Oroszország

Hivatalos elnevezés: Oroszországi Föderáció

Kontinens: Ázsia és Európa

Főváros: Moszkva
Terület: 17 098 242 km²

Határos országok: Norvégia, Finnország, Észtország, Lettország,

Litvánia és Lengyelország (mindkettő a Kalinyingrádi régióval határos),
Fehéroroszország, Ukrajna, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína,
Mongólia és Észak-Korea
Népesség: 142 021 981 fő

Fizetőeszköz: orosz rubel, ₽, RUB

 Éghajlat
Négy éghajlati övezet jellemző: 1. mérsékelt, a legnagyobb területeken a tengertől
távoli kontinentális éghajlat, 2. sarkvidéki, 3. északon boreális éghajlat, 4. a
legkisebb területen szubtrópusi éghajlat, a Fekete-tenger partján. A sarkvidéki
befolyásoknak kitett nyitott síkságokon csak a tél és a nyár különül el élesen, a
tavasz és az ősz rövid ideig tart.
Főbb városok:
Moszkva (főváros), 12,5millió
Szentpétervár, 5,5 millió

Novoszibirszk, 2 millió
Jekatyerinburg,
Nyizsnyij Novgorod,
Szamara,
Omszk,

Oroszország hivatalos nyelv:

Orosz nyelv
Az Elbrusz a Kaukázus legmagasabb hegye (Oroszországhoz tartozik)
5642m
Legalacsonyabb pont: Kaszpi-tenger
t
vízfelület:

−28 m

GDP:1,776 billió USD
orosz ortodox – 41%
nem vallásos – 25%
Célja:
Európai integrálódás
Stratégiai partnerség elmélyítése
Fontosabb ázsiai, csendes-óceáni
regionális szervezeteknek is a tagja
Törekszik a Kínával való kapcsolatok

ápolására
ateista – 13% Kiemelt jelentőségű az Amerikai
muszlim – 6,5% Egyesült Államokkal való viszonya

bizonytalan vagy nem válaszolt – 5,5%

vallástalan keresztény – 4,1%
más keresztény vagy más vallású – 1,7%
7 Gazdasági összeomlás következtében
megszűnt gazdasági nagyhatalom lenni
Regionális nagyhatalomként
definiálható
Vonzáskörzete:
Szovjet utódállamok ( balti országok
nélkül )
FÁK
 Az Oroszországi Föderáció félelnöki rendszerű szövetségi köztársaság.
A moszkvai Kreml, Oroszország elnökének hivatalos székhelye
Az elnököt, – aki az államfő, – a nép közvetlenül választja, és hat éves mandátummal rendelkezik. A
gyakorlatban 2000-es megválasztása óta Vlagyimir Putyin uralja Oroszország politikai rendszerét és az
ország demokratikus visszaesést mutat, autoriter állammá vagy diktatúrává vált.
Az Orosz Föderáció többpárti képviseleti demokrácia, ahol a szövetségi kormány három ágból áll:
Törvényhozás: Oroszország kétkamarás szövetségi közgyűlése, amely a 450 tagú Állami Dumából és a
170 tagú Szövetségi Tanácsból áll: törvényt fogad el, jóváhagyja a szerződéseket, elvileg rendelkezik az
elnök felelősségre vonásának hatalmával.
Végrehajtás: Az elnök a fegyveres erők főparancsnoka, megvétózhatja a törvényjavaslatokat, mielőtt
jogerőre kerülnek. Ő tesz javaslatot
a miniszterelnök személyét illetően.
Igazságszolgáltatás: Az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb

Bíróság és az alsó szövetségi bíróságok,
amelyek bíráit a Szövetségi Tanács az elnök ajánlására nevezi ki, értelmezik a törvényeket és
megsemmisíthetik az általuk alkotmányellenesnek tartott törvényeket.
Politikai pártok:
Egységes Oroszország
Orosz Kommunista párt
Orosz Liberális-Demokratikus Párt
Igazságos Oroszország
Haza Párt
Új emberek
 Történelme ókortól napjainkig
Oroszország történelme a keleti szlávok történelmével kezdődik. Az első keleti
szláv állam, a Kijevi Rusz 988-ban felvette a bizánci kereszténységet,ezzel
megkezdődött a bizánci és a szláv kultúra keveredése, ami meghatározó lett az
oroszok történelme során.
Az 1230-as években az államot bekebelezte a mongol invázió.
A 13. századot követően Moszkva vált a domináns kulturális központtá,s a
Moszkvai Nagyfejedelemség Orosz Birodalommá fejlődött, mely Lengyelországtól
a Csendes-óceánig terjeszkedett. A nyugati

terjeszkedés rávilágított a birodalom
elzártságára és fejletlenségére,
a 19. század folyamán reformok bevezetését hozta magával. 1861-ben eltörölték
a jobbágyságot, de a felszabadítás feltételei kedvezőtlenek voltak a parasztokra
nézve, ezzel lázongásokat szítva a birodalom területén.
1861 és 1914 között számos politikai és gazdasági reformot hajtottak végre, a
cárok azonban nem voltak hajlandóak lemondani az arisztokrácia uralmáról vagy
megosztani a hatalmat.
.
 Az 1917-es oroszországi forradalmat a gazdasági válság, a háborúkba való
belefásultság, a kormány arisztokratikus uralmával szembeni
elégedetlenség együttesen váltotta ki. A hatalmat végül a bolsevikok
szerezték meg és a Szovjetunió Kommunista Pártja 1922 és 1991 között
irányította az immáron Szovjetunióba tömörülő államokat.
Az 1980-as évekre az államszocializmus gyengeségei nyilvánvalóvá váltak,
és a kommunista vezetők kénytelenek voltak reformokhoz folyamodni,
melyek végül a Szovjetunió teljes összeomlásához vezettek.
A mai Oroszország története 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásával kezdődik.
Oroszország egyben a Szovjetunió jogutódja a nemzetközi jogban

Foglalkozási szerk.: 5,83% a mezőgazdaság, 26,79 % az ipar és 67,38% a szolgáltatások

Oroszország GDP-je nagyrészt három nagy szektorból tevődik össze: egy

kis mezőgazdasági szektor, amely mintegy 5,6%-kal járul hozzá a GDP-
hez, ezt követi az ipar és a szolgáltatás, amelyek 26,6%-kal, illetve
67,8%-kal járulnak hozzá
 Oroszország gazdasága

A Kijevi Ruszban elsősorban természeti gazdálkodást folytattak .Állattartással és

kalászosokkal foglalkoztak.
Ezen kívül fontos szerepet játszott a kereskedelem, amivel a varég-ruszok
foglalkoztak, kihasználva a folyók adta kiváló közlekedési lehetőséget. A belső
kereskedelem mellett élénk kereskedelmi kapcsolatokat folytattak külföldi
országokkal is (Skandinávia, Balkán-félsziget, Bizánci Birodalom, Nyugat-Európa és
Ázsia). Északról délre a Ruszon keresztül vezetett a varég út, amely összekötötte a
Baltikummal és a Bizánci Birodalommal. Külföldre prémeket, mézet, viaszt, bőröket
szállítottak, míg külföldről aranykészítményeket, drága kelméket, bort, fegyvereket,
rezet, ónt hoztak. A kereskedők mellett a fejedelem és a bojárok szolgái, a parasztok
és a városlakók is foglalkoztak kereskedelemmel.
 Ezután Szovjetunió rendelkezett a világ legnagyobb központilag irányított gazdaságával. Az 1917-
es októberi forradalom után a fejletlen paraszti társadalmú ország a világ második legnagyobb
gazdasági hatalmává nőte ki magát. Az 1940-es évek elejére a szovjet gazdaság viszonylag
önellátóvá vált; a KGST létrejöttéig tartó időszak nagy részében viszont a hazai termékeknek csak
elenyésző részét exportálták. A keleti blokk létrehozása után a külkereskedelem gyorsan
emelkedett. A szovjet statisztikák szerint az 5,5% világpiaci részesedés 1913 és 1980 között 20%-ra
nőtt, bár a teljes, tervgazdálkodásos keleti blokk gazdasági teljesítménye a szabadpiac teljes
hiánya miatt nagy tévedési valószínűséggel becsülhető csak. A Szovjetunió tervgazdálkodást
fogadott el, amelynek során az áruk előállítását és forgalmazását a kormány központosította és
irányította. 1928-tól kezdve a gazdaságának menetét ötéves tervek sorozata irányította. Az 1950-
es évekre a korábbi agrártársadalomból jelentős ipari hatalommá vált. Gazdaságának egyik
legnagyobb erőssége az óriási olaj- és földgázvagyon volt. 1954-ben üzembe helyezték a világ első
ipari atomerőművét is. Az 1960-as évekre a gazdasága első lett a nehéziparban és a második
helyre került az összes ipari termék gyártásában. A gazdasági rendszer alacsony hatékonysága, az
energiaáraktól való erős függés, a fegyverkezési versenyre fordított jelentős kiadások, a hatalmas
áruhiány, az etnikai konfliktusok és egyéb problémák miatt az 1980-as évek második felében a
Szovjetunióban gazdasági és politikai válság alakult ki.
Az 1990-es években végrehajtott piaci reformok nyomán az orosz ipar és mezőgazdaság jelentős része
magánkézbe került, ugyanakkor az energiaipar és a védelmi ipar továbbra is állami kezekben maradt.
Oroszország gazdasága szokatlan abból a szempontból a világ vezető gazdaságai között, hogy gazdasági
növekedését elsősorban az energiaipar bővülése határozza meg. Az ország természeti erőforrásokban
igen gazdag állam. Ide értendő földgáz- és kőolajvagyona, nemesfémkészletei, melyek az orosz export
döntő többségét teszik ki. 2012-ben a kőolaj- és a gázszektor az ország éves GDP-jének mintegy 16
százalékát tette ki, valamint a szövetségi költségvetés 52 százalékát és az ország exportjának több, mint
70 százalékát alkotta.
Oroszország nagy és bonyolult fegyveriparral rendelkezik, amely alapján képes csúcsminőségű
katonai technológiákat kifejleszteni és gyártani, ide értve az ötödik generációs
vadászrepülőgépeket példának okáért. Az orosz gazdaság a világ hatodik legnagyobb
gazdasága a vásárlóerő-paritás alapján. A 2000 és 2012 közötti időszakban az orosz
energiaexport az életszínvonal gyors emelkedéséhez járult hozzá. Oroszországban a
háztartások által birtokolt pénzügyi eszközök 35 százaléka mindössze 110 befolyásos személy
tulajdonában van. A Forbes magazin 2008 óta több alkalommal is Moszkvát a "milliárdosok
fővárosának" titulálta. Az IMF szerint az orosz gazdaság 2014 eleje óta recesszióba került,
elsősorban a Kelet-ukrajnai háború és az azt követő tőkekiáramlás miatt. A későbbiekben az
IMF felülvizsgálta állításait az orosz gazdaság állapotáról és megállapította, hogy az csak
recesszió közeli helyzetben van, mivel 2014-ben az orosz gazdaság várhatóan 0,2%-kal fog
nőni, míg a 2015-ös várakozások 1 százalékos gazdasági növekedést vetítenek előre.
Köszönjük a figyelemet!