Csehország és a huszitizmus

Közép-Európa → Csehország, Lengyelország, Magyarország

Elhelyezkedés: nyugati és a keleti világ között
Határai: a) keleti, déli: Lengyelország keleti és Magyarország kelet és déli határa
→ katolicizmus és az ortodoxia határa
b) nyugati: Csehország, Lengyelország és Magyarország nyugati határa
Jellemzői: a) kevesebb város → kevesebb a céh
b) alacsonyabb a népsűrűség
c) nyugati világhoz közelebb áll, mint a keletihez
d) felzárkózó régió → közeledés a nyugati modellhez (14. század vége)
Szláv népek:
Őshazájuk: Odera folyótól a Dnyeper folyóig húzódó terület (Kárpátoktól északra)
Csoportjaik → szétrajzás következtében csoportokra oszlanak (6. század)
a) nyugati szlávok: morvák, csehek, lengyelek → Közép-Európa
b) déli szlávok: szerbek, horvátok, bolgárok → Balkán-félsziget
c) keleti szlávok: oroszok → Kelet-Európa
Csehország:
Előzmény: felbomlik a morva állam → Premysl család egyesíti a Cseh-medence
szláv törzseit
I. Boleszláv (cseh fejedelem: 935-967):
 felveszi a nyugati kereszténységet
 támasza: egyház → cseh egyház nem független a német egyháztól
Német hűbér: a cseh fejedelmek a Német-római császár hűbéresei (11. századtól)
 Csehország a Német-római Birodalom része
Önállósodás → előzmény: császári hatalom meggyengül
 Premysl család megszerzi a királyi címet (1212) → birodalmon belüli önállóság
 a cseh király az egyik választófejedelem (részt vesznek a császárválasztásban)
II. Ottokár (cseh király: 1253-1278):
 megszerzi az osztrák tartományokat → szembekerül I. (Habsburg) Rudolffal
 morvamezei csatában meghal → Csehország elveszti az osztrák tartományokat
Luxemburg család hatalomra kerülése → előzmény: kihal a Premysl család
 Luxemburg családé a német-római császári trón is
 Csehország lesz a császári hatalmuk bázisa
IV. Károly (császár és cseh király: 1346-1378) → Német Aranybulla kiadója
 Csehország fénykora:
 Prágában (Csehország központja) egyetemet alapít (1348)
 gazdasági fellendülés → ok: német telepesek (hospesek) érkezése
a) városok alapítása, céhek elterjedése
b) háromnyomásos gazdálkodás elterjedése
c) bányászat fellendülése → Európa legjelentősebb ezüsttermelője
Vallási reformtörekvések:
Nagy nyugati egyházszakadás (1378-1417):
 avignoni „fogság” után a pápa visszatér Rómába (1378)
 francia főpapok ellenpápát választanak → két pápa van (1378-1417)
→ megoszlik a nyugati egyház
Reformtörekvések → egyház tagjai is bírálják a pápaságot
a) John Wyclif (élt: 1320-1384) → angol prédikátor, oxfordi egyetem tanára
 tanai: a) pápa vezető szerepének tagadása
b) az egyház világi hatalmának, gazdagságának elítélése
c) anyanyelvi igehirdetés → lefordítja angolra a Bibliát
 halála után eretnekké nyilvánítják
b) Husz János (élt: 1369-1415) → prágai (cseh) prédikátor
 tanai: a) minden elvetendő, ami nincs benne a Bibliában
b) pápa (egyház) világi hatalmának, gazdagságának elítélése
c) „két szín alatti” áldozás (bor és kenyér) mindenki számára
d) papság közvetítő szerepének (Isten-ember) el nem fogadása
e) szentek, ereklyék tiszteletének elvetése
f) anyanyelvi igehirdetés
 cseh társadalomban széles körben elterjednek a tanai
Konstanzi zsinat (1414-1418):
 Luxemburgi Zsigmond hívja össze → (császár: 1410-1437, magyar király)
 zsinat határozatai: a) új pápát választanak → felszámolják az egyházszakadást
b) Husz Jánost eretnekké nyilvánítják → máglyahalál (1415)
Huszita háborúk (1420-1434) → husziták: Husz János tanainak követői
Előzmény: katolikus és német ellenesség Csehországban
Huszita felkelés kirobbanásának oka: Husz János kivégzése
Husziták csoportjai:
a) kelyhesek → tagjai: nemesség, gazdag polgárság
 mérsékelt nézetek (egyházi vagyon elkobzása, „két szín alatti” áldozás
németek kizárása a királyi tanácsból)
b) táboriták → tagjai: városi és falusi szegények
 radikális nézetek (vagyoni és társadalmi egyenlőség, család tagadása)
Zsigmond támadása → 1419-től cseh király is
 Zsigmond hadjáratot hirdet a huszitákkal szemben → pápa támogatja
 szembenálló felek: Zsigmond: német, magyar lovagok ↔ husziták: gyalogosok
 sorozatos vereség a huszitáktól → ok: huszita harcmodor (szekérvár)
Prágai egyezmény (1433): Zsigmond és a kelyhesek kiegyeznek egymással
 kelyhesek elfogadják a pápa főségét
 cserébe: „két szín alatti” áldozás engedélyezése
Háború vége: táboriták veresége → lipanyi csata (1434)
Háború következménye: rendi fejlődés felgyorsulása → megerősödik a cseh nemesség
 létrejön a rendi monarchia Csehországban (15. század közepe)
Melléklet:
1.) Közép-Európa (Csehország, Lengyelország, Magyarország)

2.) Szlávok szétvándorlása

3.) Csehország a 11-14. században

4.) Csehország a huszita háborúk korában