5.

óra – A tartalomelemzés és dokumentumelemzés

Bibliográfia
Antal László: A tartalomelemzés alapjai.
Mircea Agabrian: Analiza de conținut.

Mi a tartalomelemzés?
- legáltalánosabb értelmében – közlemények meghatározott célú elemzése
- „a sorok között olvasás” objektív módszerekkel való elérése

- pl. ha egy fiú minduntalan ugyanarról a lányról beszél – hallgatósága (attól függően, hogy milyen
kontextusban kerül megemlítésre, levon következtetéseket, hipotéziseket fogalmaz meg) a fiú lány iránt
érzett érzelmeiről, a fiú és lány kapcsolatáról

- tartalomelemzés – DEF – minden olyan eljárás, amelynek során közlemények, üzenetek törvényszerű
visszatérő sajátosságai alapján, módszeres és objektív eljárással olyan következtetéseket vonunk le,
amelyek a közleményekben nyíltan kimondva nincsenek, de az üzenet kódolási módjából kiolvashatóak

- a tartalomelemzés fő jellemzői
 törvényszerűen visszatérő sajátosságok vizsgálata – a szöveg mennyiségi jellemzők alapján való
elemzése
 módszeres és objektív eljárások segítségével – áttekinthető, előre meghatározott lépések alapján
végezzük, megismételhetővé válik
 olyan sajátosságok feltárása, amelyek nyíltan kimondva nincsenek – csak az összkép módszeres
elemzésével derülhet fény rá

- tartalomelemzés – DEF – Weber: „egy kutatási módszer, amely egy sorozat művelet segítségével érvényes
következtetéseket von le a szövegből. Ezek a következtetések az üzenet küldőjére, az üzenetre magára,
illetve az üzenet befogadójára vonatkoznak”

Történelmi előzmények
- 1600-as évek Svédországa – a „Sion zsoltárai” énekeskönyv szerzőjére rábizonyították, hogy eretnek –
összehasonlították az énekeskönyv szövegeit más kiadványokkal
 bebizonyították, hogy nem volt megfelelő Krisztus nevének használata (túl véres kontextusban
jelent meg)

- Malcolm Macdonald Willey: The Country Newspaper: A Study of Socialization and Newspaper Content –
azt vizsgálta, hogy a nagy terjedelmű országos napilapok megjelenése milyen változásra kényszerítette a
helyi lapokat

- Harold Lasswell – 1927 – Propaganda Technique in the World War – a különböző propaganda-technikák
használatát vizsgálta
 a második világháborúban hasznosították a tudását – a német propaganda bizonyos sajátosságaiból
következtettek a várható politikai lépésekre (törvényszerű ismétlődéseket, változásokat figyeltek)
 1942 – a názik hatalomra kerülése után – Lasswell tanúskodása alapján tartalomelemzés
segítségével ítélték el William Dudley Pelley szélsőséges politikai vezetőt

1
 o 12 témát lokalizáltak a náci propagandában, amelyek 96,4%-ban egyeztek a Pelley által
hirdetett témákkal is
o azóta a tartalomelemzés eredményei terhelő bizonyítékként jelenhetnek meg az amerikai
törvényszékeken
- Berelson (1950-es évek) – a módszer egyik megalkotója például a kisebbségekkel kapcsolatos előítéleteket
vizsgálta tartalomelemzés segítségével – bebizonyította, hogy a kisebbségek megjelenítése inkább negatív –
198 1937-1943 között megjelent rövid történetet elemeztek

A tartalomelemzés típusai

- a tartalomelemző mindig az üzenetből indul ki és az alapjnán próbál következtetéseket levonni az üzenet

megfogalmazójára, befogadójára is
- a tartalomelemzés használható a kommunikációs lánc bármely típusának vizsgálatára: ki? mit? hogyan?
kinek? milyen hatással? és miért? – vizsgálatunk témája alapján határozhatjuk meg, hogy milyen elemzéssel
van dolgunk
- Lasswell: kommunikációs lánc – KI – MIT mond – KINEK – MILYEN HATÁSSAL?
- (Antal, Berelson) – három típus:
 a szöveg sajátosságainak leírása – a mit? hogyan? és kinek? kérdéssekkel kapcsolatos kutatások
tartoznak ide
o Mit? – valamilyen jelenséggel kapcsolatban milyen méretű figyelem tapasztalható, milyen
sajátosságai vannak bizonyos üzeneteknek
o Hogyan? –milyen különbségek vannak a különböző tömegkommunikációs eszközök között,
milyen a kommunikáció stílusa
o Kinek? –a hallgatóság jellemzőinek feltárása, a kommunikációs minták feltárása
o hogyan vitelezhető ki?
 ugyanazon forrás dokumentumainak összehasonlítása
 különböző időből vett dokumentumok összehasonlítása
 különböző szituációból vett dokumentumok összehasonlítása
 két vagy több forrás üzeneteinek összehasonlítása
 az üzenet okainak feltárása – az előzmények és okok leírása – a miért? és ki? kérdésekkel
kapcsolatos kutatások tartoznak ide
o Miért? – az üzenetek és a szándékok közötti összefüggés feltárása (pl. politikusok szándékai
szövegeik alapján)
o Ki? – a szöveg jellemzői alapján a szerzőre vonatkozó jellemzők feltárása
o a fő probléma: az összefüggés a kimondott szavak és a szándék között nem mindig
egyértelmű – össze kell hasonlítani valamilyen független bizonyítékkal
o ha x szereplő – y helyzetben – általában z típusú üzenetet fogalmaz meg, akkor ha x
szereplő z típusú üzenetet fogalmaz meg, feltételezhető y helyzet megjelenése

2
  a kommunikáció hatásainak vizsgálata – a milyen hatással? kérdést feltevő kutatások – a
kommunikációs folyamat talán legfontosabb kérdése
o Milyen hatással? – az információ-áramlás, az olvashatóság, a feed-back vizsgálata
o kiinduló adatainkat a befolyásolni akaró forrás üzenetei képezik
 ha A szereplő befolyásolni akarja B szereplőt, a hatás lemérésére B szereplő üzenet
előtti és üzenet utáni üzeneteit kell vizsgáljuk

- Janis tipológiája
 pragmatikus tartalomelemzés – főleg arra fókuszál, hogy a szövegek milyen hatást váltanak ki a
gyakorlatban
 szemantikai vizsgálat – azzal foglalkozik, hogy a szövegben hogyan és milyen gyakorisággal utalnak
a vizsgált tárgyra
 jelhordozó elemzés – bizonyos tartalmak jellemzőinek vizsgálatára irányul

- egy másik tipológia (Agabrian) a célok és használt módszerek alapján határozza meg a tartalomelemzés
fajtái
 kvantitatív elemzés – különböző témák megjelenésének feltárása – a szöveg számszerűsítése és
abból statisztikai relevanciájú következtetések levonása
o a legfontosabb kvantitatív elemzések a témának biztosított térre, megjelenés számára, a
szövegben fellelhető tendenciákra vagy a megnyilatkozások előjelére (pozitív/negatív)
vonatkozik
o hasonlóan vizsgálható bizonyos fogalmak együttes megjelenése is (pl. egyes fogalmak
bizonyos tendenciákkal való megjelenése)
 kapcsolati elemzés – a fogalmak kapcsolatára fókuszál – arra fekteti a hangsúlyt, hogy megvizsgálja
egyes szimbólumok más szimbólumokkal való érintkezését
o három módszertani perspektíva
 érzelmi kötődés – fogalmak egymáshoz való viszonyának elemzése
 szimultán megjelenés – egyik fogalom részt vesz a másik fogalom
meghatározásában
 fogalomtérkép – a kettő egy térképen való ábrázolása
o pl. a szegénység megjelenése cikkekben egy fogalomtérkép szerint: a szegénység
megtapasztalása, sajátos életstílusok, munkanélküliség, kis fizetés, lopás, elutasítás
 kvalitatív elemzés – a szöveg elemzése saját kommunikációs kontextusában történik
o hangsúlyt fektetünk a szöveg mellett a kommunikációs modell részeire (szereplők,
társadalmi kontextus, üzenet kontextusa, stb.)
o formai elemzést végzünk magán a szövegen
o bizonyos elemeit értelmezzük

- Chelcea tipológiája
 megjelenés-elemzés – bizonyos témák megjelenésének statisztikai vizsgálata
 tendencia-elemzés – bizonyos témákkal kapcsolatos attitűdök és orientációk elemzése – általában a
kontextus figyelembevételével történik
 értékelő elemzés – az attitűd célja (milyen témákat érint) és az értékelés (a megnyilatkozás tartalmi
aspektusai) elkülönítése
o a megnyilatkozás témájával kapcsolatos jellemzők feltárása
o különböző megfogalmazások hatásának a vizsgálata

3
Előnyök, hátrányok
- mik az előnyei?
 segíthet mennyiségi jellemzőkkel leírni egy vagy több fogalmat (százalékok, stb.)
 alkalmas kényes témák vagy hosszú longitudinális események elemzésére
 odafigyel a kommunikáció kontextusára – habár kvantitatív módszernek számít, kvalitatív
jellemzők feltárására is alkalmas (pl. bizonyos témákkal kapcsolatos attitűdök)
 biztonságos módszer – az adatfelvétel többször megismételhető, kijavítható (ellentétben pl. az
interjúval, a megfigyeléssel vagy a kísérlettel)
 sok adatot fel lehet vele dolgozni – időigényes, de megéri
 költséghatékony módszer
 nem avatkozik be a kutatás tárgyába, szakaszoltan végezhető

- mik a hátrányai?
 következtetései kizárólag csak a szövegre és a kutató szövegértésére vonatkoznak – nem biztos,
hogy a kommunikáció résztvevői is úgy gondolják
 szemantikai problémák – az értelmezési problémák miatt egyes esetekben téves következtetésre
juthatunk
 a kvantitatív elemzések nem képesek a szöveg szimbolikus valóságát megragadni
 megbízhatóság és érvényesség kérdése nem tiszta
 nem képes két változó ok-okozati összefüggésének megállapítására
 nem ajánlatos kizárólag csak tartalomelemzést használni

A tartalomelemzés lépései
- általában két nagy fázisról beszélünk
 kódolás – a szöveg szimbólumainak, szavainak, mondatainak előre megállapított kategóriákhoz
sorolása
 interpretáció – az első szakaszban nyert eredmények értelmezése, magyarázata a mélyebb és így
rejtett összefüggések feltárására

- tartalomelemzés – DEF – technikáját tekintve a tartalomelemzés a közlemények elemeinek,

szimbólumainak (szavainak vagy más szövegjellegű tulajdonságainak) az osztályozásából áll
 alapja a KATEGORIZÁLS – minden tartalomelemzés lényege, mert a tartalom elemzése,
kategorizálásából és ezek összesítéséből áll

 témaválasztás
o mivel a tartalomelemzés főleg szövegek és üzenek feldolgozását feltételezi, ezért olyan
témát kell válasszunk, amely valamilyen formában kötődik ehhez
o fontos hogy ne essünk abba a hibába, hogy számolunk csak azért, hogy számoljunk
 kutatás anyagának kiválasztása, mintavétel
o melyek azok az anyagok, amelyeken tartalomelemzést végzünk
o attól függően, hogy milyen típusú anyagokat elemzünk (újságok, interjúk, felszólalások,
reklámok, hírek, stb.) más-más módszert kell válasszunk
o kiválasztási stratégiák

4
  időfaktor – minden anyagot vizsgálunk, ami egy bizonyos időintervallumban jelent
meg
 szereplő-centrikus választás – egy bizonyos szereplő megnyilatkozásait vizsgáljuk
 téma-centrikus választás – egy bizonyos témához kapcsolódó anyagokat vizsgálunk
 típus szerinti választás – egy bizonyos fajtájú anyagot vizsgálunk (pl. vezércikkek)
 forrás szerinti választás – bizonyos újságokban megjelenő anyagokat vizsgálunk
o mintavétel – ha a kiválasztott anyag mennyisége nagyon nagy, szükséges szűkíteni ezt
 bizonyos szabályszerűség megállapítása
 duplák kiszűrése
 mérési elemek megállapítása
o a kódolás első lépése, amely arra vonatkozik, hogy milyen egységeket fogunk használni
o két típusú egységről beszélünk: 1) elemzési egység és 2) az elemzési egység kontextusa
 elemzési egységek lehetnek – szavak, mondatok, megnyilatkozások (szövegek
gondolati szempontból egységes részei, teljes szöveg), szimbólumok, témák
 az elemzési egység kontextusa lehet – mondat, paragrafus, egész cikk
o minél kisebb az elemzési egység, annál pontosabb lehet az elemzés
 kódolás – két részből áll: 1) kategóriák megállapítása és 2) kategóriák elemeinek megállapítása
o a kódolás az a folyamat, melynek során a nyers adatokat módszeresen nagyobb egységekbe
örvözünk, amelyek azután lehetővé teszik a tartalom lényeges tulajdonságainak pontos
leírását
o kategóriák megállapítása
 a kategóriák célja a közlemények nagyszámú elemének csökkentése – ezek
tartalmazzák a vizsgálat lényegét – a kategória lesz az elemzési szintünk
 melyek azok a kategóriák, amelyek szükségesek a kutatásban a szöveg
jellemzőinek megörökítésére?
 a kategóriák kiválasztásának fontos lépése a meghatározás
o pl. kategóriák lehetnek – időpont, cikk nagysága, megnyilatkozás
intenzitása, téma, szerző, témával kapcsolatos attitűd, vezető
személyének megállapítása, stb.
o kategóriák elemeinek megállapítása (kódolás)
 általában a kategória definíciójával együtt kerül meghatározásra – minden elemet
világosan definiálnunk kell
 a kategória elemeinek fő jellemzői
 legyenek kimerítőek – minden szövegrész legyen valamilyen kategóriába
helyezhető
 legyenek kölcsönösen kizáróak – egyetlen adatot se lehessen egynél több
kategóriába illeszteni
 legyenek egymástól függetlenek – egyik adat besorolása legyen független a
másik adat besorolásától
 legyen egységes osztályozási rendszer – a különböző fogalmi síkokat nem
szabad összekeverni
 pl. kategória elemek lehetnek – időpont (az év hónapjai), cikk nagysága (<1000,
1000-2000 között, >2000), megnyilatkozás intenzitása (a Stanfordi Politikai Szótár
három dimenzió mentén határozza meg az intenzitást: pozitív-negatív, erős-
gyenge, aktív-passzív), téma (téma-típusok megállapítása), szerző (szerző neve vagy
foglalkozása alapján)
o az elemek adatbázisba való kvantitatív kódolása a kategóriák alapján

5
  elemzés
o a bekódolt adatsor statisztikai szempontok szerinti kódolása
o bizonyos témák, jellemzők kvalitatív szempontok szerinti elemzése

A kódolás megbízhatósága
- megbízhatóság – DEF – mekkora valószínűséggel igaz az állítás, amit elemzésünk eredményeire
támaszkodva elmondtunk – a tartalomelemzés esetében nem számolható pontosan ki, de három tényező
befolyásolhatja
 a kategóriák kiválasztása
o megfelelőek-e a választott kategóriák vagy nem?
o megismételhető-e a kutatás más által (elég érthetőek-e a kategóriák)?
 a kategóriák elemeinek megállapítása – elégséges elemet választottunk?
o megbízhatósági koefficiens = egy kategória-típuson belüli elemek száma / egy kategórián
belüli összes elem száma