o metafora: két fogalom között tartalmi alapon fennálló szókép. Szerepe a sűrítés. Osztályozás:
alapja szerint: teljes, hiányos
alkalmazás színtere szerint: költői
igei: rohan az idő
főnévi: asztagváros
melléknévi: gyászos idő, színes program
o szinesztézia: különböző érzékterületekről származó érzékletek összekapcsolása: lila
dal.
o megszemélyesítés: élettelen dolgokat élőkre jellemző
dolgokkal/tevékenységekkel/tulajdonságokkal lát el.
o allegória: hosszabb gondolatsoron, akár az egész versen átívelő megszemélyesítés
o szimbólum: Ady költészetébe a legjellemzőbb, ön maga helyett áll, önmagán
túlmutató jelentéssel rendelkezik. Ősz, Nyár, Halál
o hasonlat: két dolgot összehasonlít a köztük fennálló hasonlóság alapján (mint
segítségével)
o metonímia: metafora egy fajtája, térbeli érintkezésen alapuló metonímia („Tisztelt
ház”); időbeli érintkezés („20. század sok borzalmat hozott”); anyagbeli érintkezés („rúgja a bőrt”); ok-okozati metonímia („lecsapott rá Isten haragja”)
o szinechdoché: lényege a rész és az egész felcserélése ("Lélek az ajtón se be, se ki" -
Arany János: Tetemre hívás. Itt a "lélek" az "ember" helyett áll.)