Román-alföld

- határai: - Ny,K,D-Duna -É- Moldvai-fennsík, Kárpátkanyari-Szubkárpátok, Géta-hátság

- az ország legkiterjedtebb alföldje

- magassága 6m-300 m között változik, északon magasabb, északkeleten, a Szeret alsó részénél a
legalacsonyabb, 6 m.

-felszíne ÉK irányba lejt, , amelyet a folyóvizek iránya is híven tükröz (Zsil, Olt, Arges, Buzău,
Ialomita), ezek a folyók széles ártéri síkságokat hoztak létre

-Ny-K irányban 300km hosszú, a legnagyobb szélessége pedig 125 km Buzău és Feteşti között

- hatalmas medenceként jelenik meg, amelynek alapját kristályos kőzetek alkotják. A földtörténeti
középkorban és újkorban a külső letaroló erők munkájának köszönhetően a környező hegységek
kőzetüledékei lassan feltöltötték ezt a süllyedő medencét. Erre rakódott rá később a lösz. Bărăgan
területén a 40m-t is eléri a lösz vastagsága, míg Olténiai-síkságon csak 6-10m.

-a) északon a magas alföldekből álló sáv húzódik, amelyeknek 200-300 m a magasságuk és a dombok
közül kilépő folyók hordalékaiból épültek fel(Piteşi-, Târgovişte-, Ploieşti-, Râmnic-sik)

b) a magas alföldek lábánál, az Argeş és a Szeret között egy alacsonyabb, lassan süllyedő terület
húzódik, ezeket alacsony süllyedő alföldeknek nevezzük (Titu, Buzău, Alsó-Szeret-alföldje)

- a legnagyobb területeket a vízszintes=tabuláris síkságok teszik ki, táblás szerkezetűek, melyeket

lösz és helyenként homok borít (Olténiai-, Bărăgan, Vlăsiei, Burnas-síkságok, ...)

- alegységei:
a) Olténiai-sikság

b) Román-alföld központi része

c) Román-alföld keleti része

1) Olténiai-sikság

- a Duna , Olt és a Géta-hátság között rész, amelyet középen a Zsil folyó szeli át

- a Román-alföld legkeskenyebb tájegysége

- a területén sorakozó homokdűnék laza talaját gyümölcsfák telepítésével, valamint szőlőműveléssel

próbálják megkötni

- 2 alegységre osztható: Băileştilor - és a Romanaţi-síkság

2) Román-alföld központi része

- az Olt és az Argeş között,a felszíne változatos

- több alegységre osztható: Boianu-, Găvanu-Burdea-, Burnas-, Piteşi-sikság..

- északról dél felé egymást követik a magas, alacsony és vízszintes síkságok

- ÉNY irányból lejt DK felé

3)Román-alföld keleti része

- Argeş, Duna, Bârladi-fennsik, Szubkárpátkanyar között

- a Román-alföld legalacsonyabb része

- itt található a legkiterjedtebb süllyedő alföld (Alsó-Szeret-alföldje-gyakori az árvíz- ) és a

legkiterjedtebb tabuláris alföld (Bărăgan)

- Bărăgan-alföldjét lösz borítja, ezért a talavíz 40 m mélyen van gyakran előfordulnak löszdolinák,
helyenként a nagyobb folyókat dűnesorok is végigkísérik (Ialomiţa, Buzău, Călămaţui)

- a felszíni mélyedésekben sóstavak, a talajvíz erőteljes párolgása révén a felszínre sók csapódnak ki,
amelyeket a csapadékvíz vagy kisebb vízfolyások belemosnak ezekbe a mélyedésekbe -(Amara,
Movila Miresei, L,Sărat, ..)

- Ialomiţa és a Duna között sok a löszsüppedék (crov)

- a löszön nagyon jó minőségű talaj formálódott, a csernozjom, a legfontosabb román agrárterület

- gazdag altalaja földgázban és kőolajban

-alegységei:
-Alsó-Szeret-alföldje
- Bărăgan-alföldjét
- Vlăsiei-alföldje (a hajdani erdők ma csak foltokban maradtak fenn (-Snagov, Pustnic és a Cernica-
erdők)