You are on page 1of 3

Bizánc és az iszlám térhódítása

Közel-Kelet gazdasága:
Gazdasági viszonyok (6-10. század):
a) Nyugat-Európa: hanyatló gazdaság
b) Keletrómai Birodalom, Közel-Kelet: fejlett gazdaság
→ Kelet ismét a világ gazdasági, művészeti és tudományos központja
Kelet virágzásának okai:
a) élénk távolsági kereskedelem
b) nagy városok
c) pénzgazdálkodás → állam adóztat → hadsereg és hivatalnokréteg fenntartása
Keletrómai Birodalom:
Justinianus császár (uralkodása: 527-565) → birodalom felvirágoztatása
 célja: Római Birodalom egységének helyreállítása → sikertelen
 növeli az adókat → elégedetlenség → Nika-felkelés (532) → leveri
 hódításai (uralkodása alatt legnagyobb a birodalom) → erős zsoldos sereg
 Itália, Észak-Afrika, Hispánia keleti része (ideiglenesen)
→ aláássa a birodalma erejét → halála után elvesznek a hódításai
 elkészíti a római jog gyűjteményes összefoglalását (Corpus Juris Civilis, 529)
 egyház teljesen az irányítása alatt → cezaropapizmus (egyház feje a császár)
 Hagia Sophia felépítése → ortodox bazilika Konstantinápolyban
 utolsó latin nyelven kormányzó császár
Görögösödés időszaka (7-9. század) → római hagyományok eltűnése
 görög válik a hivatalos nyelvvé
 hadszervezet és közigazgatás átszervezése
 themák (katonai közigazgatási egységek) létrehozása
→ Keletrómai Birodalomból Bizánci Birodalom (7. század)
 császárok képromboló mozgalma → szentképek megsemmisítése → kudarc
 külső támadások kivédése → területi veszteségek árán
a) avarok, bolgárok → Balkán ideiglenes elvesztése
b) Újperzsa Birodalom → kimerítik egymást
c) arabok → Bizánc feladja Egyiptomot, Palesztinát, Föníciát
 Konstantinápoly sikeres megvédése (717)
 arab előretörés megállítása Kis-Ázsiában (740)
Iszlám kialakulása:
Arab-félsziget:
a) természeti viszonyok: forrós sivatag
b) lakói: nomád arab törzsek (beduinok)
 problémák: a) túlnépesedés → folyamatos harc (víz, legelők, állatok)
c) virágzó kereskedővárosok a Tömjénút mentén (pl. Mekka)
d) vallás: természeti tárgyak tisztelete → Kába-kő (meteorit darab) → Mekka
Mohamed próféta (élt: 570-632) → iszlám vallás megalapítója (mekkai kereskedő)
 új tanokat hirdet → látomások (40 éves korában)
a) egység (egy istenben való hit) → be kell szüntetni a törzsi ellentéteket
b) kapzsiság, uzsora elítélése
c) gazdagoknak támogatni kell a szegényeket
 támogatói: szegények; ellenzői: kereskedők
 „Mohamed futása”: kereskedők elűzik Mekkából → Medinába megy
 Iszlám időszámítás kezdete: 622 → hidzsra (kivonulás) éve
 tanainak gyors terjedése → kiegyezik a mekkai kereskedőkkel
Iszlám vallás → keresztény, zsidó, pogány (arab) kultuszok hatása
3 fő dogma: a) monoteizmus → isten: Allah
b) szent könyv: Korán
c) bűnösök (hitetlenek) a pokolba, igazhívők a mennyországba kerülnek
5 parancsolat („hit 5 oszlopa”): 1.) hit az egy istenben, Allahban
2.) napi 5 ima Mekka felé fordulva
3.) szegények támogatása
4.) Ramadán havi böjt megtartása
5.) zarándoklat Mekkába (legalább egyszer)
Egyéb szabályok, kötelességek:
a) tilos sertéshúst és alkoholt fogyasztani
b) többnejűség korlátozása (maximum 4 feleség)
c) iszlám hit védelme → iszlám területek kiterjesztése → dzsihád: szent háború
Szertartáshelyek: a) mecset (kisebb imaház) b) dzsámi (nagyobb imaház)
 minaret (torony) → müezzin éneke → hívek imára hívása
Pap (imám) → feladat: közös ima vezetése (nem közvetít Isten és ember között)
Vallás és államhatalom: teljesen összeolvad
a) kalifa: vallási és állami vezető b) kádi (bíró): Korán alapján való ítélkezés
Arab Birodalom:
Arab hódítások (7-8. század) → Omajjád-dinasztia
 Közel-Kelet, Perzsia, Észak-Afrika, Hispánia (átkelés a Gibraltáron: 711),
Közép-Ázsia → Arab Birodalom kiterjedése: Hispániától Indiáig
 Siker okai: a) iszlám egyesíti az arab törzseket (dzsihád)
b) Bizánc és az Újperzsa Birodalom meggyengül
 arab előretörés megállítása: a) frankok (732: Poitiers); b) bizánciak (740)
Birodalom élén: kalifa → despotikus uralkodó → minden föld birtokosa
 szolgálati birtokok adása, elvevése → hatalmának biztosítása
Gazdaság: kereskedelmi utak megszerzése → fejlődő városok → fejlett kézműipar
Arab kultúra:
Tudományosság fellendülése → iszlám türelmes más kultúrákkal szemben
 csillagászat, kémia, matematika (antik, zsidó, keleti művek lefordítása)
 kereskedők bejárják a világot → földrajzi ismeretek bővítése
Antik műveltség megőrzése → később közvetítés Európa felé
Melléklet:
1.) Bizánci Birodalom a kora középkorban

2.) Arab terjeszkedés

You might also like