19.

A szóképek fajtái és jellemzői

 A szóképek (=trópusok) a költői nyelv jellemző kifejezőeszközei

 köznapi beszélgetésekben is előfordulnak (pl.: csésze füle)
 szókép: egy fogalom nevének átvitele egy másik fogalomra köztük fennálló valamilyen
kapcsolat alapján
o célja: a fogalom szemléletesebbé tétele vagy új megvilágításba helyezése

Fajtái:
Hasonlóságon alapuló:
 metafora
o névátvitel, amelyben a két elem azonosító (kifejező fogalom) és azonosított
(kifejezendő fogalom)
o pl.: „Hálót fon az est, a nagy barna pók.” (Juhász Gyula: Tiszai csönd)
o teljes metafora: az azonosító és az azonosított is jelen van
o pl.: „kikelet a lyány, virág a szerelem.” (Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani
nem lehet)
o csonka metafora: csak az azonosító van jelen, nekünk kell kitalálni ki/mi az
azonosított
o pl.: „Vígan élem világom, ne ítélj el virágom.” (népdal)
 megszemélyesítés
o elvont dolgokat, élettelen tárgyakat, természeti jelenségeket emberi
cselekedetekkel, érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel a szerző
o pl.: „Valami titkot súg a végtelenség.” (Juhász gyula: Tájkép)
 allegória
o egy hosszabb gondolatsoron, akár egész művön végig vitt metafora
o pl.: Petőfi: Föltámadott a tenger
 itt a nép=tenger
o Dante: Isteni színjáték
 itt a farkas=kapzsiság
 hasonlat
o hasonlóságon alapuló azonosítás
o mint- kötőszó
o „ként” - toldalék
o pl.: „Ordít, mint a sakál.”

Hasonlóságon és érintkezésen alapuló

 szinesztézia
o különböző érzékterületek összekapcsolása
o pl.: lila dal-látás + hallás
 szimbólum
o valamely gondolati tartalom (eszme, érzés, elvont fogalom) képben való
kifejezése
o jelentését nekünk kell megfejteni, lényege a megsejtés, nem a fogalmi
megértés
o pl.: Ady Endre: A magyar Ugaron
Érintkezésen alapuló
 metonímia
o névcsere, két fogalom közötti logikai kapcsolat, ok-okozati kapcsolat vagy
bármilyen térbeli, időbeli, rész-egész stb. érintkezés van, akkor az egyik név
felcserélhető a másikkal
o pl.: „Röhög az egész osztály.”
 nem az osztály röhög, hanem az osztályba járó tanulók
 szinekdoché
o mindig rész-egész felcserélése vagy alá-fölérendeltségi viszonnyal dolgozik
o pl.: „Lélek ez ajtón, se be, se ki.”
 egész ember csak egy részét említi