A kereszténység helyzetének megváltozása – 1/17

▪ Constantinus (306–337)

„Mind a keresztények, mind pedig mindenki má s is megkapja tő lü nk a

lehető séget arra, hogy ki-ki szabadon kö vethesse azt a vallá st, amelyiket
akarja. Nem szabad megengedhető nek tartanunk a szabad vá lasztá s
megtagadá sá t bá rkitő l is, aká r a keresztények hitének, aká r egy olyan
má s vallá snak szenteli a lelkét, amelyet ö nmaga szá má ra a
legalkalmasabbnak ítél, hogy a legfő bb istenség, akinek tiszteletét tiszta
elmével vá llaljuk, szoká sos tá mogatá sá t és jó indulatá t mindenben
megadhassa nekü nk...
Ha korá bban valaki azokat a helyeket, ahol azelő tt ö sszegyű lni szoktak,
és amelyekre eddig hivatalodba eljuttatott leveleinkben is bizonyos
elő írá s vonatkozott, aká r kincstá runktó l, aká r bá rki má stó l
megvá sá rolta, most ugyanezeket szolgá ltassa vissza a keresztényeknek
vételá r vagy bá rmilyen ellenérték kö vetelése nélkü l, minden kibú vó t és
bizonytalansá got mellő zve.”
(Milá nó i edictum, 313)
 La consolidación del cristianismo

▪ El emperador Constantino (306–337)

promulgó el Edicto de Milán, 313
- decretó la libertad religiosa
la nueva religió n se hizo
el factor que daba coherencia al
Imperio

Según la tradición Constantino

hizo bordar en las banderas el
signo de la cruz

La visión de Constantino antes de la batalla del puente de Milvio:

“En este sino vencerás”
Así se apoderó de la parte occidental del imperio.
 La consolidación del cristianismo

▪ Constantino como pontífice máximo (306–337)

convocó el primer concilio universal para defender la unidad
del Imperio
- Concilio de Nicea, 325
- definió los primeros dogmas sobre
=> la Santa Trinidad
=> declaró herejes a los arianos

XVII. századi freskó a zsinatról

A kereszténység helyzetének megváltozása – 4/17

A keresztény közösségek
 La consolidación del cristianismo

▪ La Iglesia cristiana
se basa en la jerarquía (orden sagrado), siguiendo el
ejemplo de las provincias
- cinco patriarcados
- arzobispos/metropolitas
- obispos

A keresztény
egyház felépítése
a császárkorban
 A kereszténység helyzetének megváltozása – 6/17

„Megparancsoljuk, hogy mindazok a népek, amelyek a mi kegyelmes

kormá nyzatunk uralma alatt á llnak, abban a vallá sban éljenek, amelyet a
hagyomá ny szerint Szent Péter apostol adott á t Ró ma népének, s amely azó ta is
tö retlenü l él napjainkig. Az a hitvallá s ez, amelyet Damasus pá pa és Péter,
Alexandria pü spö ke, az apostoli szentségű férfiú is helyesnek tart. Tehá t
mindenkinek hinnie kell az apostoli hitvallá s és az evangéliumi tanítá s
értelmében az Atyá nak, Fiú nak és Szentléleknek egységesen isteni voltá t,
egyenrangú méltó sá gá t és szent há rmassá gá t. Meghagyjuk, hogy akik ezt a
hitvallá st kö vetik, a katolikus keresztények nevet viselhessék, a tö bbiek
azonban, akiket eszteleneknek és ő rü lteknek ítélü nk, az eretnek hitvallá suknak
megfelelő gyalá zatos nevet viseljék […].”
„Senki, bá rmilyen szá rmazá sú és bá rmely rendhez tartozó legyen is, bá rmilyen
méltó sá gban á ll, bá rmely hatalommal vagy tekintéllyel rendelkezik […]
semmilyen vá rosban nem vá ghat le bá rmilyen á rtatlannak lá tszó á ldozatot sem
az élettelen bá lvá nyoknak, magá nlaká sá ban sem á ldozhat a [pogá ny
isteneknek] tű zzel, színborral, illatszerrel, nem gyú jthat tiszteletü kre fényt,
nem tö mjénezhet nekik, és nem tisztelheti ő ket virá gkoszorú val.”
(Theodosius csá szá r rendeletei, 380 és 391)
 La consolidación del cristianismo

▪ Teodosio, último emperador del Imperio Romano entero

en 391 decretó el cristianismo la única religión oficial del
Imperio

Theodosius Szent Ambrus püspök előtt, aki

megtiltotta neki, hogy belépjen a tepmlomba,
mivel a császár lemészároltatta egy felkelés
résztvevőit. A császár bűnbánatot tartott
(Van Dyck, 1620)
 La migración de los pueblos

▪ Los hunos
pueblo nómada del Asia Central al no poder entrar en
China, se trasladó en dirección Oeste, obligando a otros
pueblos a trasladarse – causaron un efecto dominó
ANIMÁCIÓ
 La migración de los pueblos

▪ Los pueblos germánicos (ostrogodos, visigodos)

entraron en el territorio romano
▪ en cualidad de federados(aliados), pero Roma no pudo
pagar por su servicio
▪ en 378 derrotaron al ejército de Valente en Adrianópolis
 La migración de los pueblos

▪ La división del Imperio:

Teodosio en 395 dividió el Imperio entre sus dos hijos
- Imperio Romano de Oriente (sede: Constantinopla
(395–1204/1261–1453)
- Imperio Romano de Occidente (sede: Roma, luego
Rávena (395–476)
La migración de los pueblos
 La migración de los pueblos

▪
La parte oriental no sufrió tanto,
- permitió /desvió la invasió n de los bá rbaros hacia la parte
occidental
los visigodos saquearon Roma en 410, luego se instalaron
en la Península Ibérica
- los ostrogodos en Italia
- los francos en el Rhin
- los vándalos en norte de África
- anglos y sajones en las islas británicas
Migración de los pueblos
La migración de los pueblos
 La migración de los pueblos

▪ Los hunos
a mediados del s.V: su príncipe Atila, el azote de Dios
(434–453)
- centro de su dominio: junto a Tisza
▪ por donde pasaba, no volvió a crecer la hierba
- Campos Catalá unicos: 451: derrota
- 453: su muerte, extinció n
 A hunok emlékezete – 15/17

„Ha tá madá s éri ő ket, ék alakban vonulnak csatá ba, kö zben ijesztő harci kiá ltásokat
hallatnak. Mivel könnyen és gyorsan mozognak, szá ntszá ndékkal szétszóródva oly
hirtelen csapnak á t tá madá sba, hogy rendezetlenü l is roppant vérengzést okozva
száguldoznak, de nagy sietségü k miatt sem megerő sített hely, sem az ellenséges tá bor
fosztogatá sa kö zben nem lá tni ő ket. Meg is érdemlik a vilá g legfélelmetesebb
harcosainak hírét, mert messziről, éles csontheggyel ellátott, csodálatos
ügyességgel összeillesztett nyilakkal lődöznék.”
(Részlet Ammianus Marcellinus Róma története című mű vébő l)

„Miutá n ilyen siralmas panaszkodással elsiratták, sírhalma (tumulus) fö lö tt roppant

vigassá ggal halotti tort tartottak és egymá ssal ellentétes dolgokat egybekö tve,
ö rvendezéssel vegyes gyá szü nnepet ü ltek, majd a fö ldbe rejtett holttestet éjjel és
titokban előbb arany, másodszor ezüst, harmadszor vas szemfedővel borítják,
ezzel jelö lve vilá gosan, hogy mindezek kijá rtak a leghatalmasabb kirá lynak: a vas, mivel
népeket igá zott le, az arany és ezü st, mivel mindkét (ró mai) birodalom díszjelvényeit
elnyerte. Hozzá teszik még az ellenségek levá gá sa á rá n szerzett fegyvereket, mindenféle
drá gakö vektő l csillogó ékességeket és kü lö nféle dísztá rgyakat, az udvari fényű zés
kellékeit. É s hogy távol tartsá k ennyi kincstő l az emberi kíváncsisá got, a munká ra
kirendelteket ká rhozatos fizetésképpen legyilkoltá k, azaz a halá l az eltemető knek és az
eltemetettnek egyszerre jö tt el.”
(Részlet Jordanes A gótok története című mű vébő l)
 La caída del Imperio Romano de Occidente

▪ en 455 los vándalos saquearon Roma

Roma perdió importancia
- la capital pasó a ser Rávena
- el eje pasó a la parte oriental

A vandálok kifosztják Rómát

(Heinrich Leutmann, 19. sz.)
 La caída del Imperio

▪ Caída del Imperio Romano de Occidente

Poder nominal del emperador
Odoacro, jefe germánico destronó al último emperador
Rómulo Augústulo en 476

Romulus Augustulus lemond Odoaker

javára a koronáról (Ch. M. Yonge, 19. sz.)