Különleges pontok[szerkesztés]

 Legészakibb pontja: Fligely-fok (Ferenc József-föld, Rudolf-sziget; 81°52'É);

 legdélibb pontja: Bazardüzü Dag, Dagesztán;
 legnyugatibb pontja: Normeln határőr őrs (Kalinyingrádi terület, Visztula-földnyelv;
19°38'K);
 legkeletibb pontja: Diomede-szigetek (Bering-szoros);
 legmagasabb pontja: Elbrusz, Kaukázus (5633 m).

Földrajz[szerkesztés]

Oroszország domborzati térképe

A Bajkál-tó az Olhon szigetnél

Bővebben: Oroszország
földrajza
A hatalmas távolságok miatt változatos a domborzat, az éghajlat, a növényzet és a talaj. A kelet-
európai síkságon északról délre egymást váltják sorban a tundra, tűlevelű erdők (tajga), vegyes és
lombhullató erdők, sztyepp és félsivatag a Kaszpi-tenger vidékén, mivel a növényzet változása
tükrözi az éghajlat változását. Szibériában hasonló sorozat figyelhető meg.
Domborzat[szerkesztés]
Partjai, szigetei[szerkesztés]

 Oroszországnak rendkívül hosszú, 37 000 kilométeres partvonala van a Jeges-

tengerrel (vagy Északi-sarki-óceánnal) és a Csendes-óceánnal, illetve ezek
melléktengereivel, valamint az Atlanti-óceán különböző melléktengereivel, emellett
gyakran szintén tengerpartnak tekintik a Kaszpi-tenger partját is, földrajzi és nemzetközi
jogi tekintetben egyaránt.
 A Jeges-tengerhez tartozik a Barents-tenger melléktengerével, a Fehér-tengerrel,
továbbá a Kara-tenger, a Laptyev-tenger, a Kelet-szibériai-tenger és a Csukcs-tenger.
 A Csendes-óceánhoz tartozik a Bering-tenger, az Ohotszki-tenger és a Japán-tenger,
a Kuril-szigetek és Kamcsatka délnyugati partjai pedig az óceán főtömegével
érintkeznek.
 Az Atlanti-óceán közvetett melléktengerei a Fekete-tenger melléktengerével, az Azovi-
tengerrel, illetve a Balti-tenger.
 A legnagyobb orosz szigetek: Novaja Zemlja (Új-föld), Ferenc József-föld, Új-szibériai-
szigetek, Vrangel-sziget, a Kuril-szigetek és Szahalin. Kisebb szigetei vannak
a Balti-, Fekete- és a Kaszpi-tengeren.