Professional Documents
Culture Documents
Róma alapítása
Kr. e. 753 – Róma megalakul
latin törzsek – Latium (Közép-Itália) Kr. e. 2. évezred (dór vándorlás)
görögök – Campania (Dél-Itália) gyarmat
etruszkok – Etruria
Etruszkok
fejlett városok és kultúrák
boltív, templomok, ABC
Királyság kora
Kr. e. 8. sz. - 6. sz.
Kr. e. 510 elűzik Tarquinius Superbus –-> arisztokratikus köztársaság
Társadalom
patríciusok: vezető réteg, nagy földterületek
senatus: patríciusokból áll, a királlyal döntenek
cliensek: elszegényedő rokonok, patríciusok ügyeit intézték
plebejusok: a nép, szabadok, polgári/politikai jog X
Köztársaság kialakulása
a hivatalnokok nem kaptak fizetést – csak gazdagabbak jelentkezhettek
majdnem minden tisztséget minimum ketten töltöttek be
a megbízás legtöbb esetben csak 1 évre szólt
Államszervezet
magistratusok –-> a római nép (Popolus Romanus) által megválasztott
tisztségviselők
consul: 2db, békében uralkodnak, háborúban hadsereget vezetnek
senatus: 100---300 fő, törvények születése, külpolitika
praetor: consulok helyettesei, város rendjének fenntartása
diktátor: nagy veszély esetén, 1db, korlátlan hatalom, max. 6 hónap
Patriciusok és plebejusok
ager publicus –-> háborúkban megszerzett közföldek, amiket kezdetben
csak a patriciusok bérelhettek
a plebejusok meg akarták szerezni a római polgárjogot – harcot indítottak
a földek és az adósrabszolgaság miatt
Néptribunusi hivatal
a plebejusok háborúztak –-> a város elhagyásával fenyegetőztek
Kr. e. 494 –-> plebejusok kivonulnak Rómából
a senatus megijedt –-> saját tisztségviselőket/tribunusokat választottak
évente választották (2---10 fő)
vétójog
plebejus népgyűlés a néptribunusok támogatására
XII. táblás törvények
plebejusok – törvények írásba foglalása
a törvények nem tettek különbséget a plebejusok és patriciusok között
vagyoni alapú büntetés
magántulajdon védése
nemzetségi társadalom elkezdett felbomlani –-> a jog az apának korlátlan
hatalmat biztosított családja felett
Tulliusi alkotmány
Róma lakóit vagyon szerint 5 csoportba osztották
új népgyűlés a törvények miatt (comitia centuriata)
az ügyeket a legvagyonosabbak dönthették el
censor: vagyoni összeírás elvégzése, senatus tagjainak kijelölése
Itália meghódítása
Hódítások kezdete
Róma megerősíti hatalmát Latium felett
háborúba megy az etruszkok ellen
Veii elfoglalása Kr. e. 396
Közép-Itália – Szamnisz háború
Kr. e. 343-270
Róma dél felé terjeszkedik – Campania megszerzése (szamniszok)
Via Appia – fontos kereskedelmi út
az elfoglalt területek egyharmadát Róma kisajátítja
colonia – települések létrehozása
Dél-Itália – Tarentumi háború
Kr. e. 280-272
görög gyarmatvárosok
Tarentum háborút indított Róma ellen (Pürrhosz király)
Róma elfoglalta Tarentumot
Licinius-Sextius féle földtörvény
Kr. e. 367
földtörvény –-> 500 jugerum az ager publicus bérlésének mérete
Kr. e. 367 –-> 2 consul közül az egyik plebejus
Kr. e. 300 –-> papi tisztség
Kr. e. 287 –-> nem kell a senatus jóváhagyása a plebejus népgyűlésen
hozott törvények beiktatására
Új vezető réteg
Kr. e. 326 –-> plebejusokat sújtó adósrabszolgaság eltörlése
nobilitas: nemességi tisztség/vezető réteg
területi alapú népgyűlés – comitia tributa
Pun háborúk
Karthágó
punok: É-Afrikában élő föníciaiak
kereskedelem, hajózás, mezőgazdaság
Karthágó gyorsan fejlődött
ők uralják a Földközi-tenger nyugati medencéjét
hadsereg: zsoldosok
I. pun háború
Kr. e. 264-241
Szicília megszerzéséért
rómaiak szárazföldön voltak erősebbek –-> csapóhíd
tengeren Karthágó flottája volt erősebb
Róma nyert
Szicíliából provincia lett –-> hivatalnokok az élén
II. pun háború
Kr. e. 218-201
Hispánia – Carthago Nova –-> Hannibál
északi irányból támad Rómára – a Pó alföldön gallokból építette meg
hadseregét
Kr. e. 216 –-> hatalmas Római vereség, 2 consul meghal – diktátor
felperzselt föld
Cornelius Scipio – római hadvezér, Kr. e. 202-ben legyőzi Hannibált
Karthágó végleg elvesztette nagyhatalmi állását
Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura lett
III. pun háború
Kr. e. 149-146
római nyereség – Karthágót teljesen lerombolják
Provinciák
Makedónia Kr. e. 168 –-> püdnai ütközet – provinciák saját
tisztségviselőkkel
Achaia (akhája) provincia lett
kivétel Athén és Spárta (+ Egyiptom)
provincia: Itália területén kívül álló terület, fegyverrel hódították meg,
adót fizet a köztársaságnak és élére helytartót állítanak
Köztársaság válsága
Rabszolgák
sok rabszolga érkezik Rómából
lassan átveszik a plebejusok munkáit
szinte ingyen dolgoznak
mezőgazdaság
Lovagok
lovagrend: lovas katonák, kereskedelem
vámszedés a köztársaságnak
a provinciák adóit és vámjait bérbe veszik
politikában nem vesznek részt –-> nincs rá idő
latifundium: nagybirtokok
senatori rend: latifundiumok kialakítása, részt vesznek a politikában
latifundium – piacra termel
Nagybirtokosok
latifundiumok
rabszolgák művelik
a már megszerzett területhez földeket bérelnek + kapnak
Kisbirtokosok
maguk dolgoznak – rabszolgák X
eladják földjeiket ––> elszegényednek ––> alkalmi munkát vállalnak
elindulnak a városba ––> plebs (antik proletariátus): római polgárjoggal
rendelkező nincstelenek, akik elvesztették földjeiket és a köztársaságra
vannak utalva (gabona)
Tiberius Gracchus
Kr. e. 133 ––> Licinius-Sextius féle földtörvény megújítása
a nincstelenek 30 jugerum földet kapnak ––> nem adhatják el
kisbirtokosok örülnek, nagybirtokosok nem örülnek
reformja a senatori rendnek nem tetszett
Tiberius Gracchust 300 hívével meggyilkolták
Cais Gracchus
Kr. e. 123 ––> néptribunus:
folytatta a reformokat
bátyja bukása után nagyobb támogatást kívánt
lovagok kezébe adja a bíráskodást
leszállította a gabona árát + földet ajánlott a nincsteleneknek ––> maga
mellé vonta a népet
„átkos föld”
Kr. e. 121 ––> Rómában több ezer hívét lemészárolták, ő öngyilkos lett
Út az egyeduralom felé
Rómát érő támadások
Kr. e. 113-101 ––> germán támadások (kimberek + teutonok) Róma győz
Jugurtha: numídiai trónkövetelő
megvesztegeti a senatust + szétveri a consuli csapatokat
Marius reformjai
Caius Marius Kr. e. 157-87 néppárti consul
Kr. e. 107 ––> consullá választják (később többször is)
Kr. e. 105 ––> legyőzi Jugurthát – numídiai támadások visszaverése
Kr. e. 102 ––> legyőzi a germán népeket
katonai reform: zsoldoshadsereget hoz létre
hatékonyabb
16 év szolgálat zsoldért cserébe
veteránként földet kapnak a coloniákon
egységesítette a fegyverzetet
mozgósítja a légiót
politikailag sikertelen
Szövetséges háború – Kr. e. 91-89
Itáliába népei teljes polgárjogot akartak
Livius Drusus – Kr. e. 91 meggyilkolják
a szövetségesek nem nyugodtak ––> háború
Kr. e. 89 – Róma kiterjeszti a római polgárjogot a szövetségesekre
egységes Itália
Sulla diktatúrája Cornelius Sulla Kr. e. 138-78
VI. Mithridatész (pontusi király) Kis-Ázsia felé terjeszkedett
Róma sereget küldött ellene Sulla vezetésével – a néppártiak leváltatták,
Mariust tették meg vezetőnek
Sulla nem mondott le, zsoldosaival Róma ellen vonult ––> polgárháborúk
Kr. e. 88 - Sulla megszállta Rómát - csata - néppártiak elmenekülnek
(Marius is)
Sulla Kis Ázsiában legyőzi VI. Mithridatészt
közben Marius visszatért Rómába – optimatákat gyilkol
Sulla békét köz VI. Mithridatészszel
Kr. e. 83 – Sulla hazatér Rómába, Kr. e. 79-ig dictator
senatus létszáma 300---600 fő
Rabszolgafelkelések
egyre több rabszolga, helyzetük az értéküktől függött
gladiátorok – gladiátorviadalok, harc egymás- és vadállatok ellen
rabszolgák igyekeztek fellázadni uruk ellen – polgárháború ideális időszak
Kr. e. 73-71 – a capuai gladiátoriskolából kitörő gladiátorokat nem vették
komolyan - hatalmas lázadás Spartacus vezetésével
Spartacus észak felé halad – Pó völgy (gallok) – délnek fordul Szicília felé
Crassus (+ Pompeius) leveri a Spartacus féle felkelést
Crassus és Pompeius befolyása erősödött, a köztársaság gyengült
Augustus egyeduralma
A 2. triumvirátus
Antonius ––> C. gyalogsági parancsnoka
Lepidus ––> C. lovassági parancsnoka
Octavianus ––> C. unokaöccse, megörököli pénzét
Kr. e. 43 megkötik a 2. triumvirátust
Kr. e. 42 Philippinél legyőzik C. gyilkosait
Antonius - Egyiptom
Octavianus - Róma
Lepidus – Afrika
Octavianus hatalomra jutása
Octavianus és Antonius hatalomra tör
Kr. e. 31 Actiumi csata – Octavianus győz, Antonius Egyiptomba menekül
Kr. e 30 Egyiptom római provincia lett Octavianus hatalma alatt
Augustus egyeduralma, principátus
Octavianus leplezte egyeduralmát, köztársaságnak hívja
köztársasági tisztségein keresztül érvényesítette akaratát
Augustus lesz a neve, princeps a rendszerének neve
„Isteni származású Augustus” ––> despota
principátus: köztársasági formákkal leplezett egyeduralom
külpolitikájában béke – Pax Romana
természetes határok - limes
Kr. e. 9 Pannónia meghódítása
Kr. u. 14 Augustus halála