A második berlini válság

1958-1961
 Német kérdés 1955-1958

Szovjet álláspont – 1955.

• Az Osztrák minta Németország esetében nem
alkalmazható.
– A fegyveres semlegesség kérdése.

– Választásokon születhet más döntés.

– 7 millió nem egyenlő 70 millióval!!!

1955. július 18-23. Eisenhower és Bulganyin
csúcstalálkozója Genfben

Nincs megállapodás:
• Nyugati jav.: rendezni a kelet-európai országok
helyzetét.
• Bulganyin: Nincs miről tárgyalni szuverén ez a
országok belügye.
• Nyugat: Foglalkozzanak a nemzetközi
kommunista mozgalommal.
• Bulganyin: Kormányfőként nem foglalkozhat
pártügyekkel!
 „Két német állam, két kormány”

• Szovjet álláspont: egyesítés csak a szocialista

vívmányok megőrzésével!

• Hruscsov 1961-ben: Nem engedhették meg az

egységes kapitalista német állam megalakítását.

• Nincs visszavonulás, ez katonai és politikai verességgel

és a láncreakció beindulásával járna!
 1955. Szeptember 9-13.
Konrad Adenauer Moszkvában

• a Szovjetunió egész Németországgal befejezettnek

nyilvánította a hadiállapotot;
• megállapodtak a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről
és a Szovjetunióban rekedt hadifoglyok hazaszállításáról;
• Hallstein-doktrína: Csak egy Németország, az NSZK
létezik.
 1955. szeptember 20.

Otto Grothewolh miniszterelnök

• Szerződés az NDK és a Szovjetunió közötti

kapcsolatokról.
• Az NDK szuverén állam!?
 A német hadifoglyok ügye

• 1949.: Otto Grothewolh – engedjék őket haza.

• 1950.: TASZ hírügynökség: Megtörtént!

• 1953.: Szovjet döntés: csak a főbűnösök maradnak, a

többiek haza!

• 1955.: még mindig gond!

 A német rakétatudósok ügye

• 1951.: Szovjet álláspont: már eleget tanultunk tőlük,

„nyugvási idő” után mehetnek haza.

• Erre az ötvenes évek közepén került sor.

 Az NDK haderejének felállítása

• Előzmény: 1955. május 9. az NSZK felvétele a NATO-

ba.
• 1956. január 28.: Az NDK Nemzeti Néphadsereg
felállítása. Nincs Vezérkar!
• A hadsereg egésze a Varsói Szerződés fegyveres erejét
képezi, így szovjet alárendeltségbe kerül.
• 1956. nyara: általános védkötelezettség, de a katonai
szolgálat 1962-ig önkéntes.
 1956 antisztálinizációs törekvések

• AZ NDK vezetése ismét ellenáll.

• 1957-58. leszámolás a belső ellenzékkel.
 A szovjet önbizalom növekedése

• Rakétatechnika fejlődése, remények, az USA utolérhető.

• 1957. augusztusa az interkontinentális ballisztikus rakéta
(ICBM) sikeres tesztelése.
• 1957. október 4.: az első Szputnyik
• 1958 elején Hruscsov blöffje - a rakéták olyan gyorsan
jönnek le a futószalagról, mint a húsüzemben a kolbász.
• 1959 végén talán tucatnyi R-7-es van rendszerben
A nagyhatalmak érdekei Berlin
kérdésében
A Berlinen keresztül emigráló NDK polgárok
száma egy évtized alatt
 Szovjet ultimátum Berlin státuszának
rendezésére – 1.
1958. november 10, majd 27.

- Nyilvánítsák Berlint szabad várossá, a megszálló katonai

erők vonuljanak ki Berlinből.
- Amennyiben ez 6 hónapon belül nem történik meg a
Szovjetunió különbékét köt az NDK-val.
- Következmény: a Hallstein-doktrína nem tartható fent.
- Nyugat: tárgyaljunk róla, de érdemben nem reagál.
 Szovjet ultimátum Berlin státuszának
rendezésére – 2.
1959. január 10. - Szovjet békeszerződés tervezet:

- A két német állam egyesítéséig, a semleges

Németország megteremtéséig Berlin legyen „szabad
város”

- Nyugat: NEM, de tárgyaljunk róla!!!

 Amerikai álláspont – 1.

1959. február – John Foster Dulles USA KÜM Villy Brandtnak

Nem tévelyeghet a senki földjén egy egyesített

felfegyverzett Németország
 Később Thomson USA követ
Hruscsovnak

”Nem hiszem, hogy az Önök németjei jobbak a

mint a mieink!”

Az USA nem fog beavatkozni a Szovjetunió

érdekszférájába!
 Találkozók – 1.

1. Camp David 1959. szept. 15.: Hruscsov- Eisenhower

találkozó. „Berlin helyzet abnormális tárgyalni kell róla!”
2. „Párizs” 1960. május: De Gaulle-Churchill -
Eisenhower – Hruscsov lemondja. (U-2)
3. New York 1960. szept.: ENSZ ülésszaka. (Hruscsov itt
találkozott számos fejlődő országbeli küldöttséggel!)
A párizsi csúcs lemondása
A németek a „lábukkal szavaznak”
 Az újabb elhidegülés okai

• 1960. május 1. Az U-2 lelövése, az 50-es években az

USA 130 pilótát vesztett.

• 1961. február 21. fejlettebb ICBM tesztelése a

Szovjetunióban.

• 1961. április 12. Gagarin az űrben.

• 1961. április 17. Disznó-öböl – Kuba.

 A fal építésének előzményei – 1.

• A menekültek magas száma.

• 1952. A telefon összeköttetés megszakítása.

• 1953. A villamos közlekedésének beszüntetése. (63 ezer
kelet-berlini dolgozik nyugaton, 10 ezer nyugat-berlini a
keleti oldalon. Napi forgalom kb. 500 ezer fő)
• 1960. november a kelet-berlini tartózkodást engedélyhez
kötötték.
 „Szögesdrót terv” - a VSZ PTT
állásfoglalásai – 1.
• 1960. március, Moszkva:

Igen!
Kádár János NEM!

Enver Hodzsa

Georghiu-Dej
 „Szögesdrót terv” - a VSZ PTT
állásfoglalásai – 2.
• 1960. március, Moszkva:

NEM!

Hruscsov
 „Szögesdrót terv” - a VSZ PTT
állásfoglalásai – 3.

Walter Ulbricht:
„Nem építünk falat!”

Július hónap:
a kelet-berlini vásárlások korlátozása.
22-én az S-Bahn közlekedésének korlátozása
Csak ebben a hónapban 30 ezer menekült!
Újabb amerikai észrevétel – 1961. július 30.

• J. William Fulbright
szenátor, az USA
Szenátusa Külügyi
Bizottságának vezetője:

„miért nem zárják le a

határt, jogukban áll”
 „Szögesdrót terv” - a VSZ PTT
állásfoglalásai – 4.
• 1960. július, Moszkva:

IGEN!

Augusztus 3-5.
Hruscsov
A VSZ tagországok pártvezetői: IGEN!
„Szögesdrót terv” - a VSZ PTT
állásfoglalásai – 5.

• A fal felépítésével Erich

Honeckert bízták meg.
A „vasfüggöny” bezárul – augusztus 7.

Konyev marsall megnyugtatja a nyugati szektorok

katonai vezetőit
Nem lesznek egyoldalú szovjet katonai lépések!
A „vasfüggöny” bezárul – augusztus 13.
 A fal elhelyezkedése
és a határátkelőhelyek
 USA reakciók!?

• Augusztus 19. Manheimből 1500 USA katona bevonul

Nyugat-Berlinbe.

• Augusztus 20. Lucius Clay Nyugat-Berlinbe érkezik.

• Október 2-ig amerikai és szovjet páncélosok néznek

szembe egymással a Charlie-ellenőrzési pontnál.
 Kennedy álláspontja

„ Egy fal nem valami kellemes megoldás, de

azért mégis jobb, mint egy háború.”
 Hruscsov álláspontja

„ Tartózkodnunk kell miden további lépéstől,

amely különösen Berlinben súlyosbítaná a
helyzetet.”