A Kárpátok

A Kárpátok az ország legmagasabb domborzati lépcsőjét képezik. A Kárpátok romániai

vonulatát három részre osztjuk:
 Keleti-Kárpátok: az északi határtól a Prahova völgyéig;
 Déli-Kárpátok: a Prahova völgyétől a Temes – Cserna folyók völgyéig;
 Nyugati-Kárpátok: az Al-Dunától a Berettyó folyó völgyéig.

Keleti-Kárpátok Déli-Kárpátok Nyugati-Kárpátok

- sok völgy és medence; - hegyei kemény kőzetből -különböző, kevésbé kemény
- sokféle kőzet; épülnek; kőzettípusokból épülnek fel;
Jellemzők
- csúcsai közepes méretűek; - hegyei masszívabbak, ezért - hegyei alacsonyabbak, csúcsai
kevés völgy és medence van; laposabbak, lekerekítettek;
- Maros, Olt, Tatros - Olt, Cserna, Lotru, Zsil; - Körös, Szamos, Aranyos,
Vizei
- Gyilkos-tó, Szent Anna-tó - Vidraru-tó, Vidra-tó; Maros, Temes, Berettyó, Duna;
Radnai-havasok Fogarasi-hegycsoport Bánáti-hegyvidék
Fontosabb
Csukás-hegység Moldoveanu csúcs (2544m) Ruszka-Pojána-hegység
hegyek/
Kelemen-havasok Bucsecs-hegycsoport Erdélyi-szigethegység
havasok/
Csalhó-hegység Retyezát-Godján-hegycsoport Zlatnai-medence
csúcsok
Nagy-Hagymás-hegység Páring-hegycsoport Almás-medence
Természeti - rézérc, arany, ezüst, faanyag, - az erdők, a folyóvizek, a szén; - vasérc, arany, ezüst;
kincsei gyógy- és ásványvizek;
Növényzet - bükk- és fenyőerdők; - fenyőerdők, legelők; - bükk- és fenyőerdők;
- sűrűn lakott, főleg a Brassói- - kevesebb ember él; - a leglakotabb a Kárpátok
medence; - fakitermelés és -feldolgozás, közül;
Lakosság,
- állattenyésztés, fa- és állattenyésztés; - állattenyésztés, fa- és
foglalkozás
altalajkincsek kitermelése, altalajkincsek kitermelése,
feldolgozása; feldolgozása;