Lecke: A CSÁSZÁRSÁG VÁLSÁGA ÉS A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
I. A válság külső és belső okai
- A Kr. e. 3. század elejétől egyre több barbár nép támadta a birodalom határait. - A védekezésre szervezett hatalmas hadsereg fenntartása újabb adókkal volt csak lehetséges. - A császári hatalom az erős hadvezérek miatt meggyengült. - A rabszolga-utánpótlás elapadt, a földbirtokokon munkáshiány lépett fel. - Itália elvesztette gazdasági vezető szerepét, a hangsúly más, fejlődő tartományokra tevődött át.
II. A császárság új korszaka
- A Kr. u. 3. század második felében beköszöntött Róma legválságosabb korszaka, a katonacsászárok időszaka. - A század végén új erőre kapott a birodalom. - Diocletianus (284-305) és társcsászára egy-egy helyettessel uralkodott, létrehozva a dominatus rendszerét: (1) Biztosították a hatalom folytonosságát. (2) A provinciák kisebb részekre osztásával hatékonyabb lett igazgatásuk. (3) Új adórendszer bevezetésével növelték a birodalom bevételeit. (4) Megfékezték az árak emelkedését. (5) Jó minőségű arany- és ezüstpénzt verettek. (6) Három részre osztották a katonaságot (császári testőrség, a határt védő gyalogság, gyorsan mozgó lovasság). - Constantinus (313-337) császár a szabad vallásgyakorlás engedélyezésével a birodalom békéjét és egységét erősítette. - Új császári fővárost is létesített (Konstantinápoly), mely a birodalom keleti részének központja lett.
III. A kettéosztott birodalom
- A Római Birodalom szinte önálló egységként működő keleti és nyugati része igen eltérő fejlődést mutatott már a Kr. e. 4. század elején is. (1) Nyugat: - barbár betörések, a városok kifosztása - nagybirtok megerősödése (2) kelet: - virágzó városok - élénk kereskedelem - Nagy Theodosius (379-395) végrendeletében kettéosztotta a birodalmat fiai között. - Így Kr. u. 395-ben végérvényesen kettévált a birodalom a Keletrómai Birodalomra (Konstantinápoly központtal) és a Nyugatrómai Birodalomra (Róma központtal).
IV. A Nyugatrómai Birodalom bukása
- A Kr. u. 4. században indult meg az a hosszú, több hullámból álló hatalmas kelet-nyugati és észak- déli irányú népmozgás, amit népvándorlásnak nevezünk. - Barbár népek (gótok, alánok, hunok, vandálok, germánok stb.) támadtak a nyugati részre, nem ritkán Róma városáig is eljutva. - Kr. u. 476-ban egy germán király letaszította a trónról a gyermek császárt (Romulus Augustulus). Ezt az eseményt tekintjük a Nyugatrómai Birodalom bukásának. - A Keletrómai Birodalom még hosszú évszázadokon át sikerrel őrizte épségét és nagyságát.