A Szóképek

o metafora: két fogalom között tartalmi alapon fennálló szókép. Szerepe a sűrítés.
Osztályozás:

 alapja szerint: teljes, hiányos

 alkalmazás színtere szerint: költői

 igei: rohan az idő

 főnévi: asztagváros

 melléknévi: gyászos idő, színes program

o szinesztézia: különböző érzékterületekről származó érzékletek összekapcsolása: lila

dal.

o megszemélyesítés: élettelen dolgokat élőkre jellemző

dolgokkal/tevékenységekkel/tulajdonságokkal lát el.

o allegória: hosszabb gondolatsoron, akár az egész versen átívelő megszemélyesítés

o szimbólum: Ady költészetébe a legjellemzőbb, ön maga helyett áll, önmagán

túlmutató jelentéssel rendelkezik. Ősz, Nyár, Halál

o hasonlat: két dolgot összehasonlít a köztük fennálló hasonlóság alapján (mint

segítségével)

o metonímia: metafora egy fajtája, térbeli érintkezésen alapuló metonímia („Tisztelt

ház”); időbeli érintkezés („20. század sok borzalmat hozott”); anyagbeli érintkezés
(„rúgja a bőrt”); ok-okozati metonímia („lecsapott rá Isten haragja”)

o szinechdoché: lényege a rész és az egész felcserélése ("Lélek az ajtón se be, se ki" -

Arany János: Tetemre hívás. Itt a "lélek" az "ember" helyett áll.)