Az új államvallás és a népvándorlás

Új államvallás:
Constantinus császár (306-337) intézkedései:
 felismerése: támaszkodni kell a kereszténységre
a) Milánói rendelet (313):
 szabad vallásgyakorlat (minden vallásra) → kereszténység egyenjogúsítása
→ kereszténység a birodalom legfőbb összetartó erejévé válik
b) Niceai zsinat (325) → első egyetemes zsinat
 előzmény: hitbéli viták → Szentháromság értelmezése
 Constantinus egyetértést akar → cél: birodalom egységének óvása
→ zsinat összehívása → résztvevők: püspökök; elnök: Constantinus
 zsinat határozatai → dogmák (nem vitatható hitelvek elfogadása):
 Szentháromság tanának tisztázása → Atya, Fiú és Szentlélek
azonos Istennel (1 Isten 3 személy)
 Ariánusok (Szentháromság tagadók) eretnekké minősítése
→ eretnek: nézeteiben eltér az egyház hittételeitől
Theodosius császár (379-395) intézkedése:
 Államvallás teszi a kereszténységet (391) → minden más vallás üldözendő
Szerzetesség:
Előzmény: 4. századra az egyház intézménnyé válik
 hívek igénye: őskeresztényi elvek és életmód → lakatlan vidékre vonulnak
→ remeteség
Szerzetesek: világi élettől elvonult, erkölcsi tökéletességre törekvő, zárt közösség
tagjai
 remeteközösségek:
 Szent Antal, Szent Pál → Egyiptom
 Szent Benedek (baziliták) → Kis-Ázsia
→ regulák: szerzetesi szabályzatok → világi életvitel teljes elutasítása
Kelet és nyugat eltávolodása:
Válság: nyugatot jobban érinti, mint keleti
 piac beszűkülése
 városok hanyatlása
 népvándorlás → keletet nem érinti
 birodalom részei között csökken a kapcsolat
→ nyugat elmaradása → a Római Birodalom súlypontja keletre kerül át
Új főváros: Constantinus a központot nyugatról keletre teszi át
→ Boszporusz partján város épített → Constantinapolis (Konstantinápoly)
Társadalom átrétegződése:
Új alávetett réteg → későbbi jobbágyság
 előzmény: növekvő hadsereg; építkezések → nagy költségek
→ Constantinus emeli az adókat:
 helyhez és foglalkozáshoz köti a colonusokat
 kisbirtokosok a nagybirtokosok védelme alá menekülnek
 új réteg: házi rabszolgák + colonusok + szabad kisbirtokosok
 terménybeszolgáltatásra kötelezettek
Vezető réteg átalakulása: birodalomban gazdasági válság → önellátásra törekvés
Népvándorlás:
Germánok: törzseik betörnek (2-3. század) → Róma még visszaveri
 gótok: keleti (osztro) és nyugati (vizi)gótok
Népvándorlás → ok: hunok nyugati terjeszkedése
hunok legyőzik az vizigótok nyugat Róma zsoldjába
osztrogótokat, akik felé (limes felé) fogadja a
szövetségeseik lesznek (375) menekülnek vizigótokat

Róma nem tud fizetni vizigót felkelés Összecsapás:

(sikkasztás + válság) (+colonusok) Hadrianapolis (378)

Vizigót győzelem Új császár: Betelepíti a

(Valens császár elesik) Theodosius békét köt vizigótokat

Saját, önálló vizigót állam a birodalmon belül

Birodalom kettészakadása (395):

 előzmény: újabb népek szervezett támadásai
 Theodosius célja: hatékonyabb védekezés
→ két részre osztja a birodalmat (két fia között) → 395
két új állam: Nyugatrómai Birodalom Keletrómai Birodalom
központ: Róma (később: Ravenna) Konstantinápoly
Melléklet:
A kereszténység terjedése:

A népvándorlás:
A kettéválasztott birodalom: