Az Erdélyi-Moldvai Kárpátok illetve a Bánsági-hegyek között több különbség/hasonlóság is
felfedezhető.
Földtani felépítés: Az Erdélyi-Moldvai Kárpátokban három kőzettani sáv határozza
meg a geológiai felépítést. A nyugati sáv vulkanikus a központi sáv kristályos kőzetekből áll. Míg az keleti sáv gyűrt üledékes kőzetekből áll. - Ezzel szemben a Bánsági-hegyek a Géta-takarók kristályospalái és a Dunai-egység részei, ahol szintén változatos a földtani felépítés, és a karsztos mészkő is jelen van.
Vulkanikus: Az Erdélyi-Moldvai Kárpátok vulkanikus hegységek közé tartozik, és a déli
csoportjában épebbek a vulkáni formák, például kúpok és kráterek. - Ezzel szemben a Bánsági-hegyek nem ismertek vulkanikus tevékenységről.
Magasság: Az Erdélyi-Moldvai Kárpátokban található Kelemen-havasok a
legmagasabbak a térségben, meghaladva a 2000 métert. - A Bánsági-hegyek központi fekvésű Szemenik-hegységének legmagasabb csúcsa 1447 méter.
Karsztos formák: Mindkét területen találhatók karsztos formák. Az Erdélyi-Moldvai
Kárpátokban a Csomád-hegység kráterében található a Szent Anna-tó, míg a Bánsági-hegyekben a Néra-szurdok és a Kazán-szoros ismeretes karsztos formák.
Éghajlat :A Bánsági-hegyek éghajlata enyhébb a Déli-Kárpátokénál, kevesebb a
fagyos nap és a hó, de a csapadékértékek nem különböznek lényegesebben.. Az Erdélyi-Moldvai Kárpátok északi területein viszonylag hűvösebb éghajlat a magasabb területek miatt.
Vízfolyások :Az Erdélyi-Moldvai Kárpátok területén olyan folyók felszínre kerülnek,
mint a Maros, az Olt és a Békás. A Bánsági-hegyek között fut az Almás-hegység, és a Duna is határolja a területet.
Medencék és szorosok :Az Erdélyi-Moldvai Kárpátok területén a Gyergyói-medence és
a Csíki-medence található. A közlekedés szempontjából fontos a Gyímesi-szoros. A Bánsági-hegyekben pedig Resicai- és Almás-medence tagolja a területet, ahol a Kazán-szoros és a Néra-szurdok is kiemelkedő formák.
Az éghajlati különbségek és a folyórendszerek is hozzájárulnak a