Stíluseszközök

A stílus valamilyen kifejezési forma.

Stíluseszközök:
-Szóképek
-Alakzatok

Szóképek
Egy fogalom vagy jelenség átvitelere, egy másik fogalomra vagy jelenségre a köztük fenálló kapcsolat
alapján.

Metafora

A metafora két dolog, tárgy, esemény, vagy személy azonosítása , valamilyen külső vagy belső
tulajdonság, hangulati hasonlóság alapján.

Például: Azonosít, névátvitelen alapszik, azonosító, azonosított, közös jegy

Virágot a virágnak!

„Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő”

William Shakespeare: Ahogy tetszik - részlet

Hasonlat

Hasonlatnak nevezzük azt, amikor a hasonlító és a hasonlított között valamilyen hasonlóság, közös vonás
van. A képi elem és a tárgyi elem nincs egymással azonosítva, hanem csak párhuzamban állnak.

Például: -mint, -ként, -akár

Kicsit nagyobb, mint egy futballpálya.

„Mint a hímszarvas, kit vadász sérte nyillal,

Fut sötét erdőbe sajgó fájdalmival”

Arany János: Toldi - részlet

"Madárként szálltak szerte szét"

Megszemélyesítés

A megszemélyesítés élettelen dolgokat élőlényekre jellemző tulajdonságokkal, érzelmekkel,

cselekvésekkel ruház fel.
Például:

„Beszél a fákkal a bús őszi szél,

Halkan beszélget, nem hallhatni meg;

Vajon mit mond nekik? beszédire

A fák merengve rázzák fejöket.”

Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél - részlet

„Könyvek közül, ha alkonyati fény ég

S szelíd fátylával száll a csendes est

S a Tisza tükrén mélázik a kék ég

Ha kitekintesz a tetők felett”

Juhász Gyula: Ex libris - részlet

Szinesztézia

A szinesztézia, amelyben egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik
érzetet.

Például:

„Itt volna élni jó... nyomom ne is keressék,

Zümmögne a napos nyár, mint sűrü mézü kaptár,

S hallgatna bölcs, fehér csönd, ha télre jár a naptár,

Mint arany ifjuság után ezüst öregség.”

Tóth Árpád: Egy régi ház előtt - részlet

Sűrű csönd ropog a havas mezőben.

József Attila: Holt vidék
"lila dalra kelt"

Metonímia

A metonímia olyan szókép, amely a névátvitelen alapszik, a név térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen
vagy ok–okozati kapcsolaton keresztül más jelentést vesz fel.

Például:

Térbeli metonímia: Az egész falu a téren várakozott.

Időbeli metonímia: Bűne a koré, mely szülte őt.

Anyagbeli metonímia: Nincs egy vasam se.

Ok-okozati metonímia: Két szeméből bánat ered.

Metonímia, ami a szerzőt és a művét cseréli föl: Szobája falán, egy Munkácsy lóg.

Alakzatok

Mondanivaló elrendezése
Funkciói: mondanivaló sűrítése,érzelmek kifejezése,élőbeszéd tükrözése,figyelem irányítása

Alliteráció: közös kezdő betű

"Keservesen kínzatol, vas szegekkel veretel..."

Anafora: sor ismétlés

"Milyen volt szeme kékje, nem tudom már...
Milyen volt arca szépsége, nem tudom már"

Figura etymologica: szótő ismétlés

Könyvek könyve -> a legjobb könyv
"Halálnak halálával halsz" -> legdurvább kínaid közt fogsz meghalni

Rím: szavak összecsengése

Velence/szelence, tél/dél

enjambement 'áthajlás':
zöld a
tábla, kék az ég.

Fokozás:
Úgy van, úgy lesz, úgy kell lennie

Halmozás:
"Nyög, ordít, jajgat, sír, és bömböl."

Túlzás:
"Legerősebb, legtermetesebb, verhetetlen személy..."
Lóci oriás lesz

Archaizálás: régies kifejezések, szavak használata

tsókolnék, vólnék

Neologizmus: új stílusú szavak használata új szövegkörnyezetben

fekete piac, pornóka (hot-dog)