi területen. / A Múzeum 7 + 1
szobát foglal el. Van két raktára, egy irodája, egy könyvtára, egy laboratóriuma, egy
műhelye és egy előszobája I A Múzeum épületében laknak a következők: / 1. Nagy
Géza múzeumigazgató, 5 tagú családjával, két szoba, konyha, kamrában. A szoba
lakóterülete 36,48 m 2 I Gál Magdolna múzeumőr, 3 tagú családjával, a földszinti két
szoba, konyhában, 37,44 m 2 ! Nagy Géza II. zenetanár, Vegyes Középiskolában, 3
8
tagú családjával, szoba konyhában az emeleten, 33,30 m 2 • I Kosztándi Anna volt
múzeumőr, jelenleg nyugdíjas, 3 tagú családjával a földszinten egy szobát, konyhát
és kamrát foglalnak el, 32 m 2-rel I Kovács Éva a volt múzeumigazgató felesége, az
emeleten egy szobát és előszobát foglal el, 25,30 m2, ebből a szoba 18,30 m2 /Ideig-
lenesen lakik a múzeumban, akadályozza a Múzeum látogatóinak körmozgását. Ja-
vasoljuk mielőbbi kiköltöztetését / Csíkszereda, 1960. augusztus 4 I Nagy Géza
9
igazgató."
Ugyanaznap kelt: „Kimutatás I a Csík Rajoni Múzeum önkéntes kollektívájáról I
Kerezsy László technikus, Sárosi Ottó aktivista, Imre Géza aktivista, Kristó András
igazgató, Gaál András rajztanár, Both Lajos néptanácselnök, Rancz Béla nyugdíjas,
Fodor Klára tanítónő, Gál Vilmos munkás. Bokor Lajos tanár, Nagy Mihály mezőgaz
dasági mérnök, Vécsey Gyula technikus, Szabó Miklós geológus, Lőrincz Ferenc asz-
talos, Szopos József gazdálkodó, Orbán Zoltán tanfelügyelő, Borsodi László tanfel-
6
7 .
Az üzlet bútorzatának egy része ma a múzeum titkárságán és igazgatói irodájában ,szolgál". (En emlékszem még az üzletre, Sprencz Ferencné
árult benne. - Sz. A.)
H
Mindenki Kicsi Nagy Gézának nevezte.
~
32
- 1960 - 1969 -
ügyelő, Láng György orvos, Ferencz Jolán tanárnő, Salló István igazgató és Dézsi
10
József igazgató. "
Az év első félévi jelentéséből: „(„.) Tudományos munka/ Tekintettel arra, hogy mi
is újak vagyunk a múzeumban, így elsősorban a múzeumot, melyet át nem adott
nekünk senki, kellett leltározzunk egy erre kinevezett bizottsággal I A múzeum tu-
dományos tevékenysége két tevékenységi területet ölel fel: a. a terepen végzett men-
tő és kutató ásatás, b. a leltár, illetve dokumentációs könyvtár anyagának tanulmá-
nyozása. („ .)" Az ásatásokat Székely Zoltán irányította, illetve a mentőásatásokból
felszínre került anyagot neki küldték el. „A helyi tárlat egyes anyagának eredetére
vonatkozóan a Középiskola múlt századi leltárait és gyűjteményeinek leírását tanul-
mányoztuk. (. „)" A rákosi ásatás alkalmával három láda cseréptöredék került felszín-
re. „(. „) Az első félév látogatóinak száma 7145 („.) A helyi és környékbeli iskolák
tanulói mellett a foqani, ga/afi, moine~ti táborozó, illetve kiránduló tanuló ifjúság és
a pártaktivisták, néptanácselnökök, üzemi dolgozók, bányászok csoportjai, valamint
az IMSZ aktivisták és propagandisták, tanügyi káderek végeztek csoportos látogatást.
(. . .) Különösen az ifjúság és a balánbányai, valamint a gyimesvölgyi munkások köré-
ben tapasztaltunk nagyobb érdeklődést, annál kevesebbet viszont a helyi egészség-
ügyi alkalmazottak, jogászok részéről. (. „)" / A múzeum tevékenységében fennálló
hiányosságok egy része abból származik, hogy az elég szűk körű belső kollektíva sok
esetben huzamos ideig más beosztásban tevékenykedett, munkájuknak nagy hánya-
dát a pótlandó adminisztrációs ügyekre kellett és még kell fordítaniuk, mert a hivata-
los, az előírásoknak megfelelő leltár több anyagcsoportban még jelenleg is hiányzik.
Tapasztalatlanok vagyunk magunk is a múzeumi munkában, mert még egy éves
sincs, hogy ebben a beosztásban dolgozunk. A tartományi szervektől kevés támoga-
tást kapunk. (. . .) /Hiányos a laboratóriumi felszerelésünk, ami a tárgyak preparálásá-
hoz szükséges lenne, úgyszintén szükséges lenne egy megfelelő fényképezőgép.
11
(. . .)"
Semmiféle szakosítás abban az időben nem volt. Magyarországra tudtam kimenni,
múzeumokat látogattam, s amit ott láttam, azokat akartam itthon megvalósítani. Sza-
bó Vencel segítette Nagy Gézát, hogy megvásárolják a múzeum számára az első
12
Exakta VX 1000-es fényképezőgépet, filmfelvevő gépet és nagyítót.
A Ill. évnegyedi jelentésből: ,J „) Kutató munkát végeztünk terepen. Ennek során a
tusnádi és verebesi kőkorszakbeli telepek felkutatását folytattuk. Jóllehet, hogy szór-
vány leletek kerültek elő, (. . .) I Anyaggyűjtést végeztünk néprajzi téren is. Bánkfalván
régi bútorzatot, Hargitán királybírói széket, pipát, könyvespolcot kutattunk fel, Ráko-
son a Cserei-kúria egy faragott kőablakpárkányát, Szentsimonban meg egyoszlopos
góca/ja tartó oszlopait sikerült összeszedni. Ezek az anyagok jórészt a szállító eszkö-
zök hiányában még nincsenek behozva /A gyimesközéploki Hidegség patakában a
Jávárdi részen a Porcelánkő nevezetű helyen érdekes sziklavéséseket talált Kerezsy
László elvtárs, a múzeum egyik önkéntes munkatársa. A jelekről készített fényképfel-
vételeket megküldtük a Bukaresti Régészeti Múzeumnak, a Tartományi Múzeumnak,
s az Akadémia Kolozsvári Fiókjának. A jelek megfejtéséről választ sohasem kaptunk/
)3
A korábbi évekből több irat is létezik, melyek a csíkszentkirályi kincsnek, másolat-

készítés végett bukaresti létezéséről tanúskodik, de nincs meg az átadási jegyző
könyv. Fontosabb viszont, hogy megvan a visszaszármaztatás jegyzőkönyve, mely
Ili
11
12
Nagy Géza visszaemlékezése, 2000. augusztus 21. A fényképezőgép most is használatban van.
13
33
- 1960 - 7969 -
június 1-én készült. Az átadó Popescu, Dorin, a RNK Akadémiája Régészeti Intézeté-
nek aligazgatója, átvevő János Pál (helyettes aláíró - Sz. A./ 4
A IV. évnegyedi tevékenységről szóló jelentésből: ,,Folytatjuk a Múzeum törté-

nelmi kiállításának bővítését és ennek kapcsán egy, a fejlődést összehasonlító részle-
get állítottunk be. (. . .) /Folytattuk a kutató munkát a terepen is. Kozmáson egy eddig
még az irodalomban sem szereplő Wittenbergi telepet találtunk, melynek megásása
annál is fontosabb lenne, mert egy kőfalas erődítmény nagyobb részei is felszínre
kerülnének. (. . .) Múzeumunkat egyre nagyobb érdeklődés övezi. (. . .) Az évi látogatá-
si létszám csupán a vendégkönyv bejegyzése alapján 70 763. (. . .) Nyugodtan állíthat-
juk, ezek alapján, hogy az 7960-as évben a látogatók száma a megelőző évekhez
viszonyítva csaknem megkétszereződött. Ez az eredmény egyrészt a rendezettebb
tárlat eredménye, másrészt annak a szervező és tömegmozgósító munkának köszön-
hető, amit a pártszervezetekkel, az IMSZ-el, a néptanácsokkal és nem utolsó sorban
kultúrfelelőseivel végeztünk a dolgozók soraiban.
5
a vállalatok (. . ./
1961 - 3 alkalmazott: Nagy Géza igazgató-, János Pál muzeológus. Gál Magdolna teremőr.
Kevés tartalmas iratot őriztek meg az év dossziéjában. Első akta az 1960. év sta-
tisztikai jelentés. A múzeumban 10163 látogató volt, 1578 tárgyat vásároltak, így a
gyűjtemény 3598-ra gyarapodott, 4 időszakos kiállítást rendeztek, ebből 2-t máshol,
16
14 előadást tartottak, az évből 223 napot tartottak nyitva.
Az első évnegyedi munkatervből: „(. . .) A múzeum külső munkatársaival havonta
értekezletet tartunk/ Megszervezzük az üzemi munkások és alkalmazottak, valamint
a tanuló ifjúság csoportos múzeumlátogatását /A helyi rádiósítási állomáson két fel-
hívást és rövid tájékoztatót közlünk a múzeum népszerűsítésére / 5 színes plakátot
készítünk és helyezünk el a város legforgalmasabb pontján, hogy a dolgozók figyel-
mét fokozottabban hívjuk fel a múzeum-látogatás fontosságára / Elkészítjük a múze-
um új címtábláját üvegre festve/ A múzeumbarátok kollektíváját vidéki munkatársak
bevonásával bővítjük ki, akikkel rendszeresen levelező kapcsolatot tartunk / Szor-
galmazzuk az iskolák igazgatóit és a tanerőket, hogy bizonyos összefoglaló és rend-
szerező ismétlő órákat a múzeumban tartsanak meg, felhasználva annak megfelelő
kiállítási részlegét. („ .)"
A dossziéban található egy 13 oldalas „Útmutató a Maros Magyar Autonóm Tar-
tomány történeti adatainak és tárgyi emlékeinek felkutatásához (7848-1944) Fejezet-
címei: „1. A kapitalizmus kialakulása. A munkásmozgalom és a marxizmus elterjedé-
sének kezdete /II. A kapitalizmus imperialista szakasza. A munkásmozgalom a XX.
század elején /Ill. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom - új korszak kezdete az
17
emberiség történelmében. A forradalmi fellendülés országunkban. A KRP megala-
kulása - a leninizmus történelmi jelentőségű győzelme az opportunizmus és a re-
formizmus felett a romániai munkásmozgalomban (7 9 77- 7922) / IV. A KRP harca a
dolgozó tömegek érdekeinek védelméért a kapitalizmus viszonylagos stabilizációjá-
nak időszakában (7 923-7 928) / V. A KRP harca az 7929-7 933 gazdasági válság idő
szakában/ VI. A KRP harca az ország fasizálása ellen az ANTIFASISZTA NÉPFRONT
megteremtéséért (7 933-1938 febr.) I VII. A KRP harca a királyi diktatúra ellen, Romá-
1s
nia nemzeti függetlenségének megvédéséért (1938 febr. - 1941 jún.)"
u
J;
16
CSSZM lvl., 1961. év dossziéja, 1-es ikt. sz.
17
Kommunisták Romániai Pártja.
IH
34
- 1960 - 7969 -
Május 6-án kelt az a jegyzőkönyv, mely szerint a múzeum átadja a Marosvásárhe-

19
lyi Levéltár Csíkszeredai Fiókjának a Lázár család irattárát (1642-1900).
Legjelentősebb eseménye az esztendőnek a somlyói ferences könyvtár állományá-
nak a múzeumba való „mentése". Azért fogalmazok így, mert Marosvásárhelyre akar-
ták szállítani, s hála Istennek, sikerült itthon tartani.
Nagy Géza igazgató visszaemlékezése: „ 1959 nyarán - augusztus 1. - kértek fel,
hogy jelentkezzek a múzeumban, az augusztus 23-i kiállítás rendezésében segíteni.
Akkor tartóztatták le Kovács Dénes igazgatót. Augusztus végén neveztek ki igazgató-
nak, János Pált muzeológusnak. A könyvtár kint volt még Somlyón. A kulcs Albert
András rajoni propaganda titkárnál volt. 1960-ban rám bízta a kulcs és pecsét őrzé
sét. A marosvásárhelyi könyvtártól érkeztek a somlyói könyvekért, de a kulcsot nem
adtam át. 1961-ben teherautót küldtek a könyvekért, akkor sem adtam oda. Végül az
Antalffy elvtárssal folytatott négyszemközti beszélgetés után úgy döntöttek, hogy a
somlyói könyvtár Csíkszeredában marad, a múzeum gondozásában. A könyveket
1961 nyarán hozták el. Ugyanaz év őszén, - Kristó András igazgatósága idején -, a
gimnázium anyagát is. Kérésemre jött le 1962-ben fakó Zsigmond, hogy az állo-
20
mányt megnézze."
Az év végi jelentésben a megszokott fogalmazású kiállításrendről, múzeumbará-
tokról és népszerűsítésről olvashatunk, de egyébről is: ,,(. . .) Az egész 1961-es éven
21
át, de már 3 éve nélkülözzük a Kovács Dénesnek lakásul átadott egy termet és elő-
szobát, mert ez megbénította a különben igen hasznos körbejárást, lehetetlenné tet-
te, hogy új részleggel bővítsük a tárlatot / Most a Rajoni Könyvtár kiköltözése után
ezt és a somlyói dokumentációs könyvtár kérdését is sikerül eredményesen megol-
22
dan i. (. .. )"
A múzeumban 16175 látogató volt, 11877 tárgyat vásároltak, így a gyűjtemény
15475-re gyarapodott, 3 időszakos kiállítást rendeztek, ebből 1-et máshol, 17 elő
adást tartottak, az évből 21 6 napot tartottak nyitva.
1962 - 3 alkalmazott: Nagy Géza igazgató-, János Pál muzeológus. Gál Magdolna teremőr.
Február 12-én kelt levélben kéri az igazgató, hogy adják át a múzeum épületét a
23 '
városgazdálkodás gondnokságából az intézmény számára. Meg is történt. Aprilis
, 24
22-én állította ki az erről szóló végzést Csík Rajon Allami Jegyzősége.
Augusztus 11-én kelt a Tartományi Múzeumhoz címzett műemlék-javaslat, melyben
Csíkszeredából a következők vannak felsorolva: „ Szovjet hősök emlékoszlopa I Ró-
mai katolikus templom / Ferences kolostor komplexum / Mikó-vár / zsögödi római
katolikus templom / Mikó-kúria I /., II., Ill. sz. dák vár / somlyói Sóvár és Nevetlen
vár." A lajstromhoz tartozó leírások között található a Mikó-váré is: „A várkastély fő-
5 26
épülete jelenleg a cukorgyá/ raktára. A kapubástya két sz·árnyában a traktoriskola
27
működik. A környező melléképületeket is ez használja. (. . .)"
IY
211
1997 tavaszán jegyezte le Muckenhaupt Erzsébet kolléganő.
21 .
Akkor Kovács Dénesné, Kiss Eva lakott a lakrészben.
22
CSSZM lvt., 1962. év dossziéja, ikt. sz. nélkül. Ez az első akta, amiből kitűnik, hogy a ferences könyvállomány Somlyóról a múzeumba került.
21
u
2:i
A marosvásárhelyi gyárról van szó.
26
Mindenki így nevezte, tulajdonképpen traktorosokat képző mezógépészeti szakiskola.
27
35
- 1960 - 1969 -
Szeptember 6-án kelt Bakó László művészeti és művelődési titkár MAT tervosztá-
28
lyához címzett levele, melyben jelzi, hogy október 1-től a múzeumban két dokumen-
tációs könyvtár kezdi meg működését: a somlyói Ferenc rend volt könyvtára kb.
29
11 OOO és a Csíkszeredai Középiskoláé, több mint 8000 kötettel. S mert a könyvek
zöme latin és német nyelvű, kéri egy könyvtárosi állás jóváhagyását és az annak meg-
felelő bér felsőfokú (egyetemi) végzettségnek megfelelő legyen.
30
November 12-én kelt a múzeum értékelő bizottságának a Fejér Antal tulajdonát

képező, „ 1848-ban épült csíkszentgyörgyi jobbágyház" felértékeléséről szóló jegyző
könyve. A ház értékét 10000 lejben állapították meg. Ez az összeg a bontási és újjá-
építési költségeket is tartalmazza, ami a volt tulajdonos feladata. „(. . .) az épület meg-
JI
érdemli, hogy egy néprajzi kiállítást szolgáljon." A vásárlást november 27-én hagyta
32 33
jóvá Csík Rajon VB-a, az adásvételi szerződés pedig december 1-én kelt.
1963 - 4 alkalmazott: Nagy Géza igazgató-, János Pál harmadik igazgató-, Kovács Dénes muzeoló-
34
gus. Gál Magdolna teremőr.
Nagy Géza igazgatónak a Tartományi Múzeum Igazgatójához írt leveléből: ,,(. . .) A

jelenleg tulajdonunkban levő somlyói volt ferences könyvtár és annak szerves részét
képező kézírásos anyag leltározva nincs, azt rendezetlenül, nyilvántartás nélkül vet-
35
tük át, leltározására a nyár folyamán kerülhet sor ... (. . .)"
Az igazgató csíkdelnei, csíkszentimrei és csíkszentgyörgyi ásatásra kér engedélyt.
Delnén mélyszántáskor kerültek elő cseréptöredékek, a csíkszentimrei homokbányá-
ban 13 vájtkamra nyomára leltek, Csíkszentgyörgyön pedig a Potovszky-kertben
36
újkőkori anyagot mosott ki a patak a martból.
Csíkszentimrén - kinevezés alapján - Ferenczi István ásott június 20-26-a között.
Különböző, Hallstatt-kori és dák-kori cserép és vegyes anyag került elő, olyanok, me-
lyeket Erdély más részein már talált az 1949-50-es ásatások alkalmával. Ez a vegyes
jelleg idetelepedést jelez. Egyik lyukból egy teljesen el nem égett, zsugorított csont-
váz is előkerült. A tusnádi Vártetőn a kolozsvári múzeum Horedt, Kurt professzor
vezetésével, végezett ásatást. Azon a csíkszeredai múzeum nem vett részt, bár sze-
37
mélyesen is és levélben is egyeztettek azzal kapcsolatban.
Az 1964. január 4-én kelt beszámolóból: ,,(. . .) 1963 nyarán fakó Zsigmond professzor
segítségével elrendeztük a somlyói kolostorból idekerült dokumentációs könyvtárat,
visszaállítva a régi könyvtár 1848-ig érvényes rendszerét, Az 1849 utáni, valamint a
volt Róm. kat. Gimnázium anyagát még nem rendeztük (. . .) ezt a munkát 1964-ben
38
pontra tesszük. (. . .)
Kovács Déneshez írott levélből: „(. . .) Az elvtárs, mint a múzeum alapítója és annak
hosszú éveken át vezetője, munkájával elismerő tevékenységet fejtett ki / Kérjük,
személyesen jelenjék meg a fenti ásatásokon, és ott eddigi tapasztalatai és ismeretei
2H
Maros Magyar Autonóm Tartomány.
29
Ezt Kristó András gimnáziumigazgató kérésére vette át a múzeum. Nagy Géza visszaemlékezése.
_w
31
CSSZM lvt„ 1962. év dossziéja, 33-as ikt. sz.
.12
3J
3~
Politikai fogsága után került vissza az intézménybe.
35
36
CSSZM lvt., 1963. év dossziéja, 23-as ikt. sz. és Nagy Géza visszaemlékezése.
37
CSSZM lvt., 1963. év dossziéja, 28-as és 212-es ikt. sz. és Nagy Géza visszaemlékezése.
3H
36
- 1960 - 7969 -
alapján segítse tudományos munkánkat. A múzeum igazgatósága ez úton munkatársi
minőségben tisztelettel meghívja a csíki ásatásokra. (. . .) / Csíkszereda, 1963. augusz-
39
tus 3-án. "
Az alkalmazottak névsorát tartalmazó, szeptember 18-án készült táblázat megjegyzé-
séből derül ki: „Az igazgatói állás ideiglenesen szabad. Nagy Géza elvtárs volt igaz-
gatót augusztus 20-i dátummal a Bányászati Szakiskola igazgatójává nevezték ki /
40
Kovács Dénes elvtársnak a muzeológusi állásra szóló kinevezése folyamatban van. "
41
Dr. Ferenczi István aug. 30-án a várhelyi ásatásról küldött levelezőlapot Nagy Géza
igazgatónak, a csíki ásatások halasztásával kapcsolatban. Az erre írt másnapi válasz-
ból: „Kedves Pista" / A nagy Gézának címzett lapodra a Csíki Múzeum egyetlen
mindeneseként igyekszem igen sürgősen válaszolni / Ne lepődj me" Géza az újon-
nan szervezett bányászati tröszt most megnyíló bányász szakiskolájának immár kor-
látlan igazgatója, és mint ilyen, minden bizonnyal a mélyebb ásatásokra vértezi
majd fel az ifjúságot /A múzeum igazgatói állása még betöltetlen. Remény van arra,
hogy Kovács Dénes visszakerül muzeográfusnak, ha engem az a megtisztelő megle-
petés utolér, hogy át kell vennem majd a Géza örökségét, amitől - az igazat meg-
vallva - egy kissé borsózik a hátam / Ezekből valószínű annyit már eleve kiolvas-
hatsz, hogy szinte sóvárogva vártam ezt az értesítést, amitől az ásatások elnapolását
fantasztikusan remélem. (. . .) Kérlek, írd meg, mit jelent apróbb pénzre váltva ez a
42
halasztás, mert 10 napért még nem áll meg a világ kereke ... (. . .)"
A mC1zeumot október 10-én adta át Nagy Géza János Pálnak. Ezt egy jegyzőkönyv
bizonyítja, melyet Bakó László bizottságelnök, Sántha János Jenő és Kovács Dénes
tagok, valamint Nagy Géza átadó és János Pál átvevő látta el kézjegyével.
43
A IV. évnegyedi munkatervből: Október 30-i hatállyal ,l . .) Megalakul a múzeum

tudományos tanácsa. A következő tagokkal: János Pál múzeumigazgató, Kovács Dé-
nes muzeológus. Sántha Jenő rajoni művészeti és művelődési tanácsos, Kristó András
a középiskola igazgatója, Ferenczi Jolán, az 1-es számú, nyolc osztályos általános
iskola igazgatója, Antal Imre a középiskola történelemtanára, Kerezsy László a No-
vember 7 üzem technikusa, Gaál András a középiskola rajztanára, Fodor Sándor a
16-os számú csíksomlyói iskola igazgatója." Egy régészeti repertórium összeáll ításá-
val megbízott szakbizottságra is javaslatot tett az igazgató: Antal Imre, Ferenczi Jolán,
44
Ferencz Lajos, Ferencz Anna, Hajdu lngeborg, Rácz Hajnal, Jankó Erzsébet.
A Ill. évnegyed munkatervéből: „(. . .) Kozmonautika témával időszakos kiállítást ren-
dezünk a tartományi múzeumtól kölcsönzött anyagból / (. . .) Tudományos tevékeny-
.. 45
ség: (. . .) Osszeállítjuk a rajon régészeti repertóriumát. (. . .)
December 15-én kelt az a kimutatás, mely a múzeumot december 12-én megláto-
gató kollektivisták neveit tartalmazza: „Miklós János, Dobos Ferenc
Szentdomokosról, Bara Domokos, Albert Zakariás, Pap Jenő Szenttamásról, Gábor
Gellért, Márton József Jenőfalváról, Miklós József, Szabó Ferenc Karcfalváról, János
Veronika, Kajtár Rozália Dánfalváról, Csutak Antal, Száva Árpád Rákosról, László
19
CSSZM lvt., 1963. év dossziéja, 44-es ikt. sz. Kerezsy László is kapott ilyen meghívót, s valószínű Székely Géza is, mert tagként ö az egyik aláírója
a csikszentgyörgyi jegyzőkönyvnek.
40
41
Felsóvárosviz község, Hunyad megye.
42
41
ü
4;
37
- 1960 - 1969 -
Terét, Hajdu Kálmán Csicsóból, Bíró Gábor, Ambrus Dezső Taplocáról, Szopos
Magdolna, Albert Erzsébet Zsögödből, Kiss Albert, Todor Antal Szentmihályról, Péter
József, Erőss István Szépvízről, Balogh József, Péter Domokos Szentlélekről, Vitos
Antal, Csiszér István Szentkirályról, Balló Gyula Szentimréről, Virág Lajos, Veres Fe-
renc Szentsimonból, Kovács Juliánna, Bors Ferenc Csatószegről, Benedek Anna Ve-
rebesről, Sándor Izabella Újtusnádról, Bodó Dénes, Fekete Fábián Kozmás, Miklós
Emma Szentmártonról, Keresztes Béla Bánkfalváról, Bíró Ferenc, Károly János
Menaságról, Tima József, Pataki András, Todorán János, Lestyán Sándor
Kászonaltízről, Bartha Mária Kászonújfaluból, Ranc János Somlyóról, Préda Teréz,
46
Török Imre Mindszentről.
1964 - 4 alkalmazott: János Pál igazgató-, Kovács Dénes muzeológus. Gál Magdolna teremőr. Böjthe
47
(Bors, Divicsány) Erzsébet takarító.
Az éves munkatervből: „(„.) A múzeum-ház berendezése és megnyitása. („.) /

Anyaggyűjtés a múzeum-ház részére. (. . .) / Két múzeum-alegységet hozunk létre,
egyet Felcsíkon, a másikat a Fiság-mentén. („.) /Az állandó kiállítás frissítése, új tár-
gyak kiállítása és azok tudományosabb bemutatása. („.) /A tömegek elnyomás elleni
harcát tükröző anyaggyűjtés. (. . .) Néprajzi kutatások folytatása a Fiság-völgyében és
Lóvészen, a Nagyrákos völgyében, Gyimes-völgyben. (. . .) / Rendszeres ásatások a
tusnádi Vártetőn, Csíkszentgyörgyön a Potovszky-kertben, Delnén. (. . .) / Régészeti
kutatások Zsögöd-Malomföld, Szenttamás-Kuratkert, Szentmihály-Veresmart,
Zsögödfürdő, Dánfalva-Karcfalva-Szenttamás reg1 gyergyói út, Balánbánya-
Szentmihály Kőd, Kászon-völgy Szetyevára. (. . .) / Gy. Szabó Béla fametszet, Gaál
8
András festészet és egy rajoni fotókiállítás („ /
Január 3-án kelt, a Rajoni Statisztikai Felügyelőséghez küldött átiratból: „(„.) A látoga-
tói tervet (20000) a teljes múzeumi tevékenység jó szervezettségének köszönhetően
túlléptük 17201-el. 8 időszakos kiállításunk volt, melyet többszörösen látogattak, így
49
a látogatók számát városunk lakosságának háromszorosára növelhettük. (. . .)"
Hajdu Béla, a Rajoni VB alelnök megnyitószövegéből: ,,(. . .) Hazánk, A Román Nép-
köztársaság felszabadításának huszadik és egyben ünnepi évében vagyunk. (. . .) Drá-
ga nekünk dolgozóink minden siker, tudósaink, művészeink minden egyes alkotása,
mert mindez része szocialista életünknek/ Ezzel a ragaszkodással és megbecsüléssel
jöttünk ide, Gy. Szabó Béla, az RNK művészetének érdemes mestere, állami díjas
művészünk gyűjteményes fametszet kiállítás megnyitására. (. . .). ,,so
A munkatervre vonatkozó tartományi múzeumi értékelésből: „(. . .) Elemezve az Önök
által küldött, a múzeumi munka javításával kapcsolatos anyagot, a következőket
hozzuk tudomásukra: / - A három előterjesztett anyag közül egyik sem követi a tí-
pusterv-pontokat. (. . .) I Az 1964. év munkatervével kapcsolatban úgy látjuk, igen sok
51
feladatot tartalmaz, melyeket két személy nagyon nehezen teljesíthet. (. ..)"
A II. féléves munkatervre érkezett marosvásárhelyi értékelőből: ,l .. ) úgy gondoljuk,
hogy elsődlegesen az Augusztus 23-a tiszteletére készülő kiállítással kapcsolatos te-
./6
./7
A több vezetéknévvel rendelkezö személyeket utoljára használt nevükkel vettem lajstromba, zárójelben feltüntettem korábban használt neveiket is .
./H
./9
j(J
;J
38
- 1960 - 7969 -
vékenységet kellett volna tartalmazza, mely az éves munkatervben van. (. . .) Hiány-
zik a tervből a szépvízi múzeum-ház számára való gyűjtés. (. . .)"
52
A II. féléves jelentésből: „(„.) Öt községből 1921-től máig terjedő időszakra vonatko-
zó gazdasági, szociális és politikai vonatkozású adatokat gyűjtöttünk. A Vörös Gárda
egyik résztvevőjét kikérdeztük, de nem rögzítettük magnetofonra. (. . .) I Május 1-én
az 1848-ból származó csíkszentgyörgyi házban megnyitottuk a néprajzi részleget.
(. . .) Mozgósítási munkánk eredménye képpen június 4-éig sikerült biztosítanunk
20142 látogatót, amiből az első negyedévben 11183, a másodiknak első 2 hónapjá-
ban 7597-et. („.) Az Édesbükk-i borvíz és Fehérföld-i lelőhely anyagából 11 edényt
restaura'I tun k. (. .. )"53
A Kolozsvári Történeti Múzeumhoz küldött átiratból: „(„.) Mivel a kiállítási temati-
kánkban szerepel a somlyói nyomdaprés kiállítása mely pillanatnyilag a Kolozsvári
Történeti Múzeumban található, valamint a Művelődési Minisztérium határozatára
hivatkozva, mi szerint a prést és annak kiegészítőit vissza kell nekünk adni, de meg-
alapozatlan okból nem küldték a prést / Kérjük, szíveskedjenek mihamarabb kiadni,
hiszen a felszereléseinek a birtokában vagyunk, és mert a nyomda alapításától a 19.
század második feléig Somlyón működött. (. . .) Megjegyezzük, hogy somlyói doku-
mentációs könyvtár és a nyomda nagyon sok kiadványa a mi leltárunkban van, tehát
természetes, hogy az egész műkincs a legmegfelelőbb helyen legyen, amit a mi fel-
54
jebbvalóink is elfogadtak és támogatnak. (. . .)"
A múzeum mellett működő tudományos tanács tagjai: Antal Imre tanár, Deák Gyula
tanár, Domokos Imre mezőgazdasági mérnök, Eigel Ernő tanár, Eirizer László orvos,
Ferenczi Jolán tanár, Fodor Sándor tanár, Gaál András tanár, János Pál tanár, Kerezsy
László technikus, Kovács Dénes tanár, Kristó András tanár, Miklós József tanár, Pus-
kás Blanka tanár, Simion, Pop bíró, Sárosi Ottó pártkabinet igazgató, Vécsey Gyula
, k 55
mernö .
A tartományi múzeum igazgatója és főmuzeológusa, Dr. Dragomán Pál és Grün
Magda végzett június 25-27-én szakellenőrzést. ,l „) Nem végeztek természetrajzi
kutatást és gyűjtést (nem is volt a munkatervben). Szakember hiányában ez elfogad-
ható. Mégis felhívjuk a múzeum figyelmét, hogy a természetrajzi alapkiállítás bővíté
se és frissítése érdekében, ne mellőzzék ebben a tekintetben a gyűjtőmunkát. (. . .)
1963 1-111. évnegyedére három régészeti ásatást terveztek, Tusnádon, Bánkfalván és
Delnén. Az első kettőt elvégezték: Tusnádon 24 munkással 14 napig tartó rendszeres
ásatás volt. Bánkfalván pedig 6 munkással 6 napig tartó kutató ásatást végeztek.
Mindkettőt a RNK Akadémiája Történeti Intézetének Kolozsvári Fiókjával együttmű
ködve, melyen Horedt, Kurt professzor is részt vett. A harmadik ásatás helyhatósági
engedélyezés hiányában elmaradt, mert a helyi szervek a sürgős mezőgazdasági
munkák miatt nem tudtak munkaerőt biztosítani. Ebben az időszakban terven felül
két mentőásatást végeztek: Zsögödben egy bronzkori sírt, Szenttamáson gazdag vas-
kori leletet tártak fel. (. . .) /A munkatervnek megfelelően 1964-ben folyamatosan foly-
tatják a Fiság-mentén a népi építészeti emlékek kataszterét. Ennek az akciónak a ke-
retén belő/ megközelítőleg 150 fényképet készítettek. („.) /A kerámia anyag 90%-a
tisztított, 25%-a kiegészített („.) /A fémtárgyak megközelítőleg 50%-át elektrosztati-
kus fürdőben megtisztították, de itt sem alkalmaztak semmilyen felületvédő módszert
;2
.u
CSSZM lvt, 1964. év dossziéja, 56-os ikt. sz.
jJ
,;; CSSZM lvt., 1964. év dossziéja, ikt. sz. nélkül.
39
- 1960 - 1969 -
(. . .)A múzeumban 2 raktárhelyiség van, az anyagot tisztán és szakonként elkülönítve
tárolják. A helyiségek nincsenek szellőző- és fűtőrendszerrel felszerelve, sem pedig
hőmérséklet és nedvességmérővel nincsenek ellátva. (. . .)" A továbbiakban a bizottság
a kiállítások szakszerűségét és esztétikai megjelenítésének a hiányosságait, és a láto-
56
gatók kis számát - a tervezett 20000-et kifogásolja.
A „Szociál-kulturális megvalósítások című kiállítás tematikája/ Terv szerint a kiállítás
felöleli az I 1. iskola előtti/ 2. és iskolai oktatást/ 3. az ifjúsági szervezeti életet/ 4. a
gyermekotthon képes krónikáját/ 5. a művelődési élet eredményeit I 6. a tömegspor-
tot / 7. és az egészségvédelmet / (. . .) / Célunk, hogy a számok tükrében ábrázoljuk
1944-1964 közti fejlődést. (. . .) / Fényképsorozattal ábrázoljuk az emberek életkörül-
ményeit (mosolygó, vidám óvodások; tanuló. kiránduló, szórakozó iskolások; tánco-
ló, daloló ifjúság; győztes sportolók; operáló orvosok; pihenő, üdülő gyermekek) /
Kihangsúlyozottan mutatjuk meg a párt és kormány gondoskodását (ingyen tan-
könyv; növekvő költségvetési keretek; új, modern lakások; megváltozott munkakö-
rülmények; üdülés) /A kiállítás igyekszik tükrözni azt is, hogy alkotni igazán csak a
szabad ember tud (óvodások, iskolások rajza, kézimunkája, gépmakettek, művészi
tárgyak: szobrok, képek, kerámia) / Különös gondot fordítunk a háromdimenziós
anyagokra (megfogható tárgyak: óvodai bútorzat, korszerű didaktikai játékszerek,
iskolai felszerelések, laboratóriumi eszközök, műszerek, preparátumok; 20 év leg-
szebb könyvtermékei, sportkupák, korszerű orvosi műszerek, hazai gyógyszergyárt-
mányunk termékei) /Az egyes részlegnek egy-egy alábbi mottót terveztünk / 1. Óvo-
dák - Sfntem prezentul fericit ~i viitorul drag - Boldog jelen és drága jövő vagyunk /
2. Iskolák - Cu entuziasm ~i elan spre noi victorii - Lelkesedéssel, lendülettel új győ
zelmek felé / 3. Ifj. szervezetek, Gyermekotthon - Frumoasa ~i scumpa vatra e~ti
noua, Republica noastra Populara Rom/na - Gyönyörű és drága otthonunk vagy,
Román Népköztársaságunk / 4. Sport - Gata sa fi la apararea patriei noastre - Légy
kész hazánk védelmére / 5. Kultúra - Partidului ~i Patriei sa rasune cfntul - Pártunkat
és hazánkat zengje a dal / 6. Egészségvédelem - Capitalul cet mai pretios este omul
- A legértékesebb tőke az ember/ Csíkszereda, 1964. Vll I. 12. ,p
Valószínű, ehhez a kiállítás-tervhez tartozik a Csíkszereda város fejlődése a számok
tükrében címet viselő kimutatás. Ebben található a múzeumlátogatók statisztikája is:
58
1950: 6043, 1955: 4259, 1960: 70767, 1961: 76775, 1962: 22460, 1963: 24775.
A Csík Rajoni Néptanács VB-nak címzett átiratból: „(. . .) a Csík Rajoni Múzeum tulaj-
donában lévő épület az utóbbi évek folyamán annyira megrongálódott, hogy egy
újabb telet a szakemberek véleménye alapján nem bír ki és figyelembe véve azt a
tényt is, hogy a kb. 75-80%-ban használhatatlanná vált cserépállomány az átrakást
nem bírja, ugyanakkor azonban hét kiállítási terem plafonja ázott be a legutóbbi
esőzés alkalmával is I Kérjük a Végrehajtó Bizottságot, hogy az alábbi indoklás figye-
lembe vételével szíveskedjenek 16000 azaz tizenhatezer lej összeggel költségvetési
59
keretünket növelni, (. . .)" Az átirathoz mellékelt részletes költségvetési aktából meg-
tudható, hogy az igazgatónak 1450, a muzeológusnak 1150, a teremőrnek 625, a
60
takarítónak pedig 550 lej volt a havi bére.
j6
;7
jH
;y
611
40
- 1960 - 7969 -
December 24-én kelt egy rövid jelentés, melyet János Pál igazgató a Művelődési és
Művészeti Bizottságnak címzett: „(. . .) 12500 lejt fordítottunk múzeumi tárgyak vásár-
lására. Több művészi kép, néprajzi anyag, három egyenkint is értékes olajfestmény
gyarapítja azt az anyagot, amellyel az új képzőművészeti részleget szeretnők beállí-
tani állandó jelleggel. Nagy Imre a RNK művészetének érdemes mestere 65 db. fa-
61
metszetét adományozta a múzeumnak. Ez magában egy teljes kiállítási anyag. (. . .)"
Egy címzett és aláírás nélküli levélből: ,,(. . .) Kolozsváron jártamban az Egyetemi
Könyvtárban is kutattam, de remény aluli az eredmény, ugyanis Csíkszereda történe-
téhez a képeslapok gyűjteményében mindössze 12 illusztrációt találtam, viszont
Tusnádfürdő váratlanul kitett magáért a mintegy 125 különböző képes levelezőlapjá-
„62
va.1 (. ..)
Ugyancsak címzett és aláírás nélküli levélből: „Pozitívan értékelhető a párt irányítá-
sának az eredménye a rajoni múzeum tevékenységében is. Ez a kulturális intézmény
egyre sikeresebben tölti be szerepét. Tárgyi anyaga a konkrét meggyőzés sajátos
módján szolgálja a széleskörű propaganda és tömegnevelő tevékenység kibontako-
zását. Az utóbbi négy év alatt háromszorosára emelkedett a múzeumlátogatók szá-
ma. (. . .) ... több mint 36 ezer múzeumlátogató munkás. kollektivista, értelmiségi;
férfi és nő; ifjú és öreg szerzett nemcsak sok hasznos ismeretet, de legalább ugyan-
annyi művészi élményt. (. .. )"
63
1965 - 4 alkalmazott: János Pál igazgató-, Kovács Dénes muzeológus. Gál Magdolna teremőr. Böjthe
(Bors, Divicsány) Erzsébet takarító.
„Jegyzőkönyv 1965. január 6-ról /Mi, a Virág u.

64
8 szám alatti Csík Rajoni Múzeum
munkaközössége, összegyűltünk a múzeum irodájában, jelen voltak: / 1. Gál Mag-
dolna teremőr / Bors Erzsébet takarító, / Kovács Dénes muzeológus és / János Pál,
múzeumigazgató/ Tárgy: javaslat a múzeum részéről a 4. sz. választókörzetbe /Gál
Magdolna elvtársnő, a múzeum teremőre javasolja, hogy intézetünk részéről János
Pál elvtárs múzeumigazgatót delegálják a 4. sz. választókörzetbe / A jelen/e/ők
egyetértenek ezzel a javaslattal és amellett vannak, hogy János Pál elvtárs vegyen
65
részt ebben a körzetben. (. . .)"
Az éves munkatervből, 1965. január 9.: „(. . .) Régészeti kutatások, ásatások: /
Csíkszentgyörgy-Bánkfalva (újkőkor) 12 nap / De/ne (bronz-, kora vas-, dákkor) 10
nap / Terepbejárás / Kászon-völgy 4 nap / Kozmás-Lázárfalva 2 nap / Szentkirály-
Szentsimon 3 nap I Szentmihály-Szenttamás 4 nap/ Néprajz:/ Fiság-menti építkezés
leltározásának folytatása / Pásztorkodás tárgyainak gyűjtése / Modernkori történeti
kutatás I A két világháború közötti munkásmozgalmi anyag gyűjtése (. . .) / Időszakos
kiállítások: /Szervátiusz Jenő/ 20 év fotói/ Naiv művészet - gyermekrajzok/ Mátyás
József Petrozsény-Lupényi művész grafikái / Bandi Dezső szőttesei, szőnyegei, kerá-
miái/ Nagy Imre, a RNK érdemes művészének grafikái/ Karácsony János vízfestmé-
nyei /A primitív kerámiától a Dánfalvi fekete kerámiáig / Fiatal marosvásárhelyi mű
vészek tárlata /Szobrászati kiállítás (. . .) 30000 látogatót biztosítunk, melyből 10000-
66
t csoportban (400 csoport). (. .. )"
61
61
63
6J
A Kossuth Lajos utca új neve.
65
CSSZM lvt., 1964. év dossziéja, 5-ös ikt. sz.
66
41
- 1960 - 1969 -
Május 16-án volt Bandi Dezső népművész kiállítása. A megnyitószövegből: Mélyen 11
tisztelt Ünneplő Közönség, Kedves Elvtársak! /Hazánk dolgozó népét a IV. Pártkong-
resszus előkészületi időszakának lázas tevékenysége tölti el. A szocializmus kitelje-
sedéséért vívott harc naponta gyarapodó győzelme pártunk bölcs politikáját, népünk
alkotó erejét mindennél meggyőzőbben igazolja. (. . .) /Pártunk helyes politikája tette
lehetővé a kulturális forradalom kibontakozását, ez a politika biztosította, hogy eddig
még soha nem tapasztalt fejlődést érjen el a tudományos és művészi tevékenység. E
fejlődés tényekkel, számokkal igazolható eredményeit városunkban is lemérhetjük.
Egyik ilyen bizonyság az is, hogy alig két év alatt ebben a teremben a 15. időszakos
kiállítást nyithatjuk meg / Ennek a mai ünnepségnek sajátos vonást kölcsönöz az a
tény, hogy a maga nemében, városunkban ez az első iparművészeti kiállítás, az első
olyan tárlat, amelynek anyaga a legközvetlenebbül kapcsolódik a korszerű lakás dí-
67
szítéshez, az otthon ízléses berendezéséhez. (. . .) Következik a művész bemutatása.
Minden eddigi irat közül ez az első, ásatásokra vonatkozó UTASÍTÁS Dr. M.
Basescunak, a RNK Akadémiája levelező tagjának az aláírásával, melyben meghatá-
rozzák a leletek tulajdonosát: „(. . .) A múzeumok, valamint a vegyes ásatási telepek
régészeti anyaga és a megállapítások a megfelelő közösségek tulajdonát képezik.
Értékesítésükre csak az ásatásvezető külön engedélyével kerülhet sor. A feldolgozást
megelőzően és az után is az anyag a múzeum tulajdona. (. . .) /Az ásatásokból szár-
mazó anyag egy részét át lehet adni a RNK Akadémiájának. (. . .) /A vegyes telepek
vezetői még az ásatást megelőzően az anyag tudományos értékesítésére vonatkozó-
an megállapodik a megfelelő múzeumma/"
68
A Marosvásárhelyi Tartományi Múzeum körlevélből: Mellékelten küldjük az ÁMMB

11
ellenőrei megállapításainak értelmében készült intézkedési tervet / Azonnal hozzá-

kezdenek a tervben foglaltak megvalósításához, s minden évnegyed végén beszá-
molnak nekünk a hozott intézkedésekről, hogy jelenteni lehessen az ÁMMB-hez a
megvalósításokat. (. . .) Igazgató, Dr. Dragomán Pál/ Muzeológus. Zrínyi Endre / Csík-
szereda /A múzeum átrendezés miatt bezár, ebben az időszakban különböző témá-
val időszakos kiállításokat rendez. Képzőművészeti kiállítás esetén a Marosvásárhe-
lyi Művészeti Múzeum segítségét kérik / Rátérnek a tematika és az alapkiállítások
grafikonjának a szerkesztésére / Határidő: 1965. IX. 1 /A kiállítások újrarendezését
illetően a következő ajánlásokat kell figyelembe venni: / Természettudomány: / A
diorámák ne legyenek zsúfoltak, kerülni kell idealizálásukat. (. . .) / El kell végezni a
szövegek helyesírás ellenőrzését / Történelem: / Gondoskodni kell az i. sz.-i 111-XV.
századi anyag hiátusainak a kiegészítéséről. Hűen kell bemutatni a román nép és
nyelv, a román feudális államok kialakulását, Erdélynek a magyar hűbéresek általi
e/foglalását, a székelyek és szászok kolonizálását /A korszakolásokat a jelenleg meg-
jelent tanulmányok alapján kell végezni. (. . .) /A feudalizmus keretén belő/ - megfe-
lelő helyen - be kell mutatni a város történetét. (. . .) /A feudalizmus bemutatását
kronológiai sorrendben, nem empirikusan, jelenségek szerint kell végezni / Nem a
Dózsa felkelést, hanem megfelelő helyen a Horia felkelést ábrázoló metszetet kell
bemutatni / Néprajz: / Felül kell vizsgálni a parasztház berendezését. Az új berende-
zéskor figyelembe kell venni, hogy a tárgyak onnan származzanak, ahonnan a házat
vásárolták. Ajánlatos, hogy a tárgyakat pontosan abból a községből vásárolják, még
ha nem is nagyon régiek, vagy szépek, de eredetiek legyenek / Tárgyvásárláskor a
hangsúly i. sz. 111-XV. századra essen /A tematika szerkesztése közben tapasztalat-
67
6H
CSSZM lvt., 1965. év dossziéja, 19100-as ikl. sz.
42
- 1960 - 7969 -
cserét kell szervezni Bukarest Történeti Múzeumával, a nagyszebeni Brukenthal Mú-
69
zeummal és a Kolozsvári Történeti és Néprajzi Múzeummal. "
Egy június 23-án kelt átiratban található a gyűjtemények leírása: ,,(. . .) 7. régészeti
gyűjtemény / az újkőkortól a középkorig kb. 300 eszköz, 700 helyreállított edény,
60-nál több láda cseréptöredékekkel / 2. Csík rajon néprajzi gyűjteménye /
csíkszentgyörgyi parasztház 280 háztartási tárggyal teljesen berendezve, háztartás,
gazdaság, pásztorkodás eszközgyűjteménye, népi kerámia, textília, kályhacsempék,
festett tojások, összesen 7600 db. / 3. Képzőművészeti gyűjtemény I 43 db. templo-
mi és népi szobor/ 62 db. egyházi és népi festmény/ Nagy Imre érdemes művész 65
db. metszete / helyi festők és XIX. századiak 26 db. akvarellje és olajfestménye / 4.
Természettudományi gyűjtemény/ 706 kitömött állat I 750 növény I 3 70 ásvány és
kövület/ 5. Dokumentációs könyvtár/ a volt ferences könyvtár több mint 7000 köte-
10
te /kézikönyvtár 6000 kötettel"
Júniusban volt Gy. Szabó Béla fametszet-kiállítása is. Ennek kapcsán készült János Pál
írása. „Gondolatok Gy. Szabó Béla Dante kiállításához/ Dante és a termelőszövetke
zeti tag. Furcsa párosítás. 700 esztendő mégiscsak nagy idő. Nagy idő, de a távolság
egyáltalán nem olyan nagy. Nem értem, miért nem találkozhat 7965-ben Dante és a
termelőszövetkezeti tag, ha úgy esik, éppen a csíkszeredai rajoni múzeum kiállító-
termében? És hogy találkoztak, arra több szemtanút sorakoztatunk fel. Tanúkat, akik
a megelégedés jogos örömével könyvelték az újabb és valóban nagyszerű sikerek
közé a jelenetet / Mert így történt: / Immár közel egy hete sereglenek az emberek a
fametszet-kiállítás pompás termébe. Felnőttek és gyerekek, ipari szakmunkások és
egyszerű háziasszonyok, munkából jövők és gondtalan kirándulók megannyian meg-
elégedéssel szemlélik a tárlat valamennyi alkotását. Értékelik, becsülik, ragaszkodnak
ehhez a művészethez és Gy. Szabó Béla mesterhez / Piaci nap volt. Lebarnult arcú,
idősebb falusi bácsi lépett a terembe. Tekintetét végighordozta a napfényben ragyo-
gó terem falán, alig észrevehetően biccentett a fejével, majd egy pillanatig tétovázva
húzta végig kérges tenyerét homlokán, hogy aztán nagyon határozottan kilépjék a
teremből / - Hiába, korai még Dante gondolatvilága. Ehhez általános műveltség,
irodalmi tájékozódottság kell! - jegyezte meg egy finomkodó idősebb női hang /
Bántott. Határozottan rosszul éreztem magam. Bosszantott az is, hogy ilyen esettel
másfél év óta egyszer sem találkoztam, s miért éppen most kellett előfordulnia. A
teremben nagyon sokan voltak. Több kiránduló kérdő tekintete fordult felém Válasz
nélkül hagyni egy ilyen megjegyzést? De mit lehet mást tenni, mint egy alig kimon-
dott »igen(( után sürgősen másra terelni a szót. Szerencsére minden kétséget eloszla-
tott a szomszédjával visszatérő bácsi: / Gyere csak, - mondta halkan -, de érthető
tag/a/ássa/. Gyere, érdemes végignézni. Fametszetek. Körtefa deszkára vési a mester.
Kiérti magát benne! I Társa bütykös újával mereven célozza az egyik metszetet, s
csak úgy hozzáfűzi: / - Még annál is szebb, mint amit az újság közölt /A körülállók
már őket figyelik. Van mit hallgatniuk. A két szövetkezeti tag a Divina comedia il-
lusztrációit sorban keretbe foglalja. Egymás között beszélgetnek, de mindenkinek
szól / 7965-ben vagyunk. 20 éves tömegnevelő tevékenység, a párt vezette kultúrfor-
radalom, az országépítés termelő munkája formálta, alakította dolgozóinkat. Termelő
szövetkezeteink tagsága nem az elmaradt falu misztikus világának a képviselője, ha-
nem élő gondolat és elv, megtestesült valóság és biztos holnap tulajdonosa. Tényező
a javából! Ember!!!/ Dante valami ilyennek szerette volna látni azokat, akiket korholt
és feddett, akikre könyörtelenül ráhúzta a maga szabta ítélet kora hű köntösét, kiöre-
gedett fegyencruháit. Ilyennek szerette volna látni, és lám, ilyennek látja most.
6V
CSSZM lvt.. 1965. év dossziéja, 271-es ikt. sz.
711
43
- 1960 - 7969 -
Ilyennek látjuk most mi is és azok is, akik ilyen rövid esetből is felmérhetik, hogy
népünk a párt vezetésével a fejlődés hatalmas útját tette meg.
71 /1
Októberben kelt az Állami Művelődési és Művészeti Bizottság elnökének, Dr. M.

Basescunak az 1963-ban kiadott 628-as sz. rendelkezésére emlékeztető levele: ,,(. . .)
átrendezés miatt a múzeumok bármely alapkiállításnak a bezárására csak az ÁMMB
és a közvetlen felsőbb szervek engedélyével kerülhet sor ! Megjegyezzük, hogy az
engedélyt csak úgy lehet megszerezni, ha a bezáráskor már létezik az új kiállítás
1172
szerkesztett és általunk jóváhagyott tematikája.
1966 - 6 alkalmazott: János Pál igazgató-, Kovács Dénes muzeológus. Gál Magdolna teremőr. Becze
73
Margit, Böjthe (Bors, Divicsány) Erzsébet takarító, Ambrus Erzsébet.
Január 3-án kelt az éves munkaterv. „A cél elérése érdekében, mely rajoni múzeu-
munk előtt áll, hogy eredményesebben járulhassunk hozzá a munkás emberek neve-
léséhez, hogy a dolgozók hazafias nevelését szolgálhassuk, a következő akcióink
lesznek: / Régészet: / Zrínyi Endre tartományi muzeológus elvtárs vezetésével rend-
szeres régészeti ásatás Jenőfalván - dák és népvándorlás kor / Régészeti kutatás és
rendszeres ásatás a Kolozsvári Történeti Intézet delegátusának a vezetésével
Csíkszentgyörgy-Bánkfalván - Erősd-, Körös-, Boian-, 7 Cucuten/ újkőkori kultúrák I
4 5
Terepbejárás Kozmáson, Szentsimonban, Kászonújfaluban /Néprajz: /A Fiság-menti

népi építészet inventarizációjának folytatása / Havasi pásztorkodás tegnap és ma -
adatgyűjtés, tárgyvásárlás, fényképezés és filmezés. (. . .) / Az alábbi témákkal egy
előadássorozatot rendezünk a múzeumban: /A Csíki-medence geológiai kialakulása
! Tartományunk szépségei - diapozitívek / Rajonunk állat- és növényvilága, mint
gazdasági alap / Gyógynövények használata /A rajon régészeti térképe /A szentkirá-
lyi dák-kincs és a dák kultúra/ Rajonunk statisztikai felépítése a fejlődését illetőleg és
a jövő perspektívái a tartomány és az ország fejlődésének fényében /Népművészet,
szőttesek, varrottasok Lóvészről, Bükk/okáról és Gyimes-völgyéből - diapozitívek /
Lakás és népművészet/ Tájékozódás a képzőművészet titkaiban, az új harca/ A kép-
zőművészet a giccs elleni harcban/ A művészet Románia Szocialista Köztársaságban
76
(. ..) I 1966-ban 40000 látogatót biztosítunk, melyből 6000-et 200 csoportban (. . .)"
Június 20-án kelt az ÁMMB Múzeumi Tanácsának a 20 oldalas Intézkedés a múzeu-
mi hálózat és arcél javítására címet viselő körlevél. Megtudható belőle, hogy ország-
szerte 220 múzeum létezett, melyből 154-et az eltelt húsz évben hoztak létre. ,,(. . .)A
rajoni és városi múzeumok befog/alják a/apkiállításaikba és kutatásaikba a román
nép történelmének azokat a jelentős eseményeit, melyek az ő területükön történtek,
és bemutatják a helység történetét is. (. . .) / Kiemelt figyelmet kell fordítani a kutatás-
fejlesztésre, különösen az emberiség történetének legrégibb időktől kezdődő korsza-
77
kától a román nyelv és nép kialakulásának időszakával bezárólag. (. . .)
A Marosvásárhelyi Tartományi Múzeumtól kapott július 20-i levélből:
„Megállapítottuk, hogy az Önök egységének pecsétje hibákat tartalmaz, például még
viseli a R.P.R feliratot / Ennek a helyzetnek a kiküszöbölésére sürgősen kérjék a
78
71
72
7J
Nem sikerült kideríteni a beosztását.
u
A munténiai - Cálára~i megye - Várá~ti községhez tartozó tó nevéről.
7;
la~i megyei település.
76
77
7H
Republica Populará Rominá - Román Népköztársaság.
44
- 1960 - 1969 -
Rajoni Művelődési és Művészeti Bizottság jóváhagyását a bélyegzőcserére, (. . .) kö-
79
zépen három sorban Republica Socialista Romania felirattal. (. . .) /Ajánljuk ugyan-
akkor, hogy tanácskozzanak a Rajoni Művelődési és Művészeti Bizottsággal a betű
típusokat és a pecsét nagyságát, stb.-t illetőleg. (. . .)" Az aláírások mellett a MTM pe-
80
csétjén a R.P.R. felirat olvasható.
Később: „ Visszatérve a 4971166-os levelünkre, közöljük Önökkel, hogy az augusztus
4-én, L. Stefanescu elvtárssal, az ÁMMB alelnökével folytatott telefonbeszélgetés
alapján az önök intézményének neve Csíkszeredai Múzeum lesz. Tehát a múzeum
ezután nem »Rajoni Múzeum((. Cserében meg kell nevezni a rajont és a tarto-
, ,,81
manyt.
Az ÁMMB-tól júliusban érkeztek levélből: „(.„) Tevékenységi terv 1967-re, tudomá-
nyos kutatás, kiadványok és kiállítások (az űrlapokat A67, B67, C67) nagy figyelem-
mel kell kezelni. A kitöltés módszertanát és az űrlap típusokat a Tartományi Múze-
umhoz küldtük. Kérjük az azonnali kapcsolatteremtést és javaslataikat, melyeket a
(rajoni vagy városi) Művelődési és Művészeti Bizottság jóváhagyásával küldjék a Tar-
tományi Múzeumhoz, mely elvégzi az összesítést, amit a Tartományi Művelődési és
Művészeti Bizottság jóváhagyásával hozzánk továbbít. Az egységes kutatási tervvel
82
fontos feladataink vannak, és az ÁMMB szeptemberre kéri az 1967-es tervet. (. . .)"
„Kedves Elvtársak! Vendégeink! /Az 1966-67. esztendő fordulóján megint összejöt-
83
tünk, s az utóbbi 3 év alatt immár 31-ikszer, (. . .)"
Hajdu lngeborg, a Rajoni Néptanács alelnöke, Bakó László, Csedő István, Nagy Gé-
za, Bedő Bálint és János Pál múzeumigazgató alkották azt a bizottságot, mely no-
vember 12-én a 144-10-es számú jegyzőkönyv tanúsága szerint „(. . .) Jóváhagytuk az
alábbi múzeumi tárgyak minőségi és mennyiségi bevételezését, melyet a János Pál
által képviselt Csíkszeredai Múzeum vásárolt meg / 14. Puskás Sándor Tavasz (. . .) /
Alulírottak igazoljuk a fenti műtárgy megvásárlásának szükségességét és az ár jogos-
ságát, mivel a tárgy múzeumi minőséggel rendelkezik, amiért megvásárolták. (. .. )"
84
Az év végi statisztikai kiegészítő jelentés szerint : „54053 látogatót valósítottunk

meg népszerűsítő módszerekkel mint például katalógus és meghívó nyomtatással
(7800 db.), nyomtattattunk 5000 db. leporellót, levelet küldtünk az intézményekhez
~ %
és vállalatokhoz, a Rajoni KISZ-szel és a csíkszeredai Pionírtanáccsal kollaborál-
tunk I Az év folyamán 12 időszakos kiállítást rendeztünk, (. . .)/A múzeum közössége
23 előadást tartott falun, emellett hetente 2 képzőművészeti előadást tartunk /Az év
folyamán jelentős mennyiségű képzőművészeti és néprajzi tárgyat sikerült vásáro/-
87
nunk. Szak/e/tárunk összesen 942 db. tárggyal bővült."
1966 decemberében elkészült az 1967. év munkaterve. Folytatják a megkezdett ása-

tásokat. „Néprajz: /A Fiság-menti népi építészet inventarizációjának véglegesítése /
79
Románia Szocialista Köztársaság.
Hl/
Hl
H2
CSSZM lvt, 1966. év dossziéja, 33092-es ikt. sz.
HJ
CSSZM lvt., 1966. év dossziéja, 184-es ikt. sz. Maier Radu kolozsvári festőművész, a Képzőművészeti Főiskola előadótanára tárlatmegnyitóján
lehangzott szöveg bevezetője, melyet a kiállítások számának emlitése miatt idéztem.
HJ
CSSZM lvt., 1966. év dossziéja, ikt. sz. nélkül. A műkőből készült szobrot 8500 lejért vásárolták meg. A Városi Művelődési Ház melletti parkban, a
Tosca cukrászda előtti szökökútdiszként állították ki. 1987-ben teljesen tönkrement.
H5
Kommunista Ifjúmunkás Szövetség.
H6
Az úttörők romániai neve pionír.
H7
CSSZM lvt„ 1966. év dossziéja, 1/1967-es ikt. sz.
45
- 1960 - 1969 -
A múzeumi kollektíva tevékenysége a tudomány terén: I Véglegesítjük a Csík rajoni
ásatások kis topográfiáját / Véglegesítjük a Havasi pásztorkodás című időszakos kiál-
lítás tematikáját/ A következő tudományos munkákat állítjuk össze: / Csángó varrot-
tasok ornamentikája / Cyimesvölgyi írott tojások ! Csíki népi csempék /
Gyimesfelsőloki babonák (. .. )"
88
1967 - 9 alkalmazott: János Pál igazgató-, Kovács Dénes muzeológus. Antal Imre, Horváth Csaba,
Kassay Ibolya szakirányító. Gál Magdolna, Mátéffy Anna teremőr. Böjthe (Bors, Divicsány) Er-
zsébet, Györgypál Júlia takarító.
A Tartományi Múzeumtól érkezett körlevélből: „ÁMMB Múzeumi Tanácsa 20566-os

sz. körlevelének értelmében, a tudományos kutatási tevékenység lebonyolítását ille-
tően kötelezettségeik a következők: / Minden terepen történő kutatást a következő
képpen jelentenek:/ 1. A kutatás kezdetén rövid fogalmazásban értesítik a Múzeumi
Tanácsot, felsorolva a kezdés dátumát, a tervezett időtartamot, a kutatócsoportot, a
tervezett pénzalapot/ 2. Munka végeztével vázlatos jelentést kell küldeni a követke-
ző tartalommal: /A. A kutatás időtartama (dátumokban) / B. Résztvevő kutatók! C.
Elköltött pénzalapok/ 0. A kutatás lefolyása:/ a. a kutatás folyamatának a leírása / b.
fontosabb eredmények/ e. összefoglaló a kutatás jövőbeni perspektívájáról I Minden
tervcímnek külön jelentést kell készíteni, hogy besorolható és összegezhető legyen /
A jelentéseket három példányban a tartományi múzeumhoz kell előterjeszteni, mely
89
a Múzeumi Tanácshoz küldi/ Kérjük a szabályozásokhoz való pontos igazodást."
Januári kiállítás-megnyitóból: „Pártunk IX. Kongresszusának Határozatai új lendületet
adtak hazánk gazdasági fejlődésének, s az alkotó munka ütemében alig másfél év
alatt még nagyszerűbb eredmények születtek a bányákban és gyárakban, az üze-
mekben és tudományos laboratóriumokban, a földeken, az építőtelepeken. (. . .) / A
jelenlegi kiállítás az új eljárások, a gépesített termelési folyamatok nagy leltárából
azokat szemlélteti, amelyek ma már általánosan jellemzik a készruhagyártást ha-
zánkban csakúgy, mint az egész világon. (. . .) /Ez a kiállítás a Csíkszeredai Készruha-
90
gyár első ilyen jellegű bemutatkozása a nagyközönség előtt. 11
Az ÁMMB VB-nak a 103-as végzéséből: ,,(. „) 1. A múzeumok állandó és időszakos

kiállításai hetente hat napig lesznek nyitva /Vasárnap és hivatalos ünnepnapokon az
állandó és időszakos kiállítások nyitva állnak a közönség számára / 2. Május-október
időszakban az állandó és időszakos kiállításokat 10-20 óra között kell nyitva tartani.
91
(. . .) /November-április időszakban 10-13 és 17-20 óra között. (. . .)"
János Pál - Kovács Dénes: Régészeti terepbejárás Csík rajonban e. kiadásra váró
által írt véleményezéséből: „Az anyag vitathatat-
92
szakdolgozatnak a H. Daicoviciu
lan érdeklődésre utal, egy sor, régészeti fontosságú új pontot jelez, és ezáltal hozzá-
járul Csík rajon múltjának a jobb megismeréséhez. A cikk nem tartalmaz olyan poli-
tikai-ideológiai vagy szakmai hibát, mely kiadhatatlanná tenné. Mégis, a kiadás ér-
dekében, gondolom szükség lenne bizonyos javításokra / A cikk bevezetője igen
hosszú, (. . .) / Végezetül az a véleményem, hogy a cikket stilizálni kell, hiszen bizo-
93 11
nyos kifejezések vagy mondatszövések román nyelven egyáltalán nem helyesek.
HH
HY
Yll
Y/
Y2
Daicoviciu, Hadrian, Constantin fia, apa és fia egyaránt kolozsvári régész.
YJ
46
- 1960 - 1969 -
Áprilisban készült jelentésből: „A múzeum tudományos és esztétikai tömegnevelő
tevékenységének 1967 évi helyzetéről, az elért eredményekről, az új negyedévre
előirányzott tervről, valamint a felmerült hiányosságokról (. . .) I Az évek óta gyarapo-
dó Csík Rajon Régészeti Kis Repertoárja újabb oldalszámokkal, vázlatokkal és fény-
képfelvételekkel gyarapodott. Elkészült a pásztorkodás tárgyi leltára, több adat iga-
zolja a tartalmi részre vonatkozó igényességet. Az írott tojások teljesebb feldolgozása
már a befejezés felé közeledik, s a gyimesi varrottasok 465-nél is már több minta-
gyűjteménye a tüzetes feldolgozásra készen áll. A pásztorkodással kapcsolatos tárgyi
anyag begyűjtése megfelelő ütemben halad / Az eredményekkel azonban mégsem
lehetünk megelégedettek. Úgy tűnik, mintha ez a kutató munka, ez a tervszerű tu-
dományos tevékenység valóban átfogó jellegű volna, s közben több megkezdett, de
nem kevésbé fontos kutató terület munkája félbe maradt, mint például a népi építke-
zések leltározása, (. . .) /A terepbejárás eredményeit egy 9 oldalas dolgozatban adtuk
át a tartományi múzeum évkönyve számára. (. . .) / Csupán a tavaszi vakáció idején
közel 2000 általános iskolai tanuló, köztük a kozmásiak, szentimreiek, szentkirályi-
ak, pálfalviak, szépvíziek, szentmihályiak, csicsaiak, madéfalviak, rékosiak és a város
területéről, valamint a Cyimesekből több más iskola tanulóifjúsága végzett csoportos
múzeumlátogatást. (. . .) / A márciusi múzeumlátogatók száma 7152, vagyis közel
annyi, mint a másik két hónapban volt, (. . .) / A dákok című filmet megelőző idő
szakban nem fordítottunk elég gondot arra, hogy Dák és római nyomok hazánk terü-
letén című időszakos kiállításunkra az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozóinak
több ezres tömegét is mozgósítsuk. (. . .) /Az alapszervezet tagságának közvetlen irá-
nyító és ellenőrző tevékenységére a múzeumunk munkaközössége is igényt tart. Úgy
véljük, jobb eset, ha a hibákat és a hiányosságokat nem a tárlatot szemlélő idegenek,
a múzeum látogatói állapítják meg, hanem elsősorban azok, akik még idejében tud-
, . 1s.
na k seg1teni . (. .. )"94
Az ÁMMB VB-a augusztusban határozta meg - külön-külön - az ország mindenik

múzeuma számára a belépőjegy árát, amit közös lajstromba foglalva küldött szét az
intézményekhez. A csíkszeredai múzeumi belépti díját a legkisebb, C besorolásban
0,50 lej értékben szabták meg. A legdrágább - az A besorolású-, 2,00 lej, a közepes
értékű - a B besorolású -, 1,00 lej volt. A besorolást a múzeum rangjához igazították.
A múzeumoknak lehetőségük volt egy ingyenes látogatási nap meghatározására, az
iskolák díjmentesen tarthattak tanórát a múzeumokban, egyéni látogatás esetén a diá-
9s
kok, egyetemisták és sorkatonák 50%-os kedvezményben részesültek.
96
Levél az l.R.M.C. igazgatóságához: „A múzeum igazgatósága, baráti köre, a helyi
szervekkel szoros egyetértésben, valamint a művészetpártoló közönség messzemenő
támogatásával, a zsögödi fürdőtelep fölötti teraszon egy művésztelep első közös mű
termét határozta el fölépíteni. Ehhez a munkához a mi erőnk kevésnek bizonyul. A
művészetpártolók hazafias lendülete is csak akkor érvényesíthető, ha a legszüksége-
97
sebb anyagokkal rendelkezünk. (. . .)" Sajnos, csak terv maradt.
Az év végi jelentésből: „A Csíkszeredai Múzeumnak az 1967. év folyamán 68881
látogatója volt. Ennek 70%-át az időszakos kiállítások látogatói jelentik. (. . .)/Belépti
díjat nem szedtünk. A tartománytól kapott utasítások szerint csak 1968-ban térünk rá
9./
'JS
96
Villamossagi vallalat.
97
47
- 1960 - 7969 -
/A vásárolt tárgyak közül a legjelentősebb a szentkirályi kincs hű másolata, egy épü-
98
let, gyimes-völgyi néprajzi tárgyak. "
1968 - 10 alkalmazott: János Pál igazgató-, Albu Dumitru, Kovács Dénes, Nagy Benedek muzeológus.
Horváth Csaba szakirányító. Gál Magdolna teremőr. Becze Margit, Böjthe (Bors, Divicsány) Er-
zsébet, Györgypál Júlia, Mátéffy György takarító.
A múzeum éves munkatervéből: „Régészet: / A Csíkszentgyörgy-bánkfalvi és
Kozmás-lázárfa/vi ásatások folytatása /A Köd Szenttamás és De/ne közötti terepbejá-
rása I A szentkirályi, szentimrei és szentsimoni lelőhelyek ellenőrzése / Néprajz: /A
gyimes-völgyi kutatások folytatása a zónák és azok átfedéseinek meghatározása vé-
gett I Az Olt menti adatok kitöltésével a népi építészeti kérdőívek pontra tétele / Tu-
dományos munka: / 300 törzslap kitöltése / Történelmi műemlékek turisztikai kalau-
zának a kidolgozása /Az alapkiállítás újrarendezése /A dokumentációs könyvállo-
mány tudományos leltározása/ 10 időszakos kiállítás készül I Havonta 6 konferencia
99
rendezése"
A Megyei Művelődési és Művészeti Bizottság kérésére állították össze a múzeumi
önkéntes kollektívájának a névsorát: „Antal Imre tanár, Antal Gábor gyógyszerész,
Bíró Zoltán ny. tisztviselő, Borsodi László tanár, Bucur Nicolae tanár, Balázs Lajos
tanár, Barbat Liviu mérnök, Fülöp Béla tanár, Gaál András tanár, Hajdú lngeborg
tanár, lmets Dénes tanár, Kerezsy László technikus, Kovács János tisztviselő, Dr. Ko-
vács Jenő tisztviselő, Kristó András tanár, Lőrincz Ferenc mester, Márton Árpád tanár,
Miklós József tanár, Pálffy Árpád keramikus, Pethő lika tanár, Sárig Lajos technikus,
Seiwarth László tisztviselő, Székely Géza tisztviselő, Vécsey Gyula mérnök, Zsig-
mond Enikő mérnök (Csíkszereda), Szász Domokos igazgató-tanító
(Csíkszentgyörgy), Györgyicze Vilmos tanár (Dánfalva), Tankó Gyula tanító
(Gyimesfelsőlok), Prezsmer Irén tanítónő, Süketh László igazgató-tanító
(Gyimesközéplok-Hidegség), Miklós Márton tanító (Kászonaltíz), Kovács Imre tanító
(Kozmás), Orbán Gábor ny. bányász (Szentimre), Bucur Bucur igazgató-tanító
100
(Szentmihály-Lóvész), Gondos Ferenc tanító (Szépvíz)"
A múzeum a következő gyűjteményekkel rendelkezett: régészet - 2091 tétel és cse-
réptöredékek; néprajz: - 2578 tétel; történelem: - 1072 tétel; természetrajz: - 596
tétel; képzőművészet: - 278 tétel; dokumentációs könyvtár: - több mint 10000 tétel.
Négy év alatt 44 időszakos kiállítása, 1967-ben pedig 69000 látogatója volt. 70
7
Az ÁMMT jóváhagyta a múzeum értékelő bizottságát: „Bucur Nicolae tanár, Bakó

102
László tanár, Kovács Anna főkönyvelő, Márton Árpád tanár, János Pál muzeoló-
11103
gus.
Októberből származik a következő irat. „A 957/1966-os MTH értelmében kiadvány-,
plakát-, kiállítási tárgy- és dokumentumfotók cseréjét illetően bármilyen alárendelt-
ségű és kategóriájú múzeum az ÁMMT engedélye nélkül tarthat kapcsolatot hasonló
külföldi intézménnyel / Csak abban az esetben szükséges az ÁMMT (Múzeumi és
Műemléki Igazgatóság, vagy Külkapcsolati Igazgatóság) jóváhagyása, amikor szak-
98
99
CSSZM lvt„ 1968. év dossziéja, 165/1967-es ikt. sz.
/fJO
CSSZM lvt„ 1968. év dossziéja, 23-as és 397-es ikt. sz.
/(//
102 .
Allami Művelődési és Művészeti Tanács.
103
48
- 1960 - 7969 -
ember, kiállítási tárgy cseréről, kiállítás szervezésről, vagy bármilyen más, lej- vagy
valutaigényes tevékenységről van szó.
104
Az ugyancsak októberben kelt ÁMMT-i körlevélből: „A múzeumok ismételten

megkapták az utasítást arra vonatkozóan, hogy az adományokból származó tárgyak
esetében fel kell tüntetni az adományozó nevét / »Adományozó((-nak nevezzük azo-
kat a szervezeteket, vagy személyeket, akik a jelenlegi múzeum-intézményeknek
tettek adományokat, vagy a múltban adományoztak közgyűjtemények, vagy állami,
illetve társadalmi szervezeteknek, melyekből kialakultak a megfelelő múzeumok.
105
(. .. )"
Szintén egy októberi ÁMMT-i körlevélből: „Románia Szocialista Köztársaság/ Ál-
lami Művelődési és Művészeti Tanács / Végrehajtó Bizottság / 1345. sz. végzés /
1968. október 26 / mely az Állami Művelődési és Művészeti Tanács 968/1967 sz.
végzése csatolt aktájának 3-as pontját egészíti ki /Az Állami Művelődési és Művé
szeti Tanács és a helyi művelődési és művészeti bizottságok működését szabályzó,
1967. december 28-án kelt 27 sz. Törvény, a 2711967-es Törvény életbeléptetését
106
szabályzó 457/1968-as MTH, a költségvetés-kiegészítő jövedelmek létrehozására
és felhasználására vonatkozó 167411960-as MTH némely előírásainak a változására
vonatkozó 715/1966-os MTH értelmében / Elrendeljük: / Az Állami Művelődési és
Művészeti Tanács 968/1967 sz. végzése csatolt aktájának 3-as pontja a következő
képpen egészül ki: Három év alatti gyermekek számára a múzeum és múzeumi jel-
101
/egű létesítmények látogatása ingyenes /Főtitkár/ T. lovanescu."
November 18-án kelt a Múzeumi és Műemléki Igazgatóság aligazgatójának,
Florescu, Radunak az aláírásával az a levél, melyben kérik a csíkszentkirályi kincse-
10a
ket egy kölni, Rómaiak Romániában című kiállításra. Ezzel örökre elvitték? - úgy
tűnik.
A Kolozsvári Történeti Múzeum megbízóleveléből: ,,Jelen írásunkkal megbízzuk
Cheorghe Lazarovici elvtársat (. . .), hogy december 5-én átvegye az önök múzeumá-
tól a szentkirályi ezüst dák kincset (20 tárgyat) a Rómaiak Romániában kiállítás ré-
szére / Ch. Lazarovici elvt. Kolozsváron átadja a mi delegátusunknak, aki az anyagot
109
Kölnbe kíséri/ Aligazgató/ H. Daicoviciu."
December 11-én kelt a csíkszentkirályi kincsek átadásáról-átvételéről szóló jegy-
zőkönyve, melyet János Pál átadó és Lazarovici, Gheorghe átvevő láttak el kézjegy-
ükkel. no
1969 - 7 alkalmazott: János Pál igazgató-, Nagy Benedek muzeológus. Horváth Csaba szakirányító.
Gál Magdolna teremőr. Gál Vilmos munkás. Becze Margit, Böjthe (Bors, Divicsány) Erzsébet
takarító.
1969. év munkaterve előző év december 22-én kelt: „Régészet: / A
csíkszentgyörgyi ásatás folytatása - újkőkori, cucuteni és erősdi kultúrák - I A
szentsimoni és szentkirályi homokbányák ellenőrzése / Menaságon a Kicsi Erdő ká-
polnaromjánál / Néprajz: I Csíki rokolyák / szentdomokosi, dánfalvi és szentmártoni
JIU
CSSZM lvt„ 1968. év dossziéja, 72013-as ikl. sz.
JfJ5
//16
Minisztertanácsi Határozat.
1117
CSSZM lvt„ 1968. év dossziéja, 1345-ös ikt. sz.
llJH
1119
CSSZM lvt„ 1968. év dossziéja, 2385-ös ikl. sz.
J/(J
CSSZM lvt„ 1968. év dossziéja, 235-ös ikt. sz.
49
- 1960 - 1969 -
kerítések / Lóvészi és bükk/oki román varrottasok /A csíki hoki történetének kutatása
' egy k"1a'//'1tas.
es ' (. .. ))ll
Az ÁMMT körlevélből: „ Tekintettel arra, hogy az évek során a történelmi, művé
szeti, néprajzi, természetrajzi múzeumok különböző módon, vásárlással, átutalással,
elkobzás útján, stb., gyűjteményeiket egy sor olyan tárggyal gyarapították, melyek
nem képeznek valódi muzeális (történelmi, tudományos, dokumentáris, anyagi mű
veltségi és művészeti) értéket, s jelenleg raktározási és nyilvántartási nehézséget
okoznak, úgy véljük a múzeumokat ezektől a javaktól meg kell szabadítani / Ennek
érdekében a múzeumok, attól függetlenül, hogy a tárgyak kiállításon, vagy raktárban
találhatók, gyűjteményeiket három tárgycsoportba fogják osztani / /. Valódi muzeális
értékű tárgyak (. . .), melyek a múzeum alapgyűjteményét képezik; / II. Valódi muzeá-
lis értékű tárgyak, melyek nem illeszkednek a múzeum (részleg) sajátosságához, de
jövőbeni tartalék-, vagy múzeumközti csereállományt képezhetnek; / Ill. Muzeális
érték nélküli tárgyak, melyek más jellegű intézmények értékesíthetnek/ a. - jelenkori
művészeti alkotások, (. . .) / b. - sorozattermékek (kivéve prototípusok) / e. - másola-
112
tok, utánzatok (. . .). "
A korábbi időszakban nagyon sok erdélyi művésznek rendeztek egyéni tárlatot a
múzeumban. Gámenczi Zoltán kérésére már elutasító választ írt János Pál igazgató:
113
„A múzeum a C.S.C.A. rendelkezése alapján élő művészek anyagából nem ren-
114
dezhet kiállítást. (. .. )"
Augusztusban már a Mikó-várba való költözésre készült a múzeum. 52139 régé-
szeti és történelmi, 3690 néprajzi, 327 képzőművészeti, 601 természetrajzi, 15099
dokumentációs - könyvtári - tárgy és 10474 törzslap, illetve fénykép mozgatására
l/5
készültek.
Az igazgató postához intézett novemberi kéréséből: ,,(. . .) Figyelembe véve a tényt,
hogy intézményünk a Mikó-várba költözik, kérjük telefonunk átszerelését a (Dózsa u.
J/6
2 sz.-ra), az emeletre, a volt Hadkiegészítő Központ parancsnoki szobájába. (. .. )"
Mindezek ellenére december 26-án az igazgatónak meg kellett sürgetnie az át-
adásra vonatkozó döntéshozatalt: „(. . .) Kérjük, szíveskedjenek dönteni a HM Hadki-
egészítő Központja Dózsa u. 2 szám alatti műemlék Mikó-vár felett gyakorolt hasz-
nálati jogának a múzeum részére való átruházásáról / A döntésre azért van szüksé-
günk, hogy késedelem nélkül hozzákezdhessünk a (belső) restaurálási munkálatok-
hoz, kihasználva a különösen megfelelő téli munkafrontot a múzeum mielőbbi be-
111
rendezéséhez. (. . .)
111
112
//J .
AMMT.
/U
115
CSSZM lvt„ 1969. év dossziéja, 113-as ikl. sz.
116
117
50
- 1970 - 1979 -
MDCCCCLXX-MDCCCCLXXIX
1970 - 11 alkalmazott: János Pál igazgató-, Horváth Csaba, Nagy Benedek, Vécsey Gyula muzeológus.
Kákonyi László szakirányító. Böjthe (Bors, Divicsány) Erzsébet, Gál Magdolna teremőr. Szabó
Erzsébet tisztviselő. Gál Vilmos munkás. Becze Margit takarító. Bodor István kapus.
Előző év novemberében készült az éves munkaterv. Két oldalas felsorolás, melyet
a következő megjegyzéssel zár az igazgató: „A múzeum átköltözik a Mikó-várba,
1
mely tény akadályozza a tevékenységet."
A megye új vezetésnek sikerült végre egyezséget kötnie a Honvédelmi Minisztéri-
2 3
ummal, hogy a Hadkiegészítő Központ és a Csíkszeredai Múzeum között épületcse-
rét hajthassanak végre. A múzeumigazgató költözésről szóló tájékoztató jelentéséből:
„A múzeum és múzeumbarátok, Csíkszereda lakosságának és vezetőségének óhaja
teljesült akkor, amikor illetékes párt- és állami szervek akként döntöttek, hogy a
Csíkszeredai Múzeum foglalja el a Mikó-várat, ezt a 250 éves történelmi műemlék
épületet/ Az épület állami tulajdon. Telekkönyvi bejegyzés szerint a Hargita megye
Katonai Központjának használatában áll. Így a cserét a katonai központ és a Múze-
um között kellett megejteni /A hivatalos formaságok intézése még tart, sem rendel-
kezés, sem végzés nem jelent meg / Az épületcserét úgy kellett megoldani, hogy a
bevonulási központ tevékenysége egy napi kiesést se szenvedjen, a múzeum leltári
felszerelése, a több mint 83 ezer tárgy sértetlenül kerüljön át az új épületbe és ott a
legkedvezőbb raktározási körülmények közé kerüljön. (. . .), /A földszinti 16 boltíves
szoba és egy előszoba az anyag raktározására részben kijavítva, kimeszelve készen
áll. („ .), / Az átköltözést megnehezítette az, hogy sem a lebontáshoz, sem a csoma-
golásra, vagy éppen fel és lerakásra, de raktározásra meg éppen nem alkalmazhat-
tunk idegen munkaerőt, mert a múzeumi anyag állapota, a leltári tárgyak rendkívüli
értéke ezt lehetővé nem tette. A munka oroszlánrészét a múzeum 7 alkalmazottja
végezte beosztástól függetlenül. (. . .), /Első és legfontosabb feladat kinek-kinek elha-
tárolni a feladatait. (. . .)Az építkezési vállalatnak is meg kellene néznie, hogy milyen
módon élnek az első szárnyban elhelyezett munkások. (. . .), / A vár körüli kerítés
több szakaszon lerombolva, (. . .) /A tiszti étkezde körüli moslékra és étel hulladékra
valósággal odasereglettek az egerek és a patkányok. (. . .), / A jövő hét folyamán a
csíkszeredai múzeumbarátokat összehívjuk és megpróbálunk átfogó tömegakciót
kibontakoztatni I Az előttünk álló feladatok megoldására az alapszervezet minden
egyes személyszerinti támogatására is számítunk / Csíkszereda, 1970. január 28 /
4
János Pál."
A vár dátum nélküli 27 oldalas átadási jegyzőkönyvét átadóként Pisau, Nicolae őr
nagy és Barz, Vasile szakaszvezető, a HKK képviselői, átvevőként János Pál igazgató
és Horváth Csaba muzeológus. a Csíkszeredai Múzeum képviselői írták alá. Meg-
jegyzésként, a HK parancsnokának az aláírásával ez áll: „Az HM és a Megyei Népta-
I
CSSZM lvt. 1970. év dossziéja, 19-es ikt. sz.
2
A továbbiakban HM.
J
A továbbiakban HKK.
~
CSSZM lvt. 1970. év dossziéja, 23-as ikt. sz.
51
- 1970 - 1979 -
nács által aláírt protokollum kiállításáig az átadás-átvételkor ideiglenesen kerül át-
5
adásra a helyiség a hozzá tartozó telekkel együtt. "
A Kolozsvári Történeti Múzeumtól érkezett értesítés szerint: „Jelen levelünkkel ér-
tesítjük, hogy az Önök tulajdonát képező szentkirályi dák kincs következő darabjai
13 kehely, egy kupa, egy görög feliratú kupatöredék, két karperec és egy fibula, min-
denik leltári szám nélkül, melyek Rómában, a Római civilizáció Romániában kiállí-
táson szerepeltek, az Államtanács április 9-i 12-es sz. határozata értelmében Párizsba
szállították az Antik művészet kincsei Romániában e. kiállításra. (. . .), I A szóban for-
gó kincsnek két darabját, azaz egy ezüst drahmát és egy ezüst tetradrahma utánzatot,
melyeket nem szállítottak Párizsba, múzeumunk képviselői viszik vissza. "
6
Az első félévi statisztikai jelentésből: „Látogatók száma 176, / Cyűjteménynöve

kedés 25, / Előadáscímek sz. 4, / Megtartott előadások sz. 8, / Restaurált tárgyak sz.
21, / Kezelt tárgyak sz. 31, / Megoldott kutatási témák sz. 7, I (. ..), I Megjegyzés: A
7
múzeum költözés alatt áll, az alkalmazottak a költözéssel foglalkoznak."
Az első félévi beszámolóból: „(. . .) Mindkét tervezett régészeti ásatás, (. . .) az ál-
landó sáros talaj, az igen esős időszak miatt elmaradt / Ugyanez az ok nehezítette a
Tatros-völgyi néprajzi kutatásokat is / Ellenben kezdetben be nem tervezett akcióba
kezdtünk: 3396 kötet közül 1810-et a legfontosabb kiadási adatokkal kitöltött űrlap
pal láttunk el. (. . .), / Kategóriánként és típusonként restauráltuk a szentkirályi és
szentimrei kályhacsempéket, / 4 csobotfalvi temetkezési edényt, / 3 népvándorlás
kori edényt, / és egy sor néprajzi fa tárgyat restauráltunk. (. . .), / Megtörtént a vár fő
törzsének, az új székhelynek az átvétele / Megjavítottuk a kerítést / Megtakarítottuk
az udvart, több mint 8 tonna szemetet hordtunk el. Füvesítettük a várkertet /Ajtó- és
ablakkeret javítást végeztünk, s a fontosabb bejáratokat ráccsal láttuk el /A múzeum
8
biztonságának a biztosítása érdekében alkalmaztunk egy kapust. (. . .)"
Az ásatások elmaradtak ez évben, mert a szükséges jóváhagyás csak szeptember
végén érkezett meg. A megkésett, sürgős pityókaszedési munkálatok miatt nem lehe-
9
tett sem munkaerőhöz, sem szállítóeszközhöz hozzájutni.
1971 - 10 alkalmazott: János Pál igazgató-, Horváth Csaba, Vécsey Gyula muzeológus. Bucur loan
könyvelő. Kákonyi László szakirányító. Gál Magdolna, Tímár Teréz teremőr. Gál Vilmos mun-
kás. Böjthe (Bors, Divicsány) Erzsébet, György Ilona takarító.
Az 1970 decemberében készült évi munkatervből: „Régészeti kutatás: I Mentőása
tás a szentléleki bányában (zsinórdíszes kultúra), / Csíkszentkirály határában rétegel-
lenőrzést végzünk (hallstatt kultúra), mindkét ásatást a Bukaresti Régészeti Intézet
aligazgatója, Morintz, Sebastian vezetésével / Április második felében Lazarovici,
Cheorghe, a Kolozsvári Történeti Múzeum képviselője vezetésével ellenőrző ásatást
végzünk Csíkszentgyörgyön (erős di kultúra) (. . .), / Néprajz: / Folytatjuk a gyimesi
kutatásokat: népi építészet, dészü-szíjak díszítése, főkötők, régi viseletek, faragás, I
(. . .) /Levéltári kutatás: /A csíki perfernumlevelek és végrendelkezések átfogó kutatá-
sát végezzük el, / Folytatjuk az egyházi protokollumok, falujegyzőkönyvek kutatását,
/Az Állami Levéltárban Csíkszereda történetére vonatkozó kutatásokat végzünk (. . .),
/Nyilvántartás, restaurálás, állagmegőrzés: / 200 db. törzslapot töltünk ki, I Véglege-
sítjük a dokumentációs könyvtár ferences állományának a kartotékát, /A szentléleki
ásatásból előkerült 20 edény kiegészítése, restaurálása (. . .)/A múzeumi tevékenység
5
CSSZM lvt. 1970. év dossziéja, ikt. sz. nélkül.
6
7
H
y
52
- 1970 - 1979 -
népszerűsítése: / 19 71-ben megjelenik a Hargita megyei múzeumok első évkönyve

10
(.„)"
Szilágyi János és Rátz István, Hargita megye Állami Egészségügyi Felügyelősége
asszisztenseinek a jegyzőkönyvéből: ,,(. . .) 1. A várudvarnak a katonai egység által
bérelt bástya felőli része, ahol a tiszti étkezde, két tiszti és altiszti háló és egy civil
alkalmazott lakása található, tűrhetetlen állapotban van: / - az udvar felülete fekáliá-
val és háztartási hulladékkel (hamuval, konzervdobozzal, ételmaradékkal, stb.) van
tele, / - a vízöblítésű klozet állapota tűrhetetlen, 4 kabint nem lehet használni/ 2. Ez
az állapot fertőzésgócot jelent(. . .), /A bérlő katonai egység a lakókkal közösen köte-
11
les elvégezni a terület fertőtlenítését, valamint a klozet rendbetételét. (. . .)
A csíkszeredai Mikó-várban található egységek lajstroma február 5-én készült: „ 1.
Csíkszeredai Múzeum - irodák és raktárak, / 2. Carpati Építkezési Vállalat - hálók, /
3. Csíkszeredai katonai alakulat - tiszti étkezde, bentlakás és garázs, / 4. Hadkiegé-
12
szítő Központ - garázs, bentlakás és lakások, / 5. Securitate - garázs, / 6. Hargita
Művészete Szövetkezet - műhelyek, / Tervezőintézet - csíkszeredai fiók, / Csíksze-
redai Vegyeskereskedelmi Vállalat - raktár, / Megyei Rendőrség - irattár, / Lakók:
13
Salman Mihály, Székely József, Szitov György Incze Domokos."
Május 25-én kelt, (december 7-én iktatta a múzeum) a HM M8-as számot viselő
parancsára hivatkozó Megyei Néptanácsi határozat, mellyel a Mikó-várat múzeumi
célra a Megyei Néptanácsnak, onnan pedig a 4321-es ajánlással Csíkszereda város-
nak, valamint a múzeum régi, Virág utcai épületét a HKK kezelésébe adják át. Alá-
u
írók: Fazekas Lajos elnök, Bertalan Sándor titkár.
A múzeumigazgatónak a Művelődési és Szocialista Nevelési Tanács (MSZNT) Mű
emléki Igazgatóságához, írott decemberi leveléből: „Mellékelten küldjük a Mikó-vár
5608-as sz. restaurálási, állagmegőrzési és főjavítási terve II. változatának egy példá-
nyát / Kérjük, szíveskedjenek kiállítani a műemléki jóváhagyást erre a változatra. Ez
a változat a múzeum beindításához elengedhetetlen munkálatokat tartalmazza.
15
(. . .)"
A Mikó-vár restaurálása
Ili
/1
CSSZM lvt. 1971. év dossziéja, 65-ös ikt. sz.
12 .
AVH.
13
14
CSSZM lvt. 1971. év dossziéja, 146-os ikt. sz.
15
53
- 1970 - 1979 -
Az éves statisztikai jelentésből: „Látogatók száma 1414, /A gyűjtemények szám-

szerű gyarapodása 173, / Kidolgozott tematikák sz. 3, / Időszakos kiállítások sz. 6, /
ebből vidéken 3, /Időszakos kiállítások látogatóinak sz. 16043, /Kidolgozott előadá
sok sz. 7, I Megtartott előadások sz. 17, / Egyéb tömegakciók sz. 2, / Restaurált tár-
gyak sz. 55, I Kezelt tárgyak sz. 134, / Megoldott kutatási témák sz. 4, / Kitöltött űr
lapok sz. 20, /Szervezett tudományos megnyilvánulás sz. 3, /Kiadványok sz. 211 OOO
példány, / Ismeretterjesztő raktári készlet 250 db. / Meglátogatott és bemutatott mű-
16
emlék 27"
1972 - 14 alkalmazott: János Pál igazgató-, Bakó Kálmán, Horváth Csaba, Vécsey Gyula muzeológus.
Kovács Tünde könyvelő. Kákonyi László, Miklóssy Vári Vilmos szakirányító. Gál Magdolna te-
remőr. Gál Vilmos munkás. Böjthe (Bors, Divicsány) Erzsébet, György Ilona takarító. Bilibók
Gyula, Dániel János, Lőrincz Ágoston kapus.
Az éves munkatervből: „Régészeti kutatás:/ A Suta II-es kőfejtőben Cotofen/7 kul-
túra, / Szentkirályon rétegtanulmány, / A Bukaresti Hadtörténeti Múzeummal közö-
sen a szentmihályi várnál, / Terepbejárások (. . .), / Kiállítási tematikák készítése: /
Hargita megyei népművészet - alapkiállítás, II. változata csík zónára, I Hargita me-
gye műemlékei, / Csíki parasztcsempék, / Csíki kender és len szőttesek (. . .), I Fotó-
dokumentációs anyag bővítése: / népviseletek, / műemlékek, / természetvédelmi re-
zervátumok, / havasi pásztorkodás, / magángyűjteményekben található történelmi
18
dokumentumok (. . .)"
A Kolozsvári Történeti Múzeum válaszából: „Az önök 1972. május 25-i 47-9. sz.
levelére hivatkozva, melyben a kölni, római, stockholmi, párizsi, stb. kiállításokra
átvett szentkirályi dák kincs Csíkszeredában 1968. december 11-én kelt, 235-a sz.
átadási-átvételi jegyzőkönyv másolatát kérik, közöljük, hogy nem tudjuk elküldeni
ezt a jegyzőkönyvet, hiszen ez az egyetlen hivatalos példányunk, mely az ön múze-
uma alkalmazottjának, Gál elvtársnőnek az aláírásával igazolja az említett kincs két
érméjének (ezüst drahma és ezüst tetradrahma másolat) 1970. szeptember 8-i vissza-
adását / Amint tudják, a kincs többi része (18 tárgy) külföldről való visszaérkezését
követően R. Sz. Köztársaság Történeti Múzeumának a birtokába került. Az ottani
raktározás magyarázatát illető további értesülések érdekében kérjük, forduljanak ah-
19
hoz a fórumhoz. (. . .), I Baráti üdvözlettel, Oaicoviciu, H., aligazgató."
A Megyei Néptanács Műépítészeti, Területrendezési és Ellenőrző Igazgatóságához
címzett, május 30-án kelt átiratból: ,,Figyelembe véve az első titkár-megyei népta-
nácselnök, Fazekas Lajos elvtárs szóbeli utasítását, kérjük, szíveskedjenek véglegesí-
teni a Mikó-vár közvetlen szomszédságába szánt csíkszeredai múzeum-park tervét.
(. . .) A területrendezési vázlatban a múzeum 14 népi építészeti egység elhelyezését
tervezte, mely Hargita megye néprajzi zónáinak legtipikusabb és legjellemzőbb épü-
leteit tartalmazza (Maroshévíz, Cyergyó, Felcsík, Tatros-völgye, Fiság-völgye,
Kászoni-medence, a Homoród- és Nagy-Küküllő-völgye, Fehár-Nyikó-völgye, Cagy-
mente, Sóvidék, hegyi pásztorvidék, Lóvész és Bükk/oka, A/csík, Kis-Kükülő-
20
völgye."
A Mikó-vár restaurálásának, főjavításának és szerelvényeinek költségei 3492000 lejt
. 21
tette kk 1.
16
CSSZM lvt. 1971. év dossziéja, 2/1972-es ikt. sz.
17
Havasalföldi település Dolj megyében.
JH
/Y
211
21
54
- 1970 - 1979 -
A brassói Miklós István fő-levéltároshoz írott válaszlevélből: „Sajnálattal közöljük,

hogy a hargitai múzeumok évkönyvét újólag /enapolták, s most éppen egy megyei
monográfia javára. Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy a szóban forgó dolgozatát
12
lemondanánk (Vlahita üzemek (1932-1935) munkásmozgalmai - Sz. A.). Megpró-
báljuk esetleg az illetékes város vezetőségével elintézni, hogy külön kiadványként
23
. Ientessü k. (. . .)"
meg1e
Egy körlevélből: „Kedves barátunk, I a Politikai tudományok és a nemzetiségi kérdést
tanulmányozó Intézet megbízásából felkérem Önt, vegyen részt annak a nagyszabá-
sú tudományos felmérésnek az elkészítésében, amely a romániai nemzetiségi kérdés
marxista-leninista megoldását dolgozza fel. Közreműködésére - több más ismert ne-
vű szakemberrel együtt - a közművelődési rész Múzeumi hálózat című fejezetének a
kidolgozásában számítunk. (. . .), I Elvtársi üdvözlettel, Domokos Géza, I a közműve-
lődési munkacsoport vezetője. "
24
1973 - 20 alkalmazott: János Pál igazgató-, Vécsey Gyula muzeológus. Ambrus Ibolya, János Pál ifj.,
Kákonyi László, Miklóssy Vári Vilmos szakirányító. Gál Magdolna teremőr. Balog Erzsébet,
lmets Ildikó tisztviselő, Gál Vilmos, Nagy Ferenc munkás. Böjthe (Bors, Divicsány) Erzsébet,
Bucur Erzsébet, György Ilona, Nagy Veronika, Tankó Rozália, Tankó T. Erzsébet takarító.
Bilibók Gyula, Dániel János, Lőrincz Ágoston kapus.
A milicia parancsnokához intézett levélből: „Közöljük, hogy a múzeum székhely-
ének, a Mikó-várnak a főjavítási, illetve restaurálási munkálatai előhaladott állapot-
ban vannak, ezért szükség van az önök által elfoglalt helyiségek mielőbbi kiürítésére,
hogy ne akadályozzák a munkálatok jó menetét I Nyomatékkel kérem, hogy szíves-
kedjen megtenni a megfelelő intézkedéseket a nevezett helyiségek végleges kiüríté-
, ,,25
sere. (. „).
A Megyei Művelődési és Szocialista Nevelési Bizottság 6. sz. végzéséből: „ 1. Sza-
kasz: Az intézmény cégjelzésével ellátott mindenféle kiadvány tartalmát illetően, a
nyomtatási költségek származásától függetlenül, az igazgató elvtársak felelnek direkt
módon és személyesen I Nyomdába kerülése előtt minden kiadvány (kivételt a plaká-
tok és meghívók képeznek) a Megyei Művelődési és Szocialista Nevelési Bizottság
jóváhagyásával kell rendelkezzen, I 2. Szakasz: Nyomtatást követően az igazgató
végzi a kötetek elosztását. Az elosztást jóváhagyás végett 24 órán belő/ három pél-
26
dányban kell a MMSZNB-hoz küldeni. („ .)"
1973. évi munkaterv-vázlatból: „ Tudományos tevékenység: I Régészeti kutatások: I
1. Ásatás a Mikó-vár területén, I 2. Ásatás a Tilalmason, I 3. Kutató ásatás a
szentmihályi vártérségben, I Helytörténeti kutatások: I 1. Csíkszereda története, I 2. A
Mikó-vár története, I 3. A múzeum krónikája, I 4. Csíkbánkfalva monográfiája, I Nép-
rajzi kutatások: I 1. Gyimesi csángó népviselet, I 2. Havasi pásztorkodás, I 3. Népi
gyógymódok, / 4. Székely kapuk és díszítőelemei, I 5. Növényi festékek, I 6. Hozo-
mánylevelek, I Dolgozatok: I Terepbejárás Csíkszentmihály térségében, I Várostörté-
neti kis kalauz, I Újabb adatok a Mikó-vár történetéhez, I Szembetegségek népi gyó-
gyítása, I Székely kapuk és díszítőelemei, I Közlemények: I 1. Néhány adat
Balánbánya múltjához, I 2. Növényi festékek alkalmazása, I 3. Kászoni sírkőfeliratok,
I 4. A pórázkészítés és viseletének tilalmai, I 5. Adatok a tánctilalmakhoz, I 6. Szép-
ségápolás népi módjai, I 7. Vadon termő növények a gyermekek csemegéi között, I
8. Középkori épületek betájolása a pogány rítus szerint, I 9. Külü, harang, kolomp
22
Szentegyháza város.
2.1
u
CSSZM lvt 1972. év dossziéja, 199-es ikt. sz.
25
26
- 1970 - 1979 -
27
készítés, I Kiadványok: Kapuk - rajzos pliánt kaputípusokkal, díszítőelemekkel, /A
megyei múzeumok közös kiadványa, / Horváth Csaba dolgozata: Gyimesi hímzett
28
bundák, / (. . .)"
November 7-én kelt, a MMSZNB-hoz címzett átiratból: „(. . .) Az egység teljes
megnevezése: Csíkszeredai Múzeum, I Rövidített neve: nincsen, / Az egység címe:
Csíkszereda, Dózsa u. 2 sz. Hargita megye /Az egység alapítási éve: 1950, I Fiókjá-
nak megnevezése: Új Galéria, a Csíkszeredai Múzeum Képzőművészeti Részlege , /
29
Címe: Csíkszereda, Köztársaság u. 165 sz. Hargita megye, I Alapítási éve: 19 73, / II.
30
fiókjának megnevezése: Tamási Áron Emlékház, a Csíkszeredai Múzeum részlege , /
31
Címe: Farkaslaka, Hargita megye,/ Alapítási éve: 1972. "
A MMSZNB-nak küldött év végi jelentésből: „ 1. A Csíkszeredai Múzeumnak civil
őrsége három váltásban a milícia által jóváhagyott, jól meghatározott őrzési tervvel/
2. Minden helyiség, melyben múzeumi, vagy értékes tárgyak találhatók, ráccsal és
biztonsági zárral vannak ellátva. (. . .), I Egyébként jelentem, hogy a múzeum bizton-
sága nem kielégítő, nem tiltható meg az idegenek bejárása, mert a Mikó-várban ta-
lálható a helyőrségi bentlakás, ahol időnként idegeneket is fogadnak, azonkívül je-
32
lenleg lakók is vannak („ .)"
1974 - 16 alkalmazott: János Pál igazgató-, Vécsey Gyula, Miklóssy Vári Vilmos muzeológus. Ambrus
Ibolya, Benedek Éva szakirányító. Gál Magdolna, János Pál ifj., teremőr. Gál Vilmos, Nagy Fe-
renc munkás. Böjthe (Bors, Divicsány) Erzsébet, Bucur Maria, György Ilona, Nagy Veronika ta-
karító. Bilibók Gyula, Dániel János, Lőrincz Ágoston kapus.
Január 5-én kelt éves munkatervből: „ Tudományos tevékenység, I Néprajzi kuta-
tás: / Temetőfák, sírkövek, keresztek („ .), I A székely ga/ambbúbos-kötött kapuk,
újabb típusú faanyagú kapuk, kőkapuk, falazott kapuk, vaskapuk felleltározása (. . .), /
Kovácsoltvas eszközök, tárgyak gyűjtése (. . .), / Múzeumi anyag feldolgozása: / A
helyszíni adatfelvételek fisákra való feldolgozása, / Fotó melléklet /ev. lap méretben
a fisákhoz, / Folyamatos iktatás a fotódokumentációkról, / Dolgozatok: /A csíkszere-
dai Mikó-vár történetéhez összegyűjtött anyag feldolgozása bibliográfiával és fotóil-
lusztrációkkal, / Csíkszereda és kapcsolt részei, helytörténeti vonatkozások fotóil-
lusztrációkkal, I Csíki galambbúbos-kötött kapuk fotóillusztrációkkal, / Csík műem/é-
33
kei fotóillusztrációkkal (. . .)
A MMSZNB-hoz címzett, az alkalmazottak szakképesítéséről szóló jelentésből:
„(. . .) A technikai személyzetnek régészeti ásatásokba való bevonása érdekében ta-
nulmányoztam a szakirodalmat, és a múzeum területén 3 mentőásatást végeztünk,
az elsődleges feladatokkal kezdve, az eredmények feldolgozásával bezárólag / Nagy
hangsúlyt fektettünk az anyag leltározására. Ennek a feladatnak a jegyében, egy
tárgynak első pillanattól az eredmények feldolgozásáig történő nyilvántartási eljárá-
34
sait tanulmányoztam."
Még mindig folyt a vár javítása. A belső épületmunkák 11, a villanyszerelési mun-
kák 6, belső víz- és szennyvízvezetési munkák 3, az asztalos munkák 4, festés-
mázolás 6, bádogos munka 1, stukkórestaurálás 1, a külső munkák 5 pontba szedve
27
Leporelló.
2H
29
Tulajdonképpen a Nagy Imre Képlárról van szó, de akkor a hivatalos aktákban nem viselhette a mester nevét.
30
Az 1994. évi Megyei Múzeumi Komplexum szétválását követően átadtuk a Székelyudvarhelyi - jelenleg Haáz Rezső - Múzeumnak.
31
32
CSSZM lvt. 1973. év dossziéja, 157-es ikt. sz .
.13
34
CSSZM lvt. 1974. év dossziéja, 15-ös ikl. sz.
56
- 1970 - 1979 -
vannak felsorolva egy munkabeosztási lapon. Gyakorlatilag a vár teljes egészében

35
volt még el nem végzett, rosszul végzett, vagy elmaradt munka.
A Románia Szocialista Köztársaság Történeti Múzeumához címzett, február 16-án
kelt levélből: „Mivel leltározáskor a bizottság a szentkirályi dák kincset hiányként
értékelte, azaz 15 kelyhet, egy fibulát és két karperecet - az anyagot, amit mi adtunk
kölcsön, a Kolozsvári Múzeum Rómaiak Oáciában című kiállítására, ! kérjük, hogy a
törvényesség értelmében szíveskedjenek évente igazolni, hogy a kincs megőrzés vé-
gett Önöknél található és ebben az értelemben küldjenek átiratot, hogy az év végi
leltárakták mellé csatolhassuk / Várva ezt az igazoló aktát, kérem, fogadják különle-
36
ges tiszteletünket."
A MMSZNB márciusban kelt körlevele: „Az RKP Xl. Kongresszusának és hazánk
fasiszta iga alóli felszabadulásának XXX. évfordulója tiszteletére az RKP Hargita me-
gyei Tanácsa által kidolgozott intézkedési tervnek megfelelően a Csíkszeredai -,
Székelyudvarhelyi -, Gyergyószentmiklósi - és Székelykeresztúri Múzeumok évfordu-
lós kiállításokat szerveznek hazánk felszabadulása XXX. évfordulójának ajánlva. Ha-
táridő: 1974. július 1. Időben hozzákezdenek a tematikakészítéshez, az anyagvá/0-
31
gatáshoz, a kiállítási előkészületekhez és rendezéshez."
38
János Pál igazgató új kinevezésének 1. Szakasza: „János Pált, a VMSZNB elnökét
(. . .), 1974. november 1. hatállyal megbízzuk a Megyei Múzeum és a hozzá tartozó
39
egységek vezetésével és irányításával." Ez az első hivatalos említése az intézmény
megyei jogállásának.
1975 - 26 alkalmazott: János Pál igazgató-, Janitsek András, Kósa Szánthó Vilma, Márkos András, Mes-
ter László Zsuzsa, Miklóssy Vári Vilmos, Pászka Imre, Szőcs János, Vécsey Gyula muzeológus.
Benedek Éva, Kristó Tibor gyűjteménykezelő. Szakács V. Sándor fényképész. Gál Magdolna,
János Pál ifj., teremőr. Zaharagiu Clara titkárnő. Gál Vilmos, Kovács István, Nagy Ferenc, Nagy
Ferenc ifj., Bilibók Gyula munkás. Böjthe (Bors, Divicsány) Erzsébet, György Ilona, Nagy Ve-
ronika takarító. Dániel János, Incze Lajos, Lőrincz Ágoston kapus.
Az előző év december 30-án kelt évi munkatervből: „ Tudományos munka:/ Régé-
szeti terepbejárások a szentmihályi, balaskói váraknál és a széphavasi Szt. László
kápolnánál, az említett kardinális pontok közötti kapcsolatok megállapítása érdeké-
ben/ A Csíki- és Cyergyói-medencét összekötő régi út mellékének ellenőrzése, külö-
nös tekintettel a Dánfalva-szenttamási szakaszra, /A Mikó-vár környékén az építke-
zési tervnek megfelelő mentőásatás folytatása / Néprajzi kutatás: / Kiemelten a
Gyimes-völgy Bükk/oka és Bothavaspataka közötti részében: / Patak menti település
kialakulás, ! Fő foglalkozás és a pásztorkodás sajátságai, /Háziipar és népművészet, /
Népi építészet, I Csángó étkezési szokások, /Az év szokásai és etnikumközti átfedé-
sek, / Az 1934-es lázadás - visszhangok, / Énekek, mesék, kurjantások, / Vadon ter-
mő növények és azok hasznosítása a hegylakók körében / Levéltári kutatások: / Vá-
ros- és Mikó-vár történet, I Hozománylevelek és végrendeletek, / Borvizek és azok
értékesítése I Természettudományi kutatások: / Növényritkaságok és Hargita megye
természeti rezervátumai (. . .) I Népszerűsítő munka: / Kiállítások rendezése a múze-
umban (. . .), / Vállalatokhoz és intézményekhez kihelyezett kiállítások (. . .) / Admi-
nisztrációs munka: / Leltáre/lenőrzés, Költségvetés összeállítása, Az épület főjavítási
gondjainak és részterveinek összehangolása, A látogatók nyilvántartásának bevezeté-
se: 1 - látogatók - naponta, / 2- intézetnapló, 4 - adományozók és adományok,
Jj
16
37
38
Városi Művelődési és Szocialista Nevelési Bizottság.
39
57
- 1970 - 1979 -
5 - múzeumbarátok tevékenysége, / Havi munkaértekezlet, negyedévi kiértékelő

, , 40
ren dszeresrtese (. . .). 11
A közüzemek építő részlegéhez címzett, január 14-én kelt levélből: „Kérjük, hogy
szíveskedjenek intézkedni az északi szárny mind az emeleti, mind pedig a földszinti
helyiségeinek az átadása ügyében (. . .), mivel terv szerint a március 9-i választások
41
tiszteletére kiállítást kell rendeznünk. (. ..)"
A február 15-én kelt belső rendszabályzat első cikkelye: „A Csíkszeredai Múzeum
megyei alárendeltségű művelődési egység, célja a területén található, a múzeum
vegyes arcélével egyező múzeumi jellegű javak biztosítása, felkutatása, vásárlása,
illetve gyűjtése, állagmegóvása és őrzése, valamint feldolgozása és értékesítése.
42
(. .. )"
Ebben az évben jelent meg a műemlékekre és műkincsekre vonatkozó, 63-as szá-
mú Törvény. A múzeum valószínű, ennek következtében kapott megyei rangot, mert
az említett törvény életbelépésének következtében tevékenysége új feladatkörrel bő
vült - a műkincshivatali teendőket is el kellett látnia. Hivatalosan már nem, de gya-
korlatilag - igen korlátozott tevékenységgel - a mai napig a csíkszeredai múzeum
keretében működik a Megyei Műkincshivatal. Ennek a tevékenységnek a 80-as évek-
ben alkalmazott kényszerű munkamódszerei rossz fényt vetettek az intézményre.
43
A megye valamennyi múzeumának címzett levélből: „Az igazgató figyelmébe!/ A

nemzeti művelődési kincsek felkutatása, felmérése, leltározása, biztonságos megőr
zése és konzerválása nemcsak törvénybe foglalt feladatunk, hanem muzeológusi kö-
telességünk is. Ilyen vonatkozásban viszonylag keveset tettünk. Azért, hogy teljes
felelősséggel szolgálhassuk a nép, a nemzet művelődési javainak gondos mentését,
az alábbi feladatok gyors és maradéktalan teljesítésére kérem fel minden munkatár-
sunkat: / 1. Haladéktalanul át kell fésülni a múzeum körzetéhez tartozó minden te-
lepülést, hogy aprólékos felméréssel tudjuk nyilvántartásba venni: a - a műemlék
ként javaslatba hozott objektumokat, / b - a történelmi emlékként javasolt műtár
gyakat, / c - a képzőművészeti emlékként javasolt műtárgyakat, / d - a régészeti em-
lékként elbírálható zónákat, kutató telepeket, településeket, erődöket, várakat / 2. A
jelenleg is nyilvántartásban levő műemlékek és történelmi emlékek legsajátosabb
elemeiről (. . .) tárgyilagos leírást és fényképpel is igazolható dokumentációt kérünk /
3. A különleges értékkel bíró könyvek, kéziratok, levéltári anyagok felmérésére nagy
gondot kell fordítani és mindent el kell követni, hogy ilyen anyagok el ne pusztulja-
nak, vagy illetéktelen személyek vagy szervek el ne sajátítsák azokat. A lehetőségek
szerint igyekezzünk a múzeum tárgyi anyagát gyarapítani begyűjtésükkel / 4. A sajá-
tos jellegű emlékművek, műemlékek, képzőművészeti alkotások és iparművészeti
tárgyak állapotáról pontos helyzetjelentést kérünk, hogy nagyon hatékonyan intéz-
kedhessünk az állománymegvédésre, a pusztulás megakadályozására. Ugyanakkor
kérünk tárgyilagos javaslatot is a legveszélyeztetettebb helyzet sürgős megszünteté-
sére / 5. Különös gondot kell fordítani főleg a személyi tulajdonban levő értékek ma-
radéktalan felkutatására annál is inkább, mivel ezek az öröklés, a hagyatékozás,
ajándékozás vagy az éppen a nyomon nem követhető mindennapi értékesítési fo-
lyamatban olyan gyorsan cserélnek gazdát, hogy akár a megsemmisülés veszélye is
könnyűszerrel fenyegeti őket / Újólag felhívjuk a múzeumigazgatók és vezetők fi-
gyelmét arra a nagyfontosságú feladatra, amelyet a népi és nemzeti kincsek védelme
„,
'1
J2
n
Annak ellenére, hogy az 1994-ben hozott 69-es sz. megyei határozatban szó van róla, az önálló Megyei Mükincshiva\alt mostanig nem sikerült
létrehozni.
58
- 1970 - 1979 -
ró ránk és ismételtem kérjük, hogy sokkal pontosabb, sokkal odaadóbb és talán lelki-
ismeretesebb hozzáállással támogassák a törvényes akció sikerét I A fenti tárgyban
küldendő jelentésüket október hó 10-ére elvárjuk I Csíkszereda, 19 75. szeptember
44
21-én I János Pál a megyei hivatal főnöke. fi
Az RKP KB Hargita megye pártbizottsága első titkárához címzett, szeptember 25-én

kelt leveléből: „Közöljük, hogy az RKP KB-a Politikai Végrehajtó Bizottsága Állandó
Bürója elhatározta a múzeumok, emlékházak és művészeti gyűjtemények helyzeté-
nek elemzését, és azok összevonására, egyes emlékházak felszámolására és a felsza-
badult helyiségek hasznosítására való javaslattételt I Ennek értelmében a műkincsek
szétszóratásának megszüntetése érdekében intézkedést kell venni a megye minden
múzeumának, emlékházának és művészeti gyűjteményének az elemzésére, ezeknek
jobb védelmében és kulturális-nevelő értékesítésében, valamint az ezen egységek
által használt terek átgondoltabb hasznosításra. (. . .)" Az alkalmazási jegyzékből: „
(. . .) - a »Javaslat(( rubrikában külön mindenik intézményre vonatkozó változtatási és
összevonási javaslatot kell bemutatni, az alábbiak figyelembe vételével: I 1 - a kü-
lönböző helyiségekben szétszórt művészeti gyűjtemények koncentrálása és azok be-
illesztése egy rendszeres kiállításba, melyek terem- vagy címkemegjegyzésen megőr
zik az adományozó emlékét; I - nagy múzeumok esetében a kiállítási rendszert ta-
nulmányozni kell, hogy a terek átcsoportosítása révén más, nem megfelelő helyről
hozott gyűjtemények is beilleszthetőek legyenek a körforgásba, I - a történelmi vagy
építészeti műemlékhelyeken található, jól körvonalazott szerepkörrel, gazdag gyűj
teménnyel rendelkező múzeumoknak, melyek hatékonyságukat, életképességüket és
tematikus személyiségüket bizonyítani tudják, a jelenlegi székhelyen való megőrzése
45
(. . .)
Fazekas Lajos - megyei első titkár - Popescu, Dumitru elvtárshoz, az RKP KB-a Poli-
tikai VB-a tagjához, a Művelődési és Szocialista Nevelési Tanács elnökéhez írott, no-
vember 27-én kelt leveléből: „Csíkszeredában, Hargita megye székhelyén működik a
tudományos és kulturális-nevelési több feladatkörű, megyei jelentőségű, vegyes mú-
zeum. Ez IV-es kategóriába van besorolva, mely besorolás még 1950-től létezik, ami-
kor az egész múzeumi gyűjtemény egyetlen kis néprajzi gyűjteményre korlátozódott
/ Ez a múzeum, ma a kétszintes, középkori Mikó-várban működik, 52 helyiségből
álló, 5000 m 2 használható felületet birtokol, melyből 27 nagyterű kiállító-terem, 11
raktár, két műhely, valamint raktér I A csíkszeredai múzeum hazánk ezen tájai ro-
mán és magyar lakossága sokszázados közös történelmének különleges jelentőségű,
megközelítően 700000 tételes gazdag gyűjteményét tartalmazza. (. . .), I 1973-ban,
Csíkzsögödön, helyi pénzalapból létrejött Nagy Imre művésznek, a RSZK érdemes
művészének a képzőművészeti galériája. A galéria 3 millió lejt meghaladó értékű
461 műalkotással részlege a múzeumnak, mely egy nemrég, az államnak adomá-
nyozott retrospektív gyűjtemény. (. . .), I A fentiekben bemutatott, megalapozott ké-
ü ..
relmünket alávetjük a MSZNT értékelésének, személyesen Onnek, Elnök elvtárs,
hogy a Csíkszeredai Múzeumnak ítéljék meg az utolsó kategória helyett (a IV.) az l-
47
es kategóriát. fi
Egy muzeológusi „Munkaterv 1975. dec. 1-6 I Hétfő, kedd: Mikó-vár anyagának
rendszerezése, rendezése, I Szerda: a Mikó-vár anyagának a restaurálása, I Csütörtök,
péntek, szombat: a régészeti raktár anyagának tanulmányozása, I bibliográfiai forrás-
ü
Jj
a .
Müvelödési és Szocialista Nevelési Tanács, az AMMT utódintézménye.
J7
59
- 1970 - 1979 -
anyag tanulmányozása (a régészeti tárgyak azonosításához, összehasonlításához

48
szükséges), Csík történetéhez kapcsolódó tárgyak felderítése. "
A Múzeum eredményeiről, jövőbeli terveiből címet viselő, datálatlan és aláíratlan
szövegből: „ 7970 és 1975 közötti időszak, az ötéves terv időszaka a Csíkszeredai
Múzeum életében és fejlődéstörténetében - úgy szerepel, mint a nagy átalakulás
időszaka / Hosszú volt az út az első helyiség elfoglalásától a 76 termes kiállításig.
Hosszú és nehéz 95000 tárgy olyan gondos raktározásáig, amelyet immár nagy mú-
zeumok is irigyelnek/ Az 7975-ös év talán azért látszik eredményekben gazdagabb-
nak, mert olyan rendkívüli sikerek koronázzák, mint: I - a múzeum leltári anyagának
gazdagodása több mint 4 millió lejjel; / - a 76 termes kiállítás megszervezése, létre-
hozása;/ - a látogatási létszám megkétszerezése;/ - a bevételi terv 700%-os teljesíté-
se; / - 70 tudományos dolgozat elkészítése; / - a múzeumi alkalmazottak létszámának
a megduplázása; / - a fö/javítási munkálatok látható eredményei, a vár belső udvará-
nak viszonylagos rendje; / - a nemzeti műkincsek tudományos összegezésének
eredményei, a nyilvántartott 70086 tárgy; / - a néprajzi gyűjtemény kiegészítése a
jelentős népművészeti anyaggal;/ - az alkalmi és dokumentációs kiállítások számbeli
és minőségi növelése; / - a múzeum módszertani irányító munkájának elindulása.
(. . .) / Távol állunk attól, hogy mindent megtettünk volna, amire lehetőség kínálko-
zott. De egy biztos. A Csíkszeredai Múzeum munkaközössége jóval többet tett az
egy főre eső teljesítményben is, mint a megye bármelyik muzeális egysége. Legfel-
jebb nem tudtunk kellőleg kérkedni eredményeinkkel. (. . .) / Jövő terveink még na-
gyobbak és szélesebbek/ Mindenek előtt azt szeretnők, ha a Csíkszeredai Múzeum
az országos hálózatban úgy jelentkeznék, mint egy olyan egység, amely új színt, új
szervezési formákat, s a kulturális intézmények között sajátos vonást képvisel. (. . .) /
49
Megpróbáljuk a Csíkszeredai Múzeumot közművelődési egységgé változtatni. (. . .)"
1976 - 26 alkalmazott: János Pál igazgató-, Ferenczi Géza, Janitsek András, Kósa Szánthó Vilma, Már-
kos András, Mester László Zsuzsa, Miklóssy Vári Vilmos, Muckenhaupt Erzsébet, Musca,
Tiberiu, Szőcs János, Turánicz Kozma Mária, Vécsey Gyula muzeológus. Benedek Éva, Kristó
Tibor gyűjteménykezelő. Orbán (Kocsis) Katalin, Szakács V. Sándor fényképész. Gál Magdol-
na, János Pál ifj., teremőr. Zaharagiu Clara titkárnő. Gál Vilmos, Kovács István, Nagy Ferenc
ifj., munkás. Böjthe (Bors, Divicsány) Erzsébet, György Ilona, Nagy Veronika, Páli Anna takarí-
tó.
Az 1975. december 10-én kelt éves munkatervből: „(. . .) kiállítások: / 380 év a szé-
kely felkelések óta Hargita megyében (időszakos, dokumentáris kiállítás), / Népmű
vészet a fában - rovások, faragások a csíki körzetből / Hargita altalajgazdagsága -
időszakos kiállítás Szentegyházán /Munkaeszközök alakítása és fejlődése - régésze-
ti-történelmi, nevelő kiállítás iskolások számára /Csíki munkaszékek I A Mikó-vár és
Csíkszereda történelmi szerepe és jelentősége / Hargitai portrék/ Fiatalok műhelyki-
a, fi'1tasa
' (... )50
A MMSZNB február 25-i körleveléből: „Amint azt ismerik, a 730/7 2. XII. 7975-ös
Hivatalos Közlönyben megjelent az Államtanács egyes állami intézmények önfinan-
szírozására vonatkozó 75717 975-ös határozta. (. . .) / 1. Múzeumi egységeknél I - mú-
zeumi egységek területéről származó termékek értékesítéséből, népi alkotóktól vásá-
rolt, vagy saját műhelyben, illetve szocialista egységeknél készített múzeumi tárgyak
másolatainak eladásából; / - természetes személyektől, vagy társadalmi szervezetek-
JH
CSSZM lvt. 1975. év dossziéja, ikt. sz. nélkül. Szőcs János muzeológus heti munkaterve.
,~
CSSZM lvt. 1976-77. év dossziéja, ikt. sz. nélkül.

j(J
60
- 1970 - 1979 -
tői kapott adományokból, illetve az egysége sajátos tevékenységéből származó bevé-

telekből. (. . .)"
51
A történelmi alapkiállítás tervének fejezetcímei: „Primitív és rabszolgatartó társada-

lom története: / Korakőkor / Újkőkor / Bronzkor / Vaskor I Római hódítás /A román
nép és nyelv kialakulása / Középkor: /A feudalizmus a Xll-XVI. század között/ A fe-
udális elnyomás erősödése és a nagyhatalmak nyomásának erősödése I Ausztria »vas
jármában(( / Habsburg-uralom alatt/ A középkor művelődési életének pillanatképei /
Modernkor. Kapitalizmus: /Az 1848-as forradalmat megelőző időszak /Az 1848-as
burzsoá-demokratikus forradalom / Társadalmi fejlődés Hargita megye területén /
Művelődési élet (1848-1919) / Jelenkor: / Az ország, a megye gazdasági fejlődése
Erdély Romániával való egyesülésétől kezdődően a II. világháború kitöréséig / A
kommunista illegális mozgalom a nemzeti függetlenség védelméért, az ország terüle-
ti egységéért (1939-1944) /A nemzeti antifasiszta fegyveres felkelés megvalósítása és
52
a szocialista forradalom kiteljesítésére való áttérés I Szocialista forradalom"
A MMSZNB-hoz címzett, augusztus 12-én kelt levélből: „A Hargita napilap 1976.
VIII. 1-én megjelent lapszámában intézményünket is bíráló cikkre a következőket
válaszoljuk/ Intézményünk a tárlatvezetést heti szolgálatos muzeológus segítségével
oldja meg. (. . .) Tárlatvezetésre csak abban az esetben kerül sor, ha a látogatók cso-
portosan (szervezett) érkeznek és igénylik a vezetést. A vezetés a felsőbb szervek
által is jóváhagyott szakszerű szöveg szerint történik. Abban az esetben, ha a látoga-
tó egy bizonyos szakterületen szeretne tájékozódni, akkor az illető szakos muzeoló-
gus áll a rendelkezésére. A tárlatvezetéssel valóban nehézségek adódtak és adódnak.
Ezért évnegyedenként tapasztalatcserét tartunk - a megye többi múzeumait, illetve
muzeológusait bevonva - a vezetés tudománya, múzeumi tárlatvezetés témakörben.
(. . .) /A kiállított tárgyakat minden esetben egy felirat - címke - kísér, tájékoztatja a
látogatót a tárgy mivoltáról. (. . .) Valószínűleg a cikk írója - mikor a néprajzi tárgyak
címke hiányát rója fel - egy több hónappal ezelőtti helyzetre utal (meglehetősen
megkésve!!) - amikoris a kiállítás szerveződött. "
53
Október 27-én kelt tájékoztatóból: „(. . .) A várépület 3 termében még a garnizon szál-
lója működik. (. . .) / (. . .) 5 éve, amióta javaival a múzeum berendezkedett, száz meg
száz katonai alkalmazottat, a városi egység és a hadkiegészítő a/tisztjét, tisztjét, va-
lamint az ország minden részéből érkezett katonát szállásoltak el időszakosan / Tet-
tenéréses lopás is történt. Több esetben tapasztaltunk kihágást és törvénytelenül be-
hozott személyekkel együtt szervezett mulatságokat. Kértük a parancsnok politikai
helyettesének és a milíciának a beavatkozását is / Véleményem szerint a 631197 4-es
Törvény 14. szakasza C bekezdése előírásának megfelelően a mi biztonságunk nin-
csen biztosítva. (. . .) / A Nagy Imre Képtárban kialakított raktárból kénytelenek vol-
tunk elhozni minden művészi alkotást. Állagmegóvás szempontjából a festmények
54
jobb körülmények között vannak, de biztonságuk veszélyeztetett.
Egy gyűjteménykezelő 1976-ban végzett tevékenységének beszámolójából: ,,(. . .) A
múzeumi anyag konzerválása, kiegészítése és restaurálása: / a - néprajz, 300 db. fa-
tárgy konzerválása + 180 db. újrakonzerválása, / b - régészet, a ládák anyagának
55
újracsomagolása és letisztítása, 10 db. edény diluánttal való lemosása, a páncélru-
j/
;2
;J
;~

55 .
Eter alapú oldószer.
61
- 1970 - 1979 -
ha, fegyverek és eszközök újrakonzerválása ! Kiegészítés, restaurálás: /a - néprajz 70

c - művészet 2 db. (. ..)"
56
db. I b - régészet 254 db. !
1977 - 27 alkalmazott: János Pál igazgató-, Bucur loan, Ferenczi Géza, János Pál ifj., Márkos András,
Mester László Zsuzsa, Miklóssy Vári Vilmos, Muckenhaupt Erzsébet, Musca, Tiberiu, Szőcs Já-
nos, Turánicz Kozma Mária, Vécsey Gyula muzeológus. Benedek Éva, Kristó Tibor gyűjte
ménykezelő. Orbán (Kocsis) Katalin fényképész. Offner Marianna technikus. Csató Miklós, Gál
Magdolna teremőr. Zaharagiu Clara titkárnő. Gál Vilmos, Kovács István, Nagy Ferenc ifj., Páli
Anna munkás. Böjthe (Bors, Divicsány) Erzsébet, György Ilona, Nagy Veronika takarító, Üke
57
József.
Az előző év novemberében készült éves munkatervből: „(„.) / Leltárba vesszünk
3900 db. régi könyvet / Konzerváljuk minden faanyagunkat I Restaurálunk 7O népi
szőnyeget és gyapjú szőttest / Az alapkiállítás számára 150 tárgyat egészítünk ki,
illetve restaurálunk /A Nagy Imre festőművész RSZK érdemes művésze alkotásait a
modern követelményeknek megfelelően raktározzuk, ezáltal biztosítva egy teljesen
felszerelt raktárt /A raktárakat ellátjuk tremo-higrográfokkal és egyben szúnyogháló-
val és sötétítőkkel / Minden raktárra biztonsági zárat és vasrácsot, a lépcsőházakba
figyelmezető villanycsengőt szerelünk / Tussal vagy olajfestékkel minden leltárszá-
t I , .,
mot 1e u11tun k, („. ) „ss
A január 4-én kelt statisztikai jelentés: „Látogatók száma 22829, melyből: ! belföl-
di egyéni látogatók 14492 /belföldi csoportos látogatók 7305 /külföldi egyéni láto-
gatók 647 / külföldi csoportos látogatók 385 / Múzeumi tárgyak összesen 96061
melyből / természetrajzi 2670 / történelmi-régészeti 71343 / néprajzi-népművészeti
21308 /képzőművészeti 740 /időszakos kiállítás 12 /múzeumi est 5 I konferencia
47 / egyéb kulturális-nevelő rendezvény 16 / tudományos ülésszak, szimpózium 7 I
tudományos és kulturális-nevelő akciók résztvevői 17287 melyből / időszakos kiállí-
tásokon 14602 Kiadványok/ Tamási Áron emlékház - 2000 fametszet/ Mikó-vár -
7000 leporelló/ Raktári tartalék:/ Tamási Áron emlékház - 7600 fametszet/ Mikó-
59
vár - 890 leporelló/ A raktári tartalék összértéke 2940 (lej)"
Az ugyanaznap kelt feladatkör-beosztásból: „A múzeum kádereinek részvétele a
Megéneklünk Románia fesztiválon január 1 - május 31-e közötti időszakban /János
Pál - kiállítás: Az 1907-es parasztíázadás / Szőcs János - városi pionírverseny /
Vécsey Gyula - fotókiállítás /Márkos András, Mester László Zsuzsa - Olt Szövetke-
zetnél képzőművészeti kiállítás / Muckenhaupt Erzsébet - Készruhagyárban városi
vetélkedő a függetlenségről (. . .) / Benedek Éva - Kötöttárugyárban szavalóest: Meg-
60
éneklünk Haza („ .)"
A február 14-én kelt Akcióterv a szocialista nevelési és művelődési kongresszus kö-
szöntésére zárszava: „(. . .) Minden akciót tejesítettünk. Megjegyezzük, hogy némelyi-
ket közülük, pl. a tudományos ülésszakot beágyaztuk a Csíkszeredában rendezett
nagy országos tanácskozásba /A tervezett tanácskozásokat ugyancsak a Pártkabinet
közvetlen irányításával szerveztük meg, az akció jó kimeneteléért a múzeumból 2
elvtárs vett részt /A megyéből sok résztvevőt mozgósító ki mit tud verseny a múze-
um épületében volt/ A néprajzi témákat líceumi diákokkal és a Hargita Művészete
Szövetkezet dolgozóival vitattuk meg /A Kis alkotók kiállítást mi kezdeményeztük,
de szervezését a Városi Pionírszervezet oldotta meg/ Székelyudvarhelyre is eljutott a
;6
CSSZM lvt. 1976. év dossziéja, ikt. sz. nélkül. Kristó Tibor gyűjteménykezelő beszámolója.
;?
Nem sikerült kideríteni a beosztását.
S8
CSSZM lvt. 1976-77. év dossziéja, 429-es ikt. sz.
SY
CSSZM lvt. 1976-77. év dossziéja, 6-os ikt. sz.
60
62
- 1970 - 1979 -
csíkszeredai amatőr fotósok kiállítása / A tervezett vetítéseket nem valósítottuk

/1
61
meg.
Május 17-én kelt javaslatból: „A múzeumok, mint speciális intézmények, jellegük-
nél fogva igen jelentősen hozzájárulnak, illetve hozzá kell járuljanak korunk embe-
rének sokoldalú, tudományos neveléséhez. Ezt a feladatot nemcsak az utókornak
megmentett anyagok bemutatásával, alap- és időszakos kiállítások szervezésével,
hanem a múzeumok elsőrendű feladatköréből származó tudományos kutatómunka
eredményeinek közlésével is nagyban megvalósíthatja I Ezért javasolom, hogy (az)
1978-as évtől kezdődőleg a Hargita megye területén lévő múzeumok együttesen év-
könyvet adjanak ki. (. „) / Terjedelem: / 5-15 oldalas tanulmányokból 350-450 oldalas
évkönyv, gazdag, színvonalas illusztrációkkal/ Címe: / Tekintettel arra, hogy a hazai
muzeológiának hagyományos szokása, hogy múzeumi évkönyvek címadójául egy-
egy patinás név-, helynevet választanak (Apulum, Aluta, Cibinum, Marisia,
Nymphae, stb.) javasolom, hogy a vidék egyik legrégibb leírását adó, az éppen ez
évben 275. évét jubiláló SICULIA legyen a Hargita megyei múzeumok évkönyvének
címadója /A javaslat megindoklása: / - A hagyományt követő évkönyv (csupán em-
lékeztetőül: az 1950-es években a Csíki Múzeum külön, majd a Gyergyói Múzeum-
mal együttesen úttörő kiadványokat, illetve közleményeket adott ki) a Hargita me-
gyei múzeumok jelentőségét növelné, elősegítené azt, hogy még inkább a tisztes
művelődési intézmények sorába léphessenek, (. . .) / Miklóssy V. Vilmos, muzeoló-
gus.11 Az irat bal felső sarkán: „Bucur elvtárs! Bevesszük a kiadói tervbe? Jó a javaslat
62
- de igen nagy, legfennebb 200 oldalt, ha fogunk készíteni. 11
A MMSZNB-hoz címzett, december 29-én kelt levélből: ,,Jelentjük, hogy a múze-
um közössége teljesítette a múzeum és a Hargita megye műkincshivatala IV. ne-
gyedévi tervének alapfeladatait. Ha az alapkiállítás megvalósításában hiányosságaink
voltak, ezek adminisztratív jellegű nehézségeknek köszönhető, a kiállítás-terv a mai
napig nincsen jóváhagyva. Ellenben széleskörű ellenőrző, eligazító és nyilvántartó
akciót végeztünk, kivétel nélkül betartva minden feladatot, melyet a 44211977-es
Dekrétummal kapcsolatban kaptunk. („.) / A javak állagmegóvásának és raktározá-
sának terén jelentős megvalósításaink vannak /A szakkáderek tudományos munkás-
63
sága 2 szimpózium- és ülésszak-akcióban csúcsosodott ki."
1978 - 26 alkalmazott: János Pál igazgató-, Dr. Demény István Pál, Farkas (Bugja, Vizi) Irén, Ferenczi
Géza, Márkos András, Mester László Zsuzsa, Miklóssy Vári Vilmos, Muckenhaupt Erzsébet,
Musca, Tiberiu, Szőcs János, Vécsey Gyula muzeológus. Benedek Éva, János László, Kristó Ti-
bor gyűjteménykezelő. Nagy (Szabó) Gyöngyvér, Orbán (Kocsis) Katalin fényképész. Offner
Marianna technikus. Csató Miklós, Gál Magdolna, János Pál ifj., teremőr. Gál Vilmos, Kovács
István, Nagy Ferenc ifj., Páli Anna munkás. György Ilona, Nagy Veronika takarító.
Február 1-én jegyzőkönyv kíséretében 8522 kötetet adott át a Múzeum a Megyei
Könyvtár részére. Ebből 5511 tétel a hajdani gimnáziumi gyűjtemény, 3011 tétel pe-
64
dig a ferences állomány részét képezte. Létrehozták a Dokumentációs Könyvtárat.
Február 25-én kelt }avaslatok az első 2050 éves független és szabd dák állam
11
megalakulásának megünneplésére („ .)" Március 20-ra szimpózium, december 30-ra

65
pedig dokumentáris kiállítás.
A MMSZNB április 17-i körleveléből: }avaslatok a művelődési-nevelő intézmé- 11
nyek Dolgozók Tanácsának a megalakítására / Az RKP KB VB-a határozatásnak élet-
61
62
CSSZM lvt. 1976-77. év dossziéja, 324-es ikt. sz. Olvashatatlan aláírás.
63
64
65
63
- 1970 - 1979 -
be léptetése érdekében ... (. . .) / Megyei Múzeum: / 1. János Pál elnök, / Gál Magdol-
66
na tag, I Maftei, Nicolae tag, /Miklóssy V. Vilmos tag, /Kovács Stefan tag. (. .. )"
A MSZNT június 6-i körleveléből: „(. . .) A törvényes előírásoknak megfelelően, a
631197 4-es Törvény 20. cikkelye, régészeti kutatást csak a Nemzeti Kincsek Központi
Bizottsága és az Akadémia Társadalomtudományi és Politikai Elnöksége által jóvá-
hagyott egységes ásatási tervben megnevezett objektumok esetében lehet végezni.
(. . .) A trák történelem kezdetei: 35. Csíkszereda - bronzkor - Roman, P. - Musca, T.
- Bukaresti Régészeti Intézet - Csíkszeredai Múzeum - 1978 - ásatás a II. Sutában
(. . .) / 56. Csíkszentkirály - Hargita megye - vaskor 1. - Morintz, Seb. - János Pál -
Bukaresti Régészeti Intézet - Csíkszeredai Múzeum - 1978 - település (. . .) /A géta-
dák műveltség egysége és folytonossága Románia területén: ! 70. Székelykeresztúr -
Hargita megye - dák-kor, középkor - Székely Zoltán - Molnár István - Sepsiszent-
györgyi Múzeum - Székelykeresztúri Múzeum - 1978 - dák település a Lakban, kö-
zépkori település a N. Balcescu negyedben (. . .) /Az első géta-dák állam kialakulása,
fejlődése és szervezése: / 101. Csíkszentmihály - Hargita megye - dák-kor -
Marinescu, F. - János Pál - Központi Hadtörténeti Múzeum - Csíkszeredai Múzeum
- 1978 - vár (. . .) / Városi és falusi élet a római- és ráma-bizánci korban Románia
területén: / 150. Korond - Hargita megye - római kor - Ferenczi 1. - Zepeczáner J. -
Kolozsvári Múzeum - Székelyudvarhelyi Múzeum - 1978 - Firtos-hegyi település
(. . .) /A román feudális államok alapítását megelőző kor: ! 214. Gyergyószentmiklós
- Hargita megye - középkor - Tarisznyás M. - Molnár 1. - Kovács 0. - Zrínyi E. -
Gyergyószentmiklósi Múzeum - Székelykeresztúri Múzeum - Csíkszeredai Múzeum
67
- Marosvásárhelyi Múzeum - 1978 - (nem jelül helyet) (. .. )"
A június 24-i, MMSZNB-tól származó körlevélből: „ Jelen írásunkkal felhívjuk a fi-
gyelmét, hogy az ön által irányított intézmény munkaidejében a helységet csak a
MMSZNB elnöke, vagy alelnöke engedélyével hagyhatja el I Az alkalmazottaknak
kérés alapján engedélyezhet egy napot, de ha a kérés ezt meghaladja, akkor a
68
MMSZNB elnökének, vagy alelnökének a jóváhagyását kell kérni. (. .. )"
A Megyei Múzeum művelődési-nevelő tevékenységéről szóló jelentésből: „(. . .)
Csak 1977-ben 7 időszakos, dokumentációs kiállítást rendeztünk. Ezek közül meg-
említjük: A parasztok társadalmi szabadságért, földért és haladásért vívott harca. Az
1907-es nagy parasztlázadás óta eltelt 70 év. A román nép, szabadságért és nemzeti
függetlenségért vívott harcának tükrözése a jelenkori művészeti alkotásokban. A szü-
lőföld és haza iránti szeretet tükröződése Nagy Imre mester alkotásaiban. Románia
állami függetlensége. Román bélyegek - a román lét tanúi. (. . .) /A felsorolt eredmé-
nyek mellett meg kell említsük a hiányosságokat is. Csíkszeredán kívül nagyon gyen-
ge volt a dolgozók öntudatának emeléséhez való hozzájárulásunk. (. . .) /A Múzeum
nem minden alkalmazottja kapcsolódott be a művelődési-nevelő munkába. (. . .) / A
Múzeum munkaközössége tudatára ébredt, hogy intézményünket tekintélyes műve
lődési intézménnyé kell változtatnunk, pontosan tevékenységének a következtében /
Az 1978-as munkaterv még gazdagabb művelődési-nevelési tevékenységet és igazsá-
gosabb feladatelosztás tartalmaz, (. . .) / A Nemzeti Tanácskozás szellemében kitar-
69
tóbb munkát, élőbb jelenlétet és szebb eredményeket vállalunk."
Az 1978. évi munkatervből: „(. . .) Régészeti ásatás:/ Az 1963-ban készített kutató-
ásatás folytatása. Témája: 1. sz. 1/-Vlll. (?) sz.-i település. A dákó-román nép egybeol-
vadása / Történeti kutatások: A románok és székelyek százados együttélése a hargitai
66
67
6H
69
64
- 1970 - 1979 -
tájakon, a csíki és a Kárpátokon túli, határos zónák kereskedelmi, politikai és műve

lődési kapcsolatai /A csíki fafeldolgozás technikai és ipari felszereléseinek repertóri-
uma / Néprajzi kutatás: / Parasztházak be/építészete /A környék néprajzi topográfiá-
ja - régi mesterségek, háziipar, kismesterségek, népi építészet, népművészet, népvi-
seletek, népszokások, helyi jellegű folklór, népi alkotók/ Természettudomány: Hargi-
ta megye természeti kincsei /A Csíki- és Gyergyói-medence borvíz-tápjai /A borvíz-
kiaknázás története. (. . .) / Gyűjteménygyarapítás: / Az év folyamán vásárlás, adomá-
nyozás, vagy gyűjtés útján biztosítjuk a múzeumi gyűjtemény 800 db. régészeti
tárggyal, vagy tárgytöredékkel, 150 db. történelmi, 800 db. néprajzi és népművészeti
jellegű, 12 db. népi építészeti tárggyal, 200 db. növénnyel, ásvánnyal, honos állattal,
50 db. régi könyvvel és fotóval, 10 db. képzőművészeti alkotással való gyarapítását /
Állagmegóvás, restaurálás, raktározás: / Berendezünk egy kis fertőtlenítőlaboratóriu
mot / 130 db. mázas kerámiát és 50 db. textíliát takarítunk meg/ Kiegészítünk 30 db.
régészeti tárgyat. (. . .) /Kiállítások: /A parasztság életének és tevékenységének tükrö-
ződése Nagy Imre festészetében / Kamarakoncerttel egybekötött dokumentumkiállí-
tás - Nagy Imre mester élete és művészi tevékenysége / A szép könyv /
70
Dokumentáris kiállítás - múzeumi tárgyak restaurálása. („ .)"
Géza, Mester László Zsuzsa, Miklóssy Vári Vilmos, Muckenhaupt Erzsébet, Szőcs János muze-
ológus. Benedek Éva, Kristó Tibor gyűjteménykezelő. Nagy (Szabó) Gyöngyvér fényképész.
Gál Magdolna, János Pál ifj., teremőr. Both Rozália, Gál Vilmos, Kovács István, Nagy Ferenc
ifj., munkás. György Ilona, Nagy Veronika, Páll Anna takarító.
Adatok a január 3-án kelt statisztikai jelentésből: „Múzeum: / Látogatók sz.:
42306, ebből fizetett: 31048 / Múzeumi tárgyak sz.: 103282 / Tamási Áron Emlék-
ház: /Látogatók sz.: 4517, ebből fizetett: 1469 /Múzeumi tárgyak sz.: 192 /Képző-
11
művészeti részleg: / Látogatók sz.: 8282, ebből fizetett: 7078 / Múzeumi tárgyak
72
sz.: 16982."
Az éves munkatervből: „ Tudományos kutatás: / Történelem: /A székelyek és ro-
mánok százados együttélése a hargitai tájakon és gazdasági, művelődési és politikai
kapcsolataik a határos román vidékekkel/ Régészet:/ ///-IV. századi menasági telepü-
léskutatás folytatása a terepbejárási eredmények alapján / Néprajz: / Csíki házak
be/építészete I A Csíki-medence néprajzi topográfiája / Természettudomány: / (Az
73
előző évi kutatások folytatása)/ Házkörüli dísznövények kutatása - Etéd és Gyimes
/Kiállítások: I 2050 év az első központosított és független dák állam megalakulásától
/ Szabadságharcok eseményei I Csíkszereda tegnap és ma / Hazánk történelmének
kiemelkedő személyiségei - bélyegkiállítás / Puskák, pisztolyok, lőporszaruk / Pa-
rasztcsempék díszítése/ Sántha Imre új kerámiái/ Hogyan készül a népi kerámia? -
technológia /Népi hangszerek/ Faedények/ Ácsolt hozományos ládák/ Csíki szedet-
tesek. Nagy Imre önarcképei / Nagy Imre fametszetművészete / Jelenkori portrék
74
csíkszeredai művészek alkotásaiban/ Bánya virágok/ A Haynald-herbárium. (. . .)
711
71
Nagy Imre Galéria.
72
CSSZM lvt 1979. év dossziéja, ikt. sz. nélkül.
73
Gagy-menti falu.
7J
65
- 1970 - 1979 -
„Jegyzőkönyv: /Készült 1979. február 13-án a Hargita megyei Szocialista Művelő

dési Tanács székhelyén. A megye múzeumainak évkönyvét szerkesztő bizottság
elemezve az 1972-es évkönyv részére beérkezett dolgozatokat, a következőket taná-
csolja el:
1. Kádár Zsombor: Módszertani kérdések a szakszótárak összeállításánál
2. Hermann Gusztáv ifj.: A székelyudvarhelyi Jézus kápolna
3. Kémenes Ármin: Szemelvények Gyergyó fémiparának történetéből
4. Kémenes László: Adatok a gyergyói tanoncoktatás történetéhez
5. Duka János: Gyergyószárhegy helynevei
6. Vécsey Gyula: Csíksomlyó csillagászati emlékei
7. Schmidt Sándor: Természetvédelem, embervédelem
8. Ranca, loan: Plutaritul de pe Mure~
9. Kristó Tibor: Modalitati de depozitare a pieselor etnografice la ...
10. Márton L. - Tarisznyás M.: Gyergyó textil iparának fejlődése
11. Kristó Tibor: Egy kászoni karocska
12. Kamenitzky M. - Eigel T.: Adatok a borszéki szénbányászat történetéhez
13. Keresztes Gyula: A gyergyói műemlékek helyzete
14. Molnos Zoltán: Repartizarea rationala a fortelor de produqie
15. Musca, Tiberiu: lnca un topor de fier ...
16. Musca, Tiberiu: Materialele hallstatiene tfrzii descoperite al Sfnsimion
17. Rab János: A gyergyószentmiklósi Csíki-kert
18. Kercsó Attila: Megfigyelések az utóbbi időben felszínre került csont.
19. Lemhényi Pál: A gyergyói széldöntések természetrajzi vonatkozásai
20. Janitsek A. - Kristó Tibor: Kászoni korpuszok és keresztfák
21. Szőcs Vince: Néphagyomány forrásai körül
A felsorolt dolgozatok sem tudományosságukban, sem nyelvezetükben nem meg-
felelőek. Ezen véleményünket a felkért szakreferensek (Dr. Kós Károly, Dr. Demény
Lajos, Dr. Nagy-Tóth Ferenc, Dr. Nicolae Dunare, Dr. Imreh István, Dr. Ferenczi Ist-
ván, Petre Roman, stb.) is megerősítették/ Szerkesztő bizottság/ Miklóssy V. Vilmos/
75
Bucur Nicolae /Fülöp Lajos/ János Pál/ Tarisznyás Márton/ Zepeczáner Jenő."
A MMSZNB január 26-i körleveléből: „Az alábbiakban tanulmányozás és pontos
betartás végett átiratban közöljük a Művelődési és Szocialista Nevelési Tanács
1768/1979. 1. 17. sz. határozatát(. . .)/ Több különböző kiadványt (albumot, kataló-
gust, szöveggyűjteményt, leporellót, stb.) megjelentető múzeumnál és művelődési
intézménynél végzett ellenőrzés alkalmával megállapítást nyert, hogy ezek közül
némelyek az árusításra szánt készletből, helyi engedélyeztetés alapján külföldi ven-
76
dégeknek és más személyeknek ingyenes példányt adományoznak.
A MMSZNB december 20-i körleveléből: „(. . .) Az igazgató elvtárs figyelmébe/ Jelen
iratunkkal tudomására hozzuk, hogy mihamarabb el kell készítenie az irányítása
alatti dolgozó személyzet 1980. évi szabadságtervezetét / A beosztás január 1 és
december 15 közötti időszakra úgy készüljön, hogy az intézményben, melyet vezet,
a művelődési-nevelési és művészeti tevékenység zavartalan legyen. Ugyanakkor arra
is figyelnie kell, hogy ugyanarra az időszakra ne legyen több alkalmazott beosztva. A
hozzánk előterjesztett 1980. évi pihenőszabadság-beosztás a magán viseli a Műve
lődési és Szocialista Nevelési Bizottság elnökének a jóváhagyását, és a visszaküldés
után semmilyen változtatást sem lehet eszközölni /A kimutatást, miután előzetesen
minden személlyel külön-külön megbeszélte és a helyi szervek jóváhagyták, három
75
76
CSSZM lvt. 1979. év dossziéja, 66-as ikl. sz.
- 1970 - 1979 -
példányban, 7979. december 28-ig a Művelődési és Szocialista Nevelési Bizottság

77
címére kell küldeni"
néptanácsa VB-hoz címzett, december 18-án kelt levélből:
78
Csíkszereda municípium
„Csíkszeredai Város Milícia 7979. december 78-i, 277817-es átirata értelmében, kér-
jük a közvilágítási hálózat bővítésével a Mikó-vár szabadtéri parkjába, a régi hősi
temető közelébe egy villanyizzó felszerelésének jóváhagyását, ugyanis fény hiányá-
ban az őrnek ebben a zónában nincsen megfelelő munkafeltétele, a múzeumi javak
őrzésének és biztonságának a biztosításához.
79
„Öreg Barátunk! / Egy újabb esztendő röpült el felettünk. Vigaszul szolgáljon,

hogy ez sem volt eredménytelen. A Csíkszeredai Megyei Múzeum gyűjteménye ör-
vendetesen gyarapodott, tudományos tevékenysége kibővült, közművelődési szerepe
fokozottabban érvényesült. A szerteágazó munkaterületen elért sikerek részesei a
múzeum öreg barátai is, akik korukat meghazudtoló lendülettel siettek támogatá-
sunkra. A köteles tisztelet és a hála hangján köszönjük a baráti körnek és minden
egyes tagjának segítségét, s azzal a meggyőződéssel kívánunk valamennyiüknek bé-
kés, boldog újesztendőt, hogy az 7980-as év még inkább megsokszorozza sikerein-
ket, növeli annak az intézménynek a tekintélyét, amelyhez nemcsak múltunk és ha-
gyományaink kapcsolódnak, hanem ugyanolyan mértékben fennállásának 50. éve is
/ Erőt, egészséget, bort, búzát, békességet az újesztendőben! / Csíkszereda, 1979.
80
december havában/ János Pál múzeumigazgató/ Vécsey Gyula elnök."
77
78
Megyei jog körrel rendelkező város.
79
Nil
67
- 1980 - 1989 -
MDCCCCLXXX-MDCCCCLXXXIX
Géza, Mester László Zsuzsa, Miklóssy Vári Vilmos, Muckenhaupt Erzsébet, Szőcs János muze-
ológus. Benedek Éva, János László, Kristó Tibor, Szopos Judith gyűjteménykezelő. Nagy
(Szabó) Gyöngyvér fényképész. Gál Magdolna teremőr. Both Rozália, Gál Vilmos, Kovács Ist-
ván, Nagy Ferenc ifj., munkás. György Ilona, János Pál ifj., László Ágnes, Nagy Veronika, Páli
Anna takarító.
Az éves munkatervből: „(. . .) Általános feladatok: /A teljes erőnkét mozgásba ho-
zatala a történelmi alapkiállítás megrendezése érdekében. (. . .) I A népművészeti kiál-
lítás újrarendezése, ezeken a tájakon együtt élő román és magyar nemzetiség barát-
ságának és testvériségének kifejezőbb bemutatása. (. . .) /A múzeumi gyűjtemény még
szélesebb értékesítése (. . .) / - a múzeumi évkönyv kiadása révén (. . .) / Régészeti ku-
tatás: / Mentőásatás »Cibrefalván11 Csíkszentmihály / Hargita megye régészeti repertó-
riumának kidolgozása. (. . .) /Az egyházak tulajdonában levő román régi könyvek ka-
talógusa. (. . .) / Néprajz: / Űrlaptöltés / Felcsíki kismesterségek (fazekasság, fekete és
mázas kerámiák)/ Hagyományok és szokások/ Természettudomány:/ Hargita megye
természetvédelmi kincseinek repertóriuma / Ásványvizek kiaknázásának kezdetei és
története /Ásványvízforrások kutatása. (. . .) / Kiállítások: A Csíkszeredai Múzeum 50
éves tevékenysége /A legszebb könyvkötések a múzeum gyűjteményéből / Egy csíki
fali népviselete / Bucur, Bucur és Szőcs Vince gyűjteményeinek értékes darabjai /
Patakparton - Nagy Imre festményei/ Néprajzi témájú fotók. (. . .) / Koncertek és sza-
valatok: / Óvom a szót - Benedek Éva szavalóestje / ifj. Koppándi Jenő diákkoncertje
/Kamarakoncert. /Benedek Éva szavalóestje a szárhegyi Barátság Táborban. (. . .) I A
választások tiszteletére 3 szavazóközpontban 3 dokumentáris kiállítás rendezése:
Csíkszereda tegnap és ma - Somlyón. A megye megvalósításai az utolsó 10 évben -
1
a Kultúrházban. A népművészet új alkotásai - a törvényszéken. (. .. )"
Március 13-án kelt a Mikó-várban és az ahhoz tartozó épületekben székelő intéz-
mények és hivatalok lajstroma. „Egyházak megyei felügyelősége. Művészeti Alap és
a Képzőművészek Országos Szövetsége Hargita megyei fiókja. A Megyei Könyvtár
dokumentációs részlege. Hargita megye Művelődési és Szocialista Nevelési Bizottsá-
ga. Hargita megyei Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Központja. Hargi-
ta megye Könyvkereskedelmi Központja. Hargita megyei Mezőgépészeti Állomásai-
nak Trösztje. A Könyvkereskedelmi Központ raktárai. A honvédség riadóközpontja. A
2
Kataszteri Hivatal és MMSZNB garázsai.
Ugyanaznap írta az igazgató a szentkirályi dák kincsre vonatkozó jegyzetét. „A
szentkirályi kőfejtőben 1953-ban előkerült dák kincs 20 darabból áll - 15 kehely, 2
karperec, 1 fibula és 2 érme I Mind a 20 darab a Csíkszeredai Múzeum leltárában
szerepel a 2066-2085 számok alatt. (. . .) / (. . .) ez a kincs Kölnben, Rómában, Stock-
holmban és Párizsban volt kiállítva / Miután visszahozták az anyagot az országba,
nem szolgáltatták vissza, csupán a 2 utolsó darabot - a jegyzőkönyvből az 1000-es
és az 1001-es számú érméket. A kincs többi része a Román Szocialista Köztársaság
Történeti Múzeumában található, Bukarest, Győzelem útja 12. sz. (. . .) Annak ellené-
I
2
69
- 1980 - 1989 -
re, hogy ismételten kérték a tárgyak Bukarestbe való átadását, sem a megyei szervek,
sem pedig a Nemzeti Műkincsek Központi Állami Bizottsága az Államtanács 19 75.
január 17-i rendelete h pontja értelmében, az átadáshoz nem adta beleegyezését az.
3
(. . .)"
Az 1979-re vonatkozó statisztikai jelentésből: „Látogatók száma: a Megyei Múze-
umban 44253, a Nagy Imre Galériában 5203, a Tamási Áron Emlékházban 4602
személy. És a mellékelt magyarázójegyzékből:„Az év folyamán csökkent a látogatók,
különösen a külföldiek száma. Annak ellenére, hogy nyújtott programmal dolgoz-
tunk, a téli hónapokban az áramkorlátozások miatt 16 óra után nem tudtuk biztosí-
tani a megfelelő látogatási körülményeket, ezért ez után az óra után a múzeumot
4
nem keresték fel a látogatók.
A MMSZNB elnökének 8/1980 sz. határozatának 1. cikkelye: „Az Acta Hargitensia
kiskereskedelmi ára 42 lejben állapíttatik meg, melyhez, ha a Könyvkereskedelmi
s
Központ által kerül eladásra 17%-os kereskedelmi hasznot számolnak.
Az 1980-as statisztikai jelentésből: „Látogatók száma: a Megyei Múzeumban
6
50055, a Nagy Imre Galériában 8573, a Tamási Áron Emlékházban 5167 személy."
7 8
1981 - 26 alkalmazott: János Pál igazgató-, Szőcs János negyedik igazgató-, Dr. Demény István Pál,
Farkas (Bugja, Vizi) Irén, Ferenczi Géza, Kántor József, Mester László Zsuzsa, Miklóssy Vári
Vilmos, Muckenhaupt Erzsébet muzeológus. Benedek Éva, Fekete Miklós, Szopos Judith gyűj
teménykezelő. Nagy (Szabó) Gyöngyvér fényképész. Both Rozália, Gál Magdolna, György Ilo-
na, János Pál ifj., László Ágnes, Nagy Veronika, Páli Anna teremőr. Gál Vilmos, Kovács István,
Nagy Ferenc ifj., munkás. György Ilona, László Ágnes, Nagy Veronika, Páll Anna takarító.
Évi munkatervből: „A múzeumi tevékenység a honpolgárok forradalmi hazafias
nevelésének, a nép harcos múltja iránti tiszteletének, a szocializmus évei forradalmi
megvalósításainak és felelősségérzésüknek a fokozását kell meghatározza. (. . .) I Tu-
dományos kutatás: I Régészet: I A cibrefalvi mentőásatások folytatása I Ásatások
Csicsó váránál (koraközépkor) I Történelem: I A románok és székelyek százados
együttélése a hargitai tájakon, a csíki és a Kárpátokon túli, határos zónák, különösen
a Moldvai kereskedelmi, politikai és művelődési kapcsolatok I A múzeum gyűjtemé
nyében található külföldi régikönyvek katalógusa I Az egyházak tulajdonában talál-
ható külföldi régikönyvek katalógusa I Néprajz: I Csíkszentgyörgy, Oánfalva és
Kászonfeltíz (Ooboly) törzslapozásának a folytatása I Gyimes-völgyi népviselet I
9 10
Természettudomány: I A Mohos és Lucs lápok szennyezés-tényezőinek a kutatása I
Csík és Etéd környéki etnobotanikai és etnozoológiai kutatások I Új eszköz- és mód-
szerkísérletek a múzeumbarátok tevékenységében. (Körök szervezése, űrlappok évi
fejadagja.) / Művészettörténet: I Festett kazettás mennyezetek leírása. Dokumentáris
album összeállítása I Tervezett tudományos dolgozatok: I Történelem: I Munkásmoz-
galmi személyiségek Hargita megyében I Kultúrtörténet: I Ősnyomtatványok és
régikönyv-gyűjtemények Hargita megyében I Értékes kézi feljegyzések a múzeum
gyűjteményének egyik régikönyvében I Néprajz: Történelmi adatok a környékbeli
hímzésekről ! A parasztgazdaságok szerszámainak és eszközeinek faanyaga. (. . .) I
Csík 1801 előtti népi műemlékeinek repertóriuma I A falusi gyűjtemények legértéke-
j
J
5
6
7
Nyugalomba vonult.
R
Történész muzeológus.
9
Tőzegláp a Csomád hegységben, a Szent-Anna-tó szomszédságában.
10
Tőzegláp a Hargita hegyvonulaton.
70
- 1980 - 1989 -
sebb darabjainak katalógusa / Természettudomány: /A Mohos tőzegláp szennyező

tényezői és a mentés lehetőségei/ Menasági etnobotanikai adatok / Művészettörté
net: / Erdélyi képzőművészek katalógusa / (. . .) /A múzeumi gyűjtemény gyarapítása:
/A régészeti leltárt 200, a történelmit 150 tárggyal és dokumentummal gazdagítjuk /
A néprajzi leltár szabadtéri anyagát 5 kapuval és egy házzal gyarapítjuk. (. . .) / A
képző- és díszítőművészeti leltárt a megye fiatal képzőművészeinek 30 alkotásával
gyarapítjuk. (. . .) / A múzeumi tárgyak állagmegóvása, restaurálása, raktározása: ! A
Nagy Imre-grafikák további osztályozása (600 db.) / 10 népi szőnyeg restaurálása ! A
kisbunda-gyűjtemény megtakarítása (23 db.). (. . .) / 30 régészeti edény kiegészítése.
ll
(„ .)"
A múzeumi alkalmazottak 1979. évi tudományos tevékenységéről szóló jelentésből:

„ A múzeum funkciói, feladatkörei a múzeumi tevékenység igen széles területét és
változatos formáit ölti fel. E tevékenységi területek közül egyik legsajátosabb a tu-
dományos kutatás, mely egyrészt a múzeum tárgyi anyagának a szakszerű csoporto-
sítását, az egyedi kulturális javak pontos leírását, a tárgyak térbeli és időbeli elterje-
désének, módosulásának, változásainak, s köztük a funkcióváltásnak a felmérését, a
tárgyak forma és díszítőelemeinek a taglalását, használati módjuknak rögzítését, (. . .)
/ A Csíkszeredai Múzeum esetében a sokrétű feladat azzal is bonyolódik, hogy ve-
gyes profilú kulturális intézmény lévén, több szakterületen is követnie kell a jelzett
kérdéseket. A régészet és történelem, s ennek keretében a művelődéstörténet, a nép-
rajz és népművészet, a természetrajz és képzőművészet síkján is az egész csíki zóná-
ra kiterjedő munkát kell végeznie. Mindezek mellet számot kell vetnünk azzal is,
hogy a nemzeti kulturális műkincsek megyei hivatalaként a 63/1974-es Törvény, a
73/1975-ös Törvényerejű rendelet és az 53/7975-ös elnöki Törvényszerű Rendelet
szellemében újabb feladatok sora terheli a tudományos kutatói tevékenységet / A
központilag beütemezett tudományos munka mellett sürgős helyi feladatokra is időt
kell szentelni, s bizonyos mértékig az egyéni érdeklődésnek is van létjogosultsága,
különösen, ha az a múzeumi tevékenységhez kapcsolódik és elősegíti annak kibon-
takozását / Ilyen előzetesen megteremtett tevékenységi keretbe ágyazódott az 1979-
es tudományos tevékenységi terv is, amely egyébként szerves része az 1976-1980-as
'
öteves tervne k. 12
Január 28-án készült a Geológusok Körének szabályzata. „A Geológusok Köre a mú-
zeumbarátok keretében működik. Jogi személyisége a Csíkszeredai Múzeum / Célja:
olyan szakkört létesíteni, amely geológiai témák megvitatásával hozzájárul a közmű
veléshez, a megye földtani leírásához és ennek múzeumi bemutatásához / Tagjai:
geológusok, muzeológusok vagy más geológiai érdeklődésű személyek, (. . .) / A kör
szervezési formája: /A kör negyedévenként témás megbeszélést, illetve a kör tagok
tud. dolgozatainak megvitatását tartja munkatervének megfelelően. A köri ülést min-
dig az előző ülésen megválasztott elnök vezeti. (. . .) /Felkért tagok: / 1. Adorjáni Kár-
oly - O.G.A., 13 Csíkszereda ! Beder Tibor - Megyei Pionírtanács, Csíkszereda /
4
Berszán József - l.P.E.C., 1 Csíkszereda/ Demeter János - l.P.E.C., Balánbánya / Fe-
kete Albert - l.M., 1 Balánbánya / Györgyicze Vilmos - Megyei Tanfelügyelőség,
5
Csíkszereda I Jakab Gyula - l.P.E.C., Gyergyószentmiklós/ Karda Levente - l.P.E.C.,

Csíkszereda / Kristó András - Általános Iskola, Balánbánya / Makfalvi Zoltán -
11
12
JJ
Vizgazdálkodási Vállalat.
/.1
Geológiai Tervező és Kitermelő Vállalat.
15
Bányavállalat.
71
- 1980 - 1989 -
6
O.G.A., Csíkszereda/ Pásztohy Zoltán - 0.1.F., 1 Csíkszereda/ Péter Elek - l.P.E.G.,
Csíkszereda/ Péter Jozefa - l.P.E.G., Csíkszereda/ Rákosi Zoltán - l.P.l.C.C.F., Csík-
szereda /Zsigmond Enikő - l.P.l.C.C.F., Csíkszereda /Zsombori Vilmos - l.P.E.G.,
, b,anya . (... )"17
Ba1an
„Jegyzőkönyv / Készült 1981. január 30-án tartott munkaülésen. Hargita megye a
választásokkor a 20. helyre került. A mezőgazdaság egyetlen tételben sem teljesítette
a tervét /A találékonyságot hatékonyabbá kell tenni /Amikor módja van, a nevelés
területén az embert fel kell világosítani / Az oktatás, nevelés területén a könyvtár
helyzete, amelynek még 2 évig helyisége nem lesz, akárcsak a Művészeti Népiskola /
18
Az l.P.l.C.C.F. pozitív dolgokkal vonult be /Az egész évi tervüket le is fedték /A
kultúrintézményeknek sokkal aktívabbaknak kell lenniük az emberek nevelésében,
hogy ne csak joga legyen az embereknek, hanem legyen akarata is / Azok a dolgo-
zók, akik képesek, valók a megye tervteljesítéséért, azok becsületesen helyt fognak
19
állni / Szász elvtárs ezután látogatást fog tenni a különböző vállalatoknál I Nagy
hangsúlyt kell fektetni a politikai-ideológiai nevelésre az egyes vállalatoknál, mint az
20
U.M. T.F., l.P.l.C.C.F., Olt Szövetkezet, Hargita (Művészete) Szövetkezet/ Fel kell
újítani azokat a köröket, amelyek kapcsolatot jelentenek a tömegekkel / Február 21-
25. között kerül sor a városi művelődési napokra. Le kell adni az akciókat /Az egyik
akció Kovács Istvánnak a kiállítása /A másik akció lenne, valamelyik körnek a talál-
kozója - Hargita megye dísz- és ékkövei bemutatása /Az l.P.l.C.C.F.-nél egy tudo-
mányos akciót összehozni/ A Nagy Imre filmet levetíteni/(. . .) /Benedek Éva szava-
lóestje a számítóközpontban, egy másik akció. ,;ii
A február 20-i statisztikai jelentésből: „Látogatók sz.: 8573. (. . .) / Múzeumi tárgyak
sz. összesen: 16982, melyből néprajzi és népművészeti: 685, képzőművészeti: 6647,
22
kultúrtörténeti: 4525, technikatörténeti: 5125. (. . .)"
A múzeumigazgatónak a csíkszeredai katonai egységhez címzett, június 15-én kelt
leveléből: „A régészeti műemlékek ellenőrzésekor megállapítottuk, hogy a lövölde
szomszédságában található Kisvár-tetőn, géppuskafészkeket ástak, sőt, betongyűrűt is
beépítettek / Mivel a jelzett pont egy eddig rendszeresen meg nem ásott dák vár,
kérem, adjanak parancsot minden beosztottnak, hogy megelőzhessenek minden ré-
tegtönkretételt és károsítást, minden veszélyt elhárítva, mely a zóna különleges kora-
23
történeti valóságának a semmibevételét eredményezné.
A MSZNT augusztus 31-én kelt körleveléből: „Jelen levelünkben közöljük, hogy az-
zal a kéréssel kerestük meg a Maros megyei Bizottságot, hogy engedélyezze az
AZOMURE~ Vállalat fényképészeti termékeinek eladását a múzeumi hálózat számá-
ra, mely kérést jóváhagyták. Az egységes eladás érdekében, a pontos rendeléssel, a
mennyiségek és szállítási határidők meghatározásával időben vegyék fel a kapcsa/a-
16
Legelögazdálkodási Vállalat.
17 .
CSSZM lvt. 1981. év dossziéja, 53-54-es ikt. sz.
18
A Hamerock RT. elődvállalata.
lY
Szász József, megyei elsötitkár.
2IJ
Erdökitermelési Gépesitési és Szállítási Vállalat.
21
22
2.1
72
- 1980 - 1989 -
tot a Maros Megyei Múzeummal, melyet kineveztünk a fényképészeti anyagok prob-

24
lémáinak a központosításával és lebonyolításáva/. "
A MSZNT szeptember 3-án kelt körleveléből: „A megfelelő múzeumi propaganda
megvalósítása és a nemzeti műkincsek legjelentősebb értékeinek megfelelő bemuta-
tása érdekében, a műemlékekre vonatkozóan is, határozott akciók foganatosítását
kérjük központi intézményekben, valamint köztereken, úgymint távolsági buszállo-
mások, vasútállomások és repülőterek csarnokaiban rendezett kiállítások és doku-
mentációs pannók készítését illetően. („.) I „. a múzeumok és műkincshivatalok kö-
zösen határozzák meg az érintett intézmények vezetőségével a pontos kiállítási prog-
,,25
ramot ( ... )
A felsőoktatást végzettek kihelyezését és elhelyezkedését irányító kormánybizottság-
hoz címzett, november 2-án kelt levél: „A felsőoktatást végzettek kihelyezését és el-
helyezkedését irányító kormánybizottság Hargita megyébe, a Csíkszeredai Megyei
Múzeumhoz kinevezte a Bukaresti N. Grigorescu Főiskola végzettjét, a brassói illető
ségű (. . .) Munteanu-Zarnescu /. loana-Cristina elvtársnőt I Mivel Munteanu-Zarnescu
/. loana-Cristina elvtársnő november 1-ig nem jelentkezett, közöljük, hogy az állás
26
betöltésére versenyvizsgát írtunk ki. "
A Megyei Lakás- és Községgazdálkodási Vállalat igazgatójához címzett, december 6-
án kelt levélből: „ (. „) Azzal a meggyőződéssel fordulok Önhöz, hogy panaszunkat
nemcsak meghallgatja, hanem meg is hozza a szükséges intézkedéseket I A csíksze-
redai Mikó-vár (. . .) központi fűtése miatt az itt dolgozó 60-nál több embernek nem
27
biztosít elviselhető, normális munkakörülményeket I A hőmérő itt nem emelkedik,

reggel sem, 14-15 fok fölé. Feladataink természeténél fogva legnagyobb részt ülő
munkát végzünk. A Mikó-vár központi fűtésével, 1980-81-es év teléig nem merült fel
komolyabb kifogás I A tavaly és az idén mindennap reggel 5 órakor légtelenítünk,
különben várhatnánk a meleget. Sajnos, ez sem megoldás, mert nem kielégítő a fű
tés. 10 óra után mindenki didereg. 1981. Xl. 6-án 12 óra után kibírhatatlan volt a
hideg. Napirenden voltak, vannak a hűléses megbetegedések. (. . .) I Amikor bekövet-
keznek a hidegek, elfagynak a vezetékek. A múzeum raktáraiban levő nagy értékű
műkincsek a legsúlyosabb veszélybe kerülhetnek I Kérjük az igazgató elvtársat, hogy
küldjön a helyszínre hozzáértő és lelkiismeretes embereket, akik megtalálják a he-
28
lyes megoldást. "
A MSZNT december 16-án kelt körleveléből: „A MSZNT vezetőségének a kérésére
készülő jelentés érdekében, a szocialista gazdasági és nem szakosított adminisztratív
egységek, társadalmi és szövetkezeti szervezetek, stb. által őrzött kulturális javak
átruházását, adományozását, megőrzésre való átvételét, stb. illetően, kérjük, jelent-
sék az alábbi kérdőív szerint megyéjük jelenlegi helyzetét. A kimutatást december
31-ig kell elküldeni és az 1974/63-as számú Törtvény megjelenése óta eltelt időszak
ra kell vonatkoznia I A jelen kimutatásnak nem kell tükröznie az egyházak tulajdo-
nát képező javak összegyűjtését, kivételt képeznek (a múzeumok és könyvtárak által)
29
már átvett darabok. (. . .)"
u
2;
26
27
Nemcsak múzeumi alkalmazottak.
2H
29
73
- 1980 - 1989 -
1982 - 27 alkalmazott: Szőcs János igazgató-, Beczásy Antal, Dr. Demény István Pál, Farkas (Bugja,
Vizi) Irén, Ferenczi Géza, Kántor József, Miklóssy Vári Vilmos, Muckenhaupt Erzsébet muzeo-
lógus. Benedek Éva, Fekete Miklós, Kovács Hajnal, Szopos Judith gyűjteménykezelő. Nagy
(Szabó) Gyöngyvér fényképész. Fekete (Czompó) Márta művezető. Both Rozália, Gál Magdol-
na, János Pál ifj., teremőr. Dajka Dénes, Gál Vilmos, Kovács István, Nagy Ferenc ifj., munkás.
György Ilona, Korpos Krisztina, László Ágnes, Nagy Veronika, Páli Anna, Sajgó Ilona takarító.
Január 30-án kelt az éves munkaterv. Tudományos kutatás: / Régészet: / A
11 (. • .)
szentmihályi ásatás folytatása / Múzeumunk segítséget nyújt a szárhegyi Lázár-

kastély ásatási munkálataihoz / Közösen Erdélyi Múzeummal a római limes kutatási
munkálatai / Történelem, kultúrtörténet: / Csík és Moldva kapcsolatai a »A románok
és székelyek százados együttélése a hargitai tájakon, a csíki és a Kárpátokon túli,
határos zónák, különösen a Moldvai kereskedelmi, politikai és művelődési kapcsola-
tok.« tematikában / XV-XVll. sz.-i külföldi régikönyvek a Csíkszeredai Múzeum birto-
kában /Néprajz: /Magyar népművészet. Hagyományos és újító elemek I A népvise-
let fejlődése RSZK területén /Bibliográfiai kiegészítések a Hargita megyei néprajz- és
viseletkutatáshoz / Természettudomány: / Az Olt menti ásványvizű lápok
30
fitocönológiai tanulmányozása / Etédi etnobotanikai kutatások / Tudományos dol-
gozatok: / Történelem: / Forradalmi munkásmozgalmak résztvevői Hargita megye
területén / Művészettörténet: / Nagy Imre fametszet-katalógusa / Néprajz: I A múze-
um román népviselet-katalógusa / Természettudomány: / Énlaka etnobotanikája 7 A
31
Mohos természetvédelmi műemlék leírása / (. . .)
Az április 11-én kelt intézkedési tervből: A telefonköltségek csökkentése érdeké-
11
ben elhatároztuk, hogy csak a múzeum tevékenységére vonatkozó, kiemelt fontossá-

gú távbeszélgetéseket engedélyezzük. Minimálisra csökkentjük a városi beszélgeté-
sek számát/ A postai költségeket illetően a küldemények ritkításának az intézkedését
32
hoztuk, ezáltal biztosítva ritmikusságukat.
A MMSZNB körleveléből: A legfelsőbb párt és államvezetés előírásai szerint
11
március 1-től minden tevékenységi területen rátértek a tervmutatók teljesítésétől füg-

getlenül a csökkentett munkahét általánosítására /Ennek függvényében a művelődési
intézményekben dolgozóik a hónap minden harmadik szombatját megadják munka-
33
szüneti napnak. (. . .)
Július 20-án kelt a Nemzeti Bank Csíkszeredai Fiókjához küldött levél: A Csíksze- 11
redai Múzeum és a Megyei Műkincshivatal a II. negyedévi munkatervben előírt fel-

adatokat igyekezett időben és jó körülmények között teljesíteni / A II. évnegyedben
szervezett fontosabb akciók: I A megye egész területén megrendeztük a természet-
védelmi hetet/ A múzeum munkaközössége 4 kiállítást rendezett és 2-t előkészített I
Az Acta Hargitensia második kötetét leadtuk ellenőrzésre és nyomtatásra I A múze-
um gyűjteményét 205 tárggyal gyarapítottuk. (. . .) /A múzeum munkaközössége részt
vett a Tavasz a Hargitán és a Régizene fesztiválokon / Előkészítettük és elkezdtük a
szárhegyi Lázár-kastély ásatási munkálatait. (. . .) / Teljesítettük az intézkedési tervet /
34
11
Költségtúllépésünk nem volt.
Kérjük,
Július 24-én kelt a Megyei Kereskedelmi Igazgatósághoz írt levél: /1 (. • .)
hogy utaljanak ki a múzeum számára 30 kg. cukrot, amit a Nagy Imre-ház ribizli
JIJ
Növénytársulástan.
J/
Jl
JJ
34
74
- 1980 - 1989 -
termésének a feldolgozásában használunk fel, s a termés értékesítését a Nagy Imre-

35
ház és Galéria protokolláris látogatási alkalmával végezzük.
November 4-én kelt a Tamási Áron szülőházának megvásárlását indokló levél:
„ Tamási Gáspár tulajdonos felajánlja a Csíkszeredai Múzeumnak a farkas/aki, Nagy
utca 238 sz. ház megvásárlását. Ez az objektum az által képvisel muzeális értéket,
hogy 1897-ben ebben a házban született a nagy író, Tamási Áron I »Tamási Áron
regényíró (189 7-1966) életművében nagylélegzetű humanizmussal a szülőföld és az
emberek iránti forró szeretettel harcol a román nép és az együtt élő nemzetiségek
testvériségéért.(( (. . .) /A ház 1866-ban épült. Mind külső, mind belső formájában má-
ig őrzi azt a jellegét, melynek idejében született és gyermekeskedett Tamási Áron.
(„.) /A Tamási Áron Emlékház 19 72 óta a Csíkszeredai Múzeum részlegeként műkö-
36
dik. "
A MSZNT november 6-án kelt körleveléből: „A Ceau~escu, Nicolae elvtárs 65.
életéve és több mint 50 éves forradalmi tevékenysége megünneplése, a párt országos
konferenciájának és a köztársasság kikiáltása 35. évfordulójának köszöntése intézke-
dési tervébe szükség van egy sor kiállítási és művelődési-nevelő akció beiktatására: /
Az alapkiállítás aktualizálására, új tárgyakkal való kiegészítésére, hangsúlyozva min-
den téren a legfontosabb megvalósításokat, és az ország, s a helyi történelem legje-
lentősebb momentumait / Időszakos és vándorkiállításokat kell szervezni, melyek a
IX. kongresszus óta 1982-ig eltelt időszak elért megvalósításait tükrözik. (. . .) F.é. XII.
10-ig értesítsék a MSZNT Művészeti és Előadóművészeti Intézmények Igazgatóságát
ezen feladatok teljesítésének helyzetéről. Ugyanaddig a dátumig kell felküldeni az
37
1983. év tudományos kutatási, időszakos év vándorkiállítási tervét is."
A MSZNT november 20-án kelt átiratából: „Egy hangfelvételekre szakosodott do-
kumentumállomány létrehozása érdekében, kérjük hozzanak intézkedéseket, hogy
melyek nyomán rátérnek minden történelmi, művészeti, tudományos és memoriál-
dokumentációs értékkel rendelkező hanglemezek, magnetofonszalagok, és hangka-
zetták megvásárlására. Ugyanakkor hangfelvételt aktuális kell készíteni a tudomá-
nyos, művelődési, vagy politikai és gazdasági élet hazai vagy külföldi jelentős képvi-
38
selőivel /A teljes anyag az Arany fonotékába kerül (. „)"
1983 - 30 alkalmazott: Szőcs János igazgató-, Barabási László, Beczásy Antal, Dr. Demény István Pál,
Farkas (Bugja, Vizi) Irén, Ferenczi Géza, Kántor József, Miklóssy Vári Vilmos, Muckenhaupt
Erzsébet, Simon Mihai, Szabó Béla muzeológus. Benedek Éva, Both Rozália, Szopos Judith
gyűjteménykezelő. Nagy (Szabó) Gyöngyvér fényképész. Fekete (Czompó) Márta műépítész.
Gál Magdolna, János Pál ifj., teremőr. Dajka Dénes, Gál Vilmos, Kovács Hajnal, Kovács István,
Nagy Ferenc ifj., Veress István munkás. Gurzó Margit, György Ilona, Korpos Krisztina, László
Ágnes, Nagy Veronika, Páli Anna takarító.
A Brukenthal Múzeum január 22-i leveléből: „ („.) január 18-án kelt levelükre a kö-
vetkező választ küldjük: I Az Önök Gyöngyös madonna képét restauráltuk / A gyűj-
39
teménykezelő január 28-a után jelentkezhet a kép átvételéért. (. „)"
A MMSZNB május 13-án kelt leveléből: ,l .. ) a (metodikai és továbbképző jellegű)

kerekasztal-értekezleten a következő elvtársak vesznek részt: Szőcs János: A jelenko-
ri történelem hatása a tömegek ateista-tudományos nevelésére; Miklóssy V. Vilmos: A
múzeum feladatai a tömegek ateista-tudományos nevelésében; Dr. Demény István
35
36
37
JH
3~
75
- 1980 - 1989 -
(Pál): A folklór hatása a tömegek ateista-tudományos nevelésére; Muckenhaupt

Elisabeta: A régikönyv-ismeret hatása a tömegek ateista-tudományos nevelésében;
Kántor József: A jelenkori képzőművészet a tömegek ateista-tudományos nevelésé-
nek szolgálatában; Szabó Béla: Egyházi műalkotások bemutatása és a tömegek ateis-
ta-tudományos nevelésének arányossága; Czompó Márta: Építészeti műemlékek és a
tömegek ateista-tudományos nevelésének összefüggései. Farkas Irén, Barabási László,
Szopos Judith és Ferenczi Géza pedig a megfelelő napon szolgálatot teljesítenek a
40
múzeumban.
Május 18-án kelt a következő levél: „Alulírott, Dr. Demény István Pál, a Csíkszeredai
Múzeum muzeológusa tisztelettel kérem az igazgatóságot, hogy szíveskedjék tisz-
tázni a tárlatvezetések ügyét. Vagy határozzuk el, hogy - amint azt úgy látszik egyes
kollégák szeretnék -, alulírott vezesse az összes látogatócsoportokat, de akkor ezt
foglaljuk írásba, és osszuk le újra a többi munkát, úgy, hogy méltányosan jusson
mindenkire, vagy döntsük el, hogy mikor kinek, illetve kiknek kell a látogatócsopor-
41
tokat vezetnie. (. . .)"
42
Június 15-én került sor a Costin, Miron születése 350. évfordulója tiszteletére ren-
dezett szimpóziumra. Előadók: Dr. Cernavodeanu, Paul - Costin, Miron és Erdély,
Dr. Demény Lajos - Újabb eredmények Costin, Miron művének a kutatásában,
mindketten a Bukaresti N. lorga Történeti Intézet kutatói, Lemny, ~tefan - Costin,
Miron és a román humanizmus etikai dimenziója; Tonk Sándor - Costin, Miron és a
43
kelet-európai népek története.
A november 1-én kelt 65 éve egyesült Erdély Romániával e. kiállítás tematikájának
fejezetcímei: „1. A román nép szabadságharcának százados hagyományai I II. Az
1821-es és 1848-as forradalmak - A román nép nemzeti és társadalmi fejlődésének
fontos szakaszai/ Ill. A román fejedelmek egyesülése. A modern román nemzetállam
megalakítása / IV. A román állami függetlenség elnyerése - fontos esemény a román
nemzeti egység kiteljesedésében / V. A román nemzetállam megteremtése - az egész
nép, a nemzet műve I VI. Románia a két világháború között: 1918-1940 / VII. Az
1944. augusztus 23-i antifasiszta és antiimperialista nemzeti-társadalmi forradalom -
új korszak az ország történelmében / VIII. Románia a szocialista forradalom és épít-
kezés útján I IX. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése Romániában:
44
1969-1983 (. .. )"
A Művelődéshez címzett, november 23-án kelt értesítésből: „A Hargita megyei
múzeumok december 5-11 között múzeumi hetet szerveznek (. . .) /A főbb rendezvé-
nyeink a következők: / ... az egységes román nemzeti állam kialakulásával foglalko-
zó szimpóziumot szervezünk; I ... Hargita megyei nemzeti kultúrjavak védelméről
vitázunk; / ... Székelyudvarhelyen az 1983. évi, a megyében végzett régészeti ásatá-
sok beszámolóit hallgatjuk meg. Délután Tompa László költő szülekésének 100. év-
fordulójára emlékezünk; ! ... A Hargita megyei fotózás történetéből című kiállítást
nyitjuk meg Csíkszeredában; I ... a Csíksomlyói könyvkötő műhely hagyatékából
rendezett kiállítást nyitjuk meg. Utána: A városok kialakulása Hargita megye terüle-
tén és az urbanizáció kérdései című szimpóziumra kerül sor; / ... Hargita megyei
népi textíliák című kiállítást nyitjuk meg Csíkszeredában; / . . . Csíkszeredában
.//)
CSSZM lvt. 1983. év dossziéja, 283-as ikt. sz .
.//
CSSZM lvt. 1983. év dossziéja, 145-ös ikt. sz .
./2
Moldvai humanista, krónikairó .
./J
././
76
- 1980 - 1989 -
Benczédi Sándor Utunkszéli szobrait mutatjuk be újból a közönségnek.

Székelykeresztúron Márkos András szobrait, festményeit; / Gyergyószentmiklóson
műveit állítjuk ki.
45
pedig Karácsony János (. .. )"
1984 - 35 alkalmazott: Szőcs János igazgató-, Angyalossy György, Barabási László, Dr. Demény István
Pál, Farkas (Bugja, Vizi) Irén, Ferenczi Géza, Kántor József, Miklóssy Vári Vilmos,
Muckenhaupt Erzsébet, Simon Mihai, Szabó Béla muzeológus. Benedek Éva, Both Rozália,
Kovács Levente, Miklós (Barabási) Lívia, Pop Mariana, Szopos Judith gyűjteménykezelő. Nagy
(Szabó) Gyöngyvér fényképész. Fekete (Czompó) Márta műépítész. Gál Magdolna, János Pál
ifj., teremőr. Kovács Hajnal, Kovács István, Nagy Ferenc ifj., Veress István munkás. Gurzó
Margit, György Ilona, László Ágnes, Nagy Veronika, Páli Anna takarító. Benő Antal, Birta Lász-
ló, Csutak Gáspár, Magyar István, Tankó János kapus.
A Mikó-várban őrséget teljesítők egyik névsora (június 6 - 13 között): 11 6-án 13 órá-
tól 20 óráig: Benedek Éva, 6-án 20 órától 7-én 2 óráig: Kovács István, 7-én 2 órától
10 óráig Szőcs János, 10 órától 18 óráig László Ágnes, 7-én 18 órától 8-án 2 óráig
46
Demény István Pál, 2 órától 10 óráig Szabó Béla, (. .. )"
A MMSZNB-hoz, augusztus 8-án küldött átiratból: 1944 augusztus 23-a tiszteleté- 11
re a Megyei Múzeumban megnyílt a Hargita megye gazdasági-társadalmi fejlődése

1944-1984 között. A 7 termes, 568,83 m 2-s kiállítást különös gonddal kell {e/vigyázni
és gondozni. (. . .) / Helyzetünkben a 3 felvigyázóval nem tudjuk az elvárásoknak
megfelelően {e/vigyázni a kiállítást/ Sem a muzeológusok, sem pedig a gyűjtemény
kezelők nem vehetik át végérvényesen ezt a feladatot, mert akkor nem tudják teljesí-
teni munkatervi feladataikat. (. . .) / A megnövekedett feladatok figyelembevételével
47
javasoljuk még 2 felvigyázóállás jóváhagyását. (. .. )"
Szeptember 26-án kelt A kiállítások biztonságáért hozott intézkedések: / 1. Beve-
11
zetjük a szolgálati füzet használatát, melybe naponta bevezetjük a szolgálatos mu-

zeológus és felvigyázók nevét, valamint azt a részleget, melyért a felvigyázók felel-
nek/ 2. Kedden, - hetente -, az a muzeológus, aki szolgálatban volt, a kiállításokat
jegyzőkönyv alapján átadja a felvigyázók j~lenlétében, annak a muzeológusnak, aki
48
szolgálatos lesz. (. . .)"
A RKP Megyei Bizottságának Propaganda Osztályához írott, december 22-én kelt
értesítésből: /1 1985-ben Balánbánya történetének több eseményét ünnepeljük meg /
1. 200 év a rézérc Oprea, loan csobán által, első alkalommal való megtalálása óta,
1785 / 80 éve volt a bányászok és olvasztárok 1905. április 1-6-i sztrájkja a tulajdo-
nosok munkaidő-hosszabbítási szándéka ellen / 75 éve volt a balánbányai bánya-
49
munkások 1910. április 1-6-i, kapitalista kizsákmányolás elleni sztrájkja. („ .)"
B fi
1985 - 33 alkalmazott: Szőcs János igazgató-, Barabási László ötödik igazgató-, Angyalossy György,
Both Rozália, Dr. Demény István Pál, Farkas (Bugja, Vizi) Irén, Kántor József, Miklóssy Vári
Vilmos, Muckenhaupt Erzsébet, ~oiom, Viorica, Szabó Béla muzeológus. Mészáros Margareta
könyvelő. Benedek Éva, Borsos Julianna, Miklós (Barabási) Lívia gyűjteménykezelő. Nagy
(Szabó) Gyöngyvér fényképész. Fekete (Czompó) Márta műépítész. Gál Magdolna, János Pál
ifj., teremőr. Kovács István raktárnok. Molnár Jenő, Kovács István, Nagy Ferenc ifj., Veress Ist-
ván munkás. Borsos Julianna, György Ilona, László Ágnes, Nagy Veronika, Páli Anna, Sipos Er-
zsébet takarító. Birta László, Csutak Gáspár, Tankó János kapus.
45
46
CSSZM lv1. 1984. év dossziéja, ikt. sz. nélkül.
47
48
CSSZM lv1. 1984. év dossziéja, 263-as ikt. sz.
49
CSSZM lv1. 1984. év dossziéja. 322-es ikt. sz.
511
Leváltották.
51
Történész muzeológus.
77
- 1980 - 1989 -
Az éves munkatervből: „ Tudományos kutatás: / Régészet: / Csíkszeredai - Tilal-

mas - ásatás a Bukaresti Régészeti Intézet szervezésében I Közös ásatás a Bukaresti
Régészeti Intézettel Zsögödben / Csíkszentmihályi ásatás I Történelem: / Csík és
Moldva kapcsolatai a XVll-XV/11. században / Az RKP vezette forradalmi munkás-
mozgalom Hargita megyei résztvevői / Hargita megye fényképészettörténete / Kül-
földi régikönyvek a Megyei Múzeum gyűjteményében (XV-XVI. sz.) / Néprajz: /
Gyimesi népviselet-katalógus/ Magyar Népművészet. Hagyományos és újító elemek
I Hagyományos népművészeti központok újraélesztése /Művészettörténet: I Modern-
és jelenkori román művészet. Nagy Imre grafikái/ Természettudomány: Hargita me-
gye természetvédelmi rezervátumainak állapota / Növények népi elnevezés-
gyűjteménye /A gyűjtemények repertóriumi értékesítése. (. . .) I Kiállítások és fonto-
sabb művelődési-nevelési tevékenységek: / Szimpózium: Ceau~escu-korszak, a leg-
nagyobb társadalmi-gazdasági átalakulások kora / 40 év az antihitlerista koalíció fa-
sizmus feletti győzelme óta. Románia hozzájárulása a fasiszta Németország legyőzé
séhez/ Az RKP XIII. kongresszusának dokumentumai (. . .) /A régészet a tudományos
megismerés és hazafias nevelés szolgálatában. Az 1981-1985 közötti néprajzi kuta-
tások eredményei / Etnobotanika / Kiállítás: / Bányavirágok I Madarasi és dánfalvi
kerámiák / Óragyűjtemények Hargita megyében. (. . .) / Bevételi terv: 282000, - a
52
pluszjövedelem hozzáadásával: 550000 (. .. )"
Egy jövedelemkiegészítő javaslatból: „Mikó-várról népszerűsítő kiadvány: - pél-
dányszám: 10000 / - darabja: 10 lej / - nyomdai költség: 25000 lej / - jövedelem:
53
75000 lej/ - jövedelem 1985-ben: 25000 lej(. . .)"
Április 1-én kelt a MMSZNB-nak a kísérőlevele, melyhez az energiahordozók raci-
onalizálását, a vállalatok és intézmények üzemelését szabályzó rendelkezés kivonatát
csatolták: „(. . .) A művelődési-nevelő intézmények program idejüket úgy szervezzék
át, hogy csúcsidőben csökkenthessék energiafogyasztásukat, nyári hónapokban pedig
54
szabadtéren végezzék tevékenységüket."
Április 5-én készült a Jelenkor történelme címet viselő kiállítás tematikája: J ..) A
kiállítás 7 teremben mutatja be: I - a honi hazafias erőknek a RKP vezette, az ország
egységéért és egységéért, a háború és a fasiszta veszély ellen vívott harcát / - az RKP
vezetésével szervezett antifasiszta és antiimperialista társadalmi és nemzeti felszaba-
dító forradalmat/ - 1944. augusztus 23-a momentumát / - a román hadsereg részvé-
telét az antihitlerista háborúban, hazánk és más országok fasiszta iga alóli felszabadí-
tásában. (. . .) I - a legbővebben bemutatott kor az RKP IX. kongresszusa által fémjel-
55
zett időszak, mely Románia szocialista fejlődésében egy új korszakot nyitott, (. . .)"
Április 11-én került sor a csíksomylói ferences zárdában előkerült régikönyv-lelet
feltárására. 123 tételt kitevő könyvleletre bukkantak.
Hargita megye néprajza e. néprajzi kiállítás tematikájának fejezetcímei: J ..) 1.
Népi alapfoglalkozások, / II. archaikus foglalkozások, / Ill. Hagyományos mestersé-
gek, / IV. Házi foglalatosságok - parasztgazdaság, / V. Parasztházbelső, / VI. Népvise-
56
let (. .. )"
Június 5-én kelt a MSZNT kísérőlevele, mellyel: „Mellékelten küldjük a
Ceau~escu, Nicolae korszak - a román nép legtermékenyebb beteljesülésének kora
52
53
54
55
56
CSSZM lvt. 1985. év dossziéja, dátum és ikl. sz. nélkül.
78
- 1980 - 1989 -
(1965-1985) című kiállítás tematikáját, melyet f.é. július 10-ig kell megrendezniük. "
57
Az anyag 19 oldalt tesz ki.

E hónap 18-án kelt Hargita megye Néptanácsához címzett levélből: („.) kérjük 11
837 kg. horganyzott lemez és 24,5 kg. cin biztosítását, melyek a múzeumépület és a
58
zsögödi Nagy Imre Galéria csatornajavításához szükségesek. (. ..)"
Csak a pontos címét és dátumát adom közre annak az iktatószám nélküli iratnak,
mely a kor legaljasabb elvárásainak és eljárásainak tükre: „CATAGRAFIA / femeile
fertile la Muzeul jud. M-Ciuc (. . .) / Miercurea-Ciuc, la 27. Xl. 1985."
A Hargita Megyei Néptanács - országos igazodásból -, október 23-i rendeletével
59
egyesítette a megye múzeumait és a gyergyószárhegyi gyűjteményt. „(. . .) 1. Sza-
kasz: Október 1-vel kezdődően Csíkszereda, Dózsa György utca 2 sz. alatti székhely-
lyel, a megyében létező négy múzeum, Csíkszereda és Székelyudvarhely
municipiumok múzeumai és Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós városi múzeumai
összevonásával megalakul a Hargita Megyei Múzeumi Komplexum, Ili-as fokozatú
jogi személyiség a következő felépítéssel: / - történelmi, / - néprajzi és népművésze
ti, / - művészeti, / - természettudományi részleggel, / - megyei műkincsvédelmi hi-
vatal, / - egységes gazdasági-pénzügyi és adminisztrációs-háztartási osztály, / a mel-
lékelt szervezeti diagrammnak megfelelően, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizott-
60
ságának alárendelve. (. .. )"
Adatok a január 7-én kelt statisztikai jelentésből: „Múzeum: /Látogatók sz.: 4145 /
Múzeumi tárgyak sz.: 12874 /Tamási Áron Emlékház:/ Látogatók sz.: 2850 / Múze-
61
umi tárgyak sz.: 192 / Képzőművészeti részleg: / Látogatók sz.: 7112 I Múzeumi
62
tárgyak sz.: 465."
1986 - 39 alkalmazott: Barabási László igazgató-, Angyalossy György, Beldiman, Corneliu, Farkas
(Bugja, Vizi) Irén, Fekete (Czompó) Márta, Kántor József, Miklóssy Vári Vilmos, Muckenhaupt
Erzsébet, Mure~an, Doina, Szabó András, ~oiom, Viorica muzeológus. Mészáros Margareta
könyvelő. Benedek Éva, Borsos Julianna, Both Rozália, Kovács Levente, Miklós (Barabási) Lívia
gyűjteménykezelő. Nagy (Szabó) Gyöngyvér fényképész. Fekete (Czompó) Márta műépítész.
Gál Magdolna, János Pál ifj., teremőr. Kovács István raktárnok, Molnár Jenő, Nagy Ferenc ifj.,
Nagy István, Veress István munkás. Becze Erzsébet, Borbély Katalin, György Ilona, Korpos Va-
lentina, László Ágnes, Nagy Veronika, Páli Anna, Ráduly Anna, Sipos Erzsébet, Tóth Katalin ta-
karító. Birta László, Csutak Gáspár, Nagy Károly, Tankó János kapus.
„E/fogadjuk Nagy Erzsébet, Hargita megye, Farkaslaka község 357 sz. lakosnak a
két szobából, konyhából, kamrából, egy falépcsőből és egyéb gazdasági tartozékból,
valamint 250 m 2 területből(. . .) álló adományajánlatát. Az adományt feltételek nélkül
fogadjuk el. Az adomány elfogadásának dátumán a fent nevezett területet Farkaslaka
63
község Néptanácsa VB-nak a kezelésébe adjuk. (. . .)"
Június 6-án a múzeum visszakapta a somlyói lelet 33 menthetetlennek nyilvánított
és 14 restaurált nyomtatványát. Ez utóbbiakat a következő év áprilisában ismét a
Nemzeti Könyvtárba szál 1ították az RKP KB Propaganda Osztálya és a MSZNT szóbe-
1i és írásbeli felszólítására. A róluk készült leírásokat, jegyzeteket, filmeket is Buka-
restbe kellett küldeni.
57
SH
59
A következőkben az alkalmazottak listájában csak a Csíkszeredai Múzeum alkalmazottaink névsorát közlöm. Ide tartozik Borsos Julianna is, mert a
Lázár-kastély nem volt különálló részlege a HMMK-nak.
60
61
Nagy Imre Galéria.
62
~ .
CSSZM lvt. 1966. év dossziéja, 117-es ikt. sz. A Tamási Aron szülőházáról van szó, melyet 1964-től a tulajdonos már több alkalommal is megvétel-
re ajánlott.
79
- 1980 - 1989 -
Október 10-én kelt a HMMK politikai-nevelési terve: „Ünnepségek: / 1. 1900 év

Decebal trónra lépése óta / 2. 550 év a bábolnai lázadás óta / 3. év Joan Caioni szü-
letése óta / 4. 80 év az 1907-es parasztlázadás óta / 5. 40 év a köztársaság kikiáltása
, 1164
ota. (. . .)
A milíciától érkezett körlevél: „Sürgősen intézkedjenek intézményükben, a mun-
kaidőn kívüli őrség pszichikailag megfelelő személyekkel való megduplázásáról,
ezen személyeknek alapos kiképzéséről a szolgálati feladatok pontos végzését illető-
1165
en /Ezt az intézkedést a jelen utasítás visszavonásáig kell fenntartani.
(Bugja, Vízi) Irén, Miklóssy Vári Vilmos, Muckenhaupt Erzsébet, Szabó András, ~oiom, Viorica
muzeológus. Mészáros Margareta könyvelő. Benedek Éva, Borsos Julianna, Both Rozália, Ko-
vács Levente, Miklós (Barabási) Lívia, Mure~an, Doina gyűjteménykezelő. Nagy (Szabó)
Gyöngyvér fényképész. Fekete (Czompó) Márta műépítész. Gál Magdolna, Gegő (Kovács,
Hodgyai) Eleonóra, János Pál ifj., teremőr. Kovács István raktárnok, Molnár Jenő, Nagy Ferenc
ifj., Nagy István, Veress István munkás. Becze Erzsébet, György Ilona, Korpos Valentina, László
Ágnes, Nagy Veronika, Páli Anna, Sipos Erzsébet, Sorbán Rozália takarító. Birta László, Csutak
Gáspár, Nagy Károly, Tóth Katalin kapus.
Január 4-i éves munkatervből: /1 Tudományos kutatás: ! Régészet: /
Homoródalmási, zsögödi, szentsimoni, székelyszenterzsébeti ásatások / Történelem:
/A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése 11Ceau~escu, Nicolae korszak« /
Hargita megye története dokumentumok és régészeti leletek tükrében a IX. sz. és
1918 közötti szakaszban /A Hargita megyében készült dokumentum jellegű fotók
katalógusa/ Néprajz:/ A népviselet fejlődése a RSZK területén - A román népviselet
hagyományos elemei - a megye északi zónájában I A küsmödi és Fehér-Nyikó-menti
román és székely népviseletelemek / Székelykeresztúr környéki népi mesterségek
technikai eszközei /A küsmödi és Fehér-Nyikó-menti parasztházak berendezéseinek
fejlődése / Csíki és gyergyói berendezési textíliák / Korondi kovácsműhely / Aszta-
losműhely /A csíkszeredai múzeum szövőeszközeinek gyűjteménye / Természettu-
domány: / Természetvédelmi rezervációk / Terepkutatások/ Borvizek kiaknázása és
palackozása I A Nagy-Küküllő halfajai / Kiállítások: / Didaktikai fotókiállítás
Ceau~escu, Nicolae pártfőtitkár 70 éves születésnapjára/ Hagyományos népi mester-
ségek I Az alapkiállítás középkori részének elkészítése / Famesterség és művészet /
66
Néprajzi értékek az udvarhelyi zónában/ Maroshévíz gazdasági-társadalmi fejlődé-
se a Ceau~escu, Nicolae korszakban / 70 év az egységes román állam kiteljesedése
óta / Grafikai és pikturális jegyek Nagy Imre festészetében /A szülőföld Nagy Imre
67
művészetében (. .. )"
Adatok a január 12-én kelt statisztikai jelentésből: „Múzeum: / Látogatók sz.:
40114 /Múzeumi tárgyak sz.: 9349 /Tamási Áron Emlékház:/ Látogatók sz.: 3112 /
68
Múzeumi tárgyak sz.: 192 /Képzőművészeti részleg: /Látogatók sz.: 4551 I Múze-
69
umi tárgyak sz.: 350. 11
Dátum nélküli az /ntézkedési terv/ a Hargita megyei Múzeumi Komplexum tevé-
11
kenységét illetően, az RKP XIII. kongresszusa ideológiai programjának fényében / (. . .)
64
6j
66
1987-ben az addig kórháznak használt Urmánczy-kastélyt, abban szándékoztak múzeumot berendezni. Jelenleg Városi Múzeum.
67
68
Nagy Imre Galéria.
69
80
- 1980 - 1989 -
I 1. Az új ember formálása célkitűzéseinek elérése és feladatainak végrehajtása érde-

10
kében (. .. )"
Egy dátum nélküli közös nyilatkozatból: „Alulírott tudomásul veszem, hogy az a
épületet a következőképpen lehet elhagyni://. - minden dolgozó egy beszámolóval
jelentkezik az intézményvezetőnél, melyben feltünteti távozásának célját, helyét és
annak a személynek a nevét, akihez megy/ - a beszámolót 8-9 óra között adja át az
intézményvezetőnek / - a távozás helyén, bemutatja és aláíratja a beszámolót I - a
kapunál a beszámolóra ráírják a kilépés és visszatérés idejét / - a beszámolót a tit-
11
kárságon, egy külön dossziéba kell leadni. (. . .)"
Lazarovici, Gheorghe kolozsvári régészhez írott, május 11-én kelt levél: „Kérjük,
fogadja el meghívásunkat, és 1987. május 22-27-ére, utazzon a Hargita Megyei Mú-
zeumi Komplexumhoz, a Csíkszeredában 1987 szept.-ben sorra kerülő trakológiai
szimpózium alkalmával rendezett régészeti kiállításhoz szükséges segédlet megadása
72
végett/ Előre köszönjük a meghívás e/fogadását. (. . .)"
A MMSZNB szeptember 24-én kelt leveléből: „(. . .) felhívták a figyelmünket a mú-
zeumokban és műemléképületeknél történő fényképezés és filmezés feltételeinek a
pontos betartására. (. . .) /A külföldi látogatók számára az említett egységeknél való
73
fényképezés és filmezés kizárólagosan a MSZNT írott engedélyével lehetséges."
A MMSZNB október 15-én kelt leveléből: „(. . .) Művelődési és Szocialista Nevelési
Tanácshoz való előterjesztés végett 1987. október 22-ig a következőket készítsék
elő: ! - az 1987. évi tudományos kutatás megvalósítási jelentését / - az 1987. évi
állagmegóvás és restaurálás megvalósítási jelentést / - az 1988. évi tudományos ku-
tatás tervét / - az 1988. évi tematikus kiállítások tervét / - az 1988. évi fontosabb
művelődési-nevelési eseményeit / - az 1988. évi állagmegóvás és restaurálás tervét /
Ezek a tervek a Művelődési és Szocialista Nevelési Bizottságnál előzetes jóváhagyás-
74
ra kerülnek."
Október 16-án kelt „Az október 27-én (szombaton), a madéfalvi TSZ-né/ pityóka-
1s
szedő személyzet (. . .) és az igazoltan hiányzók névjegyzéke"
(Bugja, Vizí) Irén, Miklóssy Vári Vilmos, Muckenhaupt Erzsébet, Szabó András, ~oíom, Viorica
muzeológus. Mészáros Margareta könyvelő. Benedek Éva, Kovács Levente, Miklós (Barabási)
Lívia restaurátor, Becze Orsolya, Borsos Julianna, Both Rozália, Mure~an, Doina gyűjtemény
kezelő. Nagy (Szabó) Gyöngyvér fényképész. Gegő (Kovács, Hodgyai) Eleonóra, János Pál ifj.,
teremőr. Kovács István raktárnok. Molnár Jenő, Nagy Ferenc ifj., Nagy István, Veress István
munkás. Becze Erzsébet, Craciun Éva, György Ilona, Korpos Valentina, László Ágnes, Nagy Ve-
ronika, Sipos Erzsébet, Sorbán Rozália takarító. Benő Antal, Birta László, Csutak Gáspár, Ma-
gyar István kapus.
36211 /Múzeumi tárgyak sz.: 155228 /Tamási Áron Emlékház:/ Látogatók sz.: 3526
76
/Múzeumi tárgyak sz.: 192 I Képzőművészeti részleg: /Látogatók sz.: 5220 / Mú-
77
zeumi tárgyak sz.: 12875."
7/J
CSSZM lvt. 1987. év dossziéja, ikt sz. nélkül.
71
CSSZM lvt. 1987. év dossziéja, ikt sz. nélkül.
72
73
74
CSSZM lvt 1987. év dossziéja, 453-as ikt sz.
75
76
Nagy Imre Galéria.
77
81
- 1980 - 1989 -
n ~
1989 - 36 alkalmazott: Barabási László, ~oiom, Viorica hatodik igazgató-, Angyalossy György,
Beldiman, Corneliu, Farkas (Bugja, Vizi) Irén, Kelemen Sándor (1.), Muckenhaupt Erzsébet,
Nitipir-Zamfirescu, Draga~, Prisecaru, Dumitrita, Szabó András muzeológus. Mészáros
Margareta könyvelő. Benedek Éva, Kovács Levente, Miklós (Barabási) Lívia restaurátor, Borsos
Julianna, Both Rozália, Molnár Éva, Mure~an, Doina gyűjteménykezelő. Nagy (Szabó)
Gyöngyvér fényképész. Gegő (Kovács, Hodgyai) Eleonóra, János Pál ifj., teremőr. Kovács Ist-
ván raktárnok. Molnár Jenő, Nagy Ferenc ifj., Nagy István, Veress István munkás. Becze Erzsé-
bet, Craciun Éva, György Ilona, László Ágnes, Nagy Veronika, Sajgó Margit, Sipos Erzsébet ta-
karító. Benő Antal, Birta László, Csutak Gáspár, Magyar István kapus.
25111 I Múzeumi tárgyak sz.: 161651 /Tamási Áron Emlékház:/ Látogatók sz.: 1499
/Képzőművészeti
80
I Múzeumi tárgyak sz.: 192 részleg: I Látogatók sz.: 6211 / Mú-
. , k 81
zeum1 targya sz.: 12875."
Január 30-án kelt az éves munkaterv: „ Tudományos kutatás: I Régészet: /Ásatások
Homoródalmáson, Zsögödben, Csíkszentsimonban, Székelyandrásfalván. / Terepbe-
járások Maroshévíz és Gyergyó környékén, Zsögöd - Tusnád és Zetelaka -
82
Székelyudvarhely - Székelykeresztúr közötti szakaszon. (. .. )"
Tervezett szimpóziumok: „Ceau~escu, Nicolae - egy életen át kommunista forradal-
már, lánglelkű hazafi, haza, nép, párt, szocializmus és kommunizmus ügye, béke és
a népek közötti egyetértés iránti odaadás példája. / A doktor akadémikus mérnök,
Ceau~escu, Elena csillogó hozzájárulása a pártunk és államunk be/- és külpolitikája,
a román tudomány, tanügy és művelődés felvirágoztatása kidolgozásához és megva-
lósításához. / 1859. január 24-nek jelentősége a modern román társadalom fejlődé
sében. / Tanok és irányelvek Ceau~escu, Nicolae elvtárs 1998. november 28-30-án,
az RKP KB-a, a demokratikus és társadalmi szervezetek egyesített plenáris gyűlésén
elhangzott grandiózus expozéjában. / 40 év a mezőgazdaság szocialista átalakításá-
nak kezdetétől - megvalósítások és perspektívák Hargita megyében. / 50 év az 1939.
május 1-i háború- és fasizmusellenes tüntetés óta. Ceau~escu, Nicolae elvtárs és
Ceau~escu, Elena elvtársnő szerepe a nagy tüntetés szervezésében és lebonyolításá-
ban. ! 1944. augusztus 23. - a társadalmi nemzeti, antifasiszta és antiimperialista
forradalom győzelme. /Az RKP IX. kongresszusától a XIV. kongresszusáig - a szocia-
lista társadalom építésének lépcsőfokai hazánkban. Hargita megye ma. / A román
83
nép történelmének nagy eseményei - 1918. december 1.
A Munkaügyi és Társadalombiztosítási igazgatósághoz címzett, február 6-án kelt
kérésből: ,,Figyelembe véve, hogy Burján Gál Éva, a gyergyószentmiklósi részleg
művészeti muzeológusa, és Nagy Gyöngyvér, a csíkszeredai részleg fényképésze
előterjesztették a szakszervekhez kérésüket az ország végleges elhagyásának jóváha-
gyás végett, munkahely biztosítását kérjük, 1989. július l-től kezdődően végleges
84
távozásukig.
Az 1989. j ú 1i us 21-én kelt, Hargita Megye Fogyasztási Szövetkezetei Szövetségé-
hez címzett levélből: „Jelen levelünkkel kérjük Homoródalmás kenyéradagjának 40
darabbal való megemelését, ami a Cluj-Napoca-i Történeti Múzeum régészének, Dr.
7N •
Ev elején leváltották, s el is ment a múzeumból.
7•
Régész muzeológus.
NIJ
Nagy Imre Galéria.
NI
Hl
CSSZM lv1. 1989. év dossziéja, ikt. sz. nélkül.
NJ
N4
CSSZM lv1. 1989. év dossziéja, 343-as ikt. sz.
82
- 1980 - 1989 -
Ferenczi Istvánnak vezetésével, a pipásdombi ásatásnál dolgozó 30 személynek

85
szükséges. (. .. )"
Az egész esztendőre az általános feszültség volt jellemző. Második felében már
nem is dolgozott senki, csak téblábolt, s egymással még beszélgetni sem volt ked-
vünk. Ez az állapot egyre inkább fokozódott„.
H5
- 1990 - 2000 -
MDCCCCLXXXX-MM
Az 1990. esztendő az eufórikus örömérzet, a félelem és az újrakezdés időszaka

volt.
J 2
1990 - 39 alkalmazott: ~oiom, Viorica igazgató-, Szabó András hetedik igazgató-, Beldiman,
Corneliu, Farkas (Bugja, Vizi) Irén, Kelemen Sándor (1.), Muckenhaupt Erzsébet, Nitipir-
J
Zamfirescu, Drago~, Prisecaru, Dumitrita, Szőcs János muzeológus. Mészáros Margareta,
Láposi Ildikó könyvelő. Benedek Éva, Kovács Levente, Miklós (Barabási) Lívia restaurátor. Bor-
sos Julianna, Both Rozália, Molnár Éva, Rangyák József, Turcza László gyűjteménykezelő.
Nagy (Szabó) Gyöngyvér fényképész. Kökösy Rozália művezető. Gegő (Kovács, Hodgyai) Ele-
onóra, János Pál ifj., teremőr. Kovács István raktárnok. Molnár Jenő, Nagy Ferenc ifj., Nagy Ist-
ván, Veress István munkás. Borbé Mária Éva, Böjthe (Bors, Divicsány) Erzsébet, Craciun Éva,
György Ilona, László Ágnes, Nagy Veronika takarító. Benő Antal, Birta László, Csutak Gásµár,
Magyar István, Rucuj Gábor kapus.
A Múzeumi Megmentési Front január 10-én kelt levélből, melyet személyesen a
művelődési miniszterhez címeztünk: „(. . .) 1. Kérjük az 1985-ben alakított Hargita
Megyei Múzeumi Komplexum felszámolását (. . .). I 2. Tudomására hozzuk, hogy
visszatértünk intézményeink régi megnevezéseihez: /- Csíki Székely Múzeum -
Muzeul Secuiesc al Ciucului, I Haáz Rezső Múzeum - Muzeul Haáz Rezső din
Odorheiu-Sec., I Székelykeresztúri Múzeum - Muzeul din Cristuru-Secuiesc, I
Gyergyószentmiklósi Múzeum - Muzeul din Cheorgheni (. . .). I A Megyei Műkincs
hivatal újraszervezését szeretnénk (. . .) I 11. Visszakérjük a gyűjteményeinkből erő
szakkal elvitt javainkat: I a. kéziratokat, ősnyomtatványokat és a többi régikönyvet,
beleértve a Kájoni Kódexet (. . .). I b. A Nemzeti Történeti Múzeumban található
csíkszentkirályi dák kincset, I 15. Művelődéscserét és külföldi szakfelkészítőkön való
részvétel valós lehetőségét kérjük, I 16. Javasoljuk az egyetemi oktatásba a fakultatív
muzeológusi kurzus bevezetését, I Javasoljuk egy Szakmai Sajtófigyelő beindítását
(. . .). / 18. Kérjük a megyei kultúrbizottság átszervezését és a múzeumok autonómiá-
4
ját („.)."
Az 1989. évi statisztikai jelentésből: „Múzeum: I Látogatók sz.: 18317 I Múzeumi
tárgyak sz.: 170232 I Tamási Áron Emlékház: I Látogatók sz.: 1801 I Múzeumi tár-
s
gyak sz.: 192 I Képzőművészeti részleg: I Látogatók sz.: 3393 I Múzeumi tárgyak
6
sz.: 12875."
A január 29-én kelt igazgatóválasztási jegyzőkönyvből: „ (. ..) Meghívottak:
7 8
Ferenczes István a MMF részéről, Nagy Benedek a VMF részéről és Kristó Tibor a
9
Hargita Népétől. Részt vett még Niga, Nicolae a Megyei Pénzügyi Igazgatóságtól,
I
Közakarattal váltottuk le januárban.
2
Művészettörténész muzeológus.
-'
Akkor jött vissza a múzeumhoz.
./
Nagy Imre Galéria.
r,
Megyei Megmentési Front.
N
Városi Megmentési Front
9
A volt Hargita megyei napilap jogutódja.
85
- 1990 - 2000 -
aki a finanszírozás új módszereiről beszélt. / Ferenczes István ismertette az új válasz-

tásokra vonatkozó határozatot, melyet Roman, Petre írt alá. Napirendi pontok: / 1. A
jelenlegi vezetőség e/fogadásának vagy elutasításának titkos szavazása. 2. Esetleges
újraválasztás esetén titkos szavazás. / Soiom, Viorica múzeumigazgató (. . .) javasolta,
hogy egyből a második napirendi pontra kell térni, mert annak eredményéből követ-
kezik az első napirendi pont eredménye is. / (. . .) / Megválasztották a választási bi-
zottságot: 1. Nagy Benedek (. . .), 2. Farkas Irén muzeológus, 3. Nagy István karban-
tartó munkás. /A választás eredménye: Szabó András 20, Beldiman, Corneliu, Kele-
10
men Sándor(/.) és Muckenhaupt Erzsébet 1 szavazatot kapott. (. . .)"
A február 2-án kelt, Románia Történeti Múzeumához címzett levélből:
„Bátorkodunk ismételten zavarni a csíkszentkirályi dák kincset illetően. Több mint
20 év elteltével a helyzet, pontosabban az anyag birtoklása (a miénk, vagy az önöké)
még nem tisztázott. Valószínűleg nem ismeri, hogyan történtek az események, rövi-
den leírjuk: (. . .) / Értetlenségünk továbbra is megmarad: / 1. Bukarest soha sem kérte
a kincset. Mi és önök nem létezik átadási-átvételi jegyzőkönyv. I 2. Nem ismerünk
olyan törvényt, mely szerint előzetes egyeztetés nélkül valamely intézmény a másik
tulajdonát e/birtokolhatja. / 3. Intézményünk soha sem egyezett bele a kincs átadásá-
ra az önök számára. (. . .) /A kincs visszaszolgáltatását illető kérésünk fenntartása vé-
11
gett készítettük a helyzetbemutatót."
Az újraindított Régizene Fesztivál köszöntőjéből: „Pontosan tíz esztendeje volt az
12
első régizene-fesztivál. A rendezők akkor úgy képzelték, hogy vége soha sem sza-
kad, hanem évről-évre rangosabb, ismertebb, európaibb lesz. És mégis, 1986 máju-
sában döbbenten hallgattuk az utasítást, miszerint elmarad a fesztivál. Nekünk mú-
zeumbelieknek, olcsó vigasztalást nyújtottak. Még szemberöhögni sem tartottuk mél-
tónak a »két lábon járó(( gondolkodást, hiszen tisztában voltunk azzal, hogy mind-
annyiunkat hülyének néznek. De nem tévedésből, csak szemfényvesztés gyanánt.
Hinni egy szavukat sem hittük, de ellenállást sem tanúsítottunk - vártuk a pillanatot,
ami a múlt év decemberében végre bekövetkezett. Az is igaz viszont, hogy az ered-
ményeket még most sem lehet kézpénznek venni; sok még a csiszolnivaló, az ered-
mények fényét nekünk kell megcsillantanunk!
13
Az idei fesztivált nehéz volt összehozni. A vár előtt a »modern(( csatasánc fü-
lünkben még visszacseng a közelmúlt igazi csatazaja, idegeink feszesek a politikai
események minden rezdülésének az állandó figyelemmel való kisérésétől.
Elfáradva kezdtük a nyarat. Két-, talán többszörös gond elé tekintünk nap mint
nap. Nem sok jó maradt ránk a tavalyról. A múzeum majdnem teljesen ki van ürítve.
Elölről kell kezdenünk a teremtő munkát. De örömmel is jár mindez, mert most nem
országos jellegű receptek alapján, hanem sajátosan építjük ki azt a képet, ami csak
reánk jellemző, csak a miénk.
Tisztelt vendégeink, ez után a rövid visszapillantás után elmondom, hogy minde-
nek ellenére reményekkel indítjuk újra a fesztiválsorozatot. A címét is kiigazítottuk.
Az idéntől fogva foannes Kájoni Régizenefesztivál címmel illetjük. S hogy nyomaté-
kosabb tartalmi jelleget adjunk neki, visszakértük és kaptuk a következő öt darabot
az 1985-ben megtalált csíksomlyói kultúrértékeink közül:
/(J
11
CSSZM lvt. 1990. év dossziéja, 138-as ikl. sz.
/]
1980. június 7-9-én.
/J
"A 90-es években épült az óráskapu vonalában a vár elejébe tolt hosszú épület, mely az ódon várkastély kilátását elzárta s a tér eredeti karakterét
megsemmisítette. Akí azt oda tette, az orsz. műemlék bizottságtól és Csíkszereda íntelligenciájától is olvasatlan 25-öt érdemelt volna ki." - Tivai Nagy
Imre: Emlékezés régí csíkiakról, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1996, 39. old. Ezt bontattam éppen. (Sz. A.)
86
- 1990 - 2000 -
14 15 16
HORTULUS DEVOTIONIS, ORCANO MISSALE, SACRI CONCENTUS,
17 18
KÁJONI KÓDEX, A CSÍKSOMLYÓI ORGONA FELIRATA.
Mindenik Kájoni Jánostól maradt ránk, saját kezű, vagy általa nyomtatott írások. Kiállítva
találhatók a Mikó-vár észak-nyugati szárnyának emeleti termében. Az írásbeli értesítések-
nek és szóbeli ígéreteknek megfelelően visszakapjuk az összes somlyói anyagot, mihelyt a
restaurálásuk befejeződik. Felvettem a kapcsolatot a gyulafehérvári római-katolikus püs-
pökséggel, akik ma erőt képviselnek szellemi életünkben, hogy ők is támogassák az ügyet.
Teljes hozzáállásukról biztosítottak. Köszönjük nekük!
Mielőtt befejezném, hogy a zenészek lépjenek színre, szükségesnek tartom el-
mondani önöknek, hogy intézményünk felvette a Csíki Székely Múzeum nevet. Ezzel
akartunk adózni múzeumteremtő eleinknek, Tivai Nagy Imrének, Domokos Pál Pé-
ternek, Vámszer Gézának, Gál Ferencnek, és nem utolsó sorban a festőművész Nagy
Imrének, akik 1930-ban a Csíki Székely Múzeumi Egylet tagjaiként összegyűjtötték
az első nyilvános kiállításhoz szükséges anyagot. Reméljük, lassan minden rendbe
19
jön, és méltóképpen vállalhatjuk hatvan éves múltunkat."
December 4-én úgy is megpróbáltuk visszakeríteni a szentkirályi kincset, hogy a
Prefektúra nevében megírtam a művelődési miniszterhez címzett levelet, melyet az
aláíró postázott a címzettnek.
1992-ben végérvényesen kiegészült a régikönyv-gyűjtemény ferences állománya
hazakerült az 1985-ben megtalált és (nemcsak) restaurálásra elvitt, Bukarestben, a
20
Nemzeti Könyvtárban őrzött csíksomlyói könyvlelet. Visszaszolgáltatásukra egy
országos restaurátor-gyűjteménykezelői, értekezlet csíkszeredai megrendezése alkal-
mával került sor, melyet ősszel tartottunk meg. Azóta az anyagot szakraktárban, szi-
gorú konzerválási szabályszerűséggel őrizzük.
1994. június 22-én kelt az Országos Múzeumi és Gyűjteményi Bizottság levele:
„Közöljük, hogy 1994. VI. 13-án ülésezett az Országos Múzeumi és Gyűjteményi
Bizottság bővített elnöksége, mely elfogadta múzeum önök által az 1994131. sz. át-
21
iratában javasolt nevét." (Csíki Székely Múzeum)
Hargita Megye Tanácsa 1994. június 22-i, 69-es számú határozatából: „(„.) 1. sza-
kasz: Jóváhagyjuk a Hargita Megyei Múzeumi Komplexum következő múzeumi egy-
ségekre való szétválását: / 1. Csíkszeredai Múzeum, / 2. Székelyudvarhelyi Múzeum,
/ 3. Gyergyószentmiklósi Múzeum, / 4. Székelykeresztúri Múzeum, / Maroshévízi
22
Múzeum. (. „)" Perelte is ezért a szétválási határozatért a megyei tanácsot megyénk
első prefektusa!
1994. augusztus 31-én kelt Dr. Kovács Tibor, a MNM főigazgató-helyettesének le-
veléből: 11 A Magyar Nemzeti Múzeumban a OataEase, relációs adatbázis-kezelő
programrendszert használjuk. (. . .) Ezek a programok a NM tulajdonát képezik, me-
23
lyeket szívesen és természetesen átadunk önöknek. (. . .)"
1./
CSSZM régikönyv gyűjtemény, ferences állomány, 6201 ltsz.
15
16
17
IN
19
1990. június 7-i fesztiválnyitó üdvözlő beszédem részlete. (Sz. A.)
211
Nagy Géza igazgatósága idején teherautón, ömlesztve szállították be a somlyói ferences rendházból a kolostor könyvtárát. amit elsö alkalommal
Dr. Jakó Zsigmond rakott rendbe.
21
22
CSSZM lvt. 1994. évi alapitási dosszié.
2J
87
- 1990- 2000 -
Csíkszereda Tanácsának 1994. december 16-án kelt 139-es sz. határozatából: „( ... )
1. szakasz: 1995. január 1-i dátummal megalakítja a Csíki Székely Múzeumot Csík-
24
szereda székhellyel. (. „)"
Statútummal, vagyonnal, könyvvitellel, vezetőséggel és tudományos tanáccsal
rendelkező jogi személy.
A CSÍKSZEREDAI CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM ALAPSZABÁLYZATA
1. FEJEZET - Általános tudnivalók

§. 1.
A Csíki Székely Múzeum (a továbbiakban CSSZM) a 69/1991. sz. Törvény, Hargita Megye Önkor-
mányzatának 69/1994. július 8. határozata, valamint Csíkszereda város Önkormányzatának 1994.
december 16-án kelt 139. sz. Határozata értelmében elnyeri jogi személyi státusát, mint költségvetési
támogatású kulturális közintézmény.
A CSSZM szakmai felelősséggel tartozik a Nemzeti Múzeumi és Gyűjteményi Tanácsnak, a törvé-
nyesség szerint állami intézményként működik a Művelődési Minisztériumnak a Megyei Művelődési
Felügyelőség által közvetített irányításában Csíkszereda Helyi Önkormányzatának direkt alárendeltsé-
gében.
A Helyi Önkormányzat és a polgármester biztosítják az intézmény működéséhez szükséges erkölcsi
és anyagi feltételeket.
§. 2.
A CSSZM működéséhez szükséges tőkét a helyi költségvetésből és saját jövedelemből kell biztosí-
tani.
§. 3.
A CSSZM Csík, Kászon és Gyimes területén a térség természeti és kulturális kincseinek kutatási és
értékesítési szakmai önállóságával rendelkezik, melynek célja a lakosság önazonosság-tudatának a
fejlesztése és a látogatók ismereteinek a gazdagítása.
§. 4.
A CSSZM sajátos jellegű közintézmény, mely muzeológia nemzetközi és nemzeti szabályozásának
megfelelően politikamentes, sajátos tudományos tevékenységet folytat. Óvja szakmai függetlenségét és
gyűjteményeinek egységes összetételét. Állandó jelleggel a közönség szolgálatában áll. Minden múze-
ummal kapcsolatos döntést önállóan hoz.
§.s.
Kulturális kapcsolatot tart más romániai, magyarországi és külföldi szakintézményekkel.
II. FEJEZET - a Csíki Székely Múzeum adatai
§. 6.
a. - Az intézményt 1930. júliusában alapította a Csíki Székely Múzeumi-egyesület, neve: Csíki Szé-
kely Múzeum. Ezt a megnevezést elfogadta a Múzeumok és Gyűjtemények Nemzeti Tanácsa, melyet a
Múzeumok és Gyűjtemények Országos Igazgatósága az 1994. november 3-án kelt 746 sz. átiratban
közölt.
b. - Rövidítése: CSSZM
e. - Nemzetközi kapcsolatok esetében használt neve:
Muzeul Secuiesc al Ciucului - Csíki Székely Múzeum - Csíkszeklerische Museum
d. - Székhelye és címe: Mikó-vár, ROM - 4100 Csíkszereda, Vártér nr. 2 sz., telefon: (40)66-111727,
tel ./fax: 1 72-024
e. - Az intézmény bankszámlája: Kincstár Csíkszeredai Fiókja: nr.: 5010. 4367876
f. - Tevékenységi területe: Csík, Kászon, Gyimes.
u
CSSZM lvt. 1994. évi alapítási dosszié.
88
- 1990 - 2000 -
g. - az intézmény pecsétje:
~ 30mm
Ill. FEJEZET - a CSSZM tevékenységi köre

§. 7.
A CSSZM mint jogi személy önálló pénzügyi és tárgykezelési feladatokat lát el, mérleget készít, sa-
ját bankszámlával rendelkezik, anyagi alapot hoz létre, mellyel a törvényesség betartása mellett önálló-
an rendelkezik.
§. 8.
A CSSZM saját kezelésében levő javainak a tulajdonosa. Tulajdonosi jogának megfelelően a tulaj-
donát képező javakat illetően a törvényesség keretein belől önállóan birtokolja, használja azokat és
döntést hoz azokkal kapcsolatban.
§. 9.
A CSSZM tevékenységét a következő szakterületeken fejti ki:
1. Tudományos kutatás és gyűjteménygyarapítás:
a. - régészeti, történelmi, néprajzi, művészettörténeti, kultúrtörténeti, memorialisztikai,
muzeológiai és természettudományi tudományos kutatások;
b. - a meglévő gyűjtemények gazdagítása (jelentős tárgyi leletek - felkutatása, gyűjtése vagy vá-
sárlása a múzeum tevékenységi területéről, adományok elfogadása.
II. A gyűjtemények nyilvántartása és feldolgozása:
a. - a gyűjteményi tárgyak meghatározása és katalogizálása;
b. - mindennemű tárgy esetében az információhordozók rendszerezése és katalogizálása
(leltárak és törzslapok készítése).
111. Szakonkénti sajátos dokumentációk.
IV. Gyűjtemények állagmegőrzése és restaurálása:
- az Országos Múzeumi és Gyűjteményi Igazgatóság által kidolgozott normák betartása.
V. Gyűjtemények értékesítése: a. - alapkiállítások; b. - időszaki kiállítások; e. - vándorkiállítások; d. -
tárlatvezetés; e.- kiállításcserék; f. - tudományos ülésszakok;
g. - múzeumi összejövetelek; h. - különböző kiadványok, fotók, diapozitívek, videofilmek, stb. ki-
adása.
VI. A múzeum látogatási programja:
a: - nyitva: - kedd - vasárnap 9,00 - 17,00 óra között; - Románia nemzeti és a város hivatalos
ünnepén (akkor is, ha az hétfőre vagy valamelyik vallási ünnepre esik)
b: - zárva: - minden hátfőn (kivétel a fent említett alkalmak), húsvétkor, karácsonykor és újév-
kor.
A CSSZM a látogatók és a külső munkatársak számára nyitott intézmény. A látogatók belépőjeggyel
tekinthetik meg a kiállításokat. Az egyéni látogatók vagy csoportok (minimum 10 személy) illeték el-
lenében szakvezetést kérhetnek.
A gyűjtemények kutatása és feldolgozása kizárólagosan a múzeum szakszemélyzetét illeti. Külső
munkatársak csak a feldolgozott és publikált anyagot tanulmányozhatják, vagy a kézikönyvtárat.
A múzeum könyvtárából nem lehet kölcsönözni!
A múzeum a kutatók rendelkezésére bocsátja a feldolgozott gyűjtemények jegyzékét. A kutatást
igénylők ennek tanulmányozását követően kitöltenek egy kutatási űrlapot, melynek alapján az igazgató
engedélyezi a kutatást. A kutatási űrlapot a levéltárban őrizzük.
IV. FEJEZET - A Csíki Székely Múzeum szervezeti felépítése és vezetése
§. 10.
A CSSZM-t a muzeológusok közül a múzeumi közgyűlés által választott, Hargita Megye Művelődési
Felügyelősége által megerősített és a Helyi Önkormányzat által kinevezett igazgató vezeti. A kinevezé-
sét csak a TT javaslatára lehet visszavonni.
Feladata az IT irányítása, a törvényesség és - az anyagi lehetőségek szerint - a munkafeltételek biz-
tosítása, a TT és a BIT határozatainak a véghezvitele, az alkalmazottak tevékenységének az értékelése
és azok jogainak a biztosítása, kutatási engedélyek kiadása és visszavonása, évi beszámoló elkészítése
89
- 1990 - 2000 -
a közgyűlés és az önkormányzat számára, az intézmény mindennemű képviselete. Személyi ügyekben
döntéshozatal. Az intézmény naplójának a vezetése.
Tagja a TT-nak, az IT-nak és a BIT-nak.
§. 11.
Tanácsadó testületek:
- Tudományos Tanács (TT)
- a szakos alkalmazottak közül a muzeológusok, restaurátorok és gyűjteménykezelők által választott
testület. Tagjai a legmagasabb képzettségű muzeológusok, restaurátorok és gyűjteménykezelők lehet-
nek. Feladata a szaktevékenység meghatározása és irányítása, kiadványok szerkesztése, általában asz-
szisztencia végzés, kutatási, állagmegőrzési és restaurálási terv elkészítése és felügyelése, a kutatásra és
publikálásra szánt anyag lajstromának az összeállítása, múzeumi tárgyvásárlási döntés, szakállás köve-
telmény rendszerének a meghatározása. Az IT-al egyeztetett TT-i határozatok fellebbezhetetlenek.
- Igazgató Tanács (IT)
- a múzeum operatív vezetését végző személyek testülete: - igazgató, aligazgató, főkönyvelő, rész-
legvezetők.
Feladata az általános működési szabályok megállapítása, nem szakállási követelmények meghatáro-
zása, a személyre szabott feladatok elosztása és ellenőrzése, az alkalmazottak jogainak a biztosítása,
szolgáltatási illeték megállapítása.
- Bővített Igazgató Tanács (BIT)
- az IT tagjait, Csíkszereda néhány személyiségét valamint rentábilis cégek vezetőit foglalja magába.
A BIT külső tagjait két évenként választja a TT. A kijelölt személyeket hivatalosan a múzeumigazgató
kéri fel a szerepvállalásra.
- A közgyűléseket évente egyszer, december első hétfőjén tartjuk.
- Az IT és a TT egyesített üléseit negyedévenként, a BIT üléseket félévenként tartjuk.
§. 12.
A CSSZM tulajdonának felosztása:
1. Épületek: a. - Mikó-vár, b. - Nagy Imre emlékház és e. Nagy Imre Képtár.
2. Gyűjtemények: d. - régészeti, e. - képzőművészeti, f. - néprajzi, g. - történelmi, h. - kultúrtör-
téneti (régikönyvek), i. - természetrajzi.
§. 13.
Az 1993. június 25-i 281-es KH szerint a szakmai (1) és kiegészítő (11) munkakörök felosztása: 1. -
muzeológus, 2. - restaurátor, 3. - gyűjteménykezelő, 4. - főkönyvelő, 5. - adminisztrátor, 6. - titkár(nő),
7. - tisztviselő, 8. - fényképész, 9. - kasszás-raktáros, 10. - éjjeliőr, 11. - teremfelvigyázó, 12. - takarító,
13. - munkás.
§. 14.
A munkaköri jegyzéket az IT készíti elő a szerkezeti felépítés és alkalmazási jegyzék alapján és a
pénzügyi lehetőségeknek megfelelően, melyet a Helyi Tanács hagy jóvá.
§. 15.
A szerkezeti felépítés az alapszabályzat szerves része.
V. FEJEZET - a CSSZM gazdasági-pénzügyi alapjai

§. 16.
A CSSZM kiadásait és működési költségeit saját jövedelemből és a helyi költségvetésből kell fedez-
ni.
§ 17.
A CSSZM vagyona oszthatatlan, átruházhatatlan és a törvény által garantált.
§. 18.
Saját jövedelmi források: - belépőjegyek, - különleges látogatási jegyek, - szakvezetési illeték, - saját
kiadású és szerződött kiadványok árusítása, - nem gyűjteményi jellegű adományok értékesítése, -
szponzortámogatások, - különleges szolgáltatások, - bérek (terem, udvar).
VI. FEJEZET - Záró rendelkezések

§. 19.
Az intézmény működési alapaktái: - alapszabályzat, - belső működési szabályzat, - évi kutatási és
kiállítási terv, - évi költségvetés, - munkaköri besorolás, - munkaköri törzslap, - tűzbiztonsági szabály-
zat, - munkavédelmi akták, - munkahelyi igazolvány.
§. 20.
90
- 1990 - 2000 -
Az alapszabályzat mellékletei: - szerkezet-felépítési diagramm, - évi költségvetés.
§. 21.
Mindennemű ellenőrzést az IT tudomásával lehet csak végezni.
§. 22.
Minden olyan információ szolgáltatás, mely a gyűjtemények és általában a múzeum biztonságát ká-
rosítja, tilos.
§. 23.
Minden más TT-i és IT-i határozat a belső rendszabályzat része.
Csíkszereda, 1994. december 6.
A jelen alapszabályzatot 1994. december 16-án 139-es számmal fogadta el Csíkszereda Helyi Ta-
nácsa. Érvénybe lépésének dátuma 1995. január 1.
ÜLÉSVEZETŐ ELNÖK:
Benkő Sándor
1991-ben 32, Szabó András igazgató-, Farkas (Bugja, Vizi) Irén, Kelemen Sándor (1.), Mihály Zita, Muckenhaupt Erzsébet, Szőcs
János muzeológus. Láposi Ildikó könyvelő. Benedek Éva, Kovács Levente, Miklós (Barabási) Lívia restaurátor. Borsos
Julianna, Molnár Éva, Rangyák József, Turcza László gyűjteménykezelő. Nagy (Szabó) Gyöngyvér fényképész. Kökösy
Rozália művezető. Both Rozália, Gegő (Kovács, Hodgyai) Eleonóra, János Pál ifj., teremőr. Kovács István raktárnok.
Molnár Jenő, Nagy Ferenc ifj., Nagy István, Veress István munkás. Borbé Mária Éva, Böjthe (Bors, Divicsány) Erzsé-
bet, László Ágnes, Nagy Veronika takarító. Benő Antal, Birta László, Csutak Gáspár, Rucuj Gábor kapus. 1992-ben
30, Szabó András igazgató-, Farkas (Bugja, Vizi) Irén, Kelemen Sándor (1.), Muckenhaupt Erzsébet, Szőcs János mu-
zeológus. Láposi Ildikó könyvelő. Benedek Éva, Kovács Levente, Miklós (Barabási) Lívia, Nagy István restaurátor. Bor-
sos Julianna, Molnár Éva, Rangyák József, Turcza László gyűjteménykezelő. Nagy (Szabó) Gyöngyvér fényképész.
Mihály Zita építész. Kökösy Rozália művezető. Balogh Gizella, Gegő (Kovács, Hodgyai) Eleonóra, János Pál ifj., Ro-
mán Jolán teremőr. Borbé Mária Éva raktárnok, Borbé József munkás. László Ágnes, Nagy Veronika takarító. Benő
Antal, Birta László, Csutak Gáspár, János Mihály, Rucuj Gábor kapus. 1993-ban 27, Szabó András igazgató-, Farkas
(Bugja, Vizi) Irén, Muckenhaupt Erzsébet, Szőcs János muzeológus. Láposi Ildikó, Kovács Anna könyvelő. Benedek
Éva, Kovács Levente, Nagy István restaurátor. Molnár Éva, Rangyák József, Turcza László gyűjteménykezelő. Nagy
(Szabó) Gyöngyvér fényképész. Mihály Zita építész. Kökösy Rozália művezető. Balogh Gizella, Gegő (Kovács,
Hodgyai) Eleonóra, János Pál ifj., László Ágnes, Román Jolán teremőr. Borbé Mária Éva raktárnok, Borbé József mun-
kás. Benő Antal, Csutak Gáspár, János Mihály, Kovács Árpád, Rucuj Gábor kapus. 1994-ben 26, Szabó András igaz-
gató-, Farkas (Bugja, Vizi) Irén, Muckenhaupt Erzsébet, Szőcs János muzeológus. Kovács Anna könyvelő. Benedek
Éva, Kovács Levente, Nagy István restaurátor. László Magdolna, Molnár Éva, Turcza László gyűjteménykezelő. Nagy
(Szabó) Gyöngyvér fényképész. Mihály Zita építész. Kökösy Rozália művezető. Balogh Gizella, Gegő (Kovács,
Hodgyai) Eleonóra, János Pál ifj., Kovács Erzsébet, László Ágnes, Román Jolán teremőr. Borbé Mária Éva raktárnok.
Borbé József munkás. Csutak Gáspár, János Mihály, Kovács Árpád, Rucuj Gábor kapus. 1995-ben 28, Szabó András
igazgató-, Farkas (Bugja, Vizi) Irén, Muckenhaupt Erzsébet, Szőcs János muzeológus. Kovács Anna könyvelő. Bene-
dek Éva, Kovács Levente, Nagy István restaurátor. László Magdolna, Molnár Éva, Turcza László gyűjteménykezelő.
Nagy (Szabó) Gyöngyvér fényképész. Mihály Zita építész. Kökösy Rozália művezető. Balogh Gizella, Benő Éva Má-
ria, Csathó Judit, János Pál ifj., Kovács C. Levente, Kovács Erzsébet, László Ágnes, Román Jolán teremőr. Borbé Mária
Éva raktárnok. Borbé József munkás. Csutak Gáspár, János Mihály, Kovács Árpád, Rucuj Gábor kapus. 1996-ban 29,
Szabó András igazgató-, Farkas (Bugja, Vizi) Irén, Kelemen Sándor (II.), Mihály Zita, Muckenhaupt Erzsébet, Szőcs Já-
nos muzeológus. Kovács Anna könyvelő. Benedek Éva, Kovács Levente, Nagy István restaurátor. László Magdolna,
Molnár Éva, Turcza László gyűjteménykezelő. Nagy (Szabó) Gyöngyvér fényképész. Kökösy Rozália művezető. Ba-
logh Gizella, Benő Éva Mária, Csathó Judit, Kovács Erzsébet, László Ágnes, Magyari Borbála, Román Jolán teremőr.
Borbé Mária Éva raktárnok. Borbé József munkás. Csutak Gáspár, János Mihály, Kovács Árpád, Péter Attila, Rucuj
Gábor kapus. 1997-ben 28, Szabó András igazgató-, Farkas (Bugja, Vizi) Irén, Kelemen Sándor (II.), Mihály Zita,
Muckenhaupt Erzsébet, Szőcs János muzeológus. Kovács Anna könyvelő. Benedek Éva, Kovács Levente, Nagy István
restaurátor. László Magdolna, Molnár Éva, Turcza László, Nagy (Szabó) Gyöngyvér fényképész. Kökösy Rozália mű
vezető. Balló Annamária, Benő Éva Mária, Borbé Mária Éva, Csathó Judit, László Ágnes, Magyari Borbála, Román Jo-
lán, Rucuj Ildikó teremőr. Borbé József munkás. Csutak Gáspár, János Mihály, Péter Attila, Rucuj Gábor kapus. 1998-
ban 30, Szabó András igazgató-, Farkas (Bugja, Vizi) Irén, Kelemen Sándor (II.), Mihály Zita, Muckenhaupt Erzsébet,
Szőcs János muzeológus. Kovács Anna könyvelő. Benedek Éva, Kovács Levente, Nagy István restaurátor. László Mag-
dolna, Molnár Éva, Turcza László gyűjteménykezelő. Nagy (Szabó) Gyöngyvér fényképész. Kökösy Rozália műveze
tő. Balló Annamária, Benő Éva Mária, Borbé Mária Éva, Csathó Judit, Magyari Borbála, Máthé Edit, Román Jolán,
Rucuj Ildikó teremőr. Borbé József munkás. Csutak Gáspár, Gergely Sándor, János Mihály, Kész Róbert, Péter Attila,
15
Rucuj Gábor kapus. 1999-ben 28, Szabó András igazgató-, Mihály Zita első aligazgató-, Farkas (Bugja, Vizi) Irén,
Kelemen Sándor (II.), Kökösy Rozália, Muckenhaupt Erzsébet, Szőcs János muzeológus. Kovács Anna könyvelő. Be-
nedek Éva, Kovács Levente, Nagy István restaurátor. László Magdolna, Molnár Éva, Turcza László gyűjteménykezelő.
Nagy (Szabó) Gyöngyvér fényképész. Balló Annamária, Benő Éva Mária, Borbé Mária Éva, Magyari Borbála, Máthé
Edit, Román Jolán, Rucuj Ildikó, Borbé József munkás. Gergely Sándor, János Mihály, Karácsony Dénes, Kész Róbert,
Péter Attila kapus. - alkalmazottja volt a múzeumnak.
25 ,
Epítész muzeológus.
91
- 1990 - 2000 -
26
2000 - 28 alkalmazott: Igazgató Szabó András művészettörténész (1986), aligazgató Mihály Zita
építész (1991). Muzeológus: Darvas Lóránt régész (2000), Farkas (Bugja, Vizi) Irén néprajzos
(1978), Kelemen Sándor (II.) természetrajzos (1996), Kökösy Rozália művezető (1990),
Muckenhaupt Erzsébet kultúrtörténész (1976), Szőcs János történész (1975-88, 1990). Főköny
velő Kovács Anna (1993). Restaurátor: Benedek Éva papír és régikönyv (1974), Kovács Levente
kerámia, fém (1984), Nagy István fegyver (1986). Gyűjteménykezelő: László Magdolna népraj-
zi (1994), Molnár Éva régészeti (1989), Turcza László képzőművészeti (1990), Nagy (Szabó)
Gyöngyvér fotótári (1978). Teremőr: Balló Annamária (1997), Benő Éva Mária (1995), Borbé
Mária Éva (1990), Magyari Borbála (1996), Máthé Edit (1998), Román Jolán (1992), Rucuj Ildi-
kó (1997). Munkás: Borbé József (1992). Kapus: Gergely Sándor (1998), János Mihály (1992),
Karácsony Dénes (1999), Péter Attila (1996).
Az idén készült el a papírrestaurálásban használható pépöntő aggregát, az ország
27
első ilyen készüléke.
Egyébként az esztendő költségvetésvárásban, kiállítás előkészítéssel, és rendezés-
sel, és az ünnepség előkészületeiben telt.
26
A múzeumi alkalmazások dátuma.
27
A HAMEROCK-METALL RT. kivitelezésében.
GYŰJTEMÉNYEINK
- Gyűjteményeink -
Gyűjteményeink
A Csíki Székely Múzeum a vegyes múzeumok rendjébe tartozik. 88315 régészeti,

történelmi, tudomány- és technikatörténeti, ékszer, fegyver és numizmatikai, 61556
diapozitív, fotó és fotónegatív, 8655 néprajzi, 7725 képző- és díszítőművészeti, 7567
1 ] 3
régikönyv és levéltári, 6271 hagyatéki, 4984 természetrajzi, 21 népi építészeti,
tétel található gyűjteményeiben.
Régészeti-történelemi gyűjtemény
Ékszerek
Ebben a leltárban eddig 50 tárgyat, tárgyegyüttest regisztráltak. Fele közülük bross,
a többi ezüst- vagy más fémkarkötő (6), ékszertartó doboz (3), ezüst tubák- és hamu-
tartó, továbbá ezüstpohár, medalion, ezüstből készült levéldísz, ezüstfüzér, ezüst-
gomb, rózsafüzér és egyéb műalkotás képezi a gyűjtemény többé-kevésbé értékes
tárgyait. Eredetükről, négy tárgy kivételével semmit sem tudunk.
A legértékesebbnek a 2-es leltárszámú ékszertartó szelencét, a vélhetően XVII.
századra datálható, de sérült erdélyi karkötőt (ltsz. 35), valamint a 36-os számú,
7849-es magyar ezüstpénzérmékből alkotott karkötőt tartjuk. Ez utóbbi az 1848-49-
es forradalomra és szabadságharcra emlékeztető tárgy egyben az abszolutizmussal
szembeni ellenállás szellemét is sugallhatta.
Numizmatika
2201 tárgy található a gyűjteményben. Ebből mintegy negyedrésznyi (519) papír-
pénz, bankjegy, 386 pedig ezüstérme. Az utóbbi csoportba tartozó vereteket a követ-
kezőképpen kategorizáltuk: 18 ókori görög, 40 római vagy bizánci, 34 magyar, erdé-
lyi magyar, 11 7 osztrák-magyar, osztrák, 33 román, 1 német, 85 lengyel, 46 orosz, 1
francia, 11 más eredetű ezüstveret. A gyűjtemény többi részét rézből, bronzból vagy
egyéb ötvözetből, esetleg alumíniumból vert érme alkotja. Ehhez az utóbbi nagy ka-
tegóriához soroltunk még néhány pecsétnyomót és emlékérmét is.
A pénzérmék közül azokat tartjuk értékesebbeknek, amelyek régészeti ásatások al-
kalmával kerültek felszínre és azután a gyűjteménybe, ugyanis ezeknek bizonyító,
dokumentum-értékük van. Csíkszentmihályon, a czibrefalvi falurészben, 1980-ban
régészeti ásatás során került elő 5 lengyel ezüstdénár Ill. Zsigmond lengyel király
4
(1587-1632) idejéből. Az ásatásvezető Ferenczi Géza udvarhelyi régész volt.
Az 1603-as leltárszámú római dénár Vitellius idejéből (Kr.u. 69.) való. 1988-ban
Csíkzsögödben a malomföldi ásatásokkor került elő. Ásatásvezető régészek Roman,
Petre és ~oiom, Viorica voltak. A székelyszenterzsébeti ásatások idején 1988-ban
került felszínre az 1604-es számú görög-dák érme. A következő évben az Újszéke-
I
Csíksomlyói ferences állomány.
2
Kéziratok .
.1
Nagy Imre festőeszközei, személyes és háztartási tárgyai, valamint könyvtára.
;
1338-1342-es ltsz.
95
lyen végzett ásatások alkalmával találtak rá az 1715-ből való ezüstpolturára. Mind-

5
két esetben Beldiman, Corneliu vezette a munkát.

Úgyszintén a numizmatikai gyűjteményben helyet kapó pecsétnyomók közül az
értékesebbeket leltári számuk növekvő sorrendje szerint tüntetjük fel: a csíksomlyói
kolostor régi pecsétnyomója, Gyergyóalfalu, Csíkvacsárcsi, Gyergyóholló,
Gyergyóremete, Csíkmadaras, Csíktusnád, Borszék, Gyergyóvasláb, Csíktaploca köz-
6
ségek egykori pecsétnyomója került ebbe a csoportba.
Értékesebb darabok közé soroljuk még az 1780-ban vert, aranyozott Mária Teré-
7
zia-tallért is.
Az adományozók között számon tartjuk Vécsey Gyulát, aki 14 pecsétnyomóval,
10 érmével, ifjú János Pált, aki jó néhány érmével gyarapította a gyűjteményt. Erőss
József borzsovai tanító 52 darabbal gazdagította a Múzeum numizmatikai tárát. Több
adományozó esetében úgy véljük, hogy a milicia nyomására került sor efféle gesztus
megtételére. (Szopos László 91-gyel, Erőss József 53-mal, Péter Antal 23-mal, Partik
Ferenc 17-tel, míg az utánuk következők ennél kisebb számú éremmel, bankjeggyel
szerepelnek ebben a kimutatásban).
A milícia az 1980-as évek második felében több egyéntől elkonfiskált pénzérmét,
papírpénzt (Így: Cojocaru, Laurentiutól, Baraboi, Stanciutól, Ébner Jenőtől, Erőss Jó-
zseftől, Gábor Istvántól, Vass Zoltántól és másoktól!).
1989-ben vásárlás útján Gál Gábortól 344, Vass Lászlótól 68 érmét szerzett meg
az intézmény. E két esetben sem kizárt a hatósági presszió lehetősége.
Régészet
Régi, régészeti tárgyak gyűjtése Csíkban a somlyói római katolikus gimnáziumban
vette kezdetét bizonyíthatóan a XIX. században, vagy talán már a XVIII. század során.
A gimnázium régiséggyűjteménye mindkét világégést alaposan megsínylette. A
második világháborút is átvészelt tárgyak, vélhetően, bekerültek a múzeum régészeti,
numizmatikai kollekciójába.
Az 1930-ban létrehozott Csíki Székely Múzeum gyűjteményébe, máig megőrzött,
már régészetinek nevezhető darab is bekerült.
A régészet leltárában 5653 leltárszámon 85650 tárgy szerepel. Ennek legnagyobb
hányada agyagedény- és egyéb tárgytöredék, közülük számos jellegtelen, csupán mi-
nimális üzenethordozó szereppel rendelkezik.
Az elkövetkezőkben az időrendet követve kiemeljük a gyűjtemény halmazából az
egyes nagy régészeti korszakokban készült, azokat legjobban jellemző tárgyakat.
1. A paleolitikum (korakőkor, Kr.e. 1000000 - 10000) kevés számú tárgyából a
legértékesebb az a szakócának is nevezett, univerzális használatú, kőből készült esz-
a
köz, amelyet Kelemen Sándor tanár talált a csíkszeredai fürdő feletti Cser-patakban.
9
A moustieri típusú kőeszköz régiségét a szakemberek mintegy 50000 évre becsülték.
2. A neolitikum (újkőkor, Kr.e. 5500 - 2500), az előzőnél jóval gazdagabban kép-
viselteti magát. A legtöbb újkőkorszakbeli tárgyat Csíkszentgyörgyről és Csíkkozmás-
ról hozták be a Múzeumba. Ezek régészeti ásatások utján jutottak újból napvilágra.
Hagyatékából kb. 800-at értékesebbnek, esetleg kiállításra valónak találunk, komo-
lyabb vizsgálódást érdemlőnek, köztük 2 késő újkőkori, ún. aneolitikumi fémtárgyat.
1609-es ltsz.
6
1257, 1261-1269,1280 és 1343-as ltsz.
7
1395-ös ltsz.
H
A munkatárslajstromban Kelemen Sándor (1.).
9
5609-es ltsz.
96
Jelentőségben az első helyet a Csíkszentdomokoson talált rézbalta

10
foglalja el. A
. 11 12
fenti korszakból még 55 csonttárgyat és 99 kőeszközt különítettünk el.
13 14 -
Az agyagedények és edénytöredékek közül mintegy 600 érdemel nagyobb fi-
gyelmet. Az egyéb agyagtárgyak között háló-, orsó- és szövőszék-nehezékek találha-
tók, mintegy 38 db. tárgy.
Az idolok, agyagból készült ember- és állatszobrocskák, töredékek, az újkőkor
emberének hiedelem-világáról, művészetéről beszélnek. Kb. 30 ilyen neolitikumbeli
15
idol_gazdagítja a régészet anyagát.
Az újkőkorszak és a bronzkorszak közötti átmeneti szakaszból való az a zsugorí-
tott temetkezést alkalmazó, a zsinegdíszes vagy a gömb alakú amforák kultúrköréhez
16
tartozó sír, amelyet 1998-ban Csíkszentmártonban fedeztek fel. Kr.e. kb. 2000. kö-
rüli évekből származik.
3. A bronzkor (Kr.e. 1800 - 800). A jó néhány csíki bronzkori lelőhelyről a véletlen
folytán vagy a kutatások alkalmával felfedezett leletek közül kb. 535 tárgy számítható
az alaposabb figyelmet érdemlő tárgyak közé. Anyaguk szerint a legjelentősebb tár-
gyak a következő megoszlást mutatják:
- 46 bronztárgy, 28 _csonteszköz, 181 kőtárgy, 149 agyagedény vagy edénytöredék
és 108 egyéb agyagtárgy, köztük néhány szobortöredék is.
- A legalaposabban feltárt bronzkori lelőhely a csíkszentléleki Kőhegy. A kutatók,
Roman, Petre és János Pál feltárták a telephelyen használt eszközkészletet: kővésők,
17
kőbalták, egyéb kőtárgyak nagy számban kerültek elő. A kutatott helyről néhány
agyagszobor-töredék is kikerült.
18
A bronzkor elejéről datálódó kultúrkört feltárói zsögödi kultúrának nevezték el.
Különös jelentőségű az a tény, hogy a kutatók az ásatások idején jó néhány
agyagból készült öntőmintát hoztak felszínre, ami azt jelenti, hogy a régi kor emberi
19
ott, akkor bronztárgyak gyártásával, öntésével is foglalkoztak. A már említetteken
kívül más helyeken előkerült leletek legtöbbnyire bronzbaltákból, sarlókból, lándzsa-
hegyekből és egyéb tárgyakból állanak. Ebbe az utóbbi kategóriába tartozik a sutai
20
leletet is.
4. A vaskor (Kr.e. 800 - Kr.u. 1/3. század):
- Mind az első szakasza (Hallstatt - Kr.e. 800-300) mind pedig a második, a késő
vaskor (La-Téne - Kr.e. 300-1/3. sz.) jelentős számú tárggyal van jelen a régészeti
gyűjteményünkben. Ez a korszak az elmúlt évtizedek során a hazai kutatási progra-
mokban kiemelt helyet mondhatott magáénak. A tárgyalt korszakban itt is megismer-
ték az új fémnek, a vasnak a használatát. Sőt, Csík területén is kifejlődött a primitív
vaskohászat.
,„
267-es ltsz.
/}
254-256 ltsz.
12
212-214, 221, 223-241, 1099, 1330, 1924-1931, 1941-es ltsz.
11
9, 10, 12, 14, 17, 26, 732, 1083, 1104, 1445-1446-os ltsz.
J.J
1138-1283, 1377-1439, 1491-1509, 1522-1541-es ltsz.
15
22-24, 731, 1101-1103, 1322-es ltsz.
/{,
A román szakirodalomban cultura amforelor sferice elnevezéssel szerepel.
17
2640-2648, 2167-2169-es ltsz.
JH
A román szakirodalomban cultura Jigodin elnevezéssel szerepel.
/Y
2677-2680, 3552-3556-os ltsz.
211
268-270, 272, 273, 277-281-es ltsz.
97
- Csíkszentmihályon, Csíkszentsimonban számos nyoma tűnt fel! Ebből a korszak-
ból mintegy 536 tárgy, tárgy-töredék minősült kiállításra alkalmasnak, vagy nagyobb
figyelmet érdemlő leletnek.
- A fent írt tárgyegyüttes anyaga szerint a következő megoszlást mutatja: 73 vas-
tárgy, közöttük sok töredékes. Az egyik kiemelendő eszközünk a kora vaskori füles
21
vasbalta, mely a legkorábbi ismert vaseszköz Csíkban.
A La-Téne, a késő vaskor, az a szakasz, amelyet a hazai és a nemzetközi történet-
kutatás a dák történelemmel azonosít. E korból értékes lelet a két jellegzetes kivitele-
22
zésű, alakú ekevas, mindkettő csíkszentsimoni lelet. Zsögödben, a Fürdő feletti
23
Várhegyről, késő vaskori vasfejsze került még felszínre.
A kora vaskorban a bronzszerszámok, tárgyak még széleskörű használatnak ör-
24
vendtek. Ilyen a Csíkszentkirályról, a kora vaskorból származó bronzlelet.
A Hallstatt-műveltség köréhez tartoznak azok az agyagedények, kerámia-
töredékek, amelyeket Csíkszentkirályról, Csíkszentsimonból, a tusnádi Vár-tetőről
25
hoztak be a Múzeumba. A vaskorszakból ránk maradt, a gyűjteményben lévő
bronztárgyak száma 46, a csonteszközöké 8.
E kor második szakaszában a gabonatermesztés jelentőségét húzzák alá azok az
őrlőkövek, amelyekkel a Múzeum rendelkezik.
Mintegy 222 agyagedény és díszített edénytöredék érdemel nagyobb figyelmet a
kora és késő vaskorból. Nagyrészt Delnéről, Jenőfalváról, Rákosról, Zsögödből,
Szentkirályról, Szentimréről, Szentmártonból és Szentsimonból kerültek a gyűjte-
26
ménybe.
Megkülönböztetett érdeklődésre tarthat igényt a Szentsimonban kiásott temetkezé-
27
si együttes 4 edénye is. 97, e korból származó egyéb agyagtárgyat (háló-, orsó- szö-
vőszéknehezéket) is elkülönítettünk.
A nemesfémtárgyak, a két görög érmét leszámítva, mind töredékesek. Ilyenek a két
aranyfülbevaló_Zsögödből, valamint a csíkszentkirályi dák ezüstkincs itt maradt da-
2s
rabjai.
Az 1953-ban Csíkszentkirályon talált késő vaskori nevezetes ezüstkincsnek, -
ezüstkupák, ezüstkarperecek és ezüstfibula (18 tárgy) -, csupán a másolatával rendel-
kezik a Múzeum. 1972-ben értesítették az intézményt, hogy a kincs a bukaresti
Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került át.
5. A római korból mintegy 27 tárgy számítható az általunk elméletileg elkülönített
kategóriába. Ezek mind vidékünkre behozott,_importtárgyak lehetnek.
6. A népvándorlás korát 43 tárgy képviseli.
7. Középkor, újkor
A 600 körüli jelentősebb tárgyegyüttes megoszlása ez: mintegy 100 vaseszköz,
vastárgy-töredék. Közülük kiemelt figyelmet érdemelnek a zsögödi homokbányában
29 30
talált lószerszámok, továbbá a csíkszentgyörgyi csikózabla. Ezek magyar lószer-
számok voltak, valószínű, hogy a magyar honfoglalás utáni X. századból datálódnak.
21
125-ös ltsz.
n
2566, 4118-as ltsz.
lJ
4024-es ltsz.
2J
282-287-es ltsz.
25
70, 114, 116, 201, 121, 122, 123-as ltsz.
26
72, 73, 76, 81, 82, 85, 88, 90, 92, 2569-es ltsz.
27
4039-4042-es ltsz.
lH
2084, 2085, 4080, 4081-4086-os ltsz.
29
2902, 2904-es ltsz.
98
31
Nyílhegyek kerültek hozzánk Csíkszentkirályról, Rákosról és máshonnan. Vaské-
32
seket vagy azok töredékeit jegyeztük be Csíkszentkirályról, Zsögödről. A Hidegség-
33
ről bekerült lándzsahegy újkori keletű lehet.
A rákosi Pogányvárnál végzett kutatások alkalmával egy vakolókanál is újra napvi-
lágot látott. Későbbi időkből származik viszont a göröcsfalvi ekevas.
34
Még nagyobb számú vastárgyat az 1980-1984-es csíkszentmihályi a volt falutizes,

Czibrefalva területén folyó ásatások során hoztunk felszínre: golyóöntőt, sarkantyút,
tűzvasat másként tűzcsiholót, késeket, nyílhegyet, dorombot és más célra készült
35
vastárgyakat.
A kiemelt 20 kőtárgyat jórészt malomkövek alkotják. Jó állapotban levő malomkö-
veket hoztunk be Göröcsfalváról, valamint töredékes malomköveket, XVl-XVll.
36
századiakat Czibrefalváról Csíkszentmihály területéről.
Nagyobb csoportot képeznek az agyagedények és a csempék (kb. 400). Bár ezek
az utóbbiak jórészt töredékesek mégis fontosak, mivel olyan leletek, amelyeken a
korszak művészetének és a helyi népművészetnek a nyomait fedezhetjük fel. A fon-
tosabbak Csíkszeredából, Csíkszentmihályról, Csíkszentsimonból és máshonnan
37
származnak.
Még figyelmet érdemlő csempék és csempe-töredékek Csíkszentgyörgyről,
Csíkszentimréről, Csíkszentkirályról, Csíkszentmihályról, Csíkpálfalváról,
38
Csíksomlyóról, Csíkszentsimonból valamint Csíkszeredából vették eredetüket.
Jelentősebb középkori és újkori leleteket hoztak felszínre a volt Abaffi-kúria kör-
nyékéről Csíkszenttamáson, a czibrefalvi tízes területéről, az Andrássyak XVI. századi
kúriájának a területéről (Karimósarka), Csíkszentkirályon.
A régészeti tárgyak nagyobb hányada Kovács Dénes (1950-1959), valamint János
Pál (1960-1981) révén jutott a Múzeumba.
Történelem
1977-ben indítottuk ezt a kapitulust a leltárkönyvben. A Történelem címet viselő
leltári kimutatásban eddig összesen 498 tárgy nyert bejegyzést. Ebből 228 fotó, 92
írott, nyomtatott dokumentum. Bejegyeztünk még 80 fémből, 5 kőből, 3 agyagból
valamint 72 db. textilből és 14 más eredetű anyagból készült tárgyat.
A gyűjteménybe tartozó tárgyak közül, a bejegyzésük sorrendjét követve kiemel-
jük a következőket:
- A gyimesközéploki - kápolnapataki - keresztfa függőleges részét, oszlopát, ame-
39
lyet az 1908-as sortűz áldozatai emlékére faragtak, állítottak.
40
- Teleki-féle asztalt, valamint egy ezüstdobozt.
- A fotók közül a csíkszeredai római katolikus Főgimnázium 300. évfordulóján,
41
1926-ban készült öregdiák-fotót. Továbbá az Adler Miklós doktor auschwitzi halál-
311
1353-as ltsz.
31
303, 308, 325-ös ltsz .
.12
315-323-as ltsz.
3.1
2182-es ltsz.
3J
329, 3223-as ltsz.
35
3687, 3705, 5615, 3706, 4004, 5609, 5614, 3707, 5611-5613, 5620, 5626-os ltsz.
36
3218-3222, 4007/a -/b, 4015-4017-es ltsz.
.17
166, 184-186, 2508, 2551, 2573, 2859-es ltsz .
.IH
611, 612, 2587, 2850, 2909, 2921, 2922, 3101, 3107, 3208-3211, 3421, 3738, 3982, 4055-4057, 4079-es ltsz .
.IY
2-es ltsz.
Jll
35-36-os ltsz.
99
42
táborbeli csíkos köpenyét, rabruháját. Hellwig Auguszta adományát, a Hellwig Vil-
mos-féle művelődéstörténeti albumot, amely az 1. világháborút követő időkből a
Csíkszereda városi amatőr művészeti mozgalomról (színjátszás, énekkar) őrzött meg
, k,epe ket. 43
feny
44
- Még ide soroljuk a zsögödi Péter Antaltól vásárolt vasládát, a csíkszeredai lpar-
45
testület 1934-es Jegyzőkönyvét, az 1941-43-as észak-erdélyi kommunista perek vád-
46
iratát, a XVII. századi Szőcs Károly-féle ezüstkupát, ezt az 1980-as évek első felében
47
vásárolta a Múzeum.
Lehangoló észrevétellel zárjuk ezt a fejezetet: valamikor az 1988-1989 körüli idő
ben 70-80 fénykép, vagy felelőtlen kezelés folytán, vagy pedig lopás következtében
eltűnt a gyűjteményből. (Legtöbb közülük Vécsey Gyula, János Pál, kisebb számban
az alulírott gyűjtése volt.)
Fegyverek
126 leltárszámon 127 bejegyzett tárgy szerepel. Ezek közül 64 tűz-, 54 vágó- és
ütőfegyver, a többi védelmi kategóriájába sorolható.
48
Jatagán XVlll-XIX. sz. Pengéje ívelt, egyszerű, mindkét oldalán egy-egy keskeny
. 49
csatornával. A penge bal oldalán török írásjelek, jobb oldalán tausirozással készült
hatágú csillag. A penge hossza 570, szélessége 32 mm. Markolata ezüstözött, ara-
nyozott vörösréz és csont díszítésű. Gerince korallbetétekkel ékített. A foglalvány
domborúan vert rézlemez, amely a penge tövére is átterjed. A hossza 720 mm, súlya
750 gr.
50
Jatagán - XVlll-XIX. sz.
Pengéje ívelt, két oldala ezüsttel, török írásjelekkel és
motívumokkal tausirozott. A penge hossza 550, szélessége 30 mm. Markolata csont,
nagy fülekkel; gerince, valamint a foglalvány domborúan kivert ezüstlemezből ké-
szült, amely a penge tövére is átterjed. A hossza 700 mm, súlya 50 gr.
51
Lovastiszti szablya - 1834. Pengéje ívelt, egyélű, fokéles, mindkét oldala egy
52
keskeny és egy széles homorulattal ellátott. A jobb pengemeddőn „ 1834" évszám
látható. A penge hossza 900, széless·~ge 28 mm. Markolata fémszerelékei sárgarézből
készültek. A kosár két mellékkengyeles. A fafogantyút bőrrel vonták be. A szablya
hossza 1050 mm, súlya 1OOO gr. A vaslemezhüvely két hordpántos. Szerelvényei
kovácsoltvasból készültek. A hüvely hossza 950 mm, súlya 850 gr.
53
Keleti tőr Erősen
ívelt, egyélű, hosszan fokéles hegybefutó pengéjű.
- XVIII. sz.
Hossza 220, szélessége 25 mm. Fából készült markolatát vésett sárgaréz lemez, bal-
oldalán gazdagon vésett és áttöréssel díszített ezüstlemez borítja. A tőr hossza 360
mm, súlya 200 gr. A hüvely szintén fából készült, melyet vésett sárgaréz és áttört,
'1
42-es ltsz.
n
58-as ltsz.
J3
77-119-es ltsz.
u
197-es ltsz.
J5
131-es ltsz, János Pál gyűjtése.
J6
299-es ltsz.
n
325-ös ltsz.
JN
Ltsz. 31.
J9
Nemesfémberakással.
j(}
Ltsz. 32.
51
Ltsz. 35.
52
A penge markolat melletti, életlen része.
:iJ
Ltsz. 65.
100
- Gyűjteményeink-
vésett ezüstlemez díszít. A szerelvények öntött sárgarézből készültek. A hüvely hosz-

sza 250 mm, súlya 300 gr.
54
Török szablya - XVIII. sz.Pengéje ívelt, egyélű, mindkét oldalát két-két vékony
sánccal, nincs díszítve. Hossza 830, szélessége 25 mm. Egyenes, vezetőtüskés, vésett
ezüst keresztvasát gomb zárja. A markolat gerincén domborítással és véséssel virágo-
kat ábrázoló ezüst szalag, hagymafejes fekete szarumarkolatán a csuklózsinór részére
rozettával ellátott furat található. A szablya hossza 830 mm, súlya 700 gr. Hiányos
fahüvelye fekete bőrrel borított. Az ezüstből készült saru és a hordpánt vésett. A hü-
vely hossza 850 mm.
55
Vadászpuska - XVIII. sz. Csappantyús szerkezeti rendszerrel, átalakított kovás la-
kattal. Csöve sima furatú, hengeres, majd szögletessé váló, gyűrűkkel tagolt, ezüst
célgömbbel, egy darab sárgaréztöltővessző-tartó hüvellyel szerelt, tovább vékony
tausirozással képzett mintákkal, a díszítést alul női figura és egy felismerhetetlen pe-
csét zárja. A cső hossza 1090, a csőfarnyúlványé 52, űrmérete 16 mm. Vésett lakat-
lemezén egy puskás férfi kutyával, mellette „W PRESBURG" (Pozsony) felirat látható.
Sárgarézből öntött sátorlemezét négy kutya által letepert szarvas motívum díszíti.
Sárgaréz sátorvasán egy kutyát simogató vadász és egy őzet üldöző kutya látható.
Rövid faágyazatát elöl szarul emez zárja. Ágyazata egy töltővessző-tartó hüvellyel,
arctámaszos tussal készült. A szintén sárgarézből öntött, vésett talplemeznek gerincre
haj ló része is gazdagon díszített. A fegyver teljes hossza 1475 mm, súlya 3302 gr.
56
Balkáni pisztoly - XVIII. sz. vége.Kovás szerkezeti rendszerű, díszítés nélküli
spanyol lakattal. Sima furatú, hengeres, majd enyhén szögletessé váló csövén kopott
mesterjegy és vésett díszítések láthatók. A cső hossza 225, csőfarnyúlványé 45, űrmé
rete 15 mm. A torkolat alatt kezdődő faágyazatát vaspánt szorítja a csőhöz. Sátorle-
meze egyszerű vaslemez. Sátorvasa sima kovácsoltvas. Sárgarézből öntött töltővesz
sző-tartó hüvelye egyszerű. Hosszú, oldalnyúlványokkal rendelkezik, kevéssé vésett
sima markolatkupakját ovális és vésett markolatgomb zárja. Teljes hossza 415 mm,
súlya 800 gr.
57
Kovás szerkezeti rendszerű. Csöve sima furatú, hen-
Balkáni pisztoly - XVIII. sz.
geres, majd szögletessé váló, sárgaréz tausirozású célgömb nélküli. Hossza 270,
csőfarnyúlványa 45, űrméret 16 mm. Francia zárszerkezete is gazdagon tausirozott.
Sátorvasa, sátorlemeze, leszorító bilincse, töltővesszőhüvelye sárgarézből készült.
Faragott barna faágyazatának markolatgerincét vésett sárgarézpajzs díszíti. Markolat-
kupakján hosszú oldalnyúlványok. A teljes hossza 430 mm, súlya 800 gr.
Francia kovás szerkezeti rendszerű. Lakatszerkeze-
58
Keleti vadászpuska - XIX. sz.
te maratással díszített, a lakatlemezen „LONDON WAPANTED" felirat. A puskacső
sima furatú, ezüsttel tausirozott indák, levelek díszítik, a csőfarnyúlványon 1812 év-
szám olvasható. A puskacső méretei: csőhossz 1095, csőfarnyúlvány 55, űrméret 15
mm. A diófából készült faágyat és tusát gyöngyházlapocskák, ónlemezek, ébenfacsa-
54
Ltsz. 36.
55
Ltsz. 4.
56
Ltsz. 19.
57
Ltsz. 16.
5H
Ltsz. 60.
101
pok és sárgarézszegek, a tus gerincét domborított cizellált ezüstlemez díszíti. A cső
rögzítő bilincsek és a töltővessző-tartó hüvely domborítással díszített ezüstből készül-
tek. A fegyver teljes hossza 1444 mm.
- Gyűjteményeink-
Régi könyv-gyűjtemény
A régikönyv-gyűjtemény összesen 6637 leltári egységből tevődik össze.

Két jelentősebb csíki könyvesház - a Csíksomlyói Ferences Rendház és a Csíksze-
redai (volt csíksomlyói) Katolikus Gimnázium Könyvtárának régi állománya képezi a
gyűjtemény törzsanyagát. Ehhez került utóbb vásárlás, gyűjtés, vagy adomány útján
még néhány kézirat, nyomtatvány, valamint folyóirat. Ugyancsak ide tartozik a levél-
tári állomány (800 dokumentum), a fragmenta-gyűjtemény (151 töredék) és a
csíksomlyói ferences könyvkötő műhely szerszámkészlete (116 díszítő elem).
A csíksomlyói kolostor könyvtára
Története a XV. századra megy vissza, Erdély egyik legértékesebb és leggazdagabb
középkori egyházi gyűjteménye. A könyvtár nem állományának nagysága vagy korai
alapítása révén érdemel figyelmet, hiszen kötetszámával elmarad nevesebb erdélyi
könyvtáraink mögött. Különleges művelődéstörténeti értéke abból adódik, hogy míg a
legtöbb középkori alapítású könyvtárunk régi állománya az évszázadok során erősen
megcsappant, szétesett vagy megsemmisült, a csíksomlyói könyvtár, saját régi állo-
mányán kívül több megszűnt magyarországi és erdélyi rendház (domonkos, ferences,
karthauzi, pálos) középkori eredetű köteteit is megszerezte, és megőrizte. A könyvtár
anyagának segítségével tehát a korábbi idők erdélyi könyvkultúrájába is be lehet vi lá-
gítani. Ugyanakkor ez az egyetlen középkori erdélyi katolikus egyházi könyvtár,
amely túlélte a reformáció korát. Értékét növeli az a tény is, hogy ez az ősi könyves-
ház, a XVII. században létesített mikházival és szárhegyivel együtt, a protestáns feje-
delemség idején valóságos menedékhelye lett mind az erdélyi, mind pedig a moldvai
csángók könyvörökségének. Az a tény pedig, hogy a somlyói könyvtárba több szé-
kelyföldi világi és egyházi személy könyvgyűjteménye is beleolvadt, a székelyföldi
értelmiség XVl-XVlll. századi műveltségi szintjének az érzékeltetésére is módot nyújt
a történetkutatásnak. Ez a középkori eredetű könyvtár a Székelyföld és még ponto-
sabban Csíkszék könyvkultúrájának, művelődéstörténetének a legrégibb és legsajáto-
sabb könyvtári műemléke.
A csíksomlyói könyvtár története szorosan összefügg az erdélyi ferences kusztódia,
majd a Szent Istvánról elnevezett rendtartomány viszontagságos történetével. Miután
viszonylag épségben átvészelte a reformációt, a XVII. századi csíki tatárdúlásokat
(1661, 1694), vagy más támadásokat (Székely Mózes, Thököly Imre idején), a XX.
században, a Ferenc-rend feloszlatása után (1951 ), a gyűjtemény egy ideig még
Csíksomlyón maradt. 1951-1961 között a kutatók a zárt könyvállományt külön enge-
déllyel tekinthették meg az államosított kolostor épületében. Eleinte a tartományi
pártbizottság utasítására a marosvásárhelyi könyvtárba akarták elvinni a kolostor
könyveit, ahogyan ezt a mikházi és szárhegyi ferences állománnyal tették, végül
1961 nyarán a Csíkszeredai Városi Múzeumba szállították át őket. 1978-ban a múze-
umból, felső utasításra a ferences, valamint a római katolikus gimnázium állományá-
nak újabb kori köteteit (a ferences állomány összesen 10445.kötetét) a Csíkszeredai
Megyei Könyvtár dokumentációs osztályába helyezték át, megfosztva így egységétől
a műemlék-könyvtárat. 1985-ben további kötetekkel gyarapodott a somlyói állomány,
amikor a ferences zárda falában 123 felbecsülhetetlen értékű kéziratot és nyomtat-
ványt találtak. Jelenleg a múzeum gyűjteményében kutatható régi ferences állomány
5042 könyvből áll. Ebből 118 XV-XIX. századi kézirat, 89 ősnyomtatvány, 593 XVI.,
103
ill. 824 XVII. századi nyomtatvány, valamint kb. 1500 XVIII. századi könyv. Néhány
XV-XIX. századi kéziratos és nyomtatott könyv, továbbra is Csíksomlyón a ferences
rendházban található.
Az állomány összetétele tükrözi, hogy a csíksomlyói könyvtárat gyakorlati céllal
hozták létre, és hogy elsősorban a lelkipásztori munka szempontjai szerint állították
össze annak idején. Az összegyűjtött könyvek a katolikus székelység és a moldvai
csángó-magyarok között szolgáló csíksomlyói ferenceseket segítették missziós tevé-
kenységükben. A művek összetétele a teológiai érdeklődést tükrözi, és ezek előteré
ben is a pasztoráció, a hívek lelki gondozása áll. A könyvek legnagyobb része latin
nyelvű, tartalmi szempontból pedig túlsúlyban vannak a kazuisztikus művek, a prédi-
kációs kötetek, az ókori keresztény szerzők és az egyházatyák munkái, az egyházjogi
irodalom termékei, a szentek vagy a szent atyák életével foglalkozó művek, bibliák,
bibliamagyarázatok, konkordanciák, breviáriumok, missálék, antifonáriumok, stb. A
világi irodalmat a történeti, orvosi, csillagászati, orvosbotanikai és jogi könyvek, va-
lamint a latin, magyar és német nyelvű tankönyvek képviselik.
Az iskola könyvtára
Az egykori csíksomlyói, illetve csíkszeredai gimnázium több évszázados gyűjte
ménye. A ferences kolostor mellett működő iskola története valószínűleg a XV. szá-
zadra megy vissza. A XVI. század második felében már középfokú oktatás folyt Som-
lyón. Könyveiről a legkorábbi feljegyzés 1630-ból való, de már korábban is kellett
lennie egy, az oktatás szolgálatában álló tékának. Ez a kis gyűjtemény minden bi-
zonnyal a kolostori könyvtárba olvadt. Ugyancsak oda került az 1727-ben alapított és
a legjobb tanulókat befogadó Csíksomlyói Mária Társulat könyvtára is. Az iskolai
könyvtár először adományok, később vásárlások révén gyarapodott. Természetszerű
leg főleg az oktatás-neveléshez szükséges könyveket szerezték be, s így ezek nagy
része, a tanítás rendjéhez igazodva, latin nyelvű, kisebb része magyar, német és gö-
rög nyelvű. A könyvek összetétele arról is tanúskodik, milyen szellemi táplálékot
nyújtott diákjainak és tanárainak ez az iskola. A múzeumnál maradt gimnáziumi
könyvtár régi állománya csaknem 1100 kötetből adódik. A könyvek közül 7 XVI., 13
XVII., 333 XVIII. századi, a többi XIX. századi nyomtatvány.
Óriási értéket képviselnek a múzeumi gyűjteményben a kéziratok, az ősnyomtat
ványok, a könyvritkaságok, az unikumok, az editio princepsek, az 1800 előtti külföl-
di, erdélyi és magyarországi nyomtatványok, valamint a művészi könyvkötések, a
könyvekben olvasható possessor vagy más jellegű bejegyzések.
Kéziratok
Összesen 284 XV-XX. századi pergamen- és papírkéziratot őrizünk. Könyvtárunk
legrégebbi kéziratos könyve a Tractatus virtutum e. mű. Skolasztikus értekezéseket
tartalmaz, 1467-ben másolták valamely moldvai katolikus kolostorban. A terjedelmes
latin nyelvű papírkódexet a XV. században Ferenc moldvabányai (Baia) vikárius
használta, majd a kiliai ferences kolostorban is olvasták. A XVI. századból két kézira-
tunk van. Az egyik egy Antiphonarium ordinis fratrum minorum e. pergamenkódex,
melyet szép, kézzel festett monochrom és polichrom kezdőbetűk díszítik. A kódex
Marcus Bandinus moldvai apostoli adminisztrátor könyvtárához tartozott, ugyanis a
csíksomlyói könyvkötő műhelyben készült vaknyomásos díszítésű XVII. századi fa-
táblás bőrkötésén az érsek címere látható. Ez a legrégebbi eddig ismert Csíksomlyón
készült és díszített könyvtábla. A másik kézirat pedig több székelyföldi vonatkozású
oklevél és orvosi recept XVI. századi másolata. Kézirattárunk tartalmazza Kájoni Já-
nos (1629 k. - 1687) ferences tudós atya nemzetközileg is ismert zenei műveit (Sacri
Concentus, Mikháza, 1669; Organo-Missale, Mikháza, 1667; Kájoni Kódex, 1634-
1671), imádságos könyvét (Hortulus Devotionis, Csíksomlyó, 1652-1657), kalendári-
umát és orgona feliratát (1664). További XVll-XIX. századi kéziratok helytörténetünk
104
felbecsülhetetlen értékű forrásai. Így pl. az alcsíki (1630-1633), a kászoni (1674-
1700), a csíki, gyergyói, kászoni deliberátumok (1669-1670), valamint csíki,
gyergyói, kászoni, udvarhelyi és háromszéki vizitációs jegyzőkönyvek (1670-1722),
vagy a csíkjenőfalvi falujegyzőkönyvek (1772-1906) által bepillantást nyerhetünk az
egykori Csíkszék társadalmi, gazdasági életébe, tanulmányozhatjuk a rendtartó szé-
kely falu törvényeit. A vidék gazdasági életének értékes forrásai még Csíkkarcfalva
vásártartási engedélye 1840-ből, és a csíkszeredai csizmadia jegyzőkönyvei 1854-
1874. évi adatokkal. Ugyancsak XVlll-XIX. századi kéziratok számos jelentős hely-,
művészet- és művelődéstörténeti adatot is tartalmaznak a kutatás számára. Ide sorol-
hatók a XVIII. századi ferences kolostor és templom összeírásai, a híres könyvtár leg-
régebbi fennmaradt leltárai (1727-1733, 1734-1752, 1834-1835), a
Nagyboldogasszony-szobor protokollumai (1755-1866, 1783-1798), ill. a Szent An-
tal-kápolna albuma (1776-1914). Továbbá, az 1676-ban alapított csíksomlyói nyomda
és könyvkötő műhely bevételi-kiadási naplóiban (1755-1850, 1856-1874) értékes
könyv-, nyomda- és kötéstörténeti adatok találhatók, amelyek által részben rekonstru-
álhatjuk a műhely belső életét. A Liber Typographiaekba a csíksomlyói ferencesek
bejegyezték, gyakran cím szerint is, az eladott vagy bekötött könyvek, és a nyomta-
táshoz, a könyvkötéshez vásárolt papír és bőr árát, valamint beszerzési helyét és ide-
jét.
A csíksomlyói gimnázium virágkorát az 1720-1784-es években élte. Ebben az idő
szakban játszották a diákok a híres csíksomlyói misztériumdrámákat, amelyeket éven-
te új formába öntve, a tanárok szerkesztettek magyar és latin nyelven, és a diákok
vittek színpadra. Ez jelentette Székelyföldön a színjátszás kezdeteit. Az első adat a
somlyói színjátszásról 1721-ből származik, de valószínű, hogy korábban is tartottak
már előadásokat. 1 782-ig folyamatosak az adatok. Szórványos jelzéseket később is
találunk, még 1841-ben is. A csíksomlyói színjátszás emelte a gimnáziumi oktatás
színvonalát, továbbá kulturális feladatokat is ellátó, missziós jellegű volt. Feladatai
közé tartozott még a diákok és a közönség együttes, vallás-erkölcsi nevelése is. Az
előadások többségét nagypénteken és pünkösd szombatján rendezték, a búcsúra ér-
kező több ezer néző előtt. Az iskoladrámák gazdag kéziratos repertoárja a Ferences
Rendházban kutatható. Közülük 7 füzet és egy vegyes kolligátumba kötött 4 XVIII.
századi színdarab található gyűjteményünkben.
A XIX. század második felétől kezdődően Csíkszeredában amatőr színjátszótársu-
lat is működött. Ennek a század fordulón bemutatott és irodalom-, ill. színháztörténeti
szempontból értékes kéziratos repertoárja gyűjteményünkben található (2417 levél).
Lukács Mihály (1678-1730) csíki esperes, kozmási plébános adományából
Csíksomlyón szeminárium (bentlakás) létesült (1725-1785). Több csíki gyermek szá-
mára vált lehetővé így a továbbtanulás. Múzeumunk őrzi az adakozó esperesnek eb-
ből az alkalomból két példányban készült Albumát (1726), valamint a Szent Mihály
Arkangyal patrocíniuma alatt működő szeminárium törzskönyveit 1745-1785, 1766-
1831 közötti adatokkal.
Ősnyomtatványok
A könyvnyomtatás első, mintegy ötven évében, 1500. december 31-ig megjelent
műveket nevezzük ősnyomtatványnak, latinul incunabulumnak. Johannes Gutenberg
találmánya, a betűöntéssel előállított szétszedhető betűkészlet, és a segítségével sze-
dett és nyomtatott szöveg hatalmas változást eredményezett a könyvkultúrában mind
formai, mind tartalmi vonatkozásban. Sorra alakultak Európa-szerte a nyomdák, s
megrendelőik között előkelő helyet foglalt el az egyház, hiszen misekönyvekre, bre-
viáriumokra, bibliákra állandóan szükség volt. Tematikailag is bővült a kiadványok
köre, a humanisták hamar felismerték az új technika kínálta lehetőséget. Sorra jelen-
tek meg a klasszikus görög-római szerzők munkái, megindult a kéziratok rendszeres
105
kutatása a kolostorok könyvtáraiban, s egyre nagyobb igény mutatkozott egyes szer-
zők műveinek összkiadására, a szövegkritikai kutatásokra. A XV. század második fe-
lének termékeit világszerte megkülönböztetett megbecsüléssel tartják nyilván. A mú-
zeum tulajdonában 89 incunabulum van, ezek mind a csíksomlyói ferencesek könyv-
tárából származnak, és intézményünket az ország rangos ősnyomtatvány
gyűjteményei közé emelik. lncunabulumaink a XV. század néhány nevezetesebb
nyomdájából és nyomdai központjából kerültek ki: Bázel (21 ), Nürnberg (16), Velen-
ce (17), Strassburg (14), Róma (8), Köln (5), Hagenau (2), Speyer (2), Lyon (2),
Augsburg (1), Treviso (1 ). Az 1471-1500 között megjelent könyvek az akkori Európa
gondolkodás világának, kultúrájának a termékei. A legnagyobb csoportot természete-
sen a teológia és a vallási irodalom alkotja 74 művel (pl. 10 latin nyelvű Biblia, 22
prédikációs kötet, 8 kazuisztikus mű, 12 könyv az egyházatyák munkája, 3, köztük
Jacobus de Voragine XIII. századi Domonkos-rendi szerzetes világhírű Legenda
aureája a szentek életét tárgyalja). A jogtudományt 6 mű képviseli, a történettudo-
mányt 5, az orvostudományt 2, a természettudományt és a csillagászatot pedig egy-
egy. A jelentősebb szerzők között szerepel Cassiodorus, az antik örökség egyik
megmentője, Jacobus Philippus de Bergamo, itáliai Ágoston-rendi történetíró,
Cornelius Celsus ókori enciklopédista, Petrus de Argellata bolognai orvos, Gratianus
XII. századi jogtudós, Szent Birgitta, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Nagy
Szent Albert, Petrus Lombardus párizsi teológus, a XIV. századi ferences Astesanus de
Ast, Andreas de Escobar portugál bencés, Antoninus Florentinus és Rainerius de Pisis
dominikánus szerzetesek, a Xll-XV. századi Európa valamennyi híres szónokai, mint
pl. Jacobus de Voragine, Bernardinus de Bustis, Bernardus Claravallensis, Vincentius
Ferrerius, Johannes Gritsch, Johannes de Verdena, Guillelmus Parisiensis, Petrus de
Palude, Hugo de Prato Florida, Robertus Caracciolus, Temesvári Pelbárt, Laskai
Osvát, stb. Legrégebbi ősnyomtatványainkat a század hetvenes éveiben nyomtatták,
ezek Rodericus Zamorensis Speculum vitae humanaeja (Augsburg, Günther Zainer,
1471 ), Szent Ágoston De Trinitate (Strassburg, 1471 k.) e. munkája, Nagy Szent Ger-
gely pápa Expositio super Cantica canticoruma és Nagy Szent Albert Quaestiones
super „Missus est" e. műve (Köln, Ulrich Zell, 1473 k.). Az ősnyomtatványok mind
ismert címek és nyomtatványok a kutatók számára, van azonban köztük néhány rit-
kább kiadás is. Így a nemzetközi bibliográfiák a belgiumi Gent Egyetemi Könyvtárá-
ban jeleznek még egy példányt Bernardus de Granollachs katalán orvos és csillagász
Lunarium ab anno 1500 ad annum 1550 e. csillagászati munkájának 1500 körüli ró-
mai kiadásából. Gyűjteményünk ritkább ősnyomtatványai közé tartoznak még:
Johannes de Verdena Sermonese (Basel, Johann Amerbach, 1490 k.), a Mirabilia
Romae vel potius Historia et descriptio urbis Romae (Roma, Johann Besicken és
Martinus de Amsterdam nyomdája, 1500), Mirabilia. Mirabilia Romae (Roma, 1500
k.) e. művek, valamint Aquinói Szent Tamás Summa theologicájának 1476. évi
trevisoi (Michele Manzolo-nyomda) példánya. Ősnyomtatványaink egy részét kézzel
festett, olykor aranyozott kezdőbetűk, vagy fametszetes illusztrációk díszítik. Példa-
ként említjük Szent Birgitta XIV. századi svédországi misztikus szerző Revelationes e.
könyvét, amely Nürnbergben Anton Kobergernél jelent meg 1500-ban, és amelyet
feltehetően Albrecht Dürer fametszetei illusztrálják.
XVl-XVlll. századi nyomtatványok

A XVI. századi nyomtatványok - szám szerint 603- kb. 80%-a teológiai, vallási és
filozófiai mű: bibi iák, bibi ia-magyarázatok, egyházatyák és skolasztikus szerzők szö-
vegkiadásai, breviáriumok, dekrétumgyűjtemények, valamint szentek élete, egyház-
történeti, egyházjogi, stb. munkák. A reformátusok és más vallási irányzatok elleni,
polemikus irodalom éppúgy megtalálható, mint a reformátorok (Melanchton,
Erasmus) írásai. Kisebb számban olvashatók az ókor vagy középkor történetét, föld-
106
- Gyűjteményeink-
rajzát tárgyaló könyvek, a klasszikus szerzők, a korabeli humanisták munkái, a szép-

irodalmi, természettudományi (orvosi, botanikai, kémiai) művek. A kötetek egy része
neves nyomdászok remekművei. Közülük kiemelkedik Petrus Lichtenstein, Giovanni
Tacuino, Bonetus Locatellus, Aldus Manutius (a kisméretű könyvek megalkotója,
könyveit „aldináknak" nevezik) velencei nyomdászmesterek, a németalföldi
Christoph Plantin, a Bázelben működő Johannes Frobenius (Rotterdami Erasmus
nyomdásza) és Johannes Oporinus, illetve a híres párizsi humanista Estienne nyom-
dászdinasztia.
A 824 XVII. századi és az 1859 XVIII. századi nyomtatvány összetétele nem válto-
zik, ezeknél is a teológiai és filozófiai munkák maradnak túlsúlyban. A XVIII. századi
gimnáziumi állomány azonban gazdagabb történelmi, földrajzi, klasszika-filológiai
művekben, de szép számmal akadnak a kötetek között tankönyvek és szótárak is.
Gyűjteményünk 112 XV-XVll. századi magyarországi, erdélyi és magyar vonatko-
zású nyomtatvánnyal büszkélkedik. A nyelvtudomány, az irodalom- és nyomdatörté-
net kutatói itt kapják kézhez Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát az állandó ünnepekre,
ill. a vasárnapokra írt beszédeit, amelyeket 1498-ban adtak ki Hagenauban. Nyolc
kolozsvári Heltai nyomtatványunk van, köztük Werbőczi István magyar és latin nyel-
vű törvénykönyve 1571 és 1572-ből. Ugyancsak a XVI. századi nyomtatványok kö-
zött szerepel még Benczédi Székely István Chronicája, amely 1559-ben jelent meg
Krakkóban, vagy az az Ordinarium és Agendarius, amely 1580 és 1583-ban adtak ki
Nagyszombatban, Telegdi Miklós püspök házánál. A XVII. századi magyar barokk
könyvtermést Pázmány Péter, Káldi György, Illyés András, Illyés István, Landovics
István, Otrokocsi Fóris Ferenc, Lisznyai K. Pál, Szenci Molnár Albert művei képvise-
lik. A magyar nyelvű teljes katolikus Szentírás, a Káldi-Biblia 7 példányban is olvas-
ható múzeumunkban. Tíz XVl-XVll. századi unikumot őrizünk (7 debreceni, 1-1 ko-
lozsvári, csíksomlyói és velencei kiadvány). Itt példaként említjük Tasnádi Péter
1577-es szikszói csata verses krónikáját (Debrecen, Hoffhalter Rudolf, 1578 k.), Az
1580. eztendöre vala iövendölés e. kalendáriumot (Debrecen, Hoffhalter Rudolf,
1579), Enyedi György unitárius püspök Gismundus és Gisquardus e. magyar nyelvű
verses szerelmi históriáját (Debrecen, XVI. sz.), M. T. Cicero Epistolarum libri tres e.
művét (Kolozsvár, Heltai nyomda, 1581 ), Annotationes in Regulam Divi Augustini
episcopi e. latin és magyar nyelvű pálos szerzetesi szabályzatot (Velence, 153 7) és a
Ill. Miklós, valamint V. Kelemen pápák bulláit tartalmazó Compendium
dec/arationum super Regulam Fratrum Minorum e. Csíksomlyón, a ferences nyom-
dában, 1699-ben megjelent kötetet. Ugyancsak a magyarországi és erdélyi nyomtat-
ványok közül művelődéstörténeti szempontból különös figyelmet érdemelnek még a
csíksomlyói ferences nyomdában 1676-tól a XIX. század végéig nyomtatott könyvek.
A barátok nyomdájában főleg egyházi művek jelentek meg: énekeskönyvek (pl. a
Cantionale catholicum 1676, 1719, 1805 és 1806-ban), kalendáriumok, rendsza-
bályok, prédikációk, imádságok), de nyomtattak kisebb terjedelmű történelmi, jogi,
filozófiai munkákat is, valamint több latin és magyar nyelvű tankönyvet (Petrus
Canisius katekizmusa, ábécéskönyv, Alvarus-féle latin nyelvtan) a somlyói és más
katolikus iskolák részére. Múzeumunkban maradt fenn a legtöbb eddig ismert
csíksomlyói nyomtatvány (515 példány).
Összesen két 1830 előtti régi cirill betűs román nyelvű nyomtatványunk van,
ezek: ABC sau Alphavit pentru fo/osul ~i procopsala schoalelor celor normalesci a
nemului romanesc (kétnyelvű román és német) tankönyv, amely a balázsfalvi görög
katolikus nyomdában jelent meg 1783-ban) és lnvatatura adevarata pre scurt a
vindeca boa/a sfrantului (orvosi könyv, Kolozsvár, 1803).
Kézirataink és nyomtatványaink nem csupán régiségük, tartalmuk vagy díszítésük
révén tarthatnak számot a kutatók érdeklődésére, de egyedi sajátosságaik miatt is fi-
gyelemre méltók: művészi értékű történeti kötésekbe foglalták őket, egykori tulajdo-
107
nosi bejegyzései színes képet nyújtanak a kor társadalmi és szellemi légköréről, hűen
tükrözik a könyvek vándorútját, olvasótól olvasóig. Ilyenfajta adatok köteteinkben is
általában a két kötéstábla belső oldalán, a könyv első és utolsó lapján, illetve címlap-
ján lelhetők fel. Köteteink részint nevezetes könyvtárakból származnak, részint névte-
len könyvgyűjtők tulajdonában voltak egykor. Ezek mind olyan tényezők, amelyek
növelik a könyveink szellemi értékét. Így például a kötetek egy része a reformáció
vagy a hódoltság következtében megszűnt kolostorok könyvtárából származik
(lövöldi karthauzi, brassói domonkos, tövisi, kolozsvári, marosvásárhelyi ferences
rendházak). A jelentősebb könyvgyűjtők között könyvtárunkban szerepelnek Nádasdi
Bálint, Somlyai Miklós, Kájoni János, Damokos Kázmér, Losteiner Leonárd ferences
atyák, Benkes János, Ebeczki Pál és Lakatos István csíki plébánosok, altorjai Apor
András és Lázár, Kovacsóczi István kancellár, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem,
Kálnoki Sámuel, Marcus Bandinus érsek, moldvai apostoli adminisztrátor, Berkuce
János moldvai csángó pap, Forgách Ferenc esztergomi érsek, Andrei Prochnicki len-
gyel lembergi érsek, stb.
A könyvtár legtöbb kötete megőrizte eredeti kötését. Ezeket gótikus, reneszánsz és
barokk stílusban, vaknyomásos vagy aranyozási technikával díszítették, és külföldi
(XV-XVI. századi nürnbergi, lipcsei, augsburgi, bécsi, krakkói, morvaországi) vagy
erdélyi (XV-XIX. századi szászföldi, brassói, kolozsvári, gyulafehérvári), ill. magyaror-
szági (XV-XVI. századi lövöldi és budai, ill. XVII. századi nagyszombati) könyvkötő
műhelyek termékei. A XV-XVlll. századi művészi kötéseink nemcsak a kéziratok,
nyomtatványok épségének védelmére szolgálnak és egyben a kötetek ünnepélyessé-
gének, szépségének fokozásához járulnak hozzá, hanem a könyv történetére, tulaj-
donosaira, használóira, a használat helyére és idejére vonatkozó lényeges adatokat is
hordoznak; a bejegyzéseken kívül a könyvek provenienciája felöl tájékoztatják az
olvasót. A XVll-XIX. században a csíksomlyói ferences kolostorban könyvkötő műhely
is működött Itt kötötték be a nyomda termékeit és újították fel a híres könyvtár egyes
köteteit. Külső megrendelésre is dolgoztak. A műhely fennmaradt díszítőszerszámai
(görgetők, bélyegzők, filéták), 116 darab, a XVll-XVlll. században rézből készültek,
értékes ötvösmunkák. Ezeket is régikönyv-gyűjteményünkben tároljuk. Ugyancsak
állományunkban található a legtöbb Csíksomlyón készült és díszített művészi könyv-
kötés is.
Folyóiratok
1978 után (amikor a Múzeum kénytelen volt átadni a Megyei Könyvtárnak
régikönyv-állományának újabb kori köteteit és közel 7420 folyóiratát) gyűjtemé
nyünkben 36 csíkszeredai, gyergyói, marosvásárhelyi, sepsiszentgyórgyi, kolozsvári,
pesti 1848-1944 közötti folyóirat maradt. A legjeletősebbek: az Erdélyi Híradó
(Kolozsvár, 1846 ), Ellenőr (Kolozsvár, 1848), a Kolozsvári Híradó (1848), Kossuth
59
Hírlapja (Pest, 1848), Székelyföld (Marosvásárhely, 1874), Székelyföld (Csíkszereda,

1882-1885), Székelység (Csíkszereda, 1911, 1914, 1915), Csíki Hírlap (Csíkszereda,
1912-1914), Csíki Néplap (Csíkszereda, 1931-1944), Korunk (Kolozsvár, 1926-1940),
stb. A helyi újságok közül kétségtelenül a legértékesebb a Csíki Lapok, csíkszeredai
polgári liberális politikai, közgazdasági és társadalmi hetilap. Az 1889-1944-ben
megjelent lap a város történelmének nyitott könyve, amely hasábjain figyelmet szen-
telt a népi és helytörténeti hagyományoknak, a ma is időszerű cikkeiben szót emelt
az ipar és mezőgazdaság fejlesztéséért, a közművelődésért, továbbá közölt irodalmat
és művészetet, valamint szókimondóan küzdött a székely lakósság gazdasági és kul-
turális érdekeiért. Ma már eléggé ritka lap, állományunkban is csak az 1889-1898 és
1918-1922. évekből van teljes évfolyam.
59
Zárójelben, a gyűjteményben található évfolyamokra utalunk.
108
Fragmenta-gyűjtemény
Az egykori könyvkötők az elavult, fölöslegessé vált kéziratok (kódexek, oklevelek,
levelek stb.) lapjait, nyomdai makulatúralapokat, vagy nyomtatványokból el nem kelt,
tartalmuknál fogva esetleg érvényüket vesztett példányokat, másodlagosan használták
fel a könyvek bekötésére, a táblákban összeragasztva azok merevítéséhez. Ezért régi
kötések restaurálásakor, azok szétáztatásakor gyakran találnak kéziratokból és nyom-
tatványokból különböző méretű töredékeket, nem egyszer egész íveket. Kötéseink is
valóságos kincsesbányáknak bizonyultak művelődéstörténetünk számára. Leltárunk-
ban 151 olyan töredék van, amely a hordozó könyv restaurálása alkalmával került
elő. A restaurált kötetek legnagyobb része az 1985. évi lelethez tartozik. A könyvek
fűzéséből, a könyvtáblákból kiemelt, vagy ezekről lefejtett pergamen- és papírtöre-
dékek egykori kódexek, oklevelek, nyomtatványok stb. darabjai voltak, és nagyrészt
máshonnan nem ismert, fontos könyvtörténeti adatokat tartalmaznak. A legrégebbi
töredék egy magyarországi XIII. századi Breviarium notatum e. pergamenkódexből
származik. A XIV. századból 4, a XV. századból pedig 7 papír- és pergamentöredéket
talált a restaurátor (Psalterium, kánonjogi kódex, Decretum Gratiani, Antiphonarium,
Breviarium notatum, erdélyi oklevelek, stb. részei). Az utóbbiak közül történelmi
szempontból nagy jelentőségű, pl. az 1484. évi erdélyi papíroklevél azon két része,
amely az egyik ősnyomtatvány fűzéséből emeltek ki. A Törcsváron keletkezett doku-
mentum a háromszéki Várhegy falu első okleveles említése. A magyar nyomda- és
könyvtörténet számára igen értékes még az a 14 XVI. századi, nagyrészt debreceni
nyomtatványtöredék, amely egyetlen könyvtáblából áztatott ki 1996-ban a múzeum
restaurátora. Közülük 7 unikum, tehát egyedi példányok, és eddig ismeretlenek vol-
tak a magyar irodalomtörténet számára.
Levéltári gyűjtemény
800 XVl-XX. századi dokumentumból áll (1 XVI., 36 XVII., 112 XVIII., 556 XIX.,
95 XX. századi). Közülük értékesebb: hat nemesi pergamenoklevél (1598, 1614,
1638, 1650, 1668 és 1671-ből); a Lakatos István által készített Moldva térképe és
rövid leírása (XVII. század vége; ezen a csángó-vidék falvai is fel vannak tüntetve);
Lázár István testvéréhez, Lázár Imréhez írt levele (1766; Zöld Péter személyiségének
a leírását is tartalmazza); a Bákó környéki csángóknak a várdotfalvi megyebíróhoz írt
levele (1838; a csángók nemzetiségi tudatának a kifejezője, valamint bizonyítéka,
hogy Bálványos-havast a moldvai fejedelmek adományozták Csíksomlyónak, hogy a
pünkösdi búcsúra járó moldvai magyarokat három nap ellássák).
Régikönyv-gyűjteményünk számos értékes és egyedi darabot őriz a múltból, me-
lyek a hazai és nemzetközi tudományos kutatás számára forrásanyagul szolgálnak.
Ezeket a féltve őrzött darabokat csak kutatók használhatják, a szélesebb nyilvánosság
számára - ritkaságuk, hő és fényérzékenységük miatt - hozzáférhetetlenek. Ha a mu-
zeológusok nem vették volna komolyan a régi darabok szakszerű védelmét, gyűjte
ményünk ma sokkal szegényebb lenne. Kötelességeink közé tartozik az is, hogy gyűj
teményünk legértékesebb darabjait időről időre bemutassuk az érdeklődő nagykö-
zönségnek, hogy ez által kincseink valóban közkinccsé válhassanak. Ezért 1979-től
kezdődően múzeumunk több régikönyv-kiállítást is rendezett.
109
Néprajzi gyűjtemény
Megalakulása
A Csíki Székely Múzeum néprajzi gyűjteményének megalapítását az 1930-ban,
Csíksomlyón megrendezett kiállítás jelentette, melynek előzményeiről a néprajzos
Vámszer Géza így ír visszaemlékezéseiben: „Először is megalakítottuk a Csíki Múze-
umot és elhatároztuk, hogy a következő 1930. év pünkösdjén, amikor sok ezer em-
ber jön Somlyóra, Székely Népművészeti kiállítást rendezünk." A régi leltárkönyvben
316 db-ból 259 néprajzi tárgy volt, ennek java része elveszett.
Az 1950-es években bekerül az első szabadtéri objektum, a csíkszentgyörgyi pa-
rasztház is, melynek leltárában 256 tárgy szerepelt. A néprajzi gyűjtemény első gya-
rapítója Kovács Dénes igazgató volt. A későbbiekben János Pál igazgatónak volt nagy
szerepe a gyűjtemény fejlesztésében. Az ő munkássága idején nyerte el a gyűjtemény
mai arculatát. A szabadtéri részlegé is. A tárgyűjtemény megduplázódott, jómaga
valamint az akkori néprajzos munkatársak, Nagy Benedek, Horváth Csaba, Kósa
Szánthó Vilma, Szőcs János, Kristó Tibor, Demény István Pál gyűjtései, felvásárlásai
alapján. Az utóbbi 15 évben a gyűjtemény 527 tárggyal gyarapodott, jórészt felvásár-
lás és adományozás révén.
Köztudott, hogy egy múzeum tárgyanyaga azt a vidéket, tájegységet, annak anyagi
és szellemi kultúráját képviseli és közvetíti, amelyben létrejött, s amely a múzeum
„felgyűjtő" területe. Néprajzi tárgyűjteményünk a történeti Csíkszék néprajzi tájegy-
ségeit képviseli, elsősorban Csíkot, a Gyimes-völgyét, Kászon vidékét, kisebb arány-
ban Gyergyót, a Kis-Homoród-mentét.
A Csíki Székely Múzeum néprajzi részlegének 8955 tárgya a népélet csaknem
minden területét felöleli. Készítésük idejét tekintve legnagyobb részük a múlt század
végére és a századelőre datálható. Néprajzi szempontból a népművészet virágzó
szakaszában és az utolsó periódusában készültek, de díszítményükben és techniká-
jukban megőrizték régi, hagyományos stílusukat. Formailag tehát sok újonnan készült
tárgy a régi stílusú népművészet körébe tartozik.
A jobb áttekinthetőségért a gyűjteményeket hagyományos felosztásban, anyaguk
szerint csoportosítjuk, azon belül jelölve ki a néprajzi területet, amibe tartoznak. Így
fa-, fém-, kerámia-, üveg-, porcelán-, csont- és szaru-, tojás-, és textilgyűjteményről
beszélünk.
Fatárgyak
A begyűjtött 1462 db. faeszköz és tárgy változatossága, arról is tanúskodik, hogy
ez a legjobban kifejlődött mesterség az idők folyamán. Tárgyanyagunk a népi haszná-
latban levő fatárgyak majdnem minden területét felöleli.
A lakásbelső berendezési tárgyai a bútorok. Gyűjteményünkben összesen 133 db.
van. Ebből 17 db. ácsolt láda, „kar", „szuszék", melyek díszítése a középkori geomet-
rikus mintakincset őrizte meg, s így a népművészet legrégibb rétegeihez tartoznak.
Mesterségét még a múlt század végén is folytatták Csíkverebesen. Ezek közül ki-
emelnénk a Csíkmindszentről származó 1551 leltárszámú kisládát, valamint a
60
Kászonfeltízről származó koporsófedeles ,,kart", ami a Csíkban ismert lapos fedelű
611
Gyüjtöje Kristó Tibor. Ltsz. 2445.
111
- Gyűjteményeink-
ládáktól eltérő típust mutat. Formailag és motívuma szerint is, inkább a gömöri lá-
dákhoz hasonlít. Faragott bútoraink között van fogas, asztal, szék, tálas és sótartó
összesen 8 db. Ebből kiemelném az 1806-ból datált, Csíkszeredából származó rozet-
61 I
tadíszes, valamint az 1857-ből keltezett, szintén faragott, dánfalvi kis fali sótartót.
Datálatlan, de ugyancsak rozettadíszítésű az 1161-es leltárszámú, kiállításunkon lát-
ható sótartó.
E tárgykategória zömét a festett bútor teszi ki. Ebből a típusból 104 darabunk van.
Nagyobbrészt kelengyés láda, de van festett asztal, szék, téka, hosszú padláda,
karospad, kendőszeg, tálas, fali edénytartó, kanáltartó, sótartó, levelesláda, bölcső és
ágy. Bútoraink nagy része datált, a múlt század közepén és végén készültek, és a csí-
ki bútorfestő központok termékeit (csíkszentdomokosi, csíkjenőfalvi, dánfalvi, fitódi)
valamint vásári darabokat találunk. Legkorábbi datált darabja az 1804-ből való sarok-
62
téka, amit 1997-ben adományoztak a múzeumnak. Stílusában érdekes a ládás- kam-
rás asztal, a gótikus asztal típusa. Ilyen a kiállításunkon látható 1851-ből datált asz-
63
tal. Gyűjteményünkben összesen 4 darab ágy található, kettő közülük gazdag díszű
feliratos. 1858-ból származik az 1050 ltsz. dánfalvi, valamint az 1171-es festett ágy.
64
Egyetlen „floderes" ágy van, ami a hagyományos festett bútort váltotta fel a népi
használatban, a 20 sz. második negyedében.
A népi építészetet néhány építészeti elem képviseli. Itt külön említeném a makkos
fazárak kollekcióját. Az építészetben használt faragással díszítettek, s archaikus szer-
kezetük figyelemreméltó (20 darab). Méreteik különbözőek. Legnagyobb méretű fa-
65
zárunk Csíkszentgyörgyről származik.
A foglalkozások, a földművelés és állattartás eszköztára is igen gazdag. A gyűjtés
idején igyekeztek ennek minden területét átfogni, begyűjteni. Ezek, a népi háziipar-
ban kidolgozott munkaeszközök, főként archaikus típusuk miatt értékesek. Például az
egydarab fából 4 db. faragott forgatóeke és a váltóekénk. 3 db. faboronánk van, meg
66
ugyancsak régi típusú ekekapa is találtható. Itt említenénk meg a gabona-betakarítás
és szénakészítés faeszközeit, a kévehányó favillákat, cséphadarókat, gereblyéket és
szénahányó villákat, melyek szintén háziipari termékként készültek és a hagyomá-
nyos formakincset őrzik.
Az állattartás faeszköz-tárából az ökörjármokat (6 db.) említeném, ezek közül csak
kettő díszített. Egyikük faragott, másikuk faragott és festett. Ez utóbbi rendeltetése
miatt a lakodalmas népszokások tárgykörébe tartozik.
A tejfeldolgozás tárgyait is megtaláljuk. Egy része a háztartási edények közé tarto-
zik, más része a szállások, esztenák háztartási tartozéka. Ezek részben archaikus,
egydarab fából vésett, azaz ahogyan Csíkban mondják „ásott" darabok. Így készültek
fejőkupák, ivócsanakok, sótartók, szűrők, ordamerő fakanalak, melyek olykor nagyon
szép díszítést kaptak. Megemlíteném itt az 1461-es ltsz. fakanalat, amelynek nyele
kígyóformára van faragva. Érdekes tárgy még a kelenta, amiből két darabunk van,
egyike Dánfalváról származik, másika gyimesi.
A tejfeldolgozás illetve a tejtermékek tárolására szolgáló edények nagy része don-
gaedény. Kisebb számú faedényeink között van köpülő, sajtár, túrósdézsa. Az
61
Ltsz. 2874.
62
Ltsz. 3688.
61
Ltsz. 1172.
6~
Deszkaerezetet utánzó festésmód.
65
Ltsz. 2398.
66
Ltsz. 119, 1067.
112
esztenai felszerelések érdekes archaikus példánya az egydarab fából készült üstfogó.
Kettő van belőle, Gyimesről származnak.
A pásztorkodás népművészeti darabjai a pásztorbotok. Kollekciónk 88 darabot
számlál. Ezek a legnagyobb része középkorias, mértani díszítményű, ékfaragású. Sok-
szor feliratosak, datáltak. Akárcsak a guzsalyrúdakat, fehérmogyoró fából késztették.
Nyolcszögre, ritkábban hatra vannak 11 kihúzva", melynek minden oldalán más-más
minta jelentkezik. Javarészük e századi darab.
Külön csoportot alkotnak a szövés-fonás mesterségének művészi értékű tárgyai, a
szerelmi jegyajándékok. Ezek tárgy-kategóriánként kevesebb, de változatokat bemu-
tató darabok. Orsó, sirítő 27 db., vászonfeszítő 31 db., motolla 2. A cifra guzsalyok
24 darabja típusában változatos, a rúdguzsalytól (övbe dugható, talpas), a talpas,
zsámolyos típusig mindhárom változata megtalálható. Az )rott", vagy „hímes" esz-
67
közök, a szerelmi rítus szerves részei. Ez a szokás századunk közepéig maradt fenn.
Több darabunk alcsíki, Csíkszentgyörgyről, Menaságról származik. Így az 1892-ből
68 69
datált, feliratos guzsaly. Két vászonfeszítőnk 1868-ból datált, egy 1874-ből való
Csíkszentgyörgyről került be. Ugyancsak a szerelmi jegyajándékok körébe tartoznak
a cifra sulykok. Díszítményünk szintén ékfaragású, túlsúlyban a virágos ornamentika,
a szerelmi szimbólumok fordulnak elő rajtuk. Gyűjteményünk 25 db. sulyokból áll.
Ezek e század eleiek. Legrégebbi az 1920-ban datált feliratos, valamint az 1929-es
70
évszámú darab. Van azonban egy 73 darabot kitevő másolat-kollekció, amit gyűj-
téssel, eredeti rajzokról mintáztak. Ebbe a kategóriába tartoznak a jegykendők is, eb-
ből 7 db. van.
A fakulacsok az ünnepi alkalmak, lakodalmak, keresztelők, névünnepségek faedé-
nyei. Ezek csoportja 28 darabból áll. Legnagyobb részt díszesek, faragottak, felirato-
sak vagy virágos mintával festettek. Legrégebbi az 1843-ból való 11 Vivat" feliratú, va-
n
lamint az 1887-es „Ez a kulacs Fülöp Istváné" feliratú darab.
Meg kell említenünk a népi technikai berendezések, munkagépek, és-eszközök
csoportját is. Van 4 kézvonópadunk, egy zsindelyhúzópad, egy kerékfal-felhúzó pad,
2 kötélverő, 4 szövőszék, kendertörő, 6 tiloló. Fonókerék, ebből öt rönk-kerekű; a
rokka mindhárom típusa, 12 db. Ide kell sorolnunk a gyapjú és kender-feldolgozó
munkaeszközöket, motollát, csörlőt, tekerőlevelet, gerebeneket és léheleket. Munka-
szék kollekciónk 40 darabból áll. Ezek nagy része egydarab fából faragottak, fonó és
fejőszékek, díszítetlenek.
A háztartás és a személyes tárgyak között meg kell említenünk a kisebb kézbeli
tárgyakat, faragott tükörkereteket (4 db.), faragott borotvatartót, és 1891-ből való toll-
tartót.72 Az esztergált fakupákat, túróborítókat, mosó és dagasztóteknőket valamint a
kéreg sótartókat (7 db.). Ez utóbbiak igen régi technikával készültek, díszítményük a
népművészet legrégibb rétegéhez tartozik. Sajátos darabok a pityókatörők (6 db.),
valamint a fa kürtöskalácssütők (2 db.).
Népi kerámia
1710 használati- és dísz- edénnyel valamint 810 db. csempével, igen jelentős és
gazdag kollekciója a múzeumnak.
67
A lány, ha elfogadta, a szobában megtisztelő helyre tette, vagy a falu közössége elé vitte a kapcsolat elfogadásának jeleként. Ha a kapcsolat
valamiért megszakadt, akkor a lány a fonóban kettétörte guzsalyát a szakítás jeleként. és férjhezmenetelekor sem vihette magával. Később azonban
megtartotta, megtarthatta ezeket.
6H
Ltsz. 2876.
r,y
Ltsz. 1438, 136.
711
Ltsz. 1784, 1783.
71
Ltsz. 216, 221.
72
Ltsz. 1672.
113
A régi kerámia 877 darabot számlál, egy részét a különböző erdélyi népi kerámia-
központokból származó bokályok, szám szerint 131 darab, valamint régi madarasi és
dánfalvi használati edények alkotják (kb. 440). Az újabb kerámia csoportját a csíki
Hargita Művészete népművészeti szövetkezet sorozatai, valamint az árcsói fazekas-
73
fesztiválon jelentkező fazekasok legsikerültebb munkái jelentik, összesen 300 darab.

A kancsónak, korsónak is nevezett bokály, használati- és díszes asztali ivóedény,
nem a csíki fazekasközpontok terméke. E darabok valószínű vásári termékek. Az is-
mert erdélyi központok sajátos stílusa és motívumkincse elkülöníti ezeket a terméke-
ket. Gyűjteményünk régi, karcolt és festett díszű kézdivásárhelyi, vízfolyásos, azaz
„ökörhúgyos" székelyzsombori, és szolokmai, makkfalvi, barcaújfalusi, tordai,
désházi, besztercei, valamint néhány zöldmázas, feltételezhetően csíkmadarasi bo-
kályból áll. Legrégibb darabjai a szgrafittó technikájú nagyajtainak mondott, feltehe-
tően korai kézdivásárhelyi céhtermékek.
Leggazdagabb a csíkmadarasi és csíkdánfalvi emlékanyag. Mindkettő erőteljes
központ a 17. illetve a 18. századtól. A csíkmadarasi fekete és zöld mázas kerámia, a
dánfalvi sárgamázas. Gyűjteményünkben levő használati főző-tároló, sütő, asztali és
italhordó edények típusán belül nagyobb számban a fazekak, a tejhordó
kantárosedények, korsók, pálinkamelegítők találhatóak. Tipológiailag legtöbb edény
hagyományos formájú, szűk fenekű hasas. Kevés a széles fenekű, „totya" vagy
garibaldisnak nevezett dél-erdélyi fazékforma, viszont gyakori a századunk első évti-
zedeire meghonosodó a vasfazék-forma. Régi típusú, sajátos darabjai közé tartoznak
a lábas lábasok (S db.), lábas serpenyők (2 db.), a pálinka-melegítők (18 db.), kürtös-
kalácssütők (S db.).
Legkorábbi csíkmadarasi darabunk a zöld-sárga mázazású, szenttamási római kato-
1ikus templom toronygombja, továbbá az 1728-ból keltezett habán mintájú zöldmá-
74
zas tányér. A csíkdánfalvi kerámia legrégibb datált múzeumi darabja az 1869-es
évszámot viselő, kétfülű, kiöntőcsöves ecetesfazék. Sárga mázú, alatta fehérfölddel
1747-ből
75 6
festett életfa. Nem csíki fazekas termék egy való szász korsó/ egy felira-
n
tos könyvbutel la, egy 1808-ból keltezett szenteltvíztartó.
A kályhacsempék nagy részét gyűjtötték, illetve adományozták. Több darab került
be Dr. Hirsch Hugó csíkszeredai orvos, a csíkmenasági iskola, a csíkszeredai Pionír-
ház és csíkszentkirályi iskola gyűjteményéből. Eltekintve néhány korai, 16-17. száza-
di valamint 18. századi darabtól, javarésze 19. századi. Legnagyobbrészt
csíkmadarasi mázatlan és mázas csempéből áll. A többi, korai fazekasközpont közül
a 17. századi Csíkszentmihályi (Cibrefalva) és csíksomlyói (Várdotfalva) emlékanyag
kevés számú. A csatószegi fazekasság korai anyaga hiányzik, és egyelőre nem tudjuk
a többi fazekashely írott forrásokból merített adatait sem emlékanyaggal alátámaszta-
ni.
Üveg- és porcelántárgyak.
Kis gyűjteményt alkotnak (25 db.). Ezek a nem népi fogantatású darabok, a népi
háztartás kellékei, jelenlétük így indokolt.
Csont- és szarutárgyak.
A csont- és szarutárgyak 38 darabjából, különleges értékűek a szarvasagancsból
készült lőportartó. Ezek közül 6 középkori, kettő 17. századi, datált. Kiemelnénk a
7J
Korond melletti terület és boivízforrás.
74
Ltsz. 1019. Nem zárhatjuk ki máshonnan való származtatását sem, tekintve, hogy ez a minta nem jelentkezik a későbbi népi kerámián.
Ltsz. 2309. Ez a motívum jelentkezik azon az 1854-es keltezésű csíkszentmihályi darabon is, amit Vámszer Géza rajzolt le a harmincas években.
75
76
Ltsz. 1047.
77
Ltsz. 463.
114
78
15. századi, tusnádi ásatásból előkerült porszarut, az 1618-ból való, Gyimesbükkről
79
származó darabot, valamint az 1684-ből való tréfás, naturalisztikus rajzú lőportar-
so
tót. Van egy 18. századra keltezhető lőporadagolónk, és 4 db. 19. századi lapos
lőportartónk. Többi szaru-tárgyunk legtöbbször díszítetlen fenkőtartó tokmány és só-
tartó.
Fémtárgyak
A fémtárgyak csoportja kisebb, 357 tárgyat foglal magába. A mezőgazdasági mun-
kaeszközökből nagyobb számban feltehetően csíki hámorban előállított ekevasat
(laposvas, hosszúvas), csoroszlyát, kaszát, sarlót, két- és háromágú vasvillákat tartal-
maz. Más részét kovácsmesterség és a famegmunkáló mesterségek (ács, kádár, kere-
kes, zsindelymetsző) vasszerszámai és kovácsoltvas munkák: zárak, lakatok, nyársak,
vasmacskák, régi, tizedes mérlegek, mérlegsulyok alkotják. Legrégebbi datált darabjai
81
az 1741-es tizedes mérleg és az 1 777-ből, Csíkszerdából származó kovácsoltvas
82
lakat. Ezen kívül még nagyobb példányszámú a pléhből készült cigánykovács mun-
ka, kolompok, néhány rézüst, valamint vasüst. Értékes még a kis vasaló-sorozat. Egy
része réz, más része öntöttvas. Feltehetően a szentkeresztbányai vashámor termékei.
Ezek között régi téglázó, s kéményes és szenes vasaló van.
Textilgyűjtemény
A múzeumi textilgyűjtemény két nagy csoportba osztható: a népviseleti darabokra
és a lakásbelső textíliáira. Összesen 3368 darabunk van, ebből 852 viseleti, 1061
lakásbelső textília, 1455 különböző minta-kollekció (csipke, rokolya- és törülköző
szőttes, szedettes, szőnyeg és fonáján való varrás, keresztszemes).
A népviselet-gyűjtemény magyar és román, a magyar viseleten belül pedig a szé-
kely és a csángó népcsoportnak viselet-darabjait foglalja magába. Eltekintve néhány
koraibbi típusú darabtól, viseletdarabjaink mind e századiak. Általában a két világhá-
ború közötti időből származnak. Tekintve, hogy a nagy gyűjtések idején a változatok-
ra fektettek hangsúlyt, a viseletdarabok nagy része nem egykorú, méretben is külön-
böznek. Ezért nehéz teljes viselet összeállítani belőlük. Tájegységek szerint, ez 42
falu viseletét jelentené. Ebből jelenleg van: 14 db. női rend (csíkszeredai,
csíkdánfalvi, csíkmadarasi, csíkszentdomokosi, csíkszentimrei, csíkmenasági,
csíkszentkirályi és székelypeteki, udvarhelyi, homoródalmási, lövétei,
gyergyóújfalusi, kilyénfalvi székely és lóvészi román viselet). Nem egészen teljes, női
és férfi rend ruha 7 db. (gyimesfelsőloki és gyimesközéploki csángó, kászonfeltízi,
kászonaltízi, csíkszentgyörgyi, csíkszentsimoni székely és marosfői román). Nincs
teljes viseletünk, vagy csak részleges Csíkszenttamásról, Csíkjenőfalváról,
Csíkszentmiklósról, Csíkszentmihályról, Ajnádról, Csíkdelnéről, Csíkszépvízről, Csík-
rákosról, Csíkmadéfalváról, Csikcsicsóból, Csíkkozmásról, Csíkszentmártonról, Csík-
szentlélekről, Fitódról, Csíkmindszentről, Lázárfalváról, Csíkkarcfalváról,
Csíktusnádról, Csíkverebesről.
A viseletek ezen belül megoszlanak.
Csíki székely viseletdarabok
Ez a kollekció is öltözet-elemekre épül. Háziszőttes alapanyagú, más tájegységek
székely viseletével azonos felépítésű. Megkülönböztető jellegű azonban a női öltö-
7N
Ltsz. 175.
7~
Ltsz. 3672.
NI/
Ltsz. 174.
NJ
Ltsz. 417.
N2
Ltsz. 2120.
115
zékben a csíkos rokolya szőttese és szabása, színösszeállítása, az ehhez társuló mel-
lény és kötény. A férfiöltözék zsinórozása, a régi széki és rendi megkülönböztető
jelleget tükrözi.
Női viselet: a rokolyagyűjtemény 108 darabot képez, falvak szerint különbözik
mind szabásában, mind csíkozásában. Ebből 14 dánfalvi, 33 madarasi. A székely női
ingek csoportja 44 darabból áll. Eltekintve néhány régies szabásútól, aminek nyaka
még kötővel zárul, javarésze e századi. A pendelyek, alsószoknyák csoportja 43 da-
rab. Megtaláljuk benne a hosszú, régi egyenes szabású pendelyeket, valamint az
újabb ráncba szedett rövid alsószoknyát, a „porcelán" rokolyát. Némelyike régiesebb,
kötővel zárul.
A női mellények anyagukban, szabásukban és díszítésükben mutatnak változato-
kat. A 35 darab között, a csíkiak mellett, udvarhelyi, gyergyóújfalvi és kilyénfalvi,
homoródalmási, lövétei mellények is vannak.
A kötények csoportja 23 darabot képez. Ez is változatos anyagában, szabásában. A
csíki darabok mellett van udvarhelyi, gyergyóújfalvi, kilyénfalvi, lövétei.
Felöltőből 19 db. vizitka és kurti van, ezek mind Csíkból valók. Változatosak,
gyönggyel, zsinórozással vagy varrással díszítettek. Női ujjas van 2 db., hárász- és
fejrevalókendő 31 db. Felöltőnek mind a nők, mind a férfiak hordtak télen kisbundát,
ebből madarasi és dánfalvi darabunk van, s egy- egy lövétei. Sajátos jegyeket visel a
női főkötő, vagy csepesz. Ebben a csoportban 30 darab van, ebből 22 székely (csíki,
gyergyói, kászoni, udvarhelyi), 2 román. Lábbeli 6 pár csizma, kiemelném a ráncos
83
szárú csizmát. A többi újabb típusú, kemény szárú. Van 3 női cipő, amiből kettő
84
század elei, gombos. Gyöngy 2. db.
A férfi öltözet jellegzetes darabja a székely harisnya, 13 darabunk van. A férfiingek
csoportjában is találunk néhány régi szabású darabot, a többi újabb kori, összesen 18
db. van belőle. Alsónemű 3, mellény 4, felöltő, hosszú és rövidzeke 12 db. Ebből
kiemelném a 157. ltsz. csíkszentdomokosi hosszú, szárnyas zekét, amely szabásában
jellegzetes darab.
Lábbeliből 1 egylábas szabású, a többi újabb, kemény egyenes szárú csizma, 7
pár.
Fejrevaló: 7 kalap.
A kézi szál 1ítást posztótarisznyával, vagy átai vetővel végezték, ebből 4 van, egyike
lakodalmas tarisznya. Megemlítem még a dohánytartó bőrzacskót, és a borz-bőr ta-
risznyát, mint kiegészítő viseleti darabot.
Csángó viselet
Csángó viseletünk a Tatros folyó felső folyásának vidékén, a Gyimes-völgyében
élő, magyar etnikumú népcsoport öltözete, a régi kelet-európai viselet románhoz il-
leszkedő változata. E gyűjtemény is elsősorban viseletdarabokra épül. A női ingek
szabása jellegzetes, régi reneszánsz típusú. Ebből 65 darab van. Értékesebbek a régi
geometrikus mintájú, fonáján való varrással hímzettek, újabbak a butukos, kereszt-
szemes, virágmintásak.
A női felsőruhák közül jellegzetes még a téglalap alakú lepelszoknya, a karinca.
Ebből 19 db. van, szőttese különíti el a román hasonló darabtól.
A derekat leszorító keskeny övek, „bernyócok" és a szélesebb övek mutatnak még
nagy változatosságot: 31 db. bernyóc és 10 db. változatosan szövött öv talál ható.
Felöltődarabok között jellegzetesek hímzett „csángó" kisbundák (6 db.) Másik a
hosszúzeke, amit nők is viseltek, szabásuk megegyezett a férfizekék szabásával.
RJ
Ltsz. 1105.
HJ
Ltsz. 1292, 1320.
116
Régebb a csángó nők is csepeszt, azaz főkötőt viseltek a fejükön, ami a székely fő
kötőtől különbözik (6 db.). Lábbeliük bocskor volt. 4 db. bocskorunk, 2 db. hozzáva-
ló gyapjú „csórika" és 4 db. póráz található gyűjteményünkben.
Kézi szállításra a posztó átalvetőt, vagy a félvállas tarisznyát használták, amit vé-
konyabb anyagból is készítettek. Ebből 3 db. van.
A férfiöltözet felsőruhája a hosszú, kieresztős ing. Ebből 19 db. van. Régebb koriak
a fonáján varrt darabok. Alsótesti öltözék a gyapjú- és vászonharisnya. Szabása régi-
es, jellegzetes, 6 darabunk van belőle.
85
Derekukon vagy szőttes övet, vagy széles bőrövet, dészűt (tüszőt) viseltek. Ebből
4 darabunk van. A felöltők között a hosszúzekét említjük meg (3 db.), valamint a
melles hímzett bundát (9 db.).
Román viselet-darabok
A román viselet Csík környékén élő románság, nagyobb mértékben Lóvész,
Marosfő, kisebb számban Vasláb, Várhegy, Salamás viseletét tükrözi. Gyűjtemé
nyünkben 211 román öltözetdarab található. Ezekben teljes rend, nagyon szép
menyasszonyi és vőlegényi ruha található. Viseletük a régi kelet-európai viselethez
igazodik, s ennek inkább moldvai változatához, háziszőttesből készül. Az öltözetda-
rabok megegyeznek a csángó viseletével, de színhatásukban, motívumaikban külön-
böznek. Női öltözet- darabok a katrinca 30 db., hímzett ing 39 db., amiből szintén a
régi fonáján való varrottasok az értékesek, bernyóc 25 db., női öv 17 db. Alsószok-
nyájuk egyenes szabású, sokszor kivarrt az alján, 15 db. van. Felső ruhák között emlí-
tem a kisbundát, ezek közül pedig a melles besztercei menyasszonyi bundát, amiből
2 darabunk van. A női fejrevaló a fejkendő, ebből is van néhány darabunk.
A férfiöltözék darabjai a hosszú kivarrt ing (8 db.), a vászonnadrág (4 db.), szőtt
széles öv (10 db.). Felöltők közül kivarrt bundát, 2 darabot találunk.
Gyűjteményünkben találunk néhány moldvai csángó öltözékdarabot is. Női inget,
karincát, bernyócot és övet.
Lakásbelső textíliák.
Legértékesebb darabjaink közé a székely festékesek tartoznak, szám szerint 75 da-
rab. Ebből régi 20 darab, új stílusú 22. Egyszerű csíkozású ágytakaró 10 db., töredék,
melyekből nem lehet a szőnyeg egész kompozíciójára következtetni, 5 db. A többi,
régi festékesek után készült másolat, aminek eredetiségét nincs módunkban tárgyalni.
A székely szőnyeg, festékes vagy burjános szövése jellegzetes, ún. kilim szövés.
Keskeny, vízszintes szövőszéken, végekben szőtték, majd általában két szélből ösz-
szevarrták. Leginkább dísz-textíliaként alkalmazták. Ünnepi alkalmakkor, a tisztaszo-
bában falikárpitként, ágytakaróként, asztal- és ládaterítőként, utazáskor pl. üléstaka-
róként. Mintázata geometrikus. Növényi festékekkel színezték, innen a festékes, ill.
burjános megnevezésük. A régi darabok uralkodó színe a rozsdabarna alap, a sárga, a
kék és a fehér. Ritkán társul hozzá a zöld.
A múlt század végétől színezéshez bolti festéket használnak. Ekkor a festékes
színgazdaggá válik, bár megőrzi régi motívumvilágát. Naturalisztikus ábrázolású vi-
rágosak gyűjteményünkben nem szerepelnek.
A színezék alapján különítettük el gyűjteményünket régi és új típusú darabokra.
Román szőnyegeink, ágytakarók szövése eltérő, ebből 5 van.
A gyapjúneműk között a másik kategória, a takaróként használt cserge, és a véko-
nyabb, más technikával szőtt gyapjúszőttes terítő.
A vászonneműk, kenderből- és lenből készült textíliák szintén háziipari termékek:
az ágybeli ruhák, lepedők, párnahuzatok, törülközőkendők, rúdilepedők, takaróru-
hák, asztalterítők, abroszok. Mindenik tárgykategóriából van sorozatunk. Gazdag a
x;
Ltsz. 1750.
117
rúdilepedők csoportja: 81 db., a törülközőkendőké: 84 db., a hosszúkás, régi típusú
párnahuzatoké, párnacsúpoké: 67 db., az asztalravalóké, abroszoké: 36 db., kosárte-
rítőké, törlőruháké: 44 darab. Mindezek a tárgykategóriák változatos technikákkal
díszítettek.
Az egyszerű kétnyüstösök vagy dísz nélküliek, vagy színes fejtővel csíkozottak.
Második típusát a díszes textilféleségeknek a felszedettes technikával készült
(lanszírozás) darabok képezik. Különösen gazdag díszűek, a lövétei és almási
felszedettesek. Teljes rend lövétei és almási szedettes ágyruhánk van. Fogazással,
babozással mintázott darabjaink is vannak, különösen a csángó és egyes felcsíki pél-
dányokon jelentkezik ez a szövéstípus.
A szőttesek másik kategóriája a többnyüstösöké. Az egyszerű posztóhímes,
(egyenlő oldalú sávolykötés), a sikattyús, a rozsfejes vagy ökörhúgyos, fenyőágas
(haránték alakú sávoly), barackmagos, borshímes. Az egész Székelyföldön elterjedt
szőttes. Ebből a típusból számos példányunk van: törülköző, zsák, alsólepedő, ab-
rosz. Kevesebb számú „cifra hímesek", a három- és négynyüstösök kategóriája, de
gazdag a mintakollekciónk.
A lakásbelső textíliák díszítése nemcsak szövéssel, de kézimunkával, varrással is
történt, ami szintén változatos technikákat eredményezett. Ezek közül Csíkban in-
kább a szálszámolásos technika, s velejárója a geometrikus mintakincs volt közis-
mert. Egyike a régi, csángóknál ismert fonáján való varrás, ami azonban csak a vise-
letdarabokon jelentkezett. A lakásbelső textíliákon közismert a keresztszemes varrás,
valamint ennek régebbi változata, az ún. Margit-öltés. Ebből is van jópár darabunk.
86
Megemlíteném az 1848-ból való kivarratos darabot, ami három öltéstípussal ké-
87
szült, valamint egy régi, 19. századi úrasztal-terítőt és egy 19. sz. végi párnacsúpot.
Gazdag keresztszemes minta-kollekcióval rendelkezünk.
Ezen kívül meg kell említenünk, a szabadrajzú hímzések közül az ún. úrihímzést,
amiből kevés darabunk van (2). Hozzánk, másodlagos felhasználásban, kispárnahu-
zatként kerültek. Ezek skófiummal varrattak, de csak egyetlen darab mutatja a közis-
88
mert úrihímzés jellemzőit.
Gyűjteményünk ezen kívül horgolt csipke-mintakollekcióval, is rendelkezik.
A népi szokások tárgyűjteménye nagyon kisszámú. A farsangi szokások tárgyköré-
ből való egy ördögmaszk. A húsvéti ünnepkört az „írott", hímes tojások (291 db.)
képviselik. Ezek többnyire gyimesi csángó darabok, a közismert mintakinccsel.
A népzene, a népi hangszerek kis sorozatát gardony, néhány hegedű, klarinét,
trombita, cimbalom és egypár citera képezi.
Van egy kis, festett óragyűjteményünk.
Összegezésként a Csíki Székely Múzeum néprajzi tárgyűjteményéről elmondhat-
juk, hogy gazdag, változatos, sikerült olyan múlt századi s néhány 17-18. századi
darabot felgyűjteni, ami díszére válna nem egy, országos jelentőségű múzeumnak is.
H6
Ltsz. 1975.
H7
Ltsz. 178.
HS
Ltsz. 177, 165.
118
Képző- és iparművészeti gyűjtemény
A gyűjteményben 207 művésztől összesen 7751 alkotás található.

A törzsanyag, részben az alapításkor végzett gyűjtés során, részben az intézmény-
ben kiállító művészektől, vagy hagyaték-örökösöktől adományaként került a gyűjte
ménybe. Más része, kezdetben önálló intézményi, később a hajdani MMSZNB által
89
kiállításokról, vagy minisztériumi irányítással, vásárolt formában került a múzeum
tulajdonába. Olyan része is van a gyűjteménynek, mely a rendőrség által - a volt
műkincstörvény „be nem tartása" okán -, magánszemélyektől elkobzott tárgyakból
ál 1. Ha valaki tehát a leltározás kronológiája szerinti sorrendben vizsgálja a szerze-
ményezés időszakait, kitűnő képet nyerhet arról, hogyan alakult ki a Csíki Székely
Múzeum képző- és iparművészeti gyűjteménye az elmúlt 70 év folyamán.
A gyűjtemény kialakítása nem volt folytonos, és mindig szakszerű múzeumi tevé-
kenység. Ennek elsősorban gazdasági, másodsorban pedig személyes érdeklődésből
fakadó okai vannak. Mégsem állíthatjuk, hogy a létrehozók hozzá nem értésből gyűj
töttek vagy vásároltak, de esetenként, olyan alkotásokat is beleltároztak, melyeknek
sem művészi értékét, sem pedig származását illetően nem lenne itt a helye.
Ma alig gyarapszik a gyűjtemény. Lanyha az adományozási szándék, pontosabban
nincs, mindenki kereskedni szeretne a birtokában levő műtárgyakkal, s a jelenlegi
pénzügyi szabályok szerint beruházási pénzalapot kellene elkülöníteni a nagy értékű
tárgyak vásárlására. Ez a módszer nem rugalmas, nem vásársegítő.
A gyűjtemény jellegéből következően az egyes darabok értéke más és más. Három
kategóriába osztható: igazi művészi értékek, kizárólagosan dokumentáris értékű alko-
tások, és mindkét tulajdonsággal rendelkezők.
Az 1. kategóriába a neves alkotók befejezett munkái tartoznak: Benczédi Sándor
Utunkszéli szobrok sorozatcímet viselő portré-kisplasztikái, Gy. Szabó Béla paszte/1-
w n n
jei, Nagy Imre Rigó Manci, Krumpliszedés,
stb. Madárijesztők,
A II. kategóriába a vázlatok, valamint olyan alkotások tartoznak, melyek személyi-
séget, korszakot, illetve eseményt jeleznek, dokumentálnak. Ezek közül e legértéke-
sebb a Kossuth Lajos öregkori portréját ábrázoló dagerrotípia, a Szamossy Elek Cecző
János-portréja. Ide sorolható még az a néhány mű is, mely a diktatúra idején pártren-
delésre, ajándék gyanánt készült az elnöki-párnak, de valami miatt mégsem vitték el
Bukarestbe.
A Ill. kategóriába pedig azok tartoznak, melyek önálló művészi értékéhez jelentős
dokumentumérték is társul. Ezek a névtelen szerzők egyházművészeti alkotásai, me-
lyek egy része - valószínűleg - a csíksomylói középkori képíró-faragó műhelyben
93 94 95
készült: a Búsuló Krisztus, Szent Mihály arkangyal és Vir dolorum szobrok, vagy
8Y
Csíkszeredai öszi tárlatok.
YIJ
1935, olaj, vászon, 720•960 mm.
Y/
1968, olaj, vászon, 1458•1303 mm
Y2
1957, olaj, furnérlemez, 1350•1250 mm.
YJ
Ltsz. 170, méret: 550•250•150 mm.
YJ
Ltsz. 169, méret: 1550•550•200 mm.
Y5
Ltsz. 168, méret: 1230•480•220 mm.
119
96
más úton kerültek a csíki templomokba: Mária megkoronázása oltárkép, vagy pl. a
Nagy Imre-vázlatok és a Márton Ferenc frontrajzai, portréi. Természetesen a művek
felsorolása nem teljes, csupán jelzésszerű, hogy az olvasó fogalmat alkothasson a
gyűjtemény jel !egéről.
A vásárolt alkotások zöme a 60-as évek második feléből és a 70-es évekből szár-
mazik. A levéltári dossziékban található értékelő-bizottsági jegyzőkönyvek tanúsítják.
A szerzők névsora jelezze a gyűjtemény jellegét, s kis valószínűséggel az értékét
. 97
IS.
Ács Ferenc, Adoc, Gheorghe, Adorjáni Endre, Agache, Gheorghe, Ágoston Zsolt, Ambrus Imre, András
Csaba, Andronescu, Ana, Angyalossy György, Antal Imre, Aszalós Judit,
Baciu, Constantin, Bakos Erzsébet, Balázs Imre, Bálint Péter, Balogh Lajos, Bandi Dezső, Bandi Miklós,
Bara József, Bara Zoltán, Beczásy Antal, Becze Lajos, Benczédi Ilona, Benczédi Sándor (224), Bene
József, Benkő Szilágyi Éva, Bodó Levente, Boér Lenk Ilona, Bogáti Kispál Lajos, Borsos Gábor, Botár
László, Brana, Nicolae, Brassai Károly, Bratan, Doru, Bucur, Silvana, Bunescu, Marius, Búzás András,
Cerber Éva, Chirnoaga, Marcel, Cionea, Dumitru, Czitrom Béla,
D. Ujházi Sándor, Dadainé Keller Kornélia, Danciu, Teodor, Deák Ferenc, Deák István, Deák M. Ria,
Diest-Dubary, „., Dóczy András, Dragoiescu, ~erban, Drócsay Imre, Dudás Gyula, Dumitrescu, Emilia,
Dunca, Sanda,
Eleuthe Riade, Mirela, Ercsei Ferenc,
Fábián Erzsébet, Farkas József, Ferencz Ernő, Fodor Árpád Albert, Fodor Levente, Forró Antal,
Gaál András, Gedeon Zoltán, Gergely István, Gion D., Mihail, Gy. Szabó Béla (10), Gyimesi Bálint
Sándor,
Hadnagy Olga, Hankó J., Holló Barna, Hunyadi László,
lacobescu, ~tefana, llint, Ana, lmets László, Incze Ferenc, lpó László, lspas, Nicolae, lvancenco,
Gheorghe, Izsák Márton,
Jakab Rozália, Jakab Zs., János László, Jánosi Antal (id.),
Karancsi Sándor, Karácsony János, Katona Tibor, Kazár László, Kedei Zoltán, Kiss László, Kiss Levente,
Klein, Ervin, Kollmann Jenő, Kolumbán Árpád, Kőműves Andor, Korodi Jenő, Kós András, Kosza János,
Koszti István Miklós, Kovács Dénes (38), Kovács Károly, Kozma István, Kazmoszchi Ernő, Küzell, ... ,
Lázár László Nagy,
M. László Zsuzsa, Márkos András (festő), Márkos András (szobrász), Márton Árpád, Márton Ferenc
(204), Márton György, Márton József, Márton Sándor, Maszelka János, Mátyás József, Mérey András,
Mihai, Nicu, Mircea, Dumitru, Moldovan, Doina, Moraru, Ion, Murányi Éva,
Nagy Imre (6544), Nagy István (20), Nagy Lajos, Nagy Pál, Nagy Sándor, Naphegyi Éva,
Névtelenek (81), Nicolae, Tiberiu, Nuridzsán Éva,
Olariu, Gheorghe, Orbán Endre, Orbán Ferenc, Orth István,
Pálffy Árpád, Páli Lajos, Pallos Sch. Jutta, Paul, Liviu, Paulovics László, Pacaianu, Vintila, Péter Olga,
Petra~cu, Corneliu, Petra~cu, Mariana, Petrehu~, Dorel, Petrovics István, Plugor Sándor, Popescu,
Stefan, Puskás Sándor, Pustina, Ovidiu,
Ressu, Camil, Rogojan, Augustin, Rösler Károly, Rusu, Viorica,
Salló István, Sándor József Attila, Sántha Imre, Salajan, Ovidiu, Sch ... , H., Schweitzer-Cumpana, Ru-
dolf, Sepsi Lajos, Sikó Miklós, Simon Bertalan, Simon Endre, Sí'rbu, Petronela, Sövér Elek, Spaciu,
Mircea, Szabó András, Szabó Béla, Szakács Béla, Szamossy Elek, Szederjesy András, Székely József,
Szervátiusz Jenő (7), Szkicsák J., Szopos Kálmán, Szopos Sándor (22),
96
Ltsz. 189, méret: 1700•1130 mm. A csíkszentdomokosi templom régi oltárképe. A kaputorony padlásáról mentették a múzeumba. Kovács Dénes
1520-ra datálja.
97
A legkiemelkedőbb alkotásgyújtemények, életmúvek darabszámát adtam meg.
120
Thorma János, Toderan, Alexandru, Tudorache, Liliana,
Ughi István, Ureche, Adriana,
98
Vákár Tibor, Varga Nándor Lajos, Vasarely, Victor (4), Vasilache, Vasile, Vass Albert, Vass Áron,
Vecserka Zsolt, Venczel Árpád, Veress Pál, Vetró Artúr, Vigh István, Vinczefi Sándor, Voina, Daniel,
Vremir, Mircea, Wilhelm Károly,
... , Silviu,
Zagyva László, Zsigmond Albert, Zsigmond Aranka, Zsigmond Márton.
Nagy Imre tárgyi hagyatéka
teljes képanyagot - a Nagy csellós és a Nyárfasor, valamint az örökös által

„(. . .) A
választott két rajz kivételével - a Kolozsvár-Napoca Nyárfa utca 42 szám alatti laká-
somban található szobrokat, mindenféle vázlatot, levelezést, kéziratot, könyvtárat,
festőszerszámot, személyes használati tárgyat vagy művészi munkámban használta-
kat, melyek jellemzőek tevékenységemre, az ugyanabban a lakásban található fara-
gott bútoromat, a csíkszeredai Csillag utcai lakásomban található szobrokat, minden-
féle vázlatot, levelezést, kéziratot, könyvtárat, bútort, háztartási és gazdasági tárgyat,
valamint minden ingóságomat azzal a szándékkal hagyom Hargita megye Néptaná-
csának Végrehajtó Bizottságára, hogy Csíkszeredában, a Csillag utcában hozza létre
99
az én művészi tevékenységem emlékházát. (. .. )"
Ebből a részletből jól kitűnik, hogy a teljes örökséget két részre kellett osztani:
életműre és tárgyi hagyatékra. Ez utóbbi a zsögödi emlékház 7 helyiségében találha-
tó.
Minden megvan, ami Nagy Imre halálakor a házban volt, kiegészítve a kolozsvári
lakásából idehozott tárgyakkal. Bátran merem kijelenteni, hogy ez a - jó nagy sugár-
ban mért! - környék egyik legteljesebb múzeumi kollekciója: a nem dohányzó mes-
ter, méhészkedéskor füsteregetésre használt Nationale cigarettájától az utolsó, abba-
maradt olajfestményig mindent megőriztek, megőrzünk. Ruhaneműt, könyveket és
folyóiratokat, vásárolt és ajándékba kapott alkotásokat, a festő- és horgászfelszerelést,
robogót, háztartási eszközöket és szerszámokat, fényképeket, leveleket, rácsterveket,
lemezeket, sakk készleteket, kaptárakat, lépkereteket, stb., és egy koponyát is, amely
a galéria építésekor - a képtárban kiállított régészeti tárgyakkal együtt - került elő.
Imre bácsi anatómiai segédeszközként használta. Megvan a koporsó is, amiben ham-
vasztani vitték a testet, benne a koszorúszalagok.
Fontos volt mindezt precíz nyilvántartásba venni, amit a temetési szertartást köve-
tően azonnal el is végeztek, hogy a tulajdonosra - de nemcsak őrá, hanem az általa
megélt korra is - jellemző, egységes egész gyűjteményként legyen hagyatékolható az
utókor számára.
98
Nem azonos a közismert íróval.
99
Részlet Nagy Imre 1976. augusztus 16-an kelt végrendeletéből.
121
Természettudományi gyűjtemény
A történelmi múlt legjelentősebb tárgyi emlékeit a múzeumok gyűjteményei őrzik.

Ezek a gyűjtemények nem csupán nélkülözhetetlen anyagi-eszmei értéket képeznek,
hanem a nemzeti kultúrkincsnek szerves részei. Állandó gyarapításuk, gondozásuk,
biztonságos megőrzésük és közkinccsé tételük tudatos művelődés-politikai célú is. A
célirányos gyűjtőtevékenység az évek során kiszélesedett, új múzeumi tudományágak
fejlődtek ki. Ezek sorába tartoznak azok a gyűjtemények, amelyek a természet törté-
nelmi dokumentumait őrzik.
A Csíki Székely Múzeum Természettudományi gyűjteményének - amely több mint
4900 tárgyat foglal magába - java része 1971-1988 között volt gyűjtve. Az 1989-es
fordulat után a gyűjtemény gyarapítása megállt, elsősorban azért, mert a részleg
szakember nélkül maradt, másodsorban a tárgyak megvásárlására kiutalt pénzügyi
források nagyon leszűkültek.
A gyűjtemény legjelentősebb része egyelőre raktáron van, kiállított anyag a me-
dence állat- és madárvilágát próbálja bemutatni.
A tárlat elsődleges feladata közé tartozik a medence természetvilágát minél széle-
sebb körben való bemutatása, emel lett az állomány rendszeres rendben tartása és
konzerválása. Eloszlása szerint a részlegen a következő gyűjtemények találhatók:
Ásványvíz
A gyűjteményhez 1448 tárgy tartozik, legtöbb része 1979-1987 között volt gyűjtve
és ezek egyelőre raktáron találhatok. A tárlathoz a legfontosabb régi és nemcsak ás-
ványvíz-palackozó üzemek reklám címkéi tartoznak, de magába foglal még különbö-
zőfajta ásványvíz üvegeket, korsókat és üvegmosó berendezést. Sajnos a tárlat hiá-
nyossága nem engedi meg egy jelentősebb kiállítás megszervezését, pedig a környé-
ken található ásványvízforrások mennyisége és ezeknek az itteni emberek életére
való hatása megindokolná egy ilyen jellegű tárlat létrehozását.
Növénygyűjtemény (Herbárium)
A gyűjtemény, mely ugyancsak raktáron található, értékes szárított gyógynövénye-
ket tartalmaz az 1835-ös évektől kezdve. Említésre méltó Haynald L. 1857-1862-ben
készített növénygyűjteménye Csík, Hagymás, Kelemen-havasok és Kolozsvár vidéké-
ről majd a Csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium 1935-1937-es években ké-
szült gyűjteménye, Richter Lajos által 1880-1887 között készített „Flora Hungarica" e.
növénygyűjtemény, 1859 és 1892-ben Szász Gy. által készített gyűjtemény Csíksze-
reda környékéről és nem utolsó sorban a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Intézet
herbáriuma.
Madarak és állatok
A madár- és állatgyűjtemény a környék jellegzetes természetes élővilágát próbálja
bemutatni. Az ebből rendezett kiállítás rendszertani szempont szerint mutatója be a
nappali ragadozókat: gatyásölyv (Buteo lagopus), karvaly (Accipiter nisus), szirtisas
(Aquila chrysaetos), éjszakai ragadozókat: erdei fülesbagoly (Asio otus), kuvik
(Athene noctua), mezei állatokat: császármadár (Tetrastes bonasia), mezei nyúl (Lepus
europaeus), fogoly (Perdix perdix), erdei állatokat: siketfajd (Tetrao urogallus), fenyő
szajkó (Nucifraga caryocatactes), zöld küllő (Picus viridis), barna medve (Ursus
arctos), farkas (Canis lupus), róka (Vulpes vulpes), és a vízi madarakat: böjti réce
123
(Anas querquedula), örvös bukó (Mergus serrator), vidra (Lutra lutra), stb. Külön emlí-
tésre méltó a mezei állatok közül a fekete gólya (Ciconia nigra) és az erdei állatok
közül a hiúz (Lynx lynx).
E gyűjtemény keretén belül megtalálható a megyei Halász és Vadász Társulat által
letétbe helyezett kitűnő állapotban megőrzött szarvas- és őzagancsok.
Ásványok és kőzetek
A gyűjteménybe 1344 db. ásvány, kőzet és ősmaradvány található. Legnagyobb
részét 1972 és 1988 között gyűjtötték a helyi geológusok közreműködésének kö-
szönhetően. A gyűjtemény anyaga - mely egyelőre raktáron található -, szinte telje-
sen a Csíki-medence és Erdély legreprezentatívabb ásvány- és kőzetfajtáit tükrözi, de
találhatunk Németország, Csehország és a Kínai Népköztársaság egyes ásványfajtái-
ból is.
A tár kincsei: higany (Hg), kén (5) - a terméselemek csoportjából -, galenit (PbS),
cinnabarit (HgS), pirit (FeS2), kalkopirit (CuFeS2) - a szulfidok és szulfósók csoportjá-
ból -, kősó (NaCI), fluorit (CaF2) Kínai N., - a halogenidek csoportjából -, kvarc
(Siü2), ametiszt (Siü2), opál (Si02,nH20) - a oxidok és hidroxidok csoportjából -,
kalcit (CaCOJ), rodokrozit (MnCOJ), dolomit (CaMg(COJ)2) - a karbonátok csoportjá-
ból -, gipsz (Ca504.2H20), barit (Ba504) - a szulfátok csoportjából -, muszkovit
(KAl2(0H,F)2AISiJ010), szodalit (NasCb(AISi04)6), nefelin ((Na,K)AISi04) a szilikátok
csoportjából.
A gyűjtemény zömét a kőzetfajták alkotják. Mélységi kőzetek közül megemlítjük a
gránitot, mely a felszínen csak kisebb foltokban jelentkezik. Csíkszenttamás keleti
határában fordul elő, vöröses színű. A szienitet, mely átmeneti kőzet, - a Gyergyói-
medencében, a Keleti-Kárpátok belső oldalán fekvő Piricske-hegyen található.
Az andezit a vulkánikus kitörési kőzetek legjelentősebbike. A Hargita hegyvonula-
tot jellemzi. Európának a leghatalmasabb és legszebb andezites vulkánsora, mely
Vatra-Dorneitől egészen Málnásfürdőig tart. Az andezit fajták közül a legfontosabb a
Hargita-vonulat középtáji amfibolos andezit, a piroxénes andezit, mely nagyobb tö-
megekben található, és a bazaltszerű andezit, üveges törésű andezitfajta. A legfonto-
sabb átmeneti elem a bazaltok felé. Borvizes helyeken az andezitet, a vulkáni utóha-
tásként kiömlő széndioxid és kénhidrogén gázok, valamint maguk a szénsavas vizek
is megbontják, amelyből különböző utólagos módosulatok keletkeznek: kaolinos,
kvarcitos, timsóköves és kloritos. A Hargita gerincét mindkét oldalon az egykori vul-
kánikus működés során kidobott, illetve annak lerakodásából keletkezett mindenféle
méretű törmelék kíséri. A finomszemcsés kőzetet, rendszerint 2 mm alatti, megszilár-
dult, különböző összetételű kőzettöredéket tufának nevezzük.
Az átalakult (metamorf) kőzetek közül a különböző típusú palákat, gneiszet és a
márványt említhetjük. Ennek legszebb fehér előfordulása Gyergyószárhegy község
templomdombja alatt van.
Az üledékes kőzetek közül a legfontosabbak a következők: konglomerát, breccsa,
agyag, homokkő, gipsz, különböző típusú mészkövek és a tőzeg.
A gyűjtemény legkisebb részét az ősmaradványok képezik. Említésre méltó
Pecten, Echinolampas, Ostrea, Belemnites, Amonites, Sigillaria, Lepidodendron,
Numulites, stb. fajták.
124
Szabadtéri részleg
A székely faházakat és kapukat bemutató gyűjtemény, a múzeum anyagának sajá-

tos részét képezi. Sajátossága abból adódik, hogy sem raktárakban tárolható múzeu-
mi tárgyként, sem gazdával, funkcióval rendelkező műemlékként nem kezelhető,
ezért megtartása, karbantartása a műkincseknél vagy műemlékeknél is nagyobb gon-
dot okoz.
A gyűjtemény létrejötte és létrejöttének szükségességét megelőző állapot
A népi épített örökség értékére már a múlt század végén kezdtek felfigyelni a nép-
rajzkutatók. Már ekkor rájöttek arra, hogy a falusi házak és székelykapuk olyan építé-
si módokat, technikákat, szerkezeti és formai sajátosságokat őriznek, amelyek az épí-
tészetből már kivesztek, vagy éppen kiveszőben vannak, mivel a falusi ember ha-
gyományosat, hagyományosan már nem épít. Ennek oka, hogy a városok iparosodása
egyre inkább kezdi éreztetni hatását a falvakban is, megjelennek az új építőanyagok,
és egyre inkább teret hódít a falvakban, a városiast, a polgárit utánzó házak groteszk,
falusi változata. Az elhagyott, gondozatlan öreg házak pedig egyre inkább a szegény-
ség és a nyomor jelképévé kezdenek válni a falusi ember szemében.
Ezért próbálták meg a néprajzkutatók, már a múlt század végétől kezdődően raj-
zon, fényképen és leírva megmenteni a tiszta, puritán, hagyományos építési formá-
kat, ami hasznos és kétség kívül fontos tevékenységnek bizonyult de nem a tárgy,
hanem csak az emlékének a megőrzésére irányult.
Annak érdekében, hogy ne csak papíron, hanem a valóságban is fennmaradhassa-
nak, 1955-től kezdődően a jellegzetesebb népi épületeket műemlékekké nyilvánítot-
ták.
A 70-es években azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy ez sem a legmegfelelőbb
módszer, hiszen a műemlékké nyilváníthatóság keretei közé nem illő számos népi
épített örökség még mindig tömegesen vész el. Közben műemléki védettségük is
megszűnt 1977-től kezdődően.
Felmerült annak szükségessége, hogy ha a régi falu építészeti és formai emlékét a
helyszínen megőrizni nem lehet, akkor múzeumok keretében kell erre megteremteni
a lehetőséget.
Így lett a népi építészeti örökség megmentésért folytatott útkeresés következő sza-
kasza a múzeumba való begyűjtés.
Már első székhelyén a volt Zakariás Manó-féle ház udvarán, az 1960-as évek vé-
gén, székely „portát" rendeznek be, egy csíkszentgyörgyi lakóházból, egy
csíkjenőfalvi székely kapuból, pletyka-paddal és kerítéssel.
Ezek tehát a mai szabadtéri gyűjtemény első darabjai.
Az 1970-es években, miután a múzeum megkapta a Mikó-várat székhelynek és a
mögötte lévő mintegy 2 hektáros területet, egy nagyobb méretű, a megye népi építé-
szeti emlékeit bemutató szabadtéri részleg kialakítására kínálkozik jó lehetőség.
1972-ben kért és kapott engedélyt a múzeum, az akkori megyei hatóságok építé-
szeti igazgatóságától egy „skanzen típusú néprajzi park" létrehozására.
1970 és 1978 között a ma létező szinte teljes állományt begyűjtötte a múzeum, a
már meglévő csíkszentgyörgyi ház és az időközben megvásárolt gabonás és a
csíkjenőfalvi kapu mellé, még öt házat és tizenöt székely kaput.
125
- Gyűjteményeink-
Ekkor azonban újra megtorpan a népi építészetet mentő akció. Ugyanis kezdtek rá-
jönni arra, hogy a kutatás, helyreállítás, karbantartás, bemutatás egymagában nem
elég. A környezetükből kiszakított, funkciójukat vesztett házak, kapuk felsorakoztatá-
sa megfosztja azokat értelmüktől. Ezért határozta el a múzeum, hogy átszervezi, és
élővé teszi a szabadtéri részleget. Tervek, elgondolások, számítások több változatát
őrzi ma is a levéltár. Végül, azonban a lelkesen, gondosan és céltudatosan elindított
tevékenység abbamarad, és abbamarad nemcsak a bővítés, hanem a karbantartás is.
Az ok gondolom, a 80-as években erőteljesen jelentkező, és mindent megbénító sze-
génység, majd 1990 után a szellemi értéket vakvágányra toló, kimondottan profitori-
entáltságú szemlélet kialakulása.
Pedig, szellemi és anyagi kulturális örökséget menteni a legjobb befektetés nem-
csak egy nemzet, hanem a kis közösségek számára is.
A gyűjtemény bemutatása
A jelenleg 6+1 (Gyimesközéplokon levő) házból, 1 gabonásból, 1 kerekes kútból
és 15 és fél kapuból álló részleget 1968-1978 között létesítette a múzeum. A korondi
ház kivételével melyet a gyergyószentmiklósi múzeumtól vett át (az pedig a marosvá-
sárhelyitől), a házakat és a kapuk legnagyobb részét vásárlás útján szerezte be.
Az első objektum a gyűjteményben a már említett csíkszentgyörgyi ház, és a
csíkjenőfalvi székelykapu volt, amelyet még 1970 előtt vásárolt meg a múzeum. A
Mikó-várba költöző múzeummal együtt, ezeket is átköltöztették arra a helyre, ahol
ma is láthatók.
A ház építésének évét, feliratos gerendájának szövegéből tudhatjuk meg:
ÉPÍTTETTE FEJÉR ISTVÁN ÉDES ANNYÁVAL AZ 1848 ADIK ÉVBEN ÁPRIL: 18 IKÁN.
A tornác bejáratának makkos zárja nem a ház sajátja, a múzeum gyűjteményéből
került a házra, kovácsoltvas zárjai és kilincsei is rekonstrukciók, a csíkkozmási néhai
kovács mester, Máthé Jenő munkái. Az 1990-es évek elején még a csíki székely szo-
bák mintájára berendezetten fogadta a ház a látogatókat. Ma teljesen üres, ami még
menthető volt a berendezésből, azt a múzeum raktárába őrzik.
A következő ház, a csíkszentsimoni, amelyet 1847-ben építettek (vagy raktak,
ahogy csíkban mondják), szintén feliratos gerendával amelyen a következő szöveg
áll: EZT A HÁZOT ÉPITETE PELI SIMO 1847 be MAGA SZOLGÁLOTYÁból.
A csíkkozmási ház gerendáján, a szöveg elején ott áll a Jézus és Mária iniciálé je-
lek valamint az INRI, s csak azután kezdődik a szöveg: CSINÁLTA BOGA ISTVÁN
NÖJÉVEL BOGA ROZÁLIÁVAL 1856 IK ÉVBEN MÁJUS 21 KÉN ISTEN
SEGEDELMÉBÖ.
Ezt a házat a múzeum, berendezéssel együtt vásárolta meg: hozzátartozott 2 ga-
bonás, 1 asztal, 1 ágy, 1 saroktéka, 1 láda és egy szimpla kanapé.
A kászonfeltízi, a korondi és a gyergyóalfalvi házakon felirat nincs ezért csak kö-
vetkeztetni lehet arra, hogy mindhárom múlt századi.
A kászonfeltízi házat szintén berendezéssel együtt vásárolták meg, ehhez tartozott
1 gabonás, 1 kanapé, 3 festett láda, 1 tálas szekrény.
Az állományban lévő csíki házak közös jellegzetessége, hogy boronafából
(gerendából) építették, régebb gömbölyűen hagyva, később aztán megfaragva. Alap-
falat ritkán építettek általában csak a jobb módúak. Mások csak az alsó gerendasor
alá tettek gerezdenként egy-egy követ. A Fiság-mentén azonban a kőből rakott pince
sem volt ritkaság. A szoba gerendás mennyezetű, a jobb módúaknál a gerendák dí-
szesen ki voltak faragva. Ezekre a gerendákra vésték az építtető gazda nevét, felesé-
gének leánykori nevét és az építési évet. A szoba magassága általában 10-12 fa átmé-
rőjének megfelelően kb. 2,5 m. A ház fedele nagyon magas sokszor a ház magassá-
gának 2,5-3 szorosa. Csíkban sátortetőnek nevezik, szakirodalomban pedig formáját
tekintve kontytető, szerkezetileg pedig, üres fedélszerkezetű. A fedelet legtöbb eset-
126
- Gyűjteményeink-
ben hornyolt zsindely borította, de sok volt a dupla, csúsztatott sorú lécekkel fedett
tető is. Ilyen van a csíkszentsimoni házon. Ezt egyes csíki falvakban (pl. Csíkdelnén)
„dránicának" nevezik.
A ház tornáca faragott faoszlopos, mellvédje fűrészelt-mintás deszkás. Ez utóbbi
csak 100 éve jelentkezett. Érdekességképpen említeném meg, hogy egymás házait a
székelyek közösen, „kalákába" építették fel, és ha valaki vétett a falutörvény ellen,
büntetésből közösen is „hányták széjjel".
Ugyancsak a múzeum gyűjteményéhez tartozik az 1970-ben megvásárolt gyimesi
ház, amelyet nem a múzeum udvarára, hanem a gyimesközéploki kultúrotthon mellé
ál 1ítottak fel, ebbe helyezve el a község néprajzi gyűjteményét. Ott látható ma is.
A kapuk nagy része szintén feliratos és székelykapuhoz illően nemcsak az építés
idejét és a gazda, meg felesége nevét örökíti meg, hanem jó barátnak meg ellenség-
nek szóló szentenciákat is faragtak bele. A 13 kötött nagykapu és 3 kicsi kapu közül
az állomány legidősebb darabja a csíkjenőfalvi, 1813-ból való, melynek versikéje a
következő: TÁGAS A JÓSZIVŰNEK, SZOROSS A ROSSZLELKÜNEK.
A következő egy parajdi kicsi kapu 1901-ből, majd egy kászonimpéri nagykapu,
amelynek sem évszáma, sem versikéje nincsen. Utána egy kászonaltízi kiskapu kö-
vetkezik szintén évszám és felirat nélkül, majd egy kilyénfalvi nagykapu, amelynek
az 1917-es évszáma és a DICSÉRTESÉK A JÉZUS KRISZTUS felirata szokatlan helyen
a kicsi kapu deszkanyílójából, illetve e kapu fölötti táblakép deszkájából van kifűré
szelve. A sor egy rákosi kicsi kapuval folytatódik, amely szintén felirat és évszám
nélküli, aztán egy szentmártoni nagykapu következik 1847-ből. Felirata: ÚR ISTEN
SEGEL Y MEG KIMENETELEMBEN VEZÉRE LY ÉS ÁLGY MEG BEJÖVETELEMBEN. Ez
után egy 1823-ból származó felirat nélküli homoródalmási kapu, és az 1864-ből
származó csíkpálfalvi nagykapu következik. Rajta a következő szöveg olvasható:
EZEN KAPUT KÉSZÍTETTE FERENCZ LAJOS ÉDES APJÁVAL ÉS BIRO ANNA ÉDES
ANYÁVAL ÁPRILIS 28 DIKÁN 1864 EN.
A következő, versikével jelzett, 1829-ben készített szentmártoni nagykapu: HA JÓ
SZIVED S NEVED E KAPUN BEJÖHETZ DE ÁLNOKUL ÉLVÉN FEL S ALÁ
ELMEHETZ.
A fitódi nagykapuról csak annyit tudunk, hogy 1939-ben „renoválták". Szeretném
kiemelni azt, hogy 1939-ben még nem volt divat a régi kaput lebontani, és helyébe
újat állítani, hanem inkább a régit „megújítani"! Ezen a kapun megtaláljuk a
DICSÉRTESSÉK AZ ÚR JÉZUS feliratot.
A csíkszentgyörgyi, 1851-ben épített kaput ugyanarról a telekről vásárolta meg a
múzeum 1977-ben, amelyről a házat 1968-ban. Szövege: E KAPU ÁLLITTATOT AZ
1851 ÉVI NOVEMBER 3 ÁN FEJÉR ISTVÁN ÉS NÖJE CZIKÓ BORBÁRA ÁLTONOK
(?) .
A következő kapu zetelaki, felirat és évszám nélküli, az utána lévő pedig
borzsovai, 1846-ból. Felirata: KOVÁTS ISTVÁN EZEN KAPUT ÉPITETETM ANNO
1846 DIE 24 APR. HOGY HORGYAM ALATA MIT AD AZ ÚR ÁLDÁST ÉLETEM HIV
PÁRJÁVAL BALÁZS ANNÁVAL HÁZOMNÁL ADHASAK ALAMISNÁT, SZÁLÁST. HA
JÓ SZIVED VAGYON IDE BÁTRAN JÖHETSZ, ROSZ SZIVED VAGYON ALÁ S FEL
ELMEHETSZ.
A következő kapu is zetelaki, 1888-ból. Építtetőjének neve még olvasható de a fel-
irat többi része már nem. Az utolsó egy rákosi nagykapu maradványa.
A székelykapu, amelyről azt tartják, hogy a „székely ember fába vésett oklevele",
nemcsak a díszítéstechnikája és formakincse, hanem szerkezete miatt is értékes.
A felsorolt házak és kapuk nagyjából megvásárlásuk időrendi sorrendjében vannak
felállítva. Mai napig sem valósult meg, az 1976 óta többször megtervezett néprajzi
park egyik változata sem. Pedig 1990 után is több ízben volt rá próbálkozás.
127
A múzeum mai és eljövendő munkatársait, az elődeik fáradságos munkája és erő
feszítése amellyel a gyűjteményt létrehozták, ennek gondozására és az elindított
munka befejezésére kötelezi. Annál is inkább, mivel az ok, mely nyomán a gyűjte
mény megszületett, a népi épített örökség mentése. Ennek utolsó lehetőségeit éljük.
Kőkés, lándzsahegy (?) Csíkverebesről
Rézbalta Csíkszentdomokosról
A csíkszentki rályi kincs másolata

Csfktusnádl és gyergyóvaslábi - 1850-1860 pecsétnyomó
1849-es érmékből készült karkötő
Gyimesközéplok-kápolnáspataki
keresztfa-oszlop
Dr. Adler Miklós csíkszeredai orvos

auschwitzi haláltáborbeli köpenye
Lovasti szti szabl ya 1834-bő l
Keleti tőr - XVIII. sz.
Keleti vadászpuska - XIX. sz.

Missale Romanum. Paris, 1515-1516. Antiphonarium ordinis fratrum minorum .
XVI. sz. eleje (pergamenkódex).
Csíksomlyói ferences könyvkötő műhelyben készült kötés. XVII. század .

A Kájoni Kódex (1634-1671 ) egyik lapja.
Thomas de Aquino: Summa theologica. Tractatus v i rtutu m. 146 7

Treviso: Mi chele Manzolo, 1476 (a mú ze um legrégebbi kéziratos könyve)
(a legrégebbi nyomtatott könyvek egyike)
' '
Festett bútorok a múzeum kiállításán
Lőportartók XV-XVI. sz.

Sgrafitto-d íszes kézdivásárhelyi bokály
Asztalfedél festékes, a csíksomylói ferencesek adománya
Szedettes csíki kosárterítő

Nagy Imre zsögödi műterme
Benczédi Sándor önarcképe

,
\ ' l
\ "•llCap SdiwM'IRllltrgiu• Sdisr. ~
TonM.cl~lf•}'>18lll.
- e... ' . .4. - •• l. „" .j, . . ... „ „ ...

:-u .. .........„ .... „„_
t!cl~~::t. f94~~jjf~:M-~~c:j~~i. Cp. '21 ) .
Haynald-herbárium- Erdélyi útifű
Kvarc - Észak-Erdély
Piroxénes andezit - Csíkcsicsó
Bazaltos andezit - Madarasi Hargita
Kén - Kelemen-havasok
Az egyik rendezési terv és az első porta a Zakariás-féle ház udvarán
A kiállított házak a múzeumkertben

A leg idősebb kapu - Csíkjenőfalva, 1813
~~ '
A Gyimesközéplokon levő ház <\.'
' ....„
Csíkszentgyörgyi ház és gabonás

KUTATÁS, ÁSATÁS, KIÁLLÍTÁSOK,
SZIMPÓZIUMOK, VETÉLKEDŐK
- Kutatás, ásatások, kiállítások, szimpóziumok, vetélkedők -
Az 1990 óta végzett tudományos kutatás, ásatások, kiállítások, szimpóziumok, ve-

télkedők
Tudományos kutatás
Általános levéltári kutatások,
1980-ban és 1985-ben Csíksomlyón előkerült ferences könyvtár kincseinek kiadá-
sának előkészítése,
A Csíki Székely Múzeum gyűjteményét képező parasztházak teljes dokumentáció-
ja és katalogizálásuk,
A Csíki-medence geológiai struktúrája,
A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei,
1
A csíksomlyói könyvkötő műhely,
A csíksomlyói könyvtár kötésornamentikáinak további azonosítása és katalogizálá-
sa,
A csíksomlyói Mária-Társulat könyvtárának története,
2
A Farkas utcai református templom építőköveinek mállási folyamata,
A ferences templom dokumentumainak felkutatása,
A kolozsvári református templom építőköveinek korrodációs folyamata,
A Mikó- és Henter-kúriák monográfiája,
3
A Mikó-vár története,
A múzeum gyűjteményének gyarapítása céljából Csíkszereda és környéke térképe-
inek a felkutatása és beszerzése,
A múzeum szabadtéri részlegébe szánt népi építészeti tárgyak katalógusa,
A múzeum szerepe a néprajzi tárgyak megőrzésében,
A pásztorfaragás tárgyi emlékei a Csíki Székely Múzeumban,
A románság eredete és letelepedése Harghita megyében,
Anton Koberger - könyvkötések tanulmányozása a csíksomlyói műemlékkönyvtár-
ban,
Az 1661-es tatárbetörés csíki dokumentumai, következményei,
Csíki elemi iskolák története, XVl-XIX. században,
Csíki kápolnák,
Csíki kerámia - Dánfalva, Madaras, Szentmihály, Tusnád és a megye múzeumai-
nak gyűjteményeiben,
Csíki kőkeresztek,
Csíki kúriák és lófőszékely lakások,
Csíki népi textilipar,
Csíki pogánydúlások dokumentumainak rendszerezése,
Csíki székely kapuk repertóriuma,
Csíki tatárbetörések emlékezete,
Csíki textíliák és kőfaragások,
Csíki történeti adatok az 1848-49-es szabadságharcról,
J
A Soros Alapítvány részleges támogatásával.
2
EME ösztöndíjas tanulmányi kutatás.
3
A forradalom utáni első múzeumi füzet.
145
Csíkszék 1848-49-ben,
Csíkszéki kisiskolák története (15 71-1848),
Csíkszéki római katolikus kápolnák és kápolnahelyek,
Csíkszentgyörgyi faépületek (udvarházak, házak és gazdasági épületek) leltározása,
leírása és fotózása,
Csíkszereda kialakulása: városrendészeti tervek gyűjtése és rendszerezése,
Csíkszereda régi épületeinek katalógusadatai: építés éve, építtető, tervező, építő,
használattörténet, fotók,
Csíkszereda régi térképeinek felkutatása,
Csíkszereda története,
Egy antik óra restaurálása,
Egy XVI századi könyv restaurálása,
Gyimesi csángók és településeik története,
Konzerválási javaslatok és szponzorok keresése a Henter-kúria megmentése érde-
kében,
Nagy Imre életére és munkásságára vonatkozó magyarországi sajtó-anyag feldol-
gozása,
Nagy Imre kolozsvári, marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi múzeumok tulajdoná-
ban található alkotásainak a katalógusa,
Nagy Imre özv. Kurucz Istvánné tulajdonában található alkotásainak a katalógusa,
Népi kerámiák restaurálása,
Ősnyomtatványok restaurálásának leírása,
Özv. Kurucz Istvánné (Alsógöd) tulajdonában levő Nagy Imre-alkotások katalógu-
sa,
Régi szőnyegek a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében,
Török-tatár dúlások dokumentumai,
4
Tusnád község építészeti felmérése,
Zöld Péter élete és tevékenysége.
Ásatás
5
Mentőásatás Csíkszentmártonban.
Kiállítások
Alapkiállítások: néprajz, régikönyv, képzőművészet, történelem,
„Amikor a falevelek lehullnak ... " - 1. világháborús katonák személyes tárgyai és
6
korabeli képeslapok,
110 éves a csíkszeredai óvodai oktatás,
1900-1999 között élt néhai mesterek művei a Csíki Székely Múzeum gyűjtemé
nyéből,
A Körmendi-gyűjtemény - posztmodern magyarországi műalkotások,
7
A téli ünnepkörhöz fűződő népszokások,
A zsámbéki premontrei kolostortemplom restaurálása,
Az 1848-49-es szabadságharc csíki dokumentumai és emlékei,
Az utolsó Csíki tatárbetörés 300. évfordulója,
Balázs Imre festészete,
Csík szakrális építészete,
8
Csíki oltárok és szakrális szobrok,
,
A svájci Marlie község támogatásával.
;
Egy bronzkori sírt tártunk fel.
Közösen a Székely Nemzeti Múzeummal.
7
A Veszprémi Múzeum vándorkiállítása.
146
9
Csíkszereda régi fényképeken,
10
Egyházművészeti kiállítás,
Eltűnt korok könyvkötései,
Erdély országnac régi typographiái az az Chronica az nyomdászoknak dolgairól az
XVl-XVll. századból,
11
Európai városok piacterei,
Gazdáné Olosz Ella retrospektív,
12
Harghita megye múzeumaiban restaurált tárgyak,
Húsvéti népszokások,
ln memoriam Márton Áron,
János Pál grafikái,
13
Kalocsai népművészet,
14
Kászoni népi építészet - építészeti felmérés,
15
Kelet-erdélyi fazekasközpontok,
Kós Károly építészete 1919. után, Csíki építészeti stílusok - fotókiállítás,
Kossuth Lajos emlékkiállítás - halálának 100. évfordulója,
16
Kovács Dénes (1920-1977) születésének 75. évfordulója,
László Zsuzsa retrospektív,
17
Márton Ferenc, Nagy Imre, Nagy István alkotásai,
18
Millecentenárium,
Műemlék-épületek konzerválása és restaurálása,
Nagy Ferenc kaposvári népi szobrász művei,
19
Nagy Imre - válogatott alkotások,
20
Nagy Imre centenáriumi retrospektív,
Nagy Imre és Európa,
Nagy Imre két világháború közötti alkotásai,
Nagy István művei a CSSZM és a Hanke-család tulajdonában,
21
Nagytusnád község tipikus épületeinek rajzai és fotói,
.. 22
Ormény kisebbségi művészet,
Parasztgazdaságokban használt restaurált fémtárgyak,
Régi nyomtatványok a Csíki Székely Múzeum és a Székelyudvarhely Dokumentá-
ciós Könyvtár gyűjteményéből,
Restaurált fegyverek,
H
Kolozsvári művészettörténész hallgatók tanulmány-kiállítása.
y
A város fennállásának 440. évfordulójára.
}fi
1990 pünkösdjén a csíksomylói Kalotban.
11
Közösen az Európa Tanács Romániai Képviseletével és Csíkszereda Polgármesteri Hivatalával.
12
CSSZM, Molnár István Múzeum, Haáz Rezsó Múzeum, Tarisznyás Márton Múzeum.
13
Bács-Kiskun Megyei Múzeum vándorkiállítása.
u
Szabó László tanár vezetésével végezte az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Tudományos Diákköre.
15
A brassói, fogarasi és sepsiszentgyörgyi múzeumok közös vándorkiállitása.
16
Közösen Hargita megye Művelődésügyi Felügyelöségével és a Képzőművészek Országos Szövetsége csíkszeredai fiókjával.
17
A Tamási-napok alkalmából a Sepsiszentgyörgyi Képtárban.
IH
A MNM adomány-kiállítása a CSSZM számára.
IY
Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron.
211
Közösen a Marosvásárhelyi Művészeti Múzeummal, a MNG-val és a PIM-a!. A zsögödí galériában festmények, a Mikó-várban grafikák.
21
Marly - Tusnád Baráti Társaság támogatásával.
22 .. ..
Közösen az Óbudai Ormény Kisebbségi Onkormányzatéval.
147
Szakrális műalkotások a múzeum gyűjteményében,
Száz éves a Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda vasútvonal,
Vákár Tibor grafikái,
23
Vámszer Géza építészeti rajzai és fényképei,
Varga Nándor Lajos emlékkiállítás,
Vártörténet,
24
Vasarely, Victor 75 alkotása,
25
Víz és jég fogságában: Bözödújfalu,
Zöld Péter tevékenysége - halálának 200. évfordulója,
26
Zsuzsi és Andris babák.
Szimpóziumok
27
A múzeum szerepe a néprajzi tárgyak megőrzésében,
A múzeumalapító Vámszer Géza,
28
Bölcsészet-, történettudományi, néprajzi, valamint egyéb múzeumi diszciplínák,
Csíkszék a XVII. sz. második felében,
Nagy Imre-centenárium,
Zöld Péter és tevékenysége.
Szoborál 1ítás
Vetró András Nagy Imréről készített mellszobra a Nagy Imre Általános Iskola park-
29
jában.
Vetélkedők
30 31
Az 1848-49-es szabadságharc Csíkban, Honismeret, Nagy István festőművész.
23
Helyszín: a budapesti Országos Múemlékvédó Hivatala.
u Első kiállításunk a forradalom után. Csepey Tibor gyűjteménye (Budapest).
2;
Balázs József fotói.
26
A CSSZM tulajdonában.
27
A Kriza János Néprajzi Társaság évi tanácskozása.
2H
Az EME vándorgyűlése.
29
1998-ban, az iskolával közösen.
30
A millecentenárium tiszteletére - helytörténeti ismeretek.
31
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével közös szervezésben.
148
- Kiadványok -
A CSSZM kiadványai
1956:
A Csíki Múzeum közleményei
1956:
A Csíki Múzeum közleménye;
1956:
A Csíki és Gyergyói Múzeum közleményei
1980:
ACTA HARGITENSIA o/
1993:
Banner Zoltán - Dr. Pogány Gábor - Szűcs György: A Nagy lmre-centenáriumkor el-
hangzott művészettörténeti előadások
Cetatea Mikó-vár, Die Mikó-Burg
2
Nagy Imre centenáriumi falinaptár
NAGY IMRE rajzok a Csíki Székely Múzeumban őrzött hagyatékbóf
Szabó András: Repertoriul de documente privind biografia maestrului emerit NAGY
IMRE életrajzi vonatkozású dokumentumainak repertóriuma
1994:
4
Falinaptár 1995. évre - Nagy István - Márton Ferenc - Nagy Imre reprodukciókkal
Farkas Irén: A Csíki Székely Múzeum szabadtéri kapukiállítása
Farkas Irén: Hagyományos népi mesterségek
Szabó András: Egyházművészeti kiállítás
Szabó András: Nagy Imre emlékház és képtár - Csíkzsögöd
Szőcs János: Az utolsó csíki tatárdúlás 300 éves emlékezete
1995:
' 5
Cserey Zoltán - József Almos: „Mire a falevelek lehullnak„."
Kovács Levente, id.: Gyógynövény zsebkönyv
Mihály Zita: „Kőből, fából házat„. igékből várat." Kós Károly (1883-1977)
Szőcs János: Zöld Péter (17 2 7-1 795) a csíki székelység vezéregyénisége
1996:
6
ACTA '95.
Demény István Pál - László Zsuzsanna: A Hargita megyei gótikus falfestmények iko-
nográfiája (Csíkszereda, 1979)
7
Farkas Irén: Vámszer Géza (1896-1976). A honfoglaló magyarság
Meghívó-katalógus László Zsuzsánna festőművész halálának 10. évfordulójára rende-
s
zett em lékkiál 1ításra
J
Múzeumi évkönyv.
2
Közös kiadás a csikszeredai Góbé Kft.-vel.
J
A Héttorony Könyvkiadó gondozásában.
~
Az Alutus Printery Kiadó gondozásában.
Közös kiadásban a Székely Nemzeti Múzeummal.
6
A Székely Nemzeti Múzeummal közösen kiadott elsö periodika.
7
Szemelvények a Magyar Nemzeti Múzeum honfoglalás-ismertetö kiállításához a katalógusszövegböl.
149
- Kiadványok -
Muckenhaupt Erzsébet: Erdély országnak régi typographiái az az Chronica az nyom-
dászoknak dolgáról az XVl-XVI/. századból
Tiboldi Ildikó: A 110 éves csíkszeredai óvoda
1997:
ACTA '96.
Mihály Zita: Csík szakrális építészete a X//1-XIX. században
Szabó András: Csíki Székely Múzeum, The Szekler Museum of Csík
Szabó András: Szakrális építészetünk
Szabó András: Tamási Áron és Nagy Imre „székelysége"
1998:
ACTA '97.
Dr. Csák Máté - Szabó András: Századvégi keresztmetszet a magyar képzőművészet
ben
9
Falinaptár 1999
Farkas Irén: Zsuzsi és Andris babák népviseletben
Szőcs János: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc dokumentumai
Szőcs János: Csíkszereda
1999:
ACTA '98.
Farkas Irén: Újabb adatok a csíki népi kerámia kutatásához
Nagy István: Régi fémtárgyak házi tisztítása és javítása
Szabó András: Hajdanvolt mesterek - 1900-1999
2000:
ACTA '99.
Mindezek mellett, az évek során kiadtunk még 8 féle fehér-fekete - régi csíkszere-
dai képeslap-reprodukciók Barasits, Elekes, Szvoboda kiadványai nyomán 2400 pél-
10 ll
dányban és 14 féle színes képeslapot 15300 példányban.
R
A NEKO Kft. gondozásában.
y
Nagy Imre reprodukciókkal, közös kiadás a békéscsabai Typografika Kft.-vel
/11
Az Alutus Printery Kiadó gondozásában.
11
A békéscsabai Typografika Kft. gondozásában.
150
Zárszó
Az anyag válogatása során arra törekedtem, hogy lehetőleg mindenik esztendőből

megközelítően egyforma mennyiségű információt tárjak az olvasó elé. Sajnos, a
megőrzött aktamennyiség sem egyforma, de nemcsak ennyi a baj, hanem ai is, hogy
1975-től kezdődően, a nyolcvanas évek végére igen megcsappanó volt a kizárólagos
múzeumi események száma, s tartalmuk is egyre inkább politizálódott. A műkincshi
vatali tevékenység majdnem teljes egészében behálózta a múzeumot. Egy-egy esz-
tendőben a múzeumi aktacsomó általában egy, vagy kétkötetes, de a műkincshivatal
megszületését követően három-ötkötetnyi mellékaktát tartalmazó iratanyag gyűlt ösz-
sze évenként. Ennek bemutatását kihagytam az emlékkönyvből. Elsősorban, az emlí-
tett nagymennyiségű iratanyag miatt, másodsorban, pedig azért, mert akkor sem te-
kintem valódi múzeumi tevékenységnek, ha igazából rokonszakma. Harmadsorban,
mert anyaguk nem olvasmányos. Más problémám is akadt. A megőrzött dokumentá-
ció egyre inkább, megyei közvetítéssel, vagy a közvetlenül Bukarestből érkezett kör-
levelekből, intézményi havi, heti, negyedévi munka-, illetve intézkedési tervekből és
beszámolókból, különböző jelentésekből, valamint egyéb megyei és központi utasí-
tásokat osztó-eligazító levelekből, és rengeteg igazolásból, valamint könyvviteli és
elszámolási aktákból áll össze. Ezek emlékkönyvi említésre érdemtelen információt
tartalmaznak. Közülük nagyon sok három-négy, sőt több példányban van lefűzve. És
arra is figyelnem kellett, hogy ne nyújtózzak tovább a „takaró" végénél!
A válogatott idézetek sajnos személytelenek, hiányzik belőlük a mögöttes személy
jelleme. Nagyritkán olvasható csak ki a sorok közül valakinek az egyedi, sajátos lel-
kivilága. Az sem, hogy ki kivel volt emberi jó, vagy rossz viszonyban, ki kinek a je-
lenlétére volt érzékeny, ki tisztelt kicsodát. A kiadványlajstromban pedig csak címek
felsorakoztatása, s nem a tartalmak szerepelnek. Elbírálásuk az utókorra vár.
Az emlékkönyvből az sem tűnik ki, hogy ki volt igazán a múzsák elkötelezett, lel-
kes, megszállott híve. S hogy kit nem kellett bíztatni, nógatni, s kinek nem volt, illet-
ve nem lenne helye ebben az intézményben.
De ne feledjük, az ember tesz mindent. Istent, világot, tudományt és művészetet
teremtett magának, megspékelte azokat az ő képére és hasonlatosságára mindenféle
jóval és mindenféle rosszal, értelmet és jelleget tulajdonított a létezésnek. Ennek
okán, a múzeum létezése emberi jellegének a tartásos elfogadásával idézem beveze-
tőm első két mondatát, önmagamat: „Hála Istennek, a Csíki Székely Múzeum megér-
te történelmünknek ezt a kivételes jelentőségű esztendejét! Az egyszerre keresztyéni-
számtartott MM-t, trinitárius-nemzeti M-t, múzeumalapítási LXX-t és az intézménye-
sített L-t."
Éltesse az Úr még sokáig!
151

LXX-Éves-CSSZM

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

LXX-Éves-CSSZM

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A LXX ÉVES

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Levéltári szemelvények, munkatárs-, kutatás-, kiállítás-, szimpózium-, vetélkedő- és

Szerkesztő: Szabó András

Grafika: Szabó András designer

Descrierea CIP a Bibliotecii Nationale nr. 4850

© Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2000.

„Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;

(Kölcsey Ferenc: Huszt)

Hála Istennek, a Csíki Székely Múzeum megérte történelmünknek ezt a kivételes

, Lanrranco Binni-Giovanni Pinna: A múzeum. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1986.

Ötvös munkák. Szentségtartó az Árpádok korából.

Nagy Imre gyűjteményes kiállítása.

Leltári szám: 1 Cyüjtő:

A tárgy leltári neve:

Irodalom: Megjegyzések: Azonosság:

Alapító-gyűjtők névsorba szedett jegyzéke

Alázattal és tisztelettel ajánlom hát az olvasó figyelmébe!

Csíki Székely Múzeum

Nagy Imre Galéria

nácsa I Művészeti és kulturális osztály! Nr. 19211950 ! VEGYES MAGYAR LÍCEUM/

Legutolsó átiratomra, melyben az önök segítségét kértem semmiféle formában válasz

/alhatom: / 1. A rajoni Múzeum helyiségének problémája országos szégyenfolt lett,

állapította, hogy a pecsétek sértetlenek voltak / A bizottság határozata alapján a

könyvtár és költségvetés kérdését, kiegészítve az intézményi vállalással és az ellenőr­

tartozó Régészeti Múzeum Igazgatósága közölte 1257. sz. átiratában, hogy a

A Művelődési Minisztériumhoz küldött, július 3-án kelt második évnegyedi igazga-

tészeti és Építésügyi Tanács történelmi műemlékek lajstromán szerepel a 607-es

Ez év áprilisában született a RNK Minisztertanácsának a 661-es számú rendelete,

csíkszentgyörgyi középkori településen 2 heti időtartammal; néprajzkutatás - a csíki

Ez év első aktája a MAT Múzeumainak Kollektív Tanácsa részéről érkezett körlevél:

holmikról is jegyzéket kérnék készíteni." Első levél: Ferences Rendház T. Főnökének 11

/ Csíksomlyó / Mivel a kolostor könyvtára régóta zárlat alatt van megdézsmálni

adott utasításommal kapcsolatban, ezennel felszólítom, hogy a somlyói ferences

kárságának! / Csíkszereda I Alulírott Rajoni Múzeum igazgató kérem a titkárságot,

mellett. 1958. V. 13 / Závár elvt. vegye nyilvántartásba, az iktatóból jegyezze ki,

további munkánk megjavításához hathatósan hozzásegít és a következő összejövete-

szentgyörgyi múzeumi értekezlet körvonalaiban meghozta azokat az irányelveket,

lgazgatóváltásra került sor, Kovács Dénest augusztus első napjaiban letartóztatták,

A korábbi évekből több irat is létezik, melyek a csíkszentkirályi kincsnek, másolat-

A IV. évnegyedi tevékenységről szóló jelentésből: ,,Folytatjuk a Múzeum törté-

Május 6-án kelt az a jegyzőkönyv, mely szerint a múzeum átadja a Marosvásárhe-

November 12-én kelt a múzeum értékelő bizottságának a Fejér Antal tulajdonát

Nagy Géza igazgatónak a Tartományi Múzeum Igazgatójához írt leveléből: ,,(. . .) A

A IV. évnegyedi munkatervből: Október 30-i hatállyal ,l . .) Megalakul a múzeum

Az éves munkatervből: „(„.) A múzeum-ház berendezése és megnyitása. („.) /

„Jegyzőkönyv 1965. január 6-ról /Mi, a Virág u.

A Marosvásárhelyi Tartományi Múzeum körlevélből: Mellékelten küldjük az ÁMMB

ellenőrei megállapításainak értelmében készült intézkedési tervet / Azonnal hozzá-

Októberben kelt az Állami Művelődési és Művészeti Bizottság elnökének, Dr. M.

Terepbejárás Kozmáson, Szentsimonban, Kászonújfaluban /Néprajz: /A Fiság-menti

Az év végi statisztikai kiegészítő jelentés szerint : „54053 látogatót valósítottunk

1966 decemberében elkészült az 1967. év munkaterve. Folytatják a megkezdett ása-

A Tartományi Múzeumtól érkezett körlevélből: „ÁMMB Múzeumi Tanácsa 20566-os

Az ÁMMB VB-nak a 103-as végzéséből: ,,(. „) 1. A múzeumok állandó és időszakos

Az ÁMMB VB-a augusztusban határozta meg - külön-külön - az ország mindenik

Az ÁMMT jóváhagyta a múzeum értékelő bizottságát: „Bucur Nicolae tanár, Bakó

Az ugyancsak októberben kelt ÁMMT-i körlevélből: „A múzeumok ismételten

Az első félévi statisztikai jelentésből: „Látogatók száma 176, / Cyűjteménynöve­

népszerűsítése: / 19 71-ben megjelenik a Hargita megyei múzeumok első évkönyve

Az éves statisztikai jelentésből: „Látogatók száma 1414, /A gyűjtemények szám-

A brassói Miklós István fő-levéltároshoz írott válaszlevélből: „Sajnálattal közöljük,

vannak felsorolva egy munkabeosztási lapon. Gyakorlatilag a vár teljes egészében

könyvtár és költségvetés kérdését, kiegészítve az intézményi vállalással és az ellenőr

Az első félévi statisztikai jelentésből: „Látogatók száma 176, / Cyűjteménynöve

tájakon, a csíki és a Kárpátokon túli, határos zónák kereskedelmi, politikai és műve

„Jegyzőkönyv: /Készült 1979. február 13-án a Hargita megyei Szocialista Művelő