Történelem írásbeli - témakörökként

Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5.században

Milyen főbb csoportokra tagolódott Athén társadalma? Teljes jogú athéni polgár,
metoikoszok, rabszolgák.
Politikai jogok tekintetében mely társadalmi csoportok között húzódott éles határvonal?
Teljes jogú athéni állampolgárok/metoikoszok, rabszolgák.
Melyik társadalmi réteg vehetett részt a politikai életben? Teljes jogú athéni polgár.
Milyen feltételei voltak a politikai életben való részvételnek? 20 év feletti teljes jogú athéni
polgárnak (férfinak) kellett lenni.
Hogyan értelmezte Periklész a demokrácia fogalmát? A többségre támaszkodik, a
szabadság szelleme.
Mit tartott értéknek társadalmi szempontból? A közösségben betöltött szerepet.
Mely intézmények tekinthetők az athéni demokrácia alappilléreinek? Miért? Osztrakiszmosz
– cserépszavazás, amely megakadályozza a demokrácia felszámolását, a türannosz
rendszer (zsarnokság) létrejöttét.
 Az ókori Athénban területi elven alakult ki a demokrácia.
 Az osztrakiszmosz célja az volt, hogy Athénban ne alakulhasson ki ismét
zsarnokuralom.

Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában

 A hódítások alapvető következményei: hatalmas zsákmány (nemesfém, föld),
nagyszámú rabszolga, a kisüzemek tönkrementek, a nagyüzemek fejlődtek. Jellemző
továbbá a társadalmi változások, a szellemi élet átalakulása, illetve a politikai élet
változásai (kiemelten: elavult intézményrendszer), eltérő jogállású lakosság, és a
pénzügyi igazgatás is problémás.

Az európai kultúra alapjai

Az ókori görögöknek több istenük volt. politeizmus
Isteneik többségét emberalakban ábrázolták. antropomorf
A görögök összetartozását is erősítette a közös istenvilág. Minden poliszban
ugyanazokat az isteneket tisztelték. pánhellén
Minden istennek saját feladatköre, „hivatása” volt. funkcióistenek
Történelem írásbeli - témakörökként

Jézus tanítványainak elnevezése a Bibliában. apostolok

A keresztények Jézus személyében várták a Megváltó eljövetelét. Az eredeti elnevezés a
héber „felkent” szóból származik. Hrisztosz
A zsidóság egyik csoportja, amely az új hittel szemben a régi hagyományokat képviselte.
farizeusok
A tisztség elnevezése a „felügyelő” szóból származik; kezdetben a keresztény
gyülekezetek vagyonát felügyelte, majd a városi, illetve városok köré szerveződő
egyházkormányzati területnek volt a vezetője. püspök
A keresztény gyülekezetben a püspökök segítői. diakónusok

 Názáret – itt nevelkedett Jézus

 Jeruzsálem – itt feszítették keresztre
 Betlehem – itt született Jézus
Melyek a kereszténység legfontosabb tanításai? Szeretet – „Szeresd felebarátodat, mint
önmagadat.”
Miért válhatott a keresztény vallás a válságokkal küzdő Római Birodalomban
közösségformáló
erővé? A gazdasági és társadalmi válság miatt az emberek elbizonytalanodtak
többistenhívő
vallásukban. A sorsukon változtatni akarók körében nőtt a Megváltóba vetett hit. Jézus
tanításai a legszegényebbeknek is erőt adtak.

Középkor
 A földesúr tulajdona: teljes uradalom
 A földesúr kezelésében van: majorság
 Közösen használják: erdő, legelő, tó
 A jobbágy használja: úrbéres földek – kert

Miért volt előnyösebb a kétnyomásos gazdálkodás a legelőváltó módszernél?

A kétnyomásos gazdálkodásnál a szántó szigorúan különvált, a földterület egyik
részén kapott helyet az őszi és/vagy tavaszi gabona, a másik rész ugaron maradt. A
következő évben a két terület felcserélődött, s a legeltetés szabályokhoz igazodott, ez
indította el a nyomáskényszer kialakulását.
Történelem írásbeli - témakörökként

Egy adott földterületnek hány százalékát vetették be?

Kétnyomásos gazdálkodás esetén: 50%
Háromnyomásos gazdálkodás esetén: 75%

A teljes termés hány százalékát takaríthatták be egyszerre?

Kétnyomásos gazdálkodás esetén: 50%
Háromnyomásos gazdálkodás esetén: 33%

Miért volt előnyösebb a háromnyomásos gazdálkodás a kétnyomásos művelésnél?

Csökkent az ugaron maradt terület, különvált az őszi és a tavaszi búza vetésterülete,
ez a munkaerő jobb évszakos kihasználását is lehetővé tette, így növekedett a termés
mennyisége.

Mikor aratták az őszi búzát, illetve a tavaszi búzát? Mindkettőt nyáron aratták.

A gabonán kívül milyen növényeket termesztettek még a korszakban?

Bab, borsó, lencse.

Technikai újítások: Patkó, kengyel, vízimalom, szélmalom

A nyugati és keleti kereszténység főbb jellemzői

Kétszáz év alatt hogyan változott meg a keresztes hadjáratok eredeti célja?
Az első hadjárat célja a Szentföld visszafoglalása, a Szent Sír megszerzése volt. A
XIII. században már nyílt területszerzés.

Mi ösztönözte a keresztényeket a hadjáratokban való részvételre?

Lovagok, nemesség: a harc, ezáltal a lovagi tekintély növelése, birtok- és
zsákmányszerzés. Parasztok: birtokhoz jutás, jobb megélhetés, sokuknál a vallásos
érzület, felbuzdulás.

Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom

Történelem írásbeli - témakörökként

A város neve Történelmi esemény Mai ország megnevezése

Medina Ide menekült Mohamed 622-ben (hidzsra) Szaúd-Arábia
Mekka Mohamed szülővárosa Szaúd-Arábia
Kordova 750 után a bomló Arab Birodalom egyik központja, árucikke is
híres: „kordován csizma”
Spanyolország
Poitiers Martell Károly itt állította meg az európai arab terjeszkedést
732-ben Franciaország
Damaszkusz Árucikkéről híres: damaszkuszi acél Szíria
Bagdad 750 után a bomló Arab Birodalom egyik központja Irak

• Alakítója a társadalmi rendnek

Zsidó vallás: Összetartás, összetartozás-tudat.
Buddhizmus: Erőszakmentesség.
Kereszténység: Erkölcstan (tízparancsolat).
Iszlám: Többnejűség, összetartozás-tudat.

• Életviteli és táplálkozási előírásai vannak

Zsidó vallás: Kóser ételek.
Buddhizmus: Vegetáriánusok.
Kereszténység: Böjtölés (húsvét előtt).
Iszlám: Böjt – Ramadán, sertéshúsfogyasztás tilalma, alkoholtilalom.

• Kultúraformáló hatása megmutatkozik a művészetekben

Zsidó vallás: építészet: zsinagóga.
Buddhizmus: Buddha-szobrok.
Kereszténység: Szentképek, zeneművek (mise, gregorián).
Iszlám: Építészet (dzsámi, minaret), fürdőkultúra.
Történelem írásbeli - témakörökként

Középkori városok
Léteztek már az ókorban is: Marseille, Nápoly, Róma, Athén, Konstantinápoly, Bécs, Bejrút,
Alexandria.  Történelmi szerepük, adottságaik, földrajzi fekvésük miatt nem veszítették el
jelentőségüket a középkorban sem.

 Levantei: Velence,
 Firenze, Verona,
 Genova; Hanza:
 Hamburg, Lübeck, Bréma.
A városok felvirágzásával milyen új társadalmi réteg jelent meg? Polgárság
Kik alkották a városi patríciusok rétegét? Nemes és tehetős emberek.

Középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A Kárpát-medence mely részein telepedtek le a honfoglaló magyarok? Mi lehet ennek a
magyarázata? Korábbi erődített helyeken (római erődítések): a Dunántúlon, Erdélyben.
A védelem szempontjából fontos helyeken, a gyepű elve alapján.
Milyen elvek szerint történt a telepedés? Mi őrzi napjainkig ennek emlékét? Törzsi,
nemzetségi rendben; települések nevei (Balassagyarmat, Fehérgyarmat, Fajsz stb.),
megyék nevei: Szabolcs.
Ki volt az a legendás hős, aki a hagyomány szerint kürtjével megölte a császárt? Lehel.
Milyen részekből állt a vármegye? Várszervezet, udvari szervezet, magánbirtok.
Melyik rész látott el katonai feladatokat? Ki volt az irányítója? Várszervezet; várispán
Melyik része volt gazdasági jellegű? Ki irányította? Udvari szervezet; udvarispán.
Milyen alapon szerveződött meg a vármegyerendszer? Mi volt ezzel az uralkodó célja?
Területi alapon és nem törzsi, nemzetségi szállásterületek alapján. A törzsi, nemzetiségi
vezetők hatalmának korlátozása céljából.
Hogyan, mivel támogatta István király az egyház működését? Birtokadományokkal;
törvényeiben rendelkezett a tizedről, amit a jobbágyok fizetnek az egyháznak.

Honfoglalástól az államalapításig
 896; 895/96-tól 900-ig.
 Túlnépesedéssel magyarázzák a honfoglalást.
 Az arab terjeszkedés miatt nagy népességmozgás, népvándorlás alakult ki. Az
Etelközben lévő magyarokat megtámadták a besenyők, Etelköznek nem voltak jól
védhető határai.
 Hét fejedelem: Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm, Álmos, Előd
 „Szülőföld”: Etelköz
Történelem írásbeli - témakörökként

 Álmos vezetésével indultak el a magyarok ősei az új hazába.

 Árpád vezette be a magyarokat a Kárpát-medencébe
 A magyarok útja a Vereckei-hágó, Tatai-hágó, Békás-szoroson keresztül vezetett.
 Ezeken a részeken telepedtek le a honfoglaló magyarok: Korábbi erődített helyeken
(római erődítések): a Dunántúlon, Erdélyben. A védelem szempontjából fontos
helyeken, a gyepű elve alapján.
 Fontos volt a magyaroknak, mivel a több évtizedig tartó nyugat-európai kalandozások,
kalandozó hadjáratok lezárását jelentette.

Árpád-kor
 A várföldek idegen főurak kezébe kerülnek.
 Gyengül a királyi vármegye.
 Megszűnik a serviensek (királyi vitézek) kiváltságos helyzete.
 Erősödik a várnép és a várjobbágyok függése a nagybirtokosoktól.
 A főúri ellenzék sérelmei: vármegyék eladományozása és méltóságok halmozása
idegen főurak kezén.
 A zsidó és izmaelita bérlők szedik be a királyi jövedelmeket.
 II. András a hatalom megszerzése és megtartása érdekében kezdte meg híveinek a
királyi birtok eladományozását. A királyi birtokadományokkal együtt a várföldek
nagybirtokosok (főurak) kezébe kerültek. Ennek következtében a királyi jövedelmek
csökkentek, emiatt az uralkodó a regálékra támaszkodott. A királyi jövedelmek
beszedését bérbe adta. Bérlők szedték be a vámokat, adókat, illetékeket. Pénzrontást is
alkalmazott jövedelmei pótlására. Gyengült a királyi vármegye is, mert megszűnt a
serviensek (királyi vitézek) kiváltságos helyzete, és erősödött a várjobbágyok és a
várnép függése a nagybirtokosoktól. A főúri ellenzék legfontosabb sérelmei közé
tartozott, hogy a királyné révén idegenek állami tisztségeket, hivatalokat tölthettek be,
és birtokadományokat kaptak. Mindezen sérelmek miatt a főúri ellenzék és a
serviensek nyomására 1222-ben II. András kiadta az Aranybullát, amely a nemesség
jogait és kötelességeit tartalmazta.
 Hatalmas emberi és anyagi áldozatokkal járt a tatárjárás, ezért újjá kellett szervezni
az országot, megszervezni a védelmét. Fel kellett oldani a király és a nemesség
szembenállását. Felhagyott a király a birtokvisszaszerzéssel, sőt birtokadományokkal
ösztönözte a várak, erődített helyek építését. A budai vár építése az ő idején kezdődött.
Segítette a városokat is kőfalak építésében. Betelepítette a kunokat az országba. A
könnyűlovas kunok a királyi sereg részévé váltak.

Károly Róbert – a középkori magyar állam megerősödése

Hogyan változott a királyi birtokok aránya Szent István és Károly Róbert kora között? Szent
István korához képest 1/3-ra csökkent, a teljes birtokállomány 1/4-ét sem érte el.
Hogyan hatott ez a királyi jövedelmekre? Folyamatosan csökkentek a
birtokeladományozások miatt.
Történelem írásbeli - témakörökként

Hogyan befolyásolta ez a helyzet Károly Róbert politikáját? Új központi állami adófajtákat

vezetett be.
Milyen adófajtákat vezetett be? Harmincadvám, kapuadó.
Mely magyar uralkodók szedtek már korábban ilyen adókat? Szent István, Könyves
Kálmán, II. András, IV. Béla.
Mi az urbura? Királyi regálé. Bányabér, a kitermelt érc után a királynak fizetendő
illeték, adó.
Miért volt szükség az urbura reformjára? Azért, hogy a király érdekeltté tegye a
fölbirtokosokat a bányák feltárásában, az ércek kitermelésében.
Hogyan tette érdekeltté Károly Róbert a birtokosokat bányáik feltárásában? Az urbura
egyharmad részét a király átengedte a földesuraknak.
Milyen típusú települések jöttek létre az intézkedése nyomán? Bányavárosok

mezőváros: Cegléd, Hatvan, Debrecen

szabad királyi város: Eperjes, Buda, Pozsony
bányaváros: Nagybánya, Körmöcbánya, Selmecbánya
 Mezőváros: Az Alföldön jöttek létre, jelentősebb kereskedelmi útvonal mentén,
földesúri birtokon lévő falvakból alakultak ki. Lakói döntő része mezőgazdaságból élt.
 Szabad királyi város: Kedvező földrajzi fekvésük révén, gazdasági szerepük miatt a
király kiváltságok adásával kivonta őket a földesúri függés alól, így a királyi hatalom
támaszává váltak.
 Bányavárosok: Színes- és nemesfém- vagy sólelőhelyek közelében alakultak ki.

 IV. Béla védelmi célból adott kiváltságokkal segítette a városok fejlődését.

 Károly Róbert idején a gazdasági fejlődésnek köszönhetően az uralkodó mezővárosi
és szabad királyi városi címek adományozásával és az azokkal járó kiváltságokkal
segítette. Abban az időben több jog illette meg a magyar városokat, mint a nyugat-
európaiakat.

Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája

Reformok
Gazdasági reform
 füstpénzt (= családonként fizetik, nem telkenként, mivel egy telken több család is élt)
 rendkívüli hadiadót, amit gyakran szedett ok nélkül is
 regálé jövedelmet (só)
 vámok
Történelem írásbeli - témakörökként

 a betöltetlen egyházi birtokokból befolyó jövedelmek

 kincstartóság irányította a gazdaságot
Közigazgatási reform
 állami irányítás tőle függött (centralizálta)
 legfontosabb hivatalnak a királyi kancellária számított  élén Vitéz János
 Átszervezte a bíróságokat, létrehozta a királyi személyes jelenlét bíróságát
Katonai reform
 zsoldos hadsereget szervezett
 fegyvernem található meg a seregben: könnyű-, és nehéz gyalogság, lovasság,
ostromgépek
 Ruhájuk miatt nevezték őket Fekete Seregnek

Külpolitika
Török ellenes küzdelmei
 Védekező jellegű harcok
 1476-ban visszaszerezte Szabács várát
 1483-ban öt évre békét kötött a törökkel.
Cseh háborúk
 10 éven keresztül háborúzott
Ausztriában III. Frigyes állt szemben Mátyással. 1485-ben elfoglalta Bécset és áthelyezte ide
udvartartását.

Reformáció és katolikus megújulás

– A búcsúcédula-karikatúra értelmezése: a szerzetes szegény habitusát, fogadalmát
felhasználva tart görbe tükröt a készítő: a szerzetes a búcsúcédulát árulja, feje körül aranyból
van a glória, előtte pénzes ládika található.
– Luther-karikatúra: a katolikusok Luthert az ördög szószólójaként mutatják be: feje egy skót
duda teste, amelyet levegővel maga az ördög fúj tele.
 református, Kálvin János
 anabaptista, Münzer Tamás
 anglikán (és gallikán) egyház, VIII. Henrik
 evangélikus, Luther Márton
 antitrinitárius, Szervét Mihály
Történelem írásbeli - témakörökként

A felvilágosodás
 empirizmus (Bacon: ismeretelméleti felfogás, minden ismeret végső forrása a
tapasztalás)
 racionalizmus (Descartes (1596 –1650) : ismeretelméleti felfogás, minden ismeret
végső forrása az ész)
 szentimentalizmus (szellemi irányzat, az emberi érzelmeket tekinti elsődleges
tényezőnek)
A felvilágosodás kihat:
 a politikai rendszerek felépítésére is,
 a polgárság(harmadik rend) egyre inkább öntudatra ébred
 az ipari forradalom szoros összefüggésben áll a felvilágosodás irányzatával,
megfogalmazódik az a gondolat, hogy a tudomány és a technológia fejlődése révén
minden probléma megoldhatóvá válik.
Főbb képviselői: Angol, Francia, Németország
Nagyhatalmi konfliktusok
Az angol–francia hétéves háború (1756–1763) után (amely angol győzelemmel zárult)
fokozatosan erősödött a 13 gyarmat függése Angliától.
Az 1776-ban kiadott Függetlenségi nyilatkozat világosan megfogalmazza a konfliktus okait.
Korlátozta Anglia a gyarmatok kereskedelmét; hozzájárulásuk nélkül adókat vetettek ki rájuk;
növelték a vámterheket.
Történelem írásbeli - témakörökként

Belső önállóságukat fokozatosan megszüntették, beavatkozott (Anglia) a bírói, törvényhozói

testületek működésébe; korlátozta a bevándorlást. A gyarmatok saját hivatalrendszere mellett
Anglia önkényesen új (angol) hivatalnokokat küldött ki.
Hatalmi ág Intézmény, hivatal, testület
Törvényhozás Kongresszus, a 13 szövetségi állam parlamentje
Végrehajtó hatalom Elnök, miniszterek, szövetségi hivatalok és kormányok
Igazságszolgáltatás Legfelső bíróság, szövetségi bíróságok

– Az adott állam törvényhozása szerint, de alapvetően a felnőtt fehér férfiak.

– 25 év feletti, hét éve amerikai állampolgár, a választás idején az adott állam lakosa, és nem
fekete.
– A paritás (arányosság) elvét.
– A szenátusba államonként 2-2 szenátor jutott be, függetlenül a tagállam létszámától.
– A kölcsönös ellenőrzés és korlátozás biztosította a hatalmi ágak szétválasztása mellett a
demokrácia működését.
– Az egyes államok külön törvényhozással (belső törvényekkel) rendelkeznek.

MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN

Az ország háromrészre szakadása, a mohácsi-csata, várháborúk
Királyi Magyarország Török hódoltság Erdély
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
Borsod-Abaúj-Zemplén,
GyőrMoson-Sopron,
Vas, Veszprém, Zala.
Részben: Komárom-Esztergom,
Heves, Hajdú-Bihar, Békés
Somogy, Baranya, Fejér, Tolna, Pest,
Bács-Kiskun, Nógrád, Csongrád
Részben: Komárom-Esztergom,
Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves
Részben: Békés és HajdúBihar
Történelem írásbeli - témakörökként

(kiemeléssel jelöltem, hogy mi-

mihez tartozik)
 kedvezőtlenebbé váltak az erőviszonyok
 végváraink sem voltak képesek hosszabb ideig ellenállni
 Elfoglalták Nándorfehérvárt Zimonyt Szabácsot is (1521)
 Az ország a Duna mentén nyitottá vált a törökök számára.
 A vár felmentésére gyülekező erők meg sem kísérelték visszafoglalni a rommá lőtt vár
visszafoglalását
 II. Ulászló idején kezdtük el a török elleni védekezést

Várháborúk
 1541. aug. 29.: Buda eleste - a török ezután építi ki a hódoltságot
 1543.: Pécs, Siklós, Székesfehérvár, Esztergom, Szeged eleste
 Új végvárvonal kiépítése a hódoltság eremén Kanizsától Váradig
Típusai:
 lovagvár
 palánkvár
 huszárvár
 átalakított templom
 kolostor
 nemesi kastély
 erőd csak kevés: Eger, Győr, Siklós.
Feladata:
 török terjeszkedés megállítása
 török utánpótlási vonalak elvágása
 védelem a környék népeinek

1541 és 1568 között a török több hadjáratot vezet Magyarországra, melyek során
megostromol több fontos végvárat. A várak elfoglalásával módszeresen "kikerekíti" a
középső országrészt. Három ilyen foglalási hullám volt:

1543-47: Hatvan, Visegrád, Pécs, Siklós, Simontornya elfoglalása. Ezzel két célja
volt: Buda környékének védelme az ottani várak elfoglalásával; a Magyarországra
vezető katonai út biztosítása

1552: Eger első, sikertelen ostroma (Dobó István; Egri csillagok); Szolnok (Nyári
Lőrinc), Nógrád, Drégely (Szondi György; Arany J.: Szondi két apródja), Szécsény,
Veszprém és Temesvár (Losonczy István) elfoglalása
Történelem írásbeli - témakörökként

1566: Szigetvár elfoglalása (Zrínyi Miklós horvát bán) - ebben a csatában elesik az
öreg Szulejmán is. /Zrínyi dédunokája, szintén Zrínyi Miklós írta meg ennek az
ostromnak a történetét Szigeti veszedelem címmel./

 Szulejmán halála egy időre megállította a török terjeszkedést. 1568-ban II. Szelim
szultán és Miksa császár megkötötte a drinápolyi békét, amely rögzítette a fennálló
helyzetet. A császár vállalta évi adó fizetését.

 A drinápolyi béke után 23 évig nem volt háború a két birodalom között. Ez azonban
csak a nagyobb hadműveletek hiányát jelentette, a határok mentén ui. állandósultak a
török és magyar portyázások. (Balassi stb.)

 1570-ben János Zsigmond is megegyezik Miksával: ez a speyeri egyezmény, melynek

értelmében János Zsigmond lemond királyi címéről, és megelégszik Erdély fejedelmi
címével, tehát elismeri a Habsburg uralkodó főségét.

Erdélyi fejedelemség virágkora

– A császár kormányzót nevezett ki Magyarország élére, aki a Magyar Tanáccsal együtt
végezte az ország irányítását, de a hadügy és a pénzügy a császári udvarhoz tartozott.
– A rendek jogai megmaradtak – országgyűlések összehívása, adók megajánlása –, a megyék
szerepe így megerősödött. A nemességnek szüksége volt az udvar segítségére a török veszély
miatt, de a birodalom nagyhatalmi érdekei gyakran fontosabbak voltak, mint Magyarország
védelme.
– A Habsburgok a vármegyerendszert érintetlenül hagyták, mert szükségük volt a nemesség
támogatására, így a helyi igazgatás a vármegyei nemesség kezében maradt. Az
országgyűlésbe követeket küldhettek, akiken keresztül befolyást gyakorolhattak az országos
politikára.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc

 A béke általános közkegyelmet biztosított.
 A rendeket biztosították arról, hogy nem zárják ki őket a törvényhozás folyamatából.
 Az uralkodó ígéretet tett arra, hogy a sérelmek orvoslására országgyűlést hív össze.

A szabadságharc:
 1703. A legnagyobb foglalások ekkor történtek: Duna-Tisza köze; Felvidék. De a
Dunántúl a császáriak kezén maradt, melynek oka, hogy több császári tiszt átállt a
felkelők oldalára; hadseregre volt szükség. Kiadták a vetési pátenst (rendelet): a
jobbágyok és családtagjaik mentesültek az adóterhek alól. Rengeteg jobbágy beállt a
szabadságharc seregébe.
 1704. II. Rákóczi Ferencet Gyulafehérváron erdélyi fejedelemmé választották, de nem
tudták beiktatni, mivel Erdély császári kézen volt. Kiadott egy röpiratot az európai
Történelem írásbeli - témakörökként

országok számára, melyben a szabadságharc céljait és okait fogalmazta meg.

Nagyszombatnál súlyos vereséget szenvedtek a kurucok a labancoktól.
 1705. A szécsényi országgyűlés megválasztotta Rákóczit Magyarország vezérlő
fejedelmévé.
 Az egész ország területén vallásszabadságot hirdetett, Magyarország államformáján
konföderációban határozta meg (szövetségi állam)
 XIV. Lajos, francia király 1708-ig támogatja a szabadságharcot. A bevételek a
nemesfémbányákból, a vámokból, a fejedelmi birtokokból származtak.
 Megszervezte a Gazdasági Tanácsot, amely a szabadságharc gazdasági ügyeit intézte:
fegyverellátás, ruházat, élelmezés. Manufaktúrákat alapított és tárházakat (raktár)
létesített.
 A szabadság harc kezdetén szervezetlen és fegyelmezetlen a sereg. Kiképzetlenek
voltak.
Szatmári béke:
 Minden felkelő közkegyelmet kapott
 A Rákóczi adta kiváltságokat megőrizhették
 Az udvar garantálta a vallásszabadságot
 Magyarország és Erdély alkotmánya
 Rákóczi minden birtokát visszakapja (kivéve a várakat), ha hűségesküt tesz

Magyarország a 18.században és a Habsburg birodalomban

– Középszinten szétválasztották, de a király személye/ellenőrzése összekapcsolta őket.
– Helytartótanács, állandóan működő bíróságok – feljebbviteli fórumok: Királyi Tábla,
Hétszemélyes Tábla.
– Az udvari hivataloknak: kamara, haditanács, konferencia/központi tanácsadó szerv.
– A Habsburg Birodalom része lett, és Magyarország külön kormányzatát megerősítették.
– A rendi gyűlés és az uralkodó erőviszonyaitól függően.
– A vármegye nemesi vármegye, függetlenségével a központi hatalom ellenpólusa.
– Az eszmei adóegység az egy jobbágytelek volt, amely két pozsonyi mérő nagyságú belső
részből és külső tartozékokból állt. A külső tartozékok: helységenként a földterület minősége
alapján meghatározott nagyságú szántó (általában 8–12 hektár), rét és kaszáló.
– Az eszmei adóegységhez viszonyítva arányosan kevesebben.
– Munkajáradék: heti 1 nap igás (állattal végzett) munka vagy 2 napi kézi (állatok nélkül
végzett) robot, amelyet beszámítással dologidőben (vetés, aratás, begyűjtés stb.) duplán
lehetett igénybe venni. Pénzzel való megváltását erőltetni nem lehetett.
– Terményjáradék: kilenced, hegyvám a kötelező; a többi a heti szolgálatba beszámítható.
– Pénzjáradék: évi 1 Ft két részletben.
Történelem írásbeli - témakörökként

– Porció, a borkimérés mint földesúri jog, malomhasználat.

– A jobbágyság mint eszmei adóalap védelme.
A türelmi rendelet (1781).
A vallási türelem szűkebb jogokat biztosít a szabad vallásgyakorlathoz képest: a vallás
gyakorlásának csak bizonyos feltételeit adta meg (engedélyezett helyek, hivatalviselés).
A keleti keresztényeket – a vallás autokefál (önálló) jellegére utal.
Az 1731. évire, amely az 1681. évi alapokhoz tért vissza. Az állami alkalmazottak hivatali
esküjére (korábban a protestánsoknak is katolikus esküt kellett [volna] letenniük).
Nyelvrendelet (1784).
 Latin: ha az adott nemzet nem műveli, akkor nem használható.
 Magyar: nem mindenütt elterjedt, és a tájszólások is nehezítették az alkalmazását a
hivatalos életben.
 Az egységes birodalom gondolata.
 Népszámlálás, közigazgatási rendelet.
Jobbágyrendelet (1785).
 Megszünteti a jobbágy elnevezést.
 Szabadon tanulhattak.
 Örökíthették a javaikat.
 Az 1514. évi – a röghöz kötést tartalmazta.
 Nem jelentett valódi jobbágyfelszabadítást, mivel személyében nem szabadították
fel a jobbágyot;
 csak nevét és javait örökíthette.
 Az adóalap védelme, hasonlóan Mária Teréziához.
Magyarország lakosságát a XVIII. század végére a kb. 5,5 millió fős növekedésen kívül az
etnikai viszonyok változása is jellemezte. Bár a magyarság aránya ekkor 58,45%, az etnikai
tarkaság is jellemző. A legnagyobb lélekszámú nemzetiségek a magyaron kívül ekkor a
románok, szlovákok, horvátok és a németek voltak. Létszámbeli növekedésük gyökere a
XVIII. század eleji újranépesítés volt (betelepítés, betelepülés és belső jobbágyvándorlás) a
török kiűzése után.

Művelődés, iskolák, egyházak

– nemzetiségi nyelvű tanítás
– általánosan kiterjedt minden településformára
– modernizált, többlépcsős iskolarendszer
– nemcsak elméleti, hanem gyakorlati ismereteket is tanítanak
– az ifjúság helyes nevelése – ettől függ az állam jóléte
Történelem írásbeli - témakörökként

– gyakorlati tanulmányok/tantárgyak
– népiskola – általános iskola
– latiniskola – középiskola
– „más intézmények” – szakképző iskola, felsőoktatás
– A magyar nyelv elavult – a szókészlet nem felelt meg a kor elvárásainak. Nyelvújítás
gondolata.
– A magyar nép és a kultúra, tudományok felvirágzásának záloga a nyelv megújítása, a latin
mellőzése.
– a korai nyelvújító mozgalom (XVI–XVII. század)
– reformáció