Írta és rajzolta:

Nyíriné Dr. Beregszászi Zsuzsanna

Szinezték:
A fiatalok
Készült: A Gergelyiugornyai gyermekhétre, 2009-
ben
 Felhasznált irodalom:
-Dr. Békefy Lajos: Képes Kálvin életrajz
-D. Dr. Csohány János: Kálvin János Pályája, I. rész.
Lelkészegyesület C-folyóirat, 2009/II. szám.
-Stickelberger: Kálvin. Sylvester kiadás, 1937
-Theodor Béza: Kálvin János élete. Kálvin j. Kiadó,
2004.
-Képes Kálvin Kalendárium, 2009
-Niesel Vilmos: Kálvin teológiája. Debrecen, 1943.
-Joachim Staedke: Kálvin János (fordította: Dr.
Pótor Imre)
-Az evangéliumi kálvinizmus füzetei:
o A pedagógus Kálvin. Zsinati Iroda Sajtó-
osztály, 1987
o Kálvin emberi arca. Zsinati Iroda Sajtóosztály,
1986
-Pallas Lexikona: Kálvin János. 1897
-Reformátusok Lapja: 2009-es számok
-Jean Cadier: Kálvin; egy ember Isten igájában.
Budapest, 1980
-Kálvin János 500 éve született: Egy európai
reformátor élete és munkája. Dr. Pótor Imre
fordítása.
-Makai Rozália: A teáscsésze. Vetés és Aratás
folyóirat, 2009/1.
 1. Az 1400-1500-az években az akkori
Egyház nagyon eltért a Biblia tanításától. Az
egyházi építkezésekre a pénzt bűnbocsátó cédulák
árusításával gyűjtötték. Elmúlt évben, a „Biblia
éve” keretén belül foglalkoztunk Luther Márton
Egyházat megújító tevé-kenységével, a reformáció
megindulásával. 1517. október 31-én kiszegezte 95
tételét a Wittenbergi vártemplom kapujára. Lefor-
dította a Bibliát német nyelvre, hogy azt mindenki
olvashassa. – Luthert és kortársait „első generációs
reformátoroknak” nevezzük. A francia-országi
hitújítókat pedig huge-nottáknak nevezték. A
hitújítókat a hivatalos Egyház (belső szervezete, az
Inkvizíció) üldözte. – Kálvin János a második
generációs reformátorok közé tartozik. „Kálvin
elkép-zelhetetlen lenne a német lutheri reformáció
nélkül, de a lutheri reformáció csak egy epizód
maradt volna a történelemben, ha nem jött volna
Kálvin.” (Joachim Staedke) Kálvin János 500 éve,
1509. július 10-én, született. Mostani évünk ezért
„Kálvin emlékév”.
 2. Kálvin életét egy szép
csésze példájához hasonlí-
tottuk. A mester meggyúrja,
pörgeti, égeti, festi. A csésze
sokat szenved, de így lesz
szép, erős, tartós és hasznos. A
csésze a fazekasmester keze
alatt-, Kálvin élete pedig Isten
keze alatt formálódott.
 3. A térképen az 1500-as
évek Európája látható. Kálvin
Franciaországban, Noyonban
született. Noyon Párizstól 100
km-re északra található. A
térképen Kálvin élete szem-
pontjából fontos települések
vannak kiemelve. A narancs-
sárgával satírozott részek a
reformáció hitének térhó-
dításait jelzik. – (Magyarország
az 1526-os mohácsi vész után
három részre szakadt. Az
Erdélyi Fejedelemség alá tar-
tozó területek lettek refor-
mátussá.)
4. Kálvin édesapja, Gerald
Cauvin a katolikus egyháznál
dolgozott ügyvédként és gaz-
dasági igazgatóként. Édes-anyja
Jeanne Le Farnc. Min-dketten
polgári családból származtak.
Kálvinék 7-en voltak testvérek;
közülük ő volt a második.
Édesanyja fiatalon meghalt, apja
újra nősült. Kálvinnak még 2 fél-
testvére született. Testvérei közül
több meghalt gyer-mekkorban.
 5. Kálvin Noyonban, a
„Kámzsások Kollégiumá-
ban-,” majd pedig 14 éve-sen,
a pestis járvány miatt
Párizsban tanul, a nemes
Mommor család gyerme-keivel
együtt. Apja papnak szánja az
okos fiút, aki hamar kitűnik
társai közül. Csendes,
visszahúzódó fiú.
Gyerekkorától fejfájások
gyötrik, keveset eszik és al-
szik, ám sokat tanul. Tanul-
mányait egyházi ösztöndíj
biztosítja.
 6. Párizsban a de la
Marche gimnáziumban so-
kat tanul latin tanárától,
Maturin Cordiertől, akivel
életre szóló barátságot is
köt.
 7. Másik iskolába kerül, a
Montaigne nevű spanyol kollé-
giumba, ahol szigorú katolikus
nevelést kap. Sok híres ember
került ki ebből az iskolából. - Ott
a diákok sokat éheztek, húst nem
kaptak. - Itt megy tönkre Kálvin
gyomra. De megtanulja az ön-
fegyelmezést és az alázatot.
 8. Bibliafordító rokona,
Pierre Robert Olivetan a Biblia
tanulmányozására hívja fel a
figyelmét. (Későbbiekben Kál-
vin ír előszót Olivetan biblia-
fordítása elé. Ez lett a francia
protestánsok közös Bibliája.)
(1529.)
 9. Édesapja összetűzésbe kerül a
katolikus egyházzal. Fiát inkább jogi
egyetemre szánja. Kálvin Orleáns-ban és
Bourges-ben tanul, megszerzi a
doktorátust. Sok híres tanárral,
professzorral ismerkedik meg. Nagy
hatással van rá görög professzora
Melchior Wolmar, aki Luther tanaival is
megismerteti. Wolmar-nál kosztos diák a
nemesi származású, 9 éves Béza Tódor,
akivel Kálvin barátságot köt. - Kálvin
tanulási szokása az volt, hogy szerény
vacsora után éjfélig tanult, majd kora
reggel, még az ágyban mindent átismételt
elméjében, amit előző este olvasott.
Ennek köszönhette kitűnő emlékező te-
hetségét. (1528-1533)
 10. Édesapja halála (1531) után inkább
irodalommal foglalkozik, Seneca művéhez (De
clementia) ír magyarázatot (1532); a munka jól
sikerült, de nem aratott vele elismerést.
Rádöbben, hogy nem ez az ő útja. –
Ugyanakkor Párizsban lektorként a Fortet
kollégiumban oktatott, és teológiát tanult. A
pelikán fogadóban, De La Forge úrnál
összeismerkedik hitújítókkal, hugenottákkal,
akik hitükért máglyahalált is vállalnak (pl. egy
hugenotta orvos azt vallotta, hogy a papi
paráznaság oka a cölibátus; ezért a tanításáért
elégették). Kálvin is rádöbben arra, hogy az
egyház megújításra szorul, mert letért a
Bibliában kijelölt útról. Ekkorra tehető
megtérése. Sokat foglalkozik a Bibliával, sőt
másoknak is beszél róla. Bölcsessége már ekkor
megmutatkozott: sokan kérnek tőle eligazítást
hitbeli dolgokban.
 11. A Párizsi Sorbonne egyetem
rektorának, Nicolas Cop-nak segít
megírni tanévnyitó beszédét, amely –
Mindenszentek napján, 1533.
november 1-én - nem a szentek
közbenjárásáról, hanem az új hitnek
megfelelően Isten kegyelméről szól.
A kato-likus egyház el akarja fogatni
a rektort is és Kálvint is, de a diá-kok
figyelmeztetik őket. Cop édesapjához
Bázelbe menekül, Kálvint
ágytakarókból készült kö-télen
engedték le a Kollégium ab-lakán, és
parasztnak öltözve me-nekül el
Párizsból.
 12. Barátjához, Luis du
Tillet kanonokhoz menekül
Angoulémba, ott tölt hóna-
pokat. Álnevet használ. Sokat
olvas, jegyzetel, keresi az
igazságot, amit baráti körnek
tovább ad. Segít katolikus pap
barátainak megírni a prédi-
kációikat. A környék falvaiban
a kikiáltó kövön állva a hal-
piacon, vagy a hídon beszél a
jelenlévőknek az új tanokról.
 13. I. Ferenc, francia király
testvére, Navarai Margit király-
né védelmébe veszi az új tanok
hirdetőit, akiket üldöznek. Kál-
vin is többször megfordult nála
a dél franciaországi Nerac váro-
sában. Ott sok neves, tudós
emberrel találkozott. Egyik al-
kalommal egy idős professzor,
d’ Estaple Faber Jakab felismeri
Kálvin történelmet formáló sze-
mélyiségét: általa fogja Isten
francia földön felállítani a nagy
országát.
 14. Párizsban misét gúnyoló
röpcédulák jelennek meg. I.
Ferenc király dühös lesz, elrendeli
4 helyen az új hit követőinek
máglyán elégetését és vezeklésül
égő fáklyával, gyermekeivel megy
a misére. A király még saját gyer-
mekeit is megfenyegeti: ti is így
fogtok járni, ha az új hit követői
lesztek. Elindítja a protestánsok
kiirtását, üldözését. Kálvin barátai,
ismerősei közül is többen áldo-
zatul esnek, például a fogadós, De
La Forge úr is. (1534)
 15. A király a német fejedelmek
előtt azzal mentegeti magát, hogy „ő
bűnözőket és felforgatókat ítélt el”.
Kálvin Bázelben tartózkodik, ott írja
meg a máglyán meghalt hívek
védelmében fő művét az Institutiót,
vagyis a Keresztyén Vallás Rend-
szerét. Könyvét I. Ferenc francia
királynak ajánlja. Ez élete főműve,
később többször bővíti. Ez a mai
református egyházunk felépítésének
az alapja.
Sajnos a király nem olvasta el a
művet, és tovább üldözte az új hit
követőit. Európa szerte sokakhoz
eljutott ez a könyv és Kálvin neve
ismertté lett. (1536)
 16. I. napi aranymondás:
„Boldogok, akiket az
igazságért üldöznek, mert
övék a mennyek országa.”
Máté 5,10
 17. Kálvin és barátja, du Tillet
Felső-Itáliába, Ferraraba utazik, a
francia királylány, olasz hercegné
udvarába. Renée de France - aki, ha
fiúnak születik, Franciaország királya
lett volna; - ő is az új hit követője,
védelmébe veszi az üldözötteket. Renée
a későbbiekben sokat szenved hitéért,
börtönbe is kerül, gyermekeit
elszakítják tőle. Veje kegyetlen
protestáns üldöző lesz. Renée
névlegesen visszatér a katolikus
egyházba, de férje halála után
Franciaországban protestáns lesz, és
kórházat alapít hittest-véreinek. –
Kálvin leveleivel támo-gatta őt egész
életében. (1536)
 18. Kálvin bátyja, Charles meghal Noyonban.
Testvérének a katolikus egyházzal sok
összetűzése volt, ezért kiátkozták, és az
akasztófa alá temették. Kálvin eladja házukat, 2
élő testvérével, Antallal és Máriával el akarják
hagyni Franciaországot, Bázelben, vagy
Strassburgban akarnak letelepedni. Útközben
betérnek Párizsba, hogy meglátogassák a
hittestvéreket. - Itt kell megemlíteni Szervét
Mihályt, aki nagy tudású orvos és teológus volt.
Tanai eltértek Kálvinétól. Tagadta a szent-
háromságot, és a gyermekkeresztséget; tanai
miatt üldözték. Kálvinnal Párizsban akart vitázni,
de a találkozóra Szervét nem ment el. Sokak
szerint, ha ez a találkozó létrejön, nem kerül sor
20 évvel később Genfben Szervét máglya-
halálára. –
Az üldözések miatt Kálvinék hamar elhagyják
Párizst, de háború miatt az út Bázel felé el van
zárva, ezért kerülni kell Genf irányába. (1536)
 19. Genf a felbomlott Burgund
Királyság része volt, és nem tartozott
sem Svájchoz, sem Franciaországhoz.
Önálló városállam volt, de szö-
vetségben állt Bern kantonnal. Genf
az új hit követője lett, elűzte kato-
likus püspökét. Az új hit lelkészei Fa-
rel Vilmos és Viret Péter megtudják,
hogy Kálvin Genfbe érkezett. Ekkor
még az új egyház megszületőben
volt. Farel és Viret nagyon jól tudott
prédikálni, de az egyház szerve-
zéséhez nem értettek. Megörültek,
hogy az Institutio szerzője meg-
érkezett városukba.
 20. Farel átokkal fenyegetve
veszi rá Kálvint, hogy maradjon
Genfben és segítsen az új
egyházat létrehozni. Kálvin nem
akar maradni, mert a tudo-
mányban akar elmélyedni.
Visszahúzódó természetére hivat-
kozik, nem akar előtérbe kerülni.
Farel ezt mondja: „Te tanul-
mányaiddal védekezel, de a Min-
denható Isten nevében mondom
neked: Isten átka fog érni, ha
tőlünk az Úr munkájában segít-
ségedet megtagadod, és magadat
elébb teszed, mint Krisztust.”
 21. Kálvin előbb lektorként,
tanácsadóként dolgozik Genf-
ben. A várost vezető tanács-
ban még a nevét sem ismerik,
hónapokig fizetést sem kap.
Hozzálát az Egyház szerve-
zéséhez, Hitvallást dolgoz ki,
amire a városban lakóknak
esküt kell tenni, és el kell
kötelezni magukat az új vallás
mellett. Az eskütétel sokaknak
nem tetszik, akár csak a
bibliához hű, szigorú életvitel.
 22. Az istentisztelet
központi része lesz az
igehirdetés, biblia-
magyarázat. Kálvint egyre
többen hallgatják. A
Reformáció visszatér
Istenhez és a Bibliához.
 23. A gyülekezeti élet fontos
része az úrvacsora, ami Jézus
testének és vérének a jele.
Kálvin szerette volna, hogy
minden vasárnap úrvacso-
rázzanak, de a városi tanács évi
négyszeri úrvacsora osztást en-
gedélyezett. Az úrvacsoránál
kenyeret és bort használtak,
szemben az evangélikusokkal,
akik ostyát és bort osztottak.
Az úrvacsora sok vitának volt
központi témája.
 24. A bibliai zsoltárokat
énekké formálják és isten-
tiszteleteken éneklik. A
szövegeket Marot Kele-
men, udvari költő, és Béza
Tódor – Kálvin barátai írják,
de a teljes 150 Zsoltár vers-
be szedése Kálvin élete
végére készül el. – Ma-
gyarra Szenczi Molnár Al-
bert fordítja le, 1606-ban.
– A zsoltárok dallamát Loys
Bourgeois szerezte.
 25. Kálvin fontosnak
tartotta a gyermekek
tanítását. A gyermekeket
nem kicsi felnőtteknek
tekintette. A gyerme-
keknek kátét ír és azt
oktatják.
 26. A város vezetése
beleszól az egyházi életbe,
az úrvacsoraosztásba. Arra
akarják rávenni őket, hogy
–berni szokás szerint –
ostyával osszák az úrva-
csorát. De a lelkészek ellen-
állnak, ezért kiutasítják őket
a városból, 1538. április 25-
én.
 27. Kálvin előbb Bázelbe megy, hogy
megvalósítsa korábbi tervét, és a tudománynak
éljen, majd Martin Bucer lelkész kérésére
Strassburgba megy, az egyetemen tanít és a
francia menekültek lelkésze lesz. Bucer
kérésének is nehezen tesz eleget, ezért az Jónás
próféta példáját idézi, aki szintén el akart futni a
feladat elől. Strassburg sokszínű város, több
ország találkozásánál helyezkedik el. Kálvin
Bucertől sokat tanul az egyházépítés terén.
Genffel ellentétben itt a város vezetése nem szól
bele az egyház életébe. Strassburgban több
egyház képviselője is megtalálható. Több
országból sokan menekülnek ide olyanok, akiket
a hitükért üldöznek. A városban a különböző
egyházak toleránsak voltak egymás iránt. Kálvin
prédikálására sok anabaptista megkeresz-
telkedik, és reformátussá lesz. Kálvin itt adja ki az
Institutio második, bővített kiadását, a Római
levélhez írt magyarázatát, valamint első
zsoltároskönyvét, amelyből Genfnek is küld 100
darabot. Velük továbbra is levelezett.
 28. Strassburgban barátai
szeretnék megnősíteni. Ő azt
mondta, hogy ezek a tulaj-
donságok tudnának engem egy
asszonynak megnyerni: erköl-
csösség, háziasság, türelem. En-
nek az elvárásnak megfelel a 2
gyermekes, korábban anabaptis-
ta, holland származású fiatal öz-
vegyasszony, Idelette de Bure,
akit Kálvin feleségül vesz, és vele
boldog házasságban él. Felesége
segítette Kálvin munkáját. Meg-
halni is kész lett volna vele. (1540)
 29. Hitviták miatt több
hónapon át van távol felesé-
gétől, különböző városokban:
Frankfurt, 1539; Hagen, 1540;
Worms, 1540; Regensburg,
1541. Megismeri a lutherá-
nusokat, barátságot köt Mel-
lanchton Fülöppel. Más fele-
kezetekkel is próbál közös
álláspontra jutni, nem nagy si-
kerrel. A hitvitákat V. Károly
Német-Római császár szorgal-
mazta, hogy a felekezetek újra
egyesüljenek. De ez a törekvés
kudarcot vallott.
 30. Genfben Kálvinék távo-
zása után zűrzavar uralkodik,
Szadoleto bíboros levelet ír a
városnak, hogy térjenek vissza a
katolikus egyházba. A genfiek
Bern városához fordulnak, azok
pedig Kálvint kérik meg a
válaszadásra. Nagy tudásával
bölcsen megválaszolt a levélre,
amelyben saját érveit fordította
a bíboros ellen. Ennek hatására
Szadoleto bíboros meghátrált.
 31. II. napi arany-
mondás: „Útaid, Uram
ismertesd meg velem,
ösvényeidre taníts meg
engem.” Zsoltárok 25:4
 32. Genf visszahívja
Kálvint, aki nehezen en-
ged. Szívemet áldozatul
ajánlom Istennek, vála-
szolja, - később ez jel-
mondata is lesz, és
pecsétjén szerepel kie-
gészítve a „szorgalmasan
és becsületesen” szöveg-
gel. Feltételekhez köti
visszatérését, amelyeket a
Tanács elfogad. (1541.
szeptember)
 33. Nem sértődik meg, a prédikációt ott
folytatja, ahol 3 évvel korábban abba-
hagyta. A városi tanács elfogadja az egyházi
rendtartást. A gyülekezet tisztviselői: lelki-
pásztorok, tanítók, presbiterek – a lelki élet
tisztaságára vigyáznak. - Diakónusok – az
adományok összegyűjtésével, szegények
közötti adományozásával, kórházi, szegény-
házi, árvaházi munkával foglalkoztak. Ezeket
a tisztségeket az ősegyház mintájára ala-
kították ki. - A Presbitérium feladata volt az
egyházfegyelem gyakorlása: tehát a figyel-
meztetés, kiközösítés, a Városi Tanács előtti
büntető eljárás. A lelkészek éltek azzal a
joggal, hogy aki erkölcstelenül élt, annak
nem adtak úrvacsorát. Az erkölcsöt a Bib-
liában a 10 parancsolat szabályozza. Ezért
Kálvin szerint az I. kőtábla megszegése,
vagyis az Isten elleni vétek is büntetendő.
 34. Kálvin sokat dolgozott: sokat
prédikált, egyetemen tanított Biblia isme-
retet. Külföldről is eljöttek meghallgatni ta-
nításait. Hétköznap az Ószövetséget, vasár-
nap pedig az Újszövetséget magyarázta.
Könyveket írt, levelezéssel buzdított,
bátorított, lelkigondozott. Megrendítő tör-
ténet, amikor 5 Genfben tanuló, frissen
végzett lelkészt küldenek franciaországi
szolgálatra. Csapdába csalták őket, és
börtönbe kerültek. Máglyahaláluk előtt
Kálvin buzdító levelet írt nekik. Zsoltárt
énekelve, igéket idézve tettek bizonyságot
a máglyán is. – Kálvin sokat betegeskedett.
– Munkáját lelkésztársai segítették. Pestis
idején a város vezetése lelkésztársait küldte
a járványkórházba szolgálni, mert nem
akarták elveszíteni Kálvint.
 35. Kilencévi házasság után,
súlyos betegségben elveszítette
hűséges feleségét, 1549-ben. - 3
gyermekük született, de csecse-
mőkorban mind meghalt. Ezt
mondta feleségéről: „Elvesztet-
tem életem oly kitűnő társát, aki,
ha kellett volna, velem együtt
vállalta volna nemcsak a szám-
űzetést és a nyomort, hanem a
halált is. Egész életemben hűsé-
ges segítőtársam volt a szol-
gálatban. Soha nem hátráltatott
semmiben, a legcsekélyebb mér-
tékben sem.”
 36. Genfi gyülekezet és városépítő
munkája során sokat vitázik, harcol a
szentháromság-tagadókkal, az anabap-
tistákkal, a szabadelvűekkel. Védi az egyre
több helyről menekülteket. Az úrvacsoráról
az evangélikusokkal vitázik, predestináció
(eleve elrendelés) tanával sokan nem
értenek egyet. Sok az irigye, a rosszakarója,
ellensége. Régi barátai közül is ellene
fordulnak. Rendíthetetlenül harcol a Biblia
igazáért. Második ottlétének első kilenc
évében a városi tanácsból sokan harcolnak
Kálvin ellen. Közel áll ahhoz, hogy ismét
elüldözzék. Szervét Mihály, akit Párizsban
halálra ítéltek, de onnan megszökött, ezt a
helyzetet akarta kihasználni. Kálvin helyére
pályázik. A Városi Tanács végül Szervétet
kivégzi (1553), és Kálvin hívei többségbe
kerülnek, ezzel Kálvin helyzete megerő-
södik.
 37. Munkájának gyümölcse a
járványok, nélkülözések ellené-
re a város felvirágoztatása. Kór-
házak, árvaházak, szegényházak
épülnek. Megszünteti a koldu-
lást. Felvirágzik a szövőipar, óra-
ipar. 30 nyomda működik. Ban-
kok segítik a munkát. Az iskolát
megerősíti, így a tudomány is
felvirágzik. Az akkori általános
és középiskolát Kollégiumnak
nevezték. Az osztályok elne-
vezése fordítva volt, így a vég-
zősök voltak az elsősök.
 38. Egy év alatt Akadémiát (főiskola) épít
Genfben. Súlyos betegségei ellenére szemé-
lyesen gyűjt pénzt az építkezésre. Híres taná-
rokat szerez: a Lausanne-i egyetem elbo-
csájtja tanárait, mert nem ért egyet azok
kálvinista szemléletével. Kálvin Isten kezét
látja a dologban: befogadja az elbocsátott,
kiváló tanárokat az Akadémiára. Gyerekkori
latin tanárát, Mathurin Cordier -t is meghívja
oktatni. Az Akadémiát a zsoltárokat énekbe
szedő Béza Tódor professzorra bízza, aki hű
barátja, és lelkésztársa is. Itt képeznek lel-
készeket a világ minden részére. Kálvin azt
mondta: „küldjetek faágakat, mi nyíl-
vesszőket küldünk vissza.” – Valóban szükség
van lelkészekre: megalakul a Francia Refor-
mátus Egyház.
Ekkor, 50 évesen adja ki az Institució
végső változatát. Megkapja a genfi polgár-
jogot. (1559)
 39. Kálvin fiatal korától sok
betegségben szenvedett: fejfájás,
gyomorbetegség, aranyér, váltóláz,
köszvény, TBC. Halálos ágyán, 55
éves korában még Biblia magya-
rázatot diktál: a Józsué könyvéhez. 2
könyv kivételével (Énekek-éneke;
János Jelenések könyve) az egész
Bibliához magyarázatot ír. Halála
előtt elbúcsúzik a város vezetésétől,
lelkésztársaitól. Mindenki siratja.
Bocsánatot kér, ha valakit meg-
bántott volna. Munkáját semmi-
ségnek mondja. Soli deo Gloria –
Egyedül Istené a dicsőség! (1564.
május 27.)
 40. Temetése egyszerű
volt, bár az egész város
kikísérte. Nem engedte,
hogy sírját megjelöljék.
 41. Kálvin munkássága: Kálvin az
igemagyarázók fejedelme – többen
gyorsírással jegyezték le Biblia-magya-
rázatait, amit ő utána átnézett, és szük-
ség esetén kijavított. - 307 személyhez
összesen 4271 levelet írt, királyokhoz,
érsekekhez, hercegekhez, gyülekeze-
tekhez, egyszerű emberekhez. Levelek-
kel buzdította a máglyahalálra készülő
mártírokat is. – Egyik fő műve: az Ins-
titutio – amelyben református hitünk
alapjait rakta le. A másik fő műve maga
Genf városa. - Szemére vetették, hogy
nem volt gyermeke: „Nekem az egész
világon vannak utódaim” - mondta.
Jelenleg a Földön kb. 50 millió
református él, Kálvin utódai, köztük
Magyarországon is közel két millió.
 42. Genfben található a
reformáció emlékműve, amely
halálának 300. évfordulójára
készült el. 12 alak található
rajta. A négy főalak, a genfi
reformációt meghatározó 4
lelkész: Farel, Kálvin, Béza és
Knox (ő menekült skót re-
formátor, Kálvin tanítványa,
majd pedig az angol nyelvű
menekültek lelkésze Genfben).
Református hitünk hősei között
Bocskai István fejedelem szob-
ra is ott látható.