Dr.

Patay Gábor ügyvéd

Az alkalmassági követelmények előírása és

igazolása a közbeszerzési eljárásokban

Együttműködésben Dr. Patay Géza ügyvéd irodájával

1026 Budapest, Pasaréti út 72. telefon: +36-1/200-5977

telefax: +36-1/ 200-5977 www.patay.hu
 Alkalmassági követelmények (Kbt. 65. §)

Kbt. 65. § (1) Az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg

az ajánlattételhez megkövetelt
a) gazdasági és pénzügyi helyzetre;
b) műszaki és szakmai alkalmasságra;
c) ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő
letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy
a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal
vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre
vonatkozó feltételek előírásával.
Műszaki és szakmai alkalmassági követelmény előírásával
kapcsolatos megállapítások
Kbt. 65. § (2) Az ajánlatkérő csak az eljárást megindító felhívásban megindokolt kivételes
esetben tekinthet el attól, hogy a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó feltételt
előírjon, és csak akkor, ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége
szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges. Nem szükséges külön
indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott
gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre.
Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó
dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. […]

Megállapítások:
‒ Az ajánlatkérőnek főszabály szerint meg kell határoznia műszaki-szakmai
alkalmassági követelményt az eljárást megindító felhívásban;
‒ az ajánlatkérő kivételes esetben eltekinthet műszaki-szakmai alkalmassági
követelmény előírásától, ha a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen előírás
nem szükséges;
‒ az ajánlatkérőnek meg kell indokolnia, ha nem kíván műszaki-szakmai alkalmassági
követelményt meghatározni az eljárást megindító felhívásban;
‒ nem szükséges indokolás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében, ha csak
meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre [pl. műszaki-technikai
sajátosságok, kizárólagos jog fennállása esetén, vagy ha a szerződés célja egyedi
művészeti alkotás létrehozása vagy ajánlatkérő általi megszerzése – Kbt. 98. §];
‒ az alkalmassági követelményeket és az igazolási módokat az eljárást megindító
felhívásban pontosan meg kell jelölni.
 Köteles-e az ajánlatkérő gazdasági és
pénzügyi alkalmassági feltételt meghatározni?

Régi Kbt. 55. § (1) […] Az ajánlatkérő köteles az eljárásban legalább egy az a)-c)
pontok (műszaki, illetve szakmai alkalmasság), valamint legalább egy a d) pont
(pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági
követelményt előírni. […]

Új Kbt. 65. § (1) Az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az

ajánlattételhez megkövetelt gazdasági és pénzügyi helyzetre. […]

Következtetések:
‒ a Kbt. 65. §-ának (1) bekezdése csak jogosultságot határoz meg az ajánlatkérő
számára a gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltétel előírása tekintetében
(„határozhat meg”);
‒ a Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése csak a műszaki és szakmai alkalmassági
követelmény tekintetében írja elő azt, hogy kivételes esetben az ajánlatkérő
eltekinthet az alkalmassági feltétel előírásától;
‒ a Kbt. indokolása és a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet nem szabályozza ezt a
kérdést;
‒ mindazonáltal a korábbi szabályozást, gyakorlatot és a jogalkotói szándékot
figyelembe véve az ajánlatkérőknek vélhetően továbbra is elő kell írniuk
gazdasági és pénzügyi alkalmassági követelményt az eljárást megindító
felhívásban.
 Az alkalmassági követelmények meghatározása

Kbt. 65. § (3) Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az

esélyegyenlőségre, az egyenlő bánásmódra és a verseny tisztaságára vonatkozó
alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat
– a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez
ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmassági követelmények igazolásának módját és

az alkalmassági feltételek meghatározására vonatkozó részletes követelményeket a
321/2015 (X.30.) Korm. rendelet szabályozza.

Az alkalmassági követelmények meghatározása során különösen figyelemmel

kell lenni az alábbiakra:
- alapelveknek való megfelelés – duplikáció oka a figyelemfelhívás a törvény
indokolása szerint;
- a Döntőbizottság joggyakorlata szerint egy alkalmassági feltétel
szükségességét és arányosságát az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó
összes körülmény figyelembevételével lehet megállapítani, különös tekintettel
a közbeszerzés értékére, a közbeszerzés tárgyának volumenére és
összetettségére, a szerződéses előírásokra, valamint a közbeszerzés személyi
és tárgyi feltételeire (D.322/22/2007., D.14/19/2009., D.199/15/2009.,
D.803/14/2009.).
 Az alkalmassági követelmények meghatározása

A Fővárosi Bíróság egy ítélete szerint „az alkalmassági követelményeket

összhatásukban és egyenként is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy az arányosság
követelményén keresztül […] a jogalkotói cél, az esélyegyenlőség biztosított
legyen” (3.Kf.27.173/2007/15.).

A Fővárosi Bíróság több ítéletében rámutatott arra, az ajánlatkérőnek az

alkalmassági követelményeket nem elegendő csupán arra figyelemmel
meghatároznia, hogy több gazdasági szereplő is ajánlatot tudjon tenni, hanem
azokat oly módon kell előírnia, hogy a szerződés teljesítésére képes összes
személy, illetve szervezet számára lehetővé tegye az ajánlattételt, és egyben
biztosítsa a Kbt. alapelveinek az érvényesülését, valamint a közpénzek
hatékony felhasználását is (19.K.33.820/2006/6., 19.K.30.533/2006/11.,
19.K.31.280/2008/8., 25.K.30.454/2008/8.).
 Referenciára vonatkozó speciális előírás az új Kbt.-ben

Kbt. 65. § (5) A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesen szükséges

mértékű előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az
adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított –
értékének legfeljebb 75 %-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az
adott közbeszerzés legfeljebb 75 %-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát
tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás,
építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg.

Újdonság:
‒ amennyiben az ajánlatkérő a műszaki és szakmai alkalmasság igazolása
tekintetében referencia benyújtását írja elő, akkor legfeljebb a
közbeszerzés becsült értékének 75 %-át elérő összegű, illetve legfeljebb a
közbeszerzés 75 %-át elérő mennyiségű vagy mértékű referencia
benyújtása írható elő;
‒ a referencia tekintetében az ajánlatkérő nem köteles alkalmassági
követelményként az ellenszolgáltatás összegét vizsgálni, e helyett a
közbeszerzés tárgyának mennyiségére vonatkozó feltételt is előírhat
[321/2015 (X.30.) Korm. rendelet 22. §-ának (2)-(3) bekezdései alapján];
‒ kifejezetten rögzíti a Kbt., hogy a referencia tárgyaként az adott
közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési
beruházás, illetve szolgáltatás igazolása követelhető meg.
Árbevételre vonatkozó speciális előírás az új Kbt.-ben

Kbt. 65. § (5) Az ajánlattevőktől megkövetelt – általános forgalmi adó nélkül

számított – árbevétel tekintetében az ajánlatkérő legfeljebb a beszerzés – a 19.
§ (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékének megfelelő
mértékű alkalmassági minimumkövetelményt írhat elő. Az árbevételi adatokra
vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia,
hogy az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált
üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés – a 19. § (3)
bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel,
nem minősülhet alkalmatlannak.

Újdonság:
‒ amennyiben az ajánlatkérő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság
igazolása tekintetében árbevételről szóló nyilatkozat benyújtását írja elő,
akkor legfeljebb a közbeszerzés becsült értékének megfelelő mértékű
alkalmassági minimumkövetelményt határozhat meg;
‒ amennyiben az ajánlatkérő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság
tekintetében több (legfeljebb három) lezárt üzleti év teljes vagy
közbeszerzés tárgya szerinti árbevételét vizsgálja, akkor a vizsgált üzleti
évek tekintetében összesen legfeljebb a közbeszerzés becsült értékének
megfelelő mértékű alkalmassági minimumkövetelményt határozhat meg.
 Együttes megfelelés közös ajánlattevők esetén

Kbt. 65. § (6) Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők

vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek. Azon
követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként
vonatkoztathatók a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége
értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg.

Újdonság:
‒ az új Kbt. a műszaki és szakmai alkalmasság igazolása tekintetében is
lehetővé teszi, hogy közös ajánlattevők esetén elegendő, ha az egyikük
megfelel azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag
egyenként vonatkoztathatók a gazdasági szereplőkre. Pl.: ISO
tanúsítvány, minőség biztosítása érdekében tett intézkedések leírása,
környezetvédelmi intézkedések leírása.
 Az alkalmasság igazolása más szervezet (személy)
kapacitására támaszkodva

Kbt. 65. § (7) Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők (részvételre jelentkezők)

bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük
fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban
(részvételi jelentkezésben):
‒ ezt a szervezetet,
‒ az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági
követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen
szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik,
‒ csatolni kell az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses
vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja,
hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés
teljesítésének időtartama alatt.

Kbt. 65. § (8) Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő (részvételre jelentkező) a gazdasági
és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint
(sortató) kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás
teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.

Pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelmény igazolása esetén a kapacitást

rendelkezésre bocsátó szervezetnek nem kell csatolnia szerződéses vagy előszerződésben
vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okiratot.

Kbt. 69. § (4) […] A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek az alkalmassági

követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani.
 Az alkalmasság igazolása más szervezet (személy)
kapacitására támaszkodva

Kbt. 65. § (9) A külön jogszabályban foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok
végzettségére, képzettségére – rendelkezésre állására vonatkozó követelmény,
valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó
követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti
igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet valósítja meg azt az
építési beruházást, szolgáltatást vagy szállítást, amelyhez e kapacitásokra szükség
van. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe
más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot,
amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy
engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A (7) bekezdés szerint csatolandó
kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania.

Újdonság:
‒ szakemberek, referenciák, nyilvántartásban való szereplés, engedély,
jogosítvány és kamarai tagság igazolása érdekében az ajánlattevő
(részvételre jelentkező) akkor veheti igénybe más szervezet kapacitását, ha
az adott szervezet valósítja meg azt az építési beruházást, szolgáltatást vagy
szállítást, amelyhez e kapacitásokra szükség van;
‒ a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet szerződéses vagy
előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratát csatolni
kell az ajánlatban.
 Kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet
igénybe vételének tilalma
Kbt. 65. § (10) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés,
valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe
helyezési művelet esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú
feladatokat maga az ajánlattevő vagy – közös ajánlattétel esetén – a közös
ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra vonatkozó, a (9)
bekezdés szerinti alkalmassági feltételek igazolásához a (7) bekezdéstől eltérően nem
támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására,
és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.

Újdonság:
‒ az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga
az ajánlattevő végezzen el – ebben az esetben az alkalmasság igazolásához
nem vehető igénybe kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet, és a
szerződés teljesítése során e tevékenységek tekintetében alvállalkozó sem
vonható be;
‒ az ajánlatkérő szakember, referencia, nyilvántartásban való szereplés,
engedély, jogosítvány, szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre
vonatkozó alkalmassági feltétel, valamint beállítási vagy üzembe helyezési
művelet előírása esetén élhet ezzel a lehetőséggel;
‒ e szabály a 2014/24/EU irányelv átültetésével került be a Kbt.-be, a törvény
indokolása szerint az előírás célja az, hogy megakadályozza azt, hogy az
ajánlattevő (akinek az alkalmasságát az ajánlatkérő ellenőrizte) a
kulcsfontosságú feladatokat alvállalkozókkal végeztesse el.
Jogelőd adatainak felhasználhatósága az alkalmasság igazolása
tekintetében (öntisztázás)

Kbt. 65. § (11) Nem használhatja fel a gazdasági szereplő alkalmassága igazolására
azokat az adatokat, amelyek felhasználására jogutódlás eredményeként – a jogelőd
(7) bekezdés szerinti bevonása nélkül – maga lenne jogosult, ha a jogelőd gazdasági
szereplő tekintetében az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok fennáll, vagy –
ha a jogelőd megszűnt – megszűnése hiányában fennállna. A gazdasági szereplő
ebben az esetben is élhet a 64. § szerinti lehetőséggel és felhasználhatja a jogelődnek
az alkalmasság igazolására szolgáló adatait, ha a korábban felmerült kizáró okkal
összefüggésben igazolja megbízhatóságát.
Újdonság:
‒ az ajánlattevő (részvételre jelentkező) főszabály szerint nem használhatja fel
az alkalmasság igazolására a jogelőd gazdasági szereplő adatait, ha a jogelőd
gazdasági szereplő kizáró ok hatálya alatt áll, vagy megszűnése esetén kizáró
ok hatálya alatt állna;
‒ az ajánlattevő (részvételre jelentkező) kivételes esetben azonban
felhasználhatja a jogelődjének az alkalmasság igazolására szolgáló adatait,
ha a korábban felmerült kizáró okkal összefüggésben igazolja
megbízhatóságát (öntisztázás);
‒ az öntisztázó intézkedések a jogelőd és a jogutód gazdasági szereplőtől is
származhatnak;
‒ az öntisztázó intézkedések megfelelőségét az ajánlattevőnek (részvételre
jelentkezőnek) kell igazolnia.
 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Dr. Patay Gábor

ügyvéd

Együttműködésben Dr. Patay Géza ügyvéd irodájával

1026 Budapest, Pasaréti út 72. telefon: +36-1/200-5977

telefax: +36-1/ 200-5977 www.patay.hu