Arab-izraeli háborúk

1948-1982
 Az első arab – izraeli háború
(1948. május 15. -1949. február
24.)
ENSZ határozat Palesztina felosztásáról
Arab és zsidó fegyveres
támadások helyszínei
 A csapatok
csoportosítása a
támadás előtt
A háború lefolyása
Következmények
Izrael területe a háború
után
A második arab – izraeli háború
(1956.október 29 – november 5.)
Az erőviszonyok
 A csapatok
csoportosítása
A háború fontosabb
eseményei
Veszteségek
A harmadik arab – izraeli háború
(1967. 06.05-10.)
• 1967. június 3-án
újjáalakult az izraeli
kormány
• A hadügyminiszteri tárcát
Mose Dajan kapta
• Ez a világ különböző
politikusai így ítélték meg:
HÁBORÚ!
• Így a Kneszet túlnyomó
többséggel megszavazta
a ,,megelőző háború”
megindítását.
 A ,,megelőző háború”
• Izraeli indokok a háború megindításához:
- szabad hajózás biztosítása az Akabai-öbölben
- az arab gerilla-akciók megtorlása
- az Izraelt fenyegető egyiptomi, szíriai, jordániai katonai
veszély elhárítása

 Június 4-re az izraeli csapatok befejezték a

felvonulást és felvették a háborús csoportosítást.
 A tervek szerint haladva az izraeli légierő 1967. június 5
én 7.00-kor (egyiptomi idő szerint 8.00-kor) megkezdte a
légi támadást.
 A hatnapos háború
1967. június 5 – június 10.

• A szárazföldi
hadműveletek és
harcok három
egymástól térben
és időben
elkülönített
arcvonalon folytak
 Az erők
csoportosítása
az egyiptomi
arcvonalon
 Az erők
csoportosítása
a jordániai
arcvonalon
 Az erők
csoportosítása
a szíriai
arcvonalon
 Előrenyomulás az
egyiptomi arcvonalon
(1)

A Sínai-félszigeten lévő
egyiptomi erők ellen 5-én
9.15-kor indították meg a
támadást, három fő- és két
kisegítő irányba.
Ekkorra az egyiptomi
légierő elvesztette
gépállományának több
mint 60%-át.
 Előrenyomulás az
egyiptomi arcvonalon
(2)

6-án és 7-én az izraeli

támadás sikeresen
bontakozott ki és közben
jelentős egyiptomi erőket
sikerült bekeríteni.
 Előrenyomulás az
egyiptomi arcvonalon
(3)
Június 8. A déli órákra a
támadók több helyen
elérték a Szuezi-
csatornát.
9-én kisebb elszigetelt
ellenállási pontoktól
eltekintve, befejeződtek
a harcok.
Ezen a napon 3.55-kor
a felek elfogadták az
ENSZ tűzszüneti
felhívását
Támadás a jordániai
arcvonalon (1)

Az izraeli csapatok a
legsúlyosabb harcokat
Jeruzsálem teljes
elfoglalásáért folytatták.
Június 7-én Jeruzsálem
teljesen izraeli kézre
került.
Ezután birtokba vették
Jerikót, ill. Hebron is az
ellenőrzésük alá került
Támadás a jordániai
arcvonalon (2)

A nap végére a támadó

csoportosítás kijutott a
Jordán folyó nyugati
partjára a Holt-tenger és
a Jordán völgye között.
7-én éjfélre teljes
szélességben elérték a
Jordán folyót és
elfoglalták a folyón
található három hidat is.
Támadás a jordániai
arcvonalon (3)

IZRAEL ÉS JORDÁNIA
KÖZÖTT 7-ÉN 20.00-
KOR LÉPETT ÉLETBE
A TŰZSZÜNET
 Támadás a szíriai
arcvonalon (1)

A jordániai győzelem után

az izraeli vezetés
parancsot adott a Szíria
elleni támadásra.
Fő cél: Golán-fennsík
elfoglalása.
A támadás 9-én délelőtt
kezdődött meg.
Támadás a szíriai
arcvonalon (2)

A főirányba tartó
hadosztály jobb szárny
dandárja egy rossz
manőver miatt komoly
veszteségeket szenvedett,
de a támadás további
részében sikeresen
harcoltak a szíriaiak ellen.
 Támadás a szíriai
arcvonalon (3)
Június 10-én birtokba
vették a Golán-fennsíkot.
Ekkor mindössze 60 km-re
voltak Damaszkusztól.
Az izraeli előrenyomulás
azonban leállt.

A FELEK JÚNIUS 10-ÉN

18.30-KOR ELFOGADTÁK
A TŰZSZÜNETI
FELHÍVÁST, S EZZEL A
HATNAPOS HÁBORÚ
BEFEJEZŐDÖTT!
 Izrael háborús
területi nyeresége
és a veszteségek
(1)
 Izrael háborús
területi nyeresége
és a veszteségek
(2)
 A háború utáni helyzet fő jellemzői

• Izraelben vita
bontakozott ki a 67-ben
megszerzett területe
védelme és biztosítása
ügyében.
• Bar-Lev vezérkari főnök
egy bizottságot hozott
létre egy optimális
javaslat elkészítésére.
 A ,,Bar-Lev” Vonal
kiépítése
A Szuezi-csatorna keleti
partján 15 erődcsoportot
hoznak létre, egymástól 10-
20 km távolságra.
Az erődcsoportok közötti
kapcsolatot sűrű
járőrözéssel kívánták
biztosítani.
Az erődítések mögött
harckocsi és tüzér
csapatokból álló mozgó
tartalék elhelyezését
javasolták.
 Az erődrendszer felépítése (2)

Egy erődcsoport 2-3 erődöt

foglalt magába, amelyek
között 6-8 km távolság volt.
Az erődök 1,5 km-t tudtak
tüzükkel ellenőrizni.
A fennmaradó hézagokat
figyelőkkel és járőrökkel
biztosították.
Egy erődben a kezelő-
személyzet 30 fő volt.
Egyes erődcsoportokban 7-
8 harckocsit is elhelyeztek.
 Az erődrendszer felépítése (3)

Az erődvonal mögött 3-5

km-re megerődített
körlevelek voltak
tüzérségi és harckocsi
tüzelőállásokkal.
Az erődvonal mögött
különböző mélységben
utakat építettek:
biztosítsák az ellátást és
a szükséges manőverek 1969 márciusára
lehetőségét. befejeződött az erődvonal
kiépítése!
A negyedik arab – izraeli háború
(1973. október 6. - október 22.)
 A két háború között

• Kisebb-nagyobb összecsapások folytak

• Ezért az USA 3 hónapra tűzszünetet rendelt: a
csatorna mindkét oldalán 50 km-es sávban meg
kellett szüntetni a katonai tevékenységet.
• Ennek ellenére a felek aktív tevékenységet
folytattak katonai téren
• 1970-ben Nasszer elnök meghalt, utóda Anvar
Szadat lett, aki egy újabb Izrael ellenes háború
megindításáról döntött 1972-ben
 Az arab felkészülés a visszavágásra

Új hadműveleti tervek
készítése szovjet
katonai tanácsadók
segítségével.
Szoros együttműködést
szerveztek Jordániával
és Szíriával.
1973 nyara közvetlen
felkészülés az
egyiptomi-szíriai
csapatok között.
 Az erők csopor-
tosítása az egyip-
tomi arcvonalon
Az erők csopor-
tosítása a szíriai
arcvonalon
 A negyedik háború hadi eseményei
1973. október 6. - október 22.

Az egyiptomi és a szíriai
csapatok együttes
támadásával indult meg.
A támadás napja szombatra
(az izraeli pihenőnapra)
esett.

A Szuezi-csatorna keleti
partján védelemben lévő
csökkent állományú izraeli
csapatokat váratlanul érte az
egyiptomi támadás.
 Harcok az
egyiptomi fronton
(1)

Az egyiptomi
hadosztályok az esti
órákban elfoglalták az
első védelmi vonal
támpontjait.
A következő két
napban 10-12 km-t
nyomultak előre
 Harcok az
egyiptomi fronton
(2)
A sikert nem
használták ki, mert a
támadás
továbbfolytatása
helyett inkább az elért
terepszakasz
megerősítésére
fordítottak hangsúlyt
 Események a szíriai arcvonalon (1)

• Közben a szíriaiak
október 7-én a délelőtti
órákra 4-8 km mélyre
betörtek az izraeli
védelembe a Golánon,
de az izraeli
ellencsapások miatt
nem sikerült nagyobb
teret nyerniük
 Események a
szíriai arcvonalon
(2)

• A következő napon már

az izraeli csapatok
támadtak és 10-ére
visszaállították az
eredeti helyzetet.
• A későbbiek során 15-
20 km mélyen
benyomultak szíriai
területre.
 Ellentámadás az egyiptomi arcvonalon
Október 15-én az izraeli
csapatok 18 dandárral
(9 pc.-os) légitámoga-
tással támadásba
mentek át és három nap
alatt elérték a Nagy
Kesetű tavat és attól
északra a Szuezi-
csatornát.
Hídfőt alakítottak ki és
Kairó irányában észak,
észak-nyugat, ill.
délnyugati irányban
támadtak tovább.
 Az ENSZ ismételten közbelép

• Október 22-én felszólította a szemben álló

feleket a haditevékenységek beszüntetésére,
amit Egyiptom rögtön elfogadott.
• Izrael azonban kihasználva a vákuumot,
bekerítette a délen harcoló 3. egyiptomi
hadsereget és további jelentős területeket foglalt
el.
• Végül október 26-én az egyiptomi-izraeli
arcvonalon is véget értek a harcok.
 A harmadik és a negyedik arab-izraeli
háborúk értékelése (1)
• A harmadik háború
• Az arab országoknak egységes
és közös katonai doktrínájuk
nem volt + felkészülésben
elmaradtak (fegyveres erőinek
jelentős része még az
átcsoportosítás állapotában
volt)
• Az izraeli hadászati elgondolás:
megelőzés, meglepetés
• Az arab légierő súlyos
veszteségeket szenvedett, ám
az izraeli légi erő döntő
szerepet játszott a háború
végső kimenetelében
• A negyedik háború
• Az arabok tudatosan készültek
(1967 tanulság)
• Céljuk: visszaszerezzék az
elvesztett területeket (Egyiptom
visszaszerezte a Sínai-félszigetet
és ezzel megszerezte a Szuezi-
csatorna ismételt ellenőrzési jogát
is
• Az araboknak volt doktrínájuk és
hadászati elgondolásuk (a háború
egészére, és az egyes
arcvonalakra vonatkozó
hadműveletekre)
• Izraelt meglepték ugyan, de ennek
konkrét hadászati következményei
a végkimenetelt tekintve nem
voltak.
A 73-as háború területi következményei
 Háborús veszteségek (1)

• Mindkét fél érzékeny veszteséget szenvedett mind

emberben, mind anyagi eszközökben
• A negyedik háborúban az izraeli veszteségek aránya
kétszeresére nőtt, míg az arab országoké felére
csökkent.
A technikai
veszteségek
elsődleges oka a Háborús veszteségek (2)
kezelők eltérő
felkészültsége.
Az ötödik arab – izraeli háború
(1982. június 6. - augusztus 21.)
 A háború előzményei 1.
• 1973-as háború után kiújultak a terrortámadások Izrael
határ menti területei ellen
• Tüzérségi és rakétatámadások érték az izraeli telepeket
• Izraeli védelmi erők állandó készenlétben,
időnként erőteljesebb fellépésre volt szükség
• Szárazföldi csapatokkal vagy a légierő
repülőgépeivel intéztek támadásokat az arab
területeken található bázisok ellen
• Izrael fő ellenfele a libanoni székhellyel működő
palesztin felszabadítási szervezet (PFSZ) volt
 A háború előzményei 2.
• Dél-Libanont lényegében palesztin állammá
alakították át
• a palesztinok Izrael É-i részét támadták, a határ
közelében táborokat állítottak föl, erődítések egy
esetleges izraeli támadás ellen
• a palesztinok támadó akciók sokaságát követték
el a világ minden pontján izraeli célpontok ellen
• É-izraeli telepek erőteljes támadása, a védelem
lehetetlenné vált
 A háború előzményei 3.

A Knesszet utasította a
hadsereget, hogy
kezdjen támadó
hadműveleteket a
palesztinok ellen.
 A háború előzményei 4.

• Az izraeli kormány hármas feladatot szabott meg

a hadsereg számára:
1. Szorítsák ki a PFSZ erőit Libanon határain túlra,
így Galilea lakossága kívül kerülne a palesztin
nehézfegyverek hatótávolságán.
2. Kerüljék a szükségtelen összecsapásokat a
szíriai reguláris csapatokkal (É-Libanonban
jelentős területeket tartottak ellenőrzésük alatt).
3. A hadsereg kímélje meg a libanoni polgári
lakosságot.
 A háború eseményei 1.
1982. június 6-án megkezdődött a „Békét Galileának”
fedőnevű terv végrehajtása, azaz az izraeli támadás
Libanon ellen.

A támadást három irányban indították meg.

1. Az egyik oszlop a
tengerpart mentén vezető
úton vonult felfelé, Tyre
irányába.
2. A másik oszlop a Hula-
medence legészakibb
pontjától Nabatiye
elfoglalására indult.
3. A harmadik oszlop
megközelítőleg
ugyanarról a területről
ÉNY-ra, Hesbia felé
vette útját.
►A támadást mindhárom
irányba egy-egy meg-
erősített páncélos had-
osztály indította meg, a
hadosztályok állomá-nyába
250-300 harckocsi tartozott
 A háború eseményei 2.

A támadás első napján az

izraeliek sikeresen
törtek előre.
A nap végére több hídfőt
foglaltak el a Litani
folyó túlpartján.

Később bekerítették
Nabatije városát.
Segítette ezt, hogy a szíriai
erőket nem engedték
harcba lépni.

8-án az izraeli csapatok

elfoglalták Szidon és Tyr
városát.

Egy újabb páncélos

hadosztály elfoglalta a
Dél-Libanonban lévő
Tebnint és Kvanat
városokat.
 A háború eseményei 3.
• Június 9-én az izraeli csapatok szívós harcok után
elfoglalták Damur városát, közben összecsaptak a szíriai
erőkkel.
• Heves harckocsi összecsapások.
 Merkava és T-72-es harckocsik
A Bekaa-völgy É-i bejáratá-nál
heves páncélos csatára került
sor. Először találkoz-tak az
izraeli Merkavák és a szír T-
72-es harckocsik.

Az összecsapás ered-
ményeként a szíriai
csapatok visszavonultak.
 SA―2-es föld-levegő rakéta

Az izraeli légierő
csapásokat mért a
Bekaa-völgyben
telepített SA-2, 3 és
6 típusú légvé-delmi
rakétarend-szerre.

Június 14-e után a harcok már csak Bejrutra korlátozódtak.

 A háború eseményei 4.

Június 10-én az izraeliek

a főerőiket Bejrut el-
foglalására
összpontosították.

A következő 3 napban az izraeli csapatok elérték Bejrut külső

kerületeit, körülzárták a város Ny-i részét és a nemzetközi
repülőteret
A város bevételére az izraeli
hadsereg 3 hadosztálynyi erőt, 50
ezer főt, 560 harckocsit, 2400 egyéb
páncélos járművet és kb. 120
löveget összpontosított.

A város Ny-i részén: 2000 szíriai katona, 7000-8000 fő palesztin,

kb. 1000-2000 fő baloldali libanoni fegyveres és mintegy 500 ezer
polgári személy tartózkodott.
A városharcban a kis
gyalogos csoportok
nagy veszteségeket
okoztak az izraeli
csapatoknak.

Izrael tűzszünetet hirdetett, de ezt a PFSZ és a szíriai csapatok

gyakran megszegték.
 A háború eseményei 6.

Izrael felújította a
hadműveleteket.
Három nappal később a
megmaradt szíriai
erőknek engedélyezték,
hogy visszavonuljanak
Szíriába.
Lezárult a „Békét
Galileának”hadművelet
 A háború eseményei 7.

• A PFSZ Bejrutban maradt

katonái számára lehetővé
tették, hogy fegyvereiket
hátrahagyva, külföldre
távozzanak.
• A terv 12 ezer fegyveres 15
nap történő kivonását
foglalta magába.
• A háború 75 nap után
gyakorlatilag befejeződött.
 Háborús veszteségek
• Izraeli jelentés szerint 368 fő meghalt és 2383 sebesült.

• A palesztin veszteség 3000 halott és sebesült, kb. 6000

hadifogoly.
• A polgári lakosság vesztesége 25 ezer főre tehető. (Bejrut,
Szidon, Tyr)

• Az első hónapban Izrael 140 harckocsit vesztett, ez a duplájára

nőtt szeptemberben.
• Palesztin részről a veszteségek nem ismertek, Szíria a harcok
során kb. 300 harckocsit vesztett.

• Légierő vesztesége Szíria részéről: 90 repülőgép (20%), Izrael

veszteségei csekélyek voltak, kb. 40 repülőgép.