Etimológia[szerkesztés]

Az Oroszország elnevezés a középkori orosz állam, a Kijevi Rusz nevéből származik, amelyet
főleg keleti szlávok laktak.[16] Az országot jellemzően Ruszföldnek is nevezték a lakosai.[17] Az e nevű
államot a többi keleti szláv államtól való megkülönböztetés érdekében a modern történetírás Kijevi
Rusznak vagy Kijevi Oroszországnak nevezi.
Maga a Rusz név a kora középkori rusz néptől származik, amely skandináv eredetű kereskedők és
harcosok csoportja volt, akik a Balti-tenger túloldaláról települtek át, Novgorod központtal államot
alapítottak, később pedig létrehozták a Kijevi Ruszt.[18]
A magyar nyelvben használt „orosz” szó a török nyelvekből eredeztethető (kazak: orusz, oszmán-
török: urus), amely pedig a már említett ruszok Rusz szavából.[19]
Ruténia az orosz név középkori latin változata, és többnyire a katolikus Európával szomszédos
orosz régió nyugati és déli részére utalt.[20]

Fekvése, határai[szerkesztés]
Lásd még: Oroszország
határai
17 098 240[21] km²-es területével a világ legnagyobb országa, majdnem kétszer
beleférne Kanada vagy az USA; Magyarországnál több mint 180-szor nagyobb. Fennhatósága alá
tartozik a Kalinyingrádi terület nevű exklávé is.
Tengeri határai:

 északon a Jeges-tenger és peremtengerei (a Barents-tenger, Kara-tenger, Laptyev-

tenger, Kelet-szibériai-tenger, Csukcs-tenger)
 keleten a Bering-tenger, a Csendes-óceán, az Ohotszki-tenger, a Japán-tenger.
 nyugaton a Balti-tenger és a Finn-öböl
 délnyugaton a Fekete-tenger az Azovi-tengerrel, továbbá délen a Kaszpi-tenger.
Szárazföldi
szomszédai: Norvégia, Finnország, Észtország, Lettország, Fehéroroszország, Ukrajna, Grúzia, Aze
rbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Észak-Korea, kalinyingrádi területének
pedig Litvánia és Lengyelország.