Márton Richárd

Márton Richárd
PTF. 3.évf.levelező
Magyar Egyháztörténet

3. A reformáció előzményei és története

Magyarországon a 15–17. században

I. Nemzetközi Előzmények

A 15.sz.-ban Európa-szerte kezdett teret hódítani a

reneszánsz világnézet, ami a Hunyadiak idején
Magyarországra is eljutott. Emberközpontúsága szembe
szállt a középkori hagyományokkal. A változásokhoz a
földrajzi felfedezések is hozzájárultak, amiknek
köszönhetően az európai embereknek tágult az ismert
világról alkotott képe. Ez befolyásolta a tudományokat, a
filozófiát, a gazdaságot, s a hitéletet is.
Eközben a Római Egyház komoly erkölcsi válságba
került. A megújulásra irányuló egyházi reformok sem
voltak függetlenek az akkoriban zajló társadalmi
változásoktól. Ezek Itáliából és Spanyolországból
indultak. Először a szerzetesrendek megreformálásával
kezdődött, majd különböző vallási társulások
megalapítása következett. Mire a 16.sz.-ba lépünk, az
egyházi egyetemekre járó fiatalokban megnőtt az igény
az egyház megújítása iránt.
Márton Richárd

Ekkoriban a nyugati Egyetemekről hazatérő Magyar

diákok is magukkal hozták a humanizmus szellemét
hazájukba.

II. Hazai Előzmények

A törökök már Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején

kezdtek betörni a Magyar Királyságba. Ez erőteljesebbé
vált Hunyadi János idejére, majd – néhány magyar
győzelem ellenére – a 16.sz. első harmadáig a déli
végvár rendszer áttörése az egységes Magyar Királyság
felbomlásához vezetett.
Az 1526-os Mohácsi csata a Magyar történelem tragikus
mélypontja volt. II. Lajos magyar király, a nemesek ill. a
püspökök nagy része is oda veszett.
E tragédiát követően a hazai reformátorok
igehirdetéseiben gyakori volt az isteni ítélet hirdetése
bűneink miatt, ill. a személyesebb Istenkapcsolat hit
általi hangsúlyozása az addigra megromlott egyházi
állapotokkal és közerkölccsel szemben. Ehhez jött, hogy
a Törökök is megengedőbbek voltak a protestánsokkal
szemben.

III. A Magyar reformáció kezdete

A 16.sz.-ban Németországban tanuló Magyar diákok

korán megismerkedtek az akkoriban kibontakozó Lutheri
Márton Richárd

reformációval. Ezek a pelegrinek a humanizmus után,

már Luther forradalmi felismeréseivel tértek haza 1521
és 1526 között Wittembergből, majd terjesztették a
Szentíráson alapuló reformált hitet, legtöbbször mint
tanárok vagy lelkészek.
Közöttük elsőként kell megemlíteni Dévai Bíró Mátyás-t
(1500 körül - 1545) akit az első magyar reformátorként
ismerünk.
A másik élvonalbeli reformátor Szegedi Kis István (1505-
1572) volt, aki kezdetben a Lutheri tanokat követte, de
idővel református lelkész lett. Neves teológus, püspök,
híres hitvitázó volt. Wittembergből hazatérve (ahol Heltai
Gáspár is iskola társa volt) Török fogságba került,
ahonnan 1200ft váltságdíjért engedték szabadon.
Tevékenysége hozzájárult a református egyház
szervezeti önállóságához.
Szintén a kezdeti időszak meghatározó alakja
Kálmáncsehi Sánta Márton (1500-1557), aki először a
Lutheri tanokat hirdette, majd az első, helvét irányzatot
követő magyar reformátor lett. A templomokból
eltávolította az oltárokat, szobrokat és festményeket.
A visszatérő diákok, ill. első hitvallók, itthon hamar
ellenállásba ütköztek katolikus részről, ami akár
égetésükkel is együtt járt.
Az 1523-as Budai és 1525-ös Rákosmezei
országgyűlések szigorú törvényeket fogadtak el a
reformáció híveivel szemben. Mindez még sem tudta
elfojtani a reformáció terjedését.
Márton Richárd

IV. A Török hódoltságtól a 15 éves háborúig

1541-ben a magyar belháború idején az Oszmán

birodalom elfoglalta Budát. A Magyar Királyság három
részre szakadt. Egyfelől a Királyi Magyarországra, a
Keleti Magyarországra (ami 1570-től Erdélyi
fejedelemség lett), ill. a Török hódoltság területére, mely
kezdetben az ország területének kb. 40%-át tette ki, amit
egyéb hódításokkal tovább bővítettek.
Ekkoriban Erdélyben zajlott le a Tordai országgyűlés,
mely az Európában egyedüliként unitárius János
Zsigmond nevéhez fűződik. 1568. január 13-án
Európában először mondták ki négy felekezet, katolikus,
evangélikus, református és unitárius egyenlőségét.
Ezzel a vallásbékével közel százötven évvel előzte meg
a kontinens többi országát, s változtatta meg az addig
meghatározó cuius regio, eius religio (akié a terület, azé
a vallás) elvet.
Ennek az időszaknak a reformátorai közé tartozik
Bornemissza Péter (1535-1584) evangélikus lelkész,
szuperintendens, aki Balassi Bálint tanítója volt.
Családja Buda Török kézre kerülésekor meghalt.
Egyedül ő élte túl. Módos rokonsága taníttatta. Padova
főiskolája után Wittembergbe ment, ahol Melanchton
tanítványa lett. A több nyelven beszélő diák a magyar
reneszánsz legkitűnőbb alkotója, nagy hatású
prédikátor, akinek prédikációs kötetei nyomtatásban
jelentek meg.
Márton Richárd

Szintén ez időtájt munkálkodott Méliusz Juhász Péter

(1530-1572), aki Wittembergben tanult, ahonnan
Debrecenbe érkezett, s 1558-tól lett a Kálvinista tanok
hirdetője. A Magyar Református Egyház megszervezője,
egyháza püspöke, s híres hitvitázó volt.
Másokkal együtt ő szerkesztette az első Magyar nyelvű
református hitvallást, majd katekizmust, ágendát írt.
Emellett az első orvos-botanikai könyvet is ő készítette.
Vitázott mind a Lutheránusokkal, mind az Unitáriusokkal.
Meg kell még említenünk a nagy hatású Huszár Gált
(1512-1575) is, aki nyomdáját a reformáció szolgálatába
állította, nagy hasznot hajtva ezzel a hazai
protestantizmusnak.
E korszakban munkálkodott Károlyi Gáspár (1529-1592),
aki Gönci református lelkész, majd esperes. Sylvester
János újszövetség fordítása után ő az első teljes magyar
nyelvű biblia fordítója. A művet kezdetben Mágocsi
Gáspár főispán, és unokaöccse András támogatásával
készítette el az egyébként neves borász Károlyi, aki
saját borászati jövedelmét is a bibliafordításra költötte. A
támogatók halála után Rákóczi Zsigmond erdélyi
fejedelem karolta fel a fordítás ügyét, melyben hat
református lelkész segítette Károlyi fordítói munkáját.
1590-ben, négy évvel a fordítás elkészülte után, kb.
másfél év nyomtatói munkát követően készült el
Vizsolyban a Biblia, 7-800 példányban.
Nem sokkal a Vizsolyi Biblia kinyomtatása után
kezdődött meg a 15 éves háború (1591/93-1606), ami
további nagy pusztításhoz vezetett a hódoltsági
Márton Richárd

területeken. A háború a Magyar Királyság területén, az

Oszmán és a Habsburg birodalom között robbant ki,
amiben igazi győzelmet egyik fél sem tudott kiharcolni.
1606-ra a harcoló felek kevés változtatással kötöttek
békét.
Mindeközben a Partiumot és az Alföldet tatárok
pusztították, ami rengeteg kistelepülést törölt el a föld
színéről.

IV. 1. Magyar Protestáns oktatás

A vesztes Mohácsi csata utáni években Perényi Péter

birtokba vette Sárospatakot, a hazai protestáns
értelmiség és lelkészképzés számára. Itt kezdte
reformátori munkáját a híres irodalmár, Sztárai Mihály
későbbi evangélikus lelkész is.
Debrecen a hazai protestáns teológiai oktatás, lelkész,
illetve tanítóképzés másik meghatározó központja. 1538-
tól lelkészek, tanítók és a hazai protestáns értelmiség
generációi nevelődtek itt ki. Ide köthető 1567-ben a
Magyar Református Egyház létrejötte, ill. hitvallási
iratainak elfogadása is.
Nagyvárad a középkortól fogva jelentős iskolaközpont.
Az oktatói munka mellett nyomda is működött az
iskolában. Itt zajlott le az 1559.évi zsinat, ahol az
összegyűlt prédikátorok a Kálvini értelmezést fogadják el
az úrvacsora kérdésében. Itt zajlott le a híres váradi
disputa is.
Márton Richárd

Pápa városában korán megvetette lábát a reformáció

(1518-20). 1531-ben alapították a kis helyi iskolát, ami
már a reformáció eszménye szerint működött. Itt csak
tanítói vagy egyházi pályára készítették fel a tanulókat.
Híres kollégiummá nőtte ki magát. Az intézmény
fénykorában az elemi iskolától az akadémiai szintig folyt
az oktatás. A teológia mellett felsőfokú filozófiai,
bölcsészeti, természettudományi és jogi karral is
rendelkezett. Itt került magyar nyelven fordításra és
kinyomtatásra 1577-ben a Heidelbergi Káté, ill. itt alakult
meg az első református presbitérium is.

V. Ellenreformáció

Miközben a 17.sz. az ellenreformáció jegyében telt,

addig Szenci Molnár Albert (1574-1634) 1607-re magyar
nyelvre fordította és kiadta a 150 Genfi Zsoltárt, majd
Kálvin Institutióját, Szenci Csene Péter pedig 1616-ban
ugyanezt tette a II. Helvét Hitvallással.
A protestánsok és tanaik ellen I. Rudolf (1552-1612)
uralkodása alatt léptek fel komolyabban, amikor is
katolikus papok katonai segítséggel foglaltak el iskolákat
és templomokat, melyek közül jelentős a Kassai
evangélikus templom elfoglalása.
Ez az erőszakos rekatolizáció vezetett aztán Bocskai
Erdélyi fejedelem Habsburg elleni felkeléséhez, amire
aztán az 1606-os Bécsi béke, ill. az 1608. évi
országgyűlés szabad vallásgyakorlást hozott a Lutheri
és Helvét irányzatok számára.
Márton Richárd

A rekatolizáció a katolikus egyház sajátos megújulási

törekvésén alapult. A mozgalom élére a Jezsuita
Pázmány Péter (1570-1637), későbbi Esztergomi érsek
állt. A kiváló hitvitázó hangsúlyozta: a megújuláshoz
kevés a protestáns tanok cáfolata, mert az egyháznak
tudós, képzett, s mélyen hívő papságra van szüksége.
1671-től megkezdődtek a protestánsok elleni híres
koncepciós perek, melynek következtében a lelkészeket
bebörtönözték. 1674-ben a gályarabságra ítélt
prédikátorok pere történt meg, melynek következtében a
beidézett több, mint hétszáz megjelent protestánsból
háromszáz lelkészt és tanítót vádoltak felségsértéssel,
hazaárulással, s egyben követelték tőlük bűneik
beismerését, ill. katolikus hitre térésüket. Az évekig tartó
megpróbáltatásokat végül huszonhatan élték túl, amikor
is 1676 febr. 11.-én de Ruyter Holland admirális
kimentette őket fogságukból.