Svédország [szerkesztés]

Megtekintett lap (+/-)

Pontosság megtekintett

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: navigáció, keresés

Konungariket Sverige
Svéd Királyság

zászló címer
Nemzeti mottó: A király mottója:
För Sverige – I tiden
(Svédországért – a kor ritmusában)
Himnusz: Du gamla, du fria

Főváros Stockholm
é. sz. 59° 21′ k. h. 18° 04′
Államforma alkotmányos monarchia
- Király XVI. Károly Gusztáv
- Miniszterelnök Fredrik Reinfeldt

Hivatalos nyelv svéd[1]

Csatlakozás az EU-hoz 1995. január 1.
Terület
- Összes 449 964 km² (55.)
- Víz (%) 8,67
Népesség
- 2007. februári évi becslés 9 122 269[2] (85.)
- Népsűrűség 20 fő/km² (185.)
GDP 2006-os becslés
- Összes 371,5 mrd dollár (20.)
PPP: 285,1 mrd dollár
- Egy főre jutó 42 694 dollár (9.)
 PPP: 31 600 dollár
HDI (2005) 0,956 (6.) – magas
Pénznem svéd korona (SEK)
Időzóna CET (UTC+1)
- Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .se
Nemzetközi gépkocsijel S
Hívószám +46
 Finn-
ország
Észt.
Letto.
Litv.
O.
Dánia
N
o
r
v
é
g
i
a
Fin.
Norv.
STOCKHOLM
Kiruna
Tärnaby
Luleå
 Umeå
Östersund
Sundsvall
Hudiksvall
Falun
Gävle
Uppsala
A Svéd Királyság (Konungariket Sverige svédül) Skandináviában, Észak-Európában található. Nyugaton
Norrtälje
Norvégia,
Västerås északkeleten Finnország, délkeleten a Skagerrak- és a Kattegat-szoros, keletről pedig a Balti-tenger és
aGöteborg
Botteni-öböl határolja. Mivel alacsony a népsűrűség, a svéd táj a nyugalmáról, nagy erdőiről és hegyes
vadonjairól
Jönköping ismert.
Norrköping
Tartalomjegyzék
Linköping
Borås
Örebro
[elrejtés]
Karlstad
Kalmar
• 1 Földrajz
Halmstad o 1.1 Domborzat
Helsingborg
o 1.2 Vízrajz
Karlshamn
o 1.3 Éghajlat
Kristianstad
Lund o 1.4 Élővilág és természetvédelem
Malmö  1.4.1 Nemzeti parkok
 1.4.2 Természeti világörökség
Balti-
• 2 Történelem tenger
• 3 Államszervezet és közigazgatás
Botteni-öböl
Norvég-tengero 3.1 Alkotmány, államforma
Storsjön o 3.2 Legnagyobb városai
Vänern-tó o 3.3 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Vättern-tó o 3.4 Közigazgatási felosztása
Åland o 3.5 Politikai pártok
Gotland o 3.6 Védelmi rendszer
Öland
• 4 Tagsága nemzetközi szervezetekben
Bornholm
• 5 Népesség
Kebnekaise
o 5.1 Általános adatok
Északi-sarkkör
o 5.2 Legnépesebb településektérkép szerkesztése
o 5.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
• 6 Szociális rendszer
o 6.1 Nyugdíjrendszer
• 7 Gazdaság
• 8 Kultúra
o 8.1 Oktatási rendszer
o 8.2 Kulturális intézmények
 8.2.1 Kulturális világörökség
o 8.3 Művészetek
o 8.4 Zene
o 8.5 Hagyományok
o 8.6 Gasztronómia
• 9 Sport
• 10 Ünnepek
• 11 Források
• 12 Lásd még

• 13 Külső hivatkozások

Földrajz [szerkesztés]

Domborzat [szerkesztés]
A Tarfala gleccser és tó, Lappföldön, Észak-Norrland

Svédország földrajzilag a Skandináv-félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről

Finnország határolja, és tengeri határokat oszt délről Dániával.

Az ország 450 000 km²-en terül el.

A legnagyobb svéd sziget Gotland (fővárosa Visby), amely népszerű üdülési célpont. (A Balti-tenger másik nagy
szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve svéd, és lakosságát nagy részben svédek teszik ki, mégis
Finnországhoz tartozik.)

Svédország nyugati vidékein a Skandináv-hegység nevű magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a
Kiruna közelében található, 2000 m feletti magasságú Kebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli
sportok kedvelőinek síelésre.

Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre (ún. landskap) bomlanak a következők szerint:

• Götaland vidékének tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, Västergötland, Östergötland,

Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland;
• Svealand vidékének tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna;
• Norrland vidékének tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härdejdalen, Medelpad, Jämtland,
Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten.

Vízrajz [szerkesztés]

Laponia az egyik legnagyobb érintetlen terület Európában

Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren tavak. A Skandináv-hegységből eredő
folyók rövidek, nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.

Éghajlat [szerkesztés]

Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik, a Golf-áramlat által hozott
melegnek köszönhetően. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország
legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés
jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat, fátlan hegyek a jellemzőek. A januári
középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban
+16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.
A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös,
de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az évi átlagos csapadék 600–
800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000
óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény
termesztéséhez elegendő.

Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-
hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már
az óceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.

Legmagasabb és a legalacsonyabb átlaghőmérséklet hónapokra bontva(°C)[3]

Januá Februá Márciu Áprili Máju Júniu Júliu Auguszt Szeptemb Októbe Novembe Decembe
City
r r s s s s s us er r r r
-10/-
Kiruna -8/-15 -4/-13 2/-7 8/0 14/6 17/8 14/6 9/2 1/-4 -5/-10 -8/-15
16
Östersun
-5/-10 -3/-9 0/-6 5/-2 12/3 16/8 18/10 17/10 12/6 6/2 0/-3 -3/-8
d
Stockhol
1/-2 1/-3 4/-2 11/3 16/8 20/12 23/15 22/14 17/10 10/6 5/2 1/-1
m
Göteborg 2/-1 4/-1 6/0 11/3 16/8 19/12 22/14 22/14 18/10 12/6 7/3 3/-1
Visby 1/-2 1/-3 3/-2 9/1 14/6 18/10 21/13 20/13 16/9 10/6 5/2 2/0
Malmö 3/-1 3/-1 6/0 12/3 17/8 19/11 22/13 22/14 18/10 12/6 8/4 4/1

Élővilág és természetvédelem [szerkesztés]

Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentős részét erdők borítják, az északi tájakon pedig tundra
az uralkodó növénytakaró. Délre haladva egyre több a mezőgazdasági művelés alatt álló terület.

Aggodalomra okot adó jelenségek: az erdők talajának és a vizeknek a savasodása, a nitrogén feldúsulása a
vizekben (eutrofizáció), a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása, környezetszennyezés, a tengerek
szennyezése olajjal.

Nemzeti parkok [szerkesztés]

1908-ban Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját.[4] Célja a természet értékeinek megőrzése volt
Svédország és az egész világ számára. Mára a nemzeti parkok hálózatának 28 tagja van.

Természeti világörökség [szerkesztés]

Az UNESCO az egész Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti. Ezenkívül Finnországgal

közös természeti világörökség még a Kvarken szigetvilága a Botteni-öbölben.

Történelem [szerkesztés]
A Svéd Birodalom hatalmának csúcsán, 1658-ban (a sötéttel jelzett Svédország mai területe).
Bővebben: Svédország történelme

Svédország önálló történelme a kalmari unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.

A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd
fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.

A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király
legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel
szövetkezett. Ők azonban később az ellenfeleivé váltak.

A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így
a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi konferencián, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes
Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.

A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek
exportált vasércet.

Lásd még: vikingek, varégok, svéd királyok listája

Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]

Alkotmány, államforma [szerkesztés]

Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a
feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2006. október 5. óta Fredrik Reinfeldt
(Mérsékelt Párt). A következő választások 2010. szeptember 19-én lesznek.

Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a
parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnak
mandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet),
amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig
szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt háromévente voltak választások.

Legnagyobb városai [szerkesztés]

Svédország legnépesebb városai

Város Község
Helyezés Város Megye
népessége népessége
 Stockholm
1 Stockholm 1 252 020 818 603
megye
Västra
2 Göteborg Götaland 510 491 500 181
megye
3 Malmö Skåne megye 258 020 276 244
Uppsala
4 Uppsala 128 409 190 311
megye
Stockholm Västmanland
5 Västerås 107 005 132 920
megye Örebro
6 Örebro Örebro megye 98 237 130 429
Östergötland
7 Linköping 97 428 138 580
megye
Helsingbor
8 Skåne megye 91 475 127 040
g
Jönköping
Göteborg 9 Jönköping 84 423 122 194
megye Linköping
Östergötland
10 Norrköping 83 561 125 463
megye
11 Lund Skåne megye 76 188 103 286
Västerbotten
12 Umeå 75 645 112 728
megye
Gävleborg
13 Gävle 68 700 92 081
megye
Malmö Helsingborg
Västra
14 Borås Götaland 63 441 100 221
megye
Stockholm
15 Södertälje 60 279 81 791
megye
Södermanlan
16 Eskilstuna 60 185 92 250
Uppsala d megye
Stockholm
17 Täby 58 593 61 006 Jönköping
megye
Värmland
18 Karlstad 58 544 82 878
megye
Halland
19 Halmstad 55 688 88 958
megye
Kronoberg
20 Växjö 55 600 79 301
Västerås megye Norrköping
Forrás: http://www.citypopulation.de/Sweden-
UA.html#Stadt_alpha (2005)

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]

A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők
aránya.

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatási felosztása [szerkesztés]

Bővebben: Svédország közigazgatása

A megyékre (svédül län) való közigazgatási felosztás csak részben esik egybe a hagyományos, tartományok
szerinti felosztással.
Svédország megyéi a következők:

• AB: Stockholm megye

• AC: Västerbotten megye
• BD: Norrbotten megye
• C: Uppsala megye
• D: Södermanland megye
• E: Östergötland megye
• F: Jönköping megye
• G: Kronoberg megye
• H: Kalmar megye
• I: Gotland megye
• K: Blekinge megye
• M: Skåne megye
• N: Halland megye
• O: Västra Götaland megye
• S: Värmland megye
• T: Örebro megye
• U: Västmanland megye
• W: Dalarna megye
• X: Gävleborg megye
• Y: Västernorrland megye

• Z: Jämtland megye

Politikai pártok [szerkesztés]

A svéd politikai palettán a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon
elért min. 4%):

Kormánypártok:

• Mérsékelt Párt (Moderata Samlingspartiet): konzervatív párt – 97 mandátum

• Liberális Néppárt (Folkpartiet Liberalerna): liberálisok – 28 mandátum
• Centrum Párt (Centerpartiet):: korábbi nevük Bondeförbundet (Parasztszövetség) – 29 mandátum
• Kereszténydemokraták (Kristdemokraterna): – 24 mandátum

Ellenzék:

• Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti (Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt): szociáldemokrata párt

– 130 mandátum
• Vänsterpartiet (Baloldali Párt): kommunisták – 22 mandátum
• Miljöpartiet, de Gröna (Zöldek): 19 mandátum

Védelmi rendszer [szerkesztés]

Bővebben: Svédország hadereje

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Tagsága nemzetközi szervezetekben [szerkesztés]

ADB, AfDB, Sarkköri Tanács, Australia Group, BIS, CBSS, CE, CERN, EAPC, EBRD, EIB, ESA, Északi
Tanács, Európai Unió, FAO, G-9, G-10, IADB, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt, ICRM, IDA, IEA, IFAD,
IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, IMSO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA,
MINURCAT, NAM (mint vendég), NEA, NIB, NSG, OAS (megfigyelőként), OECD, OPCW, OSCE, Paris
Club, PCA, PFP, Schengeni egyezmény, UN, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNMEE, UNMIL,
UNMIS, UNMOGIP, UNOMIG, UNRWA, UNTSO, UPU, WCO, WEU (megfigyelőként), WFTU, WHO,
WIPO, WMO, WTO, ZC[5]

Népesség [szerkesztés]

Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki
jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek
valószínűleg a 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti
jelenségnek a mai napig meg vannak a nyomai; a Svédország északi területein élő – főleg
rénszarvastenyésztéssel foglalkozó – számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé
tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország „őslakos”
kisebbségeit.

Svédország területén élő germánokról már a Kr. utáni első századból vannak írásos emlékeink, Tacitus művében.
A mai Svédország germán őslakossága a svea, avagy törzsi svéd, a gót, ill. a gotlandi népek. A déli területeken a
későbbi korokban dánok telepedtek le. Ennek nyomait a skånei dialektusok őrzik.

Általános adatok [szerkesztés]

Svédország népsűrűsége, fő/km² (2007)

Svédországnak egy 2006. júliusi becslés szerint 9 016 596 lakosa van, akik közül kb. 16% 14 éven aluli, 65% 15
és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek. Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a
várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.

Legnépesebb települések [szerkesztés]

Bővebben: Svédország városai

Svédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben) Stockholm, Göteborg és Malmö.
Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholmnak – a legnépesebb városnak – a
lakosságszáma alig haladja meg az egymilliót.

A lakosság nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek
népességsűrűsége meglehetősen csekély. Az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák így ott hatalmas területre
terjednek ki (összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba,
Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket).

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]

Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a
régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy
menekültek, illetve törökök és görögök.

A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek
Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.

Svédország lakosainak nagy többsége evangélikus.

Svédországban szintén nem rögzítette jogszabály a hivatalos nyelvet[6] –, egészen 2009. július 1-jéig, amikor új
nyelvtörvény került bevezetésre,[7] amelyben a svéd nyelv már az ország hivatalos nyelveként van meghatározva.

Szociális rendszer [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

(a számszerű adatok forrása: CIA factbook)

Nyugdíjrendszer [szerkesztés]

1998 és 2001 között a nyugdírendszert átalakították államilag kezelt alapokból finanszírozott, kötelező
ellentételezéses (PAYGO) rendszerből egy olyan rendszerré, amely a bevételek egy részét alapokba
visszaforgatja. Fontos tényező, hogy a jövőben kifizetendő nyugdíjjáradékok jelenleg már a GDP növekedéshez
kötöttek, amely fenntarthatóságot eredményez a gazdaság kedvezőtlen alakulása esetében is.

A kifizetendő állami nyugdíjjáradékokat egy 18.5% nyugdíjjárulék finanszírozza, amely az állam összes adózott
bevételére terhelődik. 2001 január óta a 18.5% két részre van osztva: 16% a jelenlegi járadékokat fedezi, míg
2.5% egyéni nyugdíjalapokba megy. (forrás:angol wikipedia)

Gazdaság [szerkesztés]
A svéd éves nemzeti jövedelem (GDP) területi megoszlása, 1000 SEK/fő (2004)
Bővebben: Svédország gazdasága

Svédország Észak-Európa legfejlettebb ipari országa, a Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a
világ 4. legversenyképesebb országa.[8] Gazdasága alapját a csúcstechnológiát képviselő iparágak, a
kereskedelem és a szolgáltatások képezik.

Az ország mezőgazdasága a kedvezőtlen adottságok ellenére is fejlett. Legfontosabb ágazata a

szarvasmarhatartás (hús- és tej-gazdálkodás).A déli és középső területeken őszi búzát, zabot, cukorrépát,
burgonyát termesztenek.

Természeti erőforrásai jelentősek és változatosak. Ásványkincsei közül legfontosabb a Lappföldön(a Sarkkörön

túl) bányászott kiváló minőségű vasérc. Kiterjedt fenyő- és lombhullató erdőinek fáját, energiában gazdag folyóit
hatékonyan értékesíti.

Szállítás. Korszerű vasút- és közúthálózata az ország központi és déli vidékein a legsűrűbb. (Lásd még:
Svédország vasúti közlekedése.) Jelentős a tengeri és a belvízi hajózás is.

Ipara. A korszerű, szakosodott ipar központjai az ország középső és déli részén fekvő városokban vannak:
Göteborgban, Stockholmban és Malmöben. Villamosenergia-termelését a víz- és az atomerőművek biztosítják
(közel egyenlő arányban). A svéd ipar hagyományos ágazatai közé tartozik a vaskohászat (a világ legjobb
minőségű acélját termeli) és a faipar(világhírű ágazata a gyufagyártás). Gépipara(hajó, gépkocsi) a minőségi
acélt dolgozza fel. Egyike a legnagyobb papírgyártóknak.

Kultúra [szerkesztés]

Oktatási rendszer [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kulturális intézmények [szerkesztés]

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kulturális világörökség [szerkesztés]

Az UNESCO szerint Svédországban a következő, a világ kulturális örökségéhez tartozó helyszínek találhatók:
 • A drottningholmi királyi palota;
• Birka és Hovgården viking települések;
• Az engelsbergi vasmű;
• Tanum sziklarajzai;
• Skogskyrkogården temető;
• Visby Hanza város;
• A Lappföld;
• Gammelstad templomközössége, Luleå;
• Karlskrona hadikikötője;
• Dél-Öland mezőgazdasági körzete;
• Falun és Kopparbergslag;
• Varberg Rádióállomás;
• Struve földmérő vonal közös világörökség Fehéroroszországgal, Észtországgal, Finnországgal,
Lettországgal, Litvániával, Norvégiával, Moldovával, Oroszországgal, Ukrajnával. Svédországban
Kiruna, Pajala, Övertorneå, Haparanda településeken vannak emlékei.

Művészetek [szerkesztés]

svéd művészet
Népművészet • Építészet • Festészet • Szobrászat • Iparművészet • Zene • Tánc • Irodalom • Színház •
Fotóművészet • Filmművészet

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Svéd zene

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Zene [szerkesztés]

Basshunter(Jonas Erik Altberg) a világhírű svéd énekes és DJ, egyaránt előad anyanyelvén és angolul is. Híresek
klipjei, melyben a női főszerepet a szépséges, norvég-iráni gyökerekkel rendelkező pornószínésznő és modell
Aylar Lie játsza.

Hagyományok [szerkesztés]

lásd még: *bastu (szauna)

Gasztronómia [szerkesztés]

Bővebben: Svéd konyha

Sport [szerkesztés]

Svédországra a csapatsportok a jellemzőek minden téren. A foci viszonylag jelentős ágazata a sportoknak az
országban és a nemzetközi mezőny közepét erősítik a svédek. Kedvelt sportjuk még a floorball, a jégkorong és a
téli sportok (síelés, biatlon, curling). A legjelentősebb síverseny a Vasaloppet. Nagyon népszerű sport a
tájfutás,melynek Svédország az őshazája. Legnagyobb versenyük az O-ringen,melyen gyakran 10000 fölötti az
indulók létszáma. Népszerűek a váltóversenyek is, melyek közül a Tiomilla a legnagyobb. Mellyet méltán
neveznek a tájfutás Bajnokok ligájának.
Ünnepek [szerkesztés]

(A „zászlózási napok” svéd zászóval: , a munkaszüneti napok vastagítással jelölve)

• Január 1. Újév napja

• Január 6. Vízkereszt
• Január 28. A király névnapja
• Március 12. A koronahercegnő névnapja
• Nagycsütörtök
• Nagypéntek
• Húsvétvasárnap
• Húsvéthétfő
• Április 30. Walpurgis-éj; a király születésnapja
• Május 1. A munkásmozgalom ünnepe
• Krisztus Mennybemenetelének Ünnepe – Áldozócsütörtök (Húsvét utáni 40. nap)
• Pünkösdvasárnap
• Pünkösdhétfő
• Június 6. A svéd zászló napja, I. Gusztáv trónralépése (1523), Svédország Nemzeti Ünnepe
• Június 19 és 25. közötti péntek Szent Iván éjszakája
• Június 20. és 26. közötti szombat Szent Iván napja, a nyári napforduló ünnepe (Midsommardagen,
Johandag)
• Július 14. A koronahercegnő születésnapja
• Augusztus 8. A királyné névnapja
• Október 24. Az ENSZ napja
• Október 31. – november 6. közötti szombat. Mindenszentek napja (Alla helgons dag)
• November 6. Gusztáv Adolf-nap
• December 10. Nobel-nap
• December 13. Lucia-nap
• December 23. A királyné születésnapja
• December 24. Karácsonyeste
• December 25. Karácsony (Juldagen)
• December 26. Karácsony másnapja
• December 31. Szilveszter estéje

Források [szerkesztés]

1. ↑ Van továbbá öt elismert kisebbségi nyelv (számi (lapp), finn, meänkieli, roma (romani), jiddis).
2. ↑ Preliminär befolkningsstatistik 2007, Statistiska centralbyrån, 2007.04.13. (letöltve: 2007.04.17.)
3. ↑ weather: Local, National, and International Weather - Forecasts, Radar Maps, Video, and News.
Msn.com. (Hozzáférés: 2009. május 6.)
4. ↑ http://www.naturvardsverket.se/en/In-English/Menu/Enjoying-nature/National-parks-and-other-
places-worth-visiting/National-Parks-in-Sweden/
5. ↑ cia.gov
6. ↑ http://www.mtaki.hu/docs/cd2/tanulmany/02_Szarka_Laszlo.htm
7. ↑ Språklagen (svéd nyelven). Språkförsvaret, 2009. július 1. (Hozzáférés: 2009. július 15.)
8. ↑ A világ 58. legversenyképesebb országa vagyunk (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 8.
(Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)

Lásd még [szerkesztés]

• IKEA – Skandinávia – Yngwie Malmsteen – ABBA – Selma Lagerlöf (ld. még Nils Holgersson) –
Astrid Lindgren (ld. még Harisnyás Pippi) – Edith Södergran – Svédország tájai – Svédország
tartományai – Svédország megyéi – svéd nyelv – XVI. Károly Gusztáv – a Bernadotte dinasztia

Külső hivatkozások [szerkesztés]

A Wikimédia Commons tartalmaz Svédország témájú médiaállományokat.

• Komlós Attila: Svédország – tradíció és kreativitás - Hetedhéthatár

• Magyar külképviselet: Magyar Nagykövetség Stockholm; Lásd még: mfa.gov.hu
• Svédország földrajzi térképe
• Svédország hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
• Svédország Térkép Kalauz
• Svédország.lap.hu - linkgyűjtemény
• Svédország képgaléria.lap.hu - linkgyűjtemény

▼ kinyit
m • v • sz
Az Európai Unió

Ausztria · Belgium · Bulgária · Csehország · Ciprus · Dánia1 · Egyesült Királyság · Észtország ·

Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Írország · Lengyelország · Lettország ·
Litvánia · Luxemburg · Magyarország · Málta · Németország · Olaszország · Portugália ·
Románia · Spanyolország · Svédország · Szlovákia · Szlovénia

1
Kivéve Grönlandot és Feröert
▼ kinyit
m • v • sz
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and
Development, OECD)

Amerikai Egyesült Államok · Ausztrália · Ausztria · Belgium · Csehország · Dánia · Dél-Korea · Egyesült
Királyság · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Izland · Írország · Japán · Kanada ·
Lengyelország · Luxemburg · Magyarország · Mexikó · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália ·
Spanyolország · Svájc · Svédország · Szlovákia · Törökország · Új-Zéland
▼ kinyit
m • v • sz
Északi Tanács

Tagok Dánia · Finnország · Izland · Norvégia · Svédország

Társult
Feröer · Grönland · Åland
tagok
▼ kinyit
m • v • sz
A Balti-tenger térsége

Dánia · Svédország · Finnország · Oroszország · Észtország · Lettország · Litvánia · Lengyelország ·

Országok
Németország

Szigetek Rügen · Bornholm · Öland · Gotland · Saaremaa · Hiiumaa · Åland · Sjælland · Fyn

Botteni-öböl · Finn-öböl · Rigai-öböl · Gdanski-öböl · Hanö-öböl · Pomorzei-öböl · Mecklenburgi-

Öblök
öböl · Kieli-öböl

Szorosok Kattegat · Øresund · Kalmarsund · Irbeni-szoros · Déli-Kvarken

▼ kinyit
m • v • sz
 Európai országok

1 1 1,2 1,2
D Andorra · Málta · Olaszország · Portugália · Spanyolország · San Marino · Vatikán
él-Európa

1
D Albánia · Bosznia-Hercegovina · Bulgária · Ciprus3 · Görögország1 · Horvátország · Macedónia6 ·
4
Montenegró · Szerbia · Törökország
élkelet-
Európa

É Dánia1,2 · Észtország1 · Finnország1 · Izland · Lettország1 · Litvánia1 · Norvégia2 · Svédország1

szak-
Európa

4 4 4 4
K Azerbajdzsán · Fehéroroszország · Grúzia · Kazahsztán · Moldova · Oroszország ·
5
elet- Örményország · Ukrajna
Európa

1 1
K Ausztria · Csehország · Lengyelország1 · Liechtenstein · Magyarország1 · Németország1 · Románia1 ·
Svájc · Szlovákia1 · Szlovénia1
özép-
Európa

N Belgium1 · Egyesült Királyság1,2 · Franciaország1,2 · Hollandia1,2 · Írország1 · Luxemburg1 · Monaco

yugat-
Európa

Függő
Akrotíri és Dekélia5 · Feröer · Gibraltár1 · Guernsey · Jersey · Man sziget
területek

Vitatott
Abházia · Dél-Oszétia · Dnyeszter-menti Köztársaság · Észak-Ciprus5 · Hegyi-Karabah5 · Koszovó ·
státusú
Máltai lovagrend · Székelyföld
területek

1
Az Európai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 Földrajzilag
Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához
tartozik 5 Földrajzilag Nyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6
Görögország vitatja az ország elnevezését
▼ kinyit
m • v • sz
Monarchiák

Földrajzi
alapon Afrika · Amerika · Európa · Óceánia

Abszolút Brunei · Szaúd-Arábia · Szváziföld · Vatikán

 Andorra · Antigua és Barbuda · Ausztrália · Bahama-szigetek · Bahrein ·
Barbados · Belize · Belgium · Bhután · Dánia · Egyesült Arab Emírségek ·
Egyesült Királyság · Grenada · Hollandia · Jamaica · Japán · Jordánia ·
Parlamentáris Kambodzsa ·Kanada · Katar · Kuvait · Liechtenstein · Lesotho · Luxemburg ·
Malajzia · Marokkó · Monaco · Norvégia · Omán · Pápua Új-Guinea ·
Spanyolország · Saint Kitts és Nevis · Saint Lucia · Saint Vincent és a Grenadine-
szigetek · Salamon-szigetek · Svédország · Thaiföld · Tonga · Tuvalu · Új-Zéland

Ghána Ashanti · Dagomba

Johor · Kedah · Kelantan · Negeri Sembilan · Pahang · Perak · Perlis ·

Malajzia
Selangor · Terengganu

Nigéria Ibadan · Nri · Kano · Sokotói Kalifátus · Lagos

Országon Uganda Ankole · Buganda · Bunyoro · Busoga · Toro

belüli
monarchiák
Egyesült
Abu-Dzabi · Adzsmán · Dubaj · Fudzseira · Rász el-Haima · Sharjah ·
Arab
EmírségekUmm-el-Kaivein

Egyéb Alo · Sigave · Uvea

Māori (Új-Zéland) ·Yogyakarta (Indonézia) · Zuluföld (Dél-afrikai

Köztársaság) · Barotseföld (Zambia)
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g”
Kategória: Svédország
Rejtett kategóriák: Szakaszcsonkok | Csonkok 2004 októberéből
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

Megbízhatóság: Teljesség: Tárgyilagosság:

Küldés
Stílus:

Nézetek

• Szócikk
• Vitalap
• Szerkesztés
• Laptörténet

Személyes eszközök

• Bétateszt
• Bejelentkezés / fiók létrehozása
 Keresés

Menj Keresés

Navigáció

• Kezdőlap
• Tartalom
• Kiemelt szócikkek
• Friss változtatások
• Lap találomra
• Tudakozó

Részvétel

• Új szerkesztőknek
• Segítség
• Közösségi portál
• Kapcsolatfelvétel
• Adományok

Eszközök

• Mi hivatkozik erre
• Kapcsolódó változtatások
• Speciális lapok
• Nyomtatható változat
• Link erre a változatra
• Hogyan hivatkozz erre a lapra
• Lap értékelése

Más nyelveken

• English
• Acèh
• Afrikaans
• Alemannisch
• አማርኛ
• Aragonés
• Anglo-Saxon
• ‫العربية‬
• ‫ܐܪܡܝܐ‬
• ‫مصرى‬
• Asturianu
• Azərbaycan
• Boarisch
• Žemaitėška
• Bikol Central
• Беларуская
• Беларуская (тарашкевіца)
• Български
• Bamanankan
• বাংলা
• བོད་ཡིག
• ইমার ঠার/িবষুিপয়া মিণপুরী
• Brezhoneg
• Bosanski
• Català
• Нохчийн
• Cebuano
• Soranî / ‫کوردی‬
• Corsu
• Qırımtatarca
• Česky
• Kaszëbsczi
• Словѣн ́ ьскъ / ⰔⰎⰑⰂⰡⰐⰠⰔⰍⰟ
• Чӑвашла
• Cymraeg
• Dansk
• Deutsch
• Zazaki
• Dolnoserbski
• ް ަ‫ދިވެހިބ‬
‫ސ‬
• ཇོང་ཁ
• Eʋegbe
• Ελληνικά
• Esperanto
• Español
• Eesti
• Euskara
• Estremeñu
• ‫فارسی‬
• Suomi
• Võro
• Føroyskt
• Français
• Arpetan
• Furlan
• Frysk
• Gaeilge
• 贛語
• Gàidhlig
• Galego
• Avañe'ẽ
• ������
• ગુજરાતી
• Gaelg
• Hak-kâ-fa
• Hawai`i
• ‫עברית‬
• िहनदी
• Fiji Hindi
• Hrvatski
• Hornjoserbsce
• Kreyòl ayisyen
• Հայերեն
• Interlingua
• Bahasa Indonesia
• Interlingue
• Ilokano
• Ido
• Íslenska
• Italiano
• ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ/inuktitut
• 日本語
• Lojban
• Basa Jawa
• ქართული
• Qaraqalpaqsha
• Қазақша
• Kalaallisut
• ಕನನಡ
• 한국어
• Ripoarisch
• Kurdî / ‫كوردی‬
• Коми
• Kernowek
• Кыргызча
• Latina
• Lëtzebuergesch
• Luganda
• Limburgs
• Líguru
• Lumbaart
• Lingála
• Lietuvių
• Latviešu
• Мокшень
• Олык Марий
• Māori
• Македонски
• മലയാളം
• Монгол
• मराठी
• Bahasa Melayu
• Malti
• Эрзянь
• Dorerin Naoero
• Nāhuatl
• Nnapulitano
• Plattdüütsch
• Nedersaksisch
• नेपाली
• नेपाल भाषा
• Nederlands
• Norsk (nynorsk)
• Norsk (bokmål)
• Novial
• Nouormand
• Occitan
• Иронау
• Kapampangan
• Papiamentu
• Norfuk / Pitkern
• Polski
• Piemontèis
• ‫پنجابی‬
• Ποντιακά
• ‫پښتو‬
• Português
• Runa Simi
• Rumantsch
• Română
• Русский
• संसकृत
• Саха тыла
• Sardu
• Sicilianu
• Scots
• Sámegiella
• Srpskohrvatski / Српскохрватски
• Simple English
• Slovenčina
• Slovenščina
• Gagana Samoa
• Soomaaliga
• Shqip
• Српски / Srpski
• Seeltersk
• Basa Sunda
• Svenska
• Kiswahili
• Ślůnski
• தமிழ்
• తలుగు
• Tetun
• Тоҷикӣ
• ไทย
• Tagalog
• Tok Pisin
• Türkçe
• Татарча/Tatarça
• Удмурт
• Uyghurche / ‫ئۇيغۇرچە‬
• Українська
• ‫اردو‬
• O'zbek
• Vèneto
• Tiếng Việt
• West-Vlams
• Volapük
• Walon
• Winaray
• Wolof
• 吴语
• ‫יִידיש‬
• Yorùbá
• Zeêuws
• 中文
• 文言
• Bân-lâm-gú
• 粵語

• A lap utolsó módosítása: 2010. március 3., 03:21

• A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! –