Professional Documents
Culture Documents
22:45
KÖVETÉS 5454
DigiTöri
A blogról
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
A rózsák háborúja végén a Tudor-dinasztia került hatalomra Angliában. Ennek első királya, VII. Henrik
megerősítette a királyi hatalmat.
VIII. Henrik (1509-1547) szeszélyes és kegyetlen uralkodó volt: összesen 6 felesége közül kettőt
kivégeztetett. Mivel első feleségétől nem született fia, el akart válni tőle, erre azonban a pápa nem adta
meg az engedélyt. Henrik így elszakította az angol egyházat Rómától: az anglikán egyház feje ma is az
uralkodó. Henriknek szüksége volt az egyház vagyonára is, ezért feloszlatták a kolostorokat, vagyonuk a
királyé lett. (Le is rombolták őket; ezért nincsenek ma Angliában kolostorok.)
Henrik uralma alatt fellángoltak a vallási ellentétek (anglikánok - katolikusok). Mivel fia hamar meghalt,
a lányai követték. I. (Véres) Mária erőszakkal üldözte az anglikánokat. Halála után Henrik kisebbik
lányára, Erzsébetre várt a feladat, hogy lecsendesítse a viszályokat.
Erzsébet idején Anglia a vallási különbségek és a kalózkodás miatt szembekerült II. Fülöp spanyol
királlyal. 1588-ban Fülöp Nagy Armadája elpusztult, Anglia megszállásának terve kudarcot vallott - ez
az esemény jelezte, hogy Anglia nagyhatalommá vált.
A Tudorok alatt Anglia gazdasága gyorsan fejlődött. Fő terméke a gyapjú volt. Angliában már a középkor
végén megszűnt a jobbágyság (a jobbágyok bérlőkké alakultak). A földbirtokosok a közös földeket és a
bérlők földjeit egyre gyakrabban kisajátították, hogy azon juhlegelőket hozzanak létre (ez a folyamat a
bekerítés). A földekről elüldözött bérlők a városokba mentek, ahol olcsó munkaerőt jelentettek a
manufaktúrák számára.
Mivel Erzsébet nem házasodott meg, 1603-os halálával kihalt a Tudor-ház. A skót eredetű Stuart-
dinasztia kerül trónra (angol-skót perszonálunió): előbb I. Jakab (1603-25), majd fia, I. Károly (1625-
49) uralkodott. A Stuartok több okból is magukra haragították az angol közvéleményt, illetve a népet
képviselő parlamentet:
abszolutizmust akartak kiépíteni, ezért mellőzték a parlamentet (1629-től össze sem hívták),
hajlanak a katolikus vallás felé, ez felbőszítette a protestáns angolokat, különösen a puritánokat
(ezek kálvinisták voltak, akik a vallás "megtisztítását" követelték a katolikus maradványoktól)
állandó háborúik finanszírozására, hogy jövedelemre tegyenek szert, monopóliumokat vezettek
be (bizonyos termékek kereskedelme királyi engedélyhez volt kötve), ez sértette a kereskedő
polgárság érdekeit.
1640 tavaszán Károly összehívta a parlamentet, hogy újabb adókat szavaztasson meg vele, de a parlament
ehelyett az abszolutizmus felfüggesztését követelte. 1642-ben Károly elmenekült Londonból, ezzel kitört
a polgárháború.
A protektorátus és a restauráció
Cromwell a hadseregre támaszkodva megszerezte a hatalmat (felveszi a Lord Protector címet). Anglia
államformája ekkor köztársaság volt, ami a valóságban azonban Cromwell katonai diktatúráját
jelentette. Fontosabb intézkedései:
1658-ban Cromwell meghalt. Az angolok jobb híján 1660-ban visszahívták a Stuartokat, és a kivégzett I.
Károly fiát II. Károly néven megkoronázták. A Stuart-ház restaurációjával (= a régi állapot
helyreállítása) véget ért a köztársaság, Anglia ismét királyság lett.
II. Károly (1660-85) után II. Jakab (1685-88) uralkodott, ő azonban ott folytatja, ahol a korábbi Stuartok
abbahagyták: abszolutizmust akart bevezetni és támogatta a katolikus vallást. Emiatt népszerűtlen lett,
azonban az angolok nem akartak újabb polgárháborút.
1688-ban a parlament felajánlotta a koronát II. Jakab vejének, a holland Orániai Vilmosnak, aki partra
szállt Angliában (Jakab elmenekült) és átvette a hatalmat. Ezt a vér nélküli hatalomátvételt
nevezték "dicsőséges forradalomnak". Vilmos trónra lépése előtt, 1689-ben a parlament aláíratta vele
a Jognyilatkozatot:
korlátozza a király hatalmát: a parlament beleegyezése nélkül nem hozhat törvényeket, nem tarthat
hadsereget, nem vethet ki adókat
a Jognyilatkozat rögzíti a polgári szabadságjogokat: a szólás-, sajtó-, vallásszabadságot, a
bírósághoz fordulás jogát
Alkotmányos monarchia: Olyan államforma, ahol az uralkodó hatalmát a nép képviselőiből álló
parlament korlátozza ("a király uralkodik, de nem kormányoz"). Az uralkodónak valódi hatalma
nincs, jelképként azonban fontos marad: ő testesíti meg a hagyományokat és a nemzet egységét.
FORRÁSOK
1. Földjükről elűzött parasztok panasza
2. A Jognyilatkozat
VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-vilag-es-europa-kora-ujkorban/az-atlanti-hatalmak-felemelkedese-
hollandia-szuletese
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-vilag-es-europa-kora-ujkorban/az-angol-polgarhaboru-parlamentaris-
monarchia
KÉPEK
Tetszik 0
Ajánlott bejegyzések:
Keresés
Keresés
Keresés
Címkék
adósrabszolgaság (1) állam (1) államformák (2) bizánc (1) demokrácia (2) evolúció (1) falanx (1)
feudalizmus (1) frankok (1) gyarmatosítás (1) háborúk (1) háborúk (közép- és kora újkor) (2) háborúk
(ókor-középkor) (3) hellenizmus (1) India (1) iszlám (1) kasztrendszer (1) Kelet-Európa (1) kereszténység
(2) Kína (1) köztársaság (2) magyar államalapítás (2) magyar őstörténet (3) művészet (2) Német-római
Birodalom (1) népvándorlás (1) nyelvcsalád (1) ókori Kelet (1) polisz (1) Róma (5) szlávok (1)
társadalom (1) tudomány (2) tudomány és filozófia (2) vallás (9) városállam (1) zsidóság (2) Címkefelhő
Feedek
RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
Atom
bejegyzések, kommentek
Egyéb
Belépés
Regisztráció