You are on page 1of 7

A posztszovjet átmenet társadalmi

és gazdasági válságjelenségei az
1990-es években

Készítette: Jakus Imre


Szabó Bence
2021.04.25.
A Szovjetunió felbomlása
• ’80-as évek: gazdasági-, társadalmi-,politikai
válság
• 1991-ben felbomlik a Szovjetunió
• 15 ország válik ki belőle
(ebből 6 európai)
• Az újonnan létrejött országok megkezdik az
önálló állam kiépítését
• Oroszország örökli az adósságokat és a túl
drága haderőt
A Szovjetunióból létrejövő országok Forrás: The Guardian
Gazdasági válság Oroszországban az 1990-es
években
• Megszűnik a KGST  külkereskedelmi kapcsolatok meggyengülnek
• Tervutasításos gazdaságról áttérés a piacgazdaságra  kezdetben tovább mélyítette a
válságot
• Folyamatos privatizáció
• 1995: pénzügyi válság rubel erős inflációja
• 1998: teljes államcsőd
• Javulás csak az évezred végén a kőolaj árának növekedésével
Gazdasági válság az utódállamokban az 1990-
es években
• Orosz piac elérhetősége megnehezedik (pl.: vámok, gazdasági együttműködések felbomlása)
• Egy ideig csak az orosz maradt az egyetlen felvevőpiac
• Reprivatizáció  földek feldarabolása (kisbirtokok)
• Halászatot orosz támogatás nélkül kellett újra felfejleszteni a balti államokban
• Ipari termelés hirtelen lecsökkenése
• Területi egyenlőtlenségek megjelenése
• Továbbra is függés Oroszországtól, főleg energiahordozók és ásványkincsek terén
• Legerősebb kapcsolatok Oroszországgal: Fehéroroszország
Társadalmi válságjelenségek Oroszország
példáján
• Társadalmi polarizáció (gyengülő alsó- és középosztály)
• Erősödő területi polarizáció (Moszkva, európai területek, Nyugat-Szibéria)
• Északnyugati és távol-keleti körzetek gyengülése
• Belső vándorlások: kis- és középvárosokból a déli agrárterületek felé; az 500 ezer főnél népesebb
nagyvárosok felé
• Bevándorlás a volt tagországok szegényebb területeiről a gazdasági centrumok felé
• Erőltetett urbanizáció megakadt (73%-on stagnált a városlakók aránya)
• Rendszerváltozás erős hatása a demográfiai folyamatokra (pl.: természetes szaporodás rátája)
• Megugró munkanélküliség, bérek reálértékének csökkenése
• Romló életszínvonal, növekvő bűnözés
• Szociális ellátórendszer hanyatlása, finanszírozási problémák az egészségügyi és oktatási rendszerben
• Egyre nagyobb méreteket öltő alkoholizmus, pszichológiai problémák
• Születéskor várható élettartam csökken
Felhasznált irodalom
• Gyuris Ferenc 2018: „Szovjet” és „posztszovjet”. Rendszerszintű társadalmi és gazdasági
keretek a szovjet szocialista rendszerben és utána. – In. Kőszegi Margit, Barta Géza, Illés
Tamás, Berki Márton (szerk.) Etnikai földrajzi kutatások a posztszovjet térségben. Eötvös
Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar. 51-56 pp.
https://evfm.elte.hu/media/d3/5c/78a44adff0f04ea5a342156fff9e7aaf0ab5e46d0744da
1a343a562d1109/EVFM_konyv_03.pdf
• Probáld F.–Szabó P. 2012: Európa regionális földrajza 2. Társadalomföldrajz. – ELTE Eötvös
Kiadó, Budapest. 465-517.pp.
Köszönjük a figyelmet!

You might also like