A BRIT BIRODALOM

AZ IMPERIALIZMUS ÉS A BIRODALMI ESZME BEMUTATÁSA A BRIT

GYARMATBIRODALOM TÖRTÉNETÉN KERESZTÜL
 A BRIT BIRODALOM
A 19. század második felében egy új
hatalom az Egyesült Államok tört a
britek egyeduralmára.
Hatalma csúcsán a Britek a világ közel
¼-ét ellenőrizték. Ezt láthatjátok a
pirossal a térképen
 A VIKTORIÁNUS ANGLIA
• Anglia a 19 század második felére a világ ipari
termelésének 20%-át adta. „A világ műhelye”
• Ezt kiterjedt gyarmatbirodalma tette lehetővé,
amit világelső tengeri flottájával védelmezett.
• Külpolitika:
• Cél: A kialakult európai erőegyensúly (Balance of Power), és
saját pozíciójának megtartása
• Csak akkor avatkozik be, ha azt saját érdeke kívánja (Krími –
háború) – ezt nevezzük „Splendid isolation”-nek (Csodálatos
elzárkózás

• A korszakot az uralkodóról I. Viktória királynőről

nevezték el.
 AZ IMPERIALIZMUS KIALAKULÁSA
• Imperalizmus: Birodalmi eszme
• A 19. század második felére elfogytak a
gyarmatosítható területek. Az egyre kevesebb és
kisebb területekért egyre több európai ország
vetélkedett. Ez vezetett el az imperializmushoz
• A nagyhatalmi státusz új mértéke a gyarmatok
lettek.
• Átértékelődött a gyarmatok szerepe
• Politikai ok: Az újonnan létrejött államok (No.)
gyarmatszerzéssel akarták igazolni saját
nagyságukat
• Gazdasági ok: Az európai országok számára szűkké
vált az európai belső piac
 A GYARMATOK HELYZETE
• A gyarmatok olcsó nyersanyaggal látták el
gyarmatosítóikat, ugyanakkor fontos
felvevőpiacot is jelentettek az általuk termelt
áruknak.
• A vállalatok, kihasználandó az olcsó munkaerőt és
nyersanyag árakat inkább a gyarmatokra
telepítették a gyárakat, ezzel is növelve
bevételüket, egyúttal fejlesztve az ottani
állapotokat.
• Gyarmatosítás fő színtere: Afrika és Ázsia
területei
• Az európaiak fejlettebb fegyverzetük miatt
tudták meghódítani ezeket a területeket.
 A GYARMATOK HELYZETE
• Anglia legfontosabb gyarmata India volt
• A gyarmatosítás miatt az addigi kis és háztáji ipar teljesen
tönkrement, helyükre a britek által telepített gyárak léptek,
teljesen leuralva az ország nyersanyag kincseit.
• Biztosította Anglia számára a nagyhatalmi státuszt
• Konfliktus Kínával
• Oka: Ópium, (kábító hatású mákból készült szer)
• Kína 1839-ben betiltotta, ezért indultak meg az
ópiumháborúk amelyek során Nagy – Brittania
kiterjesztette hatalmát Kínára is
• Afrikában is aktív területszerzések: 1875-ben megveszik
a Szuezi csatornát majd A XX. Század elején háborút
indítottak a búrok ellen (holland), mert egy összefüggő
afrikai angol gyarmatot akartak létrehozni
• Fő rivális: Kezdetben Franciaország később Németország
 A GYARMATOK HELYZETE
• A gyarmatok biztosították a nagyhatalmak számára a stabil
és egyre szélesebb társadalmi rétegekre kiterjeszthető
belpolitikát.
• Ugyanakkor a gyarmatokon az ott lakók jelentős mértékű
elnyomása vált rendszeressé
• Fehér felsőbbrendűség eszméjének hirdetése
• Őslakos kultúra háttérbe szorítása
• Komoly diplomáciai és katonai konfliktusok kialakulása
(Szipojlázadás – 1857, Ópiumháborúk)
• Az európaiak némely esetben az adott terület uralkodójává is
koronáztatták magukat (1870 – Viktória India császárnője)
• A gyarmatosítás a 20. században hosszú távú konfliktusok
kialakulásához vezetett.
„
Az imperializmus Isten megtagadása. Istentelen dolgokat
követ el Isten nevében

Mahatma Gandhi
”
Mahatma Gandhi, indiai származású jogász, polgári aktivista, lázadó. Erőszakmentes
ellenállásával békés úton kívánta elérni hazája elszakadását a Brit birodalomtól.