A reformáció lényege

A refomáció valaminek a visszaállítása az eredeti állapodban. A defiormációnak a

mértéke az egyházban olyan nagy lett az 16. század elejére, hogy teljesen eltörzította a
keresztyénség igazi arcát. Azt is mondhatnánk , hogy a reformáció megmentette az egyházat.
Változott a világ. Az egyház nem felelt meg az elvárásoknak, ezért az előreformátorok
és eretnekségek reagáltak az egyház hibáira. Wald Péter, Wiclif János, majd Husz János
tevékenysége és mozgalma már jelezte, hopgy az egyházban bajok vannak és változnia kell.
Számos eretnekség jelent meg (bogumilok, katharoszok). Ezeket az akkori egyház nyers
erővel legyürte. Bár már találkozunk azzal , hogy a cluni reform megujjúlást hoz, de a 14-15.
századi reformzsinatok kudarcot vallottak. Az egyszerre regnáló több pápa megbotránkozást
okoz a nyugati keresztyénségben. Az avignoni pápai „ babiloni fogság” pedig mutatja a
pápai hatalom hanyatlását. A reformáció korára a pápa volt inkább katona és világi nemes,
mint egyházi vezető.
De Európába beköszönt a reneszánsz és humanizmus ideje. Az egyházat kritikának
teszik ki ( Boccaccio, Dante). Az oszmán birodalom hodításainak köszönhetően az ókori világ
írőit és világát újra felfedezik. Az „Ad Fontes” ( vissza a forráshoz) elv az egyház életébe is
befurakodik. Erásmus kiadja a görög szövegű Újszövetséget visszaforditván latinból a
Jelenések könyvének két utolsó fejezetét. Beköszönt a Guttenbergi kor és 1500–ban már 1
millio könyvet nyomtatnak ki. Tágul a világ is, mert 1492-ben felfedezi Kolombusz az
Újvilágot. Vasco da Gama megkerüli Afrikát a füszer utat megnyitván Indiába és a
szigetekre. Megnő Európa lakossága. A polgárosodás megindul. A szétdarabolt Európában
nehéz rendet tartani az uralkodóknak. A kamatszedés tilalma fékezi a gazdaságot és virágzik
a spekuláció. Az egyház üzletet csinál az indulgencia árusításából. Virágzik a simonia. A
latin nyelven liturgiázó egyház távol van a nép lelkétől. A hiveket sötétsében és lelki
rabságban tartja az egyház. A kolostori élet sokszor zülléssel van tele. Az erekjetisztelet
vissztaszító lesz. Megérlelődnek a feltételek a reformációhoz. A visszatérés a forráshoz elv
szerint sokan a Szentírás alapján rájönnek , hogy az akkori egyház nem felel meg a bibliai
eszménynek. A refromáció alapja a kanonikus Szentírás.
A reformáció több helyen is elindul egymástől függetlenül szinte, de Luther Márton
(1483-1546) agostai rendi szerzetes nevéhez kötődik az Európai köztudatban. Bányász fia, aki
jogásznak tanult. Egy személyes élménynek köszönhetően kolostorba vonul apja haragja
ellenére. A Római levél olvasásából jön rá az evangéliumi igazságra, hogy az igaz ember
hitből él. Azt gondolja, hogy ezt mindenki így is gondolja. Megjárja Rómát és csalódik
abban, amit lát. 1517 október 31-én Teczel János bűnbocsátó cédula árósítő hadjárata ellen
emel szót és vitára hívja az egyházat a 95 tételében, amit köztudottan a Wittenbergi
vártemplom ajtajára szegez ki. Fő gondolatai ezek:
-Ki az egyház feje: Isten , vagy a pápa?
-Megbocsáthatja e a bűnöket a pápa, ha az az Isten hatalmában áll?
- Ha meg a pápa megbocsáthatja a bűnöket, akkor mért teszi pénzért?
- Ha meg a pápa megbocsáthatja a bűnöket, akkor mért nem teszi meg mindenki irányában ?
Mivel a nyomtatás segítségével a tételek hamar sokszorosíthatóak, 3 hét alatt bejárják
Németországot, sőt tovább jutnak. Elindul a reformáció. Sok helyen radikálisan is és
Németországban véres paratszháboró lesz belőle, amit Luther elitél. 1519-ben Luthert
kiátkozzák, de elégeti nyilvánosan az átokbullát. 1521-ben Wormszban a birodalmu gyülés
előtt meghallgatják, de nem mond le látásárol. Szerencséje, hogy a német fejedelmek mellé
állnak és a Spayeri birodalmi gyülésen protestálnak 1529-ben. „Akié a föld, azé a vallás”
elven hoznak döntést. De ebből az elvből később az ellenrefromáciú idején sok baj lesz. A
polgárság is a reformáció mellé áll. Luther lefordítja a Bibliát németre és a nemzeti nyelvek a
reformáció fegyverévé teszik a Szentírást és ez a nemzetállamok kialakulásához vezetnek.
Luther megnősül és „az egész világ az én kolostorom” elvet hirdeti, ami azt eredményezi .,
hogy az ember nem csak a templomban vagy kolostorban keresztyén, hanem a mindennapi
életben is. Bár nem volt annyira radikális mint Zwingli, vagy Kálvin de a Biblia alapján
reformálja az egyházat. A fülbegyónás helyett közgyónás lesz, az egyházi hierarchiát leépíti.
Urvacsora kéedésében vitatkozik Marburgban Zwinglivel a kolokviumon, mert az csak
emlékvacsorának tartja kiuresitvén teljesen tartalmát. Ebben a kérdésben Kálvin a kettő között
foglal állást.
Zürichben Zwingli (1484-1531) nevéhez kötődik a reformáció kirobbanása, aki
bőjtben virslievéssel kezdi meg a dizputákat és állítja a kantont a reformáció útjára. A
magiszteri reformáció redikálisabb képviselője. A képeket és az orgonát is kiviszi a
templomből. Bibliát fordít társaival együtt, mert a lutheri német nyelvet nem ismerik jol. A
Zürichi nagytemplomban személyesen is láthattam ezt a Bibliát. Zwingli harcol a Fekete
Máriakultusz ellen Einsiedelnben a kolostorban ahol lelkész volt már korábban is. Katonai
lelkészkén sok hadjáratban vett rész. 1531-ben a kappeli csatában esik el nem messze a
kappeli kolostortol, amit Billinder Henrich állít át a reformáció oldalára majd.
A francia ajku területeken Franciaországban és Svájban (Genf, Strassburg) Kálvin
János (1509-1564) nevéhez föződik a reformáció munkája. A jogászból lett teológus a párizsi
egyetemen Kop Miklósnak megírt levele által robantja ki a reformátori tevékenységének
kezdetét. Menekülnie kell és Farell Vilmos az, aki Genfben marasztalja. Itt szolgál, de
reformjai radikálissága miatt elkergetik. Strassburgba megy, de három év mulva Sadoleto
biborosnak irt levele kapcsán visszhívják Genfbe, ahol élete végéig szolgál. Legfőbb műve az
„Institucio”, amit 1536-ben adott ki először, de 4 kiadást élt meg és állandóan bővítette.
Ferenc francia királynak irta magyarázatul bizonyitva az apostoli hitvallás tanítása révén ,
hogy a kálvinisták nem anabaptisták, hanem keresztyének. Figyelemmel kiséri a Tridenti
zsinat munkáját és reflektál rá, elősegítve a katolikus egyház részbeni reformációját is. Az
akadémiája sok reformátort adott európának. (A dolgozat mérete nem engedi kifejteni
bővebben a gondolataimat, de hálás szivvel élhettem meg azt, hogy a reformátorok
munkáságának történelmi helyeit meglátogathattam. Ezek a következők: Worms, Spayer,
Heidelberg, Zürich, Kappel, Sankt Galen, Bern, Witehaus, Einsiedeln, Genf, Konstancz.). A
reformátorok az 5 „Solá”-ra építették fel a egyházi életet. A reformációnak volt redikális ága
is, ami sok gondot okozott európában és lejáratta a reformációt. Itt az anabaptistákra gondolok
elsősorban.
Gazdasági életben a kálvini tanítás a kamatról, gazdasági fellendülést hozott. Max
Weber ir erről a könyvében (A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme ).
Magyarországra a reformáció az északi bányavidékre és Nagyszeben és Brasso
körzetébe nagyon hamar eljut a németek és a szászok által. Szülóvárosom Visk 1523-ban,
Huszt 1524-ben már a lutheri reformációt valva papostul gyülekezetestül átáll a reformációra.
De a királyi udvarban működő papok ismerik a reformáció gondolatait. Az 1523-ben,1525-
ben a magyar országgyülés határozatot hoz az üldözésükkel kapcsolatban, de nem lesz ez
tömeges. És megakadályozza a mohácsi vész. Elsősorban a ferencesrendi papok azok, akik
kint tanulnak Németországban, Svájban, és más reformáció által érintett területen, hozzák
magukkal a református elveket.
Magyarországon a szabad királyi városokban, mezővárosokban, ahol erős polgárság
van, ott terjednek az eszmék a legjobban. De a reformáció sikeréhez hozzájárul az is , hogy
1526-ban mohácsnál a magyar sereg vereséget szenved. A 12 magyar katolikus püspökből 6
ott marad a csatamezőn és sokan az akkor még harcoló papok közzül is. A nyáj pásztor nélkül
marad. A reformációt megismerő papok a hodoltságban és másutt is elkezdik a munkát.
Sztárai Mihály 200 köszösséget gondozott a lápokban és utána ment a sinylődő embereknek.
Hegedülyével csalogatta elő az embereket rejtekhelyükről és magyar énekekkel és
magyarnyelvű prédikációkkal vigasztalta. A magyar nép tragédiájának okát jól leirja Heltai
Gáspár „Két könyv Magayrország romlásának okairol”, amiben az igaz vallás elhagyását
nevezi meg oknak és bűnbánatra hív. Magyarorszák 3 felé szakad. De a reformátorok az
egyház által tartják össze a népet. Munkájuk eredményes lesz, hiszen 1590-re majd 90% -ban
protestánssá lesz Magyarország lakossága. Megindul a Szentírás fordításának munkája.
Komjáti Benedek 5 Páli levet fordít le 1536-ban (mai Kárpátalja területén Királyházán),
Szilveszter János 1541-ben az Újszövetséget, Mélius Juhász Péter debreceni református
szuperintendens majd az egész Bibliát lefordítja. 1590-ben Károlyi Gáspár gönci prédikátor a
magyar népnek a teljes Bibliát adja hagyatékul (még a deuterokánonikus könyveket is
lefordítja). Szenci Molnár Albert a zsoltárokat adja a magyar reformátusoknak 1609-ben.
Megemlítendő Szegedi Kis István tudós, de sokat szenvedő lelkipásztor, aki rabságot is viselt
és bilincsekben prédikált(arabul is tudott). Huszár Gál a Heidelbergi káté fordítását késíti el
1570-ben. Dévai Bíró Mátyás jelentős szerepett töltött be hazánk reformációjában. Művei
latinul is megjelente és Európa is olvasta. Mi kárpátaljaiak Kálmáncsehi Sánta Mártonra
vagyunk büszkék, aki számos gyülekezetet alapított és a híres Beregszászi zsinatnak (1552)
az összehívója volt, ahol a kálvini úrvacsora-tan mellé áll az egyházunk és ez kihat a
magyarországi gyülekezetekre is.
A reformáció egyik mellékága a szentháromságot tagadó a unitáius egyház kialakulása
volt. Dávid Ferenc nevéhez kötődik, aki volt katolikus, luteránus, református, majd unitárius
és még a saját alapította egyházat is elhagyta és lett szombatos majd szinte zsidó. Jókai Mór
az „Egy az Isten cimű” regényében rajong e racionalista felekezetért.
A reformáció nagy vivmánya az volt, hogy az Istent közelhozta az emberhez és
megpróbálta helyreállítani a korai keresztyénség gyakorlatát. A fülbegyónás eltörlése, a
sákramentumi kérdések tisztázása, az egyszerübb, érthetőbb istentisztelet, az iskolák
megteremtése, a nemzeti nyelv használata felemelte és megtartotta magyar népet és európa
protestánsait is. Tudományosságot adott. A reformációnak köszönhetően maradt fenn a
nemzetünk. A teológiai intézményei lettek a nemzet iskolái. De más is volt mint, a svájci vagy
német reformáció a jobbágyi viszonyok miatt sokáig. A presbíteri rendszer is csak később
alakul ki. Az egyház megújjulását hozta a reformáció, még a katolikus felekezetnek is.

Felhasznált irodalom:

A kezdetektől a reformációig, szerk.: Dienes-Misák, Sárospatak 2007. 146.

A reformáció, szerk.: Dienes Dénes, Sárospatak, 2008. 191.
Révész Imre, (Biró S. Bucsay M.) A magayr Református egyház Története, Sárospatak,
(1949)1995
Révész I.-Segesváry L., Az egyháztörténelem alapvonalai, Debrecen, 1936. (reprint 1991)
Colijn, Jos, Egyháztörténelem. Sárospatak, 1996.
O. Chadwick, A reformáció, Osiris, Budapest, 1997
С.В.Санников «Двадцать Вековь Християнства» 2- том Одесса Санк-Петербург 2002