Szakirodalmi Tájékoztatás Tudásbázisok Kidolgozott Tételek Másolata Felsőbb Éveseké

1.
Tudományos közlés műfajai és kommunikációs csatornái
- szakirodalom = Scholarly Communication = tudományos közlés

GÖRÖG oktatás:
Arisztotelész
- Nagy Sándor nevelője – aki amikor meghódította Perzsiát, az ott talált
könyveket lefordíttatta görögre – pl.: szögmérés, csillagképek, perc-másodperc
🡪 mindent innen vett át Európa – igazi hellenisztikus uralkodó
- előadások, járkáltak közben, könyveket is írt, tehát: 1. rögzített (írásbeli) 🡪
akkor is kellett a felsőoktatásban könyvtár! 2. szóbeli
- órák: iskolája „lükeion”, azaz liceum (órák)
Platón
- V. század, iskolája: akadémia
- gazdag arisztokrata család sarja
- iskolája évszázadokon át fennmaradt, a kora középkorban Justinianus záratja
be
Prótagorasz
- V. sz., vállalt tanítványokat + könyveket írt
- meg is gazdagodott belőle (nagy volt a kereslet) 🡪 sok eladott könyv; sok
gazdag tanuló, magas óradíjért
- mindenki a saját lehetőségei szerint taníttatta a gyerekét
- perbe fogták, mielőtt halálra ítélték megszökött – könyveit nyilvánosan
elégették
- Spártában központi oktatás volt
Szókratész
- úgy járt, mint Protagorasz, de nem szökött el, kiitta a Bürökös Poharat
(idegpályákat állítja le)
- sokan leírták a halálát, pl.: Platon is és Xenophon is
- symposium = lakomák 🡪 meghívnak vacsorára okos embereket, Szókratész
határozza meg a témát, zártkörű
SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ 1
- voltak nyilvános szónoklattartók – pénzt kértek érte 🡪🡪vándor bölcselők
(szofisták)
- az újkorig senki nem vitatta a tanait
- nagyon jó könyvtára van, tanulói gyarapították
🡪 Szókratész után McLoan 🡪 az üzenet maga a média 🡪 hideg/ meleg médium
RÓMAI oktatás:
- görög mintára, de ők racionálisabbak, haszonelvűbbek – a filozófia nekik nem jött
be
- politikusok – kell nekik a jog (pl.: Cicero) 🡪 odaszegődnek valakihez, nincs iskola
- Alexandriai Nagykönyvtár – itt már rendszerezik, kategorizálják a könyveket 🡪
„Pinakéz” - Bibliográfia – a kéziratokat összevetik, megpróbálják megállapítani,
melyik autentikus (ma ez a kritikai kiadás)
CSÁSZÁRKOR
Julius Ceasar
- „A jó diktátor a közért van.” 🡪 közkönyvtár, közfürdő, közkút…. – miatta
született meg a közkönyvtár
- minden fürdőben van könyvtár
Augusztusz
- közkönyvtár „program” 2 (Apollon)
- minden császár, amelyik megtehette fürdőt és/vagy könyvtárat alapít
Hadriánusz
- Athéneum 🡪 félig latin, félig görög imádta a görögöket
- a Római Birodalom bukása után az oktatás az egyház kezébe kerül – a teológia
alapja a görög és latin tudás (mint a hét szabad művészeté – nyelvtan, retorika,
dialektika + számtan, mértan, csillagászat, zene
- eközben keleten az iszlám nyert teret, átveszik a tudást is – a központ Bagdad 🡪
programszerűen fordítják arabra a könyveket 🡪 a IX. századra megelőzik tudásban a
nyugatot 🡪 Arisztotelész műveihez írnak megjegyzéseket (kommentárokat) – pl.: arab
számok, orvostudomány, kémia – mind nagyon jó volt
- első egyetem 1088, Bologna
- az 1000 évek elején a tudomány központjában még mindig az élőszó áll
- 1440 után születik meg Európában a tudós társaság – gyakran hívják akadémiának
- nyomtatás (szedés-nyomás) megjelenése
🡪1540 Cosimo – tudós társaságok – akadémia (Itália)
🡪 ők már távolítják a nyelvet a klasszikus latintól
🡪Dante választhatott, hogy latinul vagy a köznép nyelvén ír
- 1600-as évek Richelieu bíboros – francia akadémia létrehozása
- Firenze: Akadémia del Chimento – „kísérlet” – ismételhetőség 🡪 ami nem
ismételhető meg, az nem tudományos
- Anglia: Royal Society (legismertebb elnöke Newton) – 1640-es években indult
- „láthatatlan kollégium” – titkos társaságok
- Cambridge és Oxford – összejövetelek, egymás véleménye
- Francis Bacon – tudományfelosztás 🡪 pók: Arisztotelész saját magából
🡪 hangya: gyűjtöget - és csak gyűjtöget
🡪 méh: gyűjt és feldolgoz, majd újat alkot 🡪
ez a jó tudós!
- ez volt a tudományos összejövetelek kora – ha valaki nem ment el,a titkár
felolvasta a levelét 🡪 egy idő után annyi ilyen felolvasandó levél lett, hogy inkább
összeszedték és kiadták 🡪 PERIODIKUM eredet (rendszeresen megjelenő) - a
nyomtatás miatt könnyen meg is jelenhetett – „levél köztársaság”
- Gazetta – ár – velencei váltópénz 🡪 ez válik az első tudományos folyóirattá 🡪ez a XX.
századig a legfőbb közlési forma
- XVII. század második fele: Philisophical of the Royal Society – először
rendszertelen, de később rendszeressé válik
- ezzel ez időben indul Franciaországban is folyóirat, de az angolok szerint nem
tudományos, mert sok benne a könyvismertető
- XIX. század – tudományos robbanás, új eredmények 🡪 csak a kellően kutatott témák
jelennek meg könyvekben összeállítva 🡪 ezzel megszületik a MODERN
TUDOMÁNY
- Freud pszichoanalízis – nem tudományos, mert nem ismételhető meg 🡪 nem
elismert tudományosan! ma: nincs hivatkozva 🡪 csak a legnagyobbak engedhetik
meg maguknak, hogy NE HIVATKOZZANAK
- modern kor: művek, amelyek a már meglévő tudást igyekeznek összegezni,
összefoglalni, számba venni 🡪 fontos, hogy ez VISSZAKERESHETŐ legyen 🡪 amióta
rögzített tudás van, azóta rendszerezés is van!
- 1000 körül a bibliográfia, mint a tudományszervezés egy formája – elindult

- XVIII-XIX század – annyi folyóirat jelenik meg, hogy ezt egy ember már nem tudta
áttekinteni
- új vállalkozási forma születik – laboratórium – tudományos ismeretek előállítása
- új dokumentumforma: szabadalom – ez kellett hozzá – a jogi felfogás változása 🡪
szellemi tulajdon – nem lehet elvenni
- szabadalomtárak – laboratóriumok tudását közli és védi – legtartósabb és
legsikeresebb forma
- 1884 INDEXMŰ – ugyanazt a feladatot látja el, mint a referáló lap, de mutatóval
látja el a cikkeket (tárgyszavakkal tartalmat ír le)
- referálás-indexelés 🡪 a szakirodalmi adatbázisok alapjai
- XIX. század végéig indulnak a referáló szolgáltatások
- amerikai kémiai társaság – Chemical Abstract – 2000-es évek elejéig, utána
online
- Psychological Index – ma Psychological Absract – a PsychInfo nyomtatott
elődje – ami nincs benne, az nem lényeges
- Escerta Medica – MedLine – IndexMedicus – PubMed (digitális könyvtár is)
🡪 az IndexMedicus a leghíresebb orvosi adatbázis alapja
MINDEN A VISSZAKERESHETŐSÉGET SZOLGÁLJA!
a) A gondolatokat, ismereteket, érzéseket hangokkal, mozdulatokkal, gesztusokkal

csak akkor adathatjuk át és foghatjuk föl, ha a közlő és a fogadó időben és térben
egyaránt olyan közel vannak egymáshoz, hogy ezeket érzékelhetik. 🡪közvetlen
információátadás
b) Maga a közlő sem rendelkezik az időben korlátlanul gondolataival, ismereteivel és
érzéseivel. (lét és emlékezet)
c) Az ember - mint leszármazottsági, pár- és csoportkapcsolatokban és mint
munkamegosztásra alapozott társadalomban élő lény szükségképpen közölni akarja
(közölni kénytelen) gondolatait, ismereteit, érzéseit. Az emberi lét fel is tételezi ezek
közlését. Az ember és a társadalom rászorul arra, hogy e közléseket fogadni és tárolni
tudja.
d) A közlés és mások közléseinek fogadása, térben és időben gyakran olyan távol
vannak egymástól, hogy az eredményes közlés, illetve a közlés eredményes fogadása
lehetetlen. A távközlés technikája ezt lehetővé teszi, de a közölt információk rögzítése
nélkül ez csak egyidejűleg mehet végbe.
e) Az időben és térben is távol esők között az információcsere megköveteli az
információk rögzítését, vagyis dokumentumok létrehozását.
f) A dokumentumok a térbeli és időbeli távolság okán nem szükségképpen jutnak el
mindenkihez, aki az adott információ fogadásában érdekelt.
g) Még ha a térbeli és időbeli távolság nem is jelentene korlátot, a dokumentumok
használata azért is nehézségekbe ütközik, mert feltétele, hogy a fogadó (nevezzük
olvasónak) tudjon a dokumentum létéről és hollétéről, meg tudja állapítani, hogy
szüksége van rá, és hozzá is férjen.
2. A szakirodalmi tájékoztatás hagyományos és elektronikus forrásainak
tipológiája
A tájékoztatás hagyományos forrásai: faktografikus

1, lexikon – a kapcsolatokat hivatkozás adja ki a szócikkre – valami kapcsolat mindig
van
2, enciklopédia – tematikus elrendezésű, hierarchikus – nem feltétlenül szavasan
rendezet, mindig elhelyezi valamiben az adatot
Ezek nem folyamatos olvasásra valók, hanem egy-egy tény, adat
megtalálhatóságát biztosítják.
- lexikonok: főszöveg, hivatkozás, legfontosabb szakirodalma a témának
- enciklopédiák: általános vagy valamelyik szakterületre vonatkozó
3, évkönyvek – almanach – annual
-intézményi évkönyvek – munkásság, amit az intézmény be akar mutatni
magáról, eredmények
- kutatási intézetek – kutatási eredmények – tanulmányok a legfontosabbak az
évben
- pl.: ALA (amerikai könyvtárosok évkönyve – American Library Association)
– az évi legfontosabb könyvtárakat érintő kérdések, programok, kiadói
megállapodások stb. 🡪 ez nem protokolláris, hanem valódi munkásságról
szóló beszámoló
4, életrajz, bibliográfia, monográfia, tanulmányok, könyvfejezetek
- monográfia 🡪 egy téma leírása (tudományos igényű)- lehet kézikönyv, de nem
minden monográfia kézikönyv
- kézikönyv 🡪 egy szakterület ismereteit ismerteti tudományosan elismert,
rendszerezett, minden információt tartalmaz, ami a szakterületen releváns
5, tankönyv – adott célközönségnek válogatott információ – egy téma elsajátításához
nem ad teljességet
- kézikönyvek, amelyek a felsőoktatásban tankönyvként használhatók
6, szótárak 🡪 egynyelvű – tudományos szakkifejezések használata
🡪 többnyelvű – adott szakterület szakszótára két vagy több nyelven
(terminus technikus)
7, adattárak – cégadattárak, névtár, címtár, statisztikai adatok
- kartográfiai adatok, topográfiai adatok 🡪 adott területre, térképre
rávetíti
- pl.: OSZK-térképtár (földgömbök is ide tartoznak)
8, forráskiadványok – történettudomány – történeti kiadvány, annak magyarázata
esetleg fordítása,
kresztomátia (szöveggyűjtemény) – az alapja: forrásszövegek
9, kritikai kiadás – irodalomtudomány 🡪 a tudomány által autentikusnak vélt
változat bizonyos tudományos elvárásoknak megfelelő
10, tudományos folyóirat – szakértői bizottság által lektorált vagy kiadja lektornak -
szakvélemény megírása 🡪 peer review 🡪 szakmailag egyenrangú
fontos dokumentumtípus:
11, szürkeirodalom: kereskedelmi forgalomba nem kerül 🡪 PISA felmérés – ez
elektronikusan megjelenik, de nincs könyvárusi forgalomban 🡪 szakdolgozat – ez
kéziratnak számít, de a repertóriumban fent van (azaz hozzáférhető)
dissertation abstract
Elektronikus forma:
- tudományos hozzászólás/ tudományos komment
- tudományos blog/ vlog – tudós kommentáljon a saját weboldalán tudományos
dolgokat
Szakirodalmi:
- katalógus: adott gyűjteményre vonatkozik
* formai – leíró 🡪 fajtái: cédula; kötet; OPAC
* tartalmi – szak 🡪 pl.: ETO
- bibliográfia: nem gyűjteményhez kötött
WorldCat (OCLC alapú – Online Computer Library Center – pl.: VIAF is)
OCLC = nyilvános katalógusrendszer. Célja a különböző nyelvterületek eltérő
katalogizálási szabályai alapján kialakított névanyagok egész világon elérhető
virtuális katalógusba rendezése. A Nemzetközi Virtuális Katalógustár az
országonként, nyelvenként, hagyományokként eltérő névvariánsokat és
személyekhez tartozó adattartalmakat kapcsolja össze.
- több könyvtár adatai elérhető – már lelőhelyet is ad, hol és mi van meg
Különleges HTML-dokumentumok
Lényegesen nagyobb azoknak a HTML-dokumentumoknak a száma, melyek nem
sorolhatók az előbbi fejezetben tárgyalt típusokhoz, mégis fontos források lehetnek
az információkeresők számára.
Egy részük a hagyományos dokumentumok elektronikus változata (elektronikus
könyvek, tanulmányok, folyóiratok).
Más részük bibliográfiai szempontból keményebb dió. A könyvtári gyakorlatban a
vállalati dokumentumokat (használati utasítások, jelentések, tervek), igazgatási
dokumentumokat (közlemények, előírások), oktatási dokumentumokat (tanrendek,
módszertanok), továbbá a plakátokat és az aprónyomtatványokat (röplapok,
színlapok, brosúrák, prospektusok, címkék, jegyek, papírpénzek, részvények, halotti
jelentések stb.), menetrendeket, telefonkönyveket stb. “nem hagyományos
dokumentumoknak”, “vállalati irodalomnak”, “szürke irodalomnak” vagy
összefoglalóan használati dokumentumoknak (ami semmitmondó, félrevezető név,
mert nem csak ezek a dokumentumok “használatiak”) nevezik. Ezek a
dokumentumok mostohagyermekei a bibliográfiáknak és a katalogizálásnak. Az
internet dokumentumainak jelentős része használati dokumentumnak tekinthető.
Túlnyomórészt testületek hozzák létre, de magánszemélyektől is származhatnak.
Használati dokumentumoknak tekinthetők a testületi honlapok is (hasonlítanak a
hagyományos vállalati dokumentumokhoz), részben a röplapokra, a plakátokra,
idegenforgalmi prospektusokra, hirdetésekre, áruajánlatokra emlékeztetnek, nagyon
gyakran részletes termékinformációkat adnak.
Ugyancsak használati dokumentumoknak tekinthetők a személyi honlapok. Ezek
afféle részletes névjegykártyák, melyek a személyi adatoktól kezdve az életrajzon át
az érdeklődési területekig mindenfélét tartalmazhatnak. Mindezeknek a HTML-
dokumentumoknak a lehető legváltozatosabb a tartalma, és ami az impresszumukat
(megjelenési adataik összefoglaló közlését) illeti, a lehető legszegényesebbek.
Leírásuk komoly nehézségeket okozhat, különösen, ha nem tudjuk, hogy az esetek egy
részében a szerzőségi és megjelenési adatokat megadják a HTML-dokumentum
címfejében (és csak ott). Az alábbiakban megkísérlünk áttekinthető, de csak közelítő
tipológiát adni
a felsorolt weblapokról.
Tudományos és ismeretterjesztő HTML-dokumentumok:
– elektronikus könyvek és folyóiratok;
– tanulmányok (sokszor PDF-formátumban), oktatási (tankönyv/jegyzet jellegű)
weblapok, felvilágosító szövegek.
Kereskedelmi HTML-dokumentumok:
– vállalati és vállalkozói honlapok (termékinformációk, árukatalógusok,
szolgáltatások);
– tőzsdei és banki szolgáltatások;
– internet üzletek, áruházak, “HTML-prospektusok”, ajánlatok;
– hirdetések (jegyirodák, utazási irodák stb., állásajánlók).
Politikai és kulturális HTML-dokumentumok:
– politikai célzatú HTML-dokumentumok (például politikai hirdetések, felhívások,
pártok, mozgalmak honlapjai);
– kormányzati, igazgatási HTML-dokumentumok (például szervezeti/ügyviteli
ismertetők, pályázati kiírások);
– kulturális és vallási célzatú HTML-dokumentumok (például ezoterikus szövegek,
imák, egyházak, vallások honlapjai);
– szórakoztató és turisztikai célú HTML-dokumentumok (sportoldalak, túraleírások,
webkamerák, webkávézók, csevegők, társkereső oldalak, játékok, viccek,
horoszkópok, szexoldalak stb.).
Hírszolgáltatások HTML-dokumentumai:
– politikai, gazdasági/tőzsdei és sporthírek;
– aktualitások, időjárás, vízállás;
– műsorok, rendezvények programjai;
– személykeresés, rendőrségi és egyéb felhívások;
– eseménynaptárak.
Személyi honlapok:
Mindezekre a dokumentumokra általában jellemző, hogy
– többnyire rendkívül hiányosan az azonosító adataik (címük, közreadójuk,
készítőjük, stb.);
– időszakiságuk, megjelenési/frissítési gyakoriságuk sokszor megállapíthatatlan;
– ha részdokumentumok, nem mindig könnyű behatárolni, melyik a
gazdadokumentum, olykor nincs semmi összefüggés a gazdadokumentum-mal (más
szóval nincs feltétlenül tartalmi összefüggés honlap és hozzá csatolt weblap között).
3, A szakirodalom, a tudományos ismeretek szervezésének könyvtári- bibliográfiai
és dokumentációs eljárásai
1. bibliográfia – egy adott gyűjteményre vonatkozik

- téma szerint
- dokumentum típus/média szerint:
folyóirat
filmográfia
diszkográfia
- megjelenés/fellelés helye szerint:
nemzeti bibliográfia – hungarikum
ősnyomtatványok az EK-ban
- idő szerint:
kurrens – folyamatos (MNB)
retrospektív (visszatekintő) (RMK)
- feltártság mértéke szerint:
regisztratív – bibliográfiai leírás adatai
klasszikus, magyarázatos – referátum, tömörítmény
- irányultság:
dokumentum, tudomány orientált – nem válogathat
szolgáltatás, felhasználó orientált – ajánló bibliográfia 🡪nagyon válogat
- teljes vagy válogatott bibliográfia:
teljes = nemzeti
válogatott = ajánló vagy egy tudományterület válogatott bibliográfiája
(ezt ha válogatott, fel kell tüntetni)
- elrendezés:
besorolási adat, leíró elemek betűrendje
tematikus elrendezés
kronologikus
topográfiai szempont
2. speciális bibliográfiák:
- patriotikumok (nemzeti)
- kalauz bibliográfia – bevezet Magyarország történetének bibliográfiájába –
ez válogat, minősít
- másodfokú bibliográfia – a bibliográfiák bibliográfiája
- rejtett bibliográfia – pl.: kézikönyvek végén
A könyvtári funkció első tágulását – ha nem is szükségszerűen mindig könyvtári

keretekben – a bibliográfiai tevékenység jelentette, amelynek kezdetei az ókorig
nyúlnak vissza, és így majdnem egyidős a könyvtárakkal, de amelynek itt említendő
“tágító” hatása a késő középkorban és a korai újkorban (a bibliográfia atyjaként tisztelt
Konrad Gesner tevékenységét követően) bontakozott ki igazán.
A bibliográfia – bár válogatási szempontjai igen eltérőek: földrajziak, nyelviek,
történetiek és ezek összessége révén nemzetiek, tárgyköriek, bizonyos
dokumentumfajtákra orientáltak lehetnek – mindenképpen tágította a könyvtári
horizontot, hiszen a bibliográfia jellegzetes vonása, hogy mindenkori gyűjtőköre és
gyűjtési forrásainak köre túllép az egyes könyvtári gyűjteményeken. Ez alól adott
történeti körülmények között kivételek a nemzeti bibliográfiák és nemzeti
könyvtárak, de ez nem változtat az adott törvényszerűségen. A bibliográfiák
válogatási szempontjai és így összetételük adottságai alapján meghatározott
információkeresési követelmények és ennek megfelelő eszközök jöttek létre.
A könyvtár számára a bibliográfia azt jelentette, hogy növekedett az a
tájékoztatási/tájékozódási bázis, amire a könyvtár támaszkodhatott, és amely bázisból
is képessé vált a kívánt információ keresésére vagy annak elősegítésére. A bibliográfiai
tevékenység fejlődésétől nem függetlenül tágul az a dokumentumállomány is, amelyre
a könyvtár támaszkodhat. Bár természetesen korábban sem volt ismeretlen,
szükségképpen gyors fejlődésnek indul a könyvtárközi kölcsönzés és később a
másolatszolgáltatás. Mind a bibliográfiai tevékenység, mind a
dokumentumszolgáltatás és az annak feltételét képező információkeresés
eszközeiként létrejönnek a könyvtári-bibliográfiai feldolgozás (ezen belül az
információkeresésre szolgáló eszközök) nemzetközi szabványosításának törekvései,
eszközei is. Kissé visszalépve az időben találkozhatunk a “tágulás” további fontos
jelenségével: a dokumentáció (szakirodalmi tájékoztatás) kialakulásával és
jelentőségének ugrásszerű növekedésével. Mint ismeretes, e sajátos, bibliográfiai
jellegű, de azt sok tekintetben megújító tevékenység ifjú szülőanyja a tudományos
folyóirat volt. Az ok nem elsősorban a folyóiratok periodicitása volt, hanem az, hogy
a folyóiratok “poligráfiai” jellege miatt a bennük foglalt művek (cikkek) a
hagyományos, önálló művekre irányuló könyvtári feldolgozás eszközeivel nem voltak
megragadhatók, nem is szólva arról, hogy valamely tudományág, illetve valamely
téma művelőjének általában nem álltak rendelkezésére az idevágó források. A
bibliográfia (ez esetben a szakbibliográfia) és a tudományos cikk “szülőpárja” szinte
a folyóirat mint forrás megjelenésével egyidejűleg hozta létre a folyóiratcikkek,
tanulmányok tartalmát feltáró jellegzetes dokumentációs műfajt, a referátumot
(abstract) és a referátumokat közreadó referáló folyóiratot.
Mind a bibliográfiai, mind a dokumentációs/szakinformációs tevékenység fejlődése
természetesen visszahatott az információkeresést lehetővé tevő feldolgozás,
mindenekelőtt a tartalmi feltárás fejlődésére, az osztályozó rendszerek, illetve a
természetes nyelv eszközeit használó, szabványosított információkeresésre szolgáló
megoldások kibontakozására és nemzetközi elterjedésére. 🡪mikromásolatok, majd
CD-s adabázis 🡪 saját adatbázis 🡪 online adatbázis
TARTALMI FELTÁRÁS (Tk 10-11) – 5 szintje van:

1. BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS SZINTJE
- azért tartozik bele, mert ez tartalmi és formai elemeket is tartalmaz (pl.: jó esetben a
címéről tudom, hogy miről szól 🡪 keresőszóhoz is adható + a sorozatcím is ilyen)
2. OSZTÁLYOZÁS SZINTJE
- tartalmi elemeket állapítanak meg, fogalmi lánccal fejezik ki – az osztályozás
MINDIG fogalmi szinten történik
3. REFERÁTUM SZINTJE
- MSZ 3436-87 /a szabályzat a formairól/ Magyar Szabvány hat. meg/
- ez írja le a referátumok típusait, fogalmát
- a dokumentum vagy része tartalmának a legfontosabb adatokra, tényekre és
következtetésekre kiterjedő olyan rövid ismertetése, mely felhívja a figyelmet az új
ismeretekre és segít annak az eldöntésében, hogy célszerű-e tanulmányozni a
dokumentumot (fogalom!!)
- ez összefüggő szöveg – nincs benne sem táblázat sem grafika stb.
5 fajtája van:
I. INDIKATÍV REFERÁTUM
- ez egyfajta „jeladó”, kulcsszavakkal írja le a tartalmat, összefüggő szövegben
- nincs benne táblázat, ábra, grafikon - csak szöveg
- figyelemfelkeltő
- max 500 n (=leütés)
II. INFORMATÍV REFERÁTUM
- az előzőhöz képest több információt tartalmaz, összefüggőbb a szöveg
- a tartalmat kell benne röviden összefoglalni
- 500-1000 n
III. ANNOTÁCIÓ
- a dokumentum rövid jellemzése, tartalma – rendeltetése, formája és egyéb
sajátosságai szempontjából
- max 500 n
- 2 típusa van:
a, AJÁNLÓ jellegű
b, ISMERTETŐ jellegű - /pl. könyvkiadáskor rövid leírás – sok helyen
használják/
IV. AUTOREFERÁTUM
- a szerző maga készíti el – lehet indikatív, informatív vagy annotáció is - pl.:
ilyen van a TMT cikkei előtt
A FENTIEK KÖZÜL EGYIK SEM TARTALMAZ KRITIKAI ELEMET!!!
(Referátum fajtái közül)
V. RECENZIÓ
- kritikai szemléletű, összefüggő szöveg
4. TÖMÖRÍTMÉNY SZINTJE
- összefüggő szövegben mondja el az eredeti mű minden tartalmi elemét (ábra,
grafikon, táblázat IS)
- szakirodalmi dokumentum esetében az eredetit pótló műről van szó
5. SZEMLE SZINT
- gazdasági szempontok miatt alakult ki
- analitikus-szintetikus műfaj
- több azonos témájú művet dolgoz fel a szemle készítőjének perspektívájából
- az eredeti mű minden lényeges elemét közli + véleményt
- az 1970-es évek közepe körül alakul ki – tul.képpen döntés-előkészítői tanulmány 🡪
a szemle tanulmánysorozat (OMIK) nehezen, valutáért elérhető külföldi cikkek miatt
indult el még a szocializmusban, egyfajta összegzés (már az irodalom
követhetetlensége miatt is) – drága az eredeti művek + az új szerzői jogi díja miatt
FELTÁRTSÁGI MUTATÓ (F) (11-12)

- egy leírási egységre eső ismérvek átlaga (dokumentum)
- a tartalmi feltárás első 2 szintjére
𝑖𝑠𝑚é𝑟𝑣
𝐹 = 𝑑𝑜𝑘𝑢𝑚𝑒𝑛𝑡𝑢𝑚 - ez egy minőségi mutató, az ideális érték: 30-35
SENKO-féle FELTÁRTSÁGI MUTATÓ

- ahol a feldolgozás eredménye összefüggő szöveg – azaz: 3-4-5 szint – oda a fenti
nem jó – erre dolgozta ki SENKO (IBM mérnöke) a következő mutatót:
𝑡ö𝑚ö𝑟í𝑡𝑚é𝑛𝑦 𝑠𝑧𝑎𝑣𝑎𝑖𝑛𝑎𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎
𝐹𝑆 =
𝑒𝑟𝑒𝑑𝑒𝑡𝑖 𝑑𝑜𝑘𝑢𝑚𝑒𝑛𝑡𝑢𝑚 𝑠𝑧𝑎𝑣𝑎𝑖𝑛𝑎𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎
Formai:
1. Cím és szerzőségi közlés: főcím - párhuzamos főcím - egyéb cím - szerzőségi
közlés
2. Kiadás - kiadásjelzés / az adott kiadványra vonatkozó szerzőségi közlés. –
3. Megjelenés - - megjelenés helye - kiadó neve - megjelenés éve - nyomda székhelye -
nyomda neve
4. Terjedelem - oldalszám : illusztráció ; méret cm + melléklet
5. Sorozat - sorozatcím : sor. egyéb cím /szerzőségi közlés, ISSN ; sorozaton belüli
szám)
6. Megjegyzés -
7. Terjesztési adatok – ISBN, kötés : ár
4. A szakirodalom, a tudományos ismeretek szervezésének információ-

visszakereséshez kapcsolódó eljárásai, technológiája
A könyvtári információkeresés végezhető

* manuálisan – pl.: cédula katalógusban, dokumentumokban
* mechanikai eszközökkel – pl.: lyukkártyák, számítógépek
- ma az információkeresésnek szinte mindig van online szakasza
- a könyvtári információkeresés hagyományosan valamiféle adatbázisban zajlik
- a legfontosabb művelet az összehasonlítás – a kérdés és a dokumentum ismérvei
kerülnek összehasonlításra
az információkeresés folyamata:
felhasználó
megértés, találatok megfogalmazás természetes
nyelven
értelmezése
információ információs igény
fordítás
információkereső nyelvre
találatok keresőkérdés és keresési stratégia
összehasonlítás
találatok megértése – „lefordítás” (a felhasználó gondolkodásmódjának lefordítása a

megfelelő formára)
A könyvtári információkeresés csak helyszínében, sőt, sok esetben még helyszínében

sem, csak eredetében, fogantatásában, és környezetében, előképeiben különböztethető
meg az információkereséstől általában. Az információkeresést sokan előszeretettel
információ-visszakeresésnek nevezik. Ennek eredete, hogy a nyomkereső kutya
(retrieval dog) kereső műveletének analógiája alapján elnevezett angol “information
retrieval” szó hangzása, különösen pedig a bevezető “re”- igekötő miatt sokan úgy
vélik, hogy a magyar kifejezésnek is ki kell fejeznie: itt nem egyszerűen keresésről,
hanem valaminek az “újra kinyeréséről”, valami elveszettnek, elrejtettnek az újbóli
megtalálásáról van szó. Valójában ez nem így van; (egyébként más nyelvekben sem).
Ezt talán semmi sem bizonyítja jobban, mint az interneten végzett információkeresés.
Információkeresésről – és nem egyszerűen “keresésről” – pedig (hasonlóan az angol
“information retrieval” kifejezéshez) azért beszélünk, mert ezzel jelezzük, hogy nem
pusztán műveletről, hanem szakterületről van szó. Az információkeresés
szakterületén belül műveletek tárgyalhatók, mint például a keresés (searching),
lekérdezés (scanning), a böngészés (browsing), szörfölés (surfing), vagy akár az
innovatív keresés (serendipitous searching).
Az információt, információkat igénylő ember (a könyvtárban minden olvasó, minden
használó ilyen ember) valamilyen módon meghatározható, leírható információt
keres. Ebből a szempontból semmi különbség nincs a “valami jó szerelmeset tessék
adni” mondattal, vagy az “etikával foglalkozó filozófiai munkákat keresek”
kívánsággal jelentkező olvasó között; ezúttal még annyi sem, hogy két “mesebeli”
olvasónk egyike sem meghatározott dokumentumot, még csak nem is egyetlen szerző
munkáját, nem is valamely műfajba tartozó, esetleg speciális információhordozón
rögzített dokumentumot kíván kikölcsönözni; mindkét olvasó igénye tárgyköri,
tematikus. A tárgyköri (tehát a könyvtári dokumentumok által tárgyalt) fogalmak,
fogalomkörök szerinti információkeresés feltételeivel és az erre a célra szolgáló
hagyományos vagy újabb eszközökkel az osztályozók és/vagy indexelők
foglalkoztak, addig az egyéb szempontok szerinti információkeresés feltételeivel,
eszközeivel a katalogizálók. A gyakorlatban nincs áthidalhatatlan szakadék a
különféle keresési szempontok és a különféle keresési igényekre választ adó eszközök
között. Így például a hagyományos megközelítés szerint az egyik kategóriába,
nevezetesen a (szerző, vagy közreműködő) személyek neve szerinti kategóriába
tartozó információkeresés eszközeinek megteremtése a katalogizálás (“formai
feltárás”) feladata. Az osztályozási jelzetek, tárgyszavak, deszkriptorok
hozzárendelése pedig a “tartalmi feltárás” feladata. Könnyű belátni azonban, ha
például valamely személyről szóló mű (dokumentum) kereséséről van szó, akkor
tárgykör szerinti keresést végzünk, de hozzá az egységesített személynevet kell
használnunk, és ennek feltételeit ugyancsak a katalógus – tehát a katalógus kialakítása,
szerkesztése, azaz a katalogizálás – segítségével kell megteremteni.
Az információkeresésre szolgáló eszközök körét a felmerülő keresési igények és a

meghatározható keresési eszközök lehetőségei, adottságai szerint kategorizálni kellett.
A lehetséges keresési pontok meghatározásához, kiválasztásához és leírásukhoz
különböző módszerek és eszközök kellettek; a keresés szempontjaként felmerülő
fogalmak és nyelvi megfelelőik különböző mértékben egységesítettek vagy akár
szabályozottak. Ismételten hangsúlyozva, hogy a keresés szempontjait és így eszközeit
nem választja el egymástól valamiféle kínai fal, a gyakorlatban, mégis különbséget kell
tennünk egyfelől a könyvtárban tárolt információk/dokumentumok tárgyköre,
másfelől egyéb jellemzői (formai jellemzők) között. E kétfélének tartott jellemző
feldolgozása a munkamegosztás következtében gyakran elkülönül egymástól.
Az információkeresés területén azonban ilyen munkamegosztásnak nem volt
gyakorlati értelme és haszna. Az információkeresés nem merül ki a keresési
pontok/ismérvek meghatározásában. A keresési ismérvek rögzítésének,
elrendezésének, hozzáférhetővé tételének, és közöttük fennálló összefüggések
kimutatásának különböző útjai és módjai vannak. Hasonlóan eltérő lehet – amint erre
már utaltunk – a keresés technikája, technikai eszköze, lebonyolítása, folyamata is.
Pl amikor tartalomjegyzéket és mutatót alkotnak, maguk is az információkeresés
eszközeit hozzák létre.
E tekintetben két szembeötlő fejleménnyel kell számolni. Egyrészt az automatikus
indexelés és osztályozás lassú kialakulásával. Ez a folyamat valójában még ki sem
bontakozott igazán, de jövőbeli jelentősége kétségtelen. E teljesen automatizált
eljárások azonban ugyanúgy nem fogják szükségtelenné tenni az intellektuális
információfeldolgozást és keresést, ahogy a gépi fordítás sem képes kiváltani a
szellemi munkával végzett fordítást. Mind a teljesen automatizált, mind a szellemi
eljárásoknak megvan és meglesz a maguk helye. Másrészt számolnunk kell az internet
létével és az interneten végzendő információkeresés kihívásával. A gyakorlati
tapasztalatokhoz igazodva és a lehetséges elvárásokat mérlegelve úgy véljük, hogy –
minden nagy jelentőségű különbség ellenére – az internetes információkeresés is
könnyebben megoldható feladat mindazon eszközök használatával, amit a tág
értelemben vett könyvtári információkeresés kitermelt.
A deszkriptor valamely tudományos, szakterületi fogalom uniformalizált, szigorúan
kötött szakkifejezése (lexikai egysége), mely az osztályozáshoz, az információk
szabványos leírásához, illetve kereséséhez közvetlenül alkalmazható.
A keresés folyamata
- A könyvtári információkeresés végezhető kézzel (manuálisan) cédulakatalógusban
(offline), dokumentumokban vagy akár másokat megkérdezve. Végezhető
mechanikai eszközökkel és készülékekkel (lyuk- és fénylyukkártyák, mikrofilmes
berendezések) és számítógépek segítségével.
- Online információkereső rendszerekben a felhasználó közvetlen — interaktív —
kapcsolatot teremthet a számítógép segítségével a dokumentumleírások (olykor a
digitális vagy digitalizált dokumentumok) állományával. Ma az
információkeresésnek szinte mindig van online szakasza.
- a dokumentumleírásokat (nevezik ezeket dokumentációs egységeknek,
dokumentumrekordoknak, dokumentumtételeknek, a továbbiakban az utóbbit
fogjuk használni) adatbázisokba szervezve tárolják; a könyvtári információkeresés
hagyományosan ezekben játszódik le.
- Vannak olyan online keresőrendszerek, melyek segítségével magukat az eredeti
dokumentumokat lehet megkapni. Ezeket a dokumentumokat vagy a nyomtatott
dokumentumok digitalizálásával állítják elő és digitális formában tárolják, vagy eleve
digitálisan készülnek. 🡪 interneten keresztül érhetők el.
🡪 Az online információkereső rendszerben a számítógép és a felhasználó között

kétirányú a kommunikáció, mely a beviteli, illetve kiviteli berendezéseken
(billentyűzet, egér, illetve képernyő, nyomtató) és a kommunikációs csatornán
keresztül valósul meg (mint amilyen a telefonvonal és a távközlési eszközök
segítségével fenntartott távolsági adatátviteli vonalak), és a kommunikáció fázisai
(így a kérdések és a válaszok) a számítógéphez kötött képernyőn jelennek meg.
🡪 Az interaktív hozzáférés közel hozza a végfelhasználót az adatbázishoz vagy az
adatok egyéb állományához. Ettől azonban csak látszólag egyszerűbb a dolga. Ha
ugyanis nem információs szakember, kevésbé járatos a mindenkori információkereső
rendszer eszközeinek használatában, akkor keresési eredményei ennek megfelelően
tökéletlenek lesznek.
Az információkeresés legfontosabb művelete az összehasonlítás. Egész általánosan

megfogalmazva: a felhasználó információkereső nyelvre lefordított kérdését össze
kell hasonlítani a tárban található, ugyancsak információkereső nyelven
megfogalmazott információkkal.. Összehasonlításkor a kérdés és a dokumentum
ismérveinek összevetésére kerül sor.
A fordítás sikere azon is múlik, milyen a párbeszéd a rendszerrel, mennyi segítséget
kap a rendszertől a felhasználó. E téren alig vannak különbségek a könyvtári
rendszerek között; a laikus végfelhasználónak nyújtott segítségek (súgók, „helpek”)
nagyon szegényesek.
Az interneten működő keresőszolgáltatásokban már több segítség található, de ezek
a tájékoztatások sokszor nincsenek eléggé tekintettel a felhasználóra, a keresési
példák, melyekre a leginkább szükség lenne, ezekben a segítségekben is jóformán
teljesen hiányoznak.
Az se mindegy, hogy milyen információkereső nyelvet használnak az adott
rendszerben, és milyen minőségű a dokumentumok feldolgozása.
Miután megtörtént az összehasonlítás, és a rendszer megjelenítette a találatokat, ezt a

„választ” a felhasználónak meg kell értenie, ami azt jelenti, hogy le kell fordítania a
saját gondolataira (ami szintén „fordítási” művelet, noha ugyanúgy nem tudatos,
akár a fordítottja, és legalább annyi félreértés forrása, mint az előző fordítások
bármelyike).
A felhasználónak végül értelmeznie is kell a válaszokat képviselő találatokat, a
kapott dokumentumtételeket is. Ennek érdekében jó, ha ismeri a kereséshez használt
rendszert gyengeségeit, előnyeit, mert ezek befolyásolják, hogy mit kap találatként.
Ismerni kell továbbá azokat a parancsokat (billentyűzetről vagy egér segítségével
megadott utasítások a programrendszer számára), melyeket az információkereső
nyelvre lefordított keresőkérdés bevitelekor használni kell. E parancsok összessége,
a parancsnyelv is különböző lehet rendszerenként 🡪 online információkeresés nem
oldja meg a kereséskor felmerülő nehézségeket - amit megold, az a keresés kényelme
és gyorsasága.
Logikai műveletek
Amikor keresünk, találatként a keresőszót vagy több keresőszó együttesét tartalmazó
dokumentumtételek halmazát kapjuk.
Ha a „sportoló” és a „diák” szavakkal kérdezünk, akkor nem elég csak a két szót
megadni. Meg kell adni azt a viszonyt is, mely a két keresőszó által reprezentált
találati halmaz között fennálljon. A találati halmazok mennyiségi viszonyait (a
halmazok egymáshoz viszonyított terjedelmét, illetve helyzetét) logikai műveletekkel
állapítjuk meg, e műveleteket pedig logikai műveleti jelekkel — ún. „operátorokkal”
— fogalmazhatjuk meg. :
Ilyen logikai kifejezésekkel meghatározhatjuk például, hogy megkapjuk mindazokat
a dokumentumtételeket, melyek tartalmazzák
● a „sportoló” és a „diák” szavakat;
● a „sportoló” vagy a „diák” szavakat;
● azokat a dokumentumtételeket, melyek a „sportoló” szót tartalmazzák, de
nem tartalmazzák a „diák” szót;
● azokat a dokumentumokat, melyekben a „sportoló” és a „diák” szó között
például legfeljebb 5 szó fordul elő a szövegben;
● azokat a dokumentumtételeket, melyeknél a megjelenési év értéke például
1960-nál nagyobb.
Boole-operátorok
ÉS (logikai szorzás, halmazok metszete, AND) 🡪 két vagy több halmaz közös
elemeinek meghatározására való.
VAGY - megengedő (logikai összeadás, halmazok egyesítése, OR) 🡪 két vagy több
halmaz összes olyan elemének meghatározására való, melyekben az egyik vagy a
másik vagy mindkét kifejezés előfordul.
VAGY, kizáró (logikai összeadás, halmazok egyesítése, XOR) 🡪 két vagy több halmaz
összes olyan elemének meghatározására való, melyekben vagy csak az egyik vagy
csak a másik fordul elő.
ÉS NEM (logikai tagadás, halmazok kizárása, NOT) 🡪 az egyik halmaz elemeiből
kizárja a másik halmaz elemeit. Pl.: „közlekedés” ÉS NEM „vasúti közlekedés”.
Ilyenkor találatként megkapjuk mindazokat a dokumentumtételeket, melyekben az
első kifejezés szerepel, de a második nem.
NEM–VAGY (kizáró logikai tagadás, halmazok kizáró kizárása, NOR) 🡪 a
halmaz(ok) elemeit kizárja az összes többi elem halmazából. Pl.: „vasúti közlekedés”
NEM–VAGY „közúti közlekedés”. Ilyenkor találatként megkapjuk mindazokat a
dokumentumtételeket, melyekben sem az első, sem a második kifejezés nem
szerepel.
VAGY NEM (implikáció, XNOR) 🡪 az egyik halmaz elemeit kizárja az összes többi
elem halmazából, kivéve azokat, melyek a másik halmaz elemeivel közösek.
- A mindennapi használatban elsősorban az első két művelet és az ÉS NEM fordul
elő, mivel többi művelet eredményét ezekkel is meg lehet kapni.
- A VAGY–kapcsolat esetén olykor még a rendszer súgója alapján sem egykönnyen
állapítható meg, hogy megengedő vagy kizáró VAGY–kapcsolatról van szó.
Összehasonlító műveletek (relációs műveletek)
\l kisebb mint, korábbi mint
Például: „\l2001” esetén minden 2001 előtti dokumentumtétel megjelenik találatként,
de az 2001. évben megjelent dokumentumok tételei nem.
\g nagyobb mint, előbbi mint
\l= kisebb vagy egyenlő
\g= nagyobb vagy egyenlő
\l\g nem egyenlő 🡪 Például: „\l\g= 2001” esetén a 2001. évvel minősített
dokumentumtételek nem jelennek meg találatként, az összes többi évvel minősített
dokumentumtétel megjelenik találatként.
= egyenlő
Közelségi (távolsági, helyzeti) műveletek
EGYÜTT
két megadott keresőszó között nem fordulhat elő meghatározott számúnál több
másik kifejezés, a kifejezések sorrendje számít. Ha például ez az érték 5, akkor a
„fiatalkorú EGYÜTT interjú” esetén találatként megjelenik az a dokumentumtétel,
melynek szövegében szerepel a „fiatalkorú kábítószerfogyasztókkal készült interjú”
részlet, de nem jelenik meg az, amelynek szövegében az „interjú azzal, aki
fiatalkorú” részlet szerepel.
KÖZEL
két megadott keresőszó között nem fordulhat elő meghatározott számúnál több
másik kifejezés, a kifejezések sorrendje nem számít. Például a „fiatalkorú KÖZEL
interjú” esetén találatként megjelenik az a dokumentumtétel, melynek szövegében
szerepel mind a „fiatalkorú kábítószer-fogyasztókkal készült interjú”, mind az
„interjú készítő fiatalkorú” részlet.
Keresés szótöredékekkel és jelhelyettesítéssel
A találati halmaz terjedelmét azzal is befolyásolhatjuk, hogy a keresőszó elejét, végét
vagy azon belül meghatározott karakterpozíciókat nyitottá tesszük, azaz
megengedjük, hogy a kifejezés elején, végén vagy meghatározott karakterpozícióin
bármilyen karakter szerepeljen. Ehhez afféle „jolly joker” jeleket helyezhetünk el a
keresőszóban. 🡪 Helyettesítés meghatározott karakter (ez rendszerenként változik)
bármely karaktert helyettesít. Például a „V#r#svár #” esetén mind a „Veresváry”,
mind a „Vörösváry”, mind a „Vöresvári”, mind pedig a „Verösvári” keresőszónak
számít.
Csonkolás
- keresés szótöredékkel🡪 a szó elején („balról csonkolás”)
és/vagy végén („jobbról csonkolás”) álló meghatározott karakter (ez rendszerenként
változik) minden megelőző és/vagy követő karaktert helyettesít.
Például a „?hajt?” esetén mind a „meghajtás”, „meghajtó”, „meghajtók”,
„meghajtóberendezés”, „meghajtóberendezések” stb.
- a szó elején, „balról” és egyszerre mindkét oldalon csak nagyon kevés rendszerben
lehet csonkolni. Számos rendszerben a balról csonkolás se lehetséges.
Keresés összetett kifejezés, illetve meghatározott írásmódú kifejezés szerint

- jelölhető, hogy a megadott több tagú, külön írt szavakból álló kifejezéseket, teljes
szövegrészeket („szóláncokat”) a rendszer egyetlen keresőszóként kezelje. Ha valaki
egy magyar nóta teljes szövegét keresi az interneten, akkor például a címét vagy a
kezdősorát az AltaVizsla keresőrendszerében idézőjelek közé téve adhatja meg,
„lehullott a rezgő nyárfa aranyszínű levele....”,
és ebben az esetben csak azok a találatok jelennek meg, melyekben az idézőjelek közé
tett szövegrész szerepel.
🡪 számos rendszerben nincs írásmód-ellenőrzés, akárhogy adják meg a
keresőszavakat, megjelennek mind a kis-, mind a nagybetűvel írt ismérveket
tartalmazó találatok.
- a keresőrendszerek egy részében jelezhető vagy jelölhető, hogy a keresőszó
írásmódját a kereséskor vegyék figyelembe. Pl.: csak a „FRÁSZ” vagy a „Frász”
írásmódú keresőszó érvényesüljön a kereséskor, nem pedig a „frász” (az első lehet
egy rövidítés, a második egy együttes neve).
5. A számítógépes adatbázisok tipológiája és jellege, különös tekintettel a

referensz és teljes szövegű adatbázisokra
- az alapja mindig egy nagy referáló lap

- adatbázisok típusai:
referensz adatbázisok: valamiről valamilyen adatokat megmond leírást ad/
tájékoztat
forrás adatbázisok: maga a dokumentum, amiről a referensz készül
1. referensz adatbázisok:
a, bibliográfiai (mindenféle dokumentumok leírása – pl.: film, zene, könyv)
b, faktografikus adatbázisok (bármilyen entitásról – bármilyen entitásról tesz
ténybeli megállapítást – pl.: Wikipédia, Cleopatra film- Liz Taylor adatai, vagy
az ingatlanos hirdetések – mert „nincs rajta a ház a neten” )
2. forrás adatbázis:
médiatípusok szerint:
szöveges/ grafikus (teljes szöveges/full text - írott)
hangzó (spotify)
kép (getty)
mozgókép
software adatbázisok (Google Play)
+ videogame
ez manapság összecsúszik, mert a tartalomszolgáltatónak jól jön, ha egy részletes,
felépített adatbázis áll mögötte (pl.: ELSEVIER; az Amazon megvette az Imbd-t)
3. hibrid adatbázis:
ATLA Religion Data Base – a keresőfelület miatt hibrid, nem engedi
szétválasztani
ATLA – bibliográfiai adatbázis
ATLA serials – teljes-szöveges gyűjtemény (de csak olyan, ami az ATLA részét
képezi – feldolgozott)
I,REFERENSZ ADATBÁZISOK – az eredeti, elsődleges forrásokra vonatkozó ún.

másodlagos információkat tartalmaznak. Két fajtájukat különböztetik meg:
1.BIBLIOGRÁFIAI ADATBÁZISOK – az elsődleges források a kiadott vagy nem
kiadott dokumentumok (könyvek, időszaki kiadványok, folyóiratcikkek,
szabadalmak, térképek, zeneművek stb.). A másodlagos információk a rájuk
vonatkozó dokumentumtételek (dokumentumleírások, bibliográfiai tételek). E
tételekhez kapcsolhatnak referátumokat, annotációkat, tömörítvényeket stb. Ilyen
adatbázisok a könyvtárak online olvasói katalógusai, a bibliográfiák, cikkadatbázisok,
továbbá a különféle szakterületi dokumentumrekordokat tartalmazó adatbázisok
(például a MEDLINE, vagy nálunk a PRESSDOC adatbázisa).
2.FORRÁSTÁJÉKOZTATÓ ADATBÁZISOK – az elsődleges információforrások
(személyek, szervezetek, szolgáltatások, folyó kutatások (“projektek”) stb. (tehát nem
dokumentumok) adatait tartalmazó és kereshetővé tevő adatbázisok. A másodlagos
információk a rájuk vonatkozó rekordok (leírások), melyek alapján elérhetők. Ilyen
adatbázisok például a cím- és céginformációs adatbázisok (név- és címtárak,
cégkatalógusok), telefonkönyvek, termékinformációs adatbázisok (melyekben az
előállított áruk, szolgáltatások elérésére vonatkozó adatok, a szolgáltatók, cégek,
egyéb szervezetek adatai) szerepelnek (például a KSH cégnyilvántartása, az “Arany
Oldalak” szakmai telefonkönyv weben, wapon [mobiltelefonon] és CD–ROM-on
elérhető adatbázisa).
II,FORRÁSRA HIVATKOZÓ ADATBÁZISOK – elsődleges adat- vagy

információforrások, amelyek az eredeti forrás tartalmát (számszerű vagy szöveges
adatait, teljes szövegét) szolgáltatják. Három fajtájukat különböztetik meg:
1.NUMERIKUS ADATBÁZISOK – eredeti statisztikai vagy más numerikus adatokat
(például termelési, ipari, fogyasztási, költségvetési, pénzügyi, választási, demográfia
adatokat tartalmaznak a legkülönfélébb (például idősoros, területi) rendezettségben.
Ezeket az adatbázisokat sokszor adatbankoknak nevezik; egy részük nem nyilvános.
A legismertebbek a statisztikai hivatalok adatbázisai, a demográfiai adatbankok, a
lakossági címnyilvántartás, az igazgatási (miniszteriális és önkormányzati)
adatbázisok (például a Defense Data Bank, mely az USA védelmi minisztériumának
gazdálkodási adatait tartalmazza) és az ipari termelés és szolgáltatás adatait
tartalmazó adatbankok (például az USA mezőgazdasági adatait heti, havi és
negyedéves idősorokban szolgáltató National Agricultural Statistical Service, a
termelés, fogyasztási és népességi adatokat tartalmazó PTS Time Series).
2.SZÖVEGES–NUMERIKUS ADATBÁZISOK – eredeti szöveges és számszerű
adatokat felváltva tartalmaznak. Életrajzi, vállalati, politikai stb. adatbázisok, olykor
kézikönyvként nyomtatott formában is léteznek. Ilyen adatbázisok például a
Pályázatfigyelő, a CompAlmanach Kft. Ki mit gyárt? vállalati katalógusa, a vegyi
anyagokról szóló információkat szolgáltató CHEMSEARCH.
3.TELJES SZÖVEGŰ ADATBÁZISOK – eredeti szöveges dokumentumokat
tartalmaznak. Ilyen adatbázisok az elektronikus könyvtárak (például az OSZK-ban
fenntartott Magyar Elektronikus Könyvtár), a digitalizált enciklopédiák (például a
Pallas Nagy Lexikona CD– ROM-on), elektronikus folyóiratok és lapok cikkeinek
adatbázisai (például a Magyar Hírlap vagy a Times archívumai), a bírósági
határozatok, jogi döntések gyűjteményei stb.
forrástájékoztató adatbázisok; numerikus adatbázisok, szöveges-numerikus
adatbázisok) együtt faktografikus adatbázisoknak vagy adatbankoknak is nevezik.
- Teljes szövegű adatbázisok, melyek a dokumentum teljes szövegét elérhetővé

teszik. Egyre növekvő számuk biztató, hiszen gyorsan és egyszerűen használhatók
teljes körű tájékoztatásra. (pl. MEK, EPA)
6. A bibliográfiai adatbázisok szerkezete, a dokumentumok metaadatai

(szurrogátum tartalma) különös tekintettel a tartalmi feltárásra
Szurrogátum:
- jelentése: helyébe állít, helyébe választ (subrogo, surrogo)
- dokumentumok azonosítására szolgál 🡪 ilyen a bibliográfiai leírás
- a könyvtárak nem teljes dokumentumokkal dolgoznak, hanem leírják
(dokumentumot készítenek róla) = ez lesz a metaadat a számítógép megjelenésével
A bibliográfiai leírás kiegészül az ún. indextétellel, amely a témára tartalomra
utal vagy azt tömöríti (tárgyszavak, deszkriptorok sorozata), szöveges összegzõ
ismertetéssel (pl. referátum) vagy magyarázattal, a felhasználói célcsoport
jelölésével, az alkalmazási terület megjelölésével. 🡪 mindezek - a bibliográfiai
leírással együtt - képviselik, helyettesítik az eredeti szöveget, dokumentumot és
szurrogátum a neve.
bibliográfiai adatbázis: olyan speciális szerkezet elektronikus dokumentum,

amely bibliográfiai egységekről készített rekordokat tartalmaz (pl.
szakterületi/szaktudományi adatbázisok, könyvtári katalógusok, hivatkozás-
adatbázisok)
1. A bibliográfiák mai változatos fajtáikat lényegében két fő szempontból
lehetséges rendszerezni. Kiindulva abból, hogy az összes bibliográfia
valamilyen módon az emberi tudás egészével, a dokumentumok
összességével hozható kapcsolatba, az első szempont mindjárt az, hogy
milyen alapon darabolják fel az egészet, az egészhez képest milyen részt
foglalnak rendszerbe.
2. A második tipizálási szempontrendszer a bibliográfiák módszerei, belső
tulajdonságai lesznek; azaz, hogy miután kihasították a részt az egészből,
hogyan rendszerezik azt, milyen mélységben tárják föl, milyen módszereket
alkalmaznak, és főleg: milyen funkciót töltenek be.
Szerkezet szerinti csoportsítás:
tárgyi-tematikus
személyi (biográfiai)
történeti (kronológiai)
földrajzi (topográfiai)
metaadatok - metaadatolás:
- könyvtári szurrogátum - bibliográfiai leírás
- Metaadat – valamely adatról szóló jelzés, leírás, amellyel (rendszerint az
elsődleges) adat tulajdonságait jellemzik (a hely, formátum, frissítés,
hozzáférés, használat, korlátozások, copyright stb. leírásai).
- Adat az adatról, az adatot leíró adatok. A leírások többféle formát ölthetnek,
segíthetik a jelentéstartalmak emberi megértését, de készülhetnek speciálisan a
számítógépes feldolgozás számára, kódok, sémák formájában.
- részei:
1. azonosító: raktári jelzet
leltári szám /mert ezek azt a bizonyos könyvet azonosítják/
- bibliográfiai szempontok:
- létrehozó (szerzőségi adatok – szerkesztő, összeállító stb.)
- cím
- kiadási adatok – kié a kiadási jog (nyomda neve és helye; kiadó vagy url (e-
booknál) 🡪lelőhely (rögzítés formája)
- fizikai, terjedelmi adatok (oldalszám, magasság vagy e-booknál kbyte)
2. leíró adatok (miről szól)
- tartalmi adatok 🡪 lehet csak az egyik vagy mindkettő 🡪osztályozás vagy
indexelés
- tárgyszavak: MARC formátum – 650-es mező (földrajzi, formai, szabad,
dokumentum célja/ rendeltetése stb.)
3. absztrakt (1000 leütésből áll) ezek SZÖVEGES ismertetések
- referátum 🡪 informatív (tájékoztató, legfontosabb megállapítások)
🡪 indikatív (figyelemfelkeltő)
- absztrakt (van szabványa, de a magyart visszavonták)
- tömörítmény (helyettesíti a dokumentumot)
- annotáció (legrövidebb leírási forma (500 leütés) 🡪 lehet ajánló, leíró
🡪 eldöntés: Mi a cél? Milyen hasznot szolgál?
informatív absztrakt: vázlat, pontos strukturált absztrakt (amerikai minta)
- szabvány szerint minimum 1000 leütés, de ez változhat 🡪 ügyelni kell, nem
érdemes többet írni – különböző szövegszerkesztők levághatják, mert
máshogy számolja a karaktereket
+ szöveges ismertetési forma: (pl.: Új könyvek kiadvány) – könyvtári értelemben
- recenzió – kritikai műfaj – általános értelemben könyvismertetés – ez is tudományos
műfaj
- általános, hogy az adott szurrogátum kétféle osztályozási formát tartalmaz
1. generalizáló – általánosan elhelyezi a tartalmát (pl.: Ikea konyhabútor)
2. individualizáló – egyedi ismérvek alapján helyezi el a tartalmat (pl.: Ikea
konyhai szék)
- alkalmazási terület és célcsoport
- alkalmazási terület: oktatás gyakorlata – olyan struktúra kell az
adatbázisokban, amikkel ezekre a kérdésekre lehet válaszolni
pl.: IMBD – megvannak egy adatbázis általános adatmezői 🡪
1. rendezte/írta/színészek
2. storyline (szöveges ismertetés min 2 fajta)
3. műfaj (generalizáló rész)
4. plot keywords individualizáló rész
5. parents guide – célcsoport meghatározás
+1 technical specs (technikai adatok pl.: oldalszám, gerincmagasság)
+2. forgalmazó (kiadó)
- célcsoport: milyen típusú könyvtárnak ajánlja
szakirodalmi bázisok: a leírás a cél, nem maga a dokumentum, ezért nincs is ott a
dokumentum pl.: ProQuest, PsycInfo
Formai:
1. Cím és szerzőségi közlés: főcím - párhuzamos főcím - egyéb cím - szerzőségi
közlés
2. Kiadás - kiadásjelzés / az adott kiadványra vonatkozó szerzőségi közlés. –
3. Megjelenés - - megjelenés helye - kiadó neve - megjelenés éve - nyomda székhelye -
nyomda neve
4. Terjedelem - oldalszám : illusztráció ; méret cm + melléklet
5. Sorozat - sorozatcím : sor. egyéb cím /szerzőségi közlés, ISSN ; sorozaton belüli
szám)
6. Megjegyzés -
7. Terjesztési adatok – ISBN, kötés : ár
7. A bibliográfiai adatbázisok értékelésének szempontjai, fejlődési tendenciák
Az adatbázisok alapja mindig egy referáló lap.

Az adatbázis legkorábban a ’60-as években indul, a ’80-as években vált
„nagykorúvá” 🡪 amikor a CD-k megjelentek, teljes adatbázist lehetett rámásolni – ez
a ’90-es évekig tartott, mert 1. lementek az árak 2. megjelent az internet
Kereséstipológia
- két fajtája van:
1. ismertre keresés VAGY
- bibliográfiai kérdés (Mikor jelent meg? Mi a címe?) – tematikus
keresés
- összegyűjtés (Arany János művei) – faktografikus lapok
2. nem ismertre keresés
A referensz adatbázisok értékelése

- szakterület lefedettsége (1): - hasonlít a bibliográfiai értékelésre
- teljes - szelektív
- hangsúlyozott témák (fókusz határterület) – ez lehet tematikus is, de más is
pl.: ismeretterjesztő
- dokumentum típusok (pl.: új információ – folyóiratcikk)
- feldolgozott anyag fókusza (tudományos vagy népszerűsítő)
- feldolgozott időszak
- szelekciós politika
- feldolgozott anyag minősége
- feldolgozott világirodalom aránya
- tartalom interdiszciplináris jellege
- méret (2):
- rekordszám
- gyarapodás
- feltárt források helyi elérhetősége (3)
- frissesség (4):
- átfutási idő (dokumentum megjelenése és feltárása között eltelt idő)
- frissítések gyakorisága
- tartalmi feltárás (katalogizálási, indexelési gyakorlat) (5):
- tárgyszójegyzék, tezaurusz
- referátum
- tartalmazza a teljes szöveget?
- kereshető-e cím, referátum, teljes szöveg?
- indexelés minősége
- indexelés mélysége, egyedisége
- authority control van-e a nem tartalmi mezőkben (is)?
- tartalmi feltárás konzisztenciája
- hibaarány (6):
- hibák száma
- adathibák
- gépelési hibák
- indexelési hibák
- rekord és fájlrendszer (7):
- megjelenített, illetve kereshető adatmezők
- megjelenített, illetve kereshető nem tartalmi mezők
- mely mezőkben lehetséges szabadszöveges keresés?
- rendezés, nyomtatás (8):
- beépített rendezés (pl.: megjelenés, relevancia)
- rendezhető mezők
- többszörös rendezési lehetőség
- nyomtatási formátumok
- költségek (9)
- segítség (10):
- elérhetőség
- világosság
- pontosság
- teljesség
8. A szakirodalmi adatbázisokban a visszakeresés elméleti alapjai, módszerei és
stratégiái
keresés elemei:
- kérés: a keresés tárgya, célja (amit mond, amit ténylegesen akar)
- téma összefüggéseinek vizsgálata, megközelítés szempontjai, feldolgozás
szintjei, dokumentumra vonatkozó adatok, külső szempontok, (megjelenés
éve, nyelv), találatokkal szembeni elvárások
- tartalmi-fogalmi analízis: szignifikáns szerkezetek meghatározásai, releváns
fogalmakra bontás
- adatbázis és szolgáltató választás
- a kérdés lefordítása: rekordszerkezet, keresőelemek, kereső szoftverek
(szoftver - milyen kérdést tudok beleírni a felületbe, engedi-e a kérdést olyan
formában?)
- keresési stratégia:
🡪 teljesség vagy pontosság
🡪 második út: egy keresés nem keresés! (azaz: tudni kell visszalépni és
újra keresni)
- bejelentkezés, keresés elvégzése
- találatok értékelése, keresőkérdés módosítása: másik út; szűkítés/ bővítés
- kijelentkezés
keresőkérdés szintaxisa:
Boole-operátorok: vagy egymás mellett van
vagy ugyanabban a mezőben van ez mind a 3 a
szoftvertől függ
mennyi lehet a két szó között?
maszkolás = karakter kilövés
csonkolás/ maszkolás, prefixum, szuffixum
korlátozottabb közelségi operátorok használata
keresés szűkítése Boole-operátorral:

- metszet – ÉS 🡪 több terminust adok meg
- unio 🡪 több terminussal
- különbség 🡪 nem használni
- szűkítés feloldása
- csonkolás alkalmazása
- kevésbé korlátozó közelségi operátor használata
- átfogóbb terminus használata
keresési stratégiák: VAN AMI SZOFTVERFÜGGŐ IS!!!

1. építkezés tömbökből 🡪 egy példán keresztül – meghatározzuk azokat a fő
szempontokat, ami alapján keresünk
A PISA felmérés hatása az Európai országok oktatáspolitikájára
🡪 PISA ∩ EU ∩ okt. pol. 🡪 metszet van, mert csak arra van szükségem, amire mindez
igaz
🡪 PISA – melyik? hol? év?
tömb építés: EU 🡪 Magyarország, Németország stb. „VAGY” U (unió) indikátor
2. egymást követő szempontok:
- egymás után pakolom a szempontokat – mindig tovább szűkíteni a témát; mindig
„ÉS” (metszet) viszony van, az első keresés mindig a legáltalánosabb – keresés 🡪
eredmény 🡪 új szempont keresés
- szűkítés 🡪 néha olyat is felajánl a találati halmazon belül, amire korábban nem
lehetett szűkíteni
3. gyöngynövesztés
- keresünk kiindulópontként egy dokumentumot, ami releváns (tárgyszavazás,
deszkriptor) azaz, ha egy adott téma szakirodalmát nem ismerjük, egy kiindulópont
dokumentumot kell keresni 🡪 ebből próbálunk egyre nagyobb halmazt létrehozni
4. interaktív vizsgálódás:
- nem központi elemből indulok ki
- több keresés elvégzésével alakítok, megvizsgálom az eredményeket🡪 ehhez képest
változtatok - keresési stratégiát (nem ismerjük a témát, adatbázist feltáró-eszközt) =
a keresőprogram működésével kapcsolatos következtetések, kialakul mire akarok
keresni 🡪 meg tudom fogalmazni a keresőkérdést
5. tartalmazott szempont:
- ha például egy egyedi adatbázisban keresek, nem kell mindenhez hozzátennem
hogy oktatási, mert minden az pl.: pedagógiai adatbázisban indifferens a
pedagógia/oktatás szó
6. hipertext hivatkozás:
-olyan dokumentumot találok, amelyben vannak hypertext hivatkozások 🡪 ezek
mentén is lehet haladni keresés során
A keresés folyamata
- A könyvtári információkeresés végezhető kézzel (manuálisan) cédulakatalógusban
(offline), dokumentumokban vagy akár másokat megkérdezve. Végezhető
mechanikai eszközökkel és készülékekkel (lyuk- és fénylyukkártyák, mikrofilmes
berendezések) és számítógépek segítségével.
- Online információkereső rendszerekben a felhasználó közvetlen — interaktív —
kapcsolatot teremthet a számítógép segítségével a dokumentumleírások (olykor a
digitális vagy digitalizált dokumentumok) állományával. Ma az információkeresésnek
szinte mindig van online szakasza.
- a dokumentumleírásokat (nevezik ezeket dokumentációs egységeknek,
dokumentumrekordoknak, dokumentumtételeknek, a továbbiakban az utóbbit fogjuk
használni) adatbázisokba szervezve tárolják; a könyvtári információkeresés
hagyományosan ezekben játszódik le.
- Vannak olyan online keresőrendszerek, melyek segítségével magukat az eredeti
dokumentumokat lehet megkapni. Ezeket a dokumentumokat vagy a nyomtatott
dokumentumok digitalizálásával állítják elő és digitális formában tárolják, vagy eleve
digitálisan készülnek. 🡪 interneten keresztül érhetők el.
🡪 Az online információkereső rendszerben a számítógép és a felhasználó között
kétirányú a kommunikáció, mely a beviteli, illetve kiviteli berendezéseken
(billentyűzet, egér, illetve képernyő, nyomtató) és a kommunikációs csatornán
keresztül valósul meg (mint amilyen a telefonvonal és a távközlési eszközök
segítségével fenntartott távolsági adatátviteli vonalak), és a kommunikáció fázisai (így
a kérdések és a válaszok) a számítógéphez kötött képernyőn jelennek meg.
🡪 Az interaktív hozzáférés közel hozza a végfelhasználót az adatbázishoz vagy az
adatok egyéb állományához. Ettől azonban csak látszólag egyszerűbb a dolga. Ha
ugyanis nem információs szakember, kevésbé járatos a mindenkori információkereső
rendszer eszközeinek használatában, akkor keresési eredményei ennek megfelelően
tökéletlenek lesznek.
Az információkeresés legfontosabb művelete az összehasonlítás. Egész általánosan

megfogalmazva: a felhasználó információkereső nyelvre lefordított kérdését össze kell
hasonlítani a tárban található, ugyancsak információkereső nyelven megfogalmazott
információkkal.. Összehasonlításkor a kérdés és a dokumentum ismérveinek
összevetésére kerül sor.
A fordítás sikere azon is múlik, milyen a párbeszéd a rendszerrel, mennyi segítséget
kap a rendszertől a felhasználó. E téren alig vannak különbségek a könyvtári
rendszerek között; a laikus végfelhasználónak nyújtott segítségek (súgók, „helpek”)
nagyon szegényesek.
Az interneten működő keresőszolgáltatásokban már több segítség található, de ezek a

tájékoztatások sokszor nincsenek eléggé tekintettel a felhasználóra, a keresési példák,
melyekre a leginkább szükség lenne, ezekben a segítségekben is jóformán teljesen
hiányoznak.
Az se mindegy, hogy milyen információkereső nyelvet használnak az adott
rendszerben, és milyen minőségű a dokumentumok feldolgozása.
Miután megtörtént az összehasonlítás, és a rendszer megjelenítette a találatokat, ezt a

„választ” a felhasználónak meg kell értenie, ami azt jelenti, hogy le kell fordítania a
saját gondolataira (ami szintén „fordítási” művelet, noha ugyanúgy nem tudatos, akár
a fordítottja, és legalább annyi félreértés forrása, mint az előző fordítások bármelyike).
A felhasználónak végül értelmeznie is kell a válaszokat képviselő találatokat, a kapott
dokumentumtételeket is. Ennek érdekében jó, ha ismeri a kereséshez használt
rendszert gyengeségeit, előnyeit, mert ezek befolyásolják, hogy mit kap találatként.
Ismerni kell továbbá azokat a parancsokat (billentyűzetről vagy egér segítségével
megadott utasítások a programrendszer számára), melyeket az információkereső
nyelvre lefordított keresőkérdés bevitelekor használni kell. E parancsok összessége, a
parancsnyelv is különböző lehet rendszerenként 🡪 online információkeresés nem
oldja meg a kereséskor felmerülő nehézségeket - amit megold, az a keresés kényelme
és gyorsasága.
Logikai műveletek
Amikor keresünk, találatként a keresőszót vagy több keresőszó együttesét tartalmazó
dokumentumtételek halmazát kapjuk.
Ha a „sportoló” és a „diák” szavakkal kérdezünk, akkor nem elég csak a két szót
megadni. Meg kell adni azt a viszonyt is, mely a két keresőszó által reprezentált találati
halmaz között fennálljon. A találati halmazok mennyiségi viszonyait (a halmazok
egymáshoz viszonyított terjedelmét, illetve helyzetét) logikai műveletekkel állapítjuk
meg, e műveleteket pedig logikai műveleti jelekkel — ún. „operátorokkal” —
fogalmazhatjuk meg. :
Ilyen logikai kifejezésekkel meghatározhatjuk például, hogy megkapjuk mindazokat
a dokumentumtételeket, melyek tartalmazzák
● a „sportoló” és a „diák” szavakat;
● a „sportoló” vagy a „diák” szavakat;
● azokat a dokumentumtételeket, melyek a „sportoló” szót tartalmazzák, de nem
tartalmazzák a „diák” szót;
● azokat a dokumentumokat, melyekben a „sportoló” és a „diák” szó között
például legfeljebb 5 szó fordul elő a szövegben;
● azokat a dokumentumtételeket, melyeknél a megjelenési év értéke például
1960-nál nagyobb.
Boole-operátorok
összes olyan elemének meghatározására való, melyekben vagy csak az egyik vagy csak
a másik fordul elő.
NEM–VAGY (kizáró logikai tagadás, halmazok kizáró kizárása, NOR) 🡪 a halmaz(ok)
elemeit kizárja az összes többi elem halmazából. Pl.: „vasúti közlekedés” NEM–VAGY
„közúti közlekedés”. Ilyenkor találatként megkapjuk mindazokat a
dokumentumtételeket, melyekben sem az első, sem a második kifejezés nem szerepel.
- A mindennapi használatban elsősorban az első két művelet és az ÉS NEM fordul elő,
mivel többi művelet eredményét ezekkel is meg lehet kapni.
= egyenlő
EGYÜTT
két megadott keresőszó között nem fordulhat elő meghatározott számúnál több másik
kifejezés, a kifejezések sorrendje számít. Ha például ez az érték 5, akkor a „fiatalkorú
EGYÜTT interjú” esetén találatként megjelenik az a dokumentumtétel, melynek
szövegében szerepel a „fiatalkorú kábítószerfogyasztókkal készült interjú” részlet, de
nem jelenik meg az, amelynek szövegében az „interjú azzal, aki fiatalkorú” részlet
szerepel.
KÖZEL
kifejezés, a kifejezések sorrendje nem számít. Például a „fiatalkorú KÖZEL interjú”
esetén találatként megjelenik az a dokumentumtétel, melynek szövegében szerepel
mind a „fiatalkorú kábítószer-fogyasztókkal készült interjú”, mind az „interjú készítő
fiatalkorú” részlet.
Keresés szótöredékekkel és jelhelyettesítéssel
A találati halmaz terjedelmét azzal is befolyásolhatjuk, hogy a keresőszó elejét, végét
vagy azon belül meghatározott karakterpozíciókat nyitottá tesszük, azaz
megengedjük, hogy a kifejezés elején, végén vagy meghatározott karakterpozícióin
bármilyen karakter szerepeljen. Ehhez afféle „jolly joker” jeleket helyezhetünk el a
keresőszóban. 🡪 Helyettesítés meghatározott karakter (ez rendszerenként változik)
bármely karaktert helyettesít. Például a „V#r#svár #” esetén mind a „Veresváry”,
mind a „Vörösváry”, mind a „Vöresvári”, mind pedig a „Verösvári” keresőszónak
számít.
Csonkolás
- keresés szótöredékkel🡪 a szó elején („balról csonkolás”)
és/vagy végén („jobbról csonkolás”) álló meghatározott karakter
(ez rendszerenként változik) minden megelőző és/vagy követő
karaktert helyettesít.
Például a „?hajt?” esetén mind a „meghajtás”, „meghajtó”,
„meghajtók”, „meghajtóberendezés”, „meghajtóberendezések” stb.
- a szó elején, „balról” és egyszerre mindkét oldalon csak nagyon kevés rendszerben
lehet csonkolni. Számos rendszerben a balról csonkolás se lehetséges.
Keresés összetett kifejezés, illetve meghatározott írásmódú kifejezés szerint

- jelölhető, hogy a megadott több tagú, külön írt szavakból álló kifejezéseket, teljes
szövegrészeket („szóláncokat”) a rendszer egyetlen keresőszóként kezelje. Ha valaki
egy magyar nóta teljes szövegét keresi az interneten, akkor például a címét vagy a
kezdősorát az AltaVizsla keresőrendszerében idézőjelek közé téve adhatja meg,
„lehullott a rezgő nyárfa aranyszínű levele....”,
és ebben az esetben csak azok a találatok jelennek meg, melyekben az idézőjelek közé
tett szövegrész szerepel.
🡪 számos rendszerben nincs írásmód-ellenőrzés, akárhogy adják meg a
keresőszavakat, megjelennek mind a kis-, mind a nagybetűvel írt ismérveket
tartalmazó találatok.
- a keresőrendszerek egy részében jelezhető vagy jelölhető, hogy a keresőszó
írásmódját a kereséskor vegyék figyelembe. Pl.: csak a „FRÁSZ” vagy a „Frász”
írásmódú keresőszó érvényesüljön a kereséskor, nem pedig a „frász” (az első lehet egy
rövidítés, a második egy együttes neve).
Műveleti jelek
- a felsorolt műveletek jelölését nem egyformán szabják meg az egyes online
rendszerekben. Az ÉS–kapcsolatot alapértelmezésben általában a szóközzel (továbbá
a +, a, %, $, /, # és ~ jelekkel) jelölik, de többnyire megadható az AND vagy az ÉS
szavakkal vagy mindkettővel is. A keresőszavak pedig nem szótöredékeknek, tehát
például nem jobbról csonkolt kifejezésnek, hanem pontosan megadott kifejezéseknek
számítanak.
- a többi művelet esetén az angol OR, NOT, NEAR stb., kisebb részükben a magyar
VAGY, NEM, EGYÜTT stb. jelek használatosak.
- az online könyvtári rendszerekben többnyire nem kell beírni a műveleti jeleket,
hanem a beviteli mező közelében megadják a jelüket, melyekre csak rá kell kattintani
9. Az információ-visszakeresés modelljei (Boole-modell), szövegstatisztikai és

kapcsolattérképezési (linkelemzés) megközelítés
- Boole-modell:
- szövegstatisztika
vektortér elmélet
probabilisztikus (valószínűségi modell, feltételes)
- link topológia: 🡪 Kleinberg algoritmus
🡪 pagerank
- hálózati/ háló modellek
BOOLE-MODELL: 🡪 George Boole, XIX. sz. közepe

- ma nélkülözhetetlen egy pontos keresőkép kialakításához
- fő logikai operátorok:
🡪 AND – és – metszet: leggyakoribb logikai operátor (∩)
🡪 OR – vagy – unió (U)
🡪 NOT – nem – kivétel (/)
linktipológia – kapcsolat térképezés
- bibliográfiai kapcsolódás - mérhető – együtt említés
- idézési kapcsolódás – együtt idézés
- erre fel lehet építeni egy hasonlósági képletet
Kleinberg algoritmus:
- HUBS – csomópont – dokumentum vagy weboldal, ami a kiindulópont
- AUHORITIES – oldal, amire sok link mutat
Szövegstatisztika
- normál eloszlás
- szavak előfordulása egy adott szövegben
- a középső (szaggatott) sávba eső szavak lesznek a
jelentést hordozó szavak
- a releváns szavak probabilisztikus eloszlás szerint találhatók meg egy szövegben

szakterület függően meghatározott valószínűséggel fordul elő
- statisztikai és valószínűség szerint meghatározhatók a jelentést hordozó szavak
ismérv (sor) 🡪 1. 2. 3. 4. 5. 6.
dokumentum
(oszl.)
a 0 1 1 0 0 0
b 1 1 1 0 0 0
𝑎+𝑏 2
H a b = 𝑎𝑈𝑏 = 3 H= hasonlóság a és b = vektorok
Jaquard-Sneath:
𝑔
SIM (D1-D2) = 𝑎+𝑏−𝑔 a= D1 szavainak száma / kérés
DICE b= D2 szavainak száma / dokumentum

2𝑔
SIM (D1-D2)= 𝑎+𝑏 g = D1 és D2 közös szavai
Cosinus 🡪 ha nagy a hasonlóság, a két dokumentum

tartalmilag is hasonló
𝑔
SIM (D1-D2)=
√𝑎+𝑏
Kleinberg algoritmus:
Az emberi kapcsolatok gráfjának vizsgálatában meghatározó szerepet játszottak
Stanley Milgram 60-as években végzett kísérletei. Ezek egyikében egy találomra
választott nebraskai személy (az s forrás) megkapta egy massachusetts-i személy (a t
célszemély) címét és még néhány alapvető információt (pl. t foglalkozását). Az s
feladata az volt, hogy próbáljon egy üzenetet eljuttani t-hez meghatározott szabály
szerint: az üzenetet küldje el egy olyan s1 személynek, aki egyfelől közeli ismerőse
(keresztnevükön szólítják egymást), másfelől s vélekedése szerint esetleg közelebb van
t-hez, abban az értelemben, hogy ugyanezen szabály szerint rövidebb úton tudja
eljuttatni az üzenetet t-hez. Tulajdonképpen azt kérték tőle, hogy továbbítsa a
küldeményt ahhoz a szomszédjához az emberi kapcsolatok gráfjában, aki szerinte a
szomszédai közül a legközelebb van t-hez ebben a gráfban. Az s1 személy
ugyanezeket az instrukciókat kapta, és a többiek is, akikhez a folyamat során eljutott
az üzenet. Sok ilyen kísérletet végeztek el. Gyakran megesett, hogy az üzenet
egyáltalán nem érkezett meg a végső címzett t-hez. Nagyjából az üzenetek harmada
ért célba, ezek viszont meglepően rövid úton. Sok kísérletre vetítve a gráfban megtett
lépések számának átlaga hat alatt maradt!
Ez ékesen mutatja a kis világ-jelenséget a kapcsolatok gráfjában. Jon Kleinberg

amerikai számítástudós egy további fontos üzenetet olvasott ki a kísérlet
eredményéből: ez nem pusztán rövid utak létezését mutatta ki, hanem egy igen
erőteljes, egyszerű és hatékony elosztott működésű algoritmus létét is, amivel az
üzenet rövid úton eljuttatható a címzetthez. Itt az elosztott működés lényeges többlet.
Tudjuk, hogy a rövid utak jól feltérképezhetők a szélességi keresés segítségével. Ez
azonban sokkal több információt használ fel a gráfról, mint ami a Milgram-kísérletek
résztvevőinek megengedett volt. Kleinberg a kísérlet eredményeit elemezve arra
jutott, hogy a rövid utak mellett a kapcsolatok gráfja még további, a decentralizált
üzenetküldés szempontjából hasznos információkat is tartalmaz. Kleinberg ezután
kidolgozott egy modellcsaládot, ahol kimutatható az algoritmikus kis világ-jelenség:
egyszerű és hatékony elosztott algoritmussal lehet rövid utat találni két csúcs között.
A Page Rank a Google meghatározása szerint egy szavazati rendszer, amely az

interneten található linkeket szavazatoknak tekinti, és szavazatuk súlyát az határozza
meg, hogy az milyen weboldalról érkezik. (Kiindulás az, hogy weboldalak készítői
általában azokra az oldalakra linkelnek a saját lapjukról, amiket jónak tartanak, vagyis
minden hiperlink felfogható egy-egy szavazatként a céloldalra) A Google így egy oldal
fontosságát az alapján határozza meg, hogy arra milyen oldalakról, mennyi link mutat,
illetve annak szavazat mennyi t ér.
Page Rank, mint algoritmus
A Page Rank nevű algoritmus nevét fejlesztője, Larry Page után kapta. Az algoritmus
minden linkkel rendelkező oldalt egy szavazónak tekint, azonban a szavazatok nem
egyenrangúak. Az algoritmus megvizsgálja az oldalra mutató linkek mennyiségét, és
azok minőségét. A Google összesíti a szavazatokat, és így ítéli meg egy weboldal
fontosságát, vagyis azt, hogy mennyire lesz előkelő helyen a keresési találatok között.
(Ezt a sorrendet ma már ezer más tényező is módosítja, illetve a linkek értéke sem
tisztán csak a Page Rank értéktől függ) 🡪 + Ezen kívül az algoritmus a
szövegkörnyezetben is kutat, amely a linket tartalmazó oldal, és a linkelt oldal közti
kapcsolatot figyeli. Ebből kifolyólag fontos szempont a besorolásnál, hogy a két oldal
között tartalmi megegyezés is legyen. Például olasz éttermünk linkje egy éttermeket gyűjtő
portálon, vagy gasztro-blogon jó kapcsolatnak számít, de ha egy autószerviz oldalán jelenik
meg, az már kevésbé.
A Page Rank, mint keresőoptimalizálás szempontjából fontos összetevő
Mivel a Google az egyik leghasználtabb keresőmotor, ezért fontos szem előtt
tartanunk, hogy megfeleljünk elvárásainak, ha weboldalunkkal minél jobb helyen
kívánunk szerepelni a találatok között. Az off-page keresőoptimalizálás, vagyis
linkgyűjtés során az a célunk, hogy oldalunkra minél több, minőségi link irányuljon.
A Page Rank miatt figyelembe kell vennünk, hogy oldalunkra releváns weboldalakról
mutassanak a linkek, amiknek a szavazata minél nagyobb mértékben számít.
A gráf dolgok (csomópontok, csúcsok) és rajtuk értelmezett összeköttetések (élek)

halmaza. Egy gráfot megadhatunk csúcsainak és éleinek felsorolásával, vagy
szemléletesebben egy diagram formájában, ahol a pontok felelnek meg a gráf
csúcsainak, az őket összekötő ívek pedig az éleknek. A gráf csupán egy struktúra,
megjelenítési információt nem tartalmaz.
Algoritmus
Az algoritmus három lépésben hajtódik végre. Először is, minden második számot,
kezdve az utolsó előttivel és bal felé haladva, megkettőzünk. Ha az összeg 9-nél
nagyobb, számjegyeit összeadjuk (ami a 10 és 18 közti számoknál annyit jelent, hogy
9-et kivonunk belőle.) Így 2-ből 4 lesz, 7-ből 5. Végül a számjegyeket összeadjuk. Ha a
maradék 0, a szám érvényes.
Boole-operátorok
összes olyan elemének meghatározására való, melyekben vagy csak az egyik vagy csak
a másik fordul elő.
NEM–VAGY (kizáró logikai tagadás, halmazok kizáró kizárása, NOR) 🡪 a halmaz(ok)
elemeit kizárja az összes többi elem halmazából. Pl.: „vasúti közlekedés” NEM–VAGY
„közúti közlekedés”. Ilyenkor találatként megkapjuk mindazokat a
dokumentumtételeket, melyekben sem az első, sem a második kifejezés nem szerepel.
- A mindennapi használatban elsősorban az első két művelet és az ÉS NEM fordul elő,
mivel többi művelet eredményét ezekkel is meg lehet kapni.
= egyenlő
EGYÜTT
kifejezés, a kifejezések sorrendje számít. Ha például ez az érték 5, akkor a „fiatalkorú
EGYÜTT interjú” esetén találatként megjelenik az a dokumentumtétel, melynek
szövegében szerepel a „fiatalkorú kábítószerfogyasztókkal készült interjú” részlet, de
nem jelenik meg az, amelynek szövegében az „interjú azzal, aki fiatalkorú” részlet
szerepel.
KÖZEL
kifejezés, a kifejezések sorrendje nem számít. Például a „fiatalkorú KÖZEL interjú”
esetén találatként megjelenik az a dokumentumtétel, melynek szövegében szerepel
mind a „fiatalkorú kábítószer-fogyasztókkal készült interjú”, mind az „interjú készítő
fiatalkorú” részlet.
10. A keresés értékelése, a relevancia és a pertinencia értelmezése
- szempontok
- teljes
- szelektív
- mi a fókusz és mi a hatásterület 🡪 mi az adott téma
- dokumentum típus 🡪 elsődleges folyóiratcikkek
🡪 tudományosság és frissesség folyóiratcikkekben – ez teljes,
tudományos kutatási jelentés
🡪 ha folyóiratban jelenik meg, akkor lektorált
🡪 ha kutatóintézet weboldalán, akkor lehet, hogy nincs
befejezve a kutatás
könyvekben vagy gyűjteményes művekben tanulmányok vannak, szerző vagy
téma fogja össze őket!!
- átfogó témákra nem folyóiratcikkekben fogunk válaszokat találni, mert sokszor

adottnak veszi, hogy már tudjuk/ valamennyire jártasak vagyunk a témában 🡪
inkább faktorgrafikus eszközökben (lexikon, enciklopédia) 🡪 érdemes nagy témákat
elkezdeni
- a dokumentumokat át kell nézni típus szerint a találati halmazban!
- feltártsági ismérv – valamilyen authority file kell, hogy legyen az ismérvek között
- besorolási adat: ha nincs athority file, akkor úgy kell visszakeresni, ahogy a
(dokumentumon) cikken van írva
teljes szöveg 🡪 🡪 származék szöveg – szurrogátum és a teljes szövegaránya
elérés= elérési, műveleti idő

költségek = ár-érték arány
értékelési mutatók:
visszakeresett elemek: a + c
releváns elemek: a + b
🡪 a pontosság azt mutatja meg, hogy a visszakeresett találatok között mennyi
releváns
🡪 teljesség = amikor valamennyi találat releváns (0 és 1 közé eső szám)
N
Teljes gyűjtemény:
c a b
d
N= a+b+c+d
𝑑𝑦
R𝑑𝑥
𝑎
𝑅 = 𝑎+𝑏 teljesség (recall ratio) = visszakeresett releváns / valamennyi releváns
🡪 0≤R≥1
𝑎
𝑃 = 𝑎+𝑐 pontosság (precision) = visszakeresett releváns/valamennyi
visszakeresett 🡪 0 ≤ P ≥ 1
𝑐
𝐹 = 𝑐+𝑑 kiesés (fall out)
Az információkeresés értékelése
Már a múlt század második felében foglalkozni kezdtek az információkeresés
eredményeinek értékelésével.[50] Az első értékelő vizsgálatra 1953-ban az Egyesült
Államokban (az egyik első tezaurusz használatával kapcsolatban) került sor, egy évvel
később pedig Angliában Cyrill W. Cleverdon ismertette eredményeit.
🡪 A relevancia egész általánosan az információ fontossága, jelentősége. Valamivel
szűkebb értelemben az adott kérdésre kapott információk meghatározó, lényeges
volta. Az adott keresőkérdés vonatkozásában relevánsak a visszakeresett tételek,
amelyek objektív értelemben megfelelnek a feltett kérdésnek.
A keresés szempontjából az adatbázisban egyrészt releváns és nem releváns, másrészt
megtalált és nem megtalált információ létezik. Táblázatban:
Információk a relevancia szempontjából
releváns nem releváns
megtalált A B
nem megtalált C D
A (megtalált releváns információk) = találatok (hits)

B (megtalált nem releváns információk) = zaj (noise, fals drop)
C (releváns nem talált információk) = veszteség (misses, losses)
D (nem releváns, nem talált információk) = érdektelen információk
🡪 A keresés tökéletes, ha a B és a C halmaz üres.

🡪 Nem ennyire eszményi, de még mindig optimális, ha minden releváns információt
kiadott a rendszer, de kiadott irreveláns információkat is, azaz csak a C halmaz üres.
A tökéletesség mértékét a teljességgel (recall, ratio) és a pontossággal (precision)
jellemzik.
A két fogalmat először William Perry használta a szemantikai kódok
használhatóságának elemzésével kapcsolatban (ő még pertinencia-tényezőknek,
Cleverdon 1963-ban relevancia-tényezőknek nevezte a kettőt; mai nevüket Gerard
Salton adta 1965-ben).
A keresés teljessége (recall ratio) a megtalált releváns dokumentumok aránya az
összes (akár talált, akár nem) releváns dokumentumhoz viszonyítva. Azaz
R = talált releváns dokumentumok száma / releváns dokumentumok száma az
adatbáziban; 0lTl1
A keresés pontossága a talált dokumentumok összességén belül a releváns
dokumentumok aránya. Azaz
P = talált releváns dokumentumok száma / talált összes dokumentumok száma;
0lPl1
A teljesség növelésével a pontosság elkerülhetetlenül csökken, és ez fordítva is igaz,
de a keresési stratégiák segítségével szabályozható. El kell dönteni, hogy a teljesség
vagy a pontosság a fontos.
Azzal a kérdéssel, hogy mit értékeljünk, mi az, amit mérni lehet, már 1966-ban
Cleverdon foglalkozott. Munkájában öt fő mérhető mennyiséget sorolt fel:
1. a gyűjtemény vélhető érdeklődést lefedő volta, vagyis hogy milyen mértékben
tartalmaz a rendszer releváns dokumentumokat;
2. az időtényező, vagyis hogy mekkora az átlagos időeltérés a keresési kérdés
feltétele és a válasz megadása között;
3. az erőfeszítés a használó részéről annak érdekében, hogy keresőkérdésére a
választ megkapja;
4. a keresés teljessége, vagyis a megtalált releváns dokumentumok aránya az
összeshez viszonyítva;
5. a keresés pontossága, vagyis a talált dokumentumok összességén belül a
releváns dokumentumok aránya.
Az első három könnyen becsülhető. Mérni igazán a teljességet és a pontosságot

kellene, e kettő fejezi ki a leginkább az információkereső rendszer hatékonyságát.
Más szóval feltételezik, hogy ez a mértéke a rendszer azon képességének, hogy
megtalálja a releváns dokumentumokat, s ugyanakkor visszatartja az irrelevánsakat. 🡪
Mindannak, ami objektív — a pontosság és a teljesség —, olyasmi az alapja, ami
szubjektív. Ez minden értékelés alapvető ellentmondása az információkeresés
világában.
A relevancia:
🡪 azt fejezi ki, hogy mekkora a közelség a felhasználói kérdés és a talált
dokumentumok tartalma között (azaz azok a dokumentumok, melyek a kérdésnek
megfelelnek, relevánsak);
🡪 a keresés teljességének és pontosságának mérésére alkalmas 🡪 a kéréseknek
formálisan megfelelő válaszok számaszerű arányát mutatja
A pertinencia:
🡪 szorosan összefügg a relevanciával
🡪 a felhasználói információszükséglet és a talált dokumentumok tartalma közötti
megfelelés (tehát nem pusztán a kérdést, hanem azt, ami a „tudaton belül van”,
kellene összevetni az eredménnyel).
🡪 a kielégítés teljességét és pontosságát nézi 🡪 azt mutatja, hogy a kapott válaszok
mennyiben felelnek meg a használók igényeinek
Ma az elmúlt évtizedek vizsgálatai alapján nagyjából a következő általános

tapasztalatok szűrődtek le az információkeresés értékelésével kapcsolatban:
● a legjobb eredmények a teljesség vonatkozásában az olyan dokumentációs
nyelvekkel érhetők el, melyekben a nem összetett szavak az uralkodók;
● a keresési szabályok befolyásolják a teljesség és pontosság alakulását;
1. ha a szabványosított nyelv jó, illetve az ETO-t jól használják, akkor jobb
eredmény érhető vele el, mintha szabadon választott szavakkal végezzük a
keresést,
2. ha viszont a szabványosított nyelv rossz, illetve az ETO-t rosszul
használják, akkor a szabadon választott szavakkal végzett keresés a jobb);
● a specifikus keresés nagyobb teljességet eredményez, mint a kevésbé
specifikus keresés.

Szakirodalmi Tájékoztatás Tudásbázisok Kidolgozott Tételek Másolata Felsőbb Éveseké

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Szakirodalmi Tájékoztatás Tudásbázisok Kidolgozott Tételek Másolata Felsőbb Éveseké

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1.

Tudományos közlés műfajai és kommunikációs csatornái

- szakirodalom = Scholarly Communication = tudományos közlés

- 1000 körül a bibliográfia, mint a tudományszervezés egy formája – elindult

a) A gondolatokat, ismereteket, érzéseket hangokkal, mozdulatokkal, gesztusokkal

A tájékoztatás hagyományos forrásai: faktografikus

1. bibliográfia – egy adott gyűjteményre vonatkozik

A könyvtári funkció első tágulását – ha nem is szükségszerűen mindig könyvtári

TARTALMI FELTÁRÁS (Tk 10-11) – 5 szintje van:

FELTÁRTSÁGI MUTATÓ (F) (11-12)

SENKO-féle FELTÁRTSÁGI MUTATÓ

4. A szakirodalom, a tudományos ismeretek szervezésének információ-

A könyvtári információkeresés végezhető

információ információs igény

találatok megértése – „lefordítás” (a felhasználó gondolkodásmódjának lefordítása a

A könyvtári információkeresés csak helyszínében, sőt, sok esetben még helyszínében

Az információkeresésre szolgáló eszközök körét a felmerülő keresési igények és a

🡪 Az online információkereső rendszerben a számítógép és a felhasználó között

Az információkeresés legfontosabb művelete az összehasonlítás. Egész általánosan

Miután megtörtént az összehasonlítás, és a rendszer megjelenítette a találatokat, ezt a

Keresés összetett kifejezés, illetve meghatározott írásmódú kifejezés szerint

5. A számítógépes adatbázisok tipológiája és jellege, különös tekintettel a

- az alapja mindig egy nagy referáló lap

I,REFERENSZ ADATBÁZISOK – az eredeti, elsődleges forrásokra vonatkozó ún.

II,FORRÁSRA HIVATKOZÓ ADATBÁZISOK – elsődleges adat- vagy

- Teljes szövegű adatbázisok, melyek a dokumentum teljes szövegét elérhetővé

6. A bibliográfiai adatbázisok szerkezete, a dokumentumok metaadatai

bibliográfiai adatbázis: olyan speciális szerkezet elektronikus dokumentum,

Az adatbázisok alapja mindig egy referáló lap.

A referensz adatbázisok értékelése

keresés szűkítése Boole-operátorral:

keresési stratégiák: VAN AMI SZOFTVERFÜGGŐ IS!!!

Az információkeresés legfontosabb művelete az összehasonlítás. Egész általánosan

Az interneten működő keresőszolgáltatásokban már több segítség található, de ezek a

Miután megtörtént az összehasonlítás, és a rendszer megjelenítette a találatokat, ezt a

Keresés összetett kifejezés, illetve meghatározott írásmódú kifejezés szerint

9. Az információ-visszakeresés modelljei (Boole-modell), szövegstatisztikai és

BOOLE-MODELL: 🡪 George Boole, XIX. sz. közepe

- a releváns szavak probabilisztikus eloszlás szerint találhatók meg egy szövegben

DICE b= D2 szavainak száma / dokumentum

Cosinus 🡪 ha nagy a hasonlóság, a két dokumentum

Ez ékesen mutatja a kis világ-jelenséget a kapcsolatok gráfjában. Jon Kleinberg

A Page Rank a Google meghatározása szerint egy szavazati rendszer, amely az

A gráf dolgok (csomópontok, csúcsok) és rajtuk értelmezett összeköttetések (élek)

- átfogó témákra nem folyóiratcikkekben fogunk válaszokat találni, mert sokszor

teljes szöveg 🡪 🡪 származék szöveg – szurrogátum és a teljes szövegaránya

elérés= elérési, műveleti idő

releváns nem releváns

A (megtalált releváns információk) = találatok (hits)

🡪 A keresés tökéletes, ha a B és a C halmaz üres.

Az első három könnyen becsülhető. Mérni igazán a teljességet és a pontosságot

Ma az elmúlt évtizedek vizsgálatai alapján nagyjából a következő általános

You might also like