A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (önéletrajz,

motivációs levél, kérvény)

Az önéletrajz
Önéletrajzot általában iskolai felvételik, új munkahely megpályázása, valamilyen pályázati anyag
mellékleteként készítünk. Az önéletrajz személyünk, iskolai végzettségünk, tanulmányaink,
szakismeretünk, munkásságunk, munkahelyeink, érdeklődési körünk bemutatása. Egy önéletrajz sokat
elárul írójáról, nyelvi, helyesírási képességéről, sőt igényességéről, rendszeretetéről is tanúskodik.
Az önéletrajz leggyakrabban alkalmazott típusai: az általános és a szakmai önéletrajz. Mindkettő
íródhat hagyományos, illetve amerikai formában.
A hagyományos önéletrajz egyik lényeges eleme, hogy írója összefüggő mondatokban tudósít
önmagáról, képet ad személyisége alakulásáról, szakmai, emberi fejlődéséről, az életét befolyásoló
tényezőkről.
A hagyományos önéletrajz vázlata:

 személyi adatok (születési hely, idő, a család adatai)

 az iskolák adatai (az iskolák neve, az időtartam, a szaktárgyak iránti vonzalom, az elért
eredmények)
 az elért szakképzettségek (hol, mit, mikor)
 a munkahelyek, a beosztások, az eredmények, a kitüntetések
 nyelvismeret (a nyelv megnevezése, a nyelvismeret szintje, az elért hivatalos minősítés)
 szakmai munkásság (az elért eredmények, a tanulmányutak)
 szabadidős, egyéb társadalmi tevékenység, érdeklődés.
 a cél kiemelése (miért készült az életrajz; a hivatásválasztást, a pályázást indokoló tényezők)
A fent bemutatott sorrend tetszőleges, az önéletrajz írásának célját figyelembe véve változtatható,
illetve bizonyos részek elhagyhatók belőle.
A modern formában megírt amerikai típusú életrajzot a rövidség, az áttekinthetőség, a tagolt,
vázlatszerű elrendezés jellemzi. Ebben nincsenek összefüggő, egymásra épülő mondatok – a
célmeghatározás kivételével. Ennek a típusú önéletrajznak a fő célja az adatok tényszerű, rövid
közlése.
A modern típusú önéletrajzban a lap elején helyezkedik el a fejléc, amely az életrajzíró nevét lakcímét,
telefonszámát, esetleg a fax-, illetve e-mail címét tartalmazza. Középre felírva kerül az önéletrajz mint
cím. Ez alatt pontokba szedve foglaljuk össze a következőket. A célt, amely az önéletrajz megírásának
indítékait tartalmazza. A tanulmányokat felsorolásszerűen mutatjuk be. Ebben az idő, az iskola és az
esetleges szakok, tagozatok felsorolása történik. A nyelvismeret, az esetleges társadalmi tisztségek
bemutatása, a referenciaszemélyek felsorolása (azoknak a megnevezése, akik információt tudnak adni
az önéletrajz írójáról) sem maradhat el. Az önéletrajzot a személyes rész zárja. Ebben a név, a
születési idő és hely, a család legszükségesebb adatainak a bemutatása történik. A személyes rész
szerepelhet első pontként is. A felsorolt részek az önéletrajzon belül tetszés szerint változhatnak.
Amerikai típusú önéletrajz esetén mindig a legfrissebb adattal kezdjük a felsorolásokat (pl.
tanulmányok), s ez alá kerül mindaz, ami régebbi.

Önéletrajzot fehér A/4-es lapra illik írni. Az önéletrajzot még ma is több helyen kézzel írt formában
kérik, bár egyre inkább elfogadják a géppel készített változatot kívánják meg. Akár kézzel, akár
géppel írunk, figyelni kell a helyes és esztétikus elrendezésre! Nem vet jó fényt a szerzőre, ha
irománya tele van helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal, ha írásképe rendezetlen, javításokkal,
áthúzásokkal teli.
A modern típusú önéletrajzoknál külön ügyelni kell az egyes pontok kiemelésére, szellős
elkülönítésükre. Nehéz meghatározni, hogy milyen hosszú legyen az önéletrajz. Ha csak két oldalra fér
el a mondandó, akkor a második oldalt külön lapra kell írni, a lapot meg kell számozni, és összefűzni
az elsővel. Az életrajzot soha nem szabad elfelejteni személyesen aláírni. A keltezés sem maradhat el.
Előfordul, hogy az önéletrajzhoz fényképet is kérnek. Ilyenkor a legmegfelelőbb egy arckép vagy egy
félalakos, nem túlságosan régi kép.
Motivációs levél
Legtöbbször álláshirdetésre vagy ösztöndíjpályázatra írt levél, melyben a pályázó kifejti, mi teszi
érdekeltté (mi motiválja) abban, hogy az adott helyre jelentkezik. Kifejti, miért szeretné megpályázni
az adott állást vagy ösztöndíjat, miért érzi magát alkalmasnak a feladatra, esetleg mit vár a
lehetőségtől tanulmányi, munkahelyi előmenetelét illetően. A motivációs levél hivatalos stílusú,
szerkesztett szöveg, melyben ugyanakkor van helye néhány személyesebb megjegyzésnek is (pl.
magánéleti motivációk).
A kérvény
A kérvény az egyik leggyakoribb hivatalos levél, ezzel szinte mindenki találkozik élete során. A
kérvény valamilyen hivatalos kérés írásban történő megfogalmazása.
Kérésünket nem célszerű hosszan és alázatosan megfogalmazni, inkább ügyeljünk a kérvény általános
szabályaira, s kívánságunkat ügyesen indokoljuk, megfelelő érvekkel támasszuk alá!
A kérvénynek mint hivatalos levélnek formai követelményei is vannak. Ezek a fejléc, a megszólítás, a
keltezés, az elköszönés és az aláírás. A fejlécben, ha hivatalos személynek vagy szervnek küldjük, fel
kell tüntetni a címzett személy vagy vállalat adatait. Amennyiben a levél konkrét személynek szól,
akkor elsőként mindig az ő neve és beosztása szerepeljen, s csak ezután álljon a vállalat, intézmény
neve és címe. A megszólítás nagyon fontos. Bántó lehet, ha hiányzik a megszólítás, vagy túlságosan
rövid (pl. T. Cím!). A megszólítás állhat középen, de kerülhet bal oldalra is. Ha a megszólítást
vesszővel választjuk el az üzenettől, a szöveget kisbetűvel folytatjuk. A keltezés lehet a jobb felső
sarokban vagy balra lent. Az aláírás alatt szerepelhet az a minőségünk, beosztásunk, amelyben a
levelet írtuk, és – ha szükséges –, akkor az a cím, ahova a választ várjuk. A levél bal alsó részén a
melléklet(ek)ben felsoroljuk, hogy milyen iratokat csatoltunk a levélhez.