VERSTAN; STILISZTIKA; MŰNEM, MŰFAJ; EGYÉB FOGALMAK
időmértékes verselés hosszú, rövid szótagok szabályos váltakozása okozza a vers
ritmusát figura etymoligia szótőismétlés ballada olyan műfaj, amely a 3 műnem (líra, epika, dráma) sajátosságait tartalmazza hübrisz önteltség, gőg, az isteneknél többnek képzeleik magukat ütemhangsúlyos/magyaros hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása okozza verselés a vers ritmusát metafora olyan szókép, fogalmi, és képi síkot azonosítja, közös tulajdonság alapján, röviden: névátvitel rapszódia olyan lírai műfaj(verses forma) amely lényege a szenvedélyes hang, csapongás, zaklatott és szabálytalan forma jellemzi, romantika korban antropomorf emberként való ábrázolás szimultán/bimetrikus verselés időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés egyszerre jelenik meg benne allúzió intertextualitás: szövegköztiség; rejtett célzás, utalás másik irodalmi műre drámai költemény romantikus műfaj, lényege: általános emberi alapkérdésekre keresi a választ, filozofikus jellegű, lírai elem, verses forma, drámai és epikus jellemek mitológia egy-egy nép mítoszai összessége, mítoszokkal foglalkozó tudomány disztichon egy vers forma, 2 soros egység, hexa és pentameterekből áll kakofón rossz hangzás karrierregény nagy epikai műfaj, prózaiformájú a főhős egy társadalmi rérangtéren való emelkedését követi attribútum valamihez köthető jellegzetesség, legtöbbször tárgyban, növényben, állatban testesül meg enjambement sor végén hiányzik az írásjel, verstani fogalom, lírai eszköz, soráthajlás, központosítás hiánya jelzi ezt megszemélyesítés elvont dolgokat élettelen tárgyakat, növényeket, állatokat emberi tulajdonsággal ruházza fel, metafora sajátos szófaja idő- és értékszembesítő vers az értékek fogyatkozását mutatja ki, legtöbbször az értéktelített múlt kerül szembe az értékvesztett jelennel, verstípus, általáa a múltat és a jelet állítja szembe invokáció akrosztikon inverzió haláltánc intertextualitás