Harmincéves háború hatása a Magyar Királyságra és az Erdélyi

Fejedelemségre

I. Bevezetés: a Habsburg uralkodó és a magyar rendek kompromisszuma

1604-1606 Habsburg uralkodó és a magyar rendek első nyílt konflikusa: Bocskai

felkelés/szabadságharc

1606. június 23. Bécsi béke (kompromisszum)

- szabad vallásgyakorlat protestáns felekezeteknek „római katolikus vallás
sérelme nélkül“
- nádorválasztás a következő országgyűlésen
- magyarok alkalmazása magyarországi tisztségekbe (Győr és Komárom kivétel)
- békekötés a törökkel
- Ugocsa, Bereg, Szatmár megye és Tokaj vára átengedése Bocskainak
élethossziglanra

Rudolf császár vonakodása  Mátyás fhg. és a magyar osztrák-magyar-morva rendek

szövetsége Rudolf császár ellen (1608)

1608 országgyűlés Pozsonyban: koronázás előtti 23 törvénycikk

- szabad vallásgyakorlat (kiterjesztés a jobbágyságra, azaz a jobbágy is lehet
protestáns, de csak összhangban a kegyúri joggal)
- nádorválasztás: az uralkodó jelölte két katolikus és két protestáns jelöltből a
rendek választanak (de az országbíró: kinevezett)
- idegen katonaság kivitele az országból
- a király gondoskodjék a végvárak védelméről
- a király mezővárost csak rendi jóváhagyással emelhet a szabad királyi városok
sorába

1608 országgyűlés Pozsonyban: királyválasztás és nádorválasztás (Illésházy István

evangélikusként)
1608 országgyűlés Pozsonyban: koronázás utáni 27 törvénycikk
- országgyűlés rendjének szabályozása: alsó (nemesség, városok, káptalanok) és
felsőtábla (főpapok és főnemesek személy szerinti meghívóval)
- országgyűlés rendszeres összehívása (2 majd 3 évenként)
- jobbágyköltözés szabályozását a megyék hatáskörébe utalja

1606/1608-1670/1671 a rendi dualizmus korszaka Magyarországon

II.Harmincéves háború (1618-1648)

1
egy többszörös belső német konfliktus, a protestáns és katolikus fejedelmek (Protestáns
Unió, 1608 ↔ Katolikus Liga 1609), a Habsburg uralkodó és a rendek konfliktusa európai
háborúvá szélesedik, amely eléri Magyarországot is

1618-1623 cseh-pfalzi szakasz; 1623-1629 dán szakasz; 1629-1635 svéd szakasz; 1635-
1648 svéd-francia szakasz

már nem vallásháború: protestáns szászok és dán király katolikus Habsburgokkal

szövetségben, katolikus franciák evangélikus svéd szövetségben katolikus Habsburgok
ellen

Magyarországot is érinti:
- Bethlen Gábor hadjáratai 1619, 1623, 1626
- I. Rákóczi György hadjárata 1644/1645
- magyar csapatok harcolnak Habsburg seregek kötekékében
- oszmánok fele status quo fenntartása a cél

III. Hatalmi átrendeződés hatása a török ellenes politikára

 Megváltozik az Oszmán Birodalommal folytatott politika, zsitvatoroki béke 20 évre,

(pedig 1612-ben kiderül, hogy a fordítások közt ajándék-adó vonatkozásban eltérések
vannak) de nincs realitása egy török elleni nemzetközi összefogásnak → Habsburg
állandó követség a Portán, de lépéshátrány: Velencének, Genovának Konstantinápoly
elfoglalása (1453) után, Franciaország már 1525-től, Angliának 1580-as évekre,
Hollandia 1609-től modern intenzív jelenléttel (gyarmatokról származó különleges
ajándékokkal). Csak a spanyol Habsburg követtel lehet ellenőriztetni az információkat,
tolmácsok kémként. Távolság nagy: szárazföldön 2-3 hónap az információ, tengeren
nyáron 2-3 hét (Velencébe), Raguza nemzetközi információs központ. Titkos
Levelezők hálózata 1615 (orvosok, kereskedők levélközvetítése és
információsjelentései Bécs számára Budáról, Belgrádból, Szófiából). Konstantinápoly
(Sztambul) jelentős európai diplomáciai központ a harmincéves háború alatt – itt szinte
minden – akár hadban álló félnek - európai hatalomnak van állandó követsége. Előnyös
az Erdélyi Fejedelemség számára, hiszen itt van állandó követe (kapithia), diplomáciai
tárgyalások
 Hofkriegsrat intézi a török diplomáciát (1610 után), diplomáciai „állóvíz”: Gerard von
Questenberg 22 évig a Haditanács alelnöke, (1624-1644), magyar politikai elit be tud
épülni a számára fontos török ügyek rendezésébe → Esterházy Miklós nádor szerepe a
zsitvatoroki béke megújításaiban lényeges (Gyarmat 1625, Szőny 1642)
 1645-1669: oszmán-velencei háború Kréta birtokáért

IV. Az aulikus politika új lehetőségei: katolikus megújulás és Pázmány Péter politikája

2
 Pázmány Péter (1570-1637) Váradon született, kolozsvári jezsuiták nevelték, (majd
Krakkóba mentették) → Pázmány megértő az erdélyi fejedelmek politikájával, nem
„rugdalózhatnak” a török ellen, sőt a fejedelemség, az ország gallérja, a Magyar
Királyság megmaradt része védelmében is biztosítékot jelent – megosztottságból
haszon
 Bécsben, Rómában tanul, majd a gráci egyetemen tanít (ekkor tanul ott a későbbi III.
Ferdinánd) Pázmány jelentős tényező a bécsi udvarban, 1614-ben a linzi magyar-
osztrák-cseh-morva tárgyalásokon: török elleni háború nem reális
 Pázmány szerepe: 1618-ban II. Ferdinánd megválasztásánál (II. Mátyásnak nincs fia, I.
Ferdinánd unokája lép trónra) mondott beszéde meghatározó – a „Pogány torkában”, a
török elleni védelemhez szükséges a Habsburg uralkodó, de nincs örökös királyság
 1602 Vágsellye, Kassa; provokálja a vitát Alvinczy Péterrel és 1603-ban Magyari
Istvánnal – felekezeti vitáknak álcázott országos érdekű politikai publicisztikák
 1607-ben tér végleg haza Forgách Ferenc esztergomi érsek tanácsadója, kapcsolata
Melchior Khlesl bíboros-miniszterrel, de nem bukik vele
 katolikus megújulás – trentói zsinat eredményeinek beépítése: 1611 nagyszombati
tartományi zsinat
 korszerű műveltséganyag az egyházi és világi elit képzésben nagyszombati egyetem,
(1635. május 6.), papképzés: bécsi Pazmaneum megalapítása (1623), – prédikációs
kötete mintaként: korszerű normarendszer, gyermek és nőnevelésről is, 1606.
Imádságos könyv, 1613. Kalauz, 1636. Prédikációk
 Pázmány Péter politikája – sok tekintetben párhuzamos Esterházyéval: aulikus magyar
főnemesek érdekérvényesítési lehetőségei az udvarban az ország, a közjó érdekében
 17. századi országgyűléseken „nádori-kör” és „érseki kör” kialakulása. Ki az első
főméltóság az esztergomi érsek vagy a magyar nádor? (Pázmány P. ↔ Esterházy M.,
de Pálffy Pál ↔ Lippay György vonatkozásában is)

V. A nádori politikai növekvő mozgástere: Esterházy Miklós (1625-1645) nádorsága

 Esterházy Miklós (1582-1645) utolsó „homo novus” karrier. Anyja, Illésházy Zsófia
révén nagybátyja Illésházy István, aki politikai példaképe. Esterházy M. fiatalon
katolizál. Két előnyös házasság: 1612 Dersffy Orsolya (Mágóchy Ferenc kassai
főkapitány özvegye) Munkács és környéke a kezébe kerül, második házasság 1624
Nyáry Krisztinával (Thurzó Imre özvegye), 1622-1625 országbíró (török ügyek
szakértője), 1625-1645 nádor → nádorként jelen lenni, véleményt nyilvánítani (írásban
is) – opinio műfaja pl. 1627 az ország érdeke a török elleni háború, mert a hódoltság
elnéptelenedik, s a hódolás veszélye, memorialék beadása: önálló magyar hadsereg
szükségessége,
 Nikolsburgi béke (1621. dec. 31.) következtében „birtokcsere” Munkács környéke és
hét vármegye Bethlené, Esterházy Miklós birtokszerzése Nyugat-Magyarországon:
Fraknó, Kismarton környéke + Sopron megyei főispán lesz → előny: Udvarhoz
közelség, fél óra múlva tudja, mi történt Bécsben, külkapcsolatok építése Bécsben lévő
külföldi követekkel pl. Ossona spanyol követtel portréváltás diplomáciai ajándékként

3
 → spanyol aranygyapjas rend kitüntetés (vö. „spanische Hofpartei”), tényezőnek
tekintik Madridban is, római (Caraffa és Barberini bíboros), velencei, firenzei valamint
lengyel (János Kázmér lengyel herceg), angol (1636 Arundel earlje I. Károly
regensburgi követe) kapcsolatrendszer.
 „Őrültség semmit nem tenni, ha mindent nem tehetünk is”. Szívügye a török elleni
háború, de 1618-1648 között nincs aktualitása, külkapcsolatokat kell építeni és
felkészíteni a következő generációt. 40-50 tagú végrehajtó apparátus kis és
köznemeseket is bevonva. Esterházyánusok: 1.) főnemesi (félig árva) ifjak
együttműködő köre → közösen hatékonyabb érdekérvényesítés: Zrínyi Miklós s Péter,
Batthyány Ádám, Forgách Ádám, Csákyak, Wesselényi Ferenc, Nádasdy Ferenc
(felesége Esterházy Anna Júlianna) 2). tehetséges köznemesi kör egyes feladatokra
specializálva Izdenczy András (török kérdés) Tar Mihály (szőnyi béke) és Tar Gáspár,
Eörsy Zsigmond (Sopron vármegye ügyei), Spáczay Márton, Hosszútóthy György,
Tassy Gáspár, Fekete Lőrinc - érdekegyeztetés főnemesek és köznemesek között is
 országgyűlési politikában érdekkörök, a többségi támogatás fontos – pl. latin, magyar
nyelvű pasquillus műfaja – politikai gúnyirat, gúnyvers aktuális kérdések kapcsán a
közügyekkel foglalkozók véleményének befolyásolása (Siralmas Panasz, Siralmas
Könyörgő levél)
 főúri udvarok a nevelés, gyakorlati képzés színterei – udvari kultúra elsajátítása, udvar
gazdasági és kulturális szerepének kialakítása (pl. Pálffy udvar Vöröskőn vagy
Batthyány udvar Németújváron és Rohoncon – Lobkowitz Poppal Éva szerepe) de 17.
század közepére nem korszerű, (kritikája: Zrínyi Miklós: Török Áfium..)
 virágzó jezsuita gimnáziumok - pl. Nagyszombat (1615), Pozsony (1626), Győr
(1626), Sopron (1635), – bár a megtelepedésnek vannak nehézségei az evangélikus
városokban – egyházi és világi főméltóságok támogatók) egységes tanterv, de helyi
sajátosságok megismerése: latin grammatika, szintaxis, ókori szerzők (Cicero, Livius,
Tacitus, Vergilius) középkori gondolkodók (Szent Ágoston) reneszánsz (Erasmus,
Lipsius) kortárs jezsuita politika elméletek, természetfilozófia – írásbeliség: rendszeres
diáriumok
 és egyetemek (Bécs, Grác, Prága, Olmüz, majd 1635-től Nagyszombat – Esterházyak
is támogatják) – korszerű és politikai életben használható tudás – nemcsak az
ismeretanyag, hanem iskoladrámákban szerepjátszás, szónoklatok, orációk,
disputációk, beszédek – országos politikában való érvényesülés, érdekérvényesítés.
 Vizuális nevelés: reprezentáció tézislapokkal egyén, család, főméltóság, országérdek
 Főúri ifjak tanulását lezáró Kavallierstours 7-8 hónapos utazás Nyugat-Európában
főként Itáliában (pápai udvar, Velence) és Német-római Birodalomban (bajor fejedelmi
udvar, birodalmi gyűlések helyszíne), később Németalföld, Anglia, alkalmanként
Franciaország (Zrínyiek, Nádasdyak, Pálffyak, Erdődyek) tapasztalatszerzés és
kapcsolati háló → török elleni háborúhoz nemzetközi összefogás szükséges, a császári
(királyi) udvarban való érvényesüléshez korszerű tapasztalat, változó udvari kultúra
megismerése
 „Esterházyánusok” körét viszi tovább Pálffy Pál nádor (1649-1653) is 1655-ös
országgyűlésre: Wesselényi Ferenc nádor (1655-1667), Nádasdy Ferenc országbíró

4
 (1655-1670), Zrínyi Miklós horvát bán (1647-1664), Forgách Ádám érsekújvári,
Batthyány Ádám Kanizsával szembeni végek főkapitánya → együttműködés,
érdekegyeztetés fontosabb, mint a konfliktusok „Nádori Emlékirat” (1653) című
értékelés, nem ad reális értékelést – hitelessége megkérdőjelezendő

VI. Az Erdélyi Fejedelemség külpolitikai mozgásterének változása

 Bethlen Gábor (1580–1629. nov. 15.) Báthory Zsigmond udvarában szerzett tapasztalat
a 15 éves háború hadszíntereinek (gyurgyevói csata) megismerése → új török politika
1602-ben és 1612-ben is hódoltsági területre menekül, tud törökül, ismeri a budai,
kanizsai, temesvári pasákat, többször járt Sztambulban, (Bocskainak küldött Bethlen-
levél), Báthori Gábor uralkodásának krízise (tanácsadó) → Erdély nem tud kilépni a
vazallitásból, de hatékonyabban lehet használni az Oszmán Birodalom erejét 1613. okt.
23. 10 000 fős török sereg támogatásával kerül hatalomra: 1613. okt. 26. Báthori Gábor
meggyilkolása
 1613-1616 Bethlen hatalmának megszilárdítása, ennek érdekében 1616 Lippa várának
átadása (négy napos ostrommal) a töröknek → nagyon rossz a nemzetközi megítélése,
de később ez biztos alap a Portán külpolitikai aktivitásának elfogadtatásához
 1618 cseh rendek felkelése – krízis a Habsburg és a Német-római Birodalomban: az
európai hatalmi átrendeződésben Erdély is szerepet játszat, nemcsak a nagyhatalmak –
szövetségrendszerben vívott háborúk a békekötésnél is szövetségek győzelmét hozza
 Bethlen bekapcsolódik Pfalzi Frigyes szövetségeseként → támadás a Magyar
Királyság ellen: intenzív propaganda „megvövé az országot, melyben semmi vért nem
ontott” Alvinczy Péter: Querela Hungariae (latin, magyar, német változat) felső-
magyarországi protestáns nemesek és városok támogatják. Kassa meghatározó központ
(Bocskai öröksége – „értelmiségi” kör is), de főnemesek is (Rákóczi Zsigmond,
Homonnay Drugeth, Thurzók) Esterházy Miklós nem!, politikai ima
 Besztercebányai országgyűlés 1619.nov.11.–1620. augusztus 25. (fehérhegyi csata:
1620. nov. 8.) kezében a korona is de, nem koronáztatja meg magát (1. Porta nem
akarja a két országrészt egyesíteni, 2. ezt követően nem lehetne II. Ferdinánddal
békéről tárgyalni, 3. a magyarországi rendek politikai súlya jóval nagyobb, mint az
erdélyieké birtoknagyság is sokkal jelentősebb, de a politikai mozgástér is (pl. Erdélyi
ogy. egykamarás, változó helyszíneken (Gyulafehérvár, Torda, Medgyes,
Marosvásárhely) néhány hétig tart, fejedelem határozza meg, hogy kiket hív össze)
 1622-es soproni országgyűlés: 1608-hoz hasonló kompromisszum, II. Ferdinánd
Bethlen hívekkel is kiegyezett, akik közül a nádorrá választott Thurzó Szaniszló az
egyik legfontosabb (nádor 1622-1625).
 1623-as (augusztus-november, végén a második. bécsi béke 1624. május 8.) és 1626-os
hadjárata (augusztus-október, pozsonyi béke 1626.dec. 20.) támadása (1626. szept. 30.
Drégelypalánknál Wallensteinnel állt szemben, de nem csapnak össze) már szövetségi
kötelezettségéből fakadt, nincs jelentős magyarországi támogatottsága, török csapatok
támogatása a 2. hadjáratban már jelentős, de nem akarják a zsitvatoroki békét
megszegni

5
 Erdély számára gazdasági virágkor is (nemzetközi kereskedelem - monopóliumokkal
higany (ezüst megmunkálásához kell, marha, ló viasz, méz)
 Erdély külpolitikai mozgástere látványos bővül – bár erős katolikus propaganda a
törökpárti politikája miatt, s a szövetségesei elbizonytalanítása érdekében – mégis 1625
házasság Brandenburgi Katalinnal (pfalzi és svéd rokonság) 1625 hágai tárgyalások és
1626. nov. 30. westminsteri szerződés
 Tudatos művelődéspolitika, értelmiségi réteg nevelése – peregrináció (Wittenberg,
Heidelberg, Leyden, Oxford) nemcsak a prédikátoroknak, hanem hivatalnokok és
diplomaták nevelése (Bojti Veres Gáspár) – e téren külföldieket is alkalmaz,
Gyulafehérvári főiskola (Martin Opitz)

VII. A vesztfáliai béke jelentősége

 1643-1644-ben megindulnak a béketárgyalások, de egyidejűleg fellángolnak a harcok

is a kedvezőbb pozíciók érdekében → I. Rákóczi György hadjárata 1644. március-
április, Kassa elfoglalása március 12. Makkai László szerint „katonai séta” – de
diplomáciai szempontból fontos 1645. december 16. linzi béke I. Rákóczi György
követei a münsteri tárgyalásokon
 nemzetközi jog megjelenése „Európa keresztlevele” természetjogi elv „bolygók
mintájára” protestáns béke – már nem a pápai állam szentesíti
 149 követség Münsterben és Osnabrückben – Hollandia és Svájc is az aláírók között,
 Európa koncertje – cél: érdekegyeztetés, összhang a három nagyhatalom
Franciaország, Svédország és a Habsburg Birodalom béke őre szerepben – nem
szankcionális béke
 a császári hatalom csökken a Német-római Birodalomban 300 fejedelemség,
szövetségeket is köthetnek
 Erdély a térség stabilizáló tényezője Bethlen János kancellár Erdély története 1663:
„Erdély Európa azon részén fekszik, melyen áll vagy bukik Európa sorsa”
 de nincs a békében Csehország, a török kérdés rendezése is elmarad, bár tervek
születnek a birodalmi seregek török ellen fordítására
 Magyar politikai elit várakozása – török elleni háború realitása → ország érdek,
korábbi kül- kapcsolatrendszer – Német-római Birodalom választófejedelmeivel
(mainzi, kölni, szász, bajor) a török háború érdekében
 „Észak harminc éves háborúja” hatalmi átrendeződés Lengyelországban, francia, svéd,
orosz, brandenburgi érdekek, Erdély kimaradhat-e?
 Erdélyi Fejedelemség és Magyar Királyság átalakuló kapcsolata remények II. Rákóczi
György (1648-1660) irányában lehetséges lengyel királyként - nagy remények, de
nincsenek szövetséges biztosítékok

6
Kronológia

1608 országgyűlés Pozsonyban: koronázás előtti 23 törvénycikk, II. Mátyás

megkoronázása, Illésházy István nádorrá választása, koronázás utáni 27 törvénycikk

1619 Bethlen Gábor első magyarországi hadjárata

1619-1620 besztercebányai országgyűlés, Bethlen Gábor királlyá választása, amelyet nem

fogad el (rendi ellenkezés)

1621 nikolsburgi béke: Bethlen lemond a királyi címről, birodalmi hercegi címet kap,
haláláig hét magyarországi vármegyét engednek át neki (Szabolcs, Szatmár, Zepmlén,
Abaúj, Borsod, Bereg, Ugocsa), bécsi béke és az 1608. évi törvények megtartása

1622 soproni országgyűlés: Habsburg uralkodó és magyar rendek újabb kompromisszuma

1623 Bethlen Gábor második magyarországi hadjárata

1624 második bécsi béke (nikolsburgi béke megerősítése)

1625 Bethlen Gábor házassága Brandenburgi Katalinnal

1625 hágai szövetség: Dánia, Anglia, Hollandia Habsburg-ellenes szövetséget írnak alá

1626 Bethlen Gábor harmadik magyarországi hadjárata

1626 pozsonyi béke (nikolsburgi végzések megerősítése)

1626. nov. 30. westminsteri szerződés: I. Károly aláírja a hágai szerződés tagjainak
Bethlen Gáborral között szövetségét

1645. december 16. linzi béke, amely a bécsi béke és az 1608-as törvénycikkek alapján
biztosítja a protestánsok vallásszabadságát

Személyek

Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem (1613-1629) vö. az előadás szöveges részét

Lippay György (1600-1666) esztergomi érsek (1642-1666). Hivatalnoknemesi család

sarja, apja királyi titkár, majd személynök. Rómában, a Collegium Germanicum et
Hungaricumban tanult. Veszprémi püspök, egri püspök esztergomi érseki kinevezése előtt.
1637 és 1642 mellett királyi kancellárként III. Ferdinánd mellett működik, megalapozva

7
udvari kapcsolatait. Esztergomi érsekként a magyar rendek egyik vezetője, aki
konfliktusba került az akkori nádorral, Pálffy Pállal. Élete végén a török politika kapcsán
szembe került a bécsi udvarral.

Pálffy Pál (1592-1653) nádor (1649-1653). Pálffy Miklós, a győri hős fia és Fugger Mária
fia. Tanulmányait itáliai utazással zárta le (1611-1612). 1625-1646 között a Magyar
Kamara elnöke. Hivatali tapasztalatainak és családi kapcsolatainak (Maximilian von
Trauttmansdorff, a Titkos Tanács elnökének sógora) köszönhetően nádori befolyása
elődjeinél jóval nagyobb. Esterházy Miklós politikáját folytatva a köré gyűlő magyar
főurakkal együtt célja a török kiűzése, amelyre 1648 után reális esélyt lát. A linzi
vallásügyi törvények elfogadása kapcsán szembe került Lippay György érsekkel.

Kötelező irodalom:
 Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában. Századok 2011. 4. szám 997-
1027.
 Hiller István: Pax optima rerum In: Portré és imázs. Politikai propaganda és
reprezentáció a kora újkorban Szerk: G. Etényi N. és Horn Ildikó Bp. 2008. 49-60.

Választható:
 Lengyel Tünde: Thurzó György nádor biccsei udvara és Bitskey István: Reprezentáció
és mecenatúra Pázmány Péter udvarában I: Idővel paloták. Magyar udvari kultúra a 16-
17. században Szerk: G. Etényi N. és Horn Ildikó Bp. 2005. 127-144. 361-375.
 Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés 1615 Századok 2011. 4.
877-915.
 Péter Katalin: Esterházy Miklós Bp. egy választott fejezet
 Molnár Antal: A Pápaság és Magyarország a török uralom idején 1526-1686 In: Molnár
Antal: Elfelejtett végvidék Bp. 2008.14-44.
 Bethlen Gábor és Európa kötet. Szerk.: Kármán Gábor és Kees Teszelszky Bp. 2013.
egy választott tanulmány.