A szemléletesség,

A képek befogadása, a hatásosság nyelvi

megértése alkotó, SZÓKÉPEK eszköze.
értelmező tevékenység,
érzelmi, hangulati
hatásuk van. KÉPSZERŰSÉG Két fogalmat összekapcsolunk,
egyiket a másikkal
magyarázzuk, elképzelhetőbbé
tesszük, megértetjük.
A szlengnyelv kifejezései sok képiséget
tartalmaznak:
Nehogy ma is karót kapjak töriből! A költői nyelvhez kapcsoljuk.
A mindennapi szóhasználatunk HASONLAT
A fizikatanár marhára zabos volt, őrült
is tele van átvitt értelmű MEGSZEMÉLYESÍTÉS
fásítást rendezett. (Nagyon mérges volt,
kifejezésekkel: METAFORA
sok egyest adott.) Szemfelszedés nincs.
De rohan az idő! Terveket sző. SZINESZTÉZIA
(Ne nézz, ne bámulj annyira, még kiesik
Van sütnivalója. ALLEGÓRIA
a szemed.)
Aranyos gyerek vagy. SZIMBÓLUM
- a diákszleng metaforái
(köznyelvi metaforák)
 HASONLAT, MEGSZEMÉLYESÍTÉS
A képszerűség stiláris eszköze,
Egyes felosztások szerint nem
szókép.
Közös tulajdonság alapján
két dolgot párhuzamba állít,
de nem azonosít, mint a metafora.
A hasonló szemlélteti a hasonlítottat.
Kötőszavai: mint, mintha, akár.
„...olyan vagy, mint egy vélem nőtt barát...”
(Radnóti Miklós: Hasonlatok)
„Mint komor bikáé, olyan a járása...”
(Arany János: Toldi)
A metafora egyik fajtájaként is
nyilvántartják.
Élettelen dolgokat, elvont fogalmakat
élőlényekre jellemző tulajdonságokkal
ruház fel.
„...ugrik a fény is...
surran a villám...”
(Radnóti Miklós: Bájoló)
Növények, állatok emberi
tulajdonságokkal rendelkeznek:
„A mérges rózsa meghajol...”
(József Attila: Nyár)

Alakja szerint lehet:
Teljes metafora, ha mindkét része ki
van téve:
„Hálót fon az est, a nagy, barna pók.”
(Juhász Gyula: Tiszai csönd)
Csonka/egytagú/egyszerű
metafora: csak az van kitéve,
amivel azonosítunk, az
azonosítottat hozzá kell értenünk:
„Minden madár társat választ,
Virágom, virágom.”
azonosított: lány, (Virágének)
M
E Szókép, átvitel/névátvitel.
T Két távol eső dolog, fogalom, tárgy
A azonosítása valamilyen külső vagy
F belső tulajdonság, hangulati
hasonlóság alapján.
O
Az egyik dolog nevét átvisszük a
R másikra.
A
Részei: az azonosított és az azonosító kép,
valamint a közös jegy.
„...Meséskönyv a szeme...
Köznyelvi És kacagása hegedű-zene.”
metaforák: (Kosztolányi Dezső: Már néha gondolok a
gabonaszem, szerelemre)
a lábas füle, A metafora hasonlattá alakítható:
székláb, A kacagása olyan, mint a hegedű zenéje.
hegygerinc,
csónakorr.
 SZINESZTÉZIA ALLEGÓRIA SZIMBÓLUM

Jelkép, a metaforával rokon szókép.

Szókép. Érzettársítás, Hosszabb gondolatsoron, A képzettársítások eszköze. Elvont, önálló
különböző érzékterületek esetleg egész művön jelentésű kép, képsor, valamilyen hasonlóság
(látás, hallás, szaglás, keresztülvitt metafora, alapján utal egy érzésre (pl. magány,
ízlelés, tapintás) illetve megszemélyesítés. szerelem), fogalomra (ország, haza).
összekapcsolása. Köznapi példák: zászló – egy ország
Az allegória kettős értelmű: jele, gyűrű – a házastársi hűség jele,
„...tréfás-lila, bor-színű, a képnek önmagában is van galamb/fehér zászló –
néma-szürke...” értelme, de van egy békeszimbólumok, csiga – lassúság.
hallás + látás rejtettebb értelme is.
(Kosztolányi Dezső: „Föl-földobott kő, földedre hullva,
Mostan színes tintákról Arany János: A walesi bárdok Kicsi országom, újra meg újra
álmodom) c. műballadája a walesi Hazajön a fiad.”
énekmondók történetét (Ady Endre: A föl-földobott kő)
„...éreztem, bársony nesz Hazaszeretetet, honvágyat fejezi ki.
mutatja be, ugyanakkor az
inog...” A kő kép azonosítást is kifejez,
1848-49-es forradalom és
(József Attila: Hazám) metaforaként is értelmezzük.
szabadságharc leverése utáni
bársony nesz: A többértelmű költői képet komplex
önkényuralom ellen szól.
tapintás + hallás képnek nevezzük.
SZÓKÉPEK - ÖSSZEFOGLALÁS
METAFORA
A lelke párna, puha
HASONLAT selyemkendő.
A képszerűség stiláris (Kosztolányi Dezső: Már
néha gondolok a szerelemre) MEGSZEMÉLYESÍTÉS
eszköze.
...gyűlik a felleg...
Mint a barna éjfél,
(Radnóti Miklós: Bájoló)
szeme pillantása...
(Arany János: Toldi)

SZÓKÉPEK SZINESZTÉZIA
SZIMBÓLUM ...lila dalra kelt
Ezt a vad mezőt ismerem, Egy nyakkendő... (Tóth
Ez a magyar Ugar. Árpád: Körúti hajnal)
(Ady Endre: A magyar
Ugaron) ALLEGÓRIA
Majd az édes álom pillangó képében
Elvetődött arra tarka köntösében...
(Arany János: Toldi)
 Ismétlés
Több alakzat is Feszültségkeltő hatásuk van, Párhuzam
A
összekapcsolódhat, a lényegesre irányítják a
L Ellentét
komplex képet hozva A figyelmet.
létre. Halmozás
K
Z Felsorolás
A Hangtani, szótani,
A felsorolás mondattani Fokozás
kombinálódik T
szinten megjelenő
az ismétléssel, O Túlzás
K szerkesztésmódok.
ellentéttel. Soráthajlás
(Ady Endre:
Fölszállott a Alliteráció
A stílus élénkítésére
páva) Költői jelző
szolgáló eszközök.
Költői kérdés
Megszólítás
 ISMÉTLÉS, PÁRHUZAM, ELLENTÉT, HALMOZÁS
Az ISMÉTLÉS alakzat. Fajtái: A PÁRHUZAM Az ELLENTÉT
szó vagy szócsoport változatlan ismétlése, stílusalakzat. Egymással stílusalakzat.
módosított, részleges ismétlés: összefüggő gondolatok Tartalmi, formai
„Rózsa leszek, tied leszek, hasonló szerkezetű elemekkel jöhet létre.
rózsák vitéze, virág... megfogalmazása. Egymással ellentétes
Virág leszek, tied leszek, „...napraforgó gondolatok
világok vitéze, virág...” virág voltam álmomban, megfogalmazása.
(Ágh István: Két virág egy pár) édesanyám, „...napkeltétől
Előismétlés – anafora: te meg fényes nap voltál...” napnyugtáig ragyogtál.”
Pl. Radnóti Miklós: Éjszaka c. versében öt (Ágh István: Virágosat (Ágh István: Virágosat
sor kezdődik az alszik igével. álmodtam) álmodtam)
Tőismétlés – figura etimologica – a
köznyelvben: szebbnél szebb, látni láttam. A HALMOZÁS alakzat. Szerepe: érzelmi hatáskeltés.
„Hírrel hirdessétek: másképpen lesz Azonos szófajú, mondatrészi szerepű, rokon értelmű
holnap.” szavakat használ, ezek mellérendelő viszonyban állnak.
(Ady Endre: Fölszállott a páva) „Szégyen és gyalázat: zúg, morog mindenki,
Mondatismétlés, refrén Egy paraszt fiúval mégsem áll ki senki.”
„Anya kezét fogni jó...” (Arany János: Toldi)
(Károlyi Amy: Nagyon kis fiúk dala)
FELSOROLÁS, FOKOZÁS, TÚLZÁS, SORÁTHAJLÁS

A FELSOROLÁS FOKOZÁS: alakzat, a szavak és kifejezések A TÚLZÁS költői eszköz,

Alakzat, a fogalmakat egyre növekvő sorrendben követik egymást. alakzat. Valaminek a
mellérendelő viszonyba „Mert félt a szunyogtól, félt a szúrós nádtól, felnagyítása, eltúlzása,
állítva részletezi, Jobban a nádasnak csörtető vadától, esetleg kicsinyítése:
aprólékosan bemutatja. Félt az üldözőknek távoli zajától, „Hallanám dübörgő hangjait
A szavak nem rokon De legis-legjobban Toldi nagy bajától.” szavának, /
értelműek. (Arany János: Toldi) Kit ma képzelnétek Isten
Felsorol cselekvéseket, haragjának.”
tárgyakat, A SORÁTHAJLÁS vagy enjambement: (Arany János: Toldi)
tulajdonságokat. alakzat, a verssor vége kettévág egy „Azonnal odarepültek egy
„A boltba is én megyek, mondatot, amely az új sorban folytatódik. szempillantás alatt.”
hozok cukrot, kenyeret, Feszültségteremtő hatása van. (Tündérszép Ilona és
banánt is, mert Éles soráthajlás: ha a sor vége Árgyélus)
szereted!” minőségjelzős szerkezetet vág ketté:
(Osvát Erzsébet: Ha „Zöld ablakos, fehér házacska szent
nagy leszek) békével ül a hegyoldalba fent...”
(Kosztolányi Dezső: Kísérem a fiam az
iskolába)
 ALLITERÁCIÓ, KÖLTŐI JELZŐ, KÖLTŐI KÉRDÉS, MEGSZÓLÍTÁS
ALLITERÁCIÓ vagy betűrím:
Ismétlésen alapuló alakzat.
A szó eleji hangok ismétlődése egy
verssoron belül vagy több soron át.
Két alakváltozata van.
Mássalhangzós alliteráció:
„Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát.”
(Juhász Gyula: Tiszai csönd)
Magánhangzós alliteráció:
„...nem enged el, ezért én sem...”
(Szabó T. Anna: Róka)
A KÖLTŐI JELZŐ: A láttatás alakzata,
stíluseszköz. Különlegesen szép, kifejező,
képszerű jelző. Színesíti a verset.
„Játszom két színes szememmel,
a két kedves, pici kézzel...”
(Kosztolányi Dezső: A játék)
KÖLTŐI KÉRDÉS: Feszültséget fokozó alakzat.
Olyan kérdés a költői műben, mely magában hordozza
válaszát.
„De ki vína bajt az égiháborúval,
Szélvészes, zimankós , viharos borúval?
És ki vína Isten tüzes haragjával,
Hosszú, kacskaringós, sistergő nyilával?”
(Arany János: Toldi, 1. ének) – a halmozásra is példa
MEGSZÓLÍTÁS: Stílusalakzat,
a megnyilatkozó a címzetthez fordul.
„Ti urak, ti urak!... Ti velsz ebek!”
(Arany János: A walesi bárdok)
„Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.”
(Ady Endre: A föl-földobott kő)
 ALAKZATOK - összefoglalás 3. ELLENTÉT
Ha nagy leszek, és te kicsi...
1. ISMÉTLÉS 2. PÁRHUZAM (Osvát Erzsébet: Ha nagy
Hírrel hirdessétek: Reszket a bokor, mert leszek) 5. FELSOROLÁS
másképpen lesz holnap. Madárka szállott rá. ...megfogom, ami örök,
Másképpen lesz holnap, Reszket a lelkem, mert 4. HALMOZÁS lepkéket, álmot, rémest, édeset...
másképpen lesz végre... Eszembe jutottál. Mit mondok majd először is (Kosztolányi Dezső: Mint aki a
(Ady Endre: Fölszállott (Petőfi Sándor: Reszket Kedvest, szépet neki? sínek közé esett)
a páva) a bokor, mert...) (Petőfi Sándor: Füstbement
terv)

6. FOKOZÁS 7. TÚLZÁS 8. SORÁTHAJLÁS

S anyánkat, ezt az édes jó anyát, Ezer ambrózia csókkal ...És valahol csak kétkedő beszédet
O Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd! Fizetek válaszodért. Hallok, szomorúan nézek...
(Petőfi Sándor: István öcsémhez) (Csokonai Vitéz Mihály: (Juhász Gyula: Karácsony felé)
Tartózkodó kérelem)
9. ALLITERÁCIÓ
10. KÖLTŐI JELZŐ 12. MEGSZÓLÍTÁS
Anya kezét fogni jó, Édesanyám,
Fájó fejemre hűs 11. KÖLTŐI KÉRDÉS
hogyha hull a hó. virágosat álmodtam...
borogatást rak. Rabok legyünk vagy szabadok?
(Károlyi Amy: (Ágh István: Virágosat álmodtam)
(Kosztolányi Dezső: Ez a kérdés, válasszatok!
Nagyon kis fiúk dala) Már néha gondolok a (Petőfi Sándor: Nemzeti dal)
szerelemre)
 GYAKORLATOK
◦ Ütni készül ökle csontos buzogánya...
◦ (Arany János: Toldi, 2. ének)
◦ Metafora, alakja szerint teljes: jelen van az
azonosító és az azonosított is.
◦ Játszom én és táncolok...
◦ (Kosztolányi Dezső: A játék)
◦ magánhangzós alliteráció
◦ S én csüggtem ajkán... szótlanúl...
Mint a gyümölcs a fán.
◦ (Petőfi Sándor: Füstbement terv)
◦ hasonlat
◦ Tavaszi szél vizet áraszt...
◦ (Virágének)
◦ költői jelző, megszemélyesítés
◦ Te lehetsz írja sebemnek,
Gyönyörű kis tulipánt!
(Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem)
◦ megszólítás, költői jelző, virágmetafora
◦ Te a nagy világnak
Legnagyobb gyémántja!
◦ (Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert...)
◦ túlzás, fokozás, metafora
◦ Azt mondja a gazdag a szegénynek...
◦ (Petőfi Alku c. népdallá lett versének variánsa)
◦ ellentét
◦ ...ráhull a hajadra, szemedre.
◦ (Virágének, almaszirom hull)
◦ felsorolás
 SZÓKÉPEK, ALAKZATOK - összefoglalás

ISMÉTLÉS
MEGSZÓLÍTÁS HASONLAT

A
PÁRHUZAM
KÖLTŐI KÉRDÉS L S METAFORA
A Z
K ELLENTÉT Ó
MEGSZEMÉLYESÍTÉS
KÖLTŐI JELZŐ Z K
A É
T HALMOZÁS P
SZINESZTÉZIA
ALLITERÁCIÓ O E
K K
FELSOROLÁS
ALLEGÓRIA
SORÁTHAJLÁS
FOKOZÁS
SZIMBÓLUM
TÚLZÁS
SZAKIRODALOM

• Szikszainé Nagy Irma: Magyar stilisztika, Osiris Kiadó, Budapest, 2007

• Ispánovics Csapó Julianna – Kuktin Erzsébet: Olvasókönyv az általános iskolák 5. osztálya

számára, Tankönyvkiadó, Belgrád, 2019

• Ispánovics Csapó Julianna – Kuktin Erzsébet: Olvasókönyv az általános iskolák 6. osztálya

számára, Tankönyvkiadó, Belgrád, 2020

◦ http://enciklopedia.fazekas.hu/retorika/Beszedalakzatok.htm