Önkényuralom és kiegyezés…

Önkényuralom és ellenállás

1. Megtorlás
Az 1848-1849 -és forradalom és szabadságharc leverése után súlyos megtorlás
kezdődött Magyarországon. Az osztrák kormány arra utasította Haynaut, hogy
tartóztassa le a lázadás valamennyi vezetőjét, a honvédeket pedig sorozza be a
császári hadseregbe.
Batthyány Lajost, és az aradi hősöket, és még több sok száz embert végeztek ki.
Akik ki menekültek külföldre (pl.:Kossuth, Táncsics) azek jelképesen lettek
kivégezve azaz fekete táplára írták a nevüket és akasztófára kötözték.
A véres bosszú óriási nemzetközi felháborodást váltott ki.

2. A Bach-Korszak
A szabadságharc leverése után Ferenc József legfőbb célja a birodalom
egységének újbóli megteremtése és megőrzése volt.
A császár önkényuralmat vezetett be, azaz ő irányítottá a kormány.
Magyarországon megszűnt a katonai kormányzás—Haynaut elbocsájtották.
De Bécs továbbra is minden önkényuralmat nélkülöző tartomámnyként kezelte
az országot.
Ezt a korszakot az osztrák belügyminiszterről nevezték el: Alexander Bach.
Magyarországot feldarabolták, és leválasztották Erdélyt és Horvátországot, aztán
a maradék területet öt kerületre osztották fel. (szóval egy kicsit Magyarország
meg szívta..)
A közoktatási nyelv a német lett. A szellemi életet a cenzúra folytatta. Rendőr
álam épült ki, birodalmi csendőrség. Az elnyomó hatalom szemei és fülei
mindenhol ott voltak (titkosrendőrök és a fizetett besúgok).
A kormányzat törekedett a birodalmi korszerűsítésen. Nem törölték el az 1848.-
as áprilisi törvények által megvalósított jobbágyfelszabadítást.
 3. Az ellenállási formái
 A nyílt Habsburg-ellenes harc
Libényi János (fiatal szabó legény) Bécsben leakarta szúrni Ferenc Józsefet.
Kivégeztek
 Külföldre emigrált.
A politikusok abban reménykedtek, hogy nemzetközi segítséggel
Magyarország visszanyerheti önállóságát.
 Nemesség, polgárság
Jelmondatuk: „Nem engedünk a 48-ból”! Passzív ellenállás.
A passzív ellen állás vezéralakja Deák Ferenc volt.

4. Megrendül a birodalom ereje

1850 év második felében a Habsburg Birodalom gazdasági és politikai csődbe
jutott. Emiatt az olcsó magyar gabona és fellendülő malomipar tönkretetté az
osztrák malmokat. A cseh vasipar fejlődése is vissza szoríttatta az osztrákokat.
Vörösmarty temetése 1855.—1860 méltó megünneplése. Széchenyi
öngyilkossága 1860, a temetésén 80 ezer ember volt.

5. Az osztrák-magyar kiegyezés

Minkét fél érdeke

Au. Ok Mo.
külpolitika Pangó gazdaság
Helyzet-Verség Növekvő adósság
Pénzügyi csőd Nehéz megélhetés
Állami működés Nemzetiség
mozgalmak
akadályozás
Passzív ellenállás

Lépések:
I. Ferenc József alkotmányos terve—Magyarország visszautasítja.
Létre jönnek az első pártok:
Határozó Párt: igy nevezték az 1861. országgyűlésen azt a pártot, mely arra
törekedett, hogy az országgyűlés első nyilatkozata határozat legyen, ne pedig az
uralkodóhoz intézendő felirat.
Felirat párt: A Felirati Párt az 1861-es magyarországi országgyűlésen. Deák
Ferenc vezetésével létrejött politikai csoportosulás, amely a tanácskozás
eredményének kifejezésére a hagyományos, uralkodóhoz intézett felirat mellett
érvelt.

II. Húsvéti cikk

1865 húsvétján Deák Ferenc a Pesti Naplóban kifejezte: meg kell találni a
lehetőséget annak, hogy birodalom biztonságán ne essék csorba, de
Magyarország törvényes rendje és egysége is helyreálljon. A híres húsvéti
cikket a kiegyezési tárgyalások kezdetének szokták tekinteni.

Új európai hatalom neve: Osztrák-Magyar Monarchia (OMM)

Uralkodó: Ferenc József
Létrejöttének ideje: 1867
Magyar miniszterelnök: Andrássy Gyula
Fővárosai: Bécs és Budapest

Ferenc József koronázása:

1867. június 8.-án pompás körülmények között koronázták meg, Ferenc Józsefet.
Liszt Ferenc erre az alkalomra írta a; Koronázási misét, de Liszt Ferencet nem
hívtak meg mert nem volt elég előkelő. A budai-Mátyás templomban történt a
szertartás. Ferenc Józsefet Andrássy Gyula és esztergomi érsek koronázta meg.
Erzsébet (Sissi) jobb vállát is meg érintették a Szent Koronával, ezzel elfogadtak
magyar királynővé.
Andrássy Gyula az oltár elé lépett és felkiáltott: „ Éljen a megkoronázott király”
A király fehér paripán és a koronázási palásttal vonult.
Magyarország minden vármegyéje küldött egy kis szekér földet: mohácsi síkról,
Világosról, Vajdahunyad vára alól.
Koronázási ajándék: 100 ezer arany.

Cassandra levél:
Kossuth ellenezte a kiegyezést. Attól félt, hogy Magyarország ezzel a lépéssel
örökre lemond az önállóságáról.

6. A dualizmus rendszere

Dualista állam:
Az OMM dualista birodalom volt.
Közös: uralkodó, hadügyminisztérium, külügyminisztérium,
pénzügyminisztérium.
Kettő: főváros, kormány, hivatalos nyelv.

Kiegyezési értékelése: Az állam két fele (Ausztria és Magyarország) lényegében

egyenrangú volt.

Horvátország és a nemzetiségek: megkötötték a horvát-magyar kiegyezést.

Horvátország a belső ügyeit teljesen önállóan intézte. Saját országgyűlése lett.
Magyarországi nemzetiségek helyzetét is. Eötvös József nevéhez kötődő
nemzetiségi törvény 1868.
Pártok a kiegyezés után:
 A magyar ország gyűlési képviselők többsége a kiegyezés hívei.—Deák-
pártba tömörültek
 Az ellenzéki képviselők legnagyobb csoportja közösügyek megszüntetést
tűzték ki célként. Vezetőjük: Tisza Kálmán—balközép párt
 Az ellenzéki képviselők harmadik, legkisebb csoportja pedig a teljes
elszakadás híve volt
 A Deák és a balközép párt egyesül és a „Szabadelvű Párt” nevet kapta
Az új miniszter elnök: Tisza Kálmán (1875-1890)

7. Gazdasági fejlődés

Feltételei:
- Szabad munkaerő
- Tőke
- Közös vám terület—növekedett a piac
Területek:
- Ipar
- Mezőgazdaság
- Infrastruktúra—19.század második felében, M.o vasút fejlődés

Víz szállítás: Duna

Posta hivatal: a monarchia elsőként vezette be az üdvőzlőlapokat.
Ipar: Ganz-gyár—Ganz Villamossági Művek
Találmányok: Villanyóra, Malom, Nehéz ipar,
Élelmiszer: liszt, cukor, konzerv gyártás

A bankok száma ötszörösére nőtt

A posták száma háromszorosára nőtt
Kresz Géza—mentőszolgálat
 Széchenyi fiatalabbik fia Széchenyi Önön szervezte meg a tűzoltóságot 1870-
ben.
8. Társadalmi váltakozások

Ősi Arisztokrácia nagy tőkések

Vidék város
Dzsentri Polgárság
Közép birtokos nagy, közép és kis
Agrárproletárok Bérmunkások
Volt jobbágyak szak, segéd
Van földjük Nincs földjük

Arisztokrácia Dzsentrik Polgár

Felsőházi tag Hitelt vesz fel 4-5 szobás lakásban él
Katonai tiszti pályát Nagy házat visz
választ
Kegyelmes úr Néhány száz holdja van Értelmiségi foglalkozást
űz
A megyei politikai Gépkocsival közlekedik
életében részt vesz
A cseléd segít a háztartás
vezetésében
Mikszáth Kálmán is
ábrázolja az életüket
9. Falusi életmód

Gazdagparaszt: a felszabadult parasztság kisebb része volt. Ők tudtak

eredményesen bekapcsolódni a tőkés mezőgazdaságba. (50-100 hold)
Szegényebb paraszt: csak néhány holdas földjük volt. Ők sokkal nehezebben
életek meg. A család minden tagja dolgozott. (10-15 hold)
Volt Zsellérek: csak házzal és egy kis földdel rendelkeztek. Ők a gazdagabb
parasztoknál dolgoztak.
Agrárproletárok: a parasztságon belül a legnagyobb létszámú réteg. Ők voltak a
teljes fölnélküliek. (számuk: kb2 millió)
10. Művelődés
Iskolaügy: 1868-ban megszületett a népiskola törvény. Eötvös József vallás-és
közoktatás miniszter.
Sok népiskola épült—Fejlődött a középfokú oktatás
Sorra alakultak meg a szakiskolák.
Budapesten a 19.század közepén alakult meg az első leánygimnázium.
Jelentősen növekedett a felsőfokú képzés iránt az igény.
Több új egyetem is épült.
A második tudományegyetem Kolozsváron épült meg.
Művészetek:
Írok/Költők: Festők:
Arany János Munkács Mihály
Jókai Mór Szinyei Merse Pál
Mikszáth Kálmán Csontváry Kosztka Tivadar
Ady Endre

Tudomány:

Feltaláló Találmánya

Puskás Tivadar 1879-ben Párizsba építette meg az első

európai telefonközpontot

Kandó Kálmán Vasút villamosításának világhírű mérnöké

volt.
 Semmelweis Ignác „az anyák megmentője” Klórmeszes
kézmosás
Eötvös Loránd Világhírű találmánya: torziós inga

Bánki Donát és Csonka János Porlasztott a benzines autóba

11. Gyász és Ünnep

Gyász:1894 tavaszán meghalt Kossuth Lajos: Ferenc József megtiltotta, hogy

állami költségben megrendezett gyászszertartással temessék el Kossuth Lajost.
Miniszterelnök viszont titokba támogatta gyászünnepély méltó megrendezését
Budapest vezetése hivatalos szünnapot rendelt el.
Ünnep: 1896-os évet választották a honfoglalás ezredik évfordulójának
megünneplésre.
Új építmények:
- Andrássy út
- Három Duna-híd
- Erzsébet híd
- Nyugati pályaudvar
- Hősök tere
- Budapesti Operaház
- Hunnia Filmgyár
12. A dualizmus vasága

Parasztok
Súlyosbodik a parasztok helyezte
Ok: munkanélküliség, gabona ára csökken
Tüntetések és sztrájk
Munkások
A Magyar Szociáldemokrata Párt nyugat-európai mintára 1890-ben alakult meg.
Fő céljaiként a termelő-eszközök köztulajdonba vételét és az általános
választójogot jelölte meg. Az alapítás évében ünnepelték először május elsejét. A
szociáldemokraták nézeteiket a Népszava című napilapban hirdették. A szűk és
nyílt választójog miatt nem volt esélyük a parlamenti részvételre.
Elégedetlenségüket sztrájkokkal és tüntetésekkel fejezték ki. 1912-ben került sor
a „vérvörös csütörtökre”, a kor legnagyobb tömegtüntetésére.
Parlament
Obstrukció—ellenzéki módszer, időhúzás
Új miniszterelnök: Tisza István
Nemzetiség
Asszimiláció Autonómia—
Magyar érdekek független