A KÖLTŐI KIFEJEZŐESZKÖZÖK (PETŐFI UTÁN)

IR1
A szóképek felelősek ALAKZATOK így sorjáznak:
a SZEMLÉLETESSÉGért. ellentét és ismétlés,
Az alakzatok kulcsszava az alliteráción túl
lesz az ELRENDEZŐDÉS. párhuzam kell még, és kész.

SZÓKÉPEKhez tartozik a Dehogy van kész, így megy tovább:

metafora, hasonlat, kérdés és felkiáltás,
megszemélyesítés is van, fokozás és megszólítás,
egyre jobb a hangulat. a sor végén a túlzás.

Allegória is szókép, Mily alakzatok vannak még?

Hányfajtát is tanultunk: Halmozás, tőismétlés,
Az egyszerű és a teljes! paradoxon, itt a vége,
S máris rájuk találtunk! és jöhet az ünneplés!

I. Szóképek (költői képek)

A KÉPSZERŰSÉG eszközei. Céljuk, hogy képszerűvé, szemléletessé tegyék a szöveget.

 megszemélyesítés
Élettelen tárgyak, elvont fogalmak, természeti jelenségek
MEGELEVENÍTÉSE, felruházása emberi tulajdonságokkal
(pl. érzések, cselekvések).
„Ott, hol a kis Túr siet beléje”
A Túr mint természeti jelenség sietni tud, mintha ember lenne.

 metafora
Két távoli dolog AZONOSÍTÁSA külső vagy belső hasonlóság vagy
hangulati egyezés alapján.
„A bánat? egy nagy oceán.”
bánat: felkavaró, mérhetetlenül nagy tud lenni
óceán: végeláthatatlan, háborgó
a bánat óceán = a bánat és az óceán abban hasonlít, hogy mindkettő óriási,
mély és kavargó

1
 hasonlat
Két dolog ÖSSZEHASONLÍTÁSA közös tulajdonság alapján.
Jellemző kötőszavai: mint, mintha, akár, -ként
hasonlított kötőszó hasonló
„Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál”
az ember elpusztulásának sebessége ≈ a gyertya leégésének sebessége

 allegória
I. egyszerű allegória
Elvont FOGALMAK, erkölcsi tulajdonságok MEGSZEMÉLYE
SÍTÉSE.
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
(a Remény mint személy jelenik meg)
értelmezés: a lírai én a reménnyel (elvont fogalom) perlekedik, mintha az
egy személy lenne

II. teljes allegória

TÖBB SORON vagy versszakon végigvitt MEGSZEMÉLYESÍTÉS és/vagy
METAFORA, amelyben a kifejezendő gondolat minden egyes részlete egy
szóképpel van kifejezve. Pl. Föltámadott a tenger
szókép szókép fajtája jelentése
 „reng és üvölt a tenger” met. +  a forradalom zajos
megsz.
 „hánykódnak a hajók” met.  a nép elnyomói (Habsburgok és nemesek)
nincsenek biztonságban, inog lábuk alatt a
talaj
 „sűlyednek a pokolra” met.  a nép elsöpri, a halálba küldi elnyomóit
 „Az árboc és vitorla / Megtörve, met.  az elnyomókat végzetesen megtépázza a
tépve lóg” nép haragja
 „Tombold ki, te özönvíz, tombold  a nép teljes erőbedobással, mérge teljes
ki magadat” megsz. dühével vigye végig forradalmát, ha már
 „Mutasd mélységes medred” + belekezdett
met.
 „Dobáld a fellegekre / Bőszült
tajtékodat;”
 „Jegyezd vele az égre örök megsz. +  a nép e forradalommal üzenjen a jövő
tanúságul” met. nemzedékeknek
 „fölűl a gálya / S alúl a víznek met.  a nép elnyomói rangban fölötte állnak a
árja” népnek
 „Azért a víz az úr!” met.  a nép sokkal erősebb elnyomóinál

2
 II. Alakzatok
A nyelvi egységek (hangok, szavak, mondatok) jellegzetes ELRENDEZÉSI
MÓDJA.
 ismétlés
Egy szó, mondat TÖBBSZÖRI ELŐFORDULÁSA, változatlan formában
való megismétlése.
„Jön az árvíz! jön az árvíz! Hangzék”

 tőismétlés (figura etymologica)

Két egymást követő szó UGYANANNAK A SZÓTŐNEK KÉT
különböző toldalékos (képzett, ill. ragos) ALAKJA.
„kicsiny kis leányka”
két kül. melléknév azonos tővel: egyik képzett, másik toldalék nélküli

 alliteráció
A szókezdő hang ismétlődése, a szavak SZÓ ELEJI ÖSSZECSENGÉSE.
„Mutasd mélységes medred”

 ellentét
Ellentétes jelenségek, gondolatok SZEMBEÁLLÍTÁSA.
Jellemző kötőszavai: de, noha, viszont, mégsem, pedig, hanem.
„Rabok legyünk, vagy szabadok?”

 párhuzam
ROKON TARTALMÚ, hasonló szerkezetű mondatok követik egymást.
„Elhull a virág, eliramlik az élet...”
Amilyen gyorsan a virág elpusztul, oly gyorsan múlik el az élet is.

 fokozás
Az egymás után következő szavak, szószerkezetek EGYRE ERŐSEBB
ÉRZELMI, HANGULATI JELENTÉST hordoznak, vagy egyre nagyobb
méreteket jelölnek.
„Hogyha már nem szeretsz, / Az isten áldjon meg,
De ha még szeretsz, úgy / Ezerszer áldjon meg!”
3
 túlzás
Fogalmak, jelenségek valódi mértékének FELNAGYÍTÁSA, eltúlzása,
sokszor egészen a határtalanig, a lehetetlenig.
„Te a nagy világnak / Legnagyobb gyémántja!”

 halmozás
Az AZONOS MONDATRÉSZEKNEK, mondatszerkezeteknek többszöri
alkalmazása.
„Hadd nyelje el azt az acéli zörej, / A trombita hangja, az ágyudörej”

 megszólítás
A beszélő a CÍMZETTHEZ FORDUL – általában felkiáltással,
felszólítással –, s kifejezi vele való viszonyát, kapcsolatát.
„Ha, leányka, te vagy a mennyország”

 felkiáltás
Egy FELKIÁLTÓ MONDAT, mely azzal hat, hogy a semleges kijelentő
alaktól eltér: csodálkozást, intést, rettegést, fohászkodást, buzdítást,
fájdalmat, haragot és más INDULATOKAT fejez ki. Rendszerint
indulatszókkal jár, gyakran kapcsolódik hozzá megszólítás.
„Szabadság, szerelem!”

 kérdés
Egy KÉRDŐ MONDAT, mely azzal hat, hogy a semleges kijelentő alaktól
eltér: csodálkozást, kíváncsiságot, tudakozódást, kételkedést, vádaskodást
fejez ki. Gyakran kapcsolódik hozzá megszólítás.
„Látjátok ezt a táncot? / Halljátok e zenét?”

 paradoxon
A paradoxon az ellentéttel rokon alakzat, LÁTSZÓLAGOS
KÉPTELENSÉG, egymást kizáró gondolatok összekapcsolása.
„Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz.”