KÖZEL-KELET ÉS AZ ISZLÁM TÉRHÓDÍTÁSA

I. A Keletrómai Birodalom
1) Általános jellemzés
 395. Római Birodalom kettéosztása
 Ny-Eu. hanyatlása↔K-en marad a késő-római állam- és társ-i berendezkedés (ok: elkerülték
a népvándorlás nagy hulláma)
 fennmaradt a pénzgazdálkodás, árutermelés, nagyvárosok, távolsági keresk.
 : a világ gazdasági, művészeti, tudományos központja

2) Justinianus (527-565)
 Keletrómai császárok jogilag Róma örököseinek tekintették magukat → cél: Római Birod.
területi helyreállítása
 Eszköz: központi hivatalok, erős zsoldoshadsereg
 Eredmény: Időlegesen sikerült visszafoglalnia Itáliát, É-Afrikát, Hispánia egy részét ↔
hadjárat, területek sok pénzt vesznek el – a birodalom anyagilag kimerül
 Jelentősége:
 Összegyűjtötték és írásba foglalták (kodifikálták) a római jog forrásait – Corpus
Iuris Civilis
 utolsó keleti uralkodó, aki még latinul kormányzott (utána görög a hivatalos)
 Bizánci művelődés gazdag korszaka (Hagia Sophia székesegyház)
3) Válság
 VII. századtól Keletrómai Birodalomból  Bizánci Birodalom
 VII. sz-tól Keletről Újperzsa Birodalom támadása + nomád avarok fosztogatásai  még
kivédték
 VIII. sz. eleje: arab támadás  Egyiptom, Palesztina, Fönícia elvesztése, de Konstantinápoly
megmarad (717)
II. Az arabok
- Arábia (Arab-fsz.) lakói (ter.: terméketlen sivatag)
- Törzsi háborúk jellemzőek
- nomád állattartók (beduinok), kereskedők bekapcsolódtak a nagy keresk-i útvonalba (Elő-Ázsia,
Palesztina, India, Kína)  Keresk. városok: pl. Mekka
III. Vallás
1. Mohamed előtt
- pogány törzsek: sok istent, megszemélyesített természeti erőket, bálványokat imádtak (pl: mekkai
Kába-szentélyben őrzött "fekete kő")
2. Mohamed (kb. 570-632) fellépése
- tevehajcsárból lett kereskedő (utazások, ismeretszerzés)
- 610 körül látomásai alapján új vallás alapjait hirdeti  isten, Allah, Gábriel arkangyal útján
kinyilatkoztatta neki igazságait, parancsait
 - egy istenben való hit (hitközösség) fontosabb, mint a vérségi kötelék → törzsi ellentétek
beszüntetése
- elvetette az uzsorát, hirdette az alamizsna osztását  szegények követik, DE a kereskedők ellene
vannak  622. Mekkából Medinába menekül (HIDZSRA)  arab időszámítás kezdete
- sok új követő, majd megállapodás a mekkai kereskedőkkel (Kába-kő tiszteletét és a mekkai
zarándoklatot beépíti tanaiba)  gyors terjedés
3. Tanok
- Iszlám = engedelmesség, teljes hódolás istennek
- Zsidó, keresztény és nomád hagyományok (pl.: Allah – törzsi istenség; Kába-kő tisztelete)
keveredése
- Gondolatvilág  szent könyvben (KORÁN = ’hirdetés, tanítás’)  Allah Mohamed közvetítésével
juttatta el az emberekhez, Mohamed tanítványai jegyezték le
- 5 alappillér:
1. Egy az Isten, Allah és Mohamed az ő prófétája ( szigorú monoteizmus)
2. napi 5x ima Mekka felé fordulva
3. kötelező alamizsnálkodás a szegényeknek ( alamizsnaadó)
4. Ramadán havi böjt (napkeltétől napnyugtáig tilos az evés-ivás)
5. életben 1x zarándoklat Mekkába, a Kába-kőhöz
- Egyéb követelmények:
 tilos a sertéshús és a szeszes ital fogyasztása
 korlátozott többnejűség (max. 4)
 hit terjesztése szóval, szent háborúval = DZSIHÁD ( katonák a paradicsomba; legfőbb
vallási vezetők vezetésével, megfelelő előírások szerint)
- épületek: mecset, dzsámi (imaház részei: imafülke, Mohamed kertje, szószék, minaret)
4. Berendezkedés
- nincs bonyolult hittan → papságnak nincs kitüntetett szerepe (pap = IMÁM – közös imádságot
vezeti) – nincs külön papi réteg, állam és vallás összefonódik
- legfőbb méltóság: KALIFA (próféta utóda)  vallási és állami vezető egy személyben
- Bíráskodás alapja a Korán (nincs külön világi törvénykönyv)  ez alapján ítélkeztek a bírák (KÁDI)

IV. Az Arab Birodalom

- közös hit egyesítette a korábban egymással harcoló törzseket (dzsihád nevében)  óriási területek
elfoglalása
- Siker oka: Bizánc és Újperzsa Birodalom egymás elleni harcban kimerült, agyonadóztatott tömeg
elégedetlensége
- Omajjád dinasztia (661-750)
o Birodalom fővárosa Damaszkusz
o Keleten az Indus völgyéig jutnak
o Szamarkand elfoglalása (Selyemút menti ker. város)
o Egykori Hispánia elfoglalása
o DE! Hódítások megállítása: 732. Poitiers – Martell Károly frankjaitól vereség
- Abbászida dinasztia (751-1258)
o Főváros Bagdad (gazdagság – Ezeregyéjszaka meséi)
o virágkor: kereskedelem, kézműipar fellendül
o Óriási birodalmat nem tudták egyben tartani  tartományok leszakadnak pl. Cordobai
Emírség, Egyiptom, majd belső területek is bomlanak

V. Arab Kultúra
- az iszlám vallás türelmes más kultúrákkal szemben
- arab fordítások az ókori alkotásokról
- arab tudomány fellendül (csillagászat, kémia, matematika) → antik kultúra megőrzése, közvetítése
Eu. felé
- arab utazók, kereskedők feljegyzései → magyar őstörténet forrásai