TÖR-241:13/OT-TÖR-241: Kora újkori egyetemes történelem: 16-18.

század
Szerda: 14.00-15.30 / MUK 6-8. Fszt. 11.
MOLNÁR Antal– KRÁSZ Lilla /2021-2022. tanév őszi szemeszter

TEMATIKA – BIBLIOGRÁFIA

KÖVETELMÉNYEK
KOLLOKVIUM SZÓBELI RÉSZÉHEZ KÖTELEZŐ:
1) Minden egyes témánál a „Források” címszó alatt feltüntetett összes dokumentum ismerete
Forrásokat lásd:
http://tortenelemszak.elte.hu/images/toriszak/Kora_ujkori_egyetemes.pdf
2) Minden egyes témánál a „Szakirodalom” címszó alatt feltüntetett tételek közül minimálisan egy
szakmunka ismerete
3) POÓR János (szerk.): A kora újkor története. Osiris. Bp., 2009. 11-279. („Háborúk, polgárháborúk,
forradalmak”, „Birodalmak, államok, tartományok” c. fő fejezetek)
Tankönyvet lásd:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/
tamop425/2011_0001_520_a_kora_ujkor_tortenete/adatok.html
A fentieknek megfelelően mindenki a vizsgára egy 12 tételből álló irodalomlistát hozzon magával, amit a
vizsga megkezdése előtt nyújt át a vizsgáztató oktatónak.

TOVÁBBI AJÁNLOTT (általános köztörténetre vonatkozó) SZAKIRODALOM:

DAVIES, Norman: Európa története. Bp., 2001. 443-634.
OROSZ I. et al. (szerk.).: Európa az újkorban (16-18. század). Debrecen. 2006.

1.ELŐADÁS /Szeptember 15.

A NÉMET-RÓMAI BIRODALOM ÉS AZ OSZTRÁK ÖRÖKÖS TARTOMÁNYOK

INTÉZMÉNYRENDSZERE V. KÁROLY URALKODÁSÁTÓL A VESZTFÁLIAI BÉKÉIG
(Molnár Antal)
 A Német-római Birodalom jellege, az ’összetett monarchia’ tipológiai kérdései
 A császár és a birodalmi intézmények, a birodalom tagjai, a birodalmi kerületek
 A birodalom vallási és politikai feszültségei
 Az osztrák Habsburgok birodalma, az örökös tartományok
 Habsburg területszerzések és felosztások 1618-ig, a harmincéves háború előzményei

FORRÁSOK:
I. Miksa rendelete a birodalmi kormányról (1500) Szgy. 15., V. Károly választási kapitulációja (1519) Szgy. 17-
20., Móric szász választófejedelem kormányzati rendje (1548) Szgy. 32-34., V. Károly politikai végrendelete fia,
Fülöp számára (1548) Szgy. 34-39., Wormsi ediktum (1521) Szgy. 182-183., Schmalkaldeni szövetség (1531)
Szgy. 184-185., Az augsburgi interim (1548) Szgy. 189-191., Az augsburgi vallásbéke (1555) Szgy. 194-198.

SZAKIRODALOM:
HAJNAL István: Az újkor története. Bp., 1988 [1936]. (Reprint) 478-484.
VAJNÁGI Márta: A Német Nemzet Szent Római Birodalma, Az osztrák örökös tartományok. In: A kora újkor
története. Szerk.: Poór János. Bp., 2009. 167-190.
PÁLFFY Géza: Szent István birodalma a Német-római Birodalom határvidékén: A Magyar Királyság és a
Német-római Császárság a 16-17. században. Történelmi Szemle 49 (2007) 327-349.
GUITMAN Barnabás – KORPÁS Zoltán – TÓTH Ferenc – B. SZABÓ János: A magyarországi török
várháborúk nemzetközi háttere, 1547-1556. Világtörténet 9/41 (2019) 253-293.

2.ELŐADÁS /Szeptember 22.

A FRANCIA MONARCHIA POLITIKAI VÁLSÁGA ÉS KONSZOLIDÁCIÓJA I. FERENCTŐL XIII.

LAJOSIG (Molnár Antal)
 A monarchia intézményeinek kialakulása, az uralkodók személyisége a 16. század első felében
  A francia rendiség sajátosságai
 Társadalom és vallás, a francia vallásháború állomásai
 A monarchia konszolidációja IV. Henrik és XIII. Lajos uralkodása idején

FORRÁSOK:
Egy jogászi vélemény a francia király abszolút hatalmáról (1538) Szgy. 30., Részletek I. Ferenc villers-cotterêts-
i rendeletéből (1539), Szgy. 30-31., A francia monarchiáról és a király jogairól (1594) Szgy. 50-51., Egy
intendáns megbízólevele (1642) Szgy. 60-61., Bernard Girard du Haillan a francia monarchiáról és a király
jogairól (1594) Szgy. 50-51., Rendelet a katonailag jelentéktelen várak lerombolásáról (1626) Szgy. 53-54.,
Vincent Voiture levele M.-nek Richelieu bíboros politikájának védelmében (1636) Szgy. 55-56., Richelieu a
francia államról, Szgy. 57., Deklaráció a Szent Bertalan-éji mészárlásról (1572) Szgy. 203-204., A nantes-i
ediktum (1598) Szgy. 214-219.

SZAKIRODALOM:
PAPP Imre: Királyság és rendiség Franciaországban. In: Poór János (szerk.): A kora újkor története. Bp., 2009.
191-210.
DUBY, Georges szerk.: Franciaország története I. Bp., 2005. 490-513.; 539-569.; 601-619.
Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Szerk. Oborni Teréz. Bp., 2006. 75-83.; 127-148.

3. ELŐADÁS / Szeptember 29.

A SPANYOL MONARCHIA NAGYHATALMI TÖREKVÉSEI A 16–17. SZÁZADBAN (Molnár Antal)
 A monarchia egységesülése, a világhatalom kialakulása
 A monarchia és a koronák intézményrendszere
 A koronák rendiségének sajátosságai
 Itáliai háborúk, németalföldi forradalom
 Válságok és reformok a 17. század első felében
 Egyház és műveltség Spanyolországban, a spanyol inkvizíció

FORRÁSOK:
Genti pacifikáció (1576) Szgy. 43-45., Utrechti unió (1579) Szgy. 45-47., A Nagy Armada pusztulása (1588)
Szgy. 48-49., Olivarez herceg Kasztíliáról (1625) Szgy. 51-53., Zsinati szabályok a moriszkókról (1565) Szgy.
198-202., Autodafé Sevillában (1579) Szgy. 212-213., Moriszkók, zsidók, vértisztaság (1610) Szgy. 219-221., A
vértisztaság-rendeletek problémáiról (1625) Szgy. 221-222.

SZAKIRODALOM:
BRAUDEL, Fernand: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I. Bp., 1996. 175-241.
GARCÍA DE CORTAZAR, Fernando - GONZÁLEZ VESGA, José Manuel: Spanyolország története. Bp.,
2001. 170-239.
KORPÁS Zoltán: Királyság és rendiség Spanyolországban. In: A kora újkor története. Szerk.: Poór János. Bp.,
2009. 235-256.

4. ELŐADÁS /Október 6.
ANGLIA AZ ANGLIKÁN REFORMÁCIÓTÓL A FORRADALOMIG (Molnár Antal)
 A Tudor Monarchia intézményei VII. és VIII. Henrik uralkodása idején
 Az anglikán reformáció
 Az angol hegemónia kezdetei, I. Erzsébet uralkodása
 A Stuartok Angliája az angol forradalom kezdetéig

FORRÁSOK:
A királyi egyházfőség Angliában (1534) Szgy. 186-187., A szerzetesrendek feloszlatása Angliában (1536) Szgy.
187-188., A protestáns liturgia egységesítése Angliában (1552) Szgy. 193-194., Törvény az angol katolikusok
ellen (1593) Szgy. 213-214.

SZAKIRODALOM:
CHADWICK, Owen: A reformáció. Bp., 1998. (Osiris könyvtár) 91–129.
KONTLER László: Királyság, rendiség és alkotmányosság: korona, tanácsok, bíróságok, parlamentek Angliában
és Nagy-Britanniában. In: A kora újkor története. Szerk.: Poór János. Bp., 2009. 211-234.

5. ELŐADÁS /Október 13.

A PÁPASÁG AZ EGYHÁZI REFORMOK ÉS A NEMZETKÖZI POLITIKA ÚTVESZTŐIBEN A
SACCO DI ROMÁTÓL A VESZTFÁLIAI BÉKÉIG (Molnár Antal)
 Az itáliai háborúk
 A reneszánsz pápaságtól a reformpápaságig: a Trienti Zsinat és a kora újkori katolicizmus
 A Római Inkvizíció
 A pápaság és a nemzetközi politika a harmincéves háború időszakában

FORRÁSOK:
Sacco di Roma (1527) Szgy. 25-27., Királyi rendelet a városbírákhoz a naptárreform ügyében (1582) Szgy. 47-
48., Bolognai konkordátum (1516) Szgy. 179-181., Paolo Veronsese az inkvizíció előtt (1573) Szgy. 205-208.,
XV. Gergely pápa megválasztása (1621) Szgy. 223-224., Galileo Galilei esküje a római inkvizíció előtt (1613)
Szgy. 224-225.

SZAKIRODALOM:
TUSOR Péter: Barokk pápaság. Bp., 2004. 29-76.
MOLNÁR Antal: A trienti zsinat (1545–1563). In: A kora újkor története. Szerk.: Poór János. Bp., 2009. 332–
348.
MOLNÁR Antal: A római inkvizíció. In: A kora újkor története. Szerk.: Poór János. Bp., 2009. 349–373.

6. ELŐADÁS / Október 20.

AZ UTOLSÓ „VALLÁSHÁBORÚ”: A HARMINCÉVES HÁBORÚ ÉS A VESZTFÁLIAI BÉKE
(Molnár Antal)
 A konfliktus eredete
 A háború szakaszai
 Vallásháború és/vagy hatalmi küzdelem
 A vesztfáliai béke és következményei

FORRÁSOK:
A császár titkos követutasítása gróf Trauttmansdorffnak (1645) Szgy. 64-65., A vesztfáliai béka (1648) Szgy. 67-
70.

SZAKIRODALOM:
CSIKÁNY Tamás: A harmincéves háború. Bp., 50-101.
LÁZÁR Balázs: A harmincéves háború (1618-1648). In: Poór János (szerk.): A kora újkor története. Bp., 2009.
28-45.
KÁRMÁN Gábor: Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei. Századok 152 (2018) 717-769.

7. ELŐADÁS /November 3.
AZ EURÓPAI ÚJ HATALMI EGYENSÚLY KIALAKULÁSA FELÉ (Krász Lilla)

 Francia hatalmi törekvések: a „könnyű” hegemónia évtizedei, 1648-1685 (Rajnai Szövetség, devolúciós
háború, hatéves háború, holland háború, reuniós törekvések, Augsburgi Liga háborúja)
 A „Versailles-i modell”: XIV. Lajos Franciaországa
 Regionális nagyhatalom Észak-Európában: Svédország (az északkeleti háborútól a nagy északi háború
lezárásáig)
 Forradalomtól forradalomig: Anglia, 1640-1689

FORRÁSOK:
XIV. Lajos az uralkodói hivatásról, Szgy. 76-77.; Saint-Simon herceg XIV. Lajosról, Szgy. 94-95.; A nantes-i
ediktum visszavonása (1685), Szgy. 230-232.; Az angol parlament 19 javaslata I. Károlynak (1640) Szgy. 61-
64.; A nép első szerződése (1647), Szgy. 66-67.; II. Károly bredai nyilatkozata (1660), Szgy. 73-75.; Jogok
törvénye (1689), Szgy. 89-92.
SZAKIRODALOM:
DUBY, Georges (szerk.): Franciaország története I. Bp., 2005. 590-621.
PAPP Imre: A Napkirály. Bp., 1989.
SZÁNTÓ György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom. Bp., 2000. 38-128, 414-437.

8. ELŐADÁS / November 10.

DINASZTIKUS KONFLIKTUSOK ÉS A „SZEMÉLYES” DIPLOMÁCIA ÉVSZÁZADA (Krász Lilla)
  Spanyol, osztrák, lengyel örökösödési háborúk, hétéves háború, török háborúk
 II. és III. György Angliája: külpolitikai törekvések
 A válság első jelei: mérlegen az ancien régime Franciaországa
 I. Péter öröksége: II. Katalin külpolitikája (orosz expanzió, Lengyelország felosztása)

FORRÁSOK:
Párizsi béke (1763), Szgy. 129-132.; Hubertursburgi béke (1763), Szgy. 132-133.; A brit kormány és
miniszterelnök viszonya és felelőssége (1741), Szgy. 106-107.; Az illetéktörvény (1765), Szgy. 146-147.; Az
angol alkotmányról (1765), Szgy. 147-149.; Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya (1787), Szgy. 451-458.;
II. Katalin és Novikov levelezése. In: Niederhauser Emil (szerk.): Az orosz felvilágosodás. Bp., 1966. 151–156.
SZAKIRODALOM:
ANDERLE Ádám: Spanyolország története. Bp., 1999. 94-104.
DUBY, Georges (szerk.): Franciaország története I. Bp., 2005. 635-694.
HELLER, Mihail: Az Orosz Birodalom története. I. Bp., 1996. 348-387.

9. ELŐADÁS / November 17.

A HABSBURGOK DUNAI BIRODALMÁNAK KIALAKULÁSA ÉS POROSZORSZÁG
FELEMELKEDÉSE (Krász Lilla)

 Egy militarizált hivatalnok-állam: a „Frigyesek” Poroszországa

 Péter Lipót (Pietro Leopoldo) toszkán „mintaállama”
 Felvilágosult reformok a Habsburg Monarchiában

FORRÁSOK:
Frigyes Vilmos a katonai fegyelemről (1713), Szgy. 99-100.; II. Frigyes porosz király 1752-es politikai
testamentuma, Szgy. 111-114.; II. József politikai emlékirata (1763), Szgy. 137-142.; II. József császár felső-
ausztriai türelmi rendelete (1781), Szgy. 242-243.; Péter Lipót toszkánai nagyherceg kormányzata (1789), Szgy.
164-169.
SZAKIRODALOM:
MACAULY, Thomas Babington: Esszék. Bp., 1961. 237-335. (II. Frigyes életrajz)
H. BALÁZS Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen. Bp., 1987. 8-97., 185-216.
MÁLYUSZ Elemér: II. József tolerancia-gondolatának eredete. In: Uő. (szerk. Soós István): Klió szolgálatában.
Válogatott történelmi tanulmányok. Bp., 2003. 399-413.

10- ELŐADÁS / November 24.

A KORA ÚJKORI NYUGAT-EURÓPA DEMOGRÁFIAI FEJLŐDÉSE (Krász Lilla)

 A történeti demográfia tárgya és módszerei

 A demográfia, mint tudomány kezdetei: népesedési elméletek
 A demográfiai folyamatokat meghatározó tényezők (háborúk, járványok, éhínség)
 Családmodellek, háztartásszerkezetek

FORRÁSOK:
MALTHUS, Thomas Robert: Tanulmány a népesedés törvényéről című, 1798-ban kiadott munkájához lásd:
Kovács Gábor: A népesedés elmélete. Debreczen, 1908. 15-28.
SZAKIRODALOM:
DIEDERIKS, HA. et alii: Nyugat-európai gazdaság és társadalomtörténet. A rurális társadalomtól a
gondoskodó államig. Bp., 1995. 33-59.
BRAUDEL, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái:
a lehetséges és lehetetlen. Bp., 2004. 24-102.
ARIĖS, Philippe: A középkori családtól a modern családig. In: Uő.: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Bp.,
1987. 246-310.

11. ELŐADÁS /December 1.

A KORA ÚJKORI EURÓPA GAZDASÁGI RÉGIÓI, MUNKAMEGOSZTÁS (Krász Lilla)

 Európa mezőgazdasági régiói

 Merkantilizmus és változatai, fiziokrácia
  Gyarmatosítás és a világgazdasági rendszer kialakulása, kereskedelmi társaságok, élénkülő
pénzforgalom

FORRÁSOK:
Külföldi posztó kitiltása Franciaországból (1538), Szgy. 264-265.; XIV. Lajos rendelete a textilmanufaktúrák
védelmében, Szgy. 320-321.; Colbert a hazai ipar és nyersanyagok elsődlegességéről a tengerészet
fejlesztésében, Szgy. 299-300.; Az élvezeti cikkek árusításának monopolizálása Franciaországban, Szgy. 375-
376.; Hajózási törvény, Szgy. 298-299.; A brit kereskedelem merkantilista alapelvei, Szgy. 321-322.; Törvény a
Kelet-indiai Társaság működésének szabályozásáról (1776), Szgy. 340-341.; A gazdálkodási módszerek
fejlődése Nagy-Britanniában (1776), Szgy. 343-344.; Az angol, illetve a brit államadósság növekedése (1691-
1783), Szgy. 348-349.
-
SZAKIRODALOM:
DIEDERIKS, HA. et alii: Nyugat-európai gazdaság és társadalomtörténet. A rurális társadalomtól a
gondoskodó államig. Bp., 1995. 17-22., 28-31., 40-54., 57-59., 72-87.
CAMERON, Rondo: A világgazdaság rövid története. Bp., 1994. 138-164., 206-216., 219-234.
ZUMTHOR, Paul: Hollandia hétköznapjai Rembrandt korában. Bp., 1985. 241-262., 281-303., 304-312.

12. ELŐADÁS /December 8.

A „TUDOMÁNYOS FORRADALOM” ÉVSZÁZADA ÉS A „HOSSZÚ 18. SZÁZAD”
TUDOMÁNYOSSÁGA (Krász Lilla)

 Új világkép születik: Kopernikusztól Newtonig – a természettudományok megújulása

 A tudás és tudományok régi és új intézményei: egyetemek, tudós társaságok, akadémiák, klubok,
szalonok, olvasókörök – asztaltársaságok

FORRÁSOK:
A tudományos forradalom és az „új filozófia”, Szgy. 77-78., A Királyi Társaság (Royal Society) kialakulása
(1667), Szgy. 83-85., A szabadkőműves alkotmányból (1723), Szgy. 100-105.
SZAKIRODALOM:
BYNUM, William: A tudomány rövid története. Bp., 2016. 66-135.
GRIBBIN, John: A tudomány története 1543-tól napjainkig. Bp., 2004. 21-47.
IM HOF, Ulrich: A felvilágosodás Európája. Bp., 1995. 93-135.
TÓTH Tamás (szerk.): Az európai egyetem funkcióváltozása. Professzorok Háza, Bp., 2001.

A SZAKIRODALOM CÍMSZÓ ALATT JELÖLT OLVASMÁNYOK AZ ALÁBBI DRIVE-ON

ÉRHETŐK EL:

Drive:

https://drive.google.com/drive/folders/1FA7ecayht0UYcvWzrB-CgsYePLKYrgzb?usp=sharing