SZÓKÉPEK

A szóképek alapja a névátvitel: egy fogalom vagy jelenség nevét egy másik fogalomra vagy
jelenségre használjuk a köztük lévő kapcsolat alapján.
A kapcsolat lehet:
 hasonlóság  metafora
 érintkezés, összetartozás  metonímia
Célja: pontossá, érzékletessé tenni a mondandónkat.
Hasonlat(alakzat): Két dolgot valamilyen közös tulajdonsága alapján hasonlít össze.
pl. Olyan szelíd, mint a galamb.

Metafora: Összevont hasonlat. Nem csak összehasonlítja, hanem egyenlővé teszi.

pl. Gyere ki, gerlicém, gyere ki, galambom!
 Teljes metafora: a jelölő és a jelölt is meg van nevezve
pl. Az ember medve, alszik és morog. (Juhász Gyula)
 Hiányos metafora: a jelölt hiányzik
pl. A fényes ég magára vonta szürke fátyolát. (Radnóti Miklós)
 Hétköznapi metafora
pl.: hegyláb, maghasadás, fent-lent: fel vagyok dobva, nagyon mélyen
vagyok…, emberi gondolkodás – étkezés: szellemi táplálék, hosszasan rágódott
rajta, nem tudja megemészteni…
 Megszemélyesítés: szűkebb értelemben: élettelen dolgot, növényt, állatot, elvont
fogalmat emberi tulajdonsággal ruház fel, tágabb értelemben: élettelen dolgot
vagy emberi fogalmat élő tulajdonsággal ruház fel
pl.: „A kulacs sikongott és kibuggyant a vére.”
 Szinesztézia: Különböző érzékterületekhez kapcsolódó fogalmak
összekapcsolása, összekeveredése.
pl. „A kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő.” (Tóth Árpád)
 Álszinesztézia: érzékterület + elvont fogalom
pl. fényes siker, „Megrakva szívem hűvös jókkal.” (Tóth Árpád)

Metonímia: A figyelmet az adott helyzetben a tárgy legkiemelkedőbb tulajdonságára

irányítja.  tömör. A névátvitel alapja két jelenség érintkezése, logikai
összefüggése.
 Térbeli érintkezésen alapuló
pl.: alszik az egész város
 Időbeli érintkezésen alapuló
pl.: „Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot.” (Petőfi Sándor)
 Anyagbeli érintkezésen alapuló
pl.: tíz aranyat fizetett
  Ok-okozati összefüggésen alapuló
pl.: „ősz hull a fákról” (Bella István)
 Szerző – mű felcserélésén alapuló
pl.: Picasso lóg a falamon.
 Eszköz – felhasználó felcserélésén alapuló
pl.: Ez az autó biztosan eltévedt.
 Szinekdoché
o Rész-egész kapcsolaton alapuló
pl.: hat éhes szájat kell etetnie
o Alá-fölérendeltségi viszonyon alapuló
pl.: „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj…” (Radnóti Miklós)
 Hétköznapi metonímia
pl.: a hármas asztal bort rendelt; szükség lenne még néhány segítő kézre

Összetett költői képek

Allegória: Olyan összetett metafora, melyet egy hosszabb gondolatsoron,
műrészleten vagy akár egy egész művön végigvonul. Így a képet a
szerző metaforák sorával hosszasan és részletesen bontja ki. Az
allegória megfejtése általában nem okoz problémát.
Szimbólum: Hosszabb, több elemből álló kép. A fogalmi és a képi sík közötti
kapcsolat nem egyértelmű. jelentése homályos, többféle
értelmezés lehetséges
pl. Ady Endre A fekete zongora
Toposz: Olyan költői képe, melyirodalmi korokon átívelve ugyanazt jelenti.
pl.: út – élet, tenger – élet, tavasz – fiatalság, tél – halál