XIX.

Tétel
A második világháború előzményei,
katonai és politikai fordulópontjai
Európai háború:
A németekre kényszerített versaillesi békediktátum:
A nemzetek közötti mesterséges kereskedelmi határok eltüntetése, a gazdasági élet
szabadsága
Népek egyetemes szövetsége olyan szerződések eredményeként, amelyek kölcsönösen
biztosítják egymás politikai függetlenségét és területi sértetlenségét, legyen szó akár nagy
akár kis nemzetről.
Németországnak jóvátételt kellett fizetnie
Elzász és Lotharingia Franciaországhoz csatolása (a németektől)
További területveszteségek:
Németország 64.000 km2-nyi területet és kb. 6.000.000 embert vesztett)
Schleswig északi részét Dánia kapta meg
Az egyik legjelentősebb területveszteség keleten –a Baltikumon- érte a németeket
Lengyelország megkapta Nyugat-Poroszországot és Poznan Tartomány legnagyobb részét.
Felső-Sziléziát kettéosztották és a nem német lakosság nagy részét Lengyelország kapta
Németország gyarmatait a szövetségesek felosztották maguk között
Németországnak haderején is drasztikus csökkentést kellett véghezvinnie:
a német hadsereg létszáma nem haladhatta meg a 100.000 főt
a német légierő megszűnt létezni
A hadi flotta csökkentése (pl nem lehetett a németeknek tengeralattjárójuk)
A szövetségesek egyetlen célja Németország minél nagyobb kizsákmányolása
Általános gazdasági helyzet és ebből kifolyólag az általános elégedettlenség, és nyomor.
Adolf Hitler
A Csendes-óceáni háború:
Japán gazdaságának megerősödését az Egyesült Államok nem nézte jó szemmel, ezért a
tanácskozások során abban egyeztek meg, hogy Japánt rövid időn belül háborúban szét kell
zúzni, ugyanis a japán gazdaság néhány év alatt az amerikai gazdaságon felülkerekedett volna
Hadüzenet nélküli támadás a Japánok részéről (Pearl Harbour)

A háború:
A háború kitörése
Hitler Csehszlovákia feldarabolása után Lengyel területek átadását követelte. A nyugati
hatalmak bíztak benne, hogy Németország és a Szovjetunió egymással kerül szembe, s
tárgyalásokba kezdtek a szovjetekkel. Ám a szovjetek nem bíztak a nyugatiakban. Hitler
felismerte a helyzetet, s megköttetett a Molotov-Ribbentrop-paktum.
A német csapatok 1939. szeptember 1-jén mondvacsinált okokra hivatkozva megtámadták
Lengyelországot. Nagy-Britannia és Franciaország – a lengyelekkel kötött szerződéseik
értelmében - hadat üzent a németeknek. Kitört a második világháború. A német hadsereg
gyorsan szétzúzta a lengyel haderőt, köszönhetően annak, hogy a Vörös Hadsereg is
megtámadta Lengyelországot.
Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent ugyan, de a francia hadsereg inkább védelemre
rendezkedett be (Maginot-vonal), míg az angolok csak kisebb szárazföldi erőkkel
rendelkeztek. Így tényleges támogatást nem tudtak nyújtani a lengyeleknek. A francia-német
határon a nyugatiak nem tudtak támadni, Hitler pedig még nem akart, így tényleges
hadműveletek nélküli ún. furcsa háború alakult ki.

A nyugat lerohanása
Hitler észak felé támadott, lerohanta Dániát és Norvégiát. A sikerek után nyugatnak fordult, s
megkerülve a Maginot-vonalat rövid idő alatt legyőzte Franciaországot, s az ország
megszállás alá került.
Hitler kezdetben remélte, hogy ki tud egyezni a britekkel, de Churchill miniszterelnök az
ellenállás mellett döntött, ezért Hitler Anglia elfoglalását tűzte ki céljául. A németek légi
támadást indítottak Anglia ellen, de az angol légierő fejlettebbnek bizonyult, így a németek
kénytelenek voltak leállítani a hadműveletet. Anglia megmenekült az inváziótól.

Támadás kelet felé

Hitler 1941 nyarán kelet felé fordult, hogy megszerezze a Szovjetunió nyersanyagtartalékait.
Sztálint figyelmeztették az angolok illetve a hírszerzés, de nem hitt nekik, hiszen
megnemtámadási szerződést kötöttek a németekkel. A német támadás így váratlanul érte a
szovjeteket. A németek gyorsan törtek előre, óriási területeket foglaltak el, de a szovjet
partizánakciók, az utánpótlási nehézségek miatt a tél beálltával megállították a német
előretörést.

Japán és az Egyesült Államok hadbalépése

A japánok kihasználva az európai gyarmatosítók meggyengülését Délkelet-Ázsia és a
Csendes-óceán térségében kívánt előretörni. A szovjetekkel megnemtámadási szerződést
kötöttek, hogy az Egyesült Államok felé fordulhassanak. Az Egyesült Államok az elzárkózás,
az izolacionizmus híve volt. Roosevelt elnök felismerte a japán és a náci veszélyt, ám
alkotmányosan meg volt kötve a keze, de anyagi és nyersanyagbeli támogatást nyújtott a
briteknek. Roosevelt és Churchill aláírták az Atlanti Chartát, megy a háború utáni világról
alkotott alapelveit tartalmazta.
Japán gazdasági okokból hadüzenet nélkül megtámadta Pearl Harbourt (amerikai
támaszpont), s a hadseregük Indiáig és Ausztráliáig nyomult előre. A támadás következtében
az Egyesült Államok belépett a háborúba, s ezt a közvélemény támogatta. A gazdaságot
haditermelésre állították át

A fordulat éve, 1942

A moszkvai csata után a német hadsereg Sztálingrád felé nyomult. A szovjet haditermelés
túlszárnyalta a németekét, modern harceszközeik és az angol és amerikai kölcsönbérleti
szállítások segítségével súlyos csapást mértek a német hadseregre, mely megadta magát.
Szintén jelentős a Rommel vezette Afrikai-hadtest veresége egyiptomban Montgomery
tábornoktól.

A szövetségesek előretörése
A keleti fronton s németek utolsó nagyobb támadásukat indították, hatalmas páncéloscsatát
vívva a szovjetekkel, akik fokozatosan nyugat felé szorították őket.
Az angol és amerikai hadsereg 1943-ban partra szállt Szicíliában, az olasz király ennek
következtében lemondatta Mussolinit, s az olaszok kiléptek a háborúból. A németek
megszállták Olaszországot, de a szövetségesek lassan, de biztosan szorították ki őket.
1943-ra eldőlt az ún. atlanti csata is, mely a tengeri fölény megszerzésére irányult. Kezdetben
a német tengeralattjárók bizonyultak hatékonyabbnak, de az angolok bevetették repülőiket, s a
német tengeralattjárókat visszavonták.
A szövetségesek ugyanakkor megkezdték Németország bombázását is.

A szövetségesek együttműködése
Churchill, Roosevelt és Sztálin személyes találkozók és üzenetváltások során alakította ki a
háborús stratégiát. Roosevelt és Churchill Casablancai találkozóján megegyeztek, hogy a
németektől csak a feltétel nélküli kapitulációt fogadják el. A teheráni csúcstalálkozón a
három nagyhatalom vezetője a második front megnyitásában állapodtak meg, és Sztálin
ígéretet tett, hogy a győztes európai háború után megtámadja Japánt.

Németország veresége
A német hadsereg még 1944-ben is hatalmas erőt képviselt, de csak lassítani tudták a
szövetségesek előrenyomulását. Hitler ellen merényletet követtek el, amelyet túlélt, s az
összeesküvőket kivégezték. 1944-ben a Vörös Hadsereg megkezdte előrenyomulását
Németország felé, a nyugatiak partra szálltak Normandiában (D-Day), s gyorsan haladtak
előre.
A lengyel ellenállás megpróbálta saját erejéből felszabadítani Varsót, azonban Sztálin nem
nyújtott segítséget, a németek leverték a varsói felkelést, és a szovjetek csak ezután indítottak
támadást. A Vörös Hadsereg előrenyomulását gyorsította Románia átállása. A szovjet és
angol-amerikai szövetséges csapatok találkoztak az Elbánál, a Vörös Hadsereg elfoglalta
Berlint, a német hadsereg 1945 májusában kapitulált. Európában véget ért a háború.

Jaltai és Potsdami értekezlet

A Churchill, Roosevelt és Sztálin részvételével 1945. február 2-a és 12-e között megtartott
második nagy konferencián szóba kerültek a háború végső szakaszának kérdései, valamint
szó volt Európa új politikai arculatának kialakításáról. A katonai szakértők közreműködésével
összehangolták a végső hadműveleteket Európában. A Szovjetunió kötelezettséget vállalt,
hogy az európai háború vége után 3 hónappal hadat üzen Japánnak. Kialakították
Németország megszállási övezeteit, létrehozták a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot, melybe
meghívták a Szabad Franciaországot is. Szóba került a német jóvátétel is, de az ország
felosztásának kérdését nyitva hagyták. Heves viták során nagyjából megegyeztek
Lengyelország határairól: Sztálin elérte, hogy az oroszok megtarthassák az elfoglalt kelet-
lengyel területeket. A nyugat-lengyel határt nem véglegesítették. Megállapodás született a
háborús főbűnösök bíróság elé állításáról.
Sokak szerint a már nagybeteg Roosevelt erősen Sztálin befolyása alá került a tanácskozáson.
Az elnök gyengeségét kihasználva a szovjet diktátor a vitás kérdések többségében
érvényesíteni tudta akaratát Churchill-lel szemben.

A "három nagy" potsdami konferenciáját 1945. július 7-e és augusztus 2-a között rendezték
meg. A teheráni és jaltai megbeszélésekhez hasonlóan a Szovjetuniót Sztálin képviselte. Az
időközben elhunyt Roosevelt utódaként az amerikai elnök, Truman mellett július 28-tól új
szereplő volt a brit választásokon vesztes Churchillt felváltó Attlee is. Annak ellenére, hogy a
távol-keleten még folytak a harcok, a potsdami konferencia tulajdonképpen a második
világháború diplomáciai lezárásának tekinthető. A megbeszéléseken - egyebek mellett -
meghúzták a németországi, az ausztriai és a berlini megszállási övezetek határait, egyben
megállapodtak az egységes német állam fenntartásában. Meghúzták Lengyelország új határait,
visszaállították Ausztria szuverenitását, Königsberget (Kalinyingrádot) és környékét pedig a
Szovjetunióhoz csatolták. Szóba került az olasz ENSZ-tagság kérdése, valamint a diplomáciai
kapcsolatok helyreállításának lehetősége Magyarországgal, Finnországgal és Bulgáriával.
Döntés született a magyar, a lengyel és a csehszlovák területeken élő németek kitelepítéséről.
Meghatározták a német jóvátétel mikéntjét. Létrehozták a Külügyminiszterek Tanácsát,
melynek feladata a békeszerződések feltételeinek kidolgozása volt. Döntés született a háborús
főbűnösök elleni per lefolytatásáról. Július 26-án az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és
Kína felszólította Japánt a fegyverletételre. Az amerikai és részben az angol tárgyalási
pozíciót nagyban befolyásolta a sikeres atomkísérletrõl szóló titkos híradás. Sztálin errõl a
kérdésről csak felületes tájékoztatást kapott Trumantól, bár a szovjet ügynökök révén már
korábban is tudott az atombomba fejlesztésének munkálatairól.

Japán veresége
A japán szárazföldi hadsereg jelentős erőkkel rendelkezett, s ezenkívűl öngyilkos repülőket
(kamikazék) és elő torpedókat vetettek be az amerikaiak ellen. Miután az amerikaiak
kapitulációs felhívása eredménytelen maradt atomtámadást intéztek Japán ellen (Hirosima,
Nagaszaki). A bombák sosem tapasztalt pusztítást vittek véghez. Az atomtámadás egyben
figyelmeztetést is jelentett a szovjeteknek, akik megtámadták a japánokat ígéretükhöz hűen.
Így az atomtámadás és a szovjetek együttes ereje fegyverletételre kényszerítette a japánokat.
1945 szeptember 2-án véget ért a második világháború, mely 52 millió ember életét követelte.

Magyarország a háborúban

Teleki Pál belpolitikája

A konzervatív Teleki Pál gróf próbálta fékezni a német befolyás mértékét, ugyanakkor
felhasználni a németeket a revíziós célok elérésére.
Betiltotta a Szálasi-féle Hungarista Mozgalmat, ugyanakkor elfogadtatta a második
zsidótörvényt.

Külpolitika
Az ország csatlakozott az antikomintern paktumhoz. Mikor Hitler elfoglalta Csehországot és
németbarát Szlovákia jött létre a magyar kormány Kárpátalja visszacsatolása mellett döntött.
Teleki úgy tartotta, hogy Németország nem győzhet, így Magyarországnak nem szabad
belépnie a háborúba. Besszarábia szovjet kézre jutása után a magyar kormány hadsereget
vonultatott fel a román-magyar határon, s visszakövetelte Észak-Erdélyt és Székelyföldet,
mely területeket meg is kapott a második bécsi döntés keretében. A hálára kötelezett
Magyarország nem kerülhette el, hogy csatlakozzák a háromhatalmi egyezményhez.

Sodródás a háborúba
1940 végén a magyarok és a jugoszlávok örökbarátsági szerződést kötöttek, ám a jugoszláv
kormány megdöntése után Hitler elhatározta, hogy lerohanja Jugoszláviát, s a területekért
cserébe katonai részvételt követelt a magyaroktól. Teleki semlegességre épülő politikáját nem
lehetett folytatni, így a miniszterelnök öngyilkosságba menekült. Az új miniszterelnök,
Bárdossy László teljesítette a német követeléseket, s a revíziós politikát folytatva 1941-ben
visszacsatolták a Délvidéket.
A szélsőjobboldal megerősödését követően a képviselők többsége beleegyezett a szovjetek
elleni támadás hozzájárulásához. Ezzel Magyarország belépett a háborúba

Bárdossy menesztése
Megérkezett az angol hadüzenet, majd Bárdossy német nyomásra az amerikaiaknak is hadat
üzent. Újabb magyar hadsereget küldtek a frontra, s a harmadik zsidó törvényt is elfogadták.
1942-ben Újvidéken a magyar honvédség vérfürdőt rendezett. A kormányzó ezen okokból
kifolyólag menesztette Bárdossyt és Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnöknek.

Kállay hintapolitikája
A kormány 1942-ben kiküldte a második magyar hadsereget a frontra. A sztálingrádi áttörést
követően a magyar hadsereg jelentős része elpusztult.
Kállay megkezdte a háborúból való kiugrás előkészítését. Előzetes fegyverszüneti
egyezményt kötöttek az angolokkal, s megtagadták a németek azon követelését, ogy újabb
magyar hadsereget küldjenek a frontra.

Német megszállás és a kiugrási kísérlet

A magyar határhoz közeledő keleti front árnyékában a németek megszállták Magyarországot.
Az ország katonailag gyenge volt, Horthy a megszálló németekkel való együttműködés
mellett döntött. Így lehetővé vált, hogy a németek a magyar államapparátust és hadsereget
felhasználják.
Horthy német nyomásra Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek. A kormány
együttműködött a németekkel.
Megkezdődött az ellenzéki, ill. németellenes politikusok letartóztatása. A zsidóságot gettókba
kényszerítették, majd megindult deportálásuk. Horthy a második front megnyitásának hírére
leállíttatta a deportálásokat, a román átállást követően megnőtt a magyar kiugrás esélye. A
kormányzó bejelentette a rádióban a fegyverszünetet, de a hadsereg nem kapott egyértelmű
parancsot a fegyverletételre. A kiugrási kísérlet rosszul volt megszervezve, ezért egy nap alatt
elbukott.

Nyilas rémuralom
A nácik a kiugrási kísérlet után a nyilasokat juttatták hatalomra Szálasi Ferenc vezetésével. A
nyilasok hozzáláttak a budapesti zsidóság kiirtásához. Magyarország a nyilas hatalom alatt a
háború utolsó percéig harcolt a németek mellett. Budapestet véres ostrommal foglalták el a
szovjetek. A Vörös Hadsereg 1945 tavaszára szabadította fel az országot a náci uralom alól.

Veszteségeink
Hazánk közel egymillió embert veszített a háborúban, melynek felét a legyilkolt magyar
zsidóság teszi ki. Jelentősek voltak a katonai veszteségek: a doni katasztrófa során, a háború
utolsó szakaszában, a nyilas rémuralom alatti időszakban közel 200.000 magyar katona esett
el, s mintegy 900.000 magyar katona került fogságba, ahonnan nagy részük sosem tért haza.
Jelentős az elpusztult polgári lakosok száma, a háború elpusztította a nemzeti vagyon nagy
részét.