7.

5
A kiegyezés megszületésének okai.
A kiegyezés tartalma és értékelése

A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűző­dő viták

(pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél).
 A filmnézés kiegészítheti az iskolai készülést, de nem helyettesíti sem az

!!! olvasást, sem a tanulást! Ez a filmes összeállítás segítséget nyújthat, ha

kiselőadáshoz kell anyagot gyűjteni, de akkor is, ha egy téma (személy, mű,
szerző stb.) iránt kedvtelésből érdeklődsz

!!
A kiegyezés okai és körülményei - Történelem érettségi felkészítő videó
https://www.youtube.com/watch?v=LUg1l_IbusA

Magyarország Története 29. rész - Megtorlás És Ellenállás

https://www.youtube.com/watch?v=tyIStQaerN8
Magyarország Története 30. rész - Út A Kiegyezéshez
https://www.youtube.com/watch?v=zbg7hyGkqxw
Magyarország Története 31. rész - Kiegyezés És Fellendülés
https://www.youtube.com/watch?v=6Vlr_Mifi38

Deák Ferenc és a kiegyezés -- Dr. Pap József egyetemi docens előadása

https://www.youtube.com/watch?v=Lv6x1SnjFaQ

http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=57

http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1.html
Megtorlás és a Bach-korszak

A kiegyezés megszületésének okai

Kiegyezés

Dualista alkotmányos monarchia

 Megtorlás

1865 Húsvéti cikk

1866 Königratz
Ferenc
József Haynau 1849.okt.06. Bismarck

Bach-korszak Centralizációs politika kudarca

Passzív ellenállás nehézségei
Nyílt abszolutizmus A magyar társadalom gazdasági helyzete
A Habsburg Birodalom nemzetközi helyzete
„modernizáció”
Passzív 1867 KIEGYEZÉS
ellenállás
Deák Dualista alkotmányos monarchia
Ferenc
Solferino

1859
Októberi diploma Osztrák Magyar Monarchia
Februári pátens

„Nem engedünk a 48-ból”

Ferenc
József Andrássy
Provizorium
Gyula
 A magyar forradalom leverése után annak ellenére, hogy a
Habsburgoknak segítséget nyújtó Miklós cár is kegyelmet kért a
„megtévedteknek” a császári kormányzat
véres bosszút állt

A megtorlás végrehajtója

Haynau

Arad 1849.Október 06.

Szilágyi: A magyar nemzet története – Bach-korszak

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400568.htm
A tizenhárom aradi vértanú és azok emlékszobra Aradon
Batthyány Lajos

Pesten a felelős magyar miniszterelnököt végezték ki

 nyílt abszolutizmust vezetett be

A magyar vezető
réteg zöme

Passzív
ellenállás
Magyarország teljes beolvasztása
(Teljes elutasítás)
Bach-korszak

Károsan befolyásolta a magyar

polgári fejlődést

Ferenc József
Szilágyi: A magyar nemzet története – Bach-korszak
http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400568.htm
 Magyar koronatartományokról
leválasztották: Erdélyt,
Horvátországot, Szerb Vajdaságot ,
Határőrvidéket és Temesi bánságot.
A megmaradt területet öt kerületre
osztották:

Pozsonyi kerület

Kassai kerület

Pest-Budai kerület

Nagyváradi kerület

Soproni kerület

Bach huszár

A megyék és a városok önkormányzatát eltörölték.

A korábbi hivatalnoki kar nem működött együtt a hatalommal hivatalnokokat hoztak
Ausztriából. Az új bürokráciát a jól kiépített besúgó hálózat egészítette ki. A katonai
és polgári felügyelet az élet minden területét érintette
Polgári átalakulás sarkköve:
Jobbágyfelszabadítás 1853. Úrbéri pátens

Gazdaság Folytatódott az előző években meginduló

gazdasági fellendülés (vasútépítés)

- A külföldi tőke beáramlása

- A háborúk idején kibontakozó gabona konjunktúra
A fejlődést ösztönözte: -
A kormány intézkedései közül pl. a Magyarország
és Ausztria közti vámhatár megszüntetése

Bach által készített Széchenyi ellen röpirata, a fejlődés alapvetően

propaganda füzet nem a kormánynak köszönhető, hanem a
beinduló gazdasági folyamatoknak

Szilágyi: Magyar Nemzet Története: IV. FEJEZET A nemzet önvédelme.

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400566.htm
Passzív
ellenállás

Emigráció

Az aktív ellenállás széles skálája: a Kossuth szakáll

Aktív viselésétől egészen az öngyilkos merényletekig
ellenállás mozogtak.

Az ellenállások különböző formái növelték egymás jelentőségét

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1803_oktober_17_deak_ferenc_szuletese/

Kehidai remetesége ellenére Deák Ferenc a

szabadságharc leverése után a magyar közélet
vezéralakja lett, amit zsenialitása mellett
hitelessége és következetessége indokol meg
leginkább. A „nemzet prókátorát” még a császári
udvar is tisztelettel kezelte, Deák azonban 1850-
Deák Ferenc ben elutasította Anton Schmerling osztrák
igazságügy-miniszter – nem hivatalos – bécsi
meghívását, ezzel pedig a kibontakozó passzív
ellenállás szimbóluma lett; a politikus a következő
évek során az elzárkózástól remélte a
szabadságharc során elbukott magyar ügy sikerét,
miközben kitartóan ragaszkodott a
jogfolytonossághoz, a ’48-as státusz
visszaállításához, és – szigorúan békés
eszközökkel – a neoabszolutista berendezkedés
ellehetetlenítésére törekedett. A passzív ellenállás
mindazonáltal nem jelentett tehetetlenséget, amit az
is kiválóan mutat, hogy Deák 1854-től a főváros
zajára cserélte fel a vidék nyugalmát, és a pesti
Vendéglő az Angol Királynéhoz Angol Királynő Szállóban bérelt lakosztályában
gyűjtötte maga köré a neoabszolutista korszak
Budapesti hírharang* magyar értelmiségét. (Tarján M. Tamás)
http://mek.oszk.hu/04900/04933/html/mhuracsok0003.
html http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9370
 Cavour Az olasz –francia- osztrák háborúban elszenvedett vereség
leleplezte a birodalom gyengeségét. A fegyverszünetet Ferenc
1859 József nem utolsósorban a magyar felkeléstől tartva kötötte
Solferino meg. Bachot menesztette.

Tk. 9. (Závodszky Géza)-128.old.: A nemzeti ellenállás immár tömeg mozglamakban

öltött testet. Nemzeti tüntetéssé vált Kazinczy Ferenc születésének 100 .
évfordulója, a Kisfaludy- a Berzsenyi megemlékezés, Erkel Hunyadi László című
operájának pesti előadása.
1860. Március 15-ét utcai fölvonulással ünnepelte meg az egyetemi ifjúság. A
katonaság sortüze megölt egy joghallgatót. Temetésén 60 ezres tömeg tüntetett. A
katonaság már nem mert közbelépni.
Széchenyi német nyelvű – névtelen- röpiratban maró gúnnyal leplezte le az új
abszolutizmus rendszerét. A rendőrség kíméletlenül zaklatta. Széchenyi maga ellen
fordította pisztolyát (1860). Az emberek politikai gyilkosságról suttogtak. A
gyászünnepségek fenyegető komorsággal zajlottak. (Tk 9.-128.old/ Závodszky Géza)

Ferenc József
„Nem engedünk a 48-ból”
Októberi diploma
Februári pátens
A kiegyezéshez vezető út 1849-1868 /projekt/
http://users.atw.hu/reniew/toriproj/index.html
 Kossuth Lajos
Dunai Konföderáció
A sikertelen 1861-es rendezési kísérletet a
Schmerling nevével fémjelzett ideiglenes
rendszer – provizórium – követte, ennek
négy éve alatt azonban a háttérben már
megkezdődtek a kiegyezésről szóló
1865 alkudozások. Deák 1865 áprilisában –
álnéven – megjelentetett Húsvéti cikkével
ez a vita nyilvános formát ölthetett,
Húsvéti cikk tárgyalásokat.
1865. április 16. | Megjelenik Deák Ferenc Húsvéti
cikke a Pesti Naplóban /: Tarján M. Tamás/ 1865 során Ferenc József menesztette
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1865_aprilis_16_m Schmerlinget, ismét összehívta a magyar
egjelenik_deak_ferenc_husveti_cikke_a_pesti_naploban
országgyűlést, és a Pragmatica Sanctio
alapjából kiindulva konzultációt
kezdeményezett Deák Ferenccel.
1866
Az 1866-os porosz-osztrák háborúban
elszenvedett újabb vereség hamarosan
Bismarck Königratz felgyorsította a kiegyezési folyamatot.

Kiegyezés
1867 KIEGYEZÉS
http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=57
 Dualista alkotmányos monarchia
Királlyá koronázták

Ferenc József
felelős magyar kormány nevezett ki

Andrássy Gyula
DIÓSZEGI ISTVÁN: Andrássy
http://epa.oszk.hu/00000/00003/00001/
fej02.htm

Országgyűlés elfogadta
közös ügyeket
hadügy
ezek fedezésre szolgáló pénzügy

külügy
 A kiegyezési törvény első lapja
N 45  –  Regnicolaris Levéltár  –  Archivum
Regni  –  Ladula H Privilegia recte articuli – Ser.
A – Fasc. 2. – 1867

Deák elérte, hogy az uralkodó – gróf Andrássy Gyula vezetésével –

felelős magyar kormányt nevezzen ki, mely az 1867. évi XII.
törvénycikkellyel aztán törvényerőre emelte az elmúlt évek
tárgyalásainak gyümölcsét. A „haza bölcsének” erőfeszítései
nyomán megszületett a dualista rendszer, mely ugyan a had- és
pénzügyek terén is „engedett a negyvennyolcból”, ezzel együtt
azonban biztosította Magyarország modernizációjának és
felzárkózásának a törvényi kereteit. Deák érdemei mindazonáltal
nem merültek ki a kiegyezés tető alá hozásában, hosszú ideig
ugyanis gyakorlatilag az ő személyes tekintélye biztosította az
Andrássy-kormány eredményes működését a függetlenségpárti
közvélemény és a kossuthi emigráció ellenében. (Tarján M. Tamás)

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1803_oktober_17_deak_ferenc_szuletese
 A kiegyezéshez vezető út

http://www.youtube.com/watch?v=rgJKQBiWmj0

Tárjuk fel, hogyan változtak a kormányzatot és a magyar vezető réteget megegyezésre szorító
külső és belső tényezők!
I. Ferencz József király és Erzsébet királyné koronázása.
(Engerth K. festménye a budai kir. várpalotában. A cs. és kir. főudvarmesteri hivatal engedélyével. Tull Ödön
másolata alapján.)
 Korszerű jog- és igazságszolgáltatási rendszer jött létre, amely lényegében
megfelelt a korabeli európai színvonalnak. Az állampolgárok törvény előtti
egyenlősége és a bírák függetlensége ekkor vált a magyar joggyakorlat
szerves részévé. Kormánya a centralizmus és az önkormányzat elveinek
egyidejű érvényesítésével korszerűsítette a közigazgatást. A megyék helyi
ügyekben való önkormányzata, úgyszintén a közigazgatás közegeinek
választása is fennmaradt, és a törvény azt is megengedte, hogy a
megyegyűlések továbbra is foglalkozzanak országos ügyekkel. Az
országgyűlés törvényeinek és a kormány rendeleteinek végrehajtásáról
viszont nem lehetett többé vita, és hogy valóban ne is legyen, arról a kormány
által kinevezett főispán kezeskedett. Ekkor született meg a népiskolai
törvény, amely az elemi iskola elvégzését kötelezővé tette valamennyi iskolás
korú gyermek számára. És ekkor fogadta el a parlament az európai
viszonylatban egyedülálló nemzetiségi törvényt, amely nyelvi és kulturális
tekintetben teljes egyenjogúságot biztosított a haza másajkú lakóinak.
Miközben a nagy európai országokban rendeletileg tiltották a nemzetiségi
nyelvhasználatot, Magyarország egy időre békés sziget lett a rögeszmés
nyelvi uniformizálás tengerében.

DIÓSZEGI ISTVÁN: Andrássy
http://epa.oszk.hu/00000/00003/00001/fej02.htm
33. Az önkényuralom kora
Megfélemlítés, bosszú Modernizáció:
BACH-KORSZAK Polgári állam kialakítása
1849.október 6. * alkotmányosság Államapparátus és az
ARAD kizárásával, állampolgárok viszonyát
nyílt önkény * a lakosság ellenére,
HAYNAU, aláásta
* idegen érdekek
figyelembe véve
F: 225/4

Polgári átalakulás sarkköve: Külföldi tőke

GAZDASÁG
Jobbágyfelszabadítás
VASÚTÉPÍTÉS
(Áprilisi törvények)

F:226/6

Eltörölték Magyarország és
Ausztria közti:
Bach: Rückblick Széchenyi: Blick
vámhatárt

Ellenállás formái Nyílt ellenállás Passzív ellenállás Emigráció

F: 228/20
34.Út a kiegyezéshez
 Új !!!!! 1859 FERENC JÓZSEF Országgyűlés
34 1861
abszolutizmus Solferino
Októberi diploma Elutasítás
külpolitikai +
Út a Kossuth Februári pátens
kiegye- kudarcai Határozat Felirat
Magyar Nemzeti Igazgatóság
zéshez + (Teleki ) (Deák)
-pénzügyi csőd
-kis belső
támogatottság

Provizórium !!!!! Apponyi György DEÁK FERENC

(„átmeneti” korszak) Magyar vezető réteg (közös: külügy, hadügy,
Vezető réteg eladósodása pénzügy) „Húsvéti cikk” (1865)
A 48-as törvények
felülvizsgálata

1866 1866-67 FERENC

Országgyűlés
Königratz JÓZSEF
KIEGYEZÉS magyar király
Megyei önkormányzat
visszaállítása 1867
ANDRÁSSY
GULA
miniszterelnök

DUALISTA Közös ügyekben Önállóság: Gazdasági

jelentős maradt az uralkodó -országgyűlésnek felelős megállapodás
MONARCHIA:
befolyása. kormány
OSZTRÁK Uralkodó hatalmát erősítette -cenzusos választójog
MAGYAR még, hogy a hadsereg alapján választott
MONARCHIA vezetése teljes mértékben a országgyűlés
kezében maradt.
Egyéb
 Deák Ferenc
Élete és tevékenysége

1808 és 1854 között Kehidán lakott.
Deák Ferenc otthona - A kehidai Deák-kúria
 Deák Ferenc születése
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1803_oktober_17_deak_ferenc_szuletese/
Deák egy Zala megyei köznemesi família
hetedik gyermekeként látta meg a
napvilágot, de családi élete mégis
szerencsétlenül alakult, édesanyja, Sibrik
Erzsébet ugyanis belehalt a szülésbe, ő
pedig nagybátyja házához – egy szoptatós
dajkához – került. A gyermek ötéves
korában aztán édesapját is elveszítette,
így testvérei és Hertelendy György
gyámsága alatt nevelkedett, és tanult.
Deák 1823-ban oklevelet szerzett a győri
jogi akadémián, majd szűkebb pátriájában
ügyvédként praktizált, és alügyészként,
illetve jegyzőként – később pedig
alispánként – a vármegye közéletében is
komoly szerepet vállalt. A „haza
bölcsének” karrierje 1833-ban ívelt fel,
miután bátyja, Antal váratlanul
megbetegedett, és maga helyett öccsét
küldte követnek a pozsonyi
országgyűlésre
Zala megyében tiszti ügyész, árvaszéki jegyző, 1832-től helyettes
alispán volt, 1833-tól a pozsonyi országgyűlésen lett követ.
Kiemelkedő tudása, határozottsága, beszédkészsége, erkölcsi
tartása révén a reformellenzék egyik hangadója, majd az 1839-40-
es diétán Wesselényi és Kölcsey távozása után a liberális ellenzék
hivatalos vezetője lett. Országos tekintély övezte, nagy szerepe
volt az amnesztia kiharcolásában, az ipari, bank- és kereskedelmi
viszonyokat javító törvények meghozatalában, szót emelt a
magyar nyelv ügyében, a halálbüntetés ellen, a lelkiismereti és
szólásszabadság mellett, az úrbéri viszonyok megszüntetésért.
1843-44-ben részt vett a büntető törvénykönyv kidolgozásában, a
közteherviselést szorgalmazta, de a javaslatot követő véres zalai
zavargások miatt visszavonult.
Otthonról is támogatta a védegyleti mozgalmat, közvetített
Széchenyi és Kossuth vitájában, bár inkább az utóbbi oldalán állt.
1846-47-ben ő öntötte végleges formába a szabadelvű tábor
programját, az Ellenzéki Nyilatkozatot. Betegeskedése miatt
nem vállalt követséget, vidéki életéből az 1848-as forradalom
mozdította ki: március 20-tól a megyei közgyűlés kérésére részt
vett az országgyűlésen, igazságügy-miniszter volt 1848 áprilistól a
Batthyány-kormányban, júliusban az első népképviseleti
országgyűlés tagja lett, a hűbéri maradványok felszámolására tett
törvényjavaslata már nem léphetett életbe.
Deák igyekezett mérsékelni Kossuthot, ellenezte a Béccsel való
szakításhoz vezető jogszabályokat, a békéről tárgyalt
Innsbruckban és Bécsben.
 Magyar részről Deák vezette az 1867-es kiegyezéshez vezető
tárgyalásokat, a kiegyezés Magyarország belső önkormányzatát a
külügy, a hadügy, és ezek fedezését szolgáló pénzügyek
közössége mellett rögzítette, e terheket 70:30 arányban viselte a
két ország. Deákot ekkor kezdték a haza bölcsének nevezni. A
nevét viselő párt vezetője lett az 1865-68-as országgyűlésen, de
kormánymegbízatást nem vállalt. Állam és egyház
szétválasztását, a polgári házasságkötést szorgalmazta, utolsó
beszédét is egyházpolitikai kérdésekről tartotta.
Számos író, költő, így Arany János, Kemény Zsigmond és Gyulai
Pál volt a barátja, ők alkották az ún. irodalmi Deák-pártot. Nem
alapított családot, Vörösmarty árváit fogadta gyermekeivé. 73
évesen, 1876. január 28-án halt meg Budapesten.
Deák koncepciózus reformer, mesteri taktikus volt, puritán és
szerény. Alig voltak személyes ambíciói, politikusi pályáján
erkölcsi értékek mozgatták. Kemény vitapartnerként ismerték, aki
nem feledte a helyes arányokat. Elítélte a fanatizmust,
kiegyensúlyozottan, higgadtan politizált, végsőkig ragaszkodott az
alkotmányossághoz, s védte a nemzet érdekeit. Kényelmes ember
volt, de jogi-politikai kérdésekben nem kímélte magát.
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=12330&pIdx=2&print=1

Deák Ferenc életének és munkásságának óriási az irodalma. A számos forrás közül -

magán életének bemutatása szempontjából - kiemelkedik Eötvös Károly: Deák Ferenc és
családja, Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és
magánéletéből, valamint Király Béla: Deák Ferenc című munkái.
Pillanatok Deák Ferenc életéből
http://users.atw.hu/historiamozaik/pillanatok_deak_ferenc_eletebol.html
 Andrássy Gyula

Nyugat, 1910/20 szám/ Halász Imre: Egy letünt nemzedék /Gróf Andrássy Gyula II.
http://epa.oszk.hu/00000/00022/00066/01887.htm

TELEKI LÁSZLÓ (1811-1861) KEGYENC

http://mek.oszk.hu/05900/05908/05908.htm
 Ezer év törvényei
Kevés ország kevés kiadója üdvözölheti azzal az
olvasóit, hogy ezer esztendő törvényalkotásának
gyümölcseit teszi elérhetővé a számukra digitális
formában. Még kevesebb azoknak a száma, ha van
ilyen egyáltalán, amelyek ezt az interneten keresztül
teszik, térítésmentesen, elvileg bárki számára
szabadon hozzáférhetően.
Most, hogy a CompLex Jogtár 10. születésnapját
ünnepeljük, talán nem szerénytelenség megállapítani,
hogy sokat tettünk ez alatt a tíz év alatt azért, hogy a
múlt és a jelen törvényekbe zárt üzeneteit Önökhöz
eljuttassuk. A korszerű technológia nyújtotta
lehetőségeket felhasználva, ezt tesszük most is. Ami a
gutenbergi korban fél könyvtárnyi lenne, mintegy
tízezer törvényünk Szent Istvántól a 2003-ban
meghozottakig, e helyütt is a rendelkezésükre áll!

http://www.1000ev.hu/index.php
 A XIX. század második fele

Felvidék

Rendhagyó történelemóra 9. rész - Felvidék a XIX.

század második felében
http://www.youtube.com/watch?v=IWFBAZevozI

Kárpátalja

Rendhagyó történelemóra II/5 - Bach korszak /Kárpátalja/

http://www.youtube.com/watch?v=5EK_FENq660
 Megtorlás
Bismarck 1866 Königratz

Centralizációs politika kudarca

Passzív ellenállás nehézségei
Ferenc A magyar társadalom gazdasági helyzete
A Habsburg Birodalom nemzetközi helyzete
József Haynau 1849.okt.06.
Bach-korszak
1867 KIEGYEZÉS
Nyílt abszolutizmus

„modernizáció”

Passzív Dualista alkotmányos monarchia

ellenállás

Deák Ferenc
Solferino
Osztrák Magyar Monarchia
1859
Októberi diploma
„Nem engedünk
a 48-ból”
Februári pátens

Provizórium
Ferenc Andrássy
József Gyula
Kossuth Lajos Dunai Konföderáció
közös ügyek gazdasági kiegyezés
1865 Húsvéti cikk